Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-16 / 112. szám

12 „ (ftytw kimvyt, Komáromy báró úr lélekemelő történetével gazdagította irodalmunkat a Szent István Társulat Ismét egy „lélekemelő'' könyv új kiadásával gazdagította, irodalmunkat a Klérus kiadávállalata, a Szent István Társulat. Az előszó legalábbis azt ígéri: Olyan könyv ezt írja amelynek, „lélekemelő, magasztos meséjében benne él az örökértékű magyar gondolat”. „Tiszulyárama árvát vagyunt“ oldaton A magasstoe mese mindenesetre s2épen kezdődül. Már a negyedik megtudjuk, hogy a „szépen könyörgő kis gavallér faozon !’ társadalmi megtiszteltetésra tarthat számot, mert a gazdag báró Komáromy Géza legkisebb gyermeke”. Előkelő szár átázásához méltő azután a kis gavallér be. ezédffi odora is. „Tézsit csótolom! Pávits!" — szól a kin báró, de nem. kevésbé finoman felelget az egyszerü mérnök „öv.te lánykája is. ..Loss •Pistota ... itthagyott! ... psdid olyan jót jácogottunt! ... Gyere, Gyuri, ugye te nem haccs itt?’* S hogy pontot tegyünk a ,,Gyere kicsim, gyere” című felemelő alkotán stílusának elemzésére, , idézünk strófát a gügye gyerekek kis versikéjéből: „Bácsi, néni, télévi lépéá! Hallgassa med tönyörítem! Nincsen nétem jó aputám! Sem csáfoló jó anyutám. Tis tutyámmal dívát vagyunk, Az életben így mulattunk.” Négy fekete ló A könyv valóságos magasiskolája az erkölcsi nevelésmek. „Piztuta aputája“, Komáromy báró úr szemet vet „Evite mamács;■ a kajára”, eleinte csak távcsövön keresztül leselkedik a szemben le. /\ 1 vő villában lakó m asszonyra, ké-JfO BS| gbW eöbb azonban ak* * BLITÚ cióba lép. Nem utazik el feleségével együtt a Riviérára, bár B bárónő kijelentette, hogy ,,épp most beszéltem telefonon Romanovazky grófnővel és úgy döntöttünk, hogy holnapután utazunk”, — a báró marad. Jólneveit úrhoz illő, én kirúgatja állásából a férjet, a nyomorba került asszonyt pedig felhivatja palotáját:«,, hogy ott szerelmet zsaroljon tőle. Az olvasó már- már azt hinné, hogy az arisztokrácia erkölcseinek kritikájával is találkozott a könyvben, de néhány oldal után kiderül, hogy a báró szíve tulajdonképen csupa arany, csupa jóság. Nem más — „csak egy boldogtalan nagyúr’. A szeretett asszony ugyanis meghal, megölte a nyomor s ettől kezdve „fekete lovakkal sétakocsizott naponkint a bánatos báró. Az irány mindig egy volt: a temető... S mikor a drága tíz irányába ért. .. a keze lassú mozdulattal a zsebébe süllyedt és kivett egy szál frissen tépett virágot .. Megérkezik a kormányzó úr és Auguszta fenség A asef.Miből a frissen tépett virágokat hintő báró később mégis a Rr. •viérára utazik S onnan csak a budaörsi repülőünnepélyre érkezik viszsza. Hogy miért? Megmondja ezt abárónő: „Eszterházy hercegek, Zichy grófék stb., stb. előkelőségek mind-mind odamennek. Mi gém maradhatunk itt! Ugye, fiacskám ?” Telnek-múlnak az évek s a bánatos ■báró a Magyar Anya, Család, és Csecsemővédelem „apostola" lesz. Nagy beszédet mond egy estélyen, amelyre „fényesebbnél fényesebb autók érkeztek a Vigadó elé .. Megérkezett már József főherceg, Auguszta főhercegnő,’ József Ferenc főherceg..Majd néhány p£rc múlva: „harsogtak a kürtök!“ Megérkezett a Kormányzó és a Kormányzóné. Mindenki felállott a teremben és harsány éljenzés ki.sárné végig páholyáig az állam, sőt... És, Komáromy báró kezdte. (t. i. a beszédet): „Föméltósságú Kormányzó Ér! Föméltóságú Kormányzóné! , Fenségek!" Folytassuk? így hisszük, felesleges. De vajjon meddig folytatja még a „Stephaneum" az ilyen gusztustalan, izléstillesztő, reakciós ponyvák kiadását?! m. m. A SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1948 IMATUS IS Gyurkovics lányok A MUNKÁSSZÍNPADON A Gyurkovics lányok híres darab. A „nagy Pintér”, a Horthy.világ hivatalos irodalomtörténete nem kis büszkeséggel állapítja meg róla: „A Magyar Színházban 1997-től kezdve ezrekre menő közönség nézte végig. A nagysikerű vígjátékot később átvitték a Vígszínházba, majd a Nemzeti Színházba is. Pécsben 1900 ban, Newyorkban 1911-ben, Londonban 1913- ban, Stockholmban Madridban 1925-ben játszólták először". Híres darab és vidám■ darab. Rengeteget lehet kacagni azon, hogyan fog férjet az angyali Gyurkovics-mama négy gyönyörű lányának. Nem hiába írja a „nagy Pintér”: „A Gyurkovics család olyan fogalom volt az országban, mint vele egyidőben Gárdonyi Géza, Göre Gábor csoportja”. Bizonyára eza híresség és ez a vidámság vitte rá a balatonmáriai MNDSz színjátszóit, hogy pünkösdkor a műsorukra tűzzék. Megtanulták pontosan a szerepeket, lelki, ismeretesen jártak a próbákra, szép díszleteket fabrikáltak — s mindez anélkül, hogy egy kicsit elgondolkoztak volna magán a darabon. Mert akkor aligha adták volna elő. Akkor rájöttek volna, hogy Gyurkovics mama egyik veje: a katonatiszt ugyanaz a tiszt, aki 1910-ben és 1941-ben őket, balatonmáriai parasztokat és iparosokat korbáccsal, vagy revolverrel kergette az ellenséges ágyúk tüze felé, a másik veje, a földbirtokos, ugyanaz, aki őket látástól, vakuálásig robotoltatta az ezer holdján, a harmadik veje, a politikus, ugyanaz, aki parlamentben és zöld asztal mellett annyiszor eladta őket, balatonmáriaiakat, az egész országot. S Gyurkovics mama meg az angyali lányai — nemzeties asszonyok voltak, díszmagyaros,arany,nyal himzett pártájuk, áhítatos, cselédeiket pofozó, éheztető nemzetes asszonyok. Aligha valószínű, hogyha erre gondolnak, néhány tréfáért, a csillogó felületességért életre keltik esküdt ellenségeiknek örökre kimúlt figuráit. S még azt sem mondhatjuk, hogy balatonimárjaiak egyedül állnak igyekezetükkel. Benedek Marcell,, a kiváló irodalomtörténész, az Uj Idők kiadóvállalat egyik vezetője mondotta el egy ankét során, hogy a kiadók egyik legkeresettebb könyve a Gyurkovics lányok. Az Uj Időknél talán már nem foglalkoznak az ilyenszerű műremekek árusításával,de van egy könyvkiadó a főváros szívében, amelynek legfőbb eladási cikke: a „Népszínmű”, a „Műkedvelő színdarab”. A Kákai Lajos-cég színdarabjainak két árjegyzéke fekszik előtünk. Az egyik 1943-ban, a másik 1948-ban jelent meg. Az előbibben két színdarabnak csapják a legnagyobb reklámot. Az elsőnek ,Jó él az Isten” a. címe, s a tartalmi ismertetése így kezdődik: „Tarjányi János világháborús hadifogoly Oroszországban megnősül, gyermekei születnek. A szovjet pedagógián felnevelkedett gyermekei feljelentik, mert húsvét napján imádkozottt Tízévi börtönt kap." A másik darab, az ,„ejtőernyösök”, arról szól, hogy „három ejtőernyös katona leszáll a szovjet arcvonal mögött, hogy egy hidat robbantson fel. Kösfetűk nyomán a támadás megindul a bolsevisták ellen." Nos, az 1948-as árjegyzékből ez a két darab kimaradt. De a népbutító, a hazug romantikával teli/ a múlt visszavágyását sugárzó „színművek" változatlanul követik egymást a jegyzékben. A „Füstös mese Szerencséje” című cigánybohózatnak az a legfőbb érdeme, hogy „Kemény Laci bankhivatalnok égő szerelme a bárskisasszony iránt bájosan keretezi a darabot.” A „Meg van tiltva a szerelem" című „falusi bohózatot" viszont azért érdemes előadni, mert „Klein kocsmáros és Tóni cigány szerepe mulatságos kabinetalakításra ad alkalmat.” Az igazi remekművek mégsem ezek a kis tréfák, hanem a háromfelvonásos nagyoperettek. (Egy.egy példány ára 8 forint, előadási engedély 35 forint). Ime, kettőnek a Kákai darabjegyzékből szóló’-szóra idézett tartalma: Cserháti lajosi „Gárda had napja ", Anna Mária királyné call álarcosbálon megismerkedik Iván Sztepanovics pár,lm tiszttel és cpumárba szerelnek Miklós naguherceg a báli hangulatban meg akarja csókolni Mária, a belépő gárdaliszt kardot von, a hercegre bevngják és a hadbíróság halálra itt. ’ Mária az ítéletit megsemmisíti és a tisztet a palotába vendéli. Iván azt mondja, hogy a királynő volt az álarcos hölgy, Mária Miklós előtt csak játéknak c ránteli fel a liszttel való ismeretségét, mire a hadnagy csalódva otthagyja a palota. Mária lemond a trónról és Iván felkutatására indul, akit végül megtalál és felesége lesz. Cserháti Lajis: „Őfensége szerelmes" Sándor tóherceg repülőgépével a budapesti pilóta-piknikre utazik. Útközben géphiba mell leszáll s évu közeli vendéglőbe megy, min gépét kijavítják. In megismerkedik a vendéglős leny aljával, Évikével Megszereti a leányt és kés-akarva hibát csinál a géflbn, Igy tovább , maradhasson Rábeszéli Évikét, hogy utazzék vele Budapestre . ■. Hiába, csak gárda lisztnek érdemes lenni, kedves műkedvelő barátaink s a lányoknak akkor a legjobb, ha vendéglős a papájuk. Hiszen akkor királynők és főhercegek versengenek majd elnyerésükért. A Kókai-féle darabokban azután így beszélnek az emberek. Az urak. Kutasi főhadnagy: — Hódolatunk jeléül fogadja ezt a szerény kis virágcsokrot. . Erzsiket Köszönöm a figyelmességüket, főhadnagy úr, igazán nagyon kráivesék. Érezzék magukat olyan jól ezen az estélyen, mint ahogy ezt én kívánom. Balázsné: _ Hölgyeim és uraimi, a bűfé rendelkezésükre áll. Ezredes úr, méltóztassék befáradni. A parasztok. Gergelyt — Teccem neked egy kicsinyt! Jutka'. — Hát nincs rossz állása, . A hajsza is megfelelő, Gergelyt ■— Oszt van-e már babád! Jutka' — Csak vót. Most özvegy vagyok Gergelyt — Özvegyasszony vagy? Jutkát — Özvegy menyasszony Gergelyt — Hát ez meg hogy lehet?.Meghalt a vőlegényed? Jutkát — Az én számomra igen, Szakajtottunk, Gergely. — Oszt mi volt az istenadta? Katona, étiül? Jutkát — Cibil. Gondoljuk csak el, a derék falusi színjátszókat, amikor önmaguk paródiáját játsszák s méltósággal igyekeznek királynőket és főhercegeket alakítani. Ezek a színdarabok nincsenek a fasiszta könyvek listáján. De váljon nem a fasizmus szelleme árad m el minden mondatukból ? Finom urak és sült parasztok, nagyságos asszonyok és falusi libák váltogatják egymást a színen. S a Kókai-cég pultjánál sorban állnak a vidéki műkedvelők, viszik haza a szemetet, a szellemi fertőt. Becsületes, demokratikusan gondolkodó munkások és parasztok, akik a legerélyesebben lépnek fel a reakció minden megnyilvánulása ellen, színpadjaikon — nem egy helyen az országban —, hogy öntudatlanul térjesztik a reakció áporodott levegőjét. Színjátszó versenyek sorozatán kiderült, hogy az öntudatos csoportok százai Molliéret, Gorkijt, Katonát játsszák, vígjátékot és komoly jó alapot felváltva. Nincs már darabhiány sem: haladó kiadóink tucatszám hozzák ki az élő magyar írók haladó színdarabjait, jeleneteit. El kell juttatni ezeket a legkisebb faluikba is, MNDSZ-gárdákhoz és iparoskörökbe, földmunkás színjátszókhoz és szakszervezeti csoportokhoz, s meg kell akadályozni a Kókai-féle remekművek kísértésének még a lehetőségét is. Méray Tibor Vállatoknak nvaraiási akciója!!«® PAPLANOM, MATRACOK VITI. Barossa. 5* ¥ Telefon: 13Ä—«Sí, _ köá ferneri jó minöstégben mintden darab garanciával egész olcsó kedvezményes árban A zenekar: egyetemisták • M a hallgatóság: munkások A MEGHÍVÓ: „A MEFESz műegyetemi zenekara május 14-én háromnegyed hatkor a Standard gyár kultúrtérmében, közvetlenül a k munikaidő után ingyenes hangversenyt rendez a gyár munkásai részére.“ A műegyetemiek kezdeményezése ezen a téren úttörő jellegű: megelőzték a zenei főiskoláik ifjúsága". Egyben állásfoglalás is: a felnövekevő új értelmiségi ifjúság már érzi, tudja, helye ott van a munkásság mellett.. HANGVERSENYÜK MŰSORA példásan szolgálja a szórakoztatva nevelés elvét: Rossini, Schubert, Csajkovszkij, Nicolai és Johann Staruss darabjai váltják egymást. A zenekarban ötvenen vannak, nem hivatásuk a zene, de buzgó lelkesedésük és törekvésük komolysága átsegíti őket a kótákból rájuk eredő nehézségeken. DERŰS ARCCAL lelkendezik Sándor Lajos trvori munkás. 15 éves vagyok, de ez az első alkalom, hogy ilyen zenekart, ilyen zenét hallgatok. Szinte örülök, hogy a nehéz hangszemleket én segítettem felhordani a teherautóról az egyik társammal, mert így egy kicsit nekem is közöm van a sikerhez. Sajgói József elvtárs, épületgondnok, a nemrégiben megalakult kultúrbizottság elnöke, így beszél: "— Szeretnők rendszeresíteni ezeket a hangversenyeket. Látja, elvtárs, a dolgozóknak körülbelül csak tíz százaléka jött el. Ez mutatja, mennyire szükséges, hogy megismertessük s terjesszük a jó zenét. Csak a kezdet volt nehéz, mert aki most itt van, az majd elviszi a hírét. Legközelebb, már biztosan, mégegyszer ennyien jönnek. — „A munkásság a tudományért", mozgalom idején a dolgozók olyan önzetnül és hatékonyan siettek segítségünkre, hogy azt soha sem fogjuk elfelejteni — mondja Pattantyús professzor, a zenekar tanétrelnöke. — Ezt az, áldozatkészséget szeretnék most töredékeimben viszonozni... alkotása Újsághír: Amerika „békehangokat” penget. — Egy kissé idealizáltam! A KuLTÚRHÍRADÓ NEMZETKÖZI MUNKÁSDALOS VERSENYT rendeznek augusztus végén Budapesten. Ez lesz az első ilyenfajta nemzetközi megmozdulás s ezzel nagyjelentőségű úttörőmunkára vállalkozik a versenyt rendező Dolgozók Énekkarainak Országos Szövetsége és a Magyar Múzsa. A nagyszabású dalos találkozónak három versenycsoportja lesz: férfikari, nőikari és vegyeskari. Az elbírálás egyöntetűsége végett megállapították a résztvevő énekkarok létszámának felső határát. Férfi, és nőikarok legfeljebb 40, a vegyeskarok legfeljebb 60 taggal versenyezhetnek. KEGY SZIKHÁZBAK JÁTSZIK hamarosan a Kemzeti, saját két otthonán kívűl a Vígszínházban és a Madách Színházban. A Tanner John Vígszínházt előadásaitl a Kamarán hét odaköltöző ,..,'aren*é mestersége” váltja fel: „Tanner John''-t visszaidézik a Kemzeti Színházba, s a „Szertiványi álom”-mal felváltva szerepel majd a műsoron. A Kamara Színházbon ugyanekkor Csokonai ,Tempera fői"-je kerül színre, a Madách Színházban pedig Csehov ,Cseresnyéskert-jét mutatják be. A Madách együttese erre az időre vidéki vendégszereplést bonyolít Jr. KIVÁLÓ CSEH GORDONKAMŰVÉSZ: Johns Herandon. versenyezett a Zeneművész Szakszervezet Bajza-utcai székházában. A rendkívüli nagytudású és rokonszenves művész a Zeneművész Szakszervezet meghívására síitt Budapestre a szomszéd népekkel való együttműködés kiépítése érdekében. Heran harcos terjesztője a modern kamarazenének. Műsorának első felében ezúttal is mai cseh szerzőket: Dobias-t, Kabelac-ot, Reiner-t, Slavicki-t és Martinu-t szólaltatta meg Böszörményi Nagy Béla társaságában. A műsort Enyedi György főtitkár ismertette. AZ ÉVAD UTOLSÓ FELÚJÍTÁSAKÉNT Borodin ,Igor herceg"-ét mutatja be június első felében az Operaház. A főszerepekre Wurna, Lívia, Fodor János, Jámbor Jzsef és Székely Mihály feszül. a rendezés munkáját Oláh Gusztáv végzi, a zenekari betanítást Komor Vilmos.