Szabad Nép, 1948. augusztus (6. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-01 / 175. szám

VASÁR­NAP, IM8 AUGUSZTUS 1 SZABAD NÉP Olimpiai tudósítónk jelentése: Németh Imre ragyogó olimpiai győzelméről és Kádas világraszóló eredményéről Visipó­lózó­ink legyőzték az angolokat London, július 3. A. szombati­ban meghozta az első nagy magyar sikereiket a londoni olimpiai játékokon. Előbb az úszó­­stadionban Kádas Géza állt a dobo­góra, később pedig az atlétikai pá­lyán Németh Imre elvtárs győzelme után játszotta első ízben a zenekar a magyar himnuszt. Az egri Kádas a világ harmadik úszója Déli 1 órakor együtt van az egész magyar társaság az úszóstadionban. Először két kiváló tehetségre, a m­ár egész Angliába pillangókisasszony­ként ismert Székely Évára és Novák Évára kerül sor a 200 méteres mell­úszás középdöntőjében. Az elsőben Székelynek a szokottnál gyengébben megy, lemarad az ausztráliai Lyons (3:00.9) és a holland Groot (3:01.4) mögött 3:02.8-as eredményével, de ez a helyezés is elég a döntőbe jutáshoz. — Sajnos, nem jól ment, ez még a múltkori betegségem következménye. Döntőben azonban remélem, javítha­tok — mondotta Székely Éva. A másik előfutamban Nováke Éva, végig a viágrekorder holland Van Viet után halad, „fürödve“ is má­sodik lesz 2.58-caL VUet ideje 2.57. Kovátk mosolyogva mondja, mikor kiszáll a medencéből.­­Az VUet úgy látom, nagyon az SU fccu­mt, csak kedden (ekkor lesz a döntő) is ez legyen a helyzet és az utolsó 20 mét­ert bízza rám. Ezután az egész uszoda közönsége feszült figyelemmel fordul a rajt­hely felé. A világ 8 legjobb 100 méteres gyorsúszója sorakozik­ fel, köztük 3 amerikai és két magyar, az egri Kádas Géza és a 17 éves debreceni Szilárd Zoltán. Itt van a híres francia csodaűs®5, Jany is: Várják a pisztolylövést. Halotti csend: hatalmas robajjal vágódik a vízibe a nyolc úsZ' ~*e. Együtt­­halad Ris, Ford "Adas. A forduló után őri' : a ma­gyar fiú nem 1 ,át és be­­tör az am - ' A célbírák szerin' üt be. A an Kádast en látták, hirdetik az ered. -yt ország első olim­piai h­a. Ris USA 57.3, 2, Ford Adas 58.1! / fr-zöld zászló felke­n az árbocra ■árok boldogan ölelgetik szát. De kijut a dicséretből égés Szilárdnak is, akinek a­­gy évvel ezelőtt még senki­ , sülért­e. Mindent Bakó Jenő edzőnek kö­szö­lhetek — mondotta a verseny után a 22 éves Kádas. Közben az öltözőben a francia lany húga sírva fakad bátyja veresége mi­att- A magyarok pedig lélekszakadva rohannak át az atlétikai stadionba, ahol már Németh Imre kalapácsve­tőnk szereplésére kerül sor. Magyar Himnusz a londoni stadionban A rendezés meglehetősen nehézkes. Fél 4-re hirdették a kezdést, de há­romnegyed 5-ig még egy dobást sem végezhettek a kalapácsvetők. Amikor végre Némethet és vetélytársait a dobókőre szólítják, ugyanakkor fut­nak az 5000-esek (egyet közülük hordágyon szállítanak el, mert a nagy melegben összeesett), ugranak a tá­volugrók (az egyik néger lesántult) és fejezik be a rúdugrást. A magyar nézőket elsősorban természetesen Né­meth érdekli. Időnként felhangzik a nézőtérről a magyar különítmény bíz­tatása: „Imre, Imre“! „Hungária“ feliratú, kék melegítő ruhájában Né­meth elég nyugodtnak látszik. Mind­járt első dobásánál vezet: 53.59. A következő 55.44, a harmadik 54.96. Az amerikaiak, a svéd kalapácsvetők nem tudják túldobni. A negyedik és ötödik dobása nem sikerül, azután az utolsó kísérlet következik. Egyik kül­földi sem hajítja túl Németh eredmé­nyén a kalapácsot, a magyar ver­senyző azonban mégegyszer kivágja a rezet és még szebb eredménnyel, 56.07-tel éri el az első magyar győ­zelmet és szerzi meg az olimpiai aranyérmet. A verseny után boldogan integet a magyar nézők felé, fotogra­­fálják, majd fellép az ötkarikás do­bogó első helyére. A londoni Wam­bley­ Stadion csaknem százezres tö­mege feláll a zenekar a magyar Himnuszt játssza és a hirdetőtáblán messzire világíta­nak a nagy fehér betűk: 1. Németh Imre, Magyarország, 56.07, 2.­­kibiya, jugoszláv, 54-27, S. Bon­net, USA, 53.73. Közben szépséghiba akadt: az ár­bocra csak az amerikai és a jugo­­szláv zászló leúszik fel, a magyar vezetők rögtön szólnak a rendező­ségnek. Sajnálkozva közlik, hogy a készülék okozta a kellemetlen köz­játékot ... Az ünnepélyes eredményhirdetés alig ér véget, máris Németh köré sereglenek az összes magyar ver­senyzők, csókolgatják, szorongatják a kezét, az olimpiai bajnok alig tud szóhoz jutni. — örülök, hogy Londonban első­ként nekem sikerült bebizonyítania a magyar sport erejét — mondja a 31 éves Németh Imre elvtárs, a Ganz­ gyár művezetője. Azután már sietne is az uszo­dába, hogy a vízilabdacsapatnak szurkoljon, de az autogra­mkörök elállják az útját. Németh Imre neve bekerült a sporttörténelem­be. Három magyar a 22 legjobb női tőr­vívó között Ma kezdődött meg a női tőrvívó­ verseny is, melyben Elek Ilona, a nagy magyar reménység. Délelőtt 7 hatos csoportban küzdött a 42 ver­senyző. Elek Ilona veretlenül jutott tovább, húga, Margit 1, Kun Éva 2 vereséggel. Amikor a magyar sport­­vezetők Hegyi Gyula­­álamtiiitkár vezetésével megérkeztek, Elek Bory és testvére különösen szépen vívott. Délután már a legjobb 24 között harcoltak a magyar hölgyvívók és bejutottak a legjobb 12 közé. Az újabb két hatos csoportban t­ár 3 m­agyar versenyző van és könnyen lehet, hogy hétfőn ebben a verseny­szám­ban ünnepeljük az újabb vi­­lágraszóló magyar sikert. Magyarország válogatott vízi­­labdacsapata 11:2 (4:0) arány­ban legyőzte Anglia csapatát. A magyar válogatott ebben az össze­állításban játszott: Győrffy — Be­lop, Fábián — Szittya, Csuvik, Szí­vós, Gyarmati. A magyar csapat vé­gig ragyogó, önzetlen, ötletes játé­kával valósággal elkápráztatta a né­zőket. A gólok közül Csuvik 5-öt, Szittya 4-et, Gyarmati és Szívós 1—1-et dobott. A magyar csapat legközelebbi ellenfele valószínűleg az olasz, vagy a jugoszláv válogatott lesz. Lukács László te/ii velük izgul, lelkesedik. — s 'Mi miközben a londoni olimpiász. /ni stadionjában pattanásig !')' fokozódik a feszültség—átéli r velük a döntő másodperceket RÁDIÓN ál' /ai rádió Erzsébet­­ körút 4­0. Telefon: 423-583. tűt fi ifi rr arany szemmal k­tüntetett rádiómester csak Szondy­ utca 9 TILDY LEMONDÁSA Miért mondott le Tildy Zoltán? Bizonyos, hogy ez a kérdés fog­lalkoztatja leginkább a közvéle­ményt az ország határain belül és kívül Feltételezhető, hogy az el­nök lemondásával kapcsolatban helytelen kombinációk is kapnak majd szárnyra — főként a nemzet­közi és a hazai reakció jóvoltából. Maga a lemondott köztársasági el­nök is gondolt erre a valószínű le­hetőségre és abban a levélben, amelyben közölte elhatározását az országgyűlés elnökével és a nyil­vánossággal, szükségesnek tar­totta félreérthetetlen világosság­gal és őszinteséggel nyilatkozni le­mondása okáról. Tildy Zoltán levelében leszögezi, hogy megmásíthatatlan elhatározá­sában nem politikai indokok vezet­ték. Nem azért mondott le, mintha nem értett volna egyet az ország politikai fejlődésének irányával. — E lépésemmel kapcsolatban hangsúlyozni kívánom — írta Tildy levelében, — hogy teljes mértékben egyetértettem és egyet­értek a magyar népi demokrácia egész eddigi politikájával s a köz­társaság kormányának minden ténykedésével. Nem politikai né­zeteltérés vezet tehát e­kkor, ami­kor az általam eddig viselt magas közjogi méltóságról le­mondok. — Ha valaki tehát azt hinné, hogy a köztársasági elnököt a kormány politikájával, vagy a népi demokrá­cia fejlődésével való meghasonlás bírta rá a lemondására, akkor csa­lódik s balhiedelmére magának a köztársasági elnöknek saját kezé­vel írt nyilatkozata adja meg a cá­folatot. De ezen túlmenően­ Tildy Zoltán nemcsak szemlélője, hanem cselekvő részese volt a magyar de­mokratikus fejlődésnek. Az utóbbi időben, amikor a demokrácia poli­tikai és gazdasági téren győzelmet győzelemre halmoz, még magától értetődőbb, hogy azok, akik a ne­hézségek idején a nép oldalán vol­tak és kitartottak, megingás nélkül és rendületlenül állanak a nép mellett. Tody Zoltán ekként — mint maga írja — nem politikai okok­ból mondott le magas méltóságá­ról. De, ha nem politikai okokból, akkor miért? Brrt,m­íg maga adja meg a választ­ ,h­ogy mégis erre a megmásíthatatlan elhatározásra jutottam, ennek oka az, hogy köz­vetlen környezetemhez tartozó sze­mély súlyosan vétkezett a magyar állam, a Köztársaság, népünk ér­dekei ellen s ennek következtében úgy érzem, hogy ilyen körülmé­nyek között nem várhatom a ma­gyar néptől azt a teljes és fenntar­­tás nélküli bizalmat, amely a leg­magasabb közjogi méltóság gya­korlásához elengedhetetlenül szük­séges. Tildy Zoltán, amikor leve­lében közvetlen környezetéhez tar­tozó személyről beszél s ennek a személynek magatartását igen éles szavakkal megbélyegzi, akkor ve­­jére, Csornoky Viktorra gondol. A lapok hírül adták, hogy Csor­noky­t hűtlenség (hazaárulás) és kémkedés miatt az államvédelmi szervek őrizetbe vették. Csornoky Viktor a magyar demokráciában fiatal kora ellenére magas és fontos pozíciót kapott. A Magyar Köztár­saság kairói követe volt s az lett volna a feladata, hogy magas poszt­ján híven képviselje a népi de­mokratikus köztársaság külpoliti­kai érdekeit. A belügyminisztérium sajtóközleményéből azonban kide­rül, hogy a demokrácia bizalmával gyalázatosan visszaélt: az imperia­listák zsoldjába szegődött s meg­­bízásukból szőtte sötét cselszövé­­nyeit hazája és népe ellen. Cser­­noky Viktor a hírhedt Bun-bankár­­családból származott, abból a csa­ládból, amelynek neve gazdasági visszaélések és csalások miatt sű­rűn szerepelt a magyar lapok ha­­sábjain. Ez a bankárcsemete vál­lalkozott arra, hogy eszköze le­gyen a nyugati imperialisták ma­gyarellenes terveinek s a köztár­sasági elnök családjához fűződő szoros kapcsolatai révén a magyar állam fejét sem hagyta ki számí­tásaiból. Tildy Zoltán elmulasztotta a kö­telező éberséget, hiszen a volt köz­­társasági elnök közvetlen környe­zetében vétkeztek súlyosan a ma­gyar állam és a nép ellen. A demo­kratikus éberség pedig annál pa­­rancsolóbb kötelesség, minél maga­sabb és felelősebb pozícióba emel valakit a nép bizalma. Annál pa­­rancsolóbb kötelesség, minél in­kább erősödik, növekszik, épül a magyar népi demokrácia. Tildy Zoltán lemondása majd­nem egybeesik augusztus elsejével. Ma, augusztus elsején ünnepli né­pünk a stabilizáció második, a há­rom éves terv megindításának pedig első évfordulóját Ma avatják fel az újjáépült Margit-hidat, a ma­gyar alkotó erő­­t teremtő munka e hatalmas szimbólumát. Népünk a szolgaság és ínség századai után diadalmasan halad előre a felemel­kedés útján. Erőfeszítéseire és el­ért eredményeire visszatekintve, megnövekedett hittel és fokozott önbizalommal néz a jövőbe. A meglévő bajok és nehézségek elle­nére érzi, hogy a demokrácia be­váltotta reményeit s ez az egyetlen társadalmi rendszer, amelyben képességeit fejlesztheti, életét szebbé és jobbá teheti, hazáját fel­virágoztathatja. A magyar demo­krácia minden vezetőjének — első­sorban pedig a köztársasági elnök­­nőknek — arra kell törekednie, hogy a népi demokráciát féltse 63 óvja s éber legyen minden ellen­séges kísérlettel szemben. A demokrácia hatalmas eredmé­nyeit látják az imperialisták is. Tudatában vannak annak, hogy Magyarországon elvesztették már nemcsak tömegbefolyásukat, ha­nem a tömegbefolyás lehetőségeit is. Kiszorultak a politikai életből, az országgyűlésből, a közintézmé­nyekből, a társadalmi és gazda­sági szervekből. Ezért próbálkoz­nak ügynökök vásárlásával, Csol­­noky-szerű figurák felhasználásá­val. Az imperialisták terveit azon­ban keresztülhúzta a magyar de­mokrácia ébersége s kénytelenek voltak ez alkalommal is kudarcot vallani. Hozzászoktunk már ah­hoz, hogy az imperialisták részé­ről Magyarország csak ellenséges szándékot tapasztalhat. Hozzá­szoktunk ahhoz, hogy az imperia­listák részéről hazánk semmi jót nem várhat. A köztársasági elnök lemondásának nagy tanulsága az legyen, hogy önmagunkat és né­pünket még inkább ráneveljük a nyugati imperializmus elutasítá­sára és gyűlöletére s fokozzuk éberségünket, mert megvásárolt ügynökeit elküldi mindenhová. A köztársasági elnök lemondását tudomásul vette a minisztertanács, tudomásul veszi az országgyűlés és a nép is. Az építő munka pedig zavartalanul folyik tovább. PROGRAMUNK A T­E­R­V­É­V­B­E­N

Next