Szabad Nép, 1948. szeptember (6. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-28 / 223. szám
% A Szovjetunió békepolitikája Visinszkij a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tovább harcol a fasizmus elltt a demokratikus elvekért, a jólétért, a gazdasági és politikai helyzet megszilárdításáért. A Szovjetunió politikája a nemzetközi együttműködés megerősítésének változatlan és következetes politikája. Ez a szovjet állam természetéből fakad, amely a munkások és parasztok szocialista állama. Ezeket a munkásokat és parasztokat a legnagyobb mértékben érdekli, hogyan teremthetik meg a békés építőmunka legkedvezőbb feltételeit a szocialista társadalom kiépítésére. Az Egyesült Álamo külpolitikája ez‘ő1 merőben különbözik. A második világháború befejezése után az amerikai kormány áttért a terjeszkedési és világhatalmi tervek megvalósításának politikájára. Nyíltan támogatja a legreakcusabb fasiszta-monarchista kormányokat és csoportokat, pénzzel, fegyverrel látja el őket, hogy elnyomják a népi demokratikus felszabadító mozgalmakat. A nyugati tömb:támadó szövetség A szovjet külügyminiszterhelyettes ezután kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai által létrehozott katonai és politikai tömbnek nem az a célja, hogy egymásnak kölcsönös segítséget nyújtva esetleges német támadást hárítson el, hiszen Nyugatnémetország bevonását tervezi e tömbbe. Mi másfajta szövetségekét ismerünk — mondotta. — Olyanokat, amelyeket békeszerető európai államok kötöttek azért, hogy az újabb német támadás lehetőségét elhárítsák. Ilyen szerződéseket kötött a Szovjetunió a keleteurópai államokkal és Finnországgal, ugyanez az elv az alapja a 20 évre szóló angol-szovjet és francia-szovjet kölcsönös segélynyújtási szerződésnek is. Az egész brit, francia és amerikai sajtó világosan kimondja, hogy az öt nyugati ország katonai szövetsége a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul. Az ilyen szerződést Semmiképpen sem lehet védelmi szerződésnek tekinteni. Az UNO közgyűlése tavaly határozatban elítélte az új háború propagandistáit és követelte, hogy a hírközlés eszközeit használják az államok közötti barátságos viszony megerősítésére. A határozat azonban nem tudta visszatartani a háborús uszítókat, akik az elmúlt évben mind kifuvóbban viselkedtek. Ezt a tevékenységet lázas fegyverkezési verseny kíséri, valamint a Szovjetunió és az új demokráciák elleni támadási tervek kidolgozása és újabb háborús cselekmények előkészítése. Visinszkij felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a háború idejére felállított angola.meritusi közös vezérkar még ma is megvan és titkos tevékenységet folytat a béke ellen. Lépéseket tesznek támaszpontjaik kiterjesztése és megerősítése irányában. Háborús tervek A újságokban, különösen Angliában és Amerikában, nekivadult háborús uszítók nyíltan tárgyalják a Szovjetunió és az új demokráciák ellen irányuló különböző támadási terveiket, amelyeknek kiinduló pontjai ezek a támaszpontok. Azzal akarják megzavarni a gyengébbszívű emberekét, hogy felnagyítják az Egyesült Államok katonai hatalmát Az United States News című befolyásos amerikai folyóirat április 9-i számának vezércikkében nyíltan bevallotta, hogy az USA légierejét átalakítják az Európában valószínűnek látszó ellenségeskedés esetére. A lap részletes tervet közöl a Szovjetunió elleni támadásokról és térképet, amely az amerikai légierő támadási irányait mutatja be. A Newa York Times május 13-i számában sajnálkozik, hogy az Egyesült Államok nem rendelkeznek a szovjet terület nagy részéről pontos térképekkel. „Ez a tény — mondotta a cikk — talán a legnagyobb bajunk abban az esetben, ha a Szovjetuniót bombázókkal meg akarjuk támadni”. A cikk cinikus nyíltsággal nevezi meg a légi támaszpontokat, amelyekről a szovjet városokat akarják megtámadni Hasonlóan felbátorító az ESso nevű newyorki cég által nyomtatott „a harmadik világháború térképe” című térkép, amely a legundokabb szovjetellenes és a népi demokráciák ellen irányuló háborús propaganda. A legrondabb háborús vezetók — A háborús uszítást — folytatta Visinszkij — nemcsak a viszszavonult politikusokból kikerülő műkedvelők űzik, hanem olyanok is, akik az Egyesült Államok, Nagy britannia, Franciaország és más országok kormányaiban fontos tisztségeket töltenek be, mint például Forrestal amerikai honvédelmi minszter, Kenny, az USA stratégiai légierejének parancsnoka, Royall, az USA hadügyminisztere, Bridges, a szenátus felhatalmazási bizottságának elnöke, Brown, Harvey, Thomas, Moore, a brit képviselőház tagjai, Walsley, a brit légierők helyettes vezérkari főnöke, MacMillan és mások. Ezek az urak már nemcsak általános szólamokat hangoztatnak, hanem — főleg az amerikaiak, — gyönyörűen kidolgozott terveket szovjet városoknak, például Moszkvának, Leningrádnak, Kievnek, Odesszának, Charkovnak elpusztítására. Forrestal, Royals, Bridges, Brown és más kalandorok beszédeikben nyíltan követelték, hogy mérjenek csapást a három és bakui olajföldekre, a Donec-medencére és az Ural mögötti iparterületre. A nyugati államokban vad fegyverkezési hajsza folyik.. Az Egyesült Államok hadserege 1947-ben, két évvel a háború befejezése után, három és félszer nagyobb volt, mint a háború előtt. Légiereje 1947-ben az 1937-esnek 17-szerese, haditengerészeti hajóinak tonnatartalma 3 és félszeres volt. Az USA-nak az 1948— 49. évre megszavazott költségvetése csaknem 4 milliárd dollárral többet fordít katonai kiadásra, mint az előző évben. Az Egyesült Államok ellátják sok nyugat-európai ország hadseregét is amerikai fegyverekkel. Ilyenek tehát a nemzetközi viszonyok, amelyekben az UNO harmadik ülésszaka megkezdi munkáját — mondotta Visinszkij. A kisemberek millió, akik a vérükkel fizettek fasiszta védnökeik és a nemrégiben véget ért második világháború szervezőinek bűneiért, nem egyezhetnek bele a háború megismétlésébe. Az új háború veszélyének elhárítására Visinszkij javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai: az USA, Nagy britannia, a Szovjetunió, Franciaország és Kína a fegyveres erők csökkentésének első lépéseként egy év alatt csökkentsék minden szárazföldi, tengeri és légierejüket egyhazaiabdal Tiltsák be az atomfegyvereket. „Állítsanak fel a Biztonsági Tanács keretén belül egy nemzetközi ellenőrző szervet az első két rendszabály végrehajtásának ellenőrzésére. Visinszkij beszéde ösztönzés és remény a népek milliói számára — írja a Stravda Visinszkij beszéde az UNO közgyűlés résztvevői körében, mind a világ közvéleményében rendkívül mély hatást keltett. Az Izvesztija a szovjet külügyminiszterhelyettes felszólalásával kapcsolatban így ír: „Ahogyan a Szovjet harcos érzi szét,téphetetlen kapcsolatait hazájával ugyanúgy a szovjet diplomata, aki felemeli szavát a béke védelmében, érzi, hogy népének elválaszthatatlan része és ez megsokszorozza erejét. Mindenki számára világos, hogy ezen, az emelvényen nem csak Visinszkij beszélt, hanem maga a Szovjetunió.” Zhukov, a Pravda szemleírója írja: Bebizonyosodott, hogy a szilárd kezdeményezés a szovjet küldöttség kezében van. A szovjet küldöttség nagy szövetségese, az Igazság, Visinszkij felszólalása vádbeszéd volt azok ellen, akik az UNO-t egy világkonfliktus eszközévé akarják tenni. Ugyanakkor ösztönzés és remény a népek millé számára. A francia sajtó is vezető helyen foglalkozik Visinszkij beszédével. Az angol sajtó egész oldalas címek alatt közli a Visinszkij-beszédről szóló tudósításokat. A jobboldali lapok csökkenteni igyekeznek a beszéd jelentőségét, de mégis el kell ismerniük hogy a beszéd hatalmas hatást tett az egész világon. Az Observer elismeri, hogy a szovjet javaslat nehéz helyzetbe hozta a nyugati hatalmakat. SZABAD NÉP KEDD, 1948 SZEPTEMBER 55. A szovjet kormány javaslatai elfogadható alapot adnak a berlini helyzet rendezésére A TASS iroda közlése a moszkvai tárgyalásokról A Tass irodát felhatalmazták, hogy a berlini helyzetről és az azzal kapcsolatos, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaoszág kormányai között ez év augusztusában és szeptemberében történt tárgyalásokról közleményt adjon ki. Ez annál inkább szükséges, mert az angol-amerikai és francia sajtóban közzétett je’on’ésyik, valamint hivatalos személyiségek nyilatkozatai — beleértve Bevin szeptember 22-i alsóházi beszédét, sem a berlini helyzetről, sem az említett tanácskozásokról nem adnak hű képet és gyakran félrevezetik a közvéleményt. A szovjet kormány ez év július 14-én az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormányához Intézett jegyzékében kijelentete: a jelenlegi berlini helyzet annak az eredménye, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai megsértették a potsdami határozatokat, valamint a németországi és berlini ellenőrző szervezetről szóló négyhatalmi egyezményt. Ez a jogsértés megmutatkozott a három hatalom külön pénzreformjában, Berlin nyugati részei külön valutájának megteremtésében és Németország szétdarabolására irányuló politikájukban. A nyugati hatalmak teremtette helyzet azt bizonyítja, hogy a három kormány nem elégszik meg Németország nyugati övezetei feletti feltétlen uralommal, hanem egyidejűleg pénzügyi szempontból a szovjet övezetet is irányítani akarja, fel szeretné lk valasztani annak gazdasági szervezetét s végül is el akarja távolítani onnan a Szovjetuniót. Mindez arra kényszerítette a németországi szovjet parancsnokságot, hogy a német lakosság érdekében h a a szovjet övezet gazdasági élete szétzüllesztésének megakadályozására korlátozza a Berlin és Németország nyugati megszállási övezetei közötti forgalmat-Július végén az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya javaslatot terjesztett a szovjet kormány elé a berlini helyzet és az azzal kapcsolatos ügyek megvizsgálására. A szovjet kormány elfogadta ezt a javaslatot. Az augusztusban Moszkvában megtartott tárgyalások során a négy kormány megegyezett,hogy egyidejűleg a következő intézkedéseket teszi, feltéve, ha gyakorlati végrehajtásukra a négy berlini főparancsnok megállapodik: 1. A Berlin és a nyugati övezetek, valamint az szovjet megszállási övezet közötti kereskedelmi és szállítási korlátozásokat megszünteti-2. Ugyanakkor a szovjet övezet német márkája egyedül érvényes berlini fizetési eszközzé válik és a nyugati márkát kivonják a forgalomból. Egyidejűleg megegyeztek, hogy a berlini pénzforgalomnak a 2-es pont szerinti szabályozását négyhatalmi ellenőrzés alá helyezik. A négy németországi főparancsnok utasítást kapott, hogy dolgozza ki a gyakorlati végrehajtás módozatait. A moszkvai tárgyalásokon tervbevették, hogy egyéb kérdések megoldását is napirendre tűzik- A négy főparancsnok berlini tárgyalásait szeptember elején nem fejezték be. Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya arra hivatkozó, hogy a Szovjetunió kormányával Moszkvában végrehajtandó tárgyalásra vonatkozólag a főparancsnokok között nézeteltérések támadtak. Az említett nézeteltérések három kérdést érintenek. A szovjet kormány álláspontja erről a következő: A szovjet kormány kitart amellett, hogy a szovjet parancsnokság ellenőrizze Berlin és a szovjet övezet közötti légi-, vasútivíz- és országúti kereskedelmi- és személyforgalmat. A légi vonalak nem maradhatnak az ellenőrzésen kívül, mert a négy kormány megállapodott, hogy ellenőrzi Berlin pénzforgalmát és a Berlin, valamint a nyugati övezet közötti kereskedelmet. A szovjet kormány nézete szerint elengedhetetlen hogy a négyhatalmi pénzügyi bizottságra és a Berlinben bevezetendő egyetlen fizetési eszközre vonatkozó négyhatalmi megegyezést szigorúan értelmezze. A szovjet kormány nem egyezhetik bele a pénzügyi bizottság feladatainak kiterjesztésébe, mert az a szovjet megszállási övezet pénzforgalmába történő beavatkozást jelentené. A szovjet kormány az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának kívánságára beleegyezett Berlinnek a nyugati övezetekkel és más országokkal folytatandó kereskedelme négyhatalmi ellenőrzésébe. Ezzel elhárította a nézeteltéréseket. Mindez világosan bizonyítja, hogy a szovjet kormány magatartása elfogadható alapot nyújtott a berlini kérdés rendezésére, így az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányán múlik, hogy a tárgyalásokat megszakítják-e, vagy a Szovjetunió az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kielégítő egyezményeket. , de a nyugati hatalmak tovább provokálnak: a Biztonsági Tanács elé terjesztik a berlini kérdést Az imperialisták azonban nem akarnak megegyezést. Ez tűnik ki abból a vásárjegyzékből is, amit a három nyugati nagyhatalom héfőn adott át a washingtoni, londoni és párisi szovjet nagykövetségnek. A nyugati hatalmak bejelentik, hogy a Moszkvában és Berlinben folytatott tárgyalások „nem vezettek eredményre”. Bár a TASS.iroda közleményéből világosan kitűnik, hogy a Szovjetunió a legmesszebbmenő engedményekre hajlandó a megegyezés érdekében, a nyugati hatalmak a tárgyalás megszakítását ürügyül használják fel ahoz, hogy az UNO alapszabályainak 33. cikkelyét megszegjék és — mint jegyzékük mondja — a bér. Umi kérdést a Biztonsági Tanács elé vigyék. A New York Times beismeri • a nyugati hatalmak az UNO alapjait támadják A New York Times azt írja, hogy a nyugati hatalmak a berlini kérdésnek az Egyesült Nemzetek elé terjesztésével felborították az alapot, amelyre az Egyesült Nemzetek Szervezetét építették. A New York Times nem titkolja, hogy Franciaország és a kis nyugati országok nyugtalanok. Véleményük szerint több időt kellett volna szentelni a megfontolásra, mielőtt ezt a lépést megtették. A New York Times beismeri: alaptalanok voltak az amerikai sajó szenzációs jelentései arról, hogy a szovjet zavarja Berlinnek légi úton történő ellátását. Az amerikai repülők nevetve olvasták a lapok nagybetűs híreit. Szovjet tiltakozás finn fasiszták tevékenysége ellen Savonanko, a Szovjetunió finn, különböző fasiszta jellegű szervezetek országi követe felkereste Énekelt működése ellenfinn külügyminisztert és tiltakozott Parisba küldött munkatársunk telefon jelentése: A francia sajtó Visinszkj beszédének rendkívüli jelentőségéről Hétfőn ismét zsúfolásig megtelt a Chaillot-palota színházterme. Előbb Bevin, majd Schuman szerepelt a napirenden. A forró érdeklődés nem annyira a két csatlósállam külügyminiszterének szólt, hanem elsősorban annak, hogy a vasárnapi események óta — tehát azóta hogy a három nyugati hatalom a berlini kérdésnek az UNO elé való vitele mellett döntőt — ezektől a beszédektől — elsősorban pedig Bevintől — várták az első „nagyhatalmi kommentárt.” Csalódtak. Bevin legfeljebb csak a nyugati nagyhatalmak zavarát és idegességét kommentálta. Beszéde végén azt mondotta, hogy az imperialisták „sohasem gondoltak támadásra” a Szovjetunió ellen. Nem zavarta, hogy Visinszkij 48 órával azelőt a közgyűlés elé tárta amerikai lapok térképeit , amelyeken atombombát szállító repülőgépek leszállására alkalmas támaszpontok voltak megjelölve. A hétfői felszólalók között volt Clementis csehszlovák külügyminiszter is, aki kijelentette, hogy Cseh, Szlovákia készségesen együttműködik Európa felépíésében, de szemben áll a Marshall tervvel, amely semmibe veszi az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s Európa biztonságát fenyegeti Csatlakozott Visinszkij szovjet megbízott javaslataihoz. A Biztonsági Tanács vitájának megkezdéséről egyébként még ellentmondó jelentések érkeznek. A Chaillot palotában nem titkolják, hogy a vita amerikai—angol—francia viszonylatban is nézeteltéréseket hozhat. A francia közvéleményre rendkívül nagy hatást tett Visinszkij békebeszadó és ez alól még a jobboldali lapok sem tudják kivonni magukat. A konzervatív Figaro például így ír: Nem osztjuk azt a ,,túlságosan módszeres hitetlenkedést”, amellyel egyes küldöttségek , így az amerikai küldöttség is, a szovjet javaslatokat fogadta. Még Blum lapja, a Populaire is kénytelen hangot adni ennek a közvéleménynek. Erősen vétenének azok, — írja —, akik e rendkívül fontos beszédet könnyedén akarnák elintézni. Pierre Courtade a l’Humanitében hangsúlyozza, hogy Visinszkij nem leplezte a világbékét fenyegető veszélyt. Nem hangoztatott szép frázisokat lapos szólamokat, hanem népére jellemző realizmussal őszintén kimondta azt is, hogy mennyire óhajtja a békét. Visinszkij olyan eszközöket javasol, amelyek ismét lehetővé tennék a közvetlenül baráti tárgyalásokat. Ugyanekkor lehetőséget adnának, hogy a gazdasági nehézségektől szenvedő népek több kenyérhez jussanak. Gömöri Endre a Lengyel Szocialista Pártot a maxizmus-nempiTimis órára vezetik Cyramkiewka miniszterelnök a Lengyel Szocialista Párt főtitkára — mint azt a lengyel távirati iroda jelenti — a párt központi bizottságában nagyjelentőségű beszédet mondott. A Szocialista Párt örökölt tévedéseinek, ingadozásainak, és a hibás elméletek kiküszöböléséről szólva, hangsúlyozta, hogy „A nemzetközi munkásmozgalomban ritkán tapasztalt méretű erőfeszítést tettünk, hogy egy reformista-opportunista hagyományok terhét viselő szocialista tömegpártot a marxista-leninista forradalmi szocializmus útjára vezessünk. A munkásmozgalom egyesítése előtt különösen ébernek kell lenni az idegen elemekkel szemben.