Szabad Nép, 1948. szeptember (6. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-29 / 224. szám

A szovjet film diadal­útja világszerte A film alkotóinak legnagyobb ré­sze szolgai módon eladta magát a liptfalizmaSESak. Művésze­tük ésalat­­tétlenné és hazuggá vált. A kevés kivétel nyilatkozatából kitűnik, hogy ez a züllés milyen fokot ért el. Stroheim mondotta: „Amint cenzúra után megtoltam „Mohó vágy“ cí­mű filmemet, azt, amelybe egész telke­met beleadtam, átláttam, hogy Ame­rikában szépfelettség igazán művészii akcióni. Hogy miért csinálok ilyen filmeket? Nem akarom, hogy a csa­ládom éhen pusztuljon.“ Rena Clair, a kitűnő francia rendező pedig így fogalmazta meg lesújtó véleményét: „Aki ismeri a kapilvista filmipar konyháját, azon lepődik meg lm vél­etlnül művészi alkotást lát a ve­títővásznon.” A kezdet kezdeténél A szovjet film ezekkel a filmekkel ellentétben már az első lépéseket önállóan tette. Lenim szerint „a kez­det kezdeti mél kezdte”. Megszületé­séig a nép nem láthatta önmagát a mozivásznakon. ,,A filmművészet forradalom előtti mesterei a széles dolgozó tömegekkel, mint „sokaság, golf” foglalkoztak” — írta Po.dovk.iy, a világhírű szovjet rendező. Való­­ban ezekben a filmekben a nép, mint arénáikuli tömeg jelent meg, mint lélek nélkül, kifejezéstelen mennyi­ség. Szerepe egyenlő volt a díszle­tével, amely előtt vagy mögött Sze­relmi történetek peregtek le. A szovjet film ezen a síkon sem f­utatta a nyugati filmesek útját. ?'•'­m viszonylagos újításokat, formá­lis kiigazításokat adott. Az első té­­r' tűl az utolsóig újat teremtett: is főszereplő népet' ffpA szovjet filmekre való emlékezés tartotta bennünk a lelket" Már első megjelenésével magára vonta a világ filmlátogatóinak és ■kritikusaink figyelmét. A New York J­anes a ,J*eter,ikm cirkálóé­ megje­­lenésekor kijelentette: Itt és most kezdődik a filmművészet”. De a kül­földi lelkesedő hangokat gyorsan el­fojtotta az üzletemberek könyörtelen marka. A kapitalista országok kri­tikusai rövid idő után azt kezdték emlegetni, hogy az első szovjet film­alkotások sikerei­­„véletlen” szülöttei voltak. A közönség azonban nem hitt nekik, jól ismerte a szovjet filmek művészi erejét, buzdító hatását, em­beri mondanivalóját. A madridi fron­ton bemutatott ,,Csapajev” olyan lel­kesedést keltett, hogy dandárt ne­veztek el róla, amely megesküdött, hogy úgy fog harcolni, mint Csapa­­jev katonái. És Fernand Gragne, a franciaországi maquis, 1941 január­jába­n ezt írta naplójába: „A meg­szállók, a vichy­i kormány, a lussa­­árulók börtönbe vetettek bennünket. Bűnünk a hazafiasság. Éhség kintett bennünket. Esténként gyakran nem tudtunk elaludni. Ilyenkor felidéz­tük emlékeinket. A szovjet filmekre való visszaemlékezés tartotta ben­nünk: R. lelket.­ Ezeknek a hősöknek is sokat kellett szenvedniük, de végül is győztek.” A dolgozókat nem lehet megtéveszteni E példák után nem csoda, hogy az imperialista filmsajtó kardcsör­­tetői mindent megtettek és megtesz­nek azért, hogy lerontsák a szovjet filmművészet hitelét. De a dolgozó ostályokat — ideértve a haladó filmkritikusokat is — nem lehetett megtéveszteni. A háború utáni szovet filmgyártás egyik sikerét a másik után arata. 1947-ben a can­­nesi versenyen a ,,Kővirág" első díjat nyert, az „Eskü” pedig magas jutalmazásban részesült. Ugyanebben az évben a velencei Btermerén a .f Nachinmo tengernagy megnyerte a verseny na­gydíját, a ,finrra ta­vasz“ a filmtörténet és a ■Sziklák akrobatái“ a kulturfilmek díját. 131 ó 1948-ban a szovjet film újabb teret hódított, Rómában három hét alatt 210.000 ember nézte végig az „­Es­­kü”-t. A párisi sajtó erélyesen síkra­­ szállt a francia kormány intézkedése ellen, amely levetette a mozik vász­náról a­­Mentim-trilógiát, azt a filmet, amely még a jobboldali „Gombát’ vé­leménye szerint is a filmgyártás egyik kilométerkövét jelzi. Az angol kormány a dolgozó tömegek nyomá­sára megegyezett a Szovjetunióval és tíz filmet vásárolt tőle, a népi demo­kráciákban messze legnépszerűbbek a­­szovjet filmek. Poklák százait le­hetne felsorolni, de elégedjünk meg egy utolsóval: a Marianska Lazné­­ban megtartott ühnversenyen a tizen­három kiosztott díj közül hatot szov­jet filnek vittek el. A Szovjet film világszerte gyors lép­őkkel halad új diadalú­ján­ A Szov­jet Film Ünnepére való lelkes fel­készülés, a hatamas érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar dolgozók is felismerték: a szovjet filmek az ő filmjeik is. g. gy. A A­­­i Jelenet a Szovjet Film ünnepén bemutatásra kerülő „Harmadik csapás” című filmremekből Puskin nagykövet mond beszédet a Szovjet Film Ünnepe megnyitásán A Szovjet Film Ünnep­ének pén­teki Városi Színház­ ünnepi meg­nyitóján a Szovjetunió képviseletében Puskin nagykövet mond ünnepi be­szédet. A filmhetet Ortutay Gyula közoktatásügyi miniszter nyitja meg. A díszbemutatón a meghívott közönség­, a kormány tagjai, a köz­­élett, a honvédség vezetői, a diplomá­ciai testület képviselői, az­élmunká­­sok előtt­­i „Szibér­iai r­apszódia” című­­­szkies szovjet filmremek ke­rül vetítésre. A filmhét méltó előkészítésében kiveszi részét a Rádió is. Legutóbb műsoron kívül pompás zenés részle­teket mutatott be a közönség elé kerülő újdonságokból. Megcsendült a mikrofonban Hacs­turján kifejező kísérőzenéje az „Orosz kérdés“-hes, Oranszki népi ihletettségű „Mese­s tűzmadásról“ muzsikája és Krjukov hatalmas lendületű kantátája a „Szi­bériai rapszódi­á ”-ból. Maja­hovsz­k­i­j-est, sz­ín­mű előadá­s, zenekari hangverseny, filmbemutató a csepeli Magyar -Szovjet Barátsági Hét programjáé A csepeli Magyar-Szovjet Barát­sági Hét keretében kedden a Sport­­csarnokban szovjet kisfilnek bemu­tatására került sor. A kis remek­­művet­ megragadóan vonultatják ád a gyönyörű szovjet tájakat, ízelítőt­onal, a szovjet művészet és műve­lődés alkotásaiból és megismertetik a nézőt a szovjet humorral. Az ünnepi hét további programja a következő: szerdán Majakovszkij­­est lesz a csepeli munkásotthonban, Bánky Zsuzsa, Péchy Blanka, Seny­­nyey Vera, Antal István, Gorái György, Horváth Ferenc, Mádi-Szabó Gábor közreműködésével. A műsort bevezeti Békés István. Kezdete fél 6 órakor.­­ Csütörtökön és pénteken este 7 órakor a WM színjátszó cso­­port­a a murd-téo­ trón­ban előadja Rachmanov „Viharos al­konyat” című színművét. — Szom­baton a Székesfővárosi Zenekar hangversenyez este 7 órakor a Sport­­csarnokban. Megszólaltatják Csaj­kovszkij, Hacsed­urján, Berlioz és Weiner műveit. — Vasárnap a Tán­­csics-mozi bemutató filmszínházzá való avatásával fejeződik be a Ba­rátsági Hét. Az este 8 órakor kez­dődő ünnepi előadáson Nógrádi Sán­dor elvt­árs miniszterelnökségi ál­lamtitkár beszél, utána pedig levetí­tik a szovjet filmgyártás eg­yik leg­újabb­ alkotását, az „Orosz kérdés"út. -o-AZ ÍRÓSZÖVETSÉG e heti, csütörtöki klubnapjára csatl­ó szövetségi tagjai és kü­lön meghívott vendégek jöhetnek el, a helyi­ség korlátozott befogadóképessége miatt. Erre a körülményre nyomatékosan felhvtni az érdekeltek figyelmét.. T. SZABAD NÉP kiadóhivatala­­ Budapest 741 Postafiók 1, 2. 3. Alulírott megrendelem a Szabad Népet. Az előfizetési díjat — egy hónapra 12.—■ három hónapra 36.— forint — a kihordónak fizetem (csekken küldöm.) Csekkszámla 5.971. (Nem kívánt törlendő.) Név: —,— -----————-—----—--------— H­elység: Utca — Megye: —----—-----------— Kérjük Budapesten 20 filléres, vidéken ragasztani és bedobni! 40 filléres levelezőlapra SZABAD HÍP SZERDA, 1948 SZEPTEMBER 29. V­isszhang A kultuszminiszter a­­Mezőlakon munkások álal újjáépített iskola avatásán hangsúlyozta: „Az egyház —, bár anyagi káruk­ h­elye idegenye át-S­­vojcra —, igekeveset ford­ítokd­ az iskolákra, különösen a falusi iskolákra. Nem törődött a falusi gyermekek iskoláztatásával, mert tudta, hogy az elmaradt népet könnyek­f»' korraányvai. A katolikus egyház hivatalos hírszolgálata, a Magyar Kurír, most cáfolva a kultuszminiszternek ezt az állítását, felsorolja, mi mindent tett a katolikus egyház az iskoláztatásért. Elmondja, hogy ííGj-I';1') . és­z.Híj­ban egyetemet alapított, Uzl,ten­ behozta a jezsuitákat, akiknek 1638-ban 18 gir.ináziui®iiik volt. De nemcsak ilyen régi cseleka'dd­ekt­ól tud a Ma­gyar Kurír. Közleményének „újabb-ik” című fejezetében felsorolja, hogy 1857 és 1891 között különböző egyházi iskolákra ín'tinget áldoztak. ?-Meg­­tudjuk még, hogy 1873-ban Breznóbányán, 1684-ben Kőszegen, 1883 ban Sopronban, 1723-b­an Nagykárolyban alapítottak iskolát. Végigolvastuk a négy és fél sűrűn gépelt oldalt, amely a Magyar Kurír szóbanfergd Közleményét tartalmazza és a legkésőbbi dátum, amelyet talál,mint­ rajta: 1830, ekkor fordítottak a szentendrei iskolára 9060 forintot. Ezután mi sem értjük, hogyan állíthatja valaki, hogy az egyházi iskolák 1948-ban elhanyagolt állapotban voltak. Erdős Géza gyüjteményes kiállítása Erdős Géza festőművész az elmúlt két év anyagját mutatja be a Népművelési Központ kiál­tohelyisé­gében (Rákóczinál SC). Nagy­, méretű olajkompozíciók, tájképek, a Balaton fényben fürdő színpompáját tükröző, kong­ au­gd, levegős előadásit apró vízfestmények, mindamvak­okban gazdag ceruzarajzok, jól­­esően váltakoznak a falakon. Erdős Géza jól felkészült festő, aki a mű­­vészi színvonal tekintetében nem tesz enged­ményeket. Különösen figuráiig kompozícióin érvényesül festői ereje. Gazdag színikatúrá­­jával, jó komponáló készségével és egyéni­ségében rejlő férfias lírájával rokonszenvessé teszi festészetét­. Művészetének alapélménye az­ ember, a család és a táj. Az előbbinek kissé romantikus beállításával a valóságnak nem reális, megjelenítésére törekszik, annak inkább csak illúzióját adja. Erdős művésze­tére a kortrírsák nehezen elkerülhető hatása is rányomta bélyegét, anélkül azonban, hogy egyénisége csorba, szenvedett volna. Bővéryi festői előadása, humánummal telített m­on­­danivalója művészetében előre mutat, új feladaitok megoldása felé. ,­Földmunkások“ című vásznán a tájba helyezett alakok szé­pen formációdnak ki. ,Festő a­z ablaknál*" és a „Család" című kompozíciója komoly érdekei a kiáflitásnak. „Idegenek" című kis vászna szalt­ikus ábrázolásánál egyszersmind társadalomkritika is. Ceruzarajzai kiérlelt stílusukkal, mondanivalójuk gazdagságával is.Zászlók alatt is azt mutatják, hogy a festő kilépett a műterem zárt köréből, közelebb került a mű problémáinak művészi ábrázól­­­ásához, F. A. E. Musimházak és másikMűsora Opera: Traviata (B. I. 1., 7) — Madách: A béke szigete (fél 8). — Víg: Simone és a béke (fél 8). — Belvárosi: Az Ördög cim­borája (fél 8). — Művész: Ida regénye (fél 8). — Kiskamara: Úriemberek (fél 8) — Pesti: Különös házasság (fél 8). — Mo­­dern: Nincs eladás. — Fővárosi Operett: N.­iiott­ ablak (fél 8). — Padisim: Az ügy­véd és a férje (9).­ — Révai Revő: 2x3 testőr (fél 8). — Peresh Hám­­m a kislány (fél 8). — Kamara Varieté: Z.írt tárgya­lás (8) _ Optimisták: Nevesünk (9) — Mesebarlang (Bábszínház): MeiSe m­űsor, (5). — Fővárosi Nagycirkusz: (Csak vasárnap) d. u V.1 és este 7. ,,Xasanas“ Krokodil­­revűje. 7. ATRIU­M. (Telefon: 160—955 ) Monsieur Verd­oux, 4. negyed 7.­­ fél 9, vas. pe un 11. háromnegyed 2-kor is. CORSO (Telefon: 182—818): Monsieur Verdoux, 4. negyed 7. fél 9. sz., vas és ü­nn. háromnegyed 2-kor. PÓRUM­­ (Telefon 189—707): Sivatagi 13-ak (bérlet!). 4. negyed fél 9. sz., vas. és ünn. 2-kor is. LLOYD (Telefon: 128—048): Győzelmes visszatérés (bérlet!), 5, 7. 9, ez vas. és ünn. 3-kor is. OMNI­A (Telefon: 139—893.) Sivatagi 13 ak (bérlet!), fél 5. fél 7, fél 9 sz. vas. és ünn fél 3-kor is KOYAI AFOLILO­TT : 222 G5(i): Monsieur Verdoux, fél 5. 7 fél 10. ez. vas és üan 2-kor­ is. SCAJ * 1st ~n 129—150): Monsieur Verdoux. 4, fél 7. 9. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának a tagfelviteli és tag­­l­isszfelvét­eli zárlatdrá­­mai határoza­tát pártunk minden tagjának részle­esen ismernie kell, de meg kell ismertem­­ ezzel a határozattal és a vele kapcso­latos kérdésekkel a magyar dolgozók széles rétegeit is. Olvassuk és terjesszük A Párt: Élcsapat című brosúrát, amely tartalmazza: Farkas Mihály elvtárs, pártunk főtitkárhelyettesének beszédét a nagybudapesti pártfunkcio­­náriusok értekezletén, 1948 szeptember 17-én. Az MDP Politikai Bizottságának 1948 szept. 2-i határozatát a tagfelvételi és t­agjelölttel vétett zárlatról. Révai József elvtársnak, a Szabad Nép főszerkesz­tőjének vezércikkét a Szabad Nép 1948 szept. 5-i számában. Áras 50 fillér kapható az MDP szervezetekben és a Szikra-bizományosoknál. Megrendelhető: Szikra MDP-propagandaanyag terjeszte. ..neapeist, Vill. Gyulai Pál, utca 14. J C­ULTURHÍRADÓ HÁROM MAGYAR FÉRFIÉNEKES ért el helyezést a genfi nemzetközi zenei verseny döntőjében. Második lett Radnay György, harmadik Koszó István, negyedik Déri Pál, ,­ RAJZT­ANITAS" címmel kiállítás nyílik szombaton egy órakor a Képzőművész Szak­­szervezet kiárulóheliségében. A Papp Gyula vezetése alatt álló Nagy Balogh festőművész- kollégium növendékei bemutatják egy év alatti fejlődésüket. A megnyitón Papp Gyula beszél, közreműködik a Bartók-féa Rég­ium kórusa és a Horváth Árpá­d-színészkollégium két tagja. (Andrássy­ út (n­) TÖBBSZÖRÖSEN TÚLJEGYEZTÉK a Szak­­szervezeti Tanács kultúrosztályának színházi bérletakcióját. A dolgozók művelődési igé­nyeire és a bérletezés sikerére jellemző, hogy az üzemi közönségszervezők napok óta valósággal ostrom alatt tartják a kultúr­osztály jegy központját. JELENTŐS MŰVELŐDÉSI MOZGALMAT indított a Vasutas Szakszervezet kultúrtit­kársága. Eszerint a legkitűnőbb vasutas kultúrcso­portok — színjátszók, zenekarok, énekkari együttesek — sorra felkeresik az olyan vidéki helységeket, ahová­­a haladó magyar művelődés eredményei eddig még nem jutottak el. KODÁLY ZOLTÁN igen nagy sikerrel ve­­zé­nyel­te az angliai Worcesterben megtartott nagyszabású kórusünnepélyen „Missa brevis4* című művét. Kodály, a Művészeti Tanác­hoz küldött sürgönye szerint a jövő hét elején érkezik Budapestre, hogy résztvegyett a nemzetközi Bartók-verseny előkészítésében.. VRANXA (Telefon: 136 888)2 Győzelmes visszatérés, 4. 6. 8. VÁROSI SZÍNHÁZ (T.: 187-540)2 A nagy sápadt főnök (szín. am.). Szín­­pad­on: Lantos O., Kazal L., Lugossy Gy. fél 5. fél 7. fél 9. ADY (Tel.: 220­^­230): Karaván, 4, 6, 8. vas. és amn 2­kor is. — ALKOTÁS (Tel.: 257—063): 23—26-ig Halálos játék 27—29-ig Gin Sh­iff fél 3. fél 5. fél 7, fél 9 — BUDAI VIGADÓ: Férjek és asszonyok. 4, 6. 8. vas. és m­a 2 kor is. BETHLEN (Tel. :225—003): Férjek és asszonyok. 4. 6. 8. vas. és u. 2-kor is. —*• BELVÁROSI (Tel.: 184—099): 23—26 igr Uborka, a repülőtér gyöngye (bérlet!),, 27—29-ig Végzetes kaland. 4. 6. 8. vas­és? ünn. 2-kor is. — BODOGRAF (Tel.:­ 139—­175): Diadalmas szerelem, fél 5, fél 7 fél 9. vas .fél 3 kor is. — CAPI­TOL (Tel.: 1­35—820): Karaván. fél 5. háromnegyed 7, 9. sz. vas és üan fél 3-kor is. — CITY (Tel.: 128—129): Ve­szélyes vizeken (bérlet!). 4 6, 8, vas. és ünn. fél 2-kor is. — CORVIN* Veszélyes vizeken. 4. 6. 8. — DÉCSI (Tel.: 121~ 343). Karaván. 5. negyed 8, fél 10 sz* vas és ünn. 3-kor is. — ELIT (Telefon: 123—993). Férjek és asszonyok fél 5, fél 7, fél 9, vas. és ünn fél 3-kor is. — KÖRÚTI HÍRADÓ (Tel.: 222—499). Ma­gyar filmhíradó friss hazai hírekkel. Pajkos cicák (új színes amerikai rajz­film). Szovjetunió hírei (riportok a szo­cializmus országából). Kerámia (művészi magyar kultúrfilm). Francia világhíradó (hírek öt világrészből). Százéves a hon­­védség. — HOMÉROS: Hét­f­ő— szerda, s­zept. 27—29-ig Szürke fény, Híradók, 5. 7­9. v.issám­an és ünnepnap ■ 9 órakor is. — IPOLY (Tel.: 201—002): 23—26-ig Holt ösvény titka (bérlett). 27—29 ig ördöglovas, fél 5, fél 7. fél 9 vae és v. f- i,s JÓZSEF ATTILA: (Telefon: lsS—248). Ci­scó x Győz, 4. 5. 8. v. és ünn. 2 kor ie — KAMARA • Veszélyes vizeken (bérlet!) fé. 11 fél 1 fél 3. fél 5. fél 7 fél 9. — KOSSUTH: Ki­­gyúlnak a fények, fél 5. fél 7. fél 9 v. és ünn. fél 3-kor is — MARX: Támadás 6.25 kor (bérlet!), fél 6. fél 7. fél 9. v. és ünn. fél 3-kor is — NAP-MOZGÓ: 23—26-ig Beszterce ostroma: 27—29-es? Dalol a vadnyugat fél 5, fél 7, fél 9, vas. és ünn. fél 3-kor is. — OLYMPIA: Diadalmas szerelem, fél 11,­ fél 1. fél 3. fél 5 fél 7, fél 9. — PALACE: Kígyól­nak a fények, 11, 1, 3. 5. 7. 9. — PÁT­RIA: Fizess a múltadért­, fél 6 fél 7, fél 9 sz vas. és ünn .fél 3-kor is. — PHÖNIX: Csodavilág (bérlet!), 11. 1. 3, 5. 7 9. — ROXY: Diadalmas szerelem, k­, *1. 3. 5. 7. 9. — ^.STUDIO (Tele­fon: 161—146)­ .Ködös utak. 2. 4. 6. 8­ — SAVOY: Támadás 6.25-kor .bérlet!), 4. 6. 8, vasárnap és ünnepnap 2-kor is. — SZABADSÁG: Fizess a múl­tadért. fél 5. fél 7 fél 9. vas. és ünn. fél 3-kor is — T­NODY: Fizess a múl­tadért. 4. 6. 8. vas és ünn. 2-kor is. — TÚRÁN: Támadás 6 25-kor (bérlet!). 5. 7. 9. vas és ünn. 3-kor is­ — TÁTRA: A kék fátyol. 4. 6. 8. v és a. fél 3. fél 5, fél 7, fél 9. — UGOCSA; Tel.: 161-146); 27—29-ig Madonna titka. 4. 6. 8. vas. és ünn. 2-kor is — VESTA: Csodavilág (bérlet!). 10. 12. 2. 4 6, 8 Szerdán 7­-év dé­tfő­n 4 órakor

Next