Szabad Nép, 1948. szeptember (6. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-29 / 224. szám

SZERDA,­ 1948 SZEPTEMBER 29 STILIJLE n£p A­hol még szabadon rabolhatnak... I­­nkának Mai, a veretel ragály, a vállalkozónak profil — ez a makulatma­’7 — Ilonka már nem vállal több munkát, mert Ilonkát ma reggel kór­házba vitték. Ilonka tüdőbajt kapott és tüdőfényt kapott Pesterzsébeten a Kenéz-fiú is és Pesten, a Sz­őnyei Merse­ utca 25- been az Andriék kislánya is. Pedig win végzett nehéz munkát, csak za­cskót ragasztott. Aki dolgozik rajta Hatvan fülért fizet a papírfeldol­­gozó vállalat egy kiló zacskóért. A hatvan fillérért a papírt haza kell cipelni, ide óvatosan vigye, hallja, mert ha a­ szakszervezet megtudja, engem megbüntetnek, magának meg ebben a büdös életben nem adok több munkát­. Otthon szét kell válo­gatni, megfelelő alakúra vágni, a fű­zött könyvet szétszedni, kapcsokat kiszedni, a ragasztót megfőzni, az­tán a papírlapokat összehajtogatni és megragasztani. Egy kiló hatvan fil­lér. Ha­ ügyes a család és ha szor­galmas, ha apa, anya, minden gyer­ek segít és reggel hattól éjszakáig dol­goznak, meg lehet csinálni harapíah­­­armincöt kilót is egy nap.. Már persze, ha a papír elég vastag Mert a régi te­lef­onkön­y­vekből készülő zacskókat duplán kell ragatsztani és ilyenkor jó, ha tizennyolc háló meg­­­van egy nap. Aki keres rajta „Bedolgozhatni" vagy ahogy ebben a szakmában hívják,, „ziccelni“ jó üzlet. Csinálják a konfe­kciósok, a kézimunkakereskedőők,­­ divatrajzoló műtermek. És elsősorban és legfő­képp a zacskósok. Az iparhatóságo­kat napról­ napra újabb kérvények árasztják el: nagyon sokan szeret­nének papírf­eldolgozó iparigazol­­ványt. Érdemes. Egy kiló hulladékpapír harminc­­egy filter. Régi könyvek, üzleti leve­lek, vagy éppen hullaboncolási jegy­zőkönyv. A vállalkozó nem túlságo­san ké­nyes. Hulladékpapírt csak a kijelölt gyűjtőkereskedő vehet. Okos vállal­kozó tehát minden mázsa után va­lamit „lead” az egyik kijelölt keres­kedőnek, hogy az ő cége alatt vá­sárolhasson makulatúrát. (Példa: Szemere úr, a Székely Bertalan­­utca 25-ből) Ez valamivel drágítja a papírt, lesz tehát negyven fillér. Munkabér kilónkánt hatvan fillér. Rezsi erre alig van, mert a bedol­gozót nem jelentik be se OTI-ba, se kereseti adóba. Ha a vállalkozó adja a ragasztóhoz a keményítőt, akkor se kerül egy kiló zacskó egy forint etnél többe. Egy kiló zacskó eladási ára nagy­ban kettőnyolcvan—háromnyolcvan. Aki tíz családdal „ziccel”, az meg­keres naponta négy-hatszáz forintot. Tisztán és adómentesen. Akik még keresnek rajta Megesik, hogy a vállalkozó nem közvetlenül adja ki a munkát a vic­cel­őn­ek. A Szemere-cég például Va­­lencia úrral szerveztette be a Szinyei Merse-u. 25. szerencsétlen lakóit. A A Hajdú- és Bokor-cég megbízój­­a Rákoshegyen. Jónásné. De ugyan­ilyen megbízottai működnek a szakma komolyabb cégeinek Vecsé­ Se­n, Soroksáron, Pesterzsébeten, Rá­koscsabán. Persze, a közvetítők nem szerelemből dolgoznak, a vállalkozók pedig magasabb munkabért nem adnak. Nem marad egyéb hátra: le kell szállítani a hatvan filléres kilódíjat negyven, ötven fillérre. A­z üzletben természetesen benne van a nagykereskedelem is. A kettő nyolcvanas makulatúra-boríték há­­romhatvan, a háromnyolcvanas négy­­nyolcvan, meg hat forint lesz mire a fü­szerkereskedő megveszi. Vagyis négy-öt-hatszorosa a benne rejlő nyersanyagot tőknek és munkadij­­nak... Akik tűrnek és hallgatnak — Mondja csak, Varsányiné, maga melyik vállalatnak ragasztja ezeket a zacskókat? Varsányiné vörös lesz, legszíve­­sebben a kötényét borítaná az ösz­­szes bűnjelre, a kályhán melegedő ragasztóra, a földön magasító hulla­­d­ékpapírra. „Nem dolgozom senki­nek“ — dadogja. Mert Varsányiné félti a kenyerét. Dehogy árulná ő el a Hajdú urat - A rosszul fizetett munka is jobb a semminél. Ezt a vállalkozók tudják és kihasználják. Ezért adják ki leg­­szívesebben olyan helyekre a zacs­kót, ahol rokkant, vagy súlyos beteg van, aki mást úgyse igen tudna vé­gezni. Zacskóit, ragasztani tud az is, akinek tbc-je van. Vagy vérbaja, vagy skarlátja, vagy szamárköhö­­gése... F. K. MIT VEHETSZ, mennyiért ? Olcsóbb lett a bollonkabér, a munkásruha és a struxnadrág Az Állami Ruhaipari Rt. racionali­zálása egyre erősebb ütemben folyik. Eddig­ kilenc üzemben állították­ elő a konfekcionált ruhaneműt,­­ a jö­vőben már csak egy helyen, az El­nök­ utcai telepen történik a gyártás. A kísérleti laboratóriumok is mű­ködnek már az Állami Ruhaipari Rt-nél; nemcsak a feldolgozói tex­tiláru minősége, hanem az anyag­hányad, a munkaidő is felülvizsgálat alá kerül. Szombatra újabb néhány cikknél elkészül­ a kalkuláció, amely­nek eredményeképpen életbe lép az olcsó fogyasztói ár. Ezeknek a cikkeknek a gyártása máris megkezdődött. A férfi ballonkabát fogyasztói ára eddig 279 forint 45 fillért, volt. A vizsgálat kiderítette, hogy a magán nagykonfekciósok eddig több anyag, hányaddal számoltak, mint, amennyit valóban felhasználtak. Ezen kívül 8 órai munkaidőt számoltak fel,­­ az Állami Ruhaipari Rt., megállapí­totta, hogy 5 órai munkaidő alatt le­het elkészíteni a ballonkabátot. Vé­gül pedig sikerült tíz százalékkal csökkenteni az üzemi rezsit,­ így a férfi ballonkabát ára 246 fo­rint 67 fillér lesz, de forgalomba hoz az Állami Ruha­ipari Rt. jó minőségű férfi ball°n­­kabátot 2SS forint SS fillérért is. A női ballonkabát ára 261,82 forint volt. A nagykonfekciósok ezt divat­cikké nevezték ki: magasabb rezest és haszonkulcsot számoltak. Idén hosszabb női ballonkabát a divat, mégis az Állami Ruhaipari r­­t. 227.37 forintos fogyasztói áron bocsátja forgalomba, de megkezdődött a 211.20 forintos női ballonkabát gyártása is. A kétrészes munkásru­ha ellen eddig vok volt­­, panasz: szűk volt és rövid. Az ára pedig 138 forint volt. Az új kalkuláció elkészült: 126.90 forint­ lesz az­ ára, ezen kívül pedig megfelelő nagyságban és jobb formában készül. Itt további árcsök­kenésre lehet számítani, ha a textil­gyárak megkapják az utasítást szé­lesebb anyag gyártására — így ugyanis a gyártás még racionálisabb. A főként csizmához viselt strux­nadrág azelőtt a legkapósabb cikk volt falun. De évek óta nem gyár­tották megfelelő jó minőségben. Az Állami Ruhaipari Rt. megállapodott a Mechanikai Szövőgyárral, hogy újra gyártja a Tricolin-struxot, amely a legkitűnőbb minőségű. Az anyag elkészült, már a nadrágok gyártása is folyik négy színben. 124 és 119 forintos áron kerülnek forga­lomba­ Öf¥en százalékkal emelkedikt az ssssfé vi­asz­­utasok száma a viteldíjak kiszi­lítása óta Átlagosan 50 százalékkal többen utaznak a pesti autóbuszokon, mióta a viteldíjakat leszállították­ A dol­gozók hetijegyével utazók száma több, mint 300 százalékkal emelke­dett. Ezekről az eredményekről szá­molt be a főváros közlekedési szak­­bizottsága, melynek keddi üllésén Csongrádi igazgató közölte: tüdőre nem nyitnak új autóbuszvotíliókat, viszont a már meglévő vonalakon a járatokat sűrítik. A hozzászólók az utazóközönség­­több kívánságát tolmácsolták , kér­ték a 08 és 53-as villamosjáratok visszaállítását, a perifériákra éjsza­kai autóbuszjáratok indítását ás több útvonal-meghosszabbítást. Autóbusz és kombinált autóbusz­­villamos bérletjegy októbertől A Beszku­­t október 1-től autó­buszra, továbbá au­tóbuszra és villa­mosra egyaránt érvényes bérlet­jegyeket rendszeresít. Az arcképes, csak autóbuszra érvényes havi bér­letjegy ára 170 forint. A villamosra és autóbuszra egyaránt, érvényes havi bérletjegy 200 forintba, kerül. Az arcképnélküli bérletjegyek ára 50 százalékkal magasabb. 15 százalékos lakóbérpótlék október 15-től A karbantartás hiánya miatt a bérházaik állaga veszélyesen romlik. A fokozott ipaari beruházások miatt, amelyek előfeltételei az életszínvo­nal további emelkedésinek, az ál­lamnak nincs annyi pénze, hogy se­gítsen ezen a helyzeten. A jelenlegi házbérek mellett a háztulajdonosok sem tudják elvégezni a szükséges munkákat. A kormány ezért elren­delte, hogy lak­ásh­el­y­r­e­állít­ás­i pót­lék címén október 1-től 1949 szep­tember 30-ig minden bérlő köteles a havi bérösszeg 15 százalékának megfelelő hozzájárulást fizetni. A lakáshelyreállítási hozzájárulást az alapbér után a mellékszolgáltatások figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani. Szolgálati lakás után nem kell hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás havonta 1 szobás la­kásnál 15, 2 szobás lakásnál 30, 3 szobás lakásnál 45, 4 szobás­­,a karnál 80, 5 szobás lakásnál 80 forintnál nem lehet több. A beszedett össze­get 15-i­g a kér beadótnak be jegjt fi­zetnie az Adóhivatalnál. ­ 14 ezerrel több tanuló a főváros iskoláiban A főváros közoktatásügyi szakbi­zottsága keddi ülésén az ügyosztály és a Szülői munkaközösségek mun­káját ismertették. Szoboszlay Ferenc tanácsnok beszámolójából kitűnik, hogy a fővárosi általános iskolákban a tavalyi 55.000-al szemben 60.000, az összes iskolákban pedig a tavalyi 64.000-rel szemben 88.000 tanuló irat­kozott be. Emelkedett a tanerők szá­ma is, férfit­anerőben azonban igen nagy a hiány. Tavaly nyolc­ osztály­ban vezették be a „kibontórendszerű oktatást”, az idén 64 osztályban ta­nítanak az új módszerrel. A dolgozók iskoláinak száma a felszabadulás utáni 7-ről 10-re emelkedett. Fejlő­dést mutatnak az iparos iskolák­ Emelkedett a zenét tanulók száma. Ebben a tanévben 6 új napközi ott­­­hont rendez be a főváros. Az ügyosztály beszámolója szerint a tanévre 1.700.000 forintért 240.000 dara­b könyvet vásároltak az 1 .skolák számára, a napközi otthonok részére pedig 2000 mesekönyvet. A közoktatási szakbizottság egy­hangúlag a tanítás fél 9 órai­ kezdése ellen foglalt állást- Egyes kültelki is­­kolák­ban a dolgozni járó munk­ás­­szílök már reggel 7-kor beküldik gyermekeike­t az iskolába, ahol már ebben az időpontban rendkívüli fel­­ügyeletet, kell tartani. Más szempon­tok is indokolják a 8 órás tanításkez­­dés visszaállítását. 5 V­iseálték mi Pestkörnyéki helyesélnak! Földes Mihály elvtárs visszautasította Rabakovits József támadását a főváros pénzügyi bizottságában A főváros pénzügyi bizottsága Fodor Gyula elvtárs, alpolgármester elnökletével kedden délben vitatta meg a város gazdálkodásáról előter­­jesztett 1945 és 1946 első félévi zár­lati kimutatását. Földes Mihály elv­társ hiteles számadatokkal bizonyí­totta be, hogy a turiszta dúlásból ki­zárólag­ a­ Szovjetunió támogatása és a magyar ipari munkásság, Buda­pest dolgozóinak áldozatos munkája emelte föl az ország fővárosát. A kezdeti időkben az egész magyar kapitalizmus mindössze 8,3 millió pengőt szánt Budapest újjáépítésére akkor, amidőn a kisemberek külön­böző formában összesen 32,1 millió pengőt mozgósítottak. Földes elvtára ezután méltatta az Országos Terv­hivatalnak azt a leiratát, amely sze­rint a hároméves fővárosi terv most folyó öthónapos szakaszában lehetővé teszi 42,4 millió forint beruházását és 261,9 millió forint kiadását a köz­­igazgatás területén. Végezetül Kaba­­kovics József bizottsági tag ama nyi­latkozatát utasította vissza, amely szerint Pestkörnyák dolgozója csak akkor kaphat vízvezetéket, ha már Budapest minden területén ivóvízihez jutott a lakosság. Földes elvtárs ki­mutatta, hogy a pestkörnyéki mun­kásnegyedeknek joguk van a fő­városi ivóvízhez, mert évi 30 millió forint adót fizetnek itt. Emellett a vízművek kútjai nagyrészt az ő te­rületükön fekszenek. Vállalják a ki­vezetés költségeit is. Mindemellett az itt dolgozó pestkörnyéki munkások oly szorgalommal vesznek részt a termelés frontján az újjáépítésben, hogy a főváros messzemenő támoga­tását már régen kiérdemelték. Kalest­­kovits támadása azért sem helytálló, mert miközben a Vízművek támogat­ják a pestkörnyéki munkásnegyede­­két, Budapesten az utóbbi időkben 14 kilométer új vízhálózat létesült s ez a munka erős­­Kennten folyamat­ban van, így tehát a főváros lakói,­ságát nem éri sérelem. Rabakovits József (PDF) véd­el­­mébe vette a Világ c. lapban is meg­­jelent nyilatkozata,I. Halász Alfréd elvtárs erre újra idézte a nyilatkozat konkolyhintésre alkalmas részét és mind a Pestkörnyék, mind pedig Bu­­dape­st öntudatos dolgozóinak, nevé­ben elfogadásra ajánlotta a pestkör­nyéki vízhálózat megteremtésére vo­natkozó előterjesztést. Sőt, Dárdai Gábor (Kisgazda) javaslatával egyetértően a külterületi vízdíjnak leszállítását sürgette a fővárosi ár­­szin­ze. Az értekezlet a vízhálózat kiterjesztését elfogadta. Szerda délelőtt álnak rögtönítélő bíróság elé a móri szovjet emlékmű felrobbantó! A budapesti bűn­ölőtörvényszék mint statáriális bíróság szerdán dél­előtt tárgyalja dr. Sarlós Márton törvényszéki elnök vezetésével Stumpf Alajos és társai: Stumpf Já­nos, Harpauer György és Albrecht Imre­­bűnügyét. Stumpf Alajos a felszabadulás­a előtt német, katona volt, majd a né­meteknek kémkedett s a náci ka­tonai parancsnokság utasítására megszervezte a Dráva Légiót, mely­­nek vezetője lett. 1544 őszén paran­csot, adott, hogy a légió birtokában lévő robbanóanyagokat kátrányos­­papírba csomagolva, Zala megye különböző községeiben civil házak­nál rejtsék el, így tartalékolják a front átvonulása utáni időkre, ami­kor német ejtőernyős szabotőrök a fegyverek és robbanóanyagok segít­ségével szabotázsakciókat hajthas­sanak végre a dunántúli olajvidé­ken. Stumpf a felszabadulás után Mór községben húzódott meg­. Fasiszta és sváb fiatalokat gyűjtött maga­köré, tervbe vett terrorcselekmények elkövetéséhez. Ez év szeptember 20-án Harpauer lakásán össze is jött a terrorkülönítmény. Stumpf Ala­­jos ismertette a „magasztos célo­kat". Előadta, hogy a szervezet fenntartásához és romboló akcióihoz szükséges pénzt rablás útján kívánja­­előteremteni. Beszélt arról is, hogy a móri MDP helyiségében, valamint a közeli bányászüdülőben célszerű lenne robbantásokat végrehajtani. Stumpf még szeptember elején előkészí­tette a merényleteket. Albrecht Imre tonnyiszentmiklósi lakost meg­bízta azzal, hogy a Dráva Légió ál­tal annak idején elásott és elrejtett robbanóanyagokból küldjön részére egy nagyobb szállítmányt. Albrecht eleget tett az utasítás­nak, a robbanóanyagot postai Cso­rnáéban úgy továbbította egyik hozzátartozója közreműködésével, hogy a csomagot, „alma és élelmi­­szerküldemény" felírást alkalmazta. A feladott csomag meg is ér­­­kezett, azt Stumpf szeptember 23.:a lakásán tartotta, majd János öccsei­vel átvitette Harpauer György laká­sára. Itt a robbantáshoz szükséges robbanóanyagot — társai közremű­ködésével — összeszerelte, majd Harpauert és öccsét gondosan kimu­­­tatta annak kezelésére. Szeptember 23-ról 24-re virradt­ éjszaka hajnali 2 órakor Stumpf János és Harpauer György a­d rob­banóanyagot a móri szovjet emlékmű talaj­során, egy koszorú alatt elhe­lyez­ik s az időzítő berestdezéssől el­látott gyutacsot meggyújtották. A robbanás nem következett be az időzítés szerint: egy óra múlva, de szeptember 24-én délelőtt mégis megtörtént s az emlékmű alaposan megrongálódott, a környező ablakok betörtek. A házkutatás során a nyomozó hatóságok Stumpf Alajos lakásán egész fegyverraktárt talál­tak. A statáriális tárgyaláson a vádat dr. Alapi Gyula , az államügyész­­ség elnöke képviseli. Fogadás a Szovexportnál A Szovexport filmvállalat buda­pesti képviselete a közeljövőben el­utazó szovjet filmtársulat búcsúzta­tására fogadást rendezett. A fogadá­son megjelentek G. M. Puskin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Szmirnov kulturális attadhé, Szte­­panova filmrendezőnő, Szemjonov, a Sztálin-díjjal háromszor kitüntetett filmoperatőr, Bóka László kultuszál­lami­tkár, a három filmipari nemzeti vállalat vezetője, Háy Gyula és Ba­lázs Béla írók, továbbá filmszakem­­berek, operatőrök, labora­tóriumi munkások és még sokan, akik együtt dolgoztak a szovjet fümtárul­­tal. A fogadáson a „Farkasvér” című szovjet filmet mutatták be nagy si­kerrel, majd Balázs Béla üdvözölte a jelenlévő szovjet előkelőségeket. A fogadáson megjelentek baráti beszél­getésben sokáig együtt maradtak. ­tÉ­ M TERV szolgálatában.1 fióküzlet

Next