Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-13 / 262. szám

6 I '»wait iiHwiffH SZA&A£› NÉP SZOMBAT, P.48 NOVEMBER IS 14 műterem Prágában, állandó filmíró-gárda, 10.000 kötetes szakkönyvtár Sajtóbeszámoló a csehszlovák filméletről A főváros utcáin hatalmas plakátok hirdetik az első, Magyarországon vetítésre kerülő csehszlovák film, a „„Súgnak a fágnák” bemutatóját. Ebből az alkalomból a csehszlovák követség sajtófogadást rendezett. Horváth Iván, Csehszlovákia budapesti követe bevezető szavaiban rámutatot: mennyire fontos a politikai kapcsolatok kimélyítése mellett a kulturális kapcsolatok, egymás megismerésének ügye is. Ezután dr. Ladiszlav Kalina, a csehszlovák állami film szlovákiai szerdójának művészeti igazgatója számolt be a csehszlovák filmgyártás mai helyzetéről, — 1945 augusztusában, 4 hónappal felszabadulásunk után — mondott dr. Kalina —■ megjelent a csehszlovák film államosításáról szóló törvény és ezzel kivetítik a filmet a kapitalisták kezéből. 14 műterem — Ez a tény hatalmas lendületet jelentett filmgyártásunk részére. Ma Prágának olyan filmműtermei vannak, amelyek külföldi szakértők véleménye szerint is a Szovjetunió után a legmodernebbek egész Európában. Tizennégy stúdiónknak és laboratóriumainknak a teljesítőképessége felülmúlja a mi tervezett produkcióink lehetőségeit és így külföldi érdeklődőknek — elsősorban szovjet és lengyel filmeseknek — bérbe is adjuk a ma már világhírű prágai, barandovi ■ filmműterméket A műtermeknek többezer állandó alkalmazottja van s ötéves tervünk végén gyártásunk el fogja érni az évi 52 filmet, ebből 6 szlovák film lesz. — Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mozgósítsuk az ismert írókat és ismeretleneket fedezzünk fel. Évente új pályázatot írunk ki filmtémákra, a legszélesebb közönség részére. Ez idén körülbelül 100.000 forint volt a díjak összértéke, 1000 munka érkezett be. Néhány ismert írót sikerült megnyernünk az állandó filmmunka részére és ezek ma az állami film alkalmazásában vannak. Fiatal írókból, művészekből külön csoportokat alakítottünk, amelyek kollektív alapon dolgoznak fel témákat. Állandóan kísérletezünk a fiatalokkal: az elmúlt két évben tíz új rendező kapott megbízást önálló munkára s hogy érdemes a kockázatot vállalni, erre a legjobb bizonyíték az, hogy Karel Steffynek, a most Budapesten bemutatásra kerülő „Búgnak a tárnák" az első rendezése. Filmszínészek színháza Filmjeink mind több és több jó színészt vesznek igénybe vezető színházainkból. Az így adódó technikai nehézségek arra késztettek bennünket, hogy Prágában egy új színházat, a filmszínészek színházát nyissuk meg. Több, mint 70 kiváló színész lett tagja a színháznak, amely értékes esti műsort ad, de próbaideje a filmesek szükségleteihez alkalmazkodik. Rajzfilm és bábfilm — Elsősorban két fiatal műfaj terjeszti a csehszlovák film jóhírét: a rajzfilm és a bábfilm. A prágai rajzfilmműtermekben a legjobb cseh képzőművészek közreműködésével ,,Testvérek trikóban’’ cégér alt egy majdnem 300 tagú együttes egymás után gyártja az újabb és újabb kis remekműveket A zeni bábfilmgyártás úttörői is kitűnő eredményeket értek el, egyikük, Karel Zeman, ezidőszerint egy új bábfilmen dolgozik, amelyben valamenynyi figura és díszlet csiszolt cseh üvegből van. Kalina doktor a továbbiakban beszámolt az új fiatal erőket nevelő művészeti akadémia filmfakultásának munkájáról, elmondotta, hogy a csehszlovák filmintézetnek 10.000 kötetes szakkönyvtára, 8000 régi filmmel rendelkező filmarchivumja van és kiadványai között nemsokára napvilágot lát Balázs Béla elvtárs „Filmkultúra" című könyve is. A közönség nevelésére szerte az egész országban filmszemináriumokat rendeznek. Bratiszlava mellett modern filmstúdiókat építenek s már eddig is három önálló szlovák film készült. A szovjet filmesek gyakori vendégei Csehszlovákiának és a csehszlovák filmgyártás példaképe a szovjet film. Befejezésül hangsúlyozta dr. Kálinál szeretné, ha a csehszlovákmagyar filmkapcsolatok, a filmcsere mind fokozottabb lenne. Jelenet a „Karrier'' című új cseh filmből Nagy Balogfi János emlékbásítása (1873—1919) Dési-Huber Kör, Semmelweis-utca 2 NEM VÉLETLEN, hogy az ideikiállítási szezonban egyidőst követően olyan művészek gyűjteményes anyagát mutatták be a nagyközönségnek, mint Nagy István, , Koszté, József, akiket most soron követ a peremvárosok proletár festője, Nagy Balogh János. Hármójuk közül csak az idős Koszta József érte meg azt a megbecsülést, amellyel népi demokráciánk a magyar festészet nagy mestereit kiemelte a feledésből, a mellőzöttségből, hogy művészetüket a haladó magyar festészet példaképének állítsa oda. NAGY BALOGH JÁNOS a nagyváros szülötte, aki végigélte a proletár-nyomor minden keserűségét. Művészi hitét, törhetetlen alkotó vágyát az embari a nyomor nem tudta derékba törni. Szobafestő volt,t esténkint képezte magát tovább, mint művész. Fiatalon eljutok Münchenbe is, ahonnan nyomára hazakényszerítette. Kispestre költözött, itt anyjával élt együtt, műtermét egy proletárlakás konyhájában rendezte be. Hogy szűkös kenyerét megkereshesse, továbbra is szobafestő-mesterségét kellett folytatnia. Csak szohod idejében dolgozhatott s így is a magyar festészet egyik legnagyobb művészévé érett. Az a kíméletlen sors, amely osztályrészéül jutott, megacélozta erejét és proletár szívóssággal, kitartóan alkotott tovább, hogy mindazt, amit magáról, édesanyjáról, környezetéről, osztályáról el akart mondani, művészileg is hitelessé tegye. Ez az igényesség jellemző egész művészetére, ezt bizonyítják most kiállított festményei és rajzai is. FESTMÉNYEINEK tárgyköre szűkös és mégis mennyi gazdagsággal telíti azokat. Szegényes műtermének visszatérő motívumai, egy rozzant asztal néhány edénnyel, egy nyomorban élő ember mindennapi életéhez tartozó írgnalc■ Ezeknek az egyszerű, témáknak a megfestésében tárgyilagos és szenvedélymentes. A fények és tárgyak ilyen ábrázolása annyira, a valóság egészét adja, hogy egy szoba-részlet láttán szinte, érezni az osztály ellentétek kérlelhetetlenségét is■ Számára a téma nemcsak festői motívum, annál sokkal több — élmény —, s mint ilyen’, maga a realitás, MÁSIK GYAKORI TÉMÁJA « kubikosok munkája. Ezt számtól,x.n változatban festi meg, nagy összefoglalt formáival, figuráinak jellegzetes mozgásával, egyszerű, de rendkívül kulturált színeivel. Színeinek Icáikra fogott skálája olyan, mint a gyöngyház csillogása. Különösen oly gyakran megfestett önarcképein jelentkezik ez- Művészete itt jut el a csúcsokig, ahová csak kevesen érnek fel- Kékes szíkekben pompázó önarcképi Greco-i magasságba érnek, főbb önarcképe meleg, barna színeiver, a fény és árnyék gondos elosztásával Rembrandt nemes kulturáltságával mérhető egybe. EZ A FESTŐ soha, nem jutott hozzá, hogy nagyméretű képeket fessen. Kisalakú vásznaiba azonban mindazt belesűrítette, amit józan bölcsességével, mélyíti, érző humánumával a világról el akart mondani. Saját sorsán keresztül az elnyomott munkásság sorsát látta. A proletárélet kendőzetlen valóságát elevenítette meg, innen van művészetének megrágó ereje A TRAGIKUS SORSÓ MŰVÉSZ az első világháborúban megsebesült. Az 1919-es forradalom elismeréssel és nagy pénzjutalommal tüntette ki, ennek gyümölcsét azonban hamarosan bekövetkezett halála miatt már nem élvezhette. A gazdag kiállítási anyag összeállításáért és megrendezéséért Végvári Lajos műtörténészt és Kanos Nándort, a Dél-Huber Kör főtitkárát illeti dicséret. F. A. E. MEGJELENT a marxizmus-lentinizmus két alapvető forrásmunkája IEHIH: Mi 3 Mi! A marxizmus-leninizmus kis könyvtára, 30—32. ev. A kommunista párt ideológiai alapelvei, 208 oldal, ára: fűzve Ft 6.—, kötve Ft 10.— IEHIH: Egy lépés előre, két lépés hátra A marxizmus-leninizmus kis könyvtára, 33—35. sz. A kommunista párt szervezeti alapelvei. 224 oldal, óra: fűzve Ft 6.—, kötve Ft 10.— Két könyv a marxi-lenini elméletről VOSZTOKTIHGV: Haladó eszmék szerepe a társadalmi fejlődésijén 64 oldal, ára: 2.— forint. VISINSZKIJ: Lenin és Sztálin a proletárforradalomról és az államról 156 oldal, ára: 6,5 forint, SZIKRA kiadás Már a kereszténység felvétele előtt gazdag anyagi és szellemi kultúra volt a régi orosz államban Grekov professzor előadása A Magyarországon vendégül látott Grekov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia alalnöke. „Az orosz állam kialakulásáról"’ tartott érdekes előadása után csütörtök délután „Az orosz művelődés forrásai és a kievi állam kultúrája” címmel a régi oroszság kultúráját ismertette nagyszámú érdeklődő közönség előtt. A nagyszerű építészeti emlékek ma is meglevő, szemmel látható bizonyítékai annak, hogy az orosz nép hajdani őseinek milyen kétségbevonhatatlan érzéke volt a nagy és a szép kifejezésre. Az egykorú feljegyzések is a csodálat hangján emlékeznek meg a fiatal orosz állam építészetéről, iparáról és iparművészetéről. Csak úgy, mint az állam létrejövetelében, érmek a magas határának a kialakításában sem egy-két kiváló emberé az érdem: mindez a nép hosszú munkájának eredménye, egy népé, amely tudott dolgozni, gazdag volt kezdeményező erőben és tehetségben és meg tudta teremteni fejlődésének alapfeltételeit. „Szörnyen vad és üres a keleteurópaisíkság a IX századig“ — ezt a mesét terjeszti még a XVIII. század végén is egy Schlözer nevű német történész. Ezt a teljesen megalapozatlan legendát a XIX. század polgártörténésze,s átvették és sok, sok leletnek és dokumentumnak kellett felgyűlnie ahhoz, hogy bebizonyosodjék az ellenkezője: a Fiff—IX. századbeli orosz államnak önálló és fejlett társadalmi-gazdasági berendezkedése és önálló kultúrája is volt. Az eredeti keleti szláv vagy orosz kultúra megjelenésének ideje a VI. és VII. Század. A napvilágra került művészi emlékek közül különösen érdekesek a bronzból és ezüsttől készült emberalakok és a hímzett ruhadarabok. A rosdovi ásatások a legfejlettebb kézművesiparról tanúskodnak: takácsok, ácsok, bőrművesek, öntők, ékszerkészítők, kovácsok, fazekasok eszközei és műhelyei kerültek napfényre. Végül a kereszténység megjelenésével kapcsolatban a polgári történetírásnak egy másik túlzását kell helyreigazítani: kétségtelen, hogy a kereszténység döntő mozzanat volt az írásbeliség kifejlődésében, ugyanígy kétségtelen bisonyítékok vannak arra, hogy már ezt megelőzőleg volt önálló írásbeliség a régi orosz államban s Cyrill és Method csak megerősítették, betetőzték ezt a fejlődést. A szovjet sebészet háború utáni nagyszerű eredményei A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság és az Orvosszakszervezet sebész csoportja együttas ülésén számolt be dr. Mirtchev Mihály, a szovjet sebészet újabb eredményeiről. A háborúk — mondotta — mindig nagy fejlődést jelentenek a sebészet terén. Az elmúlt háború tapasztalatait a szovjet sebészeik most dolgozzák fel. Legnagyobb jelentőségű Filatov professzor sebgyógyulást elősegítő felfedezése. Ez a kezelés úgy történik, hogy elhalt emberek bőréből a halál után hamarosan steril körülmények között darabokat vesznek ki, majd ezeket a bőrdarabkákat 18—20 napig hidegben konzerválva a sebsült bőre alá beültetik. Ezzel az új gyógyeljárással a sebgyógyulás idejét felére lehet csökkenteni. Beszámolt a szív- és érsebészet terén elért eredményekről is. Kolesznyikov 129 esetben távolított el idegen testet a szívből és mindössze egy ■ betege halt meg. Előadása során rámutatott, hogy az orosz sebészet már 1929-ben elkezdte azt a gyomorfekély gyógyító sebészi eljárást, a vagotomiát, amelyet az angolszászok csak a közelmúltban kezdtek alkalmazni. A rák gyógyítása terén is eredményekkel biztató kísérletek folynak a Szovjetunióban, egy, a penicilillihez hasonló természetű gyógyszerrel. A gyűlésen megjelent sebészek nagy lelkesedéssel fogadták Mencsey dr. beszámolóját. Elkészült az első magyar „SZALAG ÉGETŐ”, a tbc elleni harc fontos fegyvere Bajcey Zsilinszky,kórház- Sebészeti osztály. Sürgő-forgó ápolónők, műtősök, orvosok. Ez az izgalom, sürgés-forgás szokatlan. Ma próbálják ki az első magyar gyártmányú mellhártyaszalagégető készüléket.’ Nemcsak az orvosok izgulnak, hanem a mi tő előtti folyosón civilruhás emberek sétálnak fel és alá, egyik cigarettáról a másikra gyújtva — az államosított , ,Rókus'’ orvos, műszer, gyár dolgozói: Böjte és Tóth elvtársak, a szalagégető készülék kivitelezői. Mi is az a szalagégetés? — Az orvosi probléma az, — mondja a kórház sebasi tanára —, hogy olyan tüdőbetegeket is lehessen „tölteni”, (azaz levegővel, a megbetegedett tüdőt annyira összenyomni, hogy az meggyógyulhasson), akiknél egy lezajlott mellhártyagyulladás nyomán keletkezett szalag a tüdőtöltést különben megakadályozná. Ez szinte mindennapos eset. A problémát úgy oldják meg, hogy egy elektromos árammal izzívd tűvel, az úgynevezett „thermokauterrel” beszúr a sebész a mellkasba. Egy másik, ugyancsak a mellkasiba szúrt ki és lámpával és lencserendszerrel ellátott csövön keresztül pedig megkeresi a lenőtt mellhártyaszalagot és ennek a lámpának az ellenőrzése mellett az izzó thermokauterről átégeti, szétválasztja az összenőtt mellhártyát. — Különben mindjárt, láthatják, hogy folyik le egy ilyen műtét — mondja a professzor, a valóban már hozzák is a beteget K. F.-né 24 éves, kertész felesége. — Két hónapja beteg — mondja róla a kortörténet. Felfektetik a műtőasztalra, az oldalára. Karját a feje fölé tartja, Jedve fertőtlenítő, érzéstelenítő injekció után már veszi is a kést a fiatal tüdősebész és két helyen a bordák között kis nyílást csinál a bőrön. Az egyiken bedugja a villanylámpás kis csövet (négy és félmilliméter az átmérője és kilenc kis lencse van benne a villanylámpán kívül.) Belenéz, forgatja egy kicsit, aztán megszólal: „Kitűnő az optikája!” — A műszerészek, a gyár képviselői mellékzenek. Megszületett a magyar finommechanika új diadala! Közben folyik tovább a műtét a másik nyíláson át a mellkasba kerül az égető is. Bekapcsolják. A kis izzó fém tű is jól teljesíti kő élességét: elégeti a csillogó, fehér mellhártyaszalagot. Aztán következik, második és a harmadik szalagos összenövés elégetése. Hiba nélkül, rendben! De nem is történhet semmi baj! A therm oka,uterbe minden eshetőségre készen be van építve egy úgynevezett diathermiás készülék is, ha vérzés támadna műtét közben — az elállítja egy-kettőre. A beteg nyugodtan fekszik. Nem fáj? — kérdezi egy orvos szinte fölös gondoskodással. — Nem, — mondja K. F.-né, csak nehezen lélekzem. — Ez természetes — magyarázza nekünk a műtőorvos, hiszen a műtétmár nemsokára végetér, a tüdőnek kisebb lett ' a légzőfelület'. Persze ez nagyon jó, hiszen éppen azt akarjuk elérni, hogy az így összeesett tüdőben a gyógyulás megindulhasson. A rostképző sejtek most jó munkába fognak: betömeszelik azt a lukat, kavernát, amelyet a tbc-bacillusok csináltak a tüdőben. Az államosított „Rókus" orvosi műszergyár vezetői, műszerészei, munkásai jó munkát végeztek azzal, hogy megkonstruálták ezt a nagyszerű műszert, Magyarországon először. Egrgép, a nagyja még ezután következik a munkának: minél több vidéki kórház, klinika sebészeti osztályát kell felszerelni a szalag,égetővel (eddig u tán három helyen végeztek az országban ilyen műtétet drága külföldi műszerekkel), hogy ezzel is hatásosabbá tegyük a tbc elleni küzdelmet.