Szabad Nép, 1949. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

DOBI ISTVÁN SO EVES Dobi István miniszterelnök öt­­vent éves. Születésnapját szeretet­tel és bizalommal ünnepli az egész ország. Dobi István napszámosemberek gyermeke, a komárom megyei Szőny községben született. Politikai pá­lyafutását az első világháborúból hazatérve kezdte el, mikoris har­cos baloldali magatartása miatt in­ternálótáborba került. 1924-től a földmunkásság szervezésére fordította figyelmét, tántorítha­­tatlanul kitartott munkája mel­lett minden üldözés ellenére. A harmincas években a komáromi szociáldemokrata­ pártot szervezte, de amikor látta, hogy a peyeristák nem tarődnak a dolgozó paraszt­sággal, a Független Kisgazdapárt­ban folytatta munkáját. Állandó politikai munkája mellett részes aratóként dolgozott és így egy pillanatig sem szakadt meg élő kapcsolata a szegényparasztsággal. Dobi István harcolt a fasizmus ellen. 1944-ben részt vett az illeg­á­­lis Kommunista Párt által szerve­zett függetlenségi mozgalomban. 5» ’ szabadulás után a Kisgazdapárt képviselője lett az ideiglenes nem­­zetgyűlésben és bekapcsolódott a párt irányításába. Ettől kezdve egyyik vezetője lett a Nagy Ferenc­­féle nagypolgári és kulákpolitika ellen harcoló baloldalnak. 1945 novemberétől kezdve majdnem megszakítás nélkül tagja a kor­mánynak s minden erejével a munkás-paraszt szig­etség megszi­lárdításán dolgozik. Nagy Ferencék leleplezése után a Kisgazdapárt élére áll, nekilát a párt megtisztításának. A népi demokrácia fejlődése megkövetelte, hogy a Kisgazda­­pártban a jobboldali és ingadozó vezetést szilárd, baloldali, a dol­gozó parasztságot képviselő veze­tés váltsa fel. Dobi István ennek a feladatnak teljesítése körül nagy munkát végzett. Majd amikor a Kisgazdapártban a kétkulacsos, nagypolgári elemek lelepleződtek, Dobi István 1948 december 10-én miniszterelnök lett. Dobi Istvánra azt a feladatot bízta a magyar nép, hogy ingado­zás nélkül képviselje a munkásság és parasztság szövetségét, a szo­cializmus építése érdekében. Dobi István meg tudja oldani ezt a feladatot. Miniszterelnöksége meg­szilárdította a demokratikus pár­tok szövetségét. Az új Független­ségi Front megalakításának felté­telei méginkább javultak. Dobi István születésnapját jól­­végzett munka után, de még nagyobb feladatok előtt ünnepel­jük. Eddigi pályafutása indokolja azt a bizalmat, mellyel az ország népe Dobi István felé fordul. Ötvenedik születésnapja újabb dolgos, harcos időszakot nyit meg a miniszterelnök életében, mely időszakban a magyar nép bizalmával folytatja munkáját ne­mink boldogulásáért. Rákosi elvtárs üdvözölte az 50 éves Dobi Istvánt A köztársasági elnök kitüntette a miniszterelnököt A pénteki minisztertanácson napi­rend előtt Rákosi Mátyás ,elvtárs mi­­nisztereln­ökhelyettes szólalt fel- Me­leg szavakkal üdvözölte Dobi István miniszterelnököt 50. születésnapja al­kalmaiból. — Azt hiszem, mindnyájunk véle­ményét fejezem ki —­ mondotta Rá­­kosi elvtárs — amikor a magyar dol­gozó né­e egyszerű fiának, Dobi Ist­vánnak, aki nehéz kct­­­ézi munkás­ból saját tudása, politikai éleslátása, elvhűsége és becsületessége eredmé­nyeképpen lett miniszterelnök, az el­jövendő esztendőre sok sikert kívá­nok és jó egészséget, hogy az előtt?, álló nagy munkát a magyar dolgozó nép felemelkedésére és boldogulására el tudja végezni. Szakosíts Árpád elv­árt köztár­­sasági elnök Dobi István miniszter­­elnököt a „Köztársasági Elnök Elis­merésének Arany Koszorújával” tün­­tette ki 50. születésnapja alkalmából, a magyar demokrácia érdekében ed­­dig kifejtett munkássága elismeré­séül. A minisztertanács ülésén Rákosi elvtárs üdvözlőbeszéde u­án Kádár János elvtárs belügyminiszter is­mertette a Mindszenty-ügy anyagát. A miniszter­anács a beszámolót tu­domásul vette. Gerő elvtárs előterjesztésére ren­delettervezetet fogadtak el a ház­­adótételek újabb megállapításáról, az általános jövedelemadóról és a illetményadóra vonatkozóan eddig fennálló rendelkezések módosításá­ról. Kimondották a Városi és Vár­­megyei Kölcsönkötvény Kibocsátó Bizottság megszűnését. Kossa István elvtárs iparügyi mi­nisz­er előterjesztésére a miniszter­tanács rendelettervezetet fogadott el az ipariskolai képzés reformjáról. Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter előterj­eszésére hozzájárul­tak a közúti gépjárművezetői kikép­zés színvonalának emeléséről szóló rendelet kiadásához­. A miniszter­­tanács ezenkívül az iparügyi, keres­kedelemi és szövetkezetügyi minisz­ter előterjesztésére számos­­ port és kereskedelmi nemzeti vállalat alapítá­­sát határozta el. A szovjet fizikusok a jövő évben f­őként az atommag tanulmányozásával és a kozmikus sugarakkal foglalkoznak A Szovjet Tudományos Akadémia elnökének nyilatkozata S­zergej Vavilov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia elnöke, kijelen­tette, hogy 1918 a nagy alkotómunka éve­ volt a szovjet tudomány tört­éne­­tében. A Szovjet Tudományos Aka­démia intézményei az elmúlt eszten­dőben igen sok fontos tudományos kérdést dolgoztak ki. A jövő évben főként az atommag tanulmányo­zásával, a kozmikus sugarakkal, testek villamos és mágneses tulajdonságaival és optikai kér­désekkel foglalkoznak majd a szovjet tudósok, de hozzálátnak a fizika, csillagászat és a matematika több igen fontos módszertani problémájának megoldá­sához is. Az élettani kutatások Micsurinnak a szerzett tulajdonságok örökléséről szóló tanításából indulnak ki E téren a legfőbb cél az állandó jó ter­més tudományos megalapozásá­nak és az állattenyésztés jobb hasznosításának kidolgozása.. A földtaniban és földrajzban az ás­vány­lelő­helyek tanulmá­nyozása, valamint a Szovjetunió egyes föld­tani szempontból még kevéssé feltárt területeinek alapos tanulmányozása. Több, nagy tör­ténelmi, bölcseleti, nyelvészeti, irodalmi, közgazdaság­tani és jogi monográfia is készül majd. Grekov és Liszenko professzo­rok vezetés­ével megírják „Az orosz földművelés történet­ei"-t, de több Csehszlovákia, Lengyelország és Bul­gária tö­t­énetével foglalkozó mű is megjelenik. Különös figyelmet, szen­telnek az Egyesült Államokban ke­letkezett látszattudományos világ­­uralmi „elmélet" leleplezésének. íz új esztendő a békéért folyó fokozódó küzdelem éve lesz — ina a Novoje Vremja A Novaje Vremja újévi száma ,1949“ című vezércikkében meg­állapítja, hogy az új esztendő kezde­tién a demokrácia és a szocializmus tábora nyugodtan és bizalommal néz a jövőbe. A múlt esztendőben a demokrácia erői az egész világon megnövekedtek. A Szovjetunió az 1948-as évben továbbhaladt a kom­munizmus teljes győzelme felé ve­zető úton. A népi demokráciák eb­ben az esz­endőben megszilárdították új államformájukat és nagy gazda­­sági sik­­ereket értek el. A nép­tömegek minden ország­ban tiltakoznak a szovjet­ellenes politikai hadjárat, a háborús izgatás ellen. A Szovjetunió következetes békepoli­­tikája rokonszenvet ébreszt az egy­szerű emberekben. Az új év kétség­telenül megerősíti majd Sztálin nyi­latkozatát, hogy az új háborús uszí­tók politikája csak szégyenletes kudarccal végződhet. Az új esztendő a békéért, a nemzetközi biztonság veszélyeztetői ellen folyó fokozódó küzdelem éve lesz s az egész világon a demokrácia és a haladás erőit szilárdítja mell. 3 Lovett úr és társai A külföldi imperialisták sajtója, politikusai és egyéb ügynökei Mindszenty letartóztatásával kap­csolatban nagy lármába kezdtek. Bennünket, a magyar demokráciát, ez a lárma teljesen hidegen hagy, további rendszabályainkban nem befolyásol Vártuk ezt a lármát és azon csodálkoztunk volna, ha az imperialisták nem igyekeztek volna leleplezett cinkosuk és ügynö­kük segítségér­e sietni, aki mellék­foglalkozásként esztergomi érsek. Ki veheti zokon Mindszenty külföldi barátaitól, hogy hazudnak, rágalmaznak — és régi,, jó recept szerint — letagadják a csillagokat az égről? Itt van például Lovett úr, az Egyesült Államok külügy­miniszterhelyettese. Ez az úr, aki az amerikai háborús uszítók egyik vezető tagja, nyilatkozott Mind­szenty letartóztatásáról (mintha valami köze volna hozzá) és látat­lanban kijelentette, hogy­ a Mind­szenty ellen emelt vádak hamisak. Komoly ember, aki még­hozzá felelős államférfi és kormánytag, nem tenne ily­en kijelentést, a vádat emelő magyar kormány­­h­a­tóság vádanyagának, bizonyíté­kainak ismerete előtt. Lovett úr mégis nyilatkozott, amivel bebizo­nyította, hogy államférfi és kor­mánytag létére is komolytalan és felelőtlen. Most megkapta a kiok­tatást illetékes magyar helytől, bevonja-e, belőle a tanulságot, hogy akinek vaj van a fején, ne men­jen a na­pra ? Merészeli-e továbbra is azt állítani, hogy a Mindszenty elleni vádak „hamisak“? Mit szól Lovett úr az Egy­esült Államok két budapesti követének, Schönfeld és Chopin urak Mindszentyhez írt és eredetiben közzétett leveleihez? Belátja-e most már a régi latin közmondás igazságát: ha hallgat­tál volna, bölcs maradtál volna ? Lovett úr nem hallgatott, tehát nem maradt bölcs, hanem lelepleződött, mert mérges azért, hogy­ az ame­rikai háborús uszítók magyaror­­szági ügy­nökét baj érte. Lovett urat bizonyára másért is eszi a méreg. Miközben a nyíl­vá­n­­osság előtt, Mindszentyt az igaz­ság rettenthetetlen bajnokaként ünnepli, bizalmas körben való •Zinn­eg szidja, mint a bod­rot, mert a legitimista összees­küvők titkos irattárában megőr­zött minden iratot, levelet, amely fény­t derít a magyar fekete reakció és az amerikai imperialis­ták belső kapcsolataira. Mi persze, megértjük Lovett úr mérgét Mind­szenty­ vigyázatlansága fölött, de erről a magyar rendőrség nem tehet. Mindenesetre ajánlatos vi­gyázni a további nyilatkozatokkal. Ki tudja, mi minden kerül még napfényre az esztergomi palotá­ban megtalált titkos irattárból ? Ajánljuk ezt figyelmébe Van Roey belgiumi, Spellman new­­yorki, Innitzer bécsi és Rohracher salzburgi érsekeknek, akik szintén nyilatkoznak és persze tagadják a magyar belügyminisztérium hiva­talos közléseit Mindszen­tyvel való kapcsolataikról i­e tudták volna, amit Lovett úr már tud, hogy Mindszenty­ gondosan elrakott mindent a befalazott fémtokba, akkor bizonyára meggondolták volna, helyes-e a csillagokat is le­­tagadni az égről. Lám, Montini, vatikáni államtit­kár már óvatosabb a tagadásban. Ő is nyilatkozott, de ő nem ta­gadja, hogy volt valami köze Mindszenty üzelmeihez a magyar korona körül, ő csak azt állítja, hogy őt kizárólag a „kegyelet“ érzése irányította az ereklye iránt, nem pedig „politikai megfontolás’“. Hát persze, hogy persze. Csupa „kegyeletből“ akadályozták meg, hogy a korona visszakerüljön egyetlen jogos tulajdonosához, a magyar államhoz, Clay tábornok is csupa „kegyeletből“ őrzi a ko­­ronát Frankfurtban. Még kiderül, hogy lovainkat is „kegyeletből ” árvereztetik el Amerikában A rágalomhadjáratot folytató imperialista körök abból a tétel­ből indulnak ki, hogy a hazug embert nehezebb utolérni, mint a sánta kutyát. Pedig ez a tétel hamis. A nyakló és szemérem nélkü­l elmondott, rádióban szét­sugárzott, sajtóban kinyomtatott hazugságok önmaguktól omlanak össz­e. A vatikáni rádió német adása például bécsi jelentésekre hivatkozva nem átallja a követke­zőket tudtul adni a világnak: „A karácsonyi ünnepek során kommunista aktivisták átkutatták és kirabolták a templomokat, le­foglalták a kegyszereket. A vidé­ken este 5 órától reggel 5 óráig tilos az utcán mutatkozni. A szov­jet csapatokat riadókészültségbe he­lyezték." így beszél a vatikáni rádió. 55* ezekre a szemenszedett hazugsá­gokra nem mondjuk azt, amit Lovett úr, a magyar hatóságok tárgyi bizonyítékokkal alátámasz­tott vádjaira mondott, hogy „vér­­lázítók." Dehogy­ vérlázítók. A bu­taság nevetséges, de nem vér­­lázító. Az ily­en hazugságoktól nem az fordul fel, aki beveszi, hanem aki kimondja őket. Az imperialista uszítás a magyar demokrácia ellen Mindszenty­t az igazság bajnokának igyekszik fel­tüntetni, letartóztatását pedig egyház, és vallásüldözésnek. Ami a bajnokot illeti, ez csak termino­lógiai kérdés. Ha Lovett és az ír külügyminiszter, Van Roey és a többiek igazságnak tartják Ester­házy herceg és Habsburg Ottó „igazságát“­, akkor Mindszenty ennek az igazságnak valóban bajnoka volt. Éippen ezért tettük ártalmatlanná. És fogunk ezentúl is mindenkit ártalmatlanná tenni, aki a Habsburg-királyság vissza­állítása, az ország idegen impe­rialista megszállása, a magyar munkásság és parasztság hatal­mának megdöntése érdekében kém­kedik, szervezkedik, konspirál — és Val­i lázik, így járunk el és így fogunk eljárni, még ha be imperialista külföld rekedtre or­dítja is magát a „felháborodás­,­tól." Vallásüldözés ? Egyházüldö­­­zés? Fasiszták ártalmatlanná te­vése, háborút előkészítők m­eg­­fékezése, kémek és hazaárulók le­fogása, egy­házü­ldözés ? Hát mit gondolnak az urak Washingtontól Rómáig? Hogy a bibornoki palást immunitást ad viselőjének és aki érsek, az már büntetlenül bűnözhet a köztársaság ellen? Ha akarják, támogassák Mindszentyt. Hiszen tá­mogatják Franco­t, támogatják A német fasisztákat, támogatják a görög monarchistákat is. De Franco-t, a német fasisztákat, a görög monarchistákat támogatva, legalább nem beszélnek „egyház­­védelemről." Ne beszéljenek hált erről Mindszenty esetében sem. Mondják meg nyíltan azt, amiről szó van: azért lármáznak, mert az imperialisták főügynökének, a „feudális reakció képviselőjének" (ezt nem mi mondjuk, hanem a londoni rádió franciául), aki „egyel­­ítette a népi demokrácia minden ellenségét" (ezt sem mi mondjuk, hanem a francia külügyi félhiva­talos, a Le Monde), mert Mind­­szenty garázdálkodásának befel­legzett. Minél nagyobb a külföldi lárma, annál ny­ugodtabb erélly­el cselek­­szünk továbbra is úgy, ahogy né­­pünk érdekei megkövetelik. Akár tetszik ez Lovett úrnak és társai­nak, akár nem. Tovább folyik a gyűjtés a fran­cia bányászok megsegítésére 200 francia bányászgyermeket lát vendégül a Szaktanács Nemrégiben múlt egy hónapja, hogy a francia bányászsztrájk be­fejeződöttt A bányamunkások nyolc­hetes hősies harca nemcsak az ame­rikai imperializmust kiszolgáló ,­dol­lárszocialisták“ munkáspoltikájáról tett tanúságot, hanem egyúttal a munkásosztály nemzetközi szolida­­ritásának egyik legragyogóbb bizo­nyítéka volt az a gyűjtési akció, amelyet a világ dolgozói indítottak a francia bányászok megsegítésére. Magyarországról a gyűjtés ered­­ményeképen eddig több, mint másfélmillió forintot utalt át a Szaktanács a francia bányászok részére. A gyűjtésből nemcsak a magyar bá­nyászok, hanem a magyar dolgozók minden rétege kivette részét. A bányászsztrájk befejezése után a francia Szakszervezet vezetősége felhívással fordult a világ dolgozói­hoz. E felhívás újabb megdöbbentő dokumentuma annak, hogy a nyugati országokban hogya­n tiporják lábbal az emberi jogokat éppen azok, akik unos-untalan e jogokra hivatkoznak. A kormány terrort alkalmazott a sztrájk letörésére­ Hatezer bányászt elbocsátottak állásából, több, mint kétezret börtönbüntetésre ítéltek a „füg­getlen bíróságok“, számtalan bányászra pedig olyan súlyos pénzbírságot róttak, hogy rá­megy­, egész fizetése, amelyet a bányavállalatok­n­ak most, egy hónappal a sztrájk befe­ után folyósítanak. De az aljas és lelkiismeretlen kormánynak nem elegendő a sztrájkban részesek meg­büntetése: a gyermekeken is bosszút áll, akiktől megvonta a családi pót­lékot. A francia bányászszakszervezet így újból segítségül hívja a többi orszá­gok munkásait. ,,Meg vagyunk győ­ződve arról, —mondja felhívásuk—, hogy meghallgatják térésünket és a nemzetközi Szolidaritásnak továbbra is kifejező tanújelét adják ■ ■ . A nemzetközi szolidaritás további kife­jezése egy másik vereség lesz azok­ számára, akik — miután a bányá­szokat nem sikerült leverni, azt re­mélték, hogy nyomorral le tudják őket igázni.” A francia bányászok nem hiába bíznak a világ dolgozóinak szolida­ritásában, többek között a magyar dol­­gozókéban is ... A gyűjtési akció máris tovább folyik. Egyedül­­ a bá­nyászszakszervezet 650­ 000 forinttal járult hozzá a francia bányászok megsegítéséhez és a ma­gyar szakta­nács a eddig átutalt másfélmillió fo­rinton túl rövidesen újabb pénz­segítséget küld a francia bányászok részére. Apró elvtárs, a szaktanács főtitkára közölte a francia Bányász­szakszervezet főtitkárával, hogy a Szaktanács 200 francia bá­nyászgyermeket három hónapra vendégül lát; azoknak gyermekeit, akiknek szülei a legtöbbet szenvedtek a kormány terrorisztikus intézkedéseitől. Franciaországban ma tovább fo­lyik a küzdelem az emberibb élet ki­vívására. A francia bányászok t­o­­vábbi nemzetközi megsegítése ke­­resztül húzza az imperialisták fran­cia ügynökeinek számítását, új erőt adva a francia dolgozóknak ahhoz, hogy sikeresen harcolhassak a kor­­mány munkásgyilkos és kiéheztető politikája ellen. Itt említjük meg, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége táv­iratban tiltakozott a francia kor­mánynál Olga Tumadette-nek, a­ francia vasas szakszervezet egyik vezetőjének letartóztatása miatt

Next