Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
A negyedik kv Hároméves a Magyar Köztársaság. Nem nagy idő annak, aki naptárral méri a történelmet, — de a szó teljes értelmében nagy idő azoiknak, akik csinálták a történelmet : dolgozó népünknek, a munkásosztálynak. /* Köztársaság megteremtése száz év óta van napirenden Magyarországon. Valahányszor jó, belső demolatikus erők megmozdulták, hogy felszabadítsák a róorgonokat"és kivlttak"nemzetünk függetlenségét, első rohamuk a gyúrótti idegen királyság, a külső és a belső elnyomást egyformán képviselő ósdi államforma ellen irányult. Ha nem is jogilag, de ténylegesen köztársaság lett Magyarország 1849 áprilisában, a Habsburgok trónfosztása után, amikor Kossuth és a szabadságharc plebejus balszárnyának összefogása mutatta a győzelem és a felemelkedés útját. Köztársaság lett 1918 októberében, amikor a szabadságharc megkezdett művét kellett volna befejezni, amikor a feudalizmus szétzúzásáról és a Habsburg-elnyomás lerázásáról volt szó, de már többről is, a munkásosztály felszabadításáról. Köztársaság, Tanácsköztársaság lett Magyarország 1919 márciusában, amikor a munkásosztály egyszerre vállalta a dolgozó nép államának megteremtését, a szocializmus építését és a harcot a nemzeti függetlenségünket fenyegető imperialisták ellen. Nem voltak hossziséktűek ezek a köztársaságok: a 49-es, 18-as és JTFcüL köztársaság-együttvéve alig élt 14 hónapig. Az ellenforradalom győzelmét a régi államforma viszi a köztársaságra, a magyar népi demokráciára várt az a feladat, hogy a királyság reakciós fánlomát végérvényesen kiseperje népünk életéből. Nincs nemm fiatalom — mondotta Rákosi elvtárs 1946-ban, a köztársaság_kikiáltásakor —,amely éTvagyar népet, mégjegyszer ■jetűrjiheti a demo crodikus közTarstrsafa fél felé vezető útjárólHa akadnak is meg javíthatatlan uostoba és elvetemült gonosztevők, ha akadnak is még Mindszentyk, akik az amerikai imperializmussal a köztársaság ellen szövetkeznek, ez nem változtat azon, hogy az elmúlt három esztendő eseményei mindenkit, akit illet, meggyőzhettek köztársaságunk megdönthetetlenségéről. Mi a negyedik köztársaság győzelmeinek titka? Az egyiké az, hogy nem egyszerűen köztársaság, írtUTüm" nep koz 1arsa sagj ,,A koz-~ Torsa sá a m e a a k n /, acaT csuk: elad' legres— jelentette ki Rákosi_e vtars 1946-ben a munka neheze attEarsea "sog formáját valóban deraokratikus, valóban ném tartalommal _ töltsük meg." A mi köztársasagunk ereje tehát abban van, hogy nemcsak 1849 és 1918 köztársaságainak utóda és örököse, hanem 1019 örököse is. Abban van az ereje, hogy nemcsak a feudalizmust zúzta szét, nemcsak a~polgári ~forralóálmat~fejezte be, nemcsak polgári köztársaságot teremtett 1849 és 1918 mintájára, hanem túlment ezen. A mi népköztársaságunk végrehajtotta az első és a második köztársaság örökségét, mert felszabadította a parasztot, szétzúzta a nagybirtokokat, eltüntette a feudális maradványokat az ország politikai, gazdasági és társadalmi életéből. De végrehajtotta 1919 örökségét is, mert szövetségben a dolgozó néppel, elsősorban a dolgozó parasztsággal, megteremtette a munkásosztály hatalmát és elkezdte a szocializmus építését. Negyedik köztársaságunk tehát azért válhatott népköztársasággá, azért győzhetett ellenségei fölött, mert e köztársaság vezetése a munkásosztály kezében van, mert "a munkásosztály megérett"a történelmi feladatok megvalósítására, mert a munkásosztálynak olyan élcsapata, olyan vezető párttá van, mint a Kommunista Párt, a Magyar* Dolgosok Pártja. De ez csak pán "egyik éleslakász"érémnek. Az elmúlt 100 esztendő magyar forradalmai nemcsak azért buktak el, mert a belső erőviszonyok nem kedveztek a népnek, hanem elsősorban azért, mzértemzetközi mivészetekben, világhiszon illatban a reakció, az imperializmus erői javára billent a mérleg. A negyedik köztársaság, a..mi nép’köztársaságunk js azért születhetett és "azért erősödhetett meg, mert a második világháború a Szovjetunió..diadalával végződött, mert a Szovjetunió győzelme a magyar uralkodó osztály államát is szétzúzta, mert a Szovjetunió ereje és nemzetközi tekintélye megvédelmezte a magyar demokráciát az imperialisták beavatkozó kísérleteivel szemben. Köztársaságunk kikiáltásának harmadik évfordulóját népünk legnagyobb győzelmei, a fordulat éve után ünnepeljük. De fölösleges visszafelé néznünk: maga az év urduid szinte középpontjába került a kedvező eseményeknek. Népünk legádázabb ellensége, a köztársaság ellen összeeskvő Habsburg-párti imperialista ügynök, Mindszenty József két nap múlva felel bűneiért a magyar nép bírósága előtt. Ma, az évforduló napján alakul meg a Magyar Függetlenségi Népfront, a dolgozó nép és a munkásosztály szövetségét és a munkásosztály vezető szerepét új formába foglaló szervezet. A Függetlenségi Népfrontnak jelentős szerepe lesz abban, hogy népi demokráciánk a polgári köztársaságra emlékeztető maradványoktól megtisztulva, következetesen népi köztársasággá váljék. A negyedik köztársaság megalakulásának mai évfordulóján Magyarország a béketábor megbecsült tagja. Nemrég következett be e béketábor erejének hatalmas gyarapodása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulásával, mert pedig Sztálin nyilatkozata ad kifejezést a demokratikus tábor rendíthetetlen békepoltikájának. szilárd Mindsz nem azt jelenti, hogy a szocializmust építő köztársaságunk ezen az évfordulón békére és pihenésre készülődhet — ellenkezőjéig: jövőnkért még az eddiginél is fokozottabb mértékben harcolni és dolgozni kell. De soha olyan kedvezőek nem voltak a lehetőségek a nép ügye számára, mint napjainkban, soha nem volt olyan bizonyos a győzelem, mint ma, soha nem volt olyan bizonyos, hogy népünk a kommunisták vezetésével, a Szovjetunióra támaszkodva végig tud menni azon az úton, amelyen nemzetünk 1848—49-ben, 1918-ban és 19-ben csak néhány lépést tudott tenni: — a népszabadság és a nemzeti függetlenség útján, a kizsákmányolás megszüntetése, a szocializmus útján. A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT FEBRUÁR 1-ÉN AZ ALÁBBI HELYEKEN TART GYŰLÉSEKET: 16 órakor: Csepel, Sportcsarnok, ünnepi szónok: Fodor Gyula elvtárs, Budapest alpolgármestere. 17 órakor: Gellértsálló, ünnepi szónok: Bognár József, Budapest polgármestere. 18 órakor: Városi Színház: ünnepi szónok; Joború Magda elvtárs, az MNDSz főtitkára. 18 órakor: Újpest (István-út 8 ): ünnepi szónok; Orbán László elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja. 19 órakor: Vasas-székház: ünnepi szónok; Erdei Ferenc állam, miniszter. fi MINSz távirata a Függetlenségi Késfront ideiglenes Országs Tanácsához A Magyar Ifjúsági Népi Szövetsége országos vezetősége, a MagyarFüggetlenségi Népfront megalakulása alkalmából a következő táviratot küldte az ideiglenes Országos Tanácsnak: A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége központi vezetősége , a munkás, paraszt és értelmiségi ifjúság nevében örömmel és lelkesedéssel köszönti a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulását. Ígérjük, minden erőnkkel küzdeni fogunk, hogy egyesítsük minden magyar ifjú erejét a Népfront völgy céljának, a szocializmus építésének megvalósítására, ígérjük, híven követjük, ezen az úton a Magyar Dolgozók Pártját áldozatkész munkával, tanulással, új népköztársaságunkhoz méltó nemzedéket nevelünk hazánknak. Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Központi Vezetősége SZABAD NÉP KEDD, 1949 FEBRUAR 1 Mm.iLu—11'wmttm» iimiangHaBUWW IIIWI Budapest múltévi életszínvonala a számok tükrében A főváros Statisztikai Hivatala jelentésében beszámolt Budapest multévi helyzetéről. 1948-ban a születések száma összesen 20.065 volt, 13.211-en haltak meg, a természetes szaporodás tehát 6854, ez azt bizonyítja, hogy a felszabadulás óta a főváros népessége állandóan emelkedik. Az elmúlt esztendőben 13.861, házasságot kötöttek Budapesten. A közélelmezési helyzet nagymértékben javult. A Nagyvásártelepre, a csarnokokba és a piacokra összesen 2.700.000 mázsa élelmiszer érkezett. A Beszkár utasforgalma hónapról -hónapra emelkedett, 1948-ban 110 millióval több személyt szállított, mint 1917-ben. A kiadott építkezési engedélyek száma 2381 volt, 1422 építkezést kezdtek meg, 1712-t befejeztek. Az elmúlt esztendőben 14 színház működött a fővárosban, a Fővárosi Könyvtár 1.239.261 könyvet kölcsönzött. Puskin nagykövet levele Szakasits Árpád köztársasági elnökhöz A köztársaság ünnepe alkalmából G. M. Puskin, a Szovjetunió budpesti nagykövete a következő levelet intézte Szakasits Árpád köztársaai elnökhöz: A Magyar Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkumából kérem, fogadja jókívánságaimat. Önnek személyem és a magy népnek őszintén kívánok gyümölcsöző munkát a magyar népi demokrác felvirágzására. A köztársasági állattirizma az égési magyar társadalom üdvét szolgálta jelentete ki Hamvas Endre csanádi püspök és megállapította, hogy Magyarországon a megteljesstik vallásszabadság van Hétfőn délelőtt Szegeden római katolikus közéleti vezetőkből álló népes csoport kereste fel hivatalában Hamvys Endre Csanádi megyéspüspököt. Velük együtt megjelent Ghidai Imre főispán is. A küldöttség tagja volt Ditrói Gábor orvosprofesszor, a szegedi egyetem rektora, Abrahom Amflips premontrei kanonok, Csonka Miklós egyházközségi elnök, Bálint Sándor, volt Buránkovics párti képviselő, aki a püspük tanácsadói közé tartozik és Simonái Béla, a Szegedi Hírlap felelős szerkesztője. A küldöttség aktuális politikai kérdéseket beszélt meg Hamvas Endre megyéspüspökkel. A beszélgetés során felvetődött a köztársaság kikiáltásának jelentősége, a kikiáltás évfordulójának megünneplésre, az egyházi reakció éles köztársaságellenes működése és Mindszenty bíboros éraek hazaáruló tevékenysége. A küldöttig tagjai kifejtették, hogy a vár xx demokratkus érzelmű és egyházához hű katolikus lakossága szeretné a kérdésekben tisztán látni és szeretné megyéspüspökie álláspontját erre vnatkozóan megismerni. Hamvas Endre Csanádi megyepüspök a felélt kérdésekre határzott formában a következőket jeletette ki: „Én, mim a csanádi egyhá megye püspöke, elismerem a mogy köztársasági államformát, azt egész magyar társadalom és a had üdvét szolgáló államformának tartom. Ilyen állásfoglalásom bizonyására a közársaság rendeletein mindenben alkalmazkodom” Hamu Endre magyar püspök a továbbit során kifejtette: intézkedett ma hogy február elsején, a köztársose kikiáltásának évfordulóján is temmplomáikban ünnepi szentmisét tartsanak és a mise végén a Magyar Kötársságért imát mondjanak. A megyéspüspök a beszélgeti során újból kihangsúlyozta a köve kezüket: Elismerem és megállapítom hogy Magyarországon a varjányi kohást semmiben sem korlátozták ( jelenleg is a legteljesebb Vallásszabadság van-i Vladimir Bemut hős szovjet katona a soroksári HMSz dísztagja A MINSz soroksári szervezetéhez a közelmúltban levél érkezett. Címzése: A soroksári ifjúságnak, Magyarország. Gorkij városában adta fel a levelet Margarita Janut szovjet komszomoliidia. Akövetkezőket írta: Már nagyon régen szerettem volna külföldi fitalokkal levelezni, különösen magyarokkal. Magyarországon esett el bátyám, Vladimir Janut, aki a Szovjet Hadsereg soraiban küzdött, hogy hazánk felszabaduljon a német megszállás alól és győzedelmeskedjék a szabadság és testériség eszméje. Nagyon kérlek benneteket, ha nem esik nehezetekre, menjetek el bátyám sírjához. Soroksár központi parkjában, a hősök közös sírjában temették el. Talán a nevét is megtaláljáták az emlékművön. Nagyon kérem, írjátok meg nekem, milyen az a hely, ahol szeretett testvérem örök álmát alussza. Soroksár ifjúsága szeretettel foadja Margarita Janut levelét- Amióta a baráti sorok megérkeztek, minden nap egy-egy leány, vagy egyegy fiú látogat el a Szabadság-tér hatalmas parkjában lévő Szovjet emlék, műhöz, virágot helyez el a talapzatán, amelyen rajta van: Vladimír Janut, élt 21 évet. * A MINSz soroksári szervezete vasárnap délelőtt zászlóavatási ünnepélyt rendezett, amelyen kegyelettel megemlékeztek a szabadságért hősi halált halt szovjet katonákról. Az ünnepség előtti díszgyűlésen a községért folyó harcban elesett 3 fiatal Szovjet hősi halottat az ifjúsági szervezetek dísztaggá választották. Ugyancsak ezen a díszgyül-r.-'-, is.mertették Margarita Janut levelét. Péteri István elvtárs, a MINS országos főtitkára ünnepi beszédébe; kijelinte.'ie: Soroksár ifjúságállá, életében nagy nap ez a mái, amikorísztaggá választották azokat a bő szovjet fiatalokat, akik életüket áldozták a magyar nép és a magva ifjúság szabadságáért. A tanulásban munkában, harcban példaképünk lenini Komszomot. Járéri elvtárs beszéde után felavatták a soroksári MINSz zászadót, amelyre szalagot helyezett a ünnepségen megjelent szovjet katonai küldöttség is. Ezután Sorokkár ifjúsága felvonult a szovjet hős emökműhöz, ahol Puchomov s szovje őrnagy beszélt — A mai ifjúság ünnep — mondotta — megerősítet bennünket abban a hitünkben, hogy az ügy, amelyért harcoltunk, a kezetekben jó helyen van, folytani fogjátok azt és győzelemre is fel. Éljen a szovjet-magyar borábság! Magyar-szovjet barátsági ünnepélyt rendezett a MINSz A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége vasárnap délelőtt magyar-szovjet barátsági ünnepélyt rendezett a Városi Színházban. Koós Béla elvtárs a MINSz nagybudapesti elnöke ünnepi beszédében példaképül állította a magyar ifjúság elé a szovjet fiatalok hatalmas szervezetét a lenini Kom- Kromolt, majd emlékeztett Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi, miniszter felhívására és felszálltotta a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a magyar néphadseregbe. VÁSÁRLÓK VERSENYE február 1-től február 15-ig, egyben a KISKERESKEDŐK VERSENYE Gyapjú, selyem, vászon, pamutáru, divatáru, kötöttáru, rövidáru, kézimunka, fonal, függönyanyagok, férfi-, női felsőruhák, gyermekruhák, ballon, sportruhák kiszolgálásában a ferinikiskereskedők a vásár ideje alatt ízlésükkel, udvariasságukkal, minőségi áruikkal versenyeznek a fogyasztókért. Vásárlásaival ö 19 f & U 0 ff V © fíi f éS 7 f a textilkiskereskedők „Vásárlók Versenyében“ Biff