Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!A SZABAD NÉP VII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁMÚ PÁRTJÁRA 60 FILLÉR Gerfi Ernő elvtárs pénzügyminiszter,, Bebrics lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter Ötmillió forint hitel a tavaszi szántásra Tiltakozó nagygyűlések az imperialista uszítás és beavatkozás ellen SZOMBAT, 1949 FEBRUÁR 19 HONVÉDEINK Még egy hónapja sincsen, hogy Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi miniszter felhívással fordult az ország munkás, paraszt és értelmiségi fiataljaihoz. „Jelentkezzenek a Kossuth tisztképző iskolára, akik dolgozó népünk érdekeinek fegyveres szolgálatát hivatásuknak érzik és a demokratikus magyar néphadsereg hivatásos tisztikarába törekszenek” — szólt a hívás, amelynek visszhangja nem sokáig váratott magára. Válaszolt a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, amely — mint levele megállapítja — „dicső kötelességének tartja, hogy a felhívásnak eleget tegyen“. Válaszolt az ország munkásosztálya, amely a honvédséggel karöltve rendezett gyűlések egész sosán tett fogadalmat, hogy a honvédséget minden erejével támogatja. És végül a legméltóbb válasz az a tény, hogy bár a jelentkezési határidő csak március 10-én jár le, már eddig is munkás- és parasztujak százainak pályázata érkezett be a Kossuth Akadémiára. Mit bizonyít ez az élénk visszhang? Azt, hogy az ország dolgozó népe és dolgozó fiatalsága megértette, miről van szó, megértette, milyen nagy ügy érdekében hangzott el a honvédelmi miniszter felhívása. Ami egyszersmind azt is jelenti, hogy tűnőfélben van az a kispolgári pacifizmus, amely még nem is olyan régen munkásosztályunk egy részétől sem volt idegen. Mivel magyarázható ez az érdeklődés, ez a rokonszent, amelylyel munkásságunk, parasztságunk, dolgozó ifjúságunk az ország fegyveres védelme, hadserege felé fordul? Talán valamiféle háborús szellem kapott lábra közvéleményünkben? Ellenkezőleg! Népünk most kezdi igazán a béke ízét érezni! Most kezdi igazán látni, milyen kincs birtokába jutott és most ébred igazán annak tudatára, hogy a béke nem sültgalamb, hanem vívmány, amelyet védeni kell Nem véletlen, hogy ez a tudat éppen mostanában hatja át mind jobban a magyar dolgozókat: mostanában, amikor a legközvetlenebb tapasztalatokat szerezhetik róla, kik ellen is kell a béke vívmányát megvédeni. Amikor a Mindszenty-ügy kapcsán a magyar nép szinte „testére szabott“ oktatást kap az imperialisták békebontó törekvéseiből, rágalmazó, gyalázkodó, háborúra spekuláló módszereiből. De nem érezné népünk olyan féltett kincsnek a békét, ha az számára nem fonódnék össze egyszersmind egy új, szabad ország birtokával is. Nem háborítanák fel úgy az imperialisták provokációi, ha nem látná, mekkora érték az, amelyet el akarnak ragadni tőle. Ha nem látná, hogy — Farkas elvtárs szavaival — „van már hazája — van mit védenie“. Váljon elképzelhető-e valamennyire is öntudatos dolgozó, aki egy elnyomó rendszer védelmére önkéntesen jelentkeznék? Semmiképen —amint hogy Horthy Miklós katonasága soha nem is tudott más érzést kiváltani a magyar munkásság és parasztság fiaiból, mint félelmet, viszolygást és menekülést. Az ország birtoklásának tudata viszont szükségképen megszünteti a dolgozó nép minden öntudatos tagjában azt a bizonyos egykori viszolygást és félelmet az egyenruhával szemben. Nem utolsósorban szerepet játszik a pacifizmus eltűnéseiben az az osztatlan jó benyomás is, amelyet fejlődő néphadseregünknek szinte minden megnyilvánulósa kelt a dolgozókban. Még a legkevésbé öntudatosaknak is be kell látniok, hogy a néphadsereg elnevezésben az a kis szócska, hogy „nép“, nem puszta dúzítő jelző, hanem kézzelfogható valóság: egy gyökerében megújult szellem, bánásmód, fegyelem és szervezet kifejezője. A katonaság már nem a szolgaságnak egy sajátos, raffináltan kegyetlen formája, hanem kifelé-befelé egyaránt a szabadság csapata — annak újfajta rendjével, újfajta fegyelmével együtt. És mennél jobban növekszik életkorban, erőiben hadseregünk, annál népszerűbb lesz a dolgozók előtt, mert több közvetlen tapasztalat, egyéni élmény fogja megújult szellemét hirdetni. Végül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy tisztképző toborzásról van szó. Ha néphadseregünk jelentősége a fordulat éve óta általában megnövekedett, úgy a tisztképzés különösen előtérbe került, hiszen a tisztikar megújulása a honvédség népi jellege kialakulásának első és döntő lépése. Mi a Kossuth Akadémia? Az a nevelő intézet, amely — az előírt csapatszolgálat után — a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobb fiaiból képzi ki az új magyar hadsereg hivatásos tisztikarát. A Kossulth Akadémiát e hivatása szinte eleven, látható biztosítékává teszi honvédségünk népjellegének — annak az új szellemnek, amely a magyar dolgozók előtt annyira rokonszenves. Nem csoda tehát, ha a tisztképző toborzásra kétszeres lelkesedéssel folyik a jelentkezés , és éppen a dolgozó ifjúságegen tudatosabb elemei azok, akik Farkas elvtárs felhívásának eleget tesznek. A toborzás persze, még korántsem ért véget. Ma még csak az első eredményekről számolhatunk be. És hiba volna, ha a kezdeti sikerek elhomályosítanák azt a tényt, hogy kispolgári pacifizmus még létezik és hat. És van még közömböség, van még kényelmesség, csupa olyan érzés, amelyet a dolgozóknak, de különösképpen a munkásosztályfiainak még szívós felvilágosító munkával kell soraikból kigyomlálniuk. A jelentkezéseknek az elkövetkezendő hetekben még az eddiginél is nagyobb lendületet kell venniük. De hogy ez így is legyen, abban népi demokráciánk vezető osztályának, munkásosztályunknak kell elöljárnia. A magyar munkásifjúságnak fokozottan tudatára kell ébrednie, hogy a hadsereg a hatalom gyakorlásának egyik igen jelentős területe, ahol a munkásosztály vezetése és tevékeny részvétele éppolyan kevéssé nélkülözhető, mint a termelés és az államosítás többi területein. Chapin amerikai követ elhagyta Budapestet A Magyar Távirati Iroda jelenti: a budapesti követe csütörtökön délután Seiden Chapin,az Egyesült Államok repülőgépen elhagyta Budapestet. Az új Magyarország a békéért folyó küzdelem élcsapatában A Szovjet Tájékoztató írotta a szovjet-magyar barátsági szerződésről Február 18-án volt egy éve — írja a Szovjet Tájékozató Iroda, hogy Moszkvában aláírták a szovjetmagyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Molotov a Szerződés megkötésekor mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a szerződés a szovjet és magyar nép szoros együttműködését, teremti meg, függetlenségük és nemzeti szuverenitásuk kölcsönös tisztelete alapján Emellett új, fontos lépés az európai béke megszilárdításában. A béke fenntartásáért folytatott küzdelem különösen nagy jelentőségű a mai nemzetközi helyzetben, amikor az Egyesült Államok és Anglia az európai országok leigázása érdekében még attól sem riadnak vissza, hogy kalandos terveik megvalósításához a tegnapi támadót is felhasználják. A haladó erők küzdelmében a főszerepet a Szovjetunió és a népi demokráciák országai játsszák. A béke és a becsületes nemzetközi együttműködés nemes eszményeitől lelkesítve a Szovjetunió, Magyarország és a többi demokratikus állam szembefordult Washington és London gyarmati terveivel, a független országok belügyeibe velő beavatkozási kísérleteivel. A szovjet hadsereg által felszabadított magyar nép történelmét emelésnél független ktt, sorsának intézését maga vette kezébe, és megkezdte a szocialista Magyarország alapjainak kiépítését Az új Magyarország a Szovjetunió önzetlen segítségére és a népi demokráciák együttműködésére támaszkodva mint önálló, senkitől sem függő állam fejlődik és a népek békéjéért és barátságáért folyó küzdelem élcsapatában foglal helyet. A magyar-szovjet barátsági szerződés első évfordulóját a Szovjetunió és Magyarország népei azzal a hajthatatlan elhatározással fogadják, hogy minden oldalról kifejlesztik az őszinte együttműködést, amíg megfelel mindkét ország valódi érdekeinek és minden szabadságserető néppel együtt folytatni fogják a harcot az imperialista támadó politika elen A békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harc a szovjet magyar szerződés legfontosabb célja — írja az Izvesztija A moszkvai Izvesztija megállapítja, hogy a szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés épúgy, mint a Szovjetunió minden más államriszrződése a következetes békepolitika elvein alapszik. A szovjet-magyar szerződés legfontsabb célja a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harc. Az egyezmény szoros gazdasági együttműködést tételez fel a két ország között. Ez az együttműködés máris jótékonyan elősegítette Magyarország gazdasági fejlődését. A szerződés megkötése óta eltelt esztendő alatt a magyar nép még inkább meggyőződött arról, hogy a nagy Szovjetunió népében igaz, nemes barátra és függetlenségének védelmezésére talált. Tömegtüntetések, tiltakozó követelik Norvégiában baráti ajánlatának Titkos ülésen számol be Lange a washingtoni sikertelen tárgyalásokról Lange norvég külügyminiszter .kudarcokban gazdag amerikai és nyugateurópai útjáról visszatérve, az an,gol rádió jelentése szerin kedden titokban, „zárt ajtók mögött tartja meg beszámolója a parlamentben washingtoni és londoni útjáról A norvég kormány egyébként — a rádió jelentése szerint — csak a jövő h ót n ad ki hivatalos nyilatkozatk Míg Lange „zárt ajtók mögött“ megtartandó beszámolójára készül, a norvég dolgozók nyíltan állást foglalnak a norvég kormány politikája ellen. A norvég vasipari munkások oslói nagygyűlésen rámutattak: a norvég kormány nem folytat baráságos politikát a Szovjetunió felé, holott Norvégia igen sokat köszönhe a Szovjetuniónak A Szovjetunió békét akar és barát kezt nyújt át a norvég nép felé. Követelték, hogy a kormány vesse el az Atlanti Egyezményhez való csatlakozásának tervét és fogadja el a ■Szovjetunió hazáfi kezét. A norvég kormány a totakozó tömegekkel szemben időt akar nyerni. Ezt bizonyítja AFP oslói tudósítójának jelentése, amely szerint állítólag Lange már nem tartja fenn azt az álláspontját, hogy Norvégianak részt kell vennie az egyezmény kidolgozásában. Az a merikai?k úi. . csodatevő formulát” találtak ki. Washingtonban megátlapodás létesült, hogy Norvégiát , meghívandó” hatalomnak tekintik c` r meghívásr’ adandóvá’isz n°m -'i*,gő* Ugyanakkor a svéd Stockholms -r--1"!-n na T'l’a'pi i'' tva-’" in Aftart' Egyezmény reklámértékének csökkentésével az amerikai diplo'nációt éles bírálat' érte amin+t, heg kis államokat, például Norvégiá* igyekszik az egyezaén'-be csábítani. Lange washingtoni idji ’árt némi „hasason«a!?.• wtimr,k az utazásnak köszönhető, hogy a való helyz,vre kezd fény derülni.. A lap hozzéteszi: „Sokan beszélnek manapság skandináv válságról. Igazabb lenne az Atlanti Szerződés iránt megnyilvánuló bizalom válságáról beszélni“ A Göteborgs Posten pedig vezér,cikkében így ír: „Ha a norvégek most csalódottaknak, becsapottaknak érzik magukat, ez nagyon is érthető. Alapos okkal kérdezhetjük, miért gyakoroltak az északi országokra ily erős nyomást?“ A Szovjet Tájékozató Iroda munkatársa egyébként az Északatlanti Szövetség igazi céljaival foglalkozva megállapítja: ez lenne — a készülő Földközi-tengeri tömbbel együtt a délkele európai államok elleni támadás tervezett hídfője. Az amerikai sajtó ezért hangsúlyozza, hogy Skandinávia egész Európa „ura“ és az ottani ámaszpontok birtokában elérhetővé válik az európai szárazföld minden ponja. Skandinávia, különösen Norvégia kormánykörei készek kiszolgáltatni országaik területét az óceánontúli terjeszkedők támaszpontjául. Azt a látszatot akarják kelteni, hogy „védelmi“ intézkedéseket tesznek, he hiszen Norvégiát senki sem fenyegeti. Sőt a szovjet kormány megnemtámadási szerződést ajánlott.. Az Atlanti Szerződés — állapítja meg a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársa — az óceánontúli körök támadó terve a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Ugyanakkor a benne résztvevő kis államok ellen is irányul, mert a Wall Street szolgaivá teszi őket. Ismét támadásba lendült a sínai névhartsereg A londoni rádió szerint a kínai felszabadító hadsereg ismét támadásba lendült A hadsereg nehéz tüzérsége támadja a Kuomintang-csapatok utolsó erős állását Nanking és Sanghaj között a Jangce folyó északi partján. A kínai Kuomirang-csapok megkezdték Lunvej mellett hídfőállásaik leürítését. A népi Kína rádióállomása megállapította, hogy Li Csung-jen ideiglenes államelnök tettei élénk ellentétben vannak a Nankingból jövő békeszózatokkal. Ami az elmúlt hetekben Nanrkingban történt, nem hagy kétséget a Kuomintang kétszínű és hitszegő politikáját illetően. Párisi jelentések beszámolnak arról, hogy a Kantonba menekült Kuonntog-körök rá kapják bírni Li Csung-jent, hogy ő is hagyja el Nankingot. Bulgária is visszautasítja a jugoszláv jegyzék rágalmait Suóxiáun. jelen-i a. Bolgária.irasi Iroda: A bolgár kormány válaszolt Jugoszláviának a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács ügyében küldött jegyzékére. A bolgár vált.jjegyzék kiemeli, hogy Jugszláviának nincs joga „megkülönböztető elbánásról" beszélni, mert a jugoszláv kormány elhagyta a demokretus népek táborát, szembefordult a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival. A bolgár kormány többízben figyelmeztette a jugoszláv kormányt, ne szisa a régi nacionalista, ellenséges érzületé, Bulgária irányában. A jugoszláv hatóságoküldözik azokat a bolgár és jugoszláv polgárokat, akik a két nép test vétségéért, valamint a Szovjetunió iránti őszinte barátságért küzdenek,ugyanakkor vendégjogot biztosítanak bűnös fasisztáknak. A jugoszláv kormány jegyzékével saját népét akarta megtéveszteni és elleplezni azt a tényt, hogy átállt az imperialista táborba.