Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-09 / 33. szám

3 felvették a kapcsolatot Habs­burg Ottóval. Ezután az indokolás Mindszenty és Chapin amerikai követ kapcsolatá­val foglalkozik. Chapin Mindszenty kérdésére Habsburg Ottót kedvezően jelle­mezte s kijelentette, lehetséges­nek tartja a királyság visszaál­lítását. Egy későbbi találkozás során Mind­­szenty elégedetlenségét fejezte , az USA nem elég erélyes politikája miatt és beavatkozást sürgetett. Chap­n az iskolák államosítása el­leni küzalom folytatására buzdí­totta a prímást. Ezen a találkozá­son állapodtak meg, hogy az ál­landó érintkezése Zakar titkár és Koczak, Chapin titkárja útján tart­ják fenn. Mit exkert tudni az USA követe Magyarországról ? Az USA követ adatokat kért Mindszentytől a demokratikus pár­tokról, a kommunistákról, a Ma­gyarországon lévő szovjet csapat­ok­ról, a magyarországi gazdasági és politikai életről. Mindszenty utasí­totta titkárát, Zakait, hogy a különböző egyházi szervezete­­ken keresztül, vagy más úton összegyűjtött ilyen természetű anyagot bocsássa Chapin követ rendelkezésére. Mindszenty így többek között a kö­vet rendelkezésére bocsátotta a Ma­gyarországon levő szovjet csapatok 1946­.­,7. évi költségelőirányzatát. Zakar a továbbiakban is számos esetben adott át jelentéseket, ir­kokat Chapin­­titkárának, legutóbb Zakar rendőri őrizetbevételét megelőző éj­szakán. Mindszenty negyedik találko­­zását Chapinnel a jugoszláviai ese­mények kipattanása tette aktuálissá. A prímás ez eseményektől döntő vál­tozást várt a magyar belpoli­tkai életben és ennek lehető kihatásait vitatja meg Chapin követel. A meg­beszélés Chapin hűvösvölgyi villájá­ban játszódott le és azon résztvett az Egyesült Államok középeurópa szakértője is. A megbeszélést követő héten Mindszenty utasítására Zakar átadott egy feljegyzést "Chapinnek, amit maga a prímás készített és amely a magyarországi zsidók hely­zetével foglalkozott. Ebben a prímás arra kérte Chapint, hogy külügymi­nisztériuma útján hasson oda, hogy a zsidókat Magyarországon a közéletből szorosák vissza és készítsék elő ki­ván­dorlásukat. Az indokolás ezután ismerteti Mindegevity tevékenységét a korona vissza tartásával kapcsolatban. Mind­­s­zenty ezen kívül az USA kormá­nyának a magyar belü­gyekbe való illetéktelen és erőszakos beavatko­zása érdekében a beadványaik egész sorozatát intézte az Egyesült Álla­­mok kormányához, 1947 június 12-i kelettel például egyenesen Truman­­hos, az USA elnökéhez fordult és beal­atkrozást kért a magyar bel­ügyekbe. A népbíróság az elásott fémtokban megtalált iratok közül különösen fi­gyelemreméltónak ítélte Hagyó-Ko­­vács Gyula tanulmányát, mely azt fejtegeti, hogy a Horthy-rendszer földbirtok­­rendszer megoszlása nem volt egészségtelen, ezzel szembe­n a demokratikus földreform rossz és helytelen volt. Az indokolás részletesen kitért Mind­szenty József és Eszterházy Pál vád­lottak valut .­.ügyleteire, melyekkel súlyosan megkárosították a magyar sálamat. Esterházy, amikor a zug­­árfolyamnál magasabb árfolyamon vásárolt dollárt Mindszentytől, a le­gitimista­ mozgalmat akarta támo­gatni. Hasonló részletességgel indokolta a népbíróság dr. Tóth László, Ispánky Béla és Nagy Miklós bűnösségét. Ez a három vádlott kémtevékenységet folytatott, híreket juttatott külföldre, melyek katonai szempontból fontos magyar gyárak termelési viszonyaira és egyéb katonai adatokra vonat­koztak. USA beavatkozik Magyarország bel­ügyeibe. A követ felajánlotta Mindl­­szentynek, hogy megszökteti Magyar­­országról, a prímás pedig levelet­­irt neki, amelyben autót és repülőgépet kért. Bár a feudálkapitalista erők már kétszer vitték bele a magyar népet a háborús vérözönbe, Mindszenty és társai céljaik el­érésére mégis a harmadik világ­háborút tartották a legalkalma­sabb eszkizantik. A fő tárgyal­áson a Prímás arra a kér­désre, hogy mit tett a béke érdeké­ben, azt mondta: „A bék­éért imád­­koztunk­",­­ ugyanakkor háborúra spekulált. A népbíróság az ítélet indokolása után megállapí­tt­a, hogy Mindszenty Józsefnél enyhítő körülménynek te­­kintették beismerő vallomását, azt a tényt, hogy távol állha­t a gyakorlati élet­ől, hogy Chopin tápláld remé­nyét, miszerint az USA beavatkozik Magyarorság belügyeibe és az USA háborút indít. Terhére értékelte ma­gas egyházi méltóságát, az elköve­tett bűncselekmények sorozatos vol­ta, és nagy számát, végül megás is­kolai végzettségét. Baranyai Jusztin­nál enyhítő körülményként tekint­et­ték beismerő vallomását, viszont sú­lyos­bítónak az­, hogy még a főtár­­gyaláson is Hab­sburg-propa­gandát folytatott. A többi vádlottaknál is felsorolta Ölti tanácselnök az enyhítő és sú­lyosbító körülményeket­, ezután kér­­déssel fordul­ a népügyész felé: „Tudomásul veszi az ítéletet” Alapy népügyész a Mindszenty József, Baranyai Jusztin, Zakar András, Esitk­házy Pál, Nagy Mik­lós és dr. Tó­h László vádlottakkal szemben hordott ítélet ellen semmis­ségi panaszt jelentett be, dr. Ispánky Béla vádlottal szem­ben hozott­­éle­­tét tudomásul vette. A védők valamennyien semmis­ségi panasszal éltek az ítélet ellen. — Mindszenty József — hangzott ezután az elnök szava —, csatla­ko­­zik védői által beterjesztett jog­orvoslathoz ? — Igen — válaszolta Mindszenty halál­ hangon. .— Kíván a NOT-nál semmisségi panasszal élni. — Igen. Baranyai Jusztin, Nagy Miklós, dr Ispá­n­ky Béla csatlakoztak a vé­dőik által­ tett előterjesztőm néz, Za­­kar és Eszterházy kijelent­­ették, nem kívánnak fellebbezni, megnyugsza­nak az ítéletben. Dr. Tóth László úgy a minősítés, mint az ítélet sú­lyossága ellen fellebbezést jelentett be. A semmisségi panaszokat, mint Olti tanácselnök bejelentette, elfo­gadták é­s felterjesztik a NOT-hoz. A népbíróség úgy ha­tározott, hogy a NOT által hozandó jogerős határoza­tig valamennyi vádlottat előzetes­ le­tartóztatásban tartja. A tanácselnök ezután a tárgyalást berek­esz­tel­te. A vád semmiben sem érinti a vallás kérdését! Olff tanácselnök ezután rámuta­tott arra, hogy a külföldi imperialis­ta f­ajtó és a belföldi reakció igye­kezett ezt a­­bűnügyet a római kato­likus egyház elleni támadásnak és általában a vallásszabadság sérel­mének feltüntetni. A világsajtó je­lenlétében megtartott főtárgyaláson kibontakozott kép nem hagyott semmi kétséget az iránt, hogy min­den ilyen állítás alaptalan. A népbíróság egyetlen olyan té­telt sem tett vád tárgyára, a hét vádlott közüli öt római ka­tolikus pappal szemben, amely ezeknek a papoknak papi funk­ciójukkal, egyházi ténykedéseik­kel állott volna összefüggésben. A vád tárgyává tett cselekmények­nek, demokrácia-ellenes legitimista szervezkedésnek, kémkedésnek és va­luta visszaélésnek Semmi közük sin­csen a római katolikus egyházhoz, sem a valláshoz, így a népbíróság figyelmen kívül hagyta Mindszenty uszító pásztorleveleit is. A vádlónak a főtárgyalás során egyetlen alkalom­mal sem hivatkozik arra, hogy jelen hűnük tárgyalását a vallás sérelmé­nek, vagy a római katolikus egyház elleni támadásnak tekintenék, vagy hogy cselekményeiket a vallás védel­mében követ­ék volna el Ellenkező­leg, a vádlottak végül kijelen­ették, hogy az országban a legteljesebb val­lásszabadság uralkodik. Hogy meny­nyire Mindszenty és társainak engesz­telhetetlen magatar­ása volt az oka, hogy a római katolikus egyház és a demokratikus állam között nem jöt létre megegyezés, annak jele, hogy Mindszenty őrizetbevétele után a köz­­társaság kikiáltásának hároméves év­fordulóján az ország összes római katolikus templomában a köztársaság üdvéért imádkoztak. Tömegalap nélkül — amerikai támogatással A jelen badperben megállapíthat­juk — saőtt tovább a népbíróság in­dokolása —, hogy Mindszenty tuda­tában van annak, hogy Magyaror­szágon a Habsburg-restaurációnak semmiféle tömegbázisa nincs. s éppen ezért igyekezett a demo­kratikus kormányra szórt rágal­makkal demokráciánkat bemoss­­kolni, hogy a katolikus tömege­ket szembeállítsa a demokáciá­­val és őket a legitimizmus szol­gálatába állítsa. A népbíróság mindezek dacára le­­szögezi, hogy a perben szereplő bűncselekményeket nem mint esz­­t­er­gomi bíboros-érsek, hanem mint Mindszenty József magyar állampol­gár cselekményeit bírálta el. Mind­­szenty Habsburg restaurációt akart és a demokrácia vívmányainak el­törlését. A Habsburg-uralom a feu­dalizmust, a százezer holdasok ural­mát, a magyar nép rabságba ve­ré­se jelenti. Az Egyesült Államok a világ min­den táján a reakciós erőket támogat­ják, a haladáó erőinek letiprását kí­vánják. Ebből a szemszögből kell érté­kelnünk azokat a szoros kapcso­latokat, amelyek Mindszentyt egyes amerikai faktorokkal ösz­szefűzték. A köztársaság megdöntését és a Habsburg-monarchia felt­ámasztását beillesztették a legitimista szervezke­­dők az angolszász imperialisták cél­jai közé. Ezzel a tömegbázissal nem rendelkező Habsburg-politika jelentő­séget kapott és komoly veszélyt je­lentett a népi demokráciára. Mindszenty Chapin magatartásából marité!! remény! Mindszenty és Chapin USA követ között szoros kapcsolat állott fenn. Chapin követnek komoly szerepe volt abban, hogy Mindszenty tevé­kenysége fokozódott. A követ még Mindszenty egy­házi funkcióiba is beavatkozott, amikor Mindszenty pásztorleve­leiben a köztársaság ellen uszí­tott. Chapin magatartásából Mindszenty joggal merített reményt, hogy az A Magitar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete február hó 10.tői hivatali helyiségeit — a könyvtár kivételével — VI. Jókai­ utca 6 szám alatti új székházba helyezte et Telefon: 129—140, 129—443 től 129—449.'c SZABAD KÉP SZERDA, 1949 FEBRUÁR • Pénteken kezdődik a pedagógiai főiskolák háromnapos konferenciája Pénteken kezdődik Budapesten a pedagógiai főiskoláik háromnapos konferenciája. Az első előadást Szá­vai Nándor közoktatásügyi állam­titkár tartja „A pedagógiai főiskoláit a szocializmus épít­ésének szolgálatá­ban." ” címmel. Ugyanaz­nap hang­­zik el Faragó László felszólalása: ,,A pedagógiai főiskolák nevelőképző feladatáról.“ Szombaton Mórei Fe­renc ismerteti a pedagógiai főiskolák fejlesztésének tervét, majd pedig Szabolcsi Miklós ad elő a „Manxiz­­mus-faninizmus a pedagógiai főisko­­lán"­­ címen. Vasárnap Illés Lajos ,,Főiskola és kollégium" címen tart előadást, Orbán Lászlóné pedig a pedagógiai főiskola MEFESz alap­­szervének feladatairól és munkájáról bs­szél. Az elődásokat minden alka­lommal hozzászólások követik. 7500 vágón műtrágyát kap kedvezményesen a dolgozó parasztság A tavaszi akció keretében a föld­művelésügyi minisztérium 3500 vagon szuperfoszfát és 4000 vágón pék­só műtrágyát oszt ki kedvezményes áron és rész­ben hitelben. A termelő­szövetkezeti csoportok, valamint azok, akik szerződéses termelésre vállal­­kozók, a műtrágyát 100 százalékos, a földművesszövetkezeti tagok, vala­­mint a dolgozó parasztok 50 száza­lékos hitelre kapják. Mások a szuper­­foszfát-műtrágyát jutazsákban 50, papírzsákban 48 forint, a pétisót 80 forint kedvezményes áron, de csak készpénzfizetés ellenében vásárolhat­ják. Az akciót az illetékes nemzeti vállalat bonyolítja le a földművé®­­szövetkezetek útján. Kétszobás és ennél nagyobb lakásokat építenek idén Az építésügyi minisztérium tipusép­­kezési tervei Tárcaközi ért kézrétől tartott ked­den délelő­t az építésügyi miniszté­rium, amelyen a szakszervezet kép­viselőinek jelenlétében ismertet­ék az 1949-es tipusépítkezési terveket. Darvas József építésügyi miniszter bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a mostani tervek a mal év tapasztala­tainak alapján készültek. Herényi Imre, a Magasépítési Tervező intézet igazgatója ismerte be a típusépítkezési terveket. Kijelentette: a típustervek jelen­ősége, hogy lehetőséget adtak az építőiparnak az építkezések gazda­ságosabbá tételére. Súlyt kell hegyezni a minőségi színvonal emelésére is. A típustervek nem jelenek az épületek uniformizálását. Az egyes épületek homlokzatát a helyi jelleg­nek megfelelően építik, a típusterv az épület belső felépítésére vonat­kozik. Az egyes épületfajtákra há­­rom-négy típusépítkezési tervet ké­szítettek el. Az idén kipróbálásra kerülő különböző megoldásokból ta­lálják majd meg a legjobbat és ezt alkalmazzák­ majd a jövőben. 1948-ban főleg * egyszobás, háló­fülkés lakásokat építsenek Az 1949.es tervekben már kétszobás és na­gyobb alapterületű lakások építését irányozták elő. A korszerű építke­zéssel az eddiginél alacsonyabb lesz a nagyobb méretű lakások építkezési költsége. Nagy jelentősége van or­szágos viszonylatban a falusi épít­kezési terveknek. Mezőgazdasági iparos házak, értelmiségi lakóházak, orvoslakások és korszerű óvodák szerepelnek a falusi típustervekben. Újra lehet lakóházakat társsa*házzá alakítani A kormány egy korábbi rendelettel decem­ber 4-től kezdődően felfüggesztette a társas,­háztulajdon létesítését. Most a kérdésben új rendelet készült és ezzel a felfüggesztés ha­tályát veszti. Az új rendelet szerint továbbra is engedély nélkül lehet társasházakat épí­teni, társasházzá, átalakítani olyan meglévő épületet, amely 1948 december 4. előtt be­­jegyzett házszövetkezet, vagy házrészvény­­társaság tulajdonában volt. A feltétel csak az, hogy a házrészvénytársaság egyedüli célta részvényeseinek lakást biztosítani« . Ugyancsak engedély nélkül lehet társas­­házzá átalakítani azt az épületet is, amelyre vonatkozóan az átalakítási szándékot 1948 december­e előtt a telekkönyvben már fel is­jegyezték, vagy a megjelölt időpont előtt el­­készített alapító okiratot eljuttatták valami­lyen hatósághoz. Végül engedély nélkül le­het átalakítani a földreform során juttatott épületeket, ha ez feltétele volt a juttatás­nak. Minden egyéb háznak társasházzá való átalakításához az építésügyi minisztériumban szervezett helyreállítási fellebbviteli bizottság engedélye kell. Esseib­e belezték az első vonat-menetiráinyító központot Bebrics Lajos elvtárs közlekedési államtitkár kedden délben Székes­­fehérváron átadta rendeltetésének az első magyar vasút menetirányító be­­rendezést. A vonat, menetirányítás lényege az, hogy egy irányítási köz­pontból, egy vasúti tisztviselő több­­száz kilométeres vonalon irányítani tudja a mozgó vasúti járműveket. Az irányító tisztviselő előtt mikro­­fon és térkép van. A mikrofonon tájé­koztatja az állomásokat, míg egy hangszórón az állomások­at tájé­­kostátják a vonatok helyzetéről. Az irányító mindent jegyez az előtte fekvő világító grafikonon és máris tovább mondja a különböző állomá­soknak, hogy merre haladnak a vo­natok. Az eleő menetir­ányító beren­dezés a Budapest—Székesfehérvár— Nagykanizsa—Murakeresztúr vona­lon működik. Az új berendezés különösen a nyári balatoni forgalom idején nagy­ jelentőségű, amikor a vonatok sűrűn követik egymást. Ha egy szerelvény nem tudja pontosan betartani a me­netidőt, az irányító az egyik állo­­máson félreállítja, hogy ne késlel­tesse az utána m­ég a szembejövő vo­­natokat. Erről valamennyi érdekelt állomást értesíti. Kedden délben 12 órakor Varga László, a MÁV elnöke a budapesti menetirányító mikrofonján jelentette a székesfehérvári menetirányító köz­­pontban tartózkodó Bebrics elvtárs­nak, hogy a hároméves terv kereté­­ben elkészült az új balatoni vonat­­menetirányító berendezés. — Ezt an­­nak köszönhetjük — mondotta —, hogy a demokratikus kormányzat anyagilag támogatta a berendezés építését és vasutasaink pontosan tel­jesítették feladatukat. Bebrics elvtárs válasza a buda­pesti hangszórón hangzott el. Át­adta a beredezést rendeltetéséne­k és üdvözölte a vasutas-dolgozókat. — A modern menetirányítás­—mon­dotta — 30 százalékkal növel e vonal teljesítőképességét: több vo­­natot, nagyobb teherrel, gyorsab­ban tudunk mozgatni. De nem ál­lunk meg ennél az eredménynél. Még számos nagyforgalmú vasút­vonalon bevezetjük a központi me­­neti­rányítás­t. Meghívó A Nyomorék Gyermekei­ Országos Otthona 1940. évi február 24.én, déli 12 órakor Budapesten, az egyesület s­­ékházában (Budapest, IV. Mexikói­ út 64.) rendkívüli közgyűlést tart, amelyre összes tagjait meghívja A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az alapszabályok általános módosítás­a 2. Az elnökség, tisztikar, igazgatóság és számvizsgálóbizottság megválasztása. Ha a közgyűlés határozatképtelen lenne, úgy a­z alapszabályok 11 %-a értelmében ugyanazon helyen 1949 évi február hó 27-én, déli 12 órakor újabb rendkívüli közgyűlést tart az egyesület, amely a megjelent tagok számára va­n tekintet nélkül határozatképes a fenti tárgysorozat­­ban foglalt ügyekben. Budapest, 1949 fe­bruár 7 Materiaizmus és modern természettudomány Alexits György elvtárs előadása Az MDP Kultúrpolitikai Akadémiá­jának keretében Alexits György elv­­társ egyetemi tanár tartott előadást „Materiatizmus és modern természet­­tudomány” címen. Bevezetőben hang­súlyozta, hogy a természettudomá­nyos szemlélet eredendően materia­lista és az idealista filozófia csak utólag kísérelte meg a természet­­tudomány tényeit elködösíteni. Éppen a XX. század fizikája volt az, amely a régi idealista tér—idő-fogalmakat materializálta és a relativitás elmé­­lete bizonyította be, hogy a mate­­ria­tista tér—idő-fogalom felel meg a fi­­zikai tényeknek. Ugyanakkor a bo­nyolult matematikai nyelv, amelyen a modern tudomány a fizikai ténye­ket kifejezi, alkalm­a arra, hogy ön­célúvá váljék és a tudományra me­gint visszacsempéssze az idealizmust. A természettudományok tényeknek misztikus értelmezése csak részben a tudósok szubjektív tévedése, részben szándékos megtévesztés. A tudomá­­nyos mítosz a monopol-kapitalizmus fegyvere, ezért kell kicsavarni a ke­zéből a dialektikus-materializmus tu­dományos szemléletének segítségé­vel. Zsolt Béláné szül F. Rácz Aszneg és Boday Imréné szül. Zsolt Irma, fájdalommal tudatja Zsolt Béla halálát. Timietése febuuár 9-én, szerdán délben fél 1 drakor lesz a Salató­­tarjáni-úti­­zr temetőben. Részvét­­látog­atások mellőzését kérjük.

Next