Szabad Nép, 1949. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

1'‘»neint» Az imperializmus jármától megszabadított népek csak úgy maradhatnak szilárdan a szocializmus útján, ha szoros szövetségben vannak a Szovjetunióval JHulgunt/in vlvtárs ím‡.vs‡‡«1«' Hulgária fvi.szi­hintudí­súnak uliilik órffordulób ún Bulganyin elvtárs, a szovjet küldött­ség vezetője a szófiai Városi Színház­ban szeptember 8-án tartott ünnepi ülésen a többi között a következőket mondotta: — A Szovjetunió kormányának, né­pének és fegyveres erőinek nevében, a nagy Sztálin nevében és utasítására köszöntelek és melegen üdvözöllek benneteket ezen az országraszóló ün­nepen, a bolgár népi hatalom megte­remtésének ötödik évfordulóján. A Szovjet Hadsereg korszakalkotó győzelme a fasiszta Németország al­ig felfegyverzett hadseregei felett olyan körülményeket teremtett, amelyek le­hetővé tették, hogy a bolgár nép, a Kommunista Párt és annak vezetője, Dimitrov elvtárs irányításával megr­döntse a gyűlölt királypárti fasiszta rendszert. A bolgár nép kezébe ra­gadta a hatalmat és esküdt ellensége, a német fasizmus ellen fordította a fegyvert. A szabad Bulgária harcosai a Szovjet Hadsereg harcosaival váll- csetelte meg, vetve vitézül harcoltak a német beto­lakodók ellen. A nagy Sztálin napi­­parancsaiban nem egyszer megemlí­tette a demokratikus bolgár hadsereg hőstetteit. A Szovjetunió győzelme a fasiszta Németország felett és a bolgár nép fegyveres felkelése 1944 szep­tember 9-én, új korszakot nyitott Bulgária történelmében.­­ A bolgár nép göröngyös úton járt ,történelmi fejlődésében. Századokon át harcolt a vérszomjas törökök igája ellen. A bolgár hazafiak, hosszú küz­delmet folytattak a szabadságért és függetlenségért a német uralkodók el­len, akik rabszolgaságba döntötték Bulgáriát. Ez a harc alakította ki és erősítette meg a bolgár nép elszakít­hatatlan testvériségét az orosz néppel és a Szovjetunió népeivel. Ezt a test­vériséget a közösen kiontott vér pe­r Mi, a szovjet nép, igen nagyra értékeljük azt a szeretetet és hálát, amelyet a bolgár dolgozó nép érez az orosz hadsereg iránt, a törökök elleni felszabadító háborúban hozott áldoza­taiért és a hősies Szovjet Hadsereg iránt, amely a második világháború­ban felszabadította Bulgáriát a fa­siszta járom alól.­­ A bolgár népre gyászos örökség maradt régi uralkodóitól. Bulgária dolgozó népét azonban nem riasztot­ták meg a nehézségek. Harcot indított ellenük és kommunista pártja vezetésével el­indult az egyetlen helyes úton, a szocializmus építésének útján. A demokratikus Bulgária munkásai, parasztjai és értelmisége rövid idő alatt nagy sikereket értek el a gazda­sági és kulturális újjáépítésben. Idő előtt hajtották végre a kétéves gaz­da­­sági tervet. Itt gyárak,és üzemek évül­nek. Az országban nincs munkanél­küli. A dolgozó parasztság híven kö­veti a Kommunista Párt kijelölte utat. Növekszik a mezőgazdasági szövetke­zetek száma. Bulgária­ népi tömegei te­vékenyen bekapcsolódik a politikai életbe. Alá ők és csakis ők azok, akik hazájuk sorsát eldöntik. A politikai jogtalanság és ököljog, az örömtelen és elnyomott munka, az éhezés nehéz ideje végleg elmúlt. Új Bulgária ke­letkezett, olyan Bulgária fejlődik, amelyben nincs cár, nincsenek földes­urak és kapitalisták, szabad és függet­len Bulgária, amely egyenjogú tagja a demokratikus hatalmak nagy család­jának. . .Mindezeket az alapvető demokra­tikus változásokat a Bolgár Népköz­­társaság alkotmánya rögzíti le és biz­tosítja törvényesen.­­ A szovjet nép örömmel veszi tu­domásul ezeket a sikereket. A Szovjetunió, a nagy Sztálin, a bolgár népnek a szocializmus útján aratott minden újabb győzelmét úgy fogadják, mint őket közelről érintő, örvendetes eseményt és se­gítséget nyújtanak Bulgáriának nemzetgazdasága helyreállításához és fejlesztéséhez. A politikai, gazdasági és kulturális együttműködés országaink között év­­ről-évre fokozódik és erősödik. — Bulgária és a többi népi demo­kratikus ország eredményei különösen világon mutatkoznak, ha szembe­állítjuk őket a kapitalista országok életével. Ismeretes, hogy Amerikában, Angliában, Franciaországban, Olasz­országban és más kapitalista orszá­­gokban a munkanélküliség növekszik, a dolgozó nép életszínvonala süllyed, a nők és férfiak milliói, éhezésre és szegénységre vannak ítélve. Az im­perializmus táborában végrehajtott úgynevezett „Marshall-terv“ megsérti a marshallizált országok nemzeti füg­getlenségét, elpusztítja iparukat és mezőgazdaságukat és éhezésre kárhoz­tatja ezeknek az országoknak dolgozó népét. Mindezt azért, hogy az ame­rikai monopóliumokat gazdagítsa. Kora mérhetetlenül erősebb, mint az imperialista reakció tábora és bármit kezdenek is ellenségeink, a jövő azoké, akik hívek a leninizmus­­hoz és tévelygés nélkül követik Lenin és Sztálin tanítását. — A jövő a kommunizmusé. A tör­ténelem kerekét nem lehet visszafor­dítani, nem lehet elpusztítani a demo­krácia szocializmus friss, fiatal erőit, amelyek az emberiséget állandó háborúkra, szegénységre és éhezésre kárhoztató kapitalizmus helyébe lépnek.­­ A béke demokratikus erői azok­ból az eredményekből merítik a reak­ció feletti biztos győzelembe vetett hi­tüket, amelyeket a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szétsza­­kíthatatlan barátságban és egymásnak testvéri segélyt nyújtva értek el. A népi demokratikus országok és a Szovjetunió eredményei az egész haladó emberiségé.­­ Minden őszinte szocialistának és demokratának legfőbb feladatának azt kell tekintenie, hogy erősítse a demokratikus tábort, erősítse a barátságot a népi demo­kratikus országok között, a barát­ságot a Szovjetunióval. Minden kísérlet ennek a barátságnak gyengítésére, minden eltérés a szocia­lizmus és proletár internacionalizmus lenini-sztálini elveitől a nép elárulása és elkerülhetetlenül arra­ vezet, hogy az illető ország elveszti állami füg­getlenségét és az imperialista keselyűk gyarmata lesz. Jugoszlávia — imperialisták gyarmata — Ez lett Jugoszlávia népeinek tra­gikus sorsa. — A Judás­ Tito és cinkosai, akik a szocializmus táborából gyalázatosan átszöktek az imperializmus és fasiz­mus táborába, Jugoszláviát gestapo-börtönné vál­toztatják, ahol lábbal tipornak min­den emberi jogot, a szabad gondo­lat minden megnyilvánulását, ahol a munkásosztály, a dolgozói paraszt­ság és az értelmiség haladó képvi­selőit kegyetlenül elpusztítják. A Szovjetuniótól és a népi demokra­tikus országoktól elfordulva, Jugo­szlávia napról-napra inkább a nem­zetközi — elsősorban amerikai — im­perializmus gyarmatává válik. — Az egész haladó emberiség szé­gyenbélyeget süt ezekre a megve­tendő árulókra, az imperializmus ügynökeire és sz­ekértolóira, akik gaz­dáik utasításait hajtják végre. A jugoszláv nép azonban hallatni fogja szavát. Az árulók nem fogják elkerülni né­pük szigorú ítéletét. Felelni fognak véres tetteikért, a jugoszláv nép és az egész demokra­tikus tábor elárulásáért.­­ A történelem azt bizonyítja, hogy az imperializmus jármától megsza­badított népek csak úgy maradhat­Ezután Kovács István elvtárs, a magyar küldöttség vezetője emelke­dett szólásra. „A magyar dolgozó nép — mondotta — örömmel látja azokat a hatalmas sikereket, amelyeket a tesvéri bulgár nép, a Kommunista Párt vezetése alatt gazdasági és politikai téren elért. A felszabadulás lehetővé tette, hogy öt év alatt évtizedekkel ha­ladjon előre a bolgár nép és hatalmas sillereket érjen el a külső és belső ellenség elleni harcban, a szocializmus építése terén. Mi, ma­gyar dolgozók, őszintén örülünk ezek­nek a sikereknek és tudjuk, hogy Bulgária erősödése egyszersmind a nemzetközi frontot, köztük a Magyar Népköztársaságot is erősíti.'' „A bolgár és a magyar nép — folytatta Kovács elvtárs — közös úton halad a szocializmus építése felé és e közös út teszi lehetővé, hogy a magyar dolgozó népben egyre job­ban elmélyül a bolgár nép iránti­nak szilárdan a függetlenség, a nemzeti fejlődés, a szocializmus út­ján, ha szoros barátságban vannak a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A bolgár nép, híven vezére, Dimitrov elvtárs emlékéhez és a ravatalánál tett történelmi fogadalomhoz, Lenin- Sztálin tanítását követve, szilárdan ezen az úton halad. A szocializmusért folyó harcban nagy feladatok állnak előttetek. Nem kevés nehézséggel­ fogtok találkozni. Nemcsak a nemzetközi imperialisták fognak benneteket akadályozni, hanem az országban levő ügynökeik is. Nem kétséges, hogy Bulgária dolgozó népe, népi kormányának és kommunista pártjának irányítása alatt, a lenini­sztálini elmélettől vezetve, sikeresen megbirkózik Bulgária szocialista át­alakításának feladatával. Bármilyen megpróbáltatások érnek is utatokon, bízhattak abban, hogy a Szovjet­unióban és Sztálin elvtárs szemé­lyében mindig önzetlen és igaz ba­rátot találtak, aki minden eszközzel kész támogatni a testvéri bolgár népet. — fejezte be határtalan lelkesedéssel fogadott beszédét Bulganyin elvtárs, őszinte testvéri barátság. A magyar dolgozó nép soha nem fogja elfelejteni, hogy a hazánkat és népünket felszabadító dicsőséges Szov­jet Hadsereg oldalán ott harcoltak a felszabadult bolgár nép hős fiai is és fegyverrel segítették népünk felsza­badítását. A bolgár nép hős fiai vé­rükkel pecsételték meg a bolgár és a magyar nép örök és megbonthatatlan barátságát. Ezt a barátságot még jobban ösz­­szeforrasztja a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs iránti hála és közös felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió iránti barátság és szövet­ség.“ „A Magyar Népköztársaság, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és vezérünk, Rákosi Mátyás elvtársunk nevében sok sikert kívánok a szocializmus épí­téséhez, a bolgár népköztársaság fel­virágoztatásához!“’ — fejezte be be­szédét Kovács elvtárs. A Szovjetunió és a nagy Sztálin együtt örül a bolgár néppel A felszabadulás lehetővé tette, hogy a bolgár nép öt év alatt évtizedekkel haladjon előre Kovács litván elvtári beszéde A mi táborunk mérhetetlenül erősebb, mint az imperialistáké­ ­ A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok tapasztalata meg­győzi az egész világ dolgozó népét arról, hogy a nemzeti függetlenséget, az igazi demokráciát és a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó emelkedé­sét csak a szocializmus biztosít­ja.­­ A Szovjetunió vezette demokra­tikus tábor megszilárdulása felkelti a nemzetközi imperialisták és az új vi­lágháborúra uszítók dühét és gyűlö­letét. Minden eszközt felhasználnak, hogy eltérítsék a demokratikus tábor népeit attól az úttól, amelyet válasz­tottak, hogy megakadályozzák őket a szocializmus építésében. A csalás és vesztegetés, zsarolás és kihívás, kí­sérletek a fasizmus szétzúzott erőinek feltámasztására, a demokráciaellenes erők közvetlen katonai támogatása — ezekhez az eszközökhöz folyamodnak abban a hiú reményben, hogy meg­félemlíthetik a szabadságszerető né­peket. — A béke híveinek tábora napról­­napra erősödik. A dolgozó nép moz­galma a világbékéért és a nemzetek biztonságáéért mind jobban terjed. — Az egyszerű emberek milliói minden országban reménykedve te­kintenek a Szovjetunióra és a nagy Sztálinra, benne látják a béke leg­elszántabb, legállhatatatosabb védel­mezőjét, a kis és nagy nemzetek kipróbált, hűséges barátját.­­ A Szovjetuniónak és a népi de­mokrácia országainak az egész vilá­­gon számos barátjuk van, akiket lán­goló rokonszenv tölt el ügyünk iránt és bíznak ügyünk igazságában. A demokrácia és szocializmus i.­ Megjelent a BESZÉLŐ SZÁMOK 8. száma. A tartalomból: Munkánk eredménye. VT­unka versen­y,díjazás. Magyar ifjúság a VIT-ért. Megmondjuk mit jelent. Statisztika és politika. Hogyan élünk. Ismerjük meg a világot. Mozgalmi statisztikusok az üzemekben, ára 1.- fosdat Megrendelhető: a NÉPSZAVA könyvkiadónál (VII., Ezzsébet-körút 17) SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1949 SZEPTEMBER 11 Dolgozó parasztok egyöntetű helyeslése kíséri a tagosítást Bőnyön először elterjedt a hír, hogy a tagosítás meg fogja zavarni a falu nyugalmát és a közeli hetek­ben minden baj oka lesz. Augusztus 30-tól kezdve izgatottan figyelték a tagosító bizottság munkáját s még a legelfoglaltabb ember fél szeme is állandóan a községháza felé tekintett Kulák- és kisb­itokok a tagosításban Aztán megtörtént a táblák kijelö­lése, majd az összesítés és a csere­területek kijelölése után végre elérke­zett szeptember nyolcadika. Ekkorra már minden dolgozó paraszt tisztá­ban volt a kulákfecsegés alaptalan­ságával: hallották a Pártban, a DEFOSz-ban, a Szövetkezetben és meg is győződtek róla, hogy számuk­ra a tagosítás semmi hátránnyal nem jár. A 11.000 holdas község határá­­ban mindössze 4.500 hold földet érint a tagosítás, annak is legna­­­gyobb része kulákoké és úri birtoka­i­soké. Csütörtökön reggel mosolyogva, inkább kíváncsian, mint izgatottan jöttek a községházára az érdekeltek. Kokas József, Rigó István és Ko­vács János lép elsőnek a bizottság elé. A mérnök a térkép fölé hajol: — Magának — fordul Kovács Já­noshoz — úgy nyúlott el ez az egy, holdja, mint valami­ nadrágszíj. — Az bizony! Egy hold és mégis, majd másfél dűlő hosszú volt! Nagy a választék Egy pillanatra csend van, a tér-­ képet nézegetik. Az elnök szólal meg:­ „Válasszon János bácsi a csereföl­­­dek közül, magának rendelkezésére áll a Faggyas-féle föld is, az első dűlőben, a magáé ugyanis a negye­dikben volt, három kilométerre a köz­ségtől. János bácsi nézegeti a térképet, a, Faggyas-féle földet, aztán vagy két centivel oldalt siklik az ujja s azt mondja: — Van itt ez a Kovács Kálmán­­féle föld is, ugyancsak­ az első dűlő­ben, nem választhatnám azt? Vagy itt a Pusztai-féle földet a második­ban? — Azt választja a magáéval azo­nos értékű földek közül, amelyik leg­jobban megfelel. — biztatja az elnök. De Jani bácsi nem választ köny­­nyen, alaposan megfontolja. Három­szor is végignézegeti az előtte álló földtáblákat. Ráér, hiszen nem sür­geti senki. Nemes Lajos, a bizottság egyik tagja segít neki: „Ha a te fe­jeddel gondolkoznék, Jani, itt a Ballai-kúttal szemben van egy kilenc holdas tábla, abból választanék." — Ezt a Spielmann-féle földet mondod? — kérdezi élénk hangon, felcsillanó szemmel. A mérnök, a bi­zottság elnöke és a többiek is felkap­ják fejüket. Kovács Jánoson látszik, hogy most találta meg a kedvére való földet. Határozott hangon mondja: — Lehet abból, én szeretném azt! — Helyes, legyen az — veszi át az elnök a szót. — A mindjárt kikeres­sük a számát. „Az asszony sem mondhatja, hogy rosszul választottam"* Összehasonlították Kovács János régi földjének minőségét az újonnan választottal. Rendben van. Kovács feláll, kezet fog a bizottsági tagok­kal. „Közel van, jó föld, megvan elé­gedve vele? — kérdezi búcsúzóul az elnök. „Meg-meg, én is így akartam, az asszony se mondhatja, hogy rosz­­szul választottam”, — szól vissza az ajtóból s mindenki látja, hogy a bajsza alól rámosolyog a kívül vára­kozókra. Kokas József következik. Hét gyer­meke van, a földalapi földből hasz­nált hét holdat, ugyancsak a negye­dik dűlőben. Mondják neki, hogy egyebek között a Pusztai-féle föld is rendelkezésére áll. Igen ám, de neki kellene legalább egy hold rét is. „Itt a szigetből, gondoltam, a falu és a Bakonyér között” — mutat határozot­tan a térkép egy pontjára. Mikor mondják neki, hogy ennek semmi akadálya, az is szinte azonos értékű az ő földjével, újabb kívánsággal ho­zakodik elő. — Nem kaphatnám ott a szántó­mat is? — — Én úgy tudom, az még rét az egész, — figyelmezteti a mérnök. H an g vib r s e n y MUZSIKA Hangversenyrendező N­ Somogyi Béla­ út 10. Telefon: 188—353. Bartók emlékhangverseny 25-én. Cseh Filharmonikusok október 3., 5. Muzsika Mesterbérlet Filharmónia. Székesfővárosi Zenekari bérletek áru­sítása 19-étöl. föl-— Dehogy rét, én ismerem a det. — állhatatoskodik Kokas. A mérnök a bizottsági tagokra néz s azok határozottan bólintanak, hogy valóban fel van már törve a sziget legnagyobb része. Gyors számvetés következik: többen állítják, hogy a feltört rész nem futja a Kokasnak járó hét holdra. — Nem baj — mondja ő —, akkor legyen két darabban, de amit lehet, azt a szigetből akarom. — Tessék, válasszon csak nyugod­tan még egy részt, a tagosításba vont földekből, ahonnan pótolhatjuk majd a hiányzót — biztatja az "el­nök. Elégedetten nevet: „Hát ilyen jog­gal örömest él az ember...” ’ — mondja és a választás után már emelkedik is székéről. A kulákok számára kijelölik a csereingatlant Rigó István következik, aztán Já­róka Kálmán. Nyugodtan jöttek ide, de most már az első két „ügy” le­zajlása után szinte jókedvűen, vala­mennyien mosolyogva lépnek a bi­zottság elé. Persze, nem végig megy ez ,így, csak a délelőtt első felében, amíg a tizennégy kis- és középpa­raszt választja ki parcelláit. Utánuk a húsz kulák következik, az ő föld­jük és mintegy harminc úri birtokosé a megmozgatott 500 hold nagyobbik fele. Ők már nem válogathatnak, ha­nem a bizottság jelöli ki számukra az igénybevett terület nagysága sze­rint a lehetőleg azonos értékű csere­­ingatlant Az úri birtokosoknak meg ha nem jut csereingatlan, pénzbeli kártalanítást fizet.­­ Erről beszélget az ajtó előtt az ötholdas Tóth László és a tízholdas Dobó István, amikor éppen szólítják őket s a bizottság el­nöke búcsúzik Rigótól: „Majd a bírá­tokbavételről értesítjük.” , H. V. /MAKULATÚRA kisebb-nagy­obb tételben kapható PAPÍRHULLADIKFORGALMI H­ 1. sz. fióktelepén 8pest, VII. Holló­ u. 13. T.: 227—275.

Next