Szabad Nép, 1949. december (7. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-25 / 300. szám

VASÁRNAP, 1949 DECEMBER 25 SZABAD NÉP Leleplezték a Vogeler Hébert, Sanders Edgar és Geiger Imre vezetése alatt működő kémbanda tevékenységét A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: Az Államvédelmi Hatóság őrizetében lévő Vogeler Róbert amerikai, Sanders Edgar brit és Geiger Imre magyar ál­lampolgárok által vezetett kém- és sza­botáló szervezet bűnös tevékenységét a vizsgálat feltárta. Megállapítást nyert, hogy Vogeler, Sanders és Geiger széleskörű kém­szervezetet építettek ki Magyarorszá­gon és­­a magyar állam érdekei ellen folyamatosan nagyarányú kém- és szabotázscselekményeket követtek el. Kém- és szabotáló tevékenységük cél­jaira felhasználták a magyarországi Standard-művek igazgatóságának szer­vezetét és üzleti kapcsolatait, mint le­gális fedőszervet. Emellett kém­ügynökeikként beszerveztek olyan ele­meket is, akik nem voltak kapcsolat­ban a Standard-művekkel, hanem ki­zárólag kémtevékenységet folytattak, így többek között kémügynökként be­szervezték Vas Károly volt főispánt, Szcitovszky Mariettát, Horthy volt belügyminiszterének leányát, „báró“ Győry Edinát, dr. Justh­ István pré­postot és másokat. Vogeler Róbert, aki több amerikai kémszervezetnek évek óta hivatásos ügynöke, a második világháború után kémfőnökeinek utasítására, hogy kém­tevékenységét j­obban leplezze az In­ternational Standard Electric Corpora­tion nevű amerikai vállalat bécsi fiók­jának lett vezetője. Sanders Edgar, aki az angol kémszervezet titkos tagja­ként mint katonatiszt a felszabadulás után hírszerző tevékenységet folytatott Magyarországon, kémfőnökei utasítá­sára 1947-ben mint a Standard-művek amerikai részvényeseinek budapesti képviselője tért vissza Magyarországra kémtevékenységének folytatására. Vogeler, Sanders és Geiger, a gazda­sági tevékenységük leple alatt össze­gyűjtött ipari és katonai kémjelenté­­seiket államtitkot képező műszaki ter­veket, térképeket és más általuk meg­szerzett kémanyagot ügynökeik segít­ségével folyamatosan külföldi kém­­központjukhoz továbbították. Ezenkívül hivatásos embercsempészekkel szövet­kezve, folyamatosan szöktettek ki az országból olyanokat, akik itthoni kém­tevékenységük következtében a lelep­lezés veszélyének voltak kitéve, vagy akikre külföldi kémszervezetük mun­kájában volt szükségük. Vogeler, Sanders, Geiger és társaik az amerikai részvényesek utasításai alapján gazdasági szabotázscselekmé­­nyek egész sorozatát követték el. A Standard-gyárnál tőke­elvonást eszkö­zöltek, hogy ezzel a termelést aka­dályozzák és hamis vállalati mérleget készítettek. Ezenkívül valutacs­empé­­szést és forint kiajánlási bűncselek­ményt is elkövettek. Vogeler és Sanders, amikor soro­zatos államellenes bűncselekményeik folyamán főügynökök és a kém és szabotáló szervezet vezetésében bűn­társuk, Geiger Imre leleplezésének ve­szélyét érezték, megkísérelték utóbbi­nak külföldre való szöktetését. Mindezen bűncselekmények elköve­téséért az Államvédelmi Hatóság Vo­­gelert, Sanderst, Geigert és 11 társukat őrizetbe vette. A tettenérés folytán és a­­ magyar hatóságok kezébe került nagyszámú írásos bizonyíték súlya alatt a gyanúsítottak részletes beis­merő vallomást tettek. rtílatis amerikai és trastul fenigofsetófissésekre?: Nem biztosítunk szabad működést és büntetlenséget kémeknek, szabotőröknek és más ellenséges ügynököknek A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: Az Egyesült Államok budapesti kö­vetsége kormánya nevében december 20-án a Magyar Külügyminisztérium­nak jegyzéket­­adott át a kémkedésért és más bűncselekményekért letartózta­tott Vogeler nevű amerikai állampolgár ügyével kapcsolatban. A jegyzékben az amerikai kormány méltatlankodását fe­jezi ki amiatt, hogy a magyar hatósá­gok nem tettek eleget az Amerika ré­széről támasztott különböző­ kívánságok­nak, amelyek arra irányultak, hogy a letartóztatott kém számára kivételes bánásmódot és különleges eljárást biz­tosítsanak. A jegyzék minden további nélkül Vogeler szabadlábra helyezését követelte és letartóztatásáért kártérítés fizetését kéri. A Magyar Népköztársa­sággal szemben rágalmazó kitételeket tartalmazó jegyzék ellenintézkedésekkel fenyegetőzik és mint ilyet bejelenti, hogy az amerikai kormány megtiltja amerikai magánszemélyek utazását Ma­gyarországra. E jegyzékre válaszképpen a külügy­minisztérium a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében december 24-én az alábbi szövegű jegyzéket juttatta el az Egyesült Államok budapesti követéhez: A Magyar Külügyminisztérium tisz­telettel igazolja az Egyesült Államok Kormánya 1949 december 20-i 735. sz. jegyzékének vételét és kormánya meg­bízásából kéri az Egyesült Államok budapesti követségét, hogy közölje kormányával a következőket: Az említett jegyzékben az Egyesült Államok kormánya az „alapvető emberi jogok” és a „civilizált népek között uralkodó igazságelvek” védelmének ürügye alatt a valóságban olyan ame­rikai állampolgár védelmére és támo­gatására emel szót, aki Magyarorszá­gon folytatott üzleti tevékenységét és a Magyar Népköztársaság területén él­vezett gazdasági és társadalmi pozíció­ját a Magyar Népköztársaság ellen irányuló aknamunkára, kémkedésre, szabot­ázscselekmények elk­ö­vetésére használta fel. A magyar kormány kénytelen le­szögezni, hogy az utolsó hónapok fo­lyamán több ízben nyert kétséget ki­záró módon megállapítást, hogy ame­rikai vállalatok és egyének üzleti össze­köttetéseikkel és a magyar állam által számukra biztosított gazdasági elő­nyökkel rendszeresen visszaélve, Ma­gyarországon kémtevékenységet foly­tattak és a magyar állam érdekeibe és bü­ntetőtörvénykönyvébe ütköző gazda­sági és politikai bűncselekményeket követtek el. A Magyar Népköztársaság Kormánya a leghatározottabban ki­jelenti, hogy olyan személyeknek, akik a Magyar Népköztársaság fennálló demokratikus rendszere és a magyar nép ellen aktív tevékenységet fejtenek ki, tehát kémeknek, kártevőknek és szabotőröknek, bármely állam polgárai legyenek is, semmi körülmények között nem hajlandó országa területén szabad működést és büntetlenséget biztosítani. Az Egyesült Államok Kormánya jegyzékében az Egyesült Államok és Magyarország között 1926-ban kötött barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződésre hivatkozik, amelynek értel­mében az USA-állampolgárok Magyar­­ország területén a nemzetközi jog ál­tal megkövetelt védelmet és biztonsá­got élveznek. Ezt az egyezmény­t a Magyar Népköztársaság Kormánya eddig is mindenkor betartotta és ezután is betartani szándékozik mindazokkal az USA-állampolgárokkal szemben, akik Magyarországon tartózkodásukat tényleg gazdasági, kulturális vagy hasonló békés és megengedett tevé­kenység folytatására használják fel. De sem az Egyesült Államok és Magyar­­ország között 1926-ban kötött egyez­mény, sem a nemzetközi jog nem tar­talmaz olyan rendelkezést vagy sza­bályt, amely a Magyar Népköztársaság Kormányát arra kötelezné, hogy ké­meknek, szabotőröknek és más ellen­séges ügynököknek országában sze­mélyes szabadságot és büntetlenséget biztosítson, sem pedig arra, hogy ilyen bűncselekmények miatt letartóztatott USA-állampolgárokat illetően az Egye­sült Államok konzula különleges jo­gokra tartson igényt. Az Egyesült Államok kormánya fent hivatkozott jegyzékében az emberi jogokról és a civilizált népek között uralkodó „igazságérvekről” hangozta­tott szólamok leple alatt egy ilyen kém­kedés miatt letartóztatott egyénnek nemcsak szabadon engedését követeli, hanem továbbmenve: kártérítési igényt jelent be úgy a letartóztatott, mint az Egyesült Államok kormánya nevében azért, mert a Magyar Népköztársaság szervei az amerikai tulajdonban lévő Standard válllalat kémkedési ügyét le­leplezték és a bűnösöket ártalmatlanná tették. A Magyar Népköztársaság Kormá­nya egyébként csodálkozással és meg­ütközéssel állapítja meg, hogy az Egyesült Államok Kormánya jegyzéké­ben kifejtett kívánalmainak azzal vél nagyobb nyomatékot kölcsönözni, hogy az egymással normális diplomáciai vi­szonyt fenntartó államok között telje­sen szokatlan és­ a Magyar Népköztár­saság szuverenitását durván sértő mó­don Magyarországgal szemben a fe­nyegetés eszközéhez próbál folyamodni. A Magyar Népköztársaság Kormánya a leghatározottabban visszautasítja eze­ket a fenyegetéseket, mint ahogyan ál­talában visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok Kormányának 1949 december 20-i 735. sz. jegyzékét, mint a Magyar Népköztársaság belü­gyeibe való újabb durva beavatkozási kísérle­tet. ­ A Magyar Külügyminisztérium nyilatkozata A Magyar Külügyminisztérium a következő nyilatkozatot teszi közzé: December 19-én az Angol Külügymi­nisztérium értesítette Magyarország londoni követét, hogy Anglia a Ma­gyarországgal megkezdett kereske­delmi és pénzügyi tárgyalásokat fel­függeszti mindaddig, míg a magyar kormány helyt nem ad azon angol kö­vetelésnek, hogy a kémkedéssel, sza­­botálással és egyéb súlyos bűncselek­ményekkel vádolt, a magyar hatósá­gok őrizetében lévő, Sanders Edgar nevű brit állampolgárral brit konzulá­tusi tisztviselő, négyszemközt beszél­hessen. Evvel a közléssel kapcsolatban a Ma­gyar Külügyminisztérium megállapítja, hogy 1. Az Angol Külügyminisztérium közlése három nappal azután történt, hogy a magyar kereskedelmi és pénz­ügyi delegáció, amely már október óta tárgyalásokat folytatott London­ban kereskedelmi és pénzügyi egyez­mény megkötése tárgyában, december 16-án közölte a vele tárgyaló angol delegáció vezetőjével, hogy mivel an­gol részről az eredeti megállapodással ellentétben álló új követelésekkel lép­tek fel, a magyar delegáció visszauta­zik Budapestre. 2. Az angol közlés nem tekinthető másnak, mint kísérletnek arra, hogy a magyar kormányra nyomást gyako­rolva egy kémkedésben részes angol állampolgár számára a magyar törvé­nyektől eltérő különleges eljárást és végső fokon büntetlenséget erőszakol­janak ki. A magyar kormány megütkö­zéssel kénytelen megállapítani, hogy Nagybritannia kormánya a magyar­angol gazdasági kapcsolatokat egy kémkedés miatt letartóztatott egyén ügyétől kívánja függővé tenni. 3. A magyar kormány az angol­magyar gazdasági kapcsolatok terén nem hajlandó helyt adni annak, hogy reá ilyen eszközökkel próbáljanak nyo­mást gyakorolni és az angol kormány­nak ezt a kísérletét a leghatározottab­ban visszautasítja, annál is inkább, mert a magyar-angol gazdasági kap­csolatok fenntartása Nagybritanniának nem kevésbbé érdeke, mint Magyar­­országnak. 3 Karácsonyra készülő dolgozó családok Boldog karácsonya van idén a dolgozóknak. Úttörő sztahanovistáinkat egyre nagyobb teljesítményt elérő százezres tömegek követik s valamennyiük­­nek most a több, a jobb munka után jött el a jól kiérdemelt, bőséges ajándé­kokat hozó karácsony. Nem a sokezer százalékos teljesítményt elért sztahano­­visták családját látogattuk meg otthonukban a karácsonyi készülődés köze­­pette, hanem azokat, ahol 2—300 százalékra szökött fel a sztálini felajánlás kezdete óta a férj, az apa teljesítménye. E 2—300 százalék között teljesítők száma nap, mint nap emelkedik. 3. Száméi Sándornak, a Magyar Acélárugyár esztergályosának Bajcsy Zsilinszky­ út 17. szám alatti lakásában a „súlypont”: minél többet kapjon a hat unoka. Most már telik mindenre, hiszen Száméi elvtárs állandóan 300 százalék körül teljesít és átlagos heti jövedelme 400—450 forint. Minden kirakatnak dí­szére válna a sok ajándék. Az unokák nadrágot, sapkát kesztyűt, inganyagot elektromos játékot, nyomdát, cipőt, kuglit, pullóvert kapnak. Száméi elvtársnő pongyolát kap, Száméi elvtárs pedig pizsamát, meleg zoknit, inget, kesztyűt, könyveket. D 1. Búza Sándor Magyar Acélárugyári géplakatos felesége (Hős­ utca 15.) gyönyörködik a sok minden jóban, az ajándékoknak eddig még nem látott bőségében. A négyhónapos kislány fülbevalót kap, Buzáné gyönyörű barna retikült, Búza Sándor (átlagos keresete heti 380 forint) ingeket. S a kará­csonyi vacsorához, ebédhez nem hiányzik majd a bor, csirke, kacsa. Most kezdenek hozzá a karácsonyfa feldíszítéséhez. 2. Teksz Józsefné férje a Láng-gyárban dolgozik — egyre jobban, Tekszné legjobban annak a bundának, babakocsinak örül, amit a kislány kap karácsonyra, de persze a férj és a feleség számára is lesz ajándék a meg­­­lepetés. JANUÁR ELSEJÉTŐL MEGSZŰNIK A TELEFON BELÉPÉSI DÍJ Január elsejétől kezdve eltörlik a telefon belépési díjat és az alapdíjakat is úgy módosítják, hogy a dolgozók is használhassák a telefont. Eddig ugyanis, ha valaki új telefonállomást akart lakásán bevezetni, ikerállomás­nál 100 forint és külön vonalnál 200—1 400 forint belépési díjat kellett fizet­nie. A belépési díjak eltörlése olcsóbbá és a dolgozó rétegek számára elér­hetőbbé teszi a telefon használatát. 1 800 mázsa hal és 200 mázsa baromfi a karácsonyi élelmiszerpiacon A karácsonyi élelmiszerpiacokat bősé­gesen ellátták hallal, baromfival és vaddal is. Halból 800 mázsa került forgalomba, az­ egyik munkáskerület­ben, Kőbányán, a Körösi Csoma­ úti KÖZERT-fiókban például 18 mázsa fagyott el. Nagy tételekben hoztak forgalomba vágott csirkét, kacsát és libát is. A vágott csirkéből 100 má­­zsa, a kacsából és a libából ugyan­csak 100 mázsa került a KÖZÉRT- üzletekbe, pulykából pedig 20 mázsát hoztak forgalomba.

Next