Szabad Nép, 1950. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-22 / 19. szám
VASARNAP,mo JANUAR 22 SZABAD KÉP 3 hónap alatt 124-ről 154 százalékra emelkedett az EMAG átlagteljesítménye , két és félszer több egyéni versenyző a Kistextben A vasipari munkások a sztálini munkaverseny lendületével folytatják a versenyt az ötéves terv első heteiben. A harmadik hét utolsó napjaiban különösen a Danuvia esztergályosai tettek ki magukért. Justyák Ferenc 1300 százalékos teljesítményt ért el, de nem sokkal maradt el tőle szaktársa, Szilágyi György sem, aki 1100 százalékra teljesítette normáját. Nagy lendületet kapott a munkaverseny a most államosított, eddig külföldi imperialista tulajdonban levő vállalatainknál is. Ezt bizonyítja az is, hogy a Telefongyár kiváló lakatosa, Galambos János, kompresszor szerelésén 1300 százalékot ért el. A Standard-gyárban a legjobb eredményeket a műszerészek érték el: Sáfrány József és Rákóczi Károly 768, illetve 646 százalékra emelték teljesítményeiket. A marósok közül Bencsik Imre 350 százalékos teljesítménye emelkedik ki, Tóth Erzsébet kábelforrasztó 370 százalékra teljesítette normáját. A csepeli WM-ben a szerszámgyár mésnökei értek el jó eredményeket. Kuderer Károly 518, Dombóvári Jenő pedig 480 százalékot teljesített. Ritka Emil esztergályos teljesítménye: 480 százalék. A motorkerékpárgyár esztergályosai közül Binnek József 500, Knechtl Nándor, Vetró Szilveszter ésKovács Lajos 400 százalékot ért el.A fémműtelep hengerésze, Bauer Ferenc 434 százalékra emelte teljesítményét. Az EMAG-ban három kiváló öntő:Hankesz Jenő, Maschek György és Károlyi Ernő 627 százalékos teljesítményt értek el. Az ötéves terv megindulása óta teljesítményüket állandóan 500 százalék fölött tartják és ezzel elérték, hogy január 19-én már 10 héttel megelőzzék saját tervüket. Kiváló teljesítményt ért el Szikszai Ilászló kovács is, aki most lett élmunkás. Két éve dolgozik már különböző mezőgazdasági gépekhez szükséges négylöketes tengelyek készítésénél. Ez idő alatt olyan tapasztalatot szerzett, hogy minden felesleges mozdulatot ki tud küszöbölni. Munkáját több részből álló sablon segítségével ellenőrzi. Heti átlaga 300—350 százalék. Január második hetében 500 százalékot érte el. Az EMAG-ban hónapról-hónapra emelkedett az egyéni versenyzők száma. Szeptemberben 292, októberben 494, novemberben 632, decemberben 886 egyéni versenyzője volt a gyárnak. A versenymozgalom ilyen fokú fejlődése és elterjedése magával hozta az üzem átlagteljesítményének is fokozatos emelkedését. Szeptemberben 124, októberben 129, novemberben 136, decemberben 154, január első hetében szintén 154 százalék volt az üzem átlagteljesítménye.. A Kispesti Textilgyárban is nagymértékben fejlődött az egyéni versenymozgalom. Szeptemberben 854, októberben 1071, novemberben 1951, decemberben 2152 egyéni versenyzője volt a gyárnak. Ez adta meg az alapját az ötéves terv túlteljesítéséért folyó versenynek. A finomfonoda és a vigogne-fonó január 14-én már január 16-i tervet is teljesítette. A szövödé pedig január 14-én három nappal járt a tervelőirányzat előtt. Mindig újabb és újabb munkások és munkásnők jelentkeznek az eddiginél több gép kezelésének vállalására. Kozák Lászlóné szövő 4 gépről 12 gépre, Nagy Józsefné szövő 8 gépről 12 gépre, Véli Andor mosógépkezelő 1 gépről 2 gép kezelésére tért át. A legjobb teljesítményeket a bolyhozók érték el az utolsó héten. Ifj. Kubacska András 340, Rajzos Gyula 244, Gulyás János 195 százalékot teljesített. Az előkészítőből Tóth Erzsébet felvetőnő 218, Molnár Irén betűzőnő pedig 192 százalékot ért el. 1340 vas- és fémipalmunkás és kiváló Az e héten lezajlott ünnepi szakszervezeti napok keretében 1340 vasés fémipari dolgozó kapott élmunkás és kiváló munkás kitüntetést. Az 1340 kitüntetett között 1162 élmunkás és 178 értelmiségi kiváló munkás van. 286 ötágú ezüst csillagot a vidéki vas- és fémipari dolgozók kaptak. A munka új hősei között több, mint kétszáz az ifjúmunkás és 172 a nő. Az újonnan kitüntetett élmunkások nevét ma már országos viszonylatban is egyre többen ismerik. A sztálini munkafelajánlási mozgalom során, a sztálini műszak idején elévülhetetlen érdemeket szereztek ezek a dolgozók. Közülök most az élmunkások sorába került Lutz János ifjúmunkás és Kiszlinger József, az Egyesült Izzó, Nyéki Tibor ifjúmunkás a Danuvia, Sas László ifjúmunkás a Standard, Vladucz Péter ifjúmunkás a Diósgyőri Kohászati NV, Czeglédi László a WM szerszámgépgyár, Ady Pál, az EMAG esztergályosa. Félmunkás lett Wekerle Irén ifjúmunkás, sztahanovista kábelkészítőnő a Standardból, Győri Margit úri dolgozó kapott munkás-kitüntetést ifjúmunkás a Sodronyárugyárból, Kovács Erzsébet a Lampartból, Potancsek András öntő az Óbudai Hajógyárból, Oskola Sándor lakatos ifi a Ganz Vagonból és az újító, munkamódszerátadó, sztahanovista módon dolgozó vas- és fémipari dolgozók egész sora. SZOCIAISTA TERME AZ első magyar női mozdonyvezetőjelölt Népköztársaságunk Alkotmánya nemcsak kimondja a nők egyenjogúságát, hanem módot és alkalmat nyújt, hogy a nők is bekapcsolódjanak mind a közéletbe, mind az ipar bármely ágába. A magyar nők közül — példát véve a szovjet nőkről — egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, odaállnak a satupad, esztergapad, fúró- és egyéb gépek mellé, betöltik mindazokat a munkahelyeket, amelyről eddig azt tartották, hogy ott nő nem dolgozhat. Ilyen úttörő Nagy Piroska SZIT-es ifjúmunkáslány is, aki a ferencvárosi pályaudvar pályamérnökségén volt iktató. Édesapja ugyanott élmunkás pályamester. Nagy Piroska pár hónappal ezelőtt elhatározta, mozdonyvezető lesz. A Pártszervezet és az UB segítette elhatározása valóraváltásában. Két hétig salakot lapátolt a fűtőháznál, két hétig kocsikísérő volt, majd a 326.487 számú tolatómozdonyon tanult fűteni. Ma már önállóan fűti a mozdonyt, sőt 15 százalékát takarítja meg a kiszabott szénmennyiségnek. Fékez, figyeli a jelzést, vizet szivat a kazán táplálásához. Még két vizsga és kész mozdonyvezető lesz. Munkája nyomán a mozdonyvezetéshez kedvet kapott Oszlányi Erzsébet, Gézár Mária, Csák Erzsébet, akiket már Nagy Piroska oktat munkaidő után is a fűtés és mozdonyvezetés tudományára. Jó munkájának és SZIT-ben végzett tevékenységének eredménye: pár napon belül tagjelölt lesz. Többmillió forint értékű kisipari szövetkezeti típuscipőt exportálunk Lengyelországba A kézműiparunk termékeit külföldön értékesítő ARTEX NV a közelmúltban szerződést kötött az OKISZ-hoz tartozó cipőipari termelőszövetkezetekkel. A megállapodás értelmében az ARTEX ez év folyamán többmillió forint értékű típuscipőt vesz át az OKISZ Szövetkezetektől lengyelországi exportra. A cipőkisipari termelőszövetkezetek kiváló minőségű típuscipőket gyártanak. Készítményeik iránt egyre fokozódik a külföldi érdeklődés. Az ARTEX értesítette az OKISZ-t, hogy rövidesen más külföldi piacokra is exportálnak szövetkezeti cipőket. 284 bányaipari dolgozó kapott élmunkáskitüntetést A bányaiparban 284 dolgozó érdemelte ki az élmunkás-kitüntetést, köztük 41 ifjúmunkás és 12 nődolgozó. Kiváló munkás-jelvényt a bányaiparban 29 értelmiségi dolgozó kapott. A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó dolgozók közül 26-an élmunkás-, 176-an pedig kiváló munkás-kitüntetést kaptak. A előző negyedévben 150.000 forint nyereségrészesedést kaptak a szakszervezethez tartozó dolgozók. Most pedig 550.000 forint nyereség-visszatérítésben részesültek. A Szabadságharcos Szövetség tiltakozása az indiai kormány gaztettei ellen A Magyar Szabadságharcos Szövetség táviratot intézett Nehruhoz, az indiai kormány miniszterelnökéhez. A táviratban felháborodásukat fejezik ki azon, hogy az indiai kormány 22-én 13 hazafit ki akar végeztetni. 1.Az indiai kormány — írják a táviratban — ezt az egész haladó emberiséget felháborító gaztettet nem valósíthatja meg anélkül, hogy a dolgozók százmillióinak legmélyebb megvetését és utálatát ki ne váltaná. Mi, szabadságharcosok, követeljük, hogy az indiai kormány e törvénytelen és az egész haladó emberiséget sértő rendelkezését azonnal helyezze hatályon kívül, az elítélteket bocsássa szabadon és azonnal szüntesse meg az indiai hazafiak ellen elkövetett brutális tömeggyilkosságokat. Vas megye 100 százalékos eredménnyel befejezte a termelési szerződések megkötését Vas megye dolgozó parasztsága, amely elsőnek fejezte be az egész országban az őszi szántás vetési munkákat, január 21-én a termelési szerződések megkötését 100 százalékban teljesítette. Sopron megyében január 15-re az előirányzott terület 86 százalékára kötötték le a szerződéseket. Igen jó eredményt ért el Szatmár megye is. A termelési szerződések megkötése általában jó ütemben halad. Már az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a dolgozó parasztság jelentős része felismerte a szerződéses termelés nagy előnyeit és szívesen köt termelési szerződést. Békés, Csongrád, Pest és Hajdú megyékben azonban lemaradás mutatkozik, amit a felvilágosító munka hiánya okoz. A jó politikai munka eredményességét Komárom-Esztergom megye példája bizonyítja legszemléltetőbben. Itt kezdetben vontatottan indult a szerződések kötése, s amikor megmagyarázták a dolgozó parasztoknak a szerződéses termelés előnyeit és a szerződéskötés módját, egy hét alatt 40 százalékkal emelkedett a szerződésesen termelt növények területe a megyében. 9 Levelet kaptunk Kiing Lajos elvtárstól, a Vasöntöde és Gépgyár öntőjétől. Levelében megírja azokat a hibákat, melyek gátolják az öntöde termelését, megnehezítik az öntőknek a termelékenység emeléséért és a selejt csökkentéséért folytatott harcát. A levél nyomán körülnéztünk az öntödében. A levél igazat írt, helyesen mutatott rá a hibákra. Igaz, az öntödében vannak eredmények is. A sztálini műszakban ugrásszerűen emelkedett az öntök teljesítménye. Balázs Imre 356 százalékot ért el, a legjobb brigád pedig — Csonka Károly, Paksi Endre és Bereczki Ferenc — 333 százalékra teljesítette normáját. Az öntödében emelkedett a dolgozók átlagteljesítménye: a sztálini műszak előtti héten 143 százalék volt, utána következő héten pedig 156 százalék. A sztálini felajánlások versenylendülete következtében a december havi termelés 27 százalékkal múlta felül a novemberit Ezek az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy az öntödében felbontották a csoportelszámolást és a munkások többsége ma már egyéni teljesítménybérben dolgozik. Főként ez segítette elő a kiváló teljesítmények megszületését, az öntödei átlag- teljesítmény emelkedését. Mégis rossz érzés fogja el az embert, amikor belép a öntödébe. Nem az eredmények ragadják meg először a belépő figyelmét, hanem a rendetlenség, a tervszerűtlen munka külső jelei. Kiing elvtárs így ír erről levelében: „Amikor az ember belép az „öreg öntödébe", úgy érzi, mintha szeméttelepre lépett volna. A bejáratnál az öntvényektől alig lehet a műhelybe bejönni és amikor itt szerencsésen keresztülverekszi magát az ember, mindjárt jobboldalon, az irodával szemben, talál egy csomó jó és rossz formázó szekrényt egymásra halmozva, kicsit és nagyot összekeverve". Valóban nehéz,,keresztülverekednie" magát az embernek a bejáraton. Az ajtóban egymás hegyén-hátán találjuk a hatalmas, szállításra kész, megtisztított öntvényeket, a selejtet, a szétszedett szekrények alkatrészeit stb. Mindezek rengeteg helyet foglalnak el, az amúgy is szűk öntödében és senkisem gondoskodik arról, hogy a kész öntvényeket idejében elszállítsák. Ez nagyon megnehezíti az öntvénytisztítók munkáját. „Az ember lassan már levegőt sem tud venni, úgy körül van bástyázva" — fakad ki az elkeseredés Dorcsák József öntvénytisztítóból. Jelenleg is nyolc nagy fűrészállvány vár elszállításra, amelyek kerülgetése rengeteg időt rabol el a munkától. De találunk itt három hatalmas — gázgenerátorhoz szükséges — fogaskoszorút is, melyek már több, mint egy hónapja várnak elszállításra. Nagy hiba ez, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az öntöde létszáma rövid idő alatt közel kétszeresére emelkedett, ami amúgy is fokozza a helyszűke okozta nehézségeket. Pedig ezt a problémát nem nehéz megoldani. Mindössze négy emberre van szükség, akik az öntők munkaidejének letelte után elszállítanák az öntvényeket, gondoskodnának arról, hogy másnap zavartalanul megkezdhessék a munkát. A szállítást jelenleg úgy oldják meg, hogy az öntvénytisztítók reggel egy órával korában — hat órakor — kezdenek és maguk látnak hozzá a rendcsináláshoz. Csakhogy gyakran egy óra nem elegendő ehhez és ilyenkor az öntők — akik hétre jönnek be — addig nem kezdhetik meg a munkát, amíg a daru a szállításnál fölöslegessé nem vált. Erről írja King elvtárs: „Reggel, ha az öntő hozzá akar fogni a munkához, sok esetben szinte késhegyre kell mennie, hogy a darut megkapja félnyolckor, vagy háromnegyed nyolckor. Ez pedig teljesen elveszett idő, ezt már behozni nem lehet, mert napközben is az a helyzet, hogy az öntőnek, ha darura van szüksége, sok esetben félóráig is kell várnia." Ahol nem látják előre a másnapi munkát Sok helyet foglal el az öntödében a salak is. A salakot naponta ki kellene szállítani az öntödéből, de előfordul, hogy 8—10 napig is benn áll a salak a műhelyben. Pedig egynapi salak körülbelül egy köbméter helyet foglal el. Jelenleg is hatnapi salak áll az öntödében. (Éppen most kezdik elszállítani.) Bizony, ha a salak helyét is kihasználhatnák az öntők, kényelmesebben és jobban dolgozhatnának, többet termelhetnének. A többtermelést segítené elő az is, ha a formázószekrényeket rendben, nagyság szerint csoportosítanák. Nem kellene a formázónak azzal töltenie idejét, hogy egész „szekrénykupacokat“ rakjon le és föl, míg megtalálja, amelyikre szüksége van. Nagy elvtárs szerint — ő az öntöde művezetője — az előbb említett négy ember beállítása ezt is megoldaná, mert ezek naponta kivinnék, rendberaknák a fölösleges szekrényeket és behordanák a szükségeseket. Ezzel egyben a helyszűkét is enyhítenék. A rendetlenség azonban csak kifejezője, külső jele a főhibának, a tervszerűtlenségnek. Az öntöde művezetője — saját bevallása szerint — nem tudja, hogy másnap milyen munkát ad majd az öntőknek. Ez azt jelenti, hogy a munka állandóan kapkodásszerűen, rendszertelenül folyik. A művezető nem képes előre beosztani a munkát és így természetesen maguk a munkások sem tudják jól kihasználni idejüket. Ha legalább egy hétre ismerné előre mindenki a munkáját, már az is óriásit lendítene a termelésen, mert jobban tudnának gazdálkodni idejükkel. így, azonban a tervszerűtlenség odavezet, hogy az öntödében gyakori a fölösleges „állás”. Kiing elvtárs megírja levelében: „az elmúlt héten, a hétfői napon a mi brigádunk tagjai is fejenként 5—6 órát álltak. Először munka nem volt, amikor pedig munka volt, nem volt szekrény. Egy másik brigád szintén állt, munka- és szekrényhiány következetében". A hibák veszélyeztetik az eredményeket Várjon csupán az öntöde művezetője felelős ezekért a hibákért? Nem! Kétségtelen, hogy rajta is igen sok múlik. Arról azonban már ő sem tehet, hogy az asztalán tucatjával fekvő megrendeléseket nem tudják munkába venni, mivel a megrendelő iroda nem gondoskodik arról, hogy a rendelésekkel egyidejűleg a minták is lekerüljenek az öntödébe. Vajjon mi szükség van arra, hogy olyan rendeléseket leadjanak, amelyekhez nincs minta? Az öntödében úgysem tudnak mit kezdeni ezekkel, legfeljebb fokozzák az amúgy is fennálló zűrzavart. Nyilvánvaló, hogy ezek a súlyos hibák a jó gyártásvezetés és gyártáselőkészítés hiányának is a következményei. Ezért folyik tervszerűtlenül, szervezetlenül, kapkodóan a munka, ez okozza a rendetlenséget is. Megnehezíti a hibák kiküszöbölését, hogy Nagy elvtársnak, a művezetőnek egyedül kell gondoskodnia az öntöde. 280 dolgozójának irányításáról és ellenőrzéséről. Természetes, hogy egyedül nem tudja tökéletesen megoldani ezt a feladatot — segítségre van szüksége. Mindezek a hibák — ha nem küszöbölik ki őket rövid időn belül — komolyan veszélyeztethetik az elért eredményeket s ezen túlmenően az üzem tervének teljesítését is. Erre igen komoly figyelmeztető jel, hogy az öntöde selejtje decemberben 1,8 százalékkal több volt, mint novemberben. December 31. óta csak alig-alig mutatkozik javulás ezen a téren. ★ A Vasöntöde és Gépgyár öntői jól látják ezeket a hibákat. Ezt bizonyítja a hozzánk érkezett levélen kívül az is, hogy minden műhelyértekezleten, szakszervezeti napokon felmerülnek ezek a problémák, s nem egyszer továbbították észrevételeiket a vállalat vezetőségéhez és az ÜB-hez is. A hibákat azonban még nem orvosolták. Pedig az öntödei selejt elleni harc feltétele a tervszerű munka, a rend és a gondosság. S a selejt elleni harc: ötéves tervünk megvalósításának egyik igen fontos kérdése. (mézes) EEVEEEEXK NYOMÁBAX Tervszerűtlen vezetés, rendetlenség egy öntödében Öntvények, formaszekrények — egymás hegyén-hátán Lakbér, lift pénz, kapupénz megállapítása A lakások és más helyiségek bérének szabályozása körüli hatásköri kérdésekről új rendelettel intézkedik a minisztertanács. A rendelet szerint a központi sűtő, melegvízszolgáltató, felvonó és porszívó berendezés használatáért járó díjat az Árhatóság szabja meg. A házfelügyelő, vagy a ház rendbentartásával megbízott más személy illetményének megállapítása, az Országos Munkabér Bizottság hatáskörébe tartozik. Az Országos Munkabér Bizottság szabályozza a felvonó kezeléséért járó díjat s azt, hogy ebből milyen összeg illeti meg a felvonó kezelőjét. Az OMB intézkedhet még a kapupénz és a központi sűtő és melegvízszolgáltató berendezés kezeléséért szedhető díj megállapításáról. A lakások és más helyiségek bérének szabályozására az Arhatóság tehet előterjesztést a minisztertanácsnak.