Szabad Nép, 1950. június (8. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-06 / 129. szám
KEDD, 1950 JÚNIUS 8 SZABAD NÉP Budapesten és az országban a béke jegyében ünnepelték vidám, boldog fiatalok a Nemzetközi Gyermeknapot Vasárnap korán délelőtt, a ragyogó napsütésben dobszóval, indulókkal vonultak fel az úttörő csapatok Budapest és szinte valamennyi nagyobb város utcáin. A fiatalok vidám dalokkal ünnepelték országszerte a Nemzetközi Gyermeknapot, ünnepelték boldog életüket, amelyet a Párt, Rákosi elvtárs, népi demokráciánk gondoskodásának köszönhetnek. A Nemzetközi Gyermeknap a béke melletti nagy tüntetés volt: a felnőttek gyermekeik boldogságában gyönyörködve egy percre sem felejtették el, hogy az imperialisták gyermekeik derűs élete ellen törnek s amikor a békét védjük, gyermekeink szép jelenét és ragyogó jövőjét védjük. Az önfeledten, kacagva szórakozó gyerekek napja volt vasárnap s a felnőttek mindent elkövettek, hogy ezt a napot feledhetetlenné varázsolják számukra. Kőbányán az MNDSZ és a Richtergyár kultúrcsoportjainak bábjátékosai szórakoztatták a kerületi általános iskolák tanulóit. A Kőbányai Sörgyárak NV négy lovaskocsija sétakocsikázásra vitte a dolgozók gyermekeit. Csepelen a Rákosi Művek szépen feldíszített vizitelepén tartották a Gyermeknapot. A csepeli iskolák tanulói már a kora reggeli óráktól kezdve felvirágozott autókon vonultak az ünnepségre. Délelőtt 10 órára mintegy 10 ezer felnőtt és gyermek gyűlt össze. A zászlóbontás után az úttörők tréfás versenyeket rendeztek, majd az MNDSZ bábszínháza, ének- és tánccsoportok adtak műsort, végül a Rákosi Művek kulturális osztálya rendezett 2 órás kultúrműsort fővárosi művészek felléptével. Délután a fővárosban több helyen rendeztek műsort, hogy emlékezetessé tegyék a gyermekek számára a Nemzetközi Gyermeknapot. A Városmajorban az úttörők tánccsoportjai léptek fel. Az Úttörő Színház színészbrigádja jelenetekkel, versekkel mutatta be, milyen sivár volt Magyarországon a gyermekek élete a felszabadulás előtt és milyen boldogan élnek ma a gyerekek. Az állatkerti szabadtéri színpadon a Fővárosi Operett Színház művészbrigádja, a Központi Úttörő Zenekar és a Kilián György utcai általános iskola kórusa szerepelt. A margitszigeti szabadtéri színpad hatalmas nézőtere zsúfolásig megtelt vasárnap délután. Aszínpadon egymást váltották az úttörők ének-, tánc- és zeneegyüttesei, munkás-kultúrgárdák és hivatásos művészek. Az úttörők alig akarták leengedni a színpadról a kitűnő gödöllői úttörő-kórust, a honvéd-zenekart és táncegyüttest. A Népligetet is megtöltötte a vidám gyermeksereg a Nemzetközi Gyermeknap délutánján. A lombos fák alatt két színpadon adtak műsort a gyermekek számára: az iskolák ének- és tánccsoportjai, zenekarai, a honvéd művészegyüttes, a MÁVAG „Acélhang“ kórusa és fúvószenekara, valamint a Ganz Vagon népi tánccsoportjai. Vasárnap este a Budapesten élő görög gyermekek is ünnepséget rendeztek a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából. Az ünnepséget egy fiatal görög lány szavai vezették be. — Mi, itt Magyarországon tapasztalhattuk — mondotta —*■, mindent megadnak a gyermekek számára, hogy szebbé, jobbá tegyék életüket. Innen üdvözöljük a rabszolgasorsban szenvedő görög gyermekeket. A műsor keretében görögországi népi táncokat, népdalokat és hazafias verseket adtak elő, egy élőképben pedig megrázó erővel ábrázolták a monarcho-fasiszták koncentrációs táborában sínylődő görög gyermekek szomorú sorsát. Utána bemutatták a népi demokráciákban élő gyermekek derűs, napsugaras életét. Budapest 22 kerületéből 20—20 legkiválóbb úttörő sportoló felvonulásával kezdődött vasárnap reggel a margitszigeti új Úttörő-sporttelep avató ünnepsége. Az ünnepség sportversenyekkel folytatódott, ezek egyszersmind az úttörők rendszeres sportfoglalkoztatásának kezdetét is jelentik. Az első napon a főváros 22 kerületének legjobbjai mérkőztek a sport számos ágában. ★ Vasárnap a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából a vidéki városokban gyűléseket tartottak, amelyeken a szülők a gyermekeik boldog jövője érdekében folytatott békeharc jegyében tüntettek. A miskolci úttörők kultúrelőadáson, majd filmbemutatón vettek részt. Mintegy 2000 egyenruhás úttörő megkoszorúzta a Szovjet Hősi Emlékművet, majd a Népkert sportpályáján szórakoztak és sportoltak. Egerben, Gyöngyösön és Heves megye nagyobb községeiben az úttörők zenés ébresztősével kezdődött a Gyermeknap. Sok helyen mozielőadásokat tartottak a gyermekeknek, a községekben bábjátszók szórakoztatták az úttörőket. Egerben többezer gyermek vonult fel. Szegeden a Gyermeknap délelőttjén tízezer gyermek, egyenruhás úttörők és óvodások zászlókkal, jelszavas táblákkal vonultak végig a városon. A Nemzeti Színházban kultúrműsort rendeztek az úttörőknek, a moziban a „Fiúk a gáton“ című szovjet filmet látták. Délután nagygyűlést rendeztek. A ligetben juniális volt, ahol az MNDSZ-asszonyok uzsonnával vendégelték meg a gyermekeket. Győrött sokezer vidám, éneklő gyermek vonult fel a város utcáin. Debrecenben is vidám gyermekdaltól volt hangos a város a Gyermeknapon. A környező tanyák gyermekeit gépkocsikon, szekereken hozták a városba. A nagyerdőben a legjobb debreceni bábjátszó csoportok léptek fel, a stadionba színpompás menetben vonult fel többezer iskolás. Este az Arany Bikában a legjobb megyei ifjúsági kultúrcsoportok szerepeltek. A Szülői Munkaközösség több mint tízezer gyermeket vendégelt meg cukorkával, fagylalttal. Pécsett az úttörők és a középiskolások énekszóval, vörös és nemzetiszínű zászlókkal vonultak fel a sportpályára, ahol kultúrműsorral, sportbemutatókkal szórakoztatták a város dolgozóit. Aláírták a magyar-román kulturális egyezmény egyéves munkatervét A Budapesten néhány napja folyó magyar-román kulturális vegyesbizottsági tárgyalások eredményeképpen hétfőn a külügyminisztérium tanácstermében aláírták a kulturális egyezmény új munkatervét. A munkatervet magyar részről Majláth Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, a magyar tárgyalóbizottság elnöke, román részről dr. Melinescu Nicolae külügyminisztériumi főosztályvezető, a román bizottság elnöke írták alá. Az ünnepélyes aktusnál jelen voltak magyar részről Losonczy Géza, Boldizsár Iván és Szávai Nándor államtitkárok, a magyar bizottság tagjai: Nemes Dezső, Szirmai István és Tömpe Istvánné, továbbá a külügyminisztérium főosztályvezetői és osztályvezetői. Román részről Malnaseanu Aurél, a Román Népköztársaság budapesti követe, Hatos és Pacurariu tanácsosok és a román bizottság tagjai: Monica Pavel és Munteanu Francisc. A jegyzőkönyv aláírása után Majláth Jolán mondott üdvözlő beszédet és hangsúlyozta, hogy a legbarátibb légkörben lefolyt tárgyalások során a magyar-román kulturális egyezmény már eddig is jelentős eredményeket ért el. A román és magyar kultúra munkásai egyaránt harcolnak a szocialista realizmus győzelméért és a béke ellenségeinek, az imperialista háborús uszítóknak minden téren, az irodalom, a művészet, a kultúra leple alatt jelentkező támadása ellen is. Ily módon kulturális kapcsolataink is a szocializmus közös építését, a nagy Szovjetunió által vezetett nemzetközi béketábor ügyét szolgálják. Melinescu Nicolae, a román bizottság elnöke válaszában azokat a konkrét feladatokat vázolta, amelyek a munka kidolgozásánál és megállapításánál mindkét félre hárulnak. A közös célkitűzések maradéktalan teljesítése nagy lépésekkel fejleszti a két nép kapcsolatait, amelyek a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban harcolnak az igazi kultúráért, a béke megvédéséért. A meleg baráti légkörben lefolyt tárgyalások a két nép közös munkájának új lehetőségeit tárták fel.★ A magyar-román kultúregyezmény egyéves munkatervének aláírása új állomást jelent a Magyar és a Román Népköztársaság népeinek kulturális kapcsolataiban, s e kultúráls kapcsolatokon túl a két testvéri népi demokrácia barátságának további elmélyítésében. Két olyan nép ismeri meg egymást a kulturális kapcsolatok révén is egyre jobban, amelyeket évszázadokon át egymás ellen igyekeztek uszítani saját uralkodó osztályaik azért, hogy a szomszéd népek közötti gyűlölködéssel is a maguk népelnyomó, népnyúzó uralmat biztosítsák. A dicsőséges Szovjet Hadsereg, amely leverte népeink lábáról a nagytőkések és földbirtokosok bilincseit, amely kiűzte mindkét országból a fasiszta megszállókat, a szabadsággal együtt lehetőséget is biztosított a román és a magyar nép számára, arra, hogy barátságban, testvéri együttműködéssel éljenek egymás mellett. A magyar és a román nép élni tudott a szabadsággal és élni tudott ezzel a Szovjetunió nyújtotta lehetőséggel is. Élni tudott azért, mert a nagy Szovjetunió példát is mutatott arra, hogyan élhetnek egymás mellett barátságban, egymás segítésével szabad országok, példát adott arra, hogy egy országon belül is hogyan lehet a legtökéletesebben megvalósítani a népek testvéri együttélését. Élni tudtak népeink a Szovjetunió nyújtotta lehetőséggel azért, mert élükön a kommunista pártok állottak, amelyek szilárdan és megingathatatlanul vezették a dolgozókat újabb és újabb győzelmekre az országon belül, újabb és újabb sikerekre a népi demokráciák egymás közötti kapcsolatainak megszilárdítása terén. A magyar és a román nép között a politikai és gazdasági kapcsolatok mellett mind elmélyültebbekké válnak a kulturális kapcsolatok is. Ezek a kapcsolatok az elmúlt év során is komoly eredményeket hoztak. Elég csak a közelmúlt egy-két kiragadott példájára hivatkozni. Ugyanakkor, amikor Románia színházaiban magyar színdarabokat játszanak, a mi Nemzeti Színházunk román író színdarabját mutatta be nagy sikerrel, könyvnapunkon román író művének megjelentetésével mutattuk meg, hogy új és új alkalmakat teremtünk a népeink közti kulturális kapcsolatok megszilárdításáról. új kultúra születik Romániában is, Magyarországon is. Ennek az új kultúrának megszületése egész sor kérdést, problémát vet fel. Tanulnunk kell egymástól, egymás tapasztalataiból a jövőben is, mint ahogy már eddig is tanultunk. Jól tudjuk azt, hogy az elért jelentős eredmények mellett még nagy feladatok állnak előttünk. A népelnyomó osztályok évszázados bűnét kell felszámolnunk s ez nagy erőfeszítéseket követel meg mindkét nép részéről, ez komoly munka, kemény harc kérdése. Ebben a harcban lesz jó fegyverünk a most aláírt munkaterv is, s e munkaterv megvalósulása. Fegyver lesz abban a nagy küzdelemben, amelyet népeink a hatalmas Szovjetunió vezetésével, Sztálin elvtárs vezetésével a háborúra uszító imperialisták ellen a békéért, a szocializmusért vívnak. Gyorsolvasztási versenyre hívták ki a Rákosi Mátyás Művek martinászai az ország kohászati dolgozóit A Martin-üzem komplex brigádja, Pártunk Központi Vezetőségének február 10-i határozata alapján az elmúlt hetekben megszervezte annak műszaki feltételeit, hogy a Martinban és az elektroacél-üzemben minden művezető és olvasztár csoportjával együtt áttérjen a gyorsolvasztásra. A brigád döntő feladatának tekinti továbbra is a Párt Központi Vezetőségének a termelés emelésére, a minőség javítására és az önköltség csökkentésére vonatkozó határozata végrehajtását, s a szovjet sztahanovisták gyorsolvasztási módszereinek alkalmazását. E feladatok maradéktalan végrehajtása érdekébena komplex brigád pontokba foglalta a gyorsolvasztás szocialista munkaversenyének feltételeit. A versenypontok feltüntetik, , hogy versenyszakaszonkint mennyi a gyorsöntések száma, a termelékenység árára és tonnára eső emelkedése. Az önköltségcsökkentés területén külön számításba veszi a fajlagos segédanyag-fogyasztást, a takarékosságot a tüzelőanyaggal és azt, hogy mennyi olajat fogyasztanak el az óránkénti, tonnánkénti termelésben. Külön értékelik a gyorsolvasztási módszer továbbfejlesztését is. A verseny értékelését hathetenként hozzák nyilvánosságra. E versenyfeltételek alapján Feszler Péter, a csepeli Martin sztahanovistája szocialista munkaversenyre hívta ki a Rákosi A Művek, a Diósgyőri Kohászati NV és az Ózdi Kohászati Művek Martin-üzemének dolgozóit. A Rákosi Művek dolgozói a verseny elfogadása után felhívást intéztek az ország többi Martinüzeméhez is. Felhívják a diósgyőri, ózdi és a többi kohászati művek Martin-üzemeinek dolgozóit, hogy a versenyfeltételek alapján csatlakozzanak a gyorsolvasztási szocialista munkaversenyhez. A gépállomási szerződéskötések sikeréért szinte napról-napra növekedik az a felbecsülhetetlen támogatás, melyet Pártunk útmutatását követve a munkásosztály állama nyújt a dolgozó parasztságnak, hogy emelhesse a mezőgazdasági termelés színvonalát s a falun is mind több eredményt érhessünk el a szocializmus építésében. E sokirányú támogatásban döntő szerepe van a gépi segítségnek, gépállomásaink munkájának. Ez év őszén már 360 gépállomás traktorai, ekéi, tárcsái és vetőgépei segítik a termelőszövetkezeti csoportokat és egyénileg dolgozó parasztokat, hogy jobban végezhessék el a talajelőkészítés és vetés munkáját. És a gépi munkával kapcsolatban nemrég megjelent földművelésügyi miniszteri rendelet meg növeli e segítséget. A rendelet szerint a dolgozó parasztok akár az egész évi talajművelésre, akár egyes munkafolyamatokra terményben köthetnek szerződést a gépállomással s a rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a gépi munkáért járó terményt csak az új termés betakarításakor, 1951 nyarán kell beszállítani. Államunk tehát egy esztendőre hitelt ad a gépállomással terményben szerződő dolgozó parasztoknak, s ezzel segíti, hogy a falu a saját tapasztalataiból mindjobban megismerje a gépi munka előnyeit és mind eredményesebben küzdhessen a kulákság igauzsorája ellen. Az idei tapasztalatok alapján a dolgozó parasztság jelentős része már világosan látja, hogy milyen termésfokozó hatása van a jó gépi munkának. Több mint százötvenezer dolgozó paraszt már ezen a tavaszon is szerződésben áll a gépállomással. De rajtuk kívül igen sokan észrevették, hogy mit jelent a traktorszántás , hiszen úgyszólván minden falu határában jól lehet látni a vetéseken, hogy melyik került géppel munkált földbe, jó magágyba s melyiket vetették iga után. Kiss Sándor gyömrőtövespusztai dolgozó paraszt például, aki eddig két tehénnel művelte földjét, a gépállomási pártszervezet népnevelőivel beszélgetve maga mutatta meg: az ő rozsvetése bizony csak 120 centiméterre nőtt meg s ráadásul elég ritka is. Elmondotta a traktoristáknak, megfigyelte, hogy kinek a földjét művelték meg géppel, azt is figyelte, hogy a gépi munka után vetett növények mindenütt elhagyták a fejlődésben a többit , s ezidén már szerződést köt a gépállomással Kiss Sándor tapasztalata — sokezer dolgozó paraszt tapasztalata. Sokan tudják már hogy a gépi munka jóval nagyobb termést biztosít, mint az igamunka. És emellett jóval olcsóbb is — nemcsak terményben kötött szerződés, hanem pénzbeli szerződés, vagy készpénzzel való fizetés esetén is. A rendelet lehetővé teszi, hogy pénzzel is lehessen fizetni a gépállomás munkájáért. Ha a dolgozó paraszt előre szerződést köt, 5 százalék engedményt kap a megállapított árból, s ha készpénzzel fizet, akkor is olcsón kapja a jó minőségű gépi munkát. A gépállomás például 1 hold középkötött talajon elvégzett középmély szántásért 53 forintot kér. Ezzel szemben a kulák 1 hold felszántásáért, rendszerint a legnagyobb dologidőben, 3—4 gyalognapszámot, vagy még többet uzsoráz ki a dolgozó parasztból — nem is szólva arról, hogy a kulák „lovait kímélve“ 6—8 Centi mélyen éppen csak megkaparja a földet. Mindebből világosan látható, hogy a dolgozó parasztság számára igen nagy segítséget, magasabb terméseredményeket, eredményesebb és könnyebb munkát jelent a gépállomás. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy a fokozottabb gépi munkának más jelentősége nincs. A gépállomásokon keresztül nyújtott termelési támogatás nap mint nap, a gyakorlatban mutatja meg a munkásosztály segítségét, erősíti a munkásparaszt szövetséget. És a gépesítés egész mezőgazdaságunk termelési színvonalának emelésében, a mezőgazdaság szerkezeti átalakításában is rendkívül fontos szerepet játszik: a fejlettebb agrotechnika alkalmazására, jobb termelésre, a gép használatára tanítja a dolgozó parasztságot s a termelőcsoportokban végzett jó gépi munka segítségével a közös gazdaság, a nagyüzem felé vonja őket. A dolgozó parasztság esküdt ellenségei, a kulákok mindezt jól tudják. Tudják, hogy a gépi munka jó és olcsó: tudják, hogy nagy segítség a dolgozó parasztoknak s nagy csapás rájuk, kulákokra, hiszen a gépállomás segít mind szűkebbre szorítani a kulák kizsákmányolási területét. Tudják, hogy a gépi munkával biztosított nagyobb terméshozam a szocializmust építő hazánkat erősíti. Ezért támadják szövetségesükkel, a klerikális reakcióval együtt ádáz dühvel a gépállomásokat, ezért uszítanak ellene „szakszerű tanácsok“ s más hazugságok tömegével. S éppen ebből következik, hogy a gépi talajművelési szerződések megkötése érdekében most meginduló kampány harci feladat, melyet az osztályellenség elleni kemény küzdelemben kell győzelemre vinni. Ebben a feladatban döntő szerep vár a gépállomások üzemi pártszervezeteire, melyeknek a megyei és járási pártbizottságok irányításával kell szervezniük és mindvégig kézben tartaniuk a szerződéskötések érdekében folyó felvilágosító munkát. Az üzemi pártszervezetek a falusi pártszervezetekkel együttműködve vonják be a felvilágosító munkába a falusi tömegszervezeteket, elsősorban a DÉFOSZ-t, gondoskodjanak arról, hogy az egyes traktorosbrigádok kommunistái a pártszervezeti népnevelő felelős irányításával a traktoristákkal és a helyi tömegszervezeti aktívákkal közösen látogassák a dolgozó parasztokat, ismertessék a minisztertanácsnak az aratás, cséplés és betakarításról szóló határozatát s győzzék meg a dolgozó parasztokat a gépi munka, a szerződéskötés előnyeiről. Az üzemi pártszervezet vezetősége hétről-hétre rendszeresen tárgyalja meg a szerződéskötési kampány eredményeit és hiányosságait s a járási pártbizottság útmutatásával mindent kövessen el, hogy még e hónapban biztosítsák a szerződéskötések sikeres végrehajtásával a gépállomás őszi talajmunka-tervét. A gépállomások politikai osztályának és az üzemi pártszervezeteknek le kell szűrniök a tavaszi szerződéskötési kampány tapasztalatait s ki kell küszöbölni azokat a fogyatékosságokat, melyek a tavasszal gátolták a felvilágosító munka eredményességét. Elsősorban arról van szó, hogy fel kell számolni az egyes helyeken még ma is tapasztalható elbizakodottságot. Most is vannak még gépállomások, melyeken a pártszervezet vezetősége azon a teljesen helytelen állásponton van, hogy „lesz majd elegendő szántanivaló akkor, ha a traktor kimegy a földre.1* Másutt azelbizakodottság azt szüli, hogy nem tartják szükségesnek a falusi pártszervezettel való együttműködést, nem gondoskodnak a tömegszervezetekkel való jó kapcsolat megteremtéséről és egymagukban akarják lefolytatni a kampány politikai munkáját. Az ilyen elbizakodottság persze senkinek sem használ, csak az ellenségnek , hiszen az egyes vezetők önteltségét, kényelmességét az ellenség igyekszik minél jobban kihasználni s hátráltatni a szerződéskötés munkáját. Egyes gépállomásokon pedig olyan nézet kezd kialakulni, hogy felvilágosító munkát csak az egyénileg dolgozó parasztok között kell folytatni, a termelőcsoportok felé nem, mert azok úgyis a gépállomással végeztetik a talajmunkát. Az ilyen gyökerében helytelen nézetekkel szemben a pártszervezet élesen vegye fel a harcot. A népnevelő munkát a termelőcsoportok felé egyetlen napra sem lehet abbahagyni, hiszen éppen a termelőcsoportoknak kell megadni minden támogatást. Ezt a munkát a szerződéskötéssel kapcsolatban is állandóan folytatni kell. A gépállomás vezetői a Gépállomási Tanácsok ülésein e hó közepéig tárgyalják meg a termelőcsoportok elnökeivel az aratási, cséplési munkát és kössék meg a talajművelési szerződéseket is. A termelőcsoportokkal és egyénileg dolgozó parasztokkal való talajművelési szerződések megkötésénél minden egyes termelőcsoportnál, minden egyénileg dolgozó parasztnál külön figyelmet kell szentelni arra, hogy a gépállomás pontosan meghatározza a végzendő munka megkezdésének és befejezésének határidejét. Nem szabad hagyni, hogy a gépállomás munkájában olyan „munkacsúcsok“ keletkezzenek s úgy összetorlódjon a munka, hogy a végrehajtás nehézségekbe ütközzön. A gépállomás vezetősége már a szerződések megkötésénél gondosan úgy ütemezze a munkát, hogy a traktorok teljesítőképessége a vetőszántásnál is, a mélyszántásnál is teljes mértékben ki legyen használva. Ezzel nemcsak a gépállomás tervszerű munkáját biztosítják, de elejét veszik annak is, hogy a dolgozó parasztok egyike-másika türelmetlenkedjék — hiszen mindenki előre tudja, hogy a traktor mikor megy ki az ő földjére szántani. Az elmúlt egy esztendő alatt a dolgozó parasztság bizalma erősen megszilárdult a gépállomások iránt. Ez azonban a legkevésbbé sem azt jelenti, hogy most már „könnyen megy a dolog". Ez idén még több dolgozó paraszt számára hozzáférhetővé kell tenni a gépi munka előnyeit s még keményebb harcot kell vívni a lépten-nyomon támadó osztályellenséggel. Ez pedig megkívánja, hogy a most meginduló szerződéskötési kampányt alapos, szívós politikai munkával, a dolgozó parasztok közötti felvilágosítással, a gépi munka előnyeinek megmagyarázásával a kulákság támadásainak leleplezésével és leverésével készítsük el, és vigyük sikerre. Gépállomásaink így tudják biztosítani őszi tervük teljesítését, a termelőszövetkezeti csoportoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak nyújtott segítség további fokozását.