Szabad Nép, 1950. július (8. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-01 / 150. szám
s A Szovjetunió megengedhetetlennek tartja idegen hatalmak beavatkozását Korea belső ügyeibe Június 27-én A. Kirk, az USA nagykövete emlékiratot intézett A. A Gromikóhoz, a Szovjetunió külügyminiszterhelyetteséhez. Az emlékirat az USA kormányának nyilatkozatát tartalmazta: „Kormányom utasított, hogy felhívjam figyelmét arra a tényre, hogy az északkoreai csapatok átlépték a 38. szélességi kört és nagy erőkkel több helyen betörtek Korea Köztársaság területére. Minthogy a szovjet megbízott, a békét fenyegető nyilvánvaló veszély és annak a kötelezettségnek ellenére, melyet az alapokmány a Biztonsági Tanács tagjaira rótt, megtagadta a részvételt a Biztonsági Tanács június 25-i ülésén, az Egyesült Államok kormánya arra kényszerül, hogy a Szocialista Szovjet Köztársaságok, Szövetsége kormányának figyelmét közvetlenül felhívja erre a kérdésre. Tekintettel a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és az északkoreai rezsim között fennálló szoros kapcsolatok közismert tengere, az Egyesült Államok kormánya kéri, biztosítsa arról, hogy a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége nem vállal felelősséget ezért a ki nem provokált és semmivel sem igazolt A. A. Gromiko június 29-én a szovjet kormány utasítására a következőket jelentette ki A. Kirk előtt: „Az Amerikai Egyesült Államok kormányának Ön által június 27-én átnyújtott nyilatkozatával kapcsolatosan a szovjet kormány megbízott, hogy a következőket jelentsem ki: 1. A szovjet kormány megbízható adatai szerint a Koreában folyó eseményeket a délkoreai hatalmi szerveknek Észak-Korea határvidéki körzetei ellen intézett támadása provokálta. Éppen ezért ezekért az eseményekért a felelősség a délkoreai hatalmi szervekre és azokra hárul, akik hátuk mögött állnak. 2. Mint ismeretes, a szovjet kormány előbb vonta ki csapatait Koreából, mint az Egyesült Államok kormánya támadásért és latbaveti befolyását az északkoreai hatalmi szervekkel szemben, hogy azok haladéktalanul visszavonják benyomult erőiket.” és ezzel megerősítette azt a hagyományos elvét, hogy nem avatkozik be más államok belügyeibe. A szovjet kormány most is tartja magát ahhoz az elvhez, hogy idegen hatalmak beavatkozása Korea belső ügyeibe, megengedhetetlen. 3. Nem áll, hogy a szovjet kormány megtagadta részvételét ,a Biztonsági Tanács ülésein. A szovjet kormány számára minden kívánsága ellenére is lehetetlen volt, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács ülésein, minthogy az USA kormányának álláspontja miatt Kína — a Biztonsági Tanács állandó tagja — nem juthatott be a Tanácsba. Ez lehetetlenné tette a Biztonsági Tanács számára hogy jogérvényes döntéseket hozzon.“ A szovjet kormány válasza A koreai néphadsereg csapatai eddig 29.000 négyzetkilométer területet szabadítottak fel A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege vezérkarának közlése szerint a néphadsereg egységei, amelyek június 28-án felszabadították Szöult, üldözik a szétvert ellenséget és Incson, valamint Taiden irányában folytatják előnyomulásukat Az előnyomulás során az egyik egység június 28-án elfoglalta Kimpo repülőteret. A néphadsereg egységei, melyek Csuncson és Pocson körzetében törnek előre, június 28-án délután felszabadították Nanhen városát és folytatják előnyomulásukat. Június 27-én haditengerészeti egységek partraszállottak a Sárga-tengerben fekvő Piakenda szigetén és heves harcok eredményeképpen felszabadították a szigetet. A négynapos harc után a néphadsereg az egész arcvonalon 70—100 kilométert nyomult előre, felszabadította Szöult, a Köztársaság fővárosát, valamint Kaeazong, Idenpu, Csuncson, Nannin, Ongjin, Honcsen, Enan, Piakcsen, Donducsen városát, több más városit, valamint több, mint ötezer kisebb lakott helyet. Összesen 20.000 négyzetkilométernyi terület szabadult fel, dek és több más körzet partizánjai csatlakoztak a néphadseregnek Gamphoban és Phoaneban partraszállt alakulataihoz és ezekkel az alakulatokkal együttműködve, pusztítják az ellenséget. A felszabadított körzetek lakosai lelkesen üdvözlik a partizánokat és a néphadsereg katonáit. Földreform Dél-Korea felszabadított területein Dél-Korea városaiban és falvaiban a lakosság lelkesen üdvözli felszabadítóját , a néphadsereget és a védelmi alakulatokat, amelyek megsemmisítő csapásokat mérnek a Li-Szin- Man seregekre és rendőrségre. Több városban népes gyűléseket tartottak, amelyeken a lakosság a népi bizottságok újjáalakításával, valamint a földreform előkészítésével kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. A felszabadított körzetekben előkészületek folynak a földreform végrehajtására Nagyrészt befejeződött a japánbarát elemék és a hozzaárulók tulajdonában lévő földek nyilvántartási jegyzékének elkészítése. Ezeket aföldeket megváltás nélkül szétosztják a parasztok között. Fokozódik a partizánmozgalom Dél-Koreában A délkoreai partizánok fellelkesülve az előrenyomuló északkoreai néphadsereg sikerein, fokozzák tevékenységüket,, A Koreai Központi Távirati" iroda közli, hogy Kanvon tartomány partizánjai június 26-án behatoltak Urdin járási központba, megsemmisítették a járási rendőrséget és teljesen felszabadították a várost. A lakosság csatlakozik a partizánokhoz ésvelük együtt szabadítja fel a környező falvakat és lakótelepeket. Envon járás egyik partizánalakulata a hozzájuk csatlakozott envoni, szénbányák felkelő munkásaival és a járás lakosságával egyetemben teljesen felszabadítottak Kanvon tartományban Envon járási központot és folytatják támadásukat Endiu és Aridon járások ellen. Sikeres tevékenységet fejtenek ki a partizánok Odeasan és Thiabiakin hegyi körzetekben. Mendiu, Csensonen Nyugati jelentések amerikai repülők támadásairól A szovjet sajtó idézi az United Press tudósítójának — aki a délkoreai Szuvon közelében működő amerikai légügyi vezérkar mellett dolgozik — jelentését arról, hogy június 29-én hajnalban amerikai katonai repülőgépek széleskörű támadást kezdtek, elkeseredett kísérletükben, hogy megmentsék Szuvon repülőtámaszpontot és megakadályozzák a délkoreai hadsereg szétbomlását. Az Associated Press tokiói tudósítása szerint MacArthur Dél-Koreából visszaérkezett Tokióba. A tudósítás rámutat: ez valószínűleg arról tanúskodik, hogy a koreai fronton a helyzet rosszabbodott. Eredetileg ugyanis MacArthur néhány napig Dél-Koreában akart maradni. Idézik a szovjet lapok a párisi rádió jelentését is: MacArthur parancsot adott az amerikai bombázóknak, hogy pusztítsanak el három hidat a Han folyó körzetében, amelyeknek stratégiai jelentőségük van. A parancs célja, hogy megakadályozzák az északkoreai tankhadoszlopokat abban, hogy folytassák előrenyomulásukat Szöultól délre. MacArthur a rendelkezésére bocsátott ausztráliai légierőknek is parancsot adott, hogy haladéktalanul lépjenek működésbe. A Reuter newyorki tudósítója jelenti Szuvonból, hogy Dél-Koreából nyert értesülése szerint a Han folyó egyik hídját oly hirtelen robbantották fel a délkoreai hadügyminisztérium parancsára, hogy éppen többszáz délkoreai katona tartózkodott rajta a robbantás pillanatában. Ezek jelentős része elpusztult. A Pravda newyorki tudósítása leleplezi: Li-Szin-Man hadserege támadásra készen várta Washington parancsát Rasszatyin és Filippov, a Pravda newyorki tudósítói a következőket írják: Az amerikai újságokból meggyőződhetünk, hogy Li-Szin-Man klikkje amerikai gazdáinak parancsára már régóta készülődött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadásra. A New York Herald Tribune még a múlt év november elsején Szin Szen-Monak, a délkoreai bábkormány „hadügyminiszterének” nyilatkozatát közölte, amelyben nyíltan kijelentette, hogy „hadserege kész támadást intézni Észak-Korea ellen” és csupán Washington parancsát várja. Li Szin-Man, a báb-miniszterelnök is többször nyíltan megfenyegette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot SZABAD NÉP Amerikai bombavetők banditatámadást intéztek Phöngjang ellen és kormányát. A „Szent Pál” amerikai hadihajó fedélzetén — amely a most délkeletázsiai vizekre rendelt hetedik amerikai flottához tartozik — Li-Szin-Man kijelentette: „Mi elég erősek vagyunk, hogy eljussunk Phöngjangig és néhány nap alatt elfoglalják.. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen irányuló támadó háború előkészületeire, világot vet Roberts tábornoknak, a délkoreai amerikai katonai misszió vezetőjének jóval június 25-e előtt tett nyilatkozata. Roberts kijelentette, hogy az egyetlen hiányzó dolog a Li-Szin- Man báb hadserege számára a „nagyszabású támadás ...” „A dél-koreai hadsereg egy ezrede — dicsekedett Roberts — meg tud birkózni az észak-koreai hadsereg egész brigádjával. E tények közül már egy is eléggé meggyőz mindenkit arról, hogy a délkoreai bábkormány csapatainak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen intézett provokációs támadását már régebben előkészítették. A tudósítók befejezésül rámutatnak, hogy az Egyesült Államok kormányának agressziós lépése a demokratikus koreai köztársaság ellen, felháborodást keltett a haladó gondolkodású amerikai közvéleményben. A tudósítók ismertetik az amerikai szakszervezetek békebizottságának, a Polgári Jogokért Küzdő Ligának, az Amerikai Kommunista Pártnak, Marcantonio munkáspárti képviselőnek és más haladó személyiségeknek megnyilatkozásait. A brémai kikötőmunkások csütörtöki értekezletükön tiltakoztak az amerikai fegyverek kirakása ellen Weser kikötőiben és határozatban fogadták meg, hogy nem vesznek részt hadianyag kirakásában. Csütörtökön 17 óra 30 perckor 27 „B—29”-es amerikai bombavető banditatámadást intézett Phengjang ellen. A gépek a város különféle részeire 300 különböző űrméretű bombát dobtak. A bombázás nyomán sok lakóépület elpusztult. A város polgári lakossága között jelentékeny az áldozatok száma. SZOMBAT, 1950 JÚLIUS 1 Mao-Ce-Tung elvtárs: Az Egyesült Államok agressziója széleskörű és határozott ellenállást kelt Ázsia népében A központi népi kormány ülésén június 28-án mondott beszédében Mao- Ce-Tung elvtárs a következő nyilatkozatot tette: A kínai nép már bebizonyította, hogy a világ különböző népeinek maguknak kell eldönteniük azokat a kérdéseket, amelyek országaikat érintik és Ázsia ügyeivel maguknak, Ázsia népeinek kell foglalkozniok, nem pedig az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok ázsiai agressziója csupán széleskörű és határozott ellenállást kelt Ázsia népeiben. Ez év január 5-én Truman kijelentette, hogy az amerikaiak tartózkodnak a beavatkozástól Formoza ügyeibe. Most maga Truman bizonyítja be, hogy kijelentése hazug volt: Truman papírronggyá szaggatott minden nemzetközi egyezményt, amely arról szól, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik be Kína belügyeibe. Az, hogy az Egyesült Államok nyíltan leleplezte valódi imperialista arculatát, hasznos a kínai nép és Ázsia népei számára. Semmi sem indokolja az amerikai beavatkozást Korea, a Fülöp-szigetek, Vietnam és más országok belügyeibe. Egész Kína népének rokonszenve ugyanúgy, mint az egész világ széles néptömegeinek rokonszenve az agreszszió áldozatai mellett van, nem pedig az amerikai imperializmus mellett Az amerikai imperializmusnak nem sikerül sem megvásárolnia, sem félrevezetnie a Világ néptömegeit. Az imperializmus kifelé erős, de belül gyenge, mert nem élvezi a a nép támogatását. Kína népe és a világ népei! Fogjatok össze és legyetek készek, hogy meghiúsítsátok az amerikai imperializmus mindennemű provokációját! . „FORMÁZA KÍNA RÉSZE ÉS ÖRÖKRE AZ MARAD“ A kínai kormány felhívja a béke és szabadság minden hívét az imperializmus újabb keleti agressziójának megállítására Csu En-Laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere június 28-án a következő nyilatkozatot tette: — Truman, az Egyesült Államok elnöke, aki Li Szin-Man déli koreai bábkormányát polgárháború kirobbantására ösztönözte, június 27-én kijelentette: Az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy fegyveres erővel akadályozza meg Taiwan (Formoza) felszabadítását. Truman parancsára a 7. amerikai flottát Taiwan partjai felé irányították. A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának nevében kijelentem, hogy Truman június 27-i beszéde és az amerikai hadiflotta tevékenysége fegyveres agressziót jelent Kína területe ellen és nyíltan megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az Egyesült Államok kormányának ezek az erőszakos rabló cselekedetei nem keltenek csodálkozást a kínai népben, hanem csupán fokozzák felháborodását, mert a kínai nép hosszú időszak alatt állandóan leleplezte az amerikai, imperializmus összeesküvő terveit, amelyek Kína megtámadására és Ázsia erőszakos annektálására irányulnak.. Truman nyilatkozata leleplezi, hogy tervét előre jól átgondolta és hogy most hozzáfogott a terv megvalósításához. • Li-Szin-Man bábkormányának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen intézett támadása, amelyet az Egyesült Államok utasítására hajtott végre, valójáiban az Egyesült Államok előre megfontolt lépése, amelynek célja, hogy ürügyet teremtsen az Egyesült Államok betörésére Taiwanba, Koreába, Vietnamba és a Fülöp-szigetekre. Ez nem egyéb, mint újabb lépés az amerikai imperializmus beavatkozása terén az ázsiai ügyekbe. A Kínai Népköztársaság központi kormányának nevében kijelentem, hogy bármiféle akadályt támasztanak is az amerikai imperialisták, Taiwan Kína része és örökre az marad. Ez nemcsak történelmi alapokon nyugszik, hanem megerősítette ezt a kairói és a potsdami nyilatkozat is és ezmegfelel annak a helyzetnél, amely Japán kapitulációja után alakult ki. Országunk egész népe egy emberként fog küzdeni Taiwan felszabadításáért az amerikai agresszoroktól. A kínai nép, amely szétverte a japán imperializmust és a Csang- Kai-Sek bandát, az amerikai imperialistáknak ezeket a bérenceit — , feltétlenül győzelmet fog aratni az amerikai agresszorok elleni küzdelemben Taiwan és az összes többi Kínához tartozó területek visszaszerzéséért. A Kínai Népköztársaság központi kormánya felhívja a béke, az igazságosság és szabadság minden hívét az egész világon és különösen Kelet minden elnyomott országát , és népét, hogy egy emberként keljenek fel az amerikai imperializtázis 'újabb ' keleti agressziójának megállítása érdekében. Ezeket az agresszív cselekményeket teljes mértékben meg lehet hiúsítani, ha nem ijedünk meg a fenyegetésektől és határozottan mozgósítjuk a széles néptömegeket a háborús uszítók elleni küzdelemben. A kínai nép együttérzését és megbecsülését fejezi ki. Korea, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Japán népei iránt, amelyek szintén az amerikai agreszszió áldozatai és szintén küzdenek ez ellen. A kínai nép szilárdan hiszi, hogy Kelet minden elnyomott országa és népe a nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelem során kétségtelenül egyszer strandenkorra végezhet a gonosz és gyűlölt amerikai imperialista háborús úszóitokkal. A lengyel és csehszlovák kormány visszautasítja a Biztonsági Tanács törvénytelen „határozatát" A lengyel kormány értesítést kapott Trygve Lie-től, a Biztonsági Tanácsnak a koreai eseményekkel kapcsolatos határozatáról. Válaszul a lengyel kormány nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza: az ENSZ főtitkárának ezt a közleményét nem lehet másképpen értelmezni, mint egy új lépést a hírhedt Truman-elv végrehajtásában. Az Egyesült Államok ismét beavatkozott más országok belügyeibe és le akar igázni más népeket. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság — hangsúlyozza a kormánynyilatkozat — Korea egész népét képviseli és számos állam, köztük a Lengyel Köztársaság is elismerte. Abban a pillanatban, amikor Koreában Li-Szin-Man fasiszta provokációja kudarcot vallott és az események olyan fordulatot vettek, amely a legkevésbbé sem veszélyeztette a világbékét, az USA kormánya — nem várva be, hogy az ENSZ törvényes szervei megvizsgálják a kérdést — fegyveres beavatkozást kezdett. Az USA kormánya erről az elhatározásáról értesítette az Atlanti Szövetség országait és Franco Spanyolországát, de nem értesítette az Egyesült Nemzetek több tagját, ami ellentétben áll az ENSZ alapokmányával. Az USA kormánya csak ezután igyekezett támadásának a törvényesség látszatát adni a Biztonsági Tanács határozatával. A Szovjetunió és Kína képviselőinek távollétében azonban, az alapokmány értelmében ezt nem lehet a Biztonsági Tanács határozatának tekinteni, hanem csak az ENSZ hat tagja véleményének. A lengyel kormány tiltakozik a támadás elen, amelyet az USA kormánya Korea és Kína területe ellen indított és tiltakozik a bejelentett Fülöp-szigeti és vietnami beavatkozás ellen is. A lengyel kormány véleménye szerint az USA önkényes elhatározása, hogy megszállja Formozát, fenyegeti a békét. A lengyel kormány kijelenti, hogy nem vehet tudomást arról a „határozatról“, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, vele közölt. Viliam Siroky elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság helyettes miniszterelnöke és külügyminisztere táviratban válaszolt Trygve Lie-nek a Biztonsági Tanács „határozatáról” szóló közlésére. A távirat a Csehszlovák Köztársaság nevében kijelenti: A Biztonsági Tanács e két állandó tagjának- a Szovjetuniónak és a Kínának távollétében, a Kínát képviselni nem jogosult Kuomintang-csoport küldötteinek jelenlétében elfogadott határozatok, amelyeket tehát a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagjának előírt, egyhangú állásfoglalása nélkül fogadtak el — törvénytelenek. A Szen Telegraf című török lap jelenti, hogy Karadzsabet környékén a falusiak lefoglaltak száz hektár földet. A földfoglalókat, csendőrök, támadták meg, a parasztok azonban ellenálltak és visszavonulásra kényszerítették a csendőröket, majd folytatták a föld felosztását.