Szabad Nép, 1950. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-01 / 203. szám
VILÁG PROLETÁRJAI 71 SZABAD NÉP VIII. ÉVFOLYAM, 203. SZ.4.M ■ ARA 50 FILLÉR wwiH« m A MAI SZAMBAN Ne álljunk meg az elért eredményeknél — még több kis- és középparasztot győzzünk meg a belépésről (2. old.) — Csu En Laj elvtárs tiltakozása az ENSZ-nél az USA imperialistáinak újabb provokációs gaztette miatt (3. old.) — A megállapodás után (3. old.) — Az angol, amerikai és francia imperialisták felelőssége a második világháború kirobbantásáért (4. old.) — A SZÖVOSZ felhívása a földművesszövetkezetekhez (5. old.) — Viszonozzuk az őrlelési kedvezményt minél több felesleg beadásával és a takarmánygabona-beadás gyorsításával (5. old.) — A bírálat nyomában (6. old.) — 1930 szeptember elseje (7. old.) PÉNTEK, 1950 SZEPTEMBER 1 A falusi ifjúsági termelés isspmtik A terménybegyűjtés munkájának eddig lezajlott győzelmes szakasza a soha nem tapasztalt, lelkes készülődés az őszi mezőgazdasági munkákra, különösen pedig a termelőszövetkezeti mozgalomhatalmas arányú növekedése mind azt bizonyítják, hogy széles, mély erjedés, indult meg dolgozó parasztságunk tömegeiben. A legutóbbi hetekben ezrek és tízezrek léptek a szövetkezeti termelés útjára. Hatalmas eredményeket értünkel már eddig is a falu szocialista átalakításában — de az előttünk álló feladatoknak még mindig csak a kezdetén vagyunk. A szocializmus építése falun kemény, küzdelmes, veszedelmes ellenséggel, a megcsontosodott szokásokkal, a régivel kell felvenni a harcot. Dolgozó parasztságunk töme,geit még ezer szál fűzi a régihez s visszafelé húzza az ellenség: a kulákok, a klerikális reakció agitációja is. Nehéz küzdelembe kerül, míg Sebírjuk a múlt erőit , de annál szebb, merészebb harcot jelent, annál lelkesítőbb ennek a küzdelemnek részesévé válni. Olyan feladat ez, amelyet örömmelvállalhat az ifjúság,amely az újat, a fejlődőt képviseli, amelynek legjellemzőbb vonása, természetes életeleme a harc az újért. A jövő a mezőgazdaságban: a termelőcsoportoké, a közös gazdálkodásé. S a jövő az ifjúságé. Hogyne harcoljia hát dolgozó parasztifjúságunk saját jobb jövőjéért: a termelőcsoportokért. A falusi ifjúság, a DISZ-szervezetek tagsága kivette a részét az eddigi küzdelmekből is. Harcoltak az aratás, cséplés időben való elvégzéséért. Nem egy községben a DISZ lelkes fiataljai segítették győzelemre vinni a begyűjtést. Most új fronton kell harcba inni. I.itvk.............írt esl-jeket a temetőcsoportokfejlesztési tervének sikeres megmosdásáért kell mozgósítaniok. A DISZ most van azon az úton, hogy valóban a Párt legjobb segítője, tartaléka legyen. Természetes, hogy amikor falusi pártszervezeteink atermelőcsoportok fejlesztéséért vívják a harcot, nem hiányozhatnak mellőlük a Párt ifjúsági szövetségének fiatal harcosai sem. Hogy a harc sikeres legyen, annak első feltétele, hogy a pártszervezetek és a DISZ-szervezetek között a kapcsolat még szorosabb és szilárdabb legyen, hogy pártszerve-zeteink irányítják és segítsék a DISZ parasztfiataljait ebben a harcban, tanítsák és neveljék őket a harc közben. Hogyan vehetik ki részüket ebből a harcból a legeredményesebben a falusi DISZ-szervezetek fiataljai? Éppen úgy, mint a Pirt tagjai, ők is példamutatással ésfelvilágosító munkával érhetnek, el teljes sikert. Az a DISZ- tag, aki meggyőző érvként a saját csoporttagságát,tudja felmutatni, eredményesen fog érvelni új csoporttagok belépéséért új termelőcsoportok létrehozásáért. Ezt bizonyítják a példák. Babocsárt az újonnan alakuló tszcs-be a DISZ titkára lépett be elsőként s a fiataléi-, követték őt. Karcagon 21 parasztffú, Kengyelen a DISZ- szervezet tagságának 30 százaléka lépett be ezekben a hetekben a termelőcsoportokba. Grábóc községben Vita Anna fiatal parasztlány, az „Alkotmány“-tszcs tagja, egymaga 42 új tagot szerzett az agitáció során. Ezek a fiatalok példamutatásukkal többszáz dolgozó parasztnak segítettek abban, hogy megtalálják a boldogulás útját. A példamutatás azonban önmagában nem elég. A SZJZSZ parasztfiataljai járják sorra a házakat, beszéljenek a dolgozó parasztokkal, különösen a dolgozó parasztfiatalokkal. A fiatalok minden faluban, (inden tanyán— jól ismerik egymást. A DISZ-szervezetben dolgozók, sőt az azon kívül maradott kis- és középparáztifjak és lányok is közel állnak egymáshoz és könnyebben megértik egymás szavát, mindnyájan fogékonyabbal az újra haladó Iránt, már körükről fogva is. De szép feladat fiatalok számára az is, hogy —ahol ez még nem történt meg — szüleiket vezesse a helyes útra és győzzék meg a törzselőcsoportba való belépés helyességről Számos példa van erre. Segítsenek a falusi DISZ- szervezetek tagéi a Wineföcsoportok tömeges látogatsának szervezésében és könnyei a)b.an. hegy. minél nagobb .íhny í' fjen végijpek' ren t-az egyénilég''dö'ígtzu. parasztok a Szovjetunióból hazaérkezett parasztküldöttek beszámolóin .Igen nagy feladatok várnak a termelőcsoportok már működő DISZ- szervezeteire és általában a fiatal termelőcsoporttagokra. Hatalmas erejű érvekkel rendelkeznek, amelyekkel meggyőzhetik az egyénileg dolgozó parasztokat, különösen a fiatalokat. Hivatkozhatnak ugyanazokra a példákra, miért bármely más társuk, de ezenkívül nekik vannak más érveik is. Elmondhatják például a berettyóújfalusi „Budai-Nagy Antal"-tszcs tpg■ jai, akiknek ősziárpából volt 20 mázsa 40 kilós termésük, az egyénileg gazdálkodók 10 mázsájával szemben — hogy a tszcs-ben fejlettebb, dúsabb eredményeket hozó gazdálkodás folyik. De elmondhatják azt is, hogy azok a parasztfiatalok, akiknek otthon — és ez is az átkos múlt maradványa — sokszor csak „hallgass“ a neve az idősebbek között s akik nem mindig látják kemény munkájuk használ, a termelőcsoportokban egyenrangú tagjai a közösségnek, munkaegységüket külön, egyénileg számolják el s becsülettel kiérdemelt keresetükkel maguk rendelkeznek — anélkül, hogy ennek szüleik a legcsekélyebb mértékben is kárát vallanak. Elmondhatják, hogy a fiatalság számára szélesebb út nyílik a fejlődésre a termelőcsoportokban, ahol az embernek a legnehezebb munkákban segítségére siet a gép, s több szabadidő marad a tanulásra, sportra,szórakozásra. Szavaik bizonyságául ott van a termelőcsoportok fiatal tagjainak élete. Ezek a fiatalok fűzzék most szorosabbra barátságukat az egyénileg dolgozó parasztfiatalokkal. Hívják meg őket kultúrcsoportjaik előadásaira, szórakozásaikra. És ha jogosan él is bennük annak büszke tudata, hogy a falu ifjúságának leghaladottabb csoportját alkotják, ne fennhéjázó gőggel, hanem baráti, felvilágosító szóval segítsék társaikat az általuk már felismert helyes útra. A felvilágosító munkából ne maradjanak ki az állami gazdaságok DISZ- szervezeteinek fiataljai sem. Az ő céljuk is közös a többi dolgozó parasztfiatalévall elősegíteni a fejlődést, szabad, gazdag és erős hazát építeni a felnövekvő dolgozó magyar fiatalságnak. Ezt a nagy célt segítik elő a termelőcsoportok fejlesztéséért folytatott felvilágosító munkájukkal. Nagy munka, nagy feladatok várnak tehát a falusi DISZ-szervezetek fiataljaira. Ezeket a feladatokat csak úgy oldhatják meg, elért eredményeiket csak úgy fejleszthetik tovább, ha kiküszöbölik azokat a hibákat, amelyek még sok falusi DISZ-szervezet munkájában megmutatkoznak. A legfőbb hiba az, hogy egyes DISZ-szervezetek még nem ismerték fel, milyen óriási jelentősége van egész népünk s ezen szelül a parasztifjúság életében a termelőcsoportok fejlesztésének. S ahol ezt nem látják, ott nem is harcolnak érte. A bácskiskun megyei DISZ-bizottság például nem törődik a tszes agitációval, nem viseli szívén parasztifjú- ságunk jövőjét. Ahol folyik is agitáció, ott is komoly hibák vannak, például elkerülik a középparaszti fiatalokat, holott azoknak éppen úgy jogos helyük van a temetőcsoportokban, mint bármely más dolgozó parasztnak. Másutt is a vezetők, például jónéhány járási, DISZ-titkár — elmaradnak az ifjúság tömegeinek lelkesedése és lendülete mögött. Nem irányítják a szervezetek munkáját ebben a küzdelemben, hanem az események mögött kullognak. Ki kell javítani ezeket a hibákat, hogy semmi se álljon annak a harcnak az útjában, .amelyet dolgozó parasztfiatalságúak, a falusi DISZ-szervezetek a termelőcsoportok fejlesztéséért, saját jobb jövőjükért vívnak most meg. Pártszervezeteink kötelessége, hogy ahol ilyen hibákat tapasztalnak, nyomban adjanak meg mindentámogatást a fiataloknak, hogy minélelőbb kijavíthassák- lkukat. Legyenek a DISZ falusi szervezetei lelkes, harcos osztagai annak a seregnek, amely mostnem könnyű, de dicsőséges és eredményes harcot vív mindenütt az országban a termelőcsoportok fejlesz-, -téséért s utat tör dolgozóparasztsági Hok számára ■ egy nálunk eddig nem ismert boldog és virágzó élet* felér Nagy népgazdasági jelentőséget tulajdonítva azoknak az intézkedéseknek, amelyek biztosítják: a) a Kaspi-tenger környéke éghajlati viszonyainak megjavítását, amely éghajlat egyik legkomolyabb forrásai a volgarmenti aszálynak; b )a kaspi tengermenti síkság északi része puszta és félpuszta vidékeinek meghódítását az állattenyésztés és a földművelés széleskörű fejlesztésére; c) a volgántúli terület déli vidékeinek öntözését a belterjes és állandó földművelés fejlesztésére; d) a Szarpin-alföld, a Fekete Földet, és a Nogai-sztyeppe vízzel való ellátását és öntözését az állattenyésztés széleskörű fejlesztésére; ipari jelenzségű erdők és az aszálytól védő erdők telepítésére; e) a volgamenti terület központjának és a Központi Feketeföld Övezet területeinek elektromos energiával való pótlólagos ellátását és 1) a Volga alsó folyású hajózási viszonyainak megjavítását. A Szovjetunió minisztertanácsa elhatározta: 1. Vízierőmű építését a Volgán Sztálingrád kerületében, nem kevesebb, mint egymillió hétszázezer kilowatt teljesítménnyel, amely évenként átlagosan körülbelül tízmilliárd kilowattóra elektromos energiát termel. A vízierőmű építését 1951-ben meg kell kezdeni és teljes kapacitással 1956-ban üzembehelyezni. 2. A sztálingrádi vízi erőmű elektromos energiáját a következőképpen osszák el:: a) Moszkvának négymilliárd kilowattóra évenkint. b) A Központi Feketeföld Övezet területeinek egymilliárd kétszázmillió kilowattóra , évenkint. c) A sztálingrádi, szaratovi és asztraháni területeknek kétmilliárd nyolcszzázmilió kilowattóra évenkint. 1) AVolgán túl és a Káspi-tenger környékének öntözésére és a földek vízzel való ellátására kétmilliárd kilowattóra évenkint. 3. Az alábbi építkezéseket kell elvégezni: a) Sztálingrádi szabadesésű főöntözőcsatornát és vízellátó-rendszert építeni a káspitengermenti alföld északi részének a Volga és az Ural között fekvő körülbelül hatmillió hektár kiterjedésű területének a sztálingrádi víztárolóból történő öntözésére. b) Öntözőrendszert építeni a sztálingrádi vízierőműtelep elektromos energiaijának felhasználása alapján egymillió ötszázezer hektár föld öntözésére a Volga és az Ural folyók között, a sztálingrádi vízellátó csatornától ászukra és a volga—ahtubini árterületen a káspitengermenti kerületek vízzel való ellátására. c) Csatornákat és vízellátó rendszereket létesíteni a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogai-sztyeppe körülbelül ötmillió ötszázezer hektár kiterjedésű földjeinek vízzel való ellátására és öntözésére. d) Homokkötő erdőt telepíteni a vízzel ellátott területeken (a Kaspitenger melléke és a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogyi-sztyeppe és öntözőrendszert a jobb földek öntözésére a legeltetés megszervezésére és az állattenyésztés" nagy méretekben való fejlesztésére. 4. A sztálingrádi vizierőmű építésének elvégzésére „Sztálingrád-gidrosztroj" néven építkezési szervezetet kell létrehozni. A „Sztálingrád-gidrosztroj“ vezetője F. G. Loginov elvtárs és az építkezés főmérnöke S. A. Medvegyev elvtárs lesz. 5. Minden, a sztálingrádi vizierő- mű és a sztálingrádi főcsatorna, valamint a Szárpin-alföldnek, a Fekete Földeknek és a Nogaj-sztyeppének a Volga- és a Terek-folyókbó történő öntözésére szolgáló főcsatornák építésével kapcsolatos tervező- és kutatómunka elvégzését a „Gidropropekt“ (S. Ja. Zsuk elvtárs) végzi. A sztálingrádi vizierőmű tervezésénél gondoskodni kell a vasúti fővonal számára áthidalásról a Volga-folyón át. 6. A villamoserőművek minisztériuma dolgozzon ki tervet az energetikai rendszereknek fejlesztésére, amelyek a sztálingrádi vízierőműtől fogják kapni a villamosenergiát. 7. A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumát meg kell bízni, végezzen kutatásokat, állítson össze tervet és hajtsa végre az építő munkálatokat: a) a volgántúli egymillió ötszázezer hektár föld öntözésére vonatkozólag; b) a kaspi tengermenti alföldnek a Volga- és az Ural-folyók közti északi részén körülbelül összesen hatmillió hektár földnek vízzel való ellátására és öntözésére a sztálingrádi víztárolóból; c) a Szarpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogaj-sztyeppének, összesen körülbelül ötmillióötszázezer hektár területnek, a Volga- és a Terek-folyókból történő vízellátásával és öntözésével kapcsolatos tervek kidolgozása során figyelemmel kell lenni a villamosenergia bevezetésére a földművelésbe (villamos szántás stb.) elsősorban az újonnan öntözött földeken. 8. A Káspi-tenger menti alföld északi részében, továbbá, a Volga- és az Ural-folyó között a sztálingrádi vízelárasztó csatornától északra, valamint a Szárpin-alföldön, a Fekete Földeken és a Nogaj-sztyeppén létesítendő erdőültetéssel a következő szerveket kell megbízni: az állami alap földjein a Szovjetunió erdőgazdasági minisztériumát, a kolhoz-földeken a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumát és a szovhozok földjein a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát. 9. A Szovjetunió szovhozügyi minisztéri^a^ meg kell bízni nagyszűrésével^^F káspitenger környéki alföld északi, a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a Nógai-sztyeppe vízzel ellátott és öntözött területein. 10. Meg kell bízni a Szovjetunió erdőgazdasági minisztériumát, szovhezügyi és mezőgazdasági minisztériumát, hogy a Szovjet Tudományos Akadémiával és a Leninről elnevezett Országos Mezőgazdasági Akadémiával együttesen terveket dolgozzanak ki erdőültetvények létesítésére és erdőgazdasági intézkedések megtételére annak érdekében, hogy megkössék a homokot a Káspi-tenger körüli alföld területén, a Volga és az Ural közötti földeken, valamint a Szarpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogaj-sztyeppe területén. Meg kell bízni a Szovjetunió minisztertanácsa mellett, működő mezővédő erdőövezeti főigazgatóságot, az erdőültetési és erdőgazdasági intézkedések általános vezetésével és az erre vonatkozó tervek összeállításának öszszehangolásával. 11. Meg kell bízni a Szovjetunió szovhezügyi minisztériumát és mezőgazdasági minisztériumát, dolgozzon ki intézkedéseket az állattenyésztés fejlesztésére és legelők létesítésére a Káspi-tenger melletti alföld északi részének, a Szarpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogai-sztyeppe vízzel ellátott és öntözött területein. Újabb hatalmas vízierőmű építését rendelte el a Szovjetunió minisztertanácsa Sztálingrád kerületében a Volga-folyón Az új hatalmas természetátalakítási munkálatok színhelye. A vastag fekete ívek a Volgán az új erőműveket jelzik Az ötéres tervkölcsön első ny€*rtemény húzását sc#*/#tembrer / /-t* és 17-v között rendezik Haladéktalanul át kell adni minden dolgozónak kötvényét Szeptember 14-e és 17-e között rendezik meg az ötéves tervkölcsön nyereménykötvényeinek első sorsolását. Mivel a háromnegyedmilliárdos tervkölcsön, túlnyomó részét a dolgozók nyeremény kötvényekben jegyezték, jelentős összegű nyeremény — körülbelül harmincmillió forint — kerül az első húzás alkalmával kisorsolásra. Ezután pedig a sorsolásokat félévenként újra megismétlik. A vállalatoknak és közületeknek egyetlen napot sem szabad késlekedniük, haladéktalanul át kell adniuk minden dolgozónak a kötvényeket. Ezzel biztosítják azt, hogy a kölcsön jegyzői részt vehessenek a nyereménysorsolásban. A kötvénykiosztás munkája a befejezéshez közeledik. Azoknak a közületeknél és vállalatoknak, amelyek elmaradtak, a dolgozók érdekében a végelszámolást az Országos Takarékpénztárhoz haladék nélkül be kell küldeni. Az ötéves tervkölcsön nyereményötvényei 200 forintos névértékűek,kerültek kibocsátásra. A kisebb kölcsön jegyzők érdekeinek megfelelően fél- és negyedkötvények is kiadásra kerültek A sorsolásban a nyeremények teljes értékét a 200 forintos egész kötvényekre fizetik ki. Az,ötven forintos negyedkötvényekre kihúzás esetén a nyeremény negyedrésze, a száz forintos félkötvényekre a nyeremény fele. jut Azonos sorszámmal tehát a 200 forintos kötvényből egyet, a 100 forintosból A és, B megjelöléssel kettőt, az 500 forintosból A, B, C, D megjelöléssel négyet bocsátottakki. • ■.................... J0'i.ll.“. .JJfififirő