Szabad Nép, 1950. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

12 9.Minden anya, aki féltő gonddal vigyáz gyermeke jövőjére, a ti erős barátokban, jó fegyvereitekben bízik.99 Az egész üzem képe, a hajszálpon­tos, gyors munkára szoktatott gépek zümmögése, a feldíszített kultúrotthon, a tiszta, őszi égre szürke csíkokat raj­zoló kéményfüst békés látvány. Hátha még bemegyünk az udvarra, ahol az egykori bárói villa helyén bölcsőde és napköziotthon működik. Ezt a gyárat, bölcsödét, kultúrott­hont veszély fenyegeti. Halállal keres­kedő imperialisták újabb háborúban porrá szeretnék zúzni ezt az üzemet is, kihűlt hamutengerré változtatni a környéket, örökre ráfagyasztani kis­gyermekünk szájára a nevetést, bom­bával szétverni apró bútoraikat, játé­kaikat. Nem, nem felejtik el ezt egy pilla­natra sem a Danuvia dolgozói. S az utóbbi időben különösen sokat gondol­nak rá. De nemcsak gondolkoznak róla! Küzdenek is, hogy az embervérre szom­jas banditák háborús törekvéseit visz­­szaszorítsák. Most elsősorban a terme­lés fokozásával küzdenek, de még sok egyébbel. ■ Béke és háború, alkotás és pusztu­­lás, gyász és öröm — éppen tegnap is sokat beszéltek ezekről. A kultúr­­o­tthonban ünnepélyt tartottak. A gyár a nemsokára bevonuló, újoncait en­gedte el útjukra. Binó Béla elvtárs, az üzemi pártszervezet és a Szabad­ságharcos Szövetség nevében beszélt. Elmondta, hogy a termelésben bizony hiányozni fognak a bevonuló fiatalok. De még ezerszer nagyobb áldozatokat is hozunk, ha kell, erős, a Szovjet Hadsereg és a népi demokráciák fegy­veres erőinek oldalán legyőzhetetlen néphadseregünkért. ” Az emelvényen ott ül Komjáth al­hadnagy elvtárs is. Felszólalt. Al­kotmányunkat idézte: „A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisz­telő kötelességük, hogy általános véd­­kötelezettség alapján katonai szolgá­latot teljesítsenek. A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden pol­gárának szent kötelessége." A kultúr­­otthonban már sokszor összeverődtek tapsra a tengerek, sokszor nőtt vi­harrá a lelkesedés. Szavai után azon­ban olyan ünneplés, taps kerekedett, hogy messze túlhallatszott a kultúr­otthon falain, végigsiklott a környező utcákon, megtöltötte a gyárudvart, erősebb volt, mint a gépek zúgása. A hazaszeretet, a néphadsereg szeretete forrósította át a termet. Skoda Józsefné, az üzem egyik dol­gozója is szólt a fiatalokhoz. Amikor beszélt, arcán kisimultak a barázdák: „Mosónő, mindenki cselédje voltam a felszabadulás előtt. El sem tudom mondani, hogy mennyit szenvedtünk akkoriban. Férjem betegen feküdt, én pedig éjszakákat dolgoztam át s ha a gyermekeimet magammal vittem a munkára, a „méltóságos asszony“ rámordított: vigye haza a kölykeit. A fiam­ most katonatiszt. Vigyáz, hog­y soha vissza ne hozhassák a régi, úri, méltóságos világot. Kedves fiaim — mint idős munkásasszony, hadd szó­­lítsalak így benneteket —■ ha bevonul­tok, gondoljatok arra, hogy minden anya, aki féltő gonddal vigyáz gyer­meke jövőjére, a ti erős barátokban, jó fegyvereitekben bízik.“ Skodáné itt befejezte szavait, de nem is tudott volna többet mondani, csak szemét töröl­gette. Dobronai Kálmán elvtárs, őszhajú, drótkeretes szemüvegű géplakatos, így beszélt: „Éppen háromszor 21 eszten­dős vagyok. Szolgáltam még a csá­szár seregében is, nagyon, nagyon meggyö­trtek. De most ha kell, még én is fegyvert ragadok. Szabadsághar­cos vagyok, őszintén mondom, irigyel­lek benneteket, öröm és dicsőség ma katonának lenni." Most Krebesz Gézáné állt fel. Hangja határozott, kemény volt, ami­kor megfogadta- Az üzem dolgozói mindent elkövetnek, hogy a termelés­ben helytálljanak azok helyett is, akik most a néphadseregben vigyáznak, hogy békében dolgozhassunk. Mi, anyák — mondta — büszkén adjuk fiainkat katonának.­ Minden szem a fiatalokat nézte, szeretett fiainkat, a jövő bátor harco­sait. Puskás Sándor ifjúmunkás állt fel közülük. Emelt hangon ígérte meg, hogy a néphadseregben igyekszenek még jobban megállni a helyüket, mint a gépeik mellett. Nem búcsúzunk — mondta —, mert nem szakad meg a kapcsolatunk az üzemünkkel, de más üzemekkel sem, hiszen a nép hadse­rege, a dolgozók hadserege. Nem to­lunk szégyent a Danuviára! Mindenki nem mondhatta el, ami szívén feküdt. Másnap azonban reg­gel az udvaron, később a műhelyek­ben, az ebédszünetekben, a váltás előtt és után mindenki a bevonulók­kal beszélt. Körülfogták őket. Akik délben le is adták a szerszámot,és már indultak, azokat szeretettel öle­lik át. Hauber István, a szerszám­­lakásosműhely vezetője ezt mondja: „Alaposan rá kell vennünk a mun­kára, hogy pótoljuk Gizell Jenőt, aki az elmúlt héten 143 százalékot telje­sí­­tt, meg a többi bevonuló fiatalt, Darázsi Józsefet, Wesiczki Románt. Én a múltban a legkülönbözőbb fur­­fangokkal bújtam ki a katonaság elől. Nem volt nekem akkoriban ha­zám, sokszor még fedél sem a fejem fölött. Ma örülök, hogy a műhelyemből tizen öltik fel nemsokára néphadsere­günk egyenruháját. Én úgy köszönöm meg nekik, hogy rám is vigyáznak, mégjobban igyekszem dolgozni.“ • Gizell Jenő szerszámkészítő-lakatos, ifjúmunkás a bevonulás előtti utolsó munkáját készíti el nagy figyelemmel: századmillim­éternyi pontossággal csi­szol egy fúróperselyt. Mikor elkészül, megáll egy pillanatra. Takács Tibor elvtárs, gyalús szólal meg mellette: „Szép dolog fegyverrel, jó fegyverrel vigyázni az épülő or­szágra. A földalatti gyorsvasára és a Dunavölgyi Timföldgyárra ..Gizell Jenőben valami meleg érzés hullám­zik. Jólesik hallania, hogy mennyire megbíznak benne, rábízzák az orszá­got, az ötéves terv óriás gyermekei­. Érzi­­a felelősséget, ezentúl nemcsak műhelyére, hanem az egész országra kell vigyáznia. A bevonulok nyugodtan készülnek, hogy a békéért folyó harc új szaka­szára induljanak, hogy ezentúl fegy­vereiket szeressék, gondozzák úgy, mint gépüket. Tudják, hogy azért dol­goznak megállás nélkül az üzemek, azért pihennek le nyugodtan a munka után a dolgozók, mert a néphadsereg vigyáz életükre, hazájukra. A fiatalok közül csak Királyföldi János szerszám­­­akat is izgatott. Barna haja egészen a szemébe hull. Jelentkezett­­katonának, de még nem kapta meg a behívót. Talán kinevelnék a többiek, ha el­mondaná, az éjjel már azt álmodta, hogy egyenruha feszül rajta. Magának sem meri bevallani: irigyli, akik hol­nap bevonulnak. Igen, a Danuvia gyárat,­­ amelyet 1944-ben a fasiszták teljesen kirabol­tak, melyet azóta korszerű gépekkel szerelt fel népi demokráciánk, amelyhez az elmúlt évben új kovácsműhelyt épí­tettek, kultúrotthont, napközit, sportpá­lyát létesítettek mellé a dolgozók életé­nek megjavításáért, megszépítéséért, a veszély fenyegeti. Déli határainkon a végsőkig lealjasult Tito szedett-vedett bandája vicsorít, az amerikai agresz­­szorok, akik most Korea hős népét pusztítják, szeretnék tovább szélesíteni a háborút. Mi látjuk ezeket a veszélye­ket és felkészülünk rá. Nyugodtan dol­gozunk, építünk, mert tudjuk, hogy a béketábor élén legyőzhetetlenül, szikla­­szilárdan áll a Szovjetunió, a Szovjet Hadsereg! A mi frontszakaszunkon pe­dig az egész nép szeretetétől övezett néphadsereg őrködik. Emlékezz csak vissza felszabadításunk nagy ünnepére, április negyedikére. Ott dübörögtek az utcákon néphadseregünk hatalmas harckocsijai, diadalmas vörös csillag izzott rajtuk. Végeláthatatlan sorokban gördültek az ágyúk, a páncéltörők, hon­­védeink keményen markolták kiváló fegyvereiket. Erő és bátorság áradt be­lőlük. S minél többet dolgozunk érte, annál erősebbé, acélosabbá válik Nép­hadseregünk. A Danuvia újoncai most ennek a nagyszerű hadseregnek lesznek tagjai, tovább erősítik a hadsereget, mint a többi bevonulók, ők is vigyáz­nak majd alkotó munkánkra, hogy nyu­godtan dolgozhassanak a földeken az erős traktorok, hogy szocialista hazá­ban nőjjenek fel mosolygós gyerme­keink. Holnap elindul a Danuvia valameny­nyi újonca. A laktanyákban már készí­tik fogadásukra a diadalkaput, „üdvö­zöljük a bevonuló újonc-bajtársakat!" Beiírthirmh Október 24-én és 25-én valamennyi vidéki és budapesti alapszervezetben népnevelő­ értekezletet tartanak. SZELES IDŐ A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban pénteken a hőmérséklet általában 14—16, Szentgotthárdon 17 fokig emelkedett Balassagyarmatról né­hány csepp esőt jelentettek. Várható időjárás: Mérsékelt, időnként élénk északnyugati-északi szél Felhőátvonu­lások, egy-két helyen kisebb eső. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. — SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Szerkeszt­ő szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Blaha Lujza­ tér 3. Tel.: 343—104, 343—105, 543—107 , 343-108. Egyéni előfizetés: 143-012, 143—017. Üzemi előfizetés: 136-121, 137-816, 138-621 Előfizetési díj: havi 11 Ft Csekkszámla a Magyar Nemzeti Banknál: 5971. SZIKRA Lapnyomda I SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1930 OKTÓBER 22 Novák Éva : új magyar világrekorder A legjobb magyar úszók ragyogó csúcsteljesítményei Székesfehérvárott Két hatalmas autóbusz halad szom­baton délben a balatoni országúton Székesfehérvár felé. Az utasok: a ma­gyar úszósport legkiválóbb férfi és női versenyzői és az utánpótlás legte­hetségesebb tagjai, akik az elmúlt napokban a tanácsválasztás alkalmá­ból rendezett versenyeken eddigi re­kordjaik túlszárnyalását tűzték ki fel­adatul maguk elé. Kísérleteiket teljes siker koronázta: nemcsak több ma­gyar, hanem egy új európai és egy új világrekordot is felállítottak, össze­sen 13 új csúcseredményt értek el és ez a teljesítménysorozat az egész vi­lágon nagy feltűnést keltett. A 3x100 méteres női vegyesváltó nagyszerű világrekordjával kapcsolatban a fran­cia L’Equipe című lap még azt is megjegyezte, hogy „egy új nemzet tű­nik fel a női úszósport egén". A kollektív munka győzelme A kitűnő magyar úszók most ismét kísérletekre készülnek, hogy újabb másodperceket, tizedmásodperceket fa­ragjanak le eddigi eredményeikből. Az autóbuszban Székely Éva, Nemes Judit, a Novák-testvérpár, a férfiak közül Kádas, Szilárd, Gyöngyösi, Tumpek egymás mellett ülve latolgat­ják az esélyeket. Itt vannak az edzők is: Rajki Béla, Hunyadfi István, Sá­­rosi, Bakó, akik az úszók kemény, szí­vós munkáját irányítják. Az edzők emlékeznek, hogy még a nyári hóna­pokban súlyos kritika érte őket amiatt, hogy megfeledkeztek a közösségi munkáról, amelyet a még jobb ered­mények elérése érdekében kellene vé­­gezniök. A felszabadulás után a ma­gyar sport a tehetséges úszók részére minden lehetőséget megadott, de az okiatokban még élénken éltek a régi sportszellem maradványai és nem kö­zös erővel dolgoztak, hanem sokszor ellenségeskedve figyelték egymás mű­ködését. Ha egyik-másik versenyzőnél észrevették valami hibát , nem hív­ták fel erre a figyelmet, hátha így a saját versenyzőjük arathatja le a babérokat. A bíráló használt. A vezetők és az edzők megértették, hogy a magyar úszósport is csak akkor növelheti si­kereit, ha munkájában felhasználja azokat a módszereket, amelyek az élen­ járó szovjet sportot jellemzik, ha az élsportolók és az edzők szívesen átad­ják egymásnak „műhelytitkaikat". így került közelebb egymáshoz Novák Ilonka, Hu­nyadfi István edző tanít­ványa, Temes Judit, aki Rajki Béla neveltje és Székely Éva, akit Sárosi Imre edző oktatott eredményesen. Közös edzésekkel, megbeszélésekkel, tapasztalataik kicserélésével készült fel a három kitűnő úszónő a 3x100 méte­res vegyesváltóra és az eredmény: 1.2 másodperccel megjavították a legjobb női úszóeredmények közé tartozó világ­csúcseredményt, amelyet eddig a hol­land csapat­ tartott. S ugyanennek kö­szönhető a különböző egyesületekből összeállított 4x100 méteres férfi gyors­úszó váltó új, nagyszerű Európa­rekordja is. Most a mag­ar úszók már együtt örülnek egymás eredményeinek. Az a fáradhatatlan, lankadatlan munka, amely eddig készülődéseiket jelle­mezte, most napról-napra újabb gyür­mölésokat terem. Új rekordsorozat a székesfehérvári uszodában Az autóbusz délután félhá­romkor ér­kezik Székesfehérvárra. A város nagy­szerű fedett uszodája feldíszítve várja a magyar úszósport legjobbjait, akik a tanácsválasztás előestéjén, ünnepi han­gulatban akarják itt emlékezetessé tenni ezt a napot. A medence szélén elhelyezett padokon, a kis tribünön fiatal úttörők és felnőttek várják ér­deklődéssel­ a bajnokok szereplését. Itt van a nézőtéren a magyar úszósport valamennyi vezetője,az Országos Sport Hivatal elnöke, Hegyi Gyula elvtárs és a nemzetk­özi osztály vezetője, Kraj­­csovics István elvtárs. Az első szám: Novák Éva rekord­­kísérlete a 200 méteres mellúszásban. Novák Éva csak néhány napja javí­totta meg régi csúcseredményét , most ezt is túl akarja szárnyalni. Az indító pisztolylövésére egyedül száll a vízbe. Nagyszerűen rajtol és pom­pásan veszi a fordulókat. Már az első 100 méter után látszik, hogy újabb nagy eredmény lesz. Amikor beül a célba, a közönség lélekzetvisszafojtva várja az eredményhirdetést. — Novák Éva 200 méteres mell­úszásban elért eredménye 2:48.8 mp-es új világrekord! Percekig tart a tomboló taps a ki­vételes teljesítményért. Novák Éva 4 tizedmásodperccel javította meg a hol­land Van Vliet eddigi világrekordját és 2 és fél­­násodperccel szárnyalta túl saját legjobb eredményét. Ezzel újabb magyar csúcseredmény kerül a női úszóvilágrekordok táblázatára. Ezután a 4x100 méteres férfi gyors­­váltó úszás­ következik. Kádas kezd 57.4 mp-es idővel, utána Gyöngyösi szokott formájánál valamivel gyengéb­ben úszik (1:00.2), Nyék­ ismét kitesz magáért (58.8), míg a váltó utolsó tagja, Szilárd 56.8 ragyogó idő alatt teljesíti a távot s ezzel a staféta 3:53.2 mp-es új Európa-rekordot állít fel. A 3x100 méteres női vegyesváltó (Novák Ilonka, Székely, Temes) ismét megkísérli a néhány nappal ezel­őtt elért világrekordja megjavítását. Most szin­tén jól úsznak, de végeredményben a 3:41.4 mp-es teljesítmény k­ét tizeddel elmarad a legutóbbi eredménytől . A következő számokban a világre­kord és­ az Európa-rekord mellé újabb magyar csúcsteljesítmények sorakoz­nak. A 100 méteres férfi pillangó­­úszásban a fiatal Tumpek 1:07.8 m­p-re javítja régi 1:08.1 mp-es ered­ményét, míg a 200 méteres férfi pillangó­úszásban Németh Sándor ded­­i meg 2:41 mp-es teljesítményével a több mint három éve fennálló 2:41.2 mp-es magyar rekordot. Végül Székely Éva a 100 m-es női pillangózásban elért 1:18.6-os új magyar rekordja és két ifjúsági csúcseredmény egészíti ki a nagyszerű sorozatot. A tanácsválasz­ások alkalmából rendezett verseny páratlan sikerrel vé­get ért. A magyar férfi és női úszók olyan világraszóló eredményekkel tet­ték emlékezetessé, amelyek valóban méltók ahhoz a hatalmas fejlődéshez, amelyet a magyar sport a felszabadu­lás óta elért. L. L. A Honvéd és a Textiles elvesztette veretlenségét Érdekes mérkőzések a labdarúgóbajnokságban Szombaton nyolc pályán kerültek sorra az NB I-es bajnoki labdarúgó­mérkőzések. A mérkőzéseken össze­gyűlt közönség lelkes hangulata és a pályák ünnepi dísze is jelezte, hogy tört értelmi jelentőségű napra, a tanács­­választásokra készül az ország népe. A mérkőzések szintte kivétel nélkül mind nagy küzdelmet és szép játékot hoztak. Több meglepetés is adódott, így a Textiles elszenvedte első vere­ségét a jó formába lendült Dózsától, a Honvéd pedig Győrben vesztette el veretlenségét. Az ÉDOSZ jó játékkal néhány hét után ismét győzött. Dózsa—Textiles 3:2 (2:2) ÉDOSZ—Diósgyőri Vasas 3:0 (1:0) Győri Vasas—Honvéd 2:1 (0:1) Vasas-Szegedi SZMTE 5:0 (3:0) Dorogi Torna—Csepeli Vasas 3:1 (0:1) Postás—Tatabányai Torna 2:1 (0:0) BDSE—Előre 1:1 (1:0) Szombathelyi Lokomotiv—­­Salgótarjáni Torna 0:0 AKIK MA VÁLASZTANAK... „A PÁRT MA NEVÜMRE ÍRJA A FALUT... 99 Cs­ádor Ferencnek tíz esztendő sem kellett volna, hogy végképp bele­rokkanjon a napszámossorba. Szapár­­falun, a határ hajdani bitorlói éppúgy kihajtották a szegény ember lelkét s éppoly szűken porciózták a napszám­bért, mint a többi földesurak. Nyolc­van fillér, egy pengő, egyhúsz... nyolcvan fillér, egy pengő, egyhúsz... Az embert lassan felőrölte a robot taposómalma, a néhány nyomorúságos fillérért vívott mindennapos, ádáz harc. Pengő húszat csak ritkán, szoros do­logidőben lehetett kiverekedni. Pedig pengő húszból kenyér se jutott elég a családnak. Kádár Ferenc sohasem felejti el, hogy hosszú esztendők során arra vágyakozott: egyszer, legalább egyszer istenigazában jóllakni kenyér­ből. Nem kellene se hús, se más, csak enni, jó, fehérbélű kenyeret és­­ nem számolni a karéjt. Régen volt? Nem is olyan régen. A hét hold, amit Hirsch Ödön egy­kori kétezer holdjából hasítottak ki Kádár Ferencnek, most bőven meg­­termi a kenyeret s az idén egy jó tehénke árát is kiadta. De Kádár azt mondja, ma még pengő húsz se lenne a napszám, ha Hirsch ülne a kastély­ban. Azok? A kutyák már a hetedik bőrt húznák le rólunk! És az éveken, évtizedeken át heggyé nőtt gyűlölet a legutolsó hetekben aludni se hagyta. Megérezte, hogy most, a tanács­választáskor van az ideje, hogy a régi népnyúzók orra előtt végkép berete­szelje a kaput. Járt házról házra, agitált, rábeszélt, néhol az asztalra vert: tudjátok-e, miről van szó? A há­zat már megépítettük és most húzzuk rá a tetőt, hogy se zápor, se jég ne árthasson a fa,aknaki __ M­it tudtam én azelőtt — LTM mondja — hogy mi az a közigazgatás! Honnan is tudtam volna. Azt sohase vettem észre, hogy igazgat­nak bennünket, csak azt tapasztaltam, hogy parancsolnak nekünk. És a fel­szabadulás után láttam, hogy a nép­nyúzók foggal-körömmel kapaszkodnak hatalmuk maradékába. A kulákok mind­járt becsúsztak a képviselőtestületbe, a bírói székbe. Negyvenhatban mezőőr­nek álltam. A taksám minden őrzött hold után öt kiló búza és öt cső kuko­rica volt. Az újgazdák, kisparasztok, középparasztok mind rendre megadták, ami járt. Hideg István, Bánok Ilenrik­­né, Deák Mihály kulákok azonban sem­mit se adtak. Azt mondták, menjek a bíróhoz, ha bajom van. Tudták, miért mondták. Balog Lajos bíró az ő embe­rük volt. Amikor kértem, hogy tegyen igazságot, a fejét ingatta. Hát ha nem adták meg, mit csináljunk? örüljön, hogy a többi megadta. ___ |\]ez­és az igazság? — kérdtem­­f' én. — Erre Balog csak vi­gyorgott. Persze már rég nincs a köz­ségházán. Csak azt akartam kihozni a dologból, hogy a képviselőtestületbe még be tudott furakodni az ellenség: a tanácsban nincs helye! Az egész falu választja a tanácsot, az egész falu el­lenőrzi munkáját. S ha valamelyik tag hátrább tenné a közérdeket, visszahív­juk. Kádár Ferenc ma reggel ünneplőbe öltözött. Nemcsak a hét holdról, a most vásárolt tehénről, a tisztességes ruhá­ról van szó. Arról van szó, hogy Ká­dár Ferenc ma reggel a szavazó­cédulával mondja el, amit eddig mun­kával és szóval mondott: Hat gyere­kem van, szépek, egészségesek. Egyik se éhes. Nincs a világon semmi, amiért odaadnám az ő jövőjüket. Hát én, Ká­dár Ferenc, rátok, új tanácstagokra ruházom az akaratomat: dolgozzatok úgy, hogy a mi új életünket, jövőnket a vihar se rendíthesse meg! (Szőke bajusza alá mosoly lopako­­dik, egész arca felderül: — Úgy van ám a tanáccsal, elv­­társ, mint a földosztással volt. A ne­vünkre írták, azóta nem a máséban, a magunkéban dolgozunk. Most a mun­kások, akik nélkül egy lépést se me­hetnénk előre — a Párt, a nevünkre írja a falut. Meglátja, hogy meglódul itt a munka! A tanácstagok pedig bíz­hatnak bennünk, minden erőnkkel se­gítjük őket munkájukban — hiszen magunkat segítjük vele. (—s—r) Az NB I. állása a szombati mérkőzések után: 1. Vasas 9 7 11 27:8 15 2.Textiles8 6 1 1 38:14 13 3.Honvéd7 5 1 1 31:8 11 4.Cs. Vasas9 5 1 3 20:11 11 5.D. Tárna9 5 1 3 22:22 11 6.Dózsa9 4 2 3 18:16 10 7.Ds. Vasas9 2 5 2 11:149 8.Sz. Lók.9 2 5 2 10:149 9.Postás9 3 3 3 9:149 10.Gy. Vasas9 4 3 3 20:168 11.S. Tárna8 2 4 2 11:118 12.SZSZMTE9 3 2 4 13:288 13.ÉDOSZ9 3 1 5 16:207 14.Előre9 2 1 6 12:235 15.BDSE9 1 2 6 14:314 16.T. Tárna9 2 2 7 9:312 TOTÓEREDMÉNYEK: Győri Vasas—Honvéd Dorogi Tárna—Csepeli Vasas BDSE—Előre Textiles—Dózsa ÉDOSZ—Diósgyőri Vasas Postás—Tatabányai Tárna Szombathelyi Lók.—S. Tárna Nyíregyházi Elektr.—Perecesi T. Szombathelyi SZMTE—Sopr. Lók. Ceglédi VSK—Szolnoki SZMTE Bp. Lokomotív—Szolnoki Lari. X. ker. ÉDOSZ—Tatabányai Ép. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL HÉTFŐ: KOSSUTH RÁDIÓ. 5.00: A rádió népi zenekara, az Acél és Fémárugyár énekkara. — 5.20: Lap­szemle. — 5.30: Falurádió. — 6.05: Ha­rxall muzsika. —­­6.45: Hírek. — 7.00 Indulók. — 7.20: Magyar népdalok. - 3.00: Lapszemle. — 11.30: A bubik együttes. — 12.00: Hírek. — 12.15: A Állami Tűzoltózenekar. — 13.00: Operett részletek. — 13.30: Hangos Újság. -14.00: Hírek. — 14.10: úttörő Híradó. - 15.55: Keringők, polkák. — 16.20: Isko­lások rádiója. — 17.00: Hírek. — 17.10 Az ifjúsági rádió műsora. — 17.40 Dalolj velünk. — 18.00: A néphadsereg híradója. — 19.00: Hangos Újság. 2 2 0.00: Hírek. — 20.20: Tíz perc sport — 20.30: Üzemi hangverseny a Haze Fésürfonó dolgozóinak. — 22.00: Hírek Sport. - 23.20: Éjféli muzsika. — 24.00 Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 5.30: MHK-negyedóra. — 5.45: Zene­ébresztő. — 6.05: Termelési lapszemle — 6.15: A lengyel rádió szórakoztat műsora. — 6.45: Jó reggelt, gyerekei­ — 7.10: Beszélő atlasz. Fülöp-szigetek — 7.35: Szórakoztató zenekari muzsika — 10.00: Hírek. — 11.00: Gyermekrádi — 15.00: Iskolások rádiója. — 15.40: A haltás. Fiatal költők versek — 17.30: A rádió tánczenekara. — 18.10: A csillag­rendszer kialakulása és fejlődése. El adás. — 18.40: A népjóléti minisztérium ajándékra­ti­ora az önkéntes véradók­nak. — 19.10: A VIT zenei anyagából Korea dalai. — 19.40: Egy falu — eg: ' »v* 1­ — 20.00: Magyar könnyűzene.­­ 21.00: Falurádió. — 21.15: Magyar da­lok. — 22:20: A lengyel rádió szórakoz­tató műsora.

Next