Szabad Nép, 1951. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1951-04-29 / 100. szám
2 A Párt iránti szeretetet, ötéves tervünk eredményeit, békeharcunkat fejezik ki a budapesti üzemek és kerületek felvonulási díszítései Budapesten reggel 8 órakor kezdődik a katonai díszszemle. A gyalogság, a gépesített egységek, a különböző fegyvernemek alakulatai díszszemléje után, 10 órakor kezdődik el Budapest dolgozó népének felvonulása a Hősök terére. A felvonulás hat oszlopban történik. A Rákosi Művek dolgozói az egyik oszlop élén az üzem főkapuját és az üzemrészeket ábrázoló, hatalmas Idekorációt visznek. Ezután haladnak a kongresszusi versenyzászlóval és hatalmas vörös, nemzetiszínű selyemlobogókkal, munkateljesítményük sorrendjében az RM gyárai. Minden üzemrész menetoszlopainak élén viszik a nemzetközi munkásosztály vezetőinek arcképét, a május 1-i jelszavakat, üzemeik munkáját ábrázoló díszítéseket. A Ganz Villamossági Gyár dolgozóinak élén a sztahanovisták haladnak. Az üzem menetében vesznek részt a marcibányi téri iskola úttörői, akiket a gyár patronál. A menetoszlop három hatalmas csillagot alkot majd. Az Acélöntő és Csőgyár dolgozói nagy órát visznek, amely a gyár eddigi termelésének eredményeit, a selejt - és az önköltségcsökkentés terén kivívott sikereket mutatja. A Magyar Optikai Művek élén hatalmas év üzemjelvényt visznek a dolgozók. A jelvényt másodszor nyerte el az üzem. Vörös zászlóerdő között viszik majd az üzem gyártmányait, termelési eredményeit is. A IV. kerületi Pannónia Szörmeárugyár dolgozói hatalmas piros táblával vonulnak fel, a tábla közepére . szőrméből Pártunk jelvényét készítették el. A Cérnaárugyár munkásai olyan sorokban vonulnak majd, hogy az üzem élén haladók kezében a vörös zászlók az MDP betűket mutatják. Hatalmas képeket visznek majd a IV. kerület élén az újpesti dolgozók A képek azt ábrázolják, milyen új gyárakkal, lakóházakkal, parkokkal, közlekedési eszközökkel gazdagodott Újpest az ötéves terv első évében. A felvonulás után megkezdődnek az előadások és sportbemutatók a szabadtéri színpadokon, sportpályákon, gyermekszínpadokon. A Városligetben vidám szórakozás várja a főváros lakóit. Minden üzemi dolgozó utalványt kap, melyre a Baffé Vállalat mozgó kocsijainál, az élelmiszersátrakban kenyeret, virslit és sört adnak. A baráti országokból küldöttek érkeznek a május 1-i ünnepségekre A május 1-i ünnepségekre számos külföldi vendég érkezik hazánkba, hogy a magyar néppel együtt köszöntsék a világ munkásai testvéri összefogásának nagy napját. A szabadságért harcoló hős koreai nép Mun Tu Dze elvtársat, a Koreai Szakszervezetek Központi Tanácsa alelnökét és Dán Un Szil élenjáró textilmunkásniőt küldi hozzánk. A testvéri népi demokráciák közül eddig Lengyelország, Románia, Bulgária és Csehszlovákia jelentette be küldöttei érkezését. Lengyelországból Wladislaw Grabowski, a Lengyel Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Wiktor Markiewka, Lengyelország legjobb sztahanovista bányásza érkezik hozzánk. Romániából Constantin Piloreanu, a Román Szakszervezeti Szövetség bor- és termelési osztályának vezetője és Ion Ilie, a Szakszervezeti Szövetség munkatársa érkezik. Bulgáriából Milko Milkov, a Szaktanács burgaszkörzeti elnöke és Nadezsda Transzka, Bulgária legjobb sertéstenyésztőnője, Csehszlovákiából pedig Vaclav Cipro, a Csehszlovák Szaktanács elnöke és Emilia Adamkova, a Szaktanács munkatársa érkezik hozzánk május 1-re. Az írókongresszus külföldi vendégei, élükön a Szovjetunió küldötteivel ,ugyancsak részt vesznek a május 1-i ünnepségen. Az Egyesült Izzó minden dolgozója ott lesz a felvonuláson Nyíló piros muskátli díszíti az Egyesült Izzó 8-as műhelyének minden oszlopát. Sokszínű virággal díszítették a munkapadokat, fonták körül a május 1-i verseny teljesítményeit hirdető táblákat is. Ebédidőben, munka után a húsz vörös zászló készüléséről érdeklődnek a műhely dolgozói. „Virágerdőt varázsolunk ide május 1-re” — mondják mindannyian Aztán a felvonulásról beszélgetnek: „Műhelyünk minden dolgozója ott lesz a május 1-i felvonuláson”, s Panelei Györgyné még hozzáfűzi: „Hatvannégy éves vagyok, részt vettem én már az 1919-es május 1-én is, ott leszek most is veletek.” Nemcsak a 8-as műhely dolgozói készülnek ilyen lelkesedéssel május 1-ére. A 2-es műhelyben az ifjúmunkások ebédidőben énekekre tanítják a dolgozókat. Esténként pedig, amikor a munka befejeződött, együtt készítik mindannyian a műhely dekorációját: az ötágú csillagot, a feliratokat, melyek a május 1-i nemzetközi munkásünnepet és a pártkongresszus határozatainak teljesítését hirdetik majd. „Előre ötéves tervünk megvalósításáért, szocialista építőmunkánk sikeres teljesítéséért!" Készül az egész gyár május 1-ére. A felvonuláson középen háromkerekű kocsin kivilágított falurészletet visznek, a falvak villamosítását jelképezve. Mellette két oldalon a lámpa- és rádiócsövek termelésének emelkedését mutató táblát helyeznek el. Készülnek már a képek is: egy mérleg egyik serpenyőjében munkás áll, a másik serpenyőben tőkések. A mérleg nyelve a munkás felé billen. A felvonuláson jelen lesz a gyár minden dolgozója, akik most azért harcolnak a munkapadok mellett, hogy méltón ünnepeljék május 1 -ét. S hogy milyen lelkesedéssel készülnek a felvonulásra, bizonyítja az is, hogy vendégeket is hívtak az Egyesült Izzó lelkes munkásai. A hartai „Lenin”, az apostagi „Dózsa”, a dunaegyházi „Táncsics”, a szalkszentmártoni „Békéért” és a sólti „Dózsa” termelőcsoport két-két legjobb dolgozóját hívták meg a május 1-i ünnepre. Velük együtt, egységes menetben vonulnak majd a IV. kerület élén a Hősökterére. Ezer ötlettel készülnek a dolgozók a május 1-i felvonulásra Üzemeink dolgozói a háborús uszítókkal szemben érzett gyűlöletüket is ki akarják fejezni a május 1-i felvonuláson. Képünk a Ganz Vagon 54- ös műhelyének dolgozói által készített karikatúrákat mutatja. SZABAD KÉP VASARNAP, 1951. ÁPRILIS 29 „Kedden reggel mindnyájan találkozunk...46 Lázas, örömteli készülődés az EKA-gyárban a május 1-i felvonulásra „A világ békeszerető népei — de az imperialisták is figyelik a májusi felvonulást. Úgy készülj rá!" Ezt harsogja a hangszóró két induló között az EKA-gyárban, s a gyár készül. Sokféle arca van a gyárnak — a múltban komor volt, mint a börtön, de most büszke és ünnepélyes. A Láng-gyár egyik munkása írta levelében, hogy „a mi üzemünkre a tőkés nemsokára már csak a helyrajzi számról ismerne rá. Átépítettük, megnagyobbítottuk, otthonunkká tettük". Ilyen most az EKA-gyár épülete is. A homlokzatán vörös transzparens köszönti, felette csokorba fogva zászlók lobognak. Mosolygó májusi arca van a gyárnak. Arrébb, építőállványok fogják közre a most épülő falakat, kétszeresére nő a gyár. Kultúrterem is épül, színpaddal és összerakható széksorokkal. A hangszóró azt mondja most „Üdvözöljük az éretkezés.. . dolgozótt, akik május 1-ére befejezik a földszinti üzemhelyiségeket". Május 1-re nagyobb lesz, megfiatalodik a gyár: 2-án megkezdik a gépek beszerelését az új galvanizáló és távvezeték-szerelő műhelyekbe. Itt, a szemünk előtt nem teljesedik az ötéves terv. A májusi verseny eredménye, hogy így halad a munka. Az építkezés elmaradt három héttel a tervtől. Az EKA-gyár dolgozói levelet írtak nekik: „A villamosenergia-termelésünk az ötéves tervben 1949-hez képest csaknem megháromszorozódik, az erősáramú villamosipar pedig 1954- ben ötször akkora értéket termel, mint 1949-ben. Hogy tervünket teljesíthessük, kérjük, adjátok át május 1-ig nekünk a távvezetékszerelő- és galvanizáló-műhelyeket." Az építkezés dolgozói ebédidő alatt összegyűltek a félig kész falak tövében. Valaki felolvasta az EKA levelét. Sándor Ilona segédmunkáslány szólalt fel először: „Az EKA-ban a falu villamosításához készülnek távvezetékek. Én tudom, mit jelent ez. .42 én falumba is mostanában vezették be a villanyt. Teljesítenünk kell az elvtársak kérését." Az idősebbek rábólintottak, egyikük ceruzát kerített és hozzákezdtek a válasz megfogalmazásához: „Teljesítjük a kéréseteket, május 1-re a földszinti helyiségeket átadjuk." Reggel, délben, műszakváltáskor sokan átszaladnak a habarcsos ládákhoz: „Meglesz május 1-re” — újságolják visszajövet. Az építők betartották adott szavukat. A hangszóró indulókat sugároz a legjobb dolgozók tiszteletére. A május 1-i felvonulás tábláira kerülnek azok a teljesítmények, melyek most születnek a műhelyekben. Kétóránként értékelik az eredményeket. A statisztikus számokkal teleírt papírok fölé hajol: a dekorációsok minduntalan beszaladgálnak hozzá az eredményekért. Az üzemi összeredményt vörös táblára festve viszik majd a menet élén, így küzdenek az EKA-gyáriak az ötéves tervért! A bakelitműhelybe szállnak most a hangszóróból ,az indulók, üdvözletek: Molnár Gizella a 9 órai értékeléskor 412 százalékot teljesített — Holpert Józsefné 376-ot. A kongresszusi versenyben mindketten zászlót nyertek: Molnár Gizella a „legjobb népnevelő” — Holpertné a „legjobb dolgozó" zászlaját. Molnár Gizella akkor tagjelölt volt, a kongresszusi taggyűlésen lett párttag. — Holpertné akkor pártonkívüli volt, a kongresszusi taggyűlésen lett tagjelölt. Mindkettőjüknek szárnyakat adott az öröm és megtiszteltetés: a kongresszus után versenyezni kezdtek május 1. tiszteletére, a kongresszus határozatainak megvalósításáért .★ Tegnap Holpertné vezetett, de ma Molnár Gizi a „legjobb népnevelő" legyőzte a „legjobb dolgozót". De még a felvonulásig eldől, ki lesz a győztes, ki megy majd elől a legjobbak között. Este együtt dolgozik a két versenytárs: dekorációt készítenek. Kitervelték, lerajzolták pontosan: fehér alapra Rákosi elvtárs arcképét teszik, virágfüzérrel övezve s két oldalára a két kongresszusi zászlót. ★ Hajdú Gusztávné a régi május elsejéről beszél dolgozótársainak: „Akkor vér folyt az utca kövén, de május elsején mégis kibontva lobogott a vörös zászló. S milyen öröm lesz most szabadon, magasra emelni Rákosi elvtárs előtt a zászlót, a nemzetközi munkásmozgalom vezetőinek arcképét vinni a menetben. Ott leszünk mindnyájan, s megmutathatjuk az erőinket.” ★ Lázas, örömteli készülődés folyik mindenütt a gyárban. Május 1-re, a béke ünnepére készülve szinte érezhetően gyorsul a gyár érvelése. Mádai Zoltán beállító szombat délelőtt vezette be újítását: ezzel, egy helyett tíz alkatrészt munkálnak meg egyszerre. A bakelitműhelyben Körmendi Miklósné és Szabó 4. Mária egyszerre két-két sajtológépen dolgoznak. Virág Anna, aki korábban 100 százalékon alul teljesített, most 140 százalékot ért el. A gyár homlokzatára már feliratok kerültek: „Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió" — hirdeti az egyik. Elkészült a távvezeték kicsinyített mása is, melyet a menetben visz majd a gyár; ötéves tervünk nagy villamosítási feladatainak jelképeként A sztahánovisták fényképét táblákra ragasztják: a gyár büszkeségei ők — az ő képüket is viszik a felvonuláson. A szapora ütemű munka közben egymásra mosolyognak, helyeslően bólintanak a dolgozók, mikor egy friss induló után valaki bemondja a hangszórón keresztül: „Kedden reggel hét órakor mindnyájan találkozunk.. '★ ' \ Képek a Dunai Vasmű május 1-i versenyéről (Dunapentelei tudósítónktól.) AZ ÚJ VÁROS keleti részén nemrég kezdték el az ötemeletes házak, a „medvék” építését.. Ehhez az épülethez különösen erős téglákra van szükség. A téglagyár nem szállított időben, emiatt az építkezés elmaradt a tervteljesítésben. Amint a tégla megérkezett, a falazást a Császár-brigádra bízták. Ennek külön története van. Császár elvtárs a sztahánovista iskola egyik gyakorlatán a nagy sietségben két görbe falat rakott. S amikor ezért felelősségre vonták így felelt: „Csinálja az, aki jobban tudja.” De azóta már máskép látja a dolgokat. A sztahánovista iskola után brigádot alakított azokból a kőművesekből, akikkel azelőtt együtt dolgozott. Érdi elvtárs, fiatal mérnök, a műszaki osztály helyettes vezetője, nagy ígéretet tett nekik: ha nem lesz baj a minőséggel, az ötemeletest fogják falazni. A Császár-brigád munkája folyton javult. Az új épületen mindegyik brigádtag 10 köbméter szép, ögyenes falat rakott naponta. A héten nagy segítséget kaptak munkájukhoz. Bojár elvtárs, a sztahánovista instruktor új munkamódszerrel ismertette meg őket. A brigád tagjai azonnal alkalmazni kezdték. Az álló kalodákra fekvő kalodákat helyeztek. A munka sokkal gyorsabban halad, mert a téglákat nem kell zsinór mellé rakni, csak berakják a fekvő kalodák közé. A habarcsot sem engedi lecsordulni a fekvő kaloda, a téglák közeit teljesen kitölti a cementes habarcs. Olyan a fal, mintha a tégláit egy nagy dobozba rakták volna és utána óvatosan lehúzták volna róla a dobozt. A Császár-brigád tagjai továbbfejlesztik az új munkamódszert, átadják az új módszer tapasztalatait a többi kőművesbrigádoknak is. Legutóbbi brigádértekezletükön elhatározták, hogy ezentúl nem három segédmunkás fog dolgozni két kőműves mellett, hanem minden kőművesnek két segédmunkás segít majd, akárcsak Makszimenko elvtársnak. Vállalták, hogy határidőre felépítik a „medvét”. A LEGSZEMBETŰNŐBB ÉPÜLET in víztorony. Április 4-én nőtt túl a •2 méteres Szinten és az építői vár 1 látták, hogy május 1-re két héttel túlteljesítik tervüket. Jól haladt a munka. A Hamar iji-ácsbrigád mind sikeresebben alkalmazta az előregyártás módszerét. Januárban 127, márciusban már 176 és április első felében már 219 százalékot írtak a brigád neve mellé a versenytáblára. A víztoronnyal, s a százalékokkal együtt nőttek a brigád tagjai: öntudatosabbak, keményebbek lettek. Dömény Pista fegyelmezetlen munkás volt. Ha nem látták, leült egy-egy félórára. Kin volt kivárni, ha szerszámért küldték. A brigádvezető az egyik reggel maga mellé vette és önálló munkával bízta meg. Kijelölte számára azt is, hogy körülbelül hány óra alatt kell elvégeznie. Az önállóan megoldott feladatok kialakították Dömény Pistában a munkáért való felelősség érzését. A múlt hét szerdáján veszteség érte a brigádot. Hamar Józsi, a fiatal, de tapasztalt brigádvezető kórházba ment, hogy megoperálják a kezét. Az orvos azt mondta neki, hogy legalább egy hónapig betegállományban lesz. Józsi hazament a szüleihez, hogy kipihenje magát, de hiába feküdt, vagy üldögélt, minduntalan az nyugtalanította, hogy mit csinál nélküle a brigádja, hogyan teljesíti felajánlását. És pénteken ünneplőruhában jelent meg a víztoronynál, nem bírta tovább elviselni, hogy távol legyen az épülő óriástól. A brigád elég jól dolgozott, de a munkabeosztás nem volt tökéletes. Hamar elvtárs azonnal átvette az irányítást. Megbeszélte brigádjával, hogyan építsék fel a második liftállványt. Még most is betegállományban vani, de azóta minden reggel pontosan a munkakezdéskor megjelenik a víztoronynál. Mint valami hadvezér, irányítja a munkát. Két fiát az előregyártáshoz oszt be, ketten felhúzzák a torony tetejére az előregyártott darabokat, egy a fúrásokat és négy az összeállítást végzik Szívesen ragadna ő is szekercét, hogy résztvegyen az ütközetben de fájó keze nem engedi. Műszak után szalad az orvosi rendelőbe. Mosolyt erőltet az arcára, mintha nem is fájna, ahogy megbolygatják a sebet. Az orvosra néz bizakodva: „Ugye, a jövő héten már dolgozhatok?" MOSTANÁIG messze utat tett meg a kenyér, amíg a penteleiek asztalára került a reggeli kávé és sajt, vagy a déli pörkölt mellé. Budapestről érkezik reggelenként a kenyérszállítmány. A régi városok hosszú évtizedeken keresztül fejlődtek, lassanként szaporodtak benne a pékműhelyek is. A szocialista város néhány év alatt felépül, s itt nem sok kis pékműhely, hanem egy nagy kenyérgyár süti majd a kenyeret. A kenyérgyár épülete kész, már csak a belsejét szépítik és az utolsó kemencéket rakják. A kemencelakóknak négy fiatal lány hordja a téglát és a habarcsot. A brigád legszorgalmasabb tagja, Adamik Rózsi, már sok hónapja vesz részt a kenyérgyár építésében, úgy érzi, nem tudna elszakadni tőle. Kiss elvtárshoz, az élmunkás pék vállalatvezetőhöz fordul: „A májusi versenyben 110-ről 127 százalékra emeltük teljesítményünket. A kenyérgyárban is jól dolgoznánk”. Kiss elvtárs a dagasztó- és más gépek beszerelését figyeli, röviden válaszol: „Lehet. Majd a zsemlyeszaggató-gépnél.” Már két hete szárítják az először elkészült kemencéket. Ezekben hétfőn már sütnek. Május 1-én a szocialista város építői saját kenyérgyárukban sült kenyeret és zsemlyét esznek!. .. DUNAPENTELE város május 1-re készül. Két étterem nyílik meg, az egyiknek kerthelyisége is van, táncparkettel. Új sportpályák épültek a nagy ünnepre, a sportolók már gyakorlatoznak rajta. Gyors ütemben folyik a városrendezés. A főutcáról eltűntek a dombocskák, széles virág’ ágyak húzódnak a helyükön a járda mellett. Kék és lila árvácskák és ezerszínű más virágok pompáznak a virágágyásokban. A kocsiúton áthengerlő csörömpöl. Az ifjúmunkások, akik az ablakban állnak — kezükben piros selyem, kalapács, szeg, képek, most hagyták abba a dekorálást. Örülnek, hogy simára hengerli az utat, de szeretnék, ha egy félórára abbahagyná a csörömpölést , mert a pentelei ifjúmunkásokról, a Dunai Vasmű, az Acélvár építőiről ad műsort a rádió. (S—i) A békealáírások ereje legyőzi az imperialistákat; ezt ábrázolja a Ganz Vagon 533 as némelynek egyik táblája, amelyet a felvonulásra készítettek.