Szabad Nép, 1951. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1951-12-19 / 296. szám

" ■ gs____________re____________" : ~ '“T : ” ------------------------------ -w v~ — 2 SZABAD NÉP SZERDA, 1951. DECEMBER 1. met megszilárdították, 2 százalék alá szorították le a hiányzók létszámát. Az egyes iparágakon belül kialakult sorrend a következő: ÚTFENNTARTÁS. Első: Székesfe­hérvári Útfenntartó Válla­lat. Második­ Pécsi Útfenntartó Vállalat. Utolsó he­lyen a Győri Útfenntartó Vállalat dol­gozói állnak. MÉLYÉPÍTÉS. Első: Földkotró Vál­lalat. Második: Betonútépítő Vállalat. Az egyes iparágakon belül kialakult sorrend a következő: VASÚT. Első: Hatvan-állomás, má­sodik: Szolnoki Fűtőház, harmadik: Dombóvár-állomás. A versenyben utolsó helyen Kaposvár-állomás dol­gozói állnak. VILLAMOSVASÚT, Első: Fővárosi Villamosvasút Füzessy-főműhelye, má­sodik: Fővárosi Villamosvasút Száva forgalmi és vontatási telepe. A terv­teljesítésben jelentősen elmaradt a Fővárosi Villamosvasút Fogaskerekű telepe. POSTA, Első: Távbeszélő Alköz­ponti Üzemi Vállalat, második: Fő­posta Felügyelő Hivatal, harmadik: Harmadik: Közúti Hídfenntartási Vál­lalat. Jelentősen elmaradtak a Maka­­dám Útépítő Vállalat dolgozói. ÁRVÍZVÉDELEM ÉS FOLYAM­­SZABÁLYOZÁS. Első: Budapesti Ár­­vízvédelmi Hivatal. Második: Szol­noki Árvízvédelmi Hivatal. KŐ ÉS KAVICSBÁNYAIPAR. Első: Badacsonytomaji Kőbánya Vállalat. Második: Folyamszabályozó- és Ka­vicskotró Vállalat. Leggyengébben a Sümegi Kőbánya­ Vállalat dolgozott: Központi Járműtelep. A versenyben elmaradt a Budapesti 62. Felügyelő Hivatal. HAJÓZÁS. Első MESZHART Hajó­zás, második: MESZHART Hajójavító Műhely. A hajózás területén elmara­dás nincs, minden vállalat teljesítette tervét. GÉPJÁR­MŰ KÖZLEKEDÉS. Első: MÁVAUT Autóbuszközlekedési Válla­lat, második: Fővárosi Autóbuszüzem, harmadik: V. sz. Autójavító Vállalat. A versenyben az Autómotorjavító Vál­lalat áll az utolsó helyen. SZÁLLÍTMÁNYOZÁS" Első: Deb­receni Belföldi Szállítmányozási Vál­lalat. A leggyengébben az Ózdi Szál­lítmányozási Vállalat dolgozott. A közlekedés és a posta üzemeinek versenyében a MAVAUT halad az élen A közlekedés- és postaügyi minisztérium az illetékes szakszervezetek­kel együtt a közlekedés és a posta területén a minisztertanács zászlajáért folyó verseny eredményeiről a következőket jelenti: 1. MÁVAUT Autóbuszközlekedési Vállalat, 2. Hatvan állomás, 3. Posta Távbeszélő Alközponti Üzemi Vállalat, 4. MÁV Szolnoki Fűtőház, 5. MESZHART Hajózás, 6. Fővárosi Villamosvasút Füzessy-főműhelye. A MÁVAUT Autóbuszközlekedési Vállalat dolgozói már eddig is jelen­tősen túlteljesítették ezévi tervüket. Forint-teljesítményi tervüket december 10-ig 20,5 százalékkal, kilométertervüket 14,5 százalékkal, utaskilométer-ter­vüket 32,3 százalékkal teljesítették túl. Jelentős eredményeket értek el a 100 kilométerre jutó benzinfogyasztás csökkentésében. Szilárd munkafegyelemért folytatott harcuk eredménnyel járt, az igazolatlan hiányzók száma 0,07 szá­zalékra csökkent. Az élelmezési iparban a Növényolaj- és Szappangyár vezet Az élelmezési minisztérium és az illetékes szakszervezetek értékelése szerint a minisztertanács vándorzászlajáért folyó versenyben december 15-ig a következő vállalatok érték el a legjobb eredményeket: 1. Növényolaj- és Szappangyár, 2. Kőbányai Sör- és Malátagyár, 3. Sze­gedi Sertéshizlaló Vállalat, 4. Békésmegyei Terményforgalmi Vállalat, 5. Budai Malom. A Növényolaj- és Szappangyár dolgozói a legutolsó értékelés óta len­dületes munkával fokozták eredményeiket, s ezzel megelőzték a Rákospalotai Növényolajipari Vállalatot. December 13-ig­ termelési tervüket 110 százalékra teljesítették, termelési tervüket 26 százalékkal túlteljesítették. Az üzemnek szinte minden dolgozója részt vesz a szocialista munkaversenyben. Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat eddig már 95 százalékban teljesítették. Az egyes iparágak eredményei a kö­vetkezők: NÖVÉNYOLAJ- ÉS HÁZTARTÁSI VEGYIPAR. Első: Növényolaj- és Szappangyár, második: Rákospalotai Növényolajipari Vállalat, harmadik:­ Albertfalvai Vegyigyár. .. SÖR- ÉS SZESZIPAR. Első: Kőbá­nyai Sör- és Malátagyár, második: Er­jedésipari Vállalat. HIZLALÓVÁLLALATOK. Első: Sze­gedi Sertéshizlaló Vállalat, második: Kőbányai Sertéshizlaló Vállalat, har­madik: Békéscsabai Sertéshizlaló Vál­lalat. GABONA- ÉS RAKTÁRIPAR. Első: Békésmegyei Termény­forgalmi Válla­lat, második: Szolnokm­egyei Termény­forgalmi Vállalat, harmadik: Bácskis­­kun megyei Terményforgalmi Vállalat. MALOMIPAR. Első: Budai Malom, második: Hódmezővásárhelyi Malom. . SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR. Első: Fő­városi Kenyérgyár (Százados­ út). TEJIPAR. Első: Pécsi Tejipari Vál­lalat. CUKOR- ÉS ÉDESIPAR. Első: Cuk­rászati Gyár, második: Sósborszesz- és Cukorkagyár, harmadik: Csemege és Édesipari Vállalat. DOHÁNYIPAR. Első: Pécsi Do­hánygyár, második: Lágymányosi Do­hánygyár, harmadik: Sátoraljaújhelyi Dohánygyár. BORFORGALMI VÁLLALATOK. Első: Budapesti Borforgalmi Vállalat, második: Budafoki Borpalackozó Vál­lalat. TARTÓSÍTÓ ÉS HÚSIPAR. Első: Mirelité Mélyhűtő Vállalat. A könnyűipari üzemek versenyében a Szegedi Textilművek vezetnek A könnyűipari minisztérium és az illetékes szakszervezetek ismét érté­kelték a minisztertanács vándorzászlajáért folyó versenyt. Eszerint a helye­zési sorrend a következő: 1. Szegedi Textilművek, 2. Budapesti Porcelángyár, 3. Újszegedi Ken­der- és Lenfonó, 4. Szigetvári Cipőgyár, 5. Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár. A Szegedi Textilművek azzal érte el az első helyezést, hogy változat­lanul tartja kiváló termelési eredményeit. December első tizenöt napjában állandóan 105—108 százalékra teljesítette termelési tervét. Évi mennyiségi tervét december 11-én befejezte, igen nagy gondot fordítanak a minő­ségre is. Az egyes iparágakon belül a helye­zési sorrend a következő: PAMUTIPAR. Első: Szegedi Textil­művek, második: Békéscsabai Pamut­szövő, harmadik: Kőbányai Fonó. GYAPJÚIPAR. Első: Hazai Fésűs­­fonó- és Szövőgyár, második: Magyar Posztógyár, harmadik: Gyapjúmosó- és Finomposztógyár. SELYEMIPAR. Első: Adria Selyem­­szövőgyár, második: Magyar Bélés- és Szövetárugyár, harmadik: Hungária Jacquardszövőgyár. RÖVIDÁRU IPAR. Első: Angyalföldi Zsinórgyár, második: Rövidárugyár, harmadik: Nagyatádi Kézimunkafonal­­gyár. LEN-KENDERIPAR: Első: Újszeged, Kender- és Lenfonó, máso­dik: Buda­kalászi Textil, harmadik: Csillaghegyi Lenárugyár. RUHAIPAR. Első: Férfiruhagyár, második: Egyenruházati és Felszerelési Vállalat, harmadik: Szegedi Ruha­gyár. CIPŐIPAR: Első: Szigetvári Cipő­gyár, második: Duna Cipőgyár, har­madik: Szombathelyi Cipőgyár BŐRIPAR: Első: Táncsics Bőrgyár, második: Pécsi Bőrgyár, harmadik: Rákospalotai Bőrkonfekció. FAIPAR: Első: Furnir- és Lemez­művek, második: Iskolabútorgyár, har­madik: Budafoki Gyufagyár. FINOMKERÁMIA- ÉS ÜVEGIPAR. Első: Budapesti Porcelángyár, máso­­­dik: Zagyvapálfalvi Üveggyár, har­madik: Hőpalack- és Üvegipari Válla­lat. NYOMDA- ÉS PAPÍRFELDOL­­GOZÓ IPAR. Első: Révai-nyomda, má­sodik: Budapesti Szikra-nyomda, har­madik: Csomagolóanyaggyár. PAPÍRGYÁRTÓIPAR. Első: Fűzfői Papírgyár, második: Szentendrei Pa­pírgyár, harmadik: Hungária Papír­lemez- és Papírgyár. Nyikityin akadémikus látogatása Sztálinvárosban Hétfőn délelőtt a Sztálin Vasműnél tett látogatást Nyikityin szovjet aka­démikus. Borovszky Ambrus, az épít­kezés vezérigazgatóhelyettese ismer­tette előtte az építkezés terveit. Utá­na a szovjet akadémikus megnézte a várost, majd a vasmű termelő üze­meiben, a mechanikában és az öntö­dében nagy figyelemmel tanulmá­nyozta az elektromos kemencéket és az elektromos szabályozó berendezést. Távozásakor további jó munkát kí­vánt a vasmű építőinek. (MTI) PÁRT ÉS PÁRT É­PÍT­É­S * A megyei pártértekezletekkel befejeződött a vezetőségek újjáválasztása a Magyar Dolgozók Pártjában A szombaton és vasárnap megtartott megyei, p­ártértekezl­etekkel befe­jeződött a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségeinek újjáválasztása. A vasár­napi tanácskozások is színvonalasak, harcosak, mozgósítók voltak.­­ Ezúttal nagyobb súllyal és alapossággal vitatták meg a Rákosi elvtárs beszédéből, a párt és a kormány határozatából a pártszervezetekre háruló feladatokat, mint az előző heti értekezletek. Különösen aktívan szerepeltek a küldöttek közt a nők, akik nagy hozzáértéssel szóltak az ország ügyeihez. Mindamellett ezek a pártértekezletek­­sem voltak teljesen­­mentesek­ a korábbiak fogyaté­kosságaitól: a pártépítés kérdései nem szerepeltek kellő, súllyal; az értelmi­ség jelentőségét egyes értekezletek nem értették meg, nem elég gondosan foglalkoztak egyes­ értekezletek az ifjúsági szervezet kérdésével. Pártszerve­zeteink új vezetőségei most megnövekedett erővel és lendülettel mozgósítják a párttagságot, egész dolgozó népünket a Rákosi elvtárs által kitűzött nagy feladatok teljesítésére. A Műszaki és Gazdasági Akadémia nagytermében tartották meg szombat délután és vasárnap a pest megyei pártértekezletet. Az ünnepélyesen feldíszített hatalmas teremben Házi Árpád elvtárs jelen­létében vitatták meg a megye kom­munista küldöttei a következő hóna­pok feladatait. A tanácskozás máso­dik napján a pártértekezleten meg­jelent népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs is, akit a részvevők hosszan, forrón ünnepeltek. A pártértekezlet foglalkozott a me­gye ipari és mezőgazdasági eredmé­nyeivel. Nagy elvtárs, a megyei párt­­bizottság titkára és a hozzászólók kö­zül sokan részletesen beszámoltak Rákosi elvtárs legutóbbi beszédének, a­ párt és a kormány határozatának vissz­hangjáról. Csécsei József­ tahitótfalusi párttitkár felszólalásában elmondta, hogy Rákosi elvtárs beszéde a köz­ségben hatalmas visszhangot váltott ki. Az emberek megértették, mit je­lent számukra a szabad értékesítés és komoly fogadkozások hangzottak el, hogy jövőre igyekeznek még többet termelni. A faluban a határozat hoz­zájárult az állami fegyelem megszi­lárdulásához: két nap alatt 227 má­zsa burgonyát adtak be, 105 száza­lékra teljesítették a tojásbegyűjtés ter­vét és az előírt adónak — a korábbi 72 százalékkal szemben — 97 száza­lékát fizették be. A pártértekezlet fog­lalkozott a pártépítési feladatokkal, különösen az oktatással. A termelő­­szövetkezetek megszilárdításának tár­gyalásánál a csoportok pártszerveze­­teinek megalakítását és a meglévők megerősítését határozták el. A heves megyei pártértekezleten megjelent Vas Zoltán elvtárs. Az értekezlet összetétele és vitája visszatükrözte a megye gyors ipa­rosodását és azt, hogy milyen nagy utat tett meg a falu is egy év alatt. A megye üzemeiben ma 36 százalékkal több munkás dolgozik, mint tavaly. Heves megye födterületé­­nek 28 százalékán szocialista nagy­üzemi gazdálkodás folyik. A pártérte­kezlet színvonalas vitája is megmu­tatta, hogy az ipar és mezőgazdaság növekedése közben fejlődtek a párt­­szervezetek öntudatban és létszámban egyaránt. Az MDP II. kongresszusa óta csaknem kétezer tagot és tagjelöl­tet vettek fel a megyében. Mintegy öt­ezerrel többen vettek részt a pártokta­tásban. A vitában felszólaló üzemi, falusi és járási, titkárok arról tettek tanúbizonyságot, hogy jól ismerik te­rületük helyzetét, problémáit. Bírálták saját fogyatékosságaikat, de a megyei pártbizottságéit is. Különösen sokat fejlődtek az egységes falusi pártveze­tőségek titkárai. Sokan számoltak be arról, milyen hatást váltott ki üzemük­ben, falujukban Rákosi elvtárs leg­utóbbi beszéde. A falusi küldöttek el­mondták, hány mázsával, vagonnal növekedett községükben a párt és a kormány határozatának megjelenése óta a beadott termény mennyisége. A pártértekezlet vitájának fogyatékos­sága volt, hogy nem mutatta meg, mit tettek ezért a pártszervezetek, a népnevelők és mi a további feladatuk ezzel kapcsolatban. A pártértekezlet és annak határozata legfontosabb felada­tul azt tűzte a pártszervezetek elé, hogy a dolgozókat az évi terv telje­e­sítésére és a jövő évi terv alapos elő­készítésére lelkesítsék. ★ Vasárnap Szekszárdon tartotta ta­nácskozását a tolna megyei pártértekezlet. Király elvtárs, a megyei pártbizottság titkára beszámolt­ a megye iparának és mezőgazdaságának komoly fejlő­déséről Új növények honosodtak meg a megyében, a többi közt a gyapot, amelyből annyit termesztettek az ál­lami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztok, amennyi hatmillió méter textil készí­téséhez elegendő. A nagyarányú fej­lődés új feladatok elé állította a párt­­bizottságokat és pártszervezeteket — állapította meg a küldöttértekezlet. S most az a legfontosabb, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés további emelése érdekében a pártbizottságok és pártszervezetek következetesen ér­vényesítsék munkájukban a M. kon­gresszus útmutatásait, a párt és a kormány legutóbbi határozatát. Szabó Pál elvtárs, a paksi járási pártbizottság titkára a többi közt ar­ról számolt be, hogy Rákosi elvtárs beszéde óta komolyan fokozódott a paksi konzervgyár munkásainak lelke­sedése és odaadása, átlagteljesítmé­nyük 115 százalékról 145 százalékra emelkedett. Azokban a községekben, ahol a párt és a kormány határozatát kisgyűléseken és pártnapokon ismer­tették, meggyorsult a begyűjtés üteme. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szikra pártszervezetének küldötte el­­mondta: eredetileg 15 göböly hizlalá­sát vették tervbe, de Rákosi elvtárs beszéde után elhatározták, hogy ezt a számot 110-re emelik, hogy ők is elő­segítsék a húsjegy eltörlését. Amint a pártértekezlet megállapí­totta, a párt és a kormány határozata megyeszerte máris komoly, eredmények forrásává vált. De a pártbizottságok és a­­pártszervezetek még nem minde­nütt érvényesítik következetesen a ha­tározatot napi munkájuk során. En­nek a hibának kijavításával, jobb po­litikai munkával kell felkészülniük az 1952-es év új nagy feladataira. ★ Fejér megye kommunistái vasárnap reggel Zsofinyecz Mihály, elvtárs, pártunk Politikai Bizottságá­nak­ tagjai jelenlétében kezdték meg tanácskozásaikat a székesfehérvári vá­rosi tanács üléstermében. A megyei pártértekezlet tanácskozásai közben egymás után érkeztek a táviratok, me­lyekben a dolgozók beszámoltak a pártértekezlet tiszteletére tett vállalá­saik teljesítéséről. Lajoskomárom köz­ség­ vállalt 100 hízott sertés helyett 135-öt adott be. Az ab­ai gépállomás­­dolgozói a küldööttértekez­­et napjára 125 hold mélyszántás elvégzését vál­lalták és teljesítették. A jó felvilágo­sító munka következtében Csákváron pénteken és szombaton 15.000 kiló hí­zott sertést és több mint 3000 kiló baromfit gyűjtöttek be. A küldöttértekezlet megállapította, hogy Fejér megye elmaradt a mély­szántásban. Ennek egyik oka, hogy a párt- és állami szervek nem harcol­tak következetesen a kulákokkal szem­ben. Isztiméren 19 kulákot, Lajosko­­máromban pedig 49 kulákot középpa­rasztként kezeltek a tanácsok. Az el­lenség minden erejével hátráltatni akarta az őszi munkák sikeres elvég­zését. A klerikális reakció is műkö­dött. A pártértekezlet megállapította, hogy az új vezetőségekben kevés a nő. A 29 megyei állami gazdaság pártvezetőségeinek tagjai között mind­össze egyetlen nő van, de hasonló a helyzet a gépállomások és községek pártvezetőségeiben is. A jövőben fo­kozottabban kell foglalkozni a me­gyében a dolgozó nők nevelésével és előléptetésével — állapította meg a küldöttértekezlet. Lombos Ferenc elvtárs, a sztálin­városi pártbizottság másodtitkára fel­sz­ólalásában elmondta,­hogy területü­kön nagy a munkaerővándorlás. Ez elsősorban a pártszervezet hibája. A pártszervezet nem foglalkozik meg­felelően a dolgozókkal. Illyés János elvtárs, a sárbogárdi járási bizottság titkára arra mutatott rá, hogy eddig elhanyagolták a tagok és tagjelöltei felvételét az egyénileg dolgozó, parasz­tok sorai közül. A pártértekezlet egyik legfontosabb feladatul tűzte a párt­szervezetek elé a tagjelölt- és tagfel­vételi munka megjavítását. ★ " A békés megyei pártértekezlet Kovács István elvtárs jelenlétében forró, lelkes hangulatban tárgyalta meg a­ pártbizottságok és pártszerve­zetek egyévi munkáját és következő feladatait. Az értekezlet visszatük­rözte: a pártszervezetek munkája megjavult Rákosi elvtárs 1950. feb­ruár 10-i beszéde óta. Az értekezleten a községi függetlenített párttitkárok mint területük gazdái számoltak be Nagy számban szólaltak fel a pártérte­­kezlet női részvevői is. A megyei párt­­bizottságot sokan bírálták helyesen és a megyei titkár válaszában joggal ál­lapíthatta meg: ennyi komoly segítsé­get jelentő bírálatot még nem kapott a megyei pártbizottság. A határozat­­javaslat megtárgyalásánál a 15 hozzá­szóló igen jó kiegészítő javaslatot tett A hozzászólók azonban nem foglal­kozta­k eléggé a­ Központi Vezetőség legutóbbi határozatával, s a pártépí­tési kérdésekhez a részvevők közül ke­vesen szóltak hozzá. A pártbizottságok és pártszerveze­­tek legfontosabb feladata a­ továbbiak során, hogy a párt és a­ kormány ha­tározatát még inkább megismertessék a dolgozók széles tömegeivel, s azt kö­vetkezetesen érvényesítsék napi mun­kájuk közben.★ A szabolcs-szatmár megyei pártértekezleten, Nyíregyházán , ahol Hegedűs And­rás elvtárs is részt vett a párt­értekezleten , az üzemek és termelő­­szövetkezetek pártszervezeteinek kül­döttei lelkesen számoltak be arról hogy a párt és a kormány határozat­ m­áris korhely eredményeket hozott Számos járási pártbizottság titkára elmondta hogy milyen eredmén­yeket értek el járásukban a termelőszövet­kezetek megszilárdítása terén. A ti­szadobi termelőszövetkezet pártszer­vezetének küldötte arról számolt be hogy szövetkezetüknek jelenleg két - félmillió értékű vagyona van. Ugyan­akkor megállapította, hogy pártszer­vezetük nem dolgozott megfelelően mert nem tartott kellő kapcsolatot.A szövetkezet gazdasági vezetőivel, A felszólalások során sok értékes fel­ajánlás is történt Sztálin elvtárs szü­letésnapja tiszteletére. Az üzemek és termelőszövetkezetek néhány küldötte azonban olyan felajánlásokat,is tett amelyek nem vették figyelembe­­ terü­letü­k sajátos jellegét, s munkájuk je­lenlegi állását. Vállalásuk form­ál!s volt, s ezért a megyei titkár válaszá­ban ezeket a felajánlásokat megbí­rálta. A pártértekezlet fogyatékossága volt, hogy a pártépítés kérdései kö­zül csak a tagjelölt- és tagfelvételle foglalkozott. A pártértekezleten több egyénileg dolgozó paraszt is felszó­lalt, közülük hatan bejelentették az értekezlet részvevőinek, hogy belép­­nek a termelőszövetkezetbe. Deák János művezető és követői Deák János, a MÁVAG Szerszámgyár forgácsoló műhelyének művezetője felhívással fordult az ország művezetőihez, hogy kapcsolód­janak be a munka­­fegyelem megszilárdításáért folytatott harcba. Maga vállalta, hogy fokozottan él jogaival a fegyelem megerősítése érdekében. Biztosítja a folyamatos mun­kához szükséges anyagot, rajzokat és szerszámokat. Kezdeményezéséhez máris számosan csatlakoztak. Képünkön Deák elvtárs (középen) a fémeszterga-üzem­ művezetőivel, Suhajda Jenővel (jobboldalt) és Váli Emillel (baloldalt), akik szintén csatlakoztak felhívásához.

Next