Szabad Nép, 1952. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1952-05-01 / 102. szám
2 MEGNYÍLT A BOLSEVIK PÁRT TÖRTÉNETE MÚZEUM Szerdán délelőtt a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben ünnepélyes keretek között megnyílt a Bolsevik Párt Története Múzeum. Megjelent a megnyitáson Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kovács István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Hegedűs András elvtárs, az állami mező- és erdőgazdaságok minisztere, Szabó István elvtárs altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Házi Árpád elvtárs belügyminiszter, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Altomare Iván elvtárs élelmiszeripari miniszter, Kelen Béla elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más kiválósága. Réti László elvtárs, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója bevezető szavaiban elmondotta, hogy a múzeum megnyitásával segítséget kívánnak nyújtani a Bolsevik Párt történetét tanulmányozó magyar dolgozóknak. A múzeum létesítésénél arra a hatalmas anyagra építettek, amelyet a Bolsevik Párt történetének szemléltető ismertetésére a Szovjetunióban készítettek, s amelyet a szovjet intézmények készséggel bocsátottak a Munkásmozgalmi Intézet rendelkezésére. Kiemelte, hogy a múzeum létesítésénél igen nagy segítséget nyújtottak tanácsaikkal, útmutatásukkal a Budapesten tanító szovjet professzorok. A múzeumot Hegedűs András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az állami mező- és erdőgazdaságok minisztere nyitotta meg. A Bolsevik Párt történetének mai napon megnyíló múzeuma, amelynek felállítása közvetlenül Rákosi elvtárs javaslatára történt — újabb segítség pártunk erősítésében és különösen párttagságunk eszmei, politikai színvonalának növelésében — kezdte beszédét Hegedűs elvtárs. — Pártunk eddigi történetében és elsősorban a felszabadulás után elért győzelmeiben hatalmas szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak és Sztálin elvtárs e tapasztalatokat elemző, a marxizmusdleninizmust továbbfejlesztő nagyjelentőségű elméleti munkájának, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének. — A magyar kommunistákat a lenini-sztálini elmélet elsajátításában és a magyar viszonyokra való alkalmazásában Sztálin elvtárs megállapítása vezette: ,A proletariátus diktatúrájának lenini elmélete nem tisztán .orosz’ elmélet, hanem valamennyi országra kötelező elmélet. A bolsevizmus — mondja Lenin — a taktika mintája mindenki számára.” — A Szovjetunió Kommunista Pártjának győzelme segítette a magyar munkásosztályt a dicső emlékű 1919-es proletárforradalom megszervezésében; további sikerei öntöttek reményt dolgozóink legjobbjaiba az elnyomatás éveiben, erősítették bennük azt a hitet, hogy a Horthy-rendszer nem tart örökké és a szocializmus ügye győz hazánkban is. Ebben az időben azonban a dolgozók széles tömegéhez a lenini-sztálini tanítások, a Bolsevik Párt tapasztalatai nem juthattak el. A Horthy-rendszer teljes igyekezetével azon volt, hogy teljesen elzárja a dolgozókat Lenin és Sztálin elvtársak tanításaitól. Ezért a magyar dolgozók nagy tömege számára csak a felszabadulás után váltak hozzáférhetővé a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai, győzelmes harca a munkásosztály hatalmáért, a világ első szocialista államának megteremtéséért és a kommunizmus építéséért. Pártunk a felszabadulás után nagy gondot fordított arra, hogy pártfunkcionáriusaink és párttagjaink, de a dolgozók széles tömegei számára is hozzáférhetővé tegye a mattcizmusleninizmus elméletének egyik legkiválóbb fegyverét, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetét. Ezért a felszabadulás után az első könyvek között adta ki a párttörténetet, amely azóta már hat kiadást ért el és csaknem 700.000 példányban jelent meg. — Pártunk széles körben szervezte meg a párttörténet tanítását a pártoktatás különböző formáiban, emellett egyetemeinken és főiskoláinkon is. Csak a most folyó oktatási évben, különböző szemináriumokon és tanfolyamokon több tízezer hallgató tanulmányozta a Bolsevik Párt történetét. Nem véletlen, hogy népünk és különösen munkásosztályunk szinte páratlan érdeklődéssel fogott a Bolsevik Párt története tanulmányozásához. Dolgozó népünkben a felszabadulás után fokozatosan tudatosodott a marxizmus-leninizmus elméletének jelentősége és az, hogy országunk minden sikert, amit a felszabadulása után elért, annak köszönhet, hogy pártunk Rákosi elvtárs vezetésével sikeresen alkalmazta Lenin és Sztálin elvtársak tanításait, a Bolsevik Párt történetének tapasztalatait a magyar viszonyokra. Miután a Szovjetunió dicső hadserege országunkat felszabadította, elsősorban is ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és útmutatásai segítették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerje a dolgozók döntő tömegeit, a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot és ezzel megteremtse a népi demokrácia továbbfejlődésének, a proletariátus diktatúrája megteremtésének egyik legfontosabb előfeltételét. — így történhetett meg, hogy országunkban az osztályharc éleződése közben, de viszonylag békés körülmények között minden különösebb megrázkódtatás nélkül került uralomra a munkásosztály és valósult meg a proletariátus diktatúrája. — Pártunk Központi Vezetősége a Bolsevik Párt tapasztalatait használta fel a háború által sújtott népgazdaságunk helyreállításáért és országunk iparosításáért folytatott harcban is. Csak ezáltal és a Szovjetunió állandó baráti segítségével vált lehetővé olyan irányú fejlődés, mint amilyen a fordulat éve óta népgazdaságunkban és ezen belül elsősorban a nehéziparban történt és történik. Ezek a tapasztalatok segítették pártunkat a tavaly december 1-i nagyjelentőségű rendszabályok kidolgozásában, a jegyrendszer eltörlésében is. így lett országunk — néhány rövid év alatt — elmaradt agrárországból fejlett ipari országgá. — A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatai segítségével erősödtek meg pártszervezeteink városokban és falvakban egyaránt. Az elmúlt években pártszervezeteinkben tudatosodott, hogy pártunk felelős mindenért, ami az országban történik. Ez a tudat, — mint Rákosi elvtárs mondotta — „kiszélesítette, elmélyítette a kommunista munkát, közelebb vitte a gyárak esztergapadjaihoz és a szövetkezetek földjeihez. Egyben mutatója ez a jelenség annak, hogy pártunk feladata sokoldalúságával és terebélyesedésével együtt nő és fejlődik”. — A Bolsevik Párt története arra tanította pártunkat: ha teljesen meg akarja semmisíteni a kizsákmányolást, ha fel akarja építeni a szocializmust, akkor kíméletlen és következetes harcot kell folytatnia az osztályellenséggel és azokkal az ellenséges elemekkel szemben is, akik a párton belül húzódnak meg. „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének tanulmányozása — írja a párttörténet bevezetése — a harcok tanulmányozása, melyeket pártunk a marxizmusleninizmus valamennyi ellenségével vívott, segítségünkre van a bolsevizmus elsajátításában, fokozza a politikai éberséget." Ezek a harci tapasztalatok segítették pártunkban is az ellenséges elemeknek, az imperialisták és ügynökeik, az áruló Tito bandáinak, Rajk és társainak a felfedését és szétzúzását és ezzel pártunk egységének, összeforrottságának erősítését. — Pártunk a felszabadulás után a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva és Sztálin elvtárs útmutatása és tanácsai alapján nagy sikereket ért el. Büszkén mondhatjuk, hogy népünk tudott élni szabadságával. — Pártunk előtt továbbra is nagy feladatok állnak. Az osztályellenség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus építésének megkezdett ügyét; tovább kell építenünk dolgozó népünk egységét és fokozni kell helytállását a béke frontján; erősítenünk kell győzelmeink zálogát, pártunkat, emelve párttagságunk eszmei-politikai színvonalát. Mindezekben a munkákban továbbra is a Bolsevik Párt történetének tapasztalatai mutatják az utat és, mint Rákosi elvtárs írja: „e tapasztalatok gyakorlati átültetésével és hasznosításával együttjár annak az elméletnek és módszernek az elsajátítása, alkalmazása és továbbterjedése, amely lelket és életet lehel a gyakorlatba, amely fűti és vezeti a gyakorlatot”. Ezért egyre nő a jelentősége annak, hogy párttagjaink az eddiginél is szélesebben és különösen mélyrehatóbban tanulmányozzák a Bolsevik Párt történetét, tapasztalatait. A pártunk előtt álló hatalmas feladatok megkövetelik, hogy pártfunkcionáriusaink és párttagjaink Lenin és Sztálin elvtársak tanításait ne csak az elméletben ismerjék, hanem mennél szélesebben tudják alkalmazni mindennapi munkájukban. Rákosi elvtárs útmutatása szerint meg kell tanulnunk alkalmazni a Bolsevik Párt tapasztalatait a saját munkaterületünkön. — Ehhez a munkához, a Bolsevik Párt történetének további tanulmányozásához ad majd segítséget a ma megnyíló állandó múzeum. Ennek a feladatnak elvégzését elősegíti az is, hogy a múzeum elkíséri a Bolsevik Párt harcát a szocializmus megteremtésén túl, ismerteti a dicső emlékű Honvédő Háborút, a német fasizmus szétzúzását, a háború utáni ötéves terv teljesítésétés a kommunizmus építésében elért hatalmas sikereket. Elősegíti a múzeum ezt a feladatot azzal is, hogy igyekszik megmutatni a Szovjetunió Kommunista Pártja harcának, győzelmeinek hatását a magyar viszonyokra. — A Bolsevik Párt Története Múzeum május 1-re, a proletárinternacionalizmus ünnepére nyílik meg és ez nem véletlen. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy — elsősorban a propaganda eszközeivel — szilárdítsa pártunkban és egész népünkben a proletár-nemzetköziség eszméjét, mélyítse a szeretetet és a hálát az egész haladó világ vezető ereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, a szeretett Sztálin elvtárs iránt. A múzeum erősítse azt a meggyőződést, „hogy Lenin, Sztálin pártjának nagy ügye, a kommunizmus végleg győzni fog "az egész világon”. Hegedűs elvtárs beszéde után a megjelentek megtekintették a múzeumot. Megjelent a „Za ljudo imago1” legújabb száma A Magyarországon élő jugoszláv forradalmi emigránsok „Za ljudsko zmago” című lapja legújabb számának vezércikke: „A világ dolgozói harcos szolidaritásának nagy ünnepe”. Az első oldalon közli a lap az SZKIKjP Központi Bizottsága május elsejei jelszavait „A május elsejei ünnepségekkel leplezzük le Titóék mesterkedéseit'’ cím alatt a jugoszláv emigránsok egy csoportjának nyilatkozatát közli a lap, majd egy cikkében megírja, hogyan harcol a Trieszti Szabad Terület lakossága az imperialisták és a titóista megszállók ellen. A „Népeink felszabadító harcának nagy elismerése” című, belső szerkesztőségi cikk foglalkozik az SZKKP május elsejei jelszavaiban a szabadságáért harcoló jugoszláv népnek küldött üdvözlettel. Milovánovics Szvetozár „A Jugoszláv dolgozó parasztok katasztrofális helyzete”, Trbovics Gojko pedig „Erősödik a munkásosztály harca a Tito-fasiszta uralom ellen’ címmel írt cikket. Az Országos Béketanács és a Magyar Tudományos Akadémia az Akadémia tagjai és meghívott tudósok részvételével 1952 május 2-án, pénteken délután 5 órakor az Akadémia heti üléstermében előadóülést rendez. Az előadóülésen Szabó Imre, az Akadémia levelező tagja, beszámol a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége által Koreába kiküldött jogászbizottság jelentéséről. Nagy szeretettel fogadták Moszkvában a Magyar-Szovjet Társaság küldöttségét Moszkva, április 16. (MTI) Kedden délben megérkezett Moszkvába a Magyar-Szovjet Társaság küldöttsége, amely résztvesz a moszkvai május elsejei ünnepségeken. A magyar küldöttség fogadására megjelent Nyikolaj Vizzsilin, a VOKSZ helyettes elnöke, Konsztantyin Szkrjabin Sztálin-díjas akadémikus, Georgij Orlov Sztálin-díjas, a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának levelező tagja, Nyikolaj Dombrovszkij, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színházának főrendezője, Mihail Romm Sztálin-díjas filmrendező, Ligyija Szmírnova Sztálin-díjas filmszínésznő, Sztrucskova és Kondratov, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színházának magántáncosai, Mihail Lukonyin költő, valamint G. Vladikin, a Szovjet Írók Szövetsége külügyi bizottságának elnöke. Jelen volt Fodor Zoltán, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének első tanácsosa és a magyar nagykövetség többi tagja is. Meleg, baráti kézszorítások után Virzsilin üdvözölte a magyar vendégeket: — Az, hogy a Magyar-Szovjet Társaság küldöttsége, amelynek tagjai között a magyar kultúra és művészet tekintélyes tényezői foglalnak helyet, a május elsejei ünnepségekre a Szovjetunióba érkezett, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közti megbonthatatlan, testvéri barátság és a kulturális kapcsolatok további elmélyítésének, valamint a világbéke megszilárdításának ügyét szolgálja ■*— mondotta a többi között. Ezután Kakuk Józsefné, az MSZT- küldöttség vezetője a küldöttség és a maga nevében forró köszönetét fejezte ki a szovjet népnek, hogy a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepén Moszkvában lehetnek. A magyar küldöttség tagjai a VOKSZ vendégeként több hétig maradnak a Szovjetunióban. CSÜTÖRTÖK 1982. MÁJUS A Bolsevik Párt Története Múzeum A Munkásmozgalmi Intézet Bolsevik Párt Története Múzeumának megnyitása jelentős esemény az egész magyar ideológiai élet számára. A múzeum szemléltetően bemutatjaa nagy Bolsevik Párt — és vele együtt a Szovjetunió népei — harcos útját, hatalmas fejlődését. Ez a múzeum közelebb hozza és még inkább érthetővé teszi az SZK(b)P történetét, a párttörténet nagy tanulságait és azt a hatalmas fejlődést, amelyet a szovjet nép a cári Oroszország elmaradottságától a mai napig, a kommunizmus építéséig megtett Lenin és Sztálin pártjának vezetése alatt. A múzeum rendkívül gazdag dokumentációs és képanyagát 17 teremben helyezték el. A Bolsevik Párt történetének minden egyes fejezetét külön terem ismerteti. Az első termek megmutatják a munkásmozgalom első kezdeti lépéseit Oroszországban, a születő forradalmi párt harcát a minden rendű és rangú opportunistákkal szemben és a proletárforradalom nagy vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak fiatalkori tevékenységét. A következő termekben a forradalmi mozgalom fejlődésének, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak képeit láthatjuk. A polgárháború viharos napjai után a felszabadult nép nagy tetteinek dokumentumai következnek: táblázatok, könyvek, képek. A szocialista építést, majd a szocializmus győzelmét ábrázoló termekben a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálásának eredményeit ábrázoló térképeket, táblázatokat állították ki. Ezek mindennél világosabban megmutatják, hogy milyen csodálatos tettekre képes a szabad, szocialista hazáját építő nép. A múzeum híven követi és illusztrálja Sztálin elvtárs zseniális könyvének, a Párttörténetnek fejezeteit. Azonban, mint tudjuk, a Párttörténet befejeződik 1937-ben. A múzeum bemutatja a Bolsevik Pártnak, a Szovjetunió népeinek a harmadik ötéves terv idején, majd a második világháború kemény napjaiban a háború utáni ötéves terv megfeszített munkájában, a kommunizmus diadalmas építésének folyamán vívott harcait, munkáját és nagyszerű eredményeit. Renfei szemléletesen frusztrálja a múzeum a Bolsevik Párt történetének egyes szakaszait. Nagyon érdekes és nagyon szép képanyagot, áttekinthető térképeket és grafikonokat gyűjtöttek össze. A művészi képek és szobrok közelebb hozzák és élővé teszik a szemlélő számára a Párttörténet egyes eseményeit, a térképek pedig kifejezően és világosan állítják elénk a forradalmi mozgalom egyes szakaszait, a szocialista iparosítás eredményeit, a kommunizmus nagy építkezéseit. Különösen nagyon érdekes az 1905-ös forradalomnak a nemzetközi munkásmozgalomra gyakorolt hatását bemutató térkép, melynek alapján világossá válik azok szépiora is, akik nem ismerik a nemzetközi munkásmozgalom történetét, hogy 1905 és 1911 között az egész világon, Franciaországtól Kínáig hatalmas forradalmi megmozdulások voltak és hogy ez a forradalmi hullám szoros kapcsolatban állt az oroszországi forradalmi mozgalommal. Bemutatja a kiállítás a Szovjetunió nagy békeműveinek, a kommunizmus nagy építkezéseinek hatalmas térképét is, amelyen apró lámpások jelzik az új nagy vízierőművek által fejlesztett elektromos áram útját, felhasználását. Különösen értéke a múzeumnak, hogy bemutatja az orosz munkásmozgalom és aSzovjetunió fejlődésének a magyarországi munkásmozgalom iS gyakorolt hatását. Minden fejezethez kapcsolódnak magyar vonatkozású képek, dokumentumok, plakátok, melyek megmutatják egyrészt az egyes események magyarországi visszhangját, másrészt ez események hatását a magyar munkásság harcaira. Ezek az anyagok nagy bizonyító erejűek. Bizonyítják, hogy az orosz munkásmozgalom már első lépéseitől kezdve közvetlen hatást gyakorolt az egész Világ munkásmozgalmára és közöttük a magyar munkásság harcaira is. A magyar munkásosztály már a kilencszázas évek elején élénk figyelemmel kísérte az orosz proletariátus forradalmi mozgalmát. Az egyik régi, 1901-es Népszavában egy népgyűlésről szóló tudósításban olvashatjuk, hogy a magyar munkások szolidaritást vállaltak orosz testvéreikkel. „Testvéreink ők — mondotta az egyik felszólaló. — Azért küzdenek, amiért mi küzdünk. Azon eszmékért szenvednek hősi halált, melyek bennünket is lelkesítenek. Kijelentjük, hogy lelkileg velük vagyunk és együttérzünk testvéreinkkel.” 1905-ben pedig a budapesti szocialista diákok manifesztumban üdvözlik orosz testvéreiket. A manifesztum a következő szavakkal fejeződik be: „A ti végleges győzelmetek szabadságharcunk riadója lesz. Győzzetek, testvérek, hogy mi is győzhessünk." Sok a magyar vonatkozású plakát, kép, újság, a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és a polgárháborút bemutató termekben. Ezek a dokumentumok beszámolnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásáról a magyar munkásmozgalomra. Mindegyikből az sugárzik, amit a Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosságának felhívása következőképpen fejez ki: „Vörös Magyarország proletariátusa testvéri szövetséget kötött az orosz proletariátussal.” A szocializmus diadalmas építéséről beszámoló termekben helyet kapnak a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális folyóiratai és röpiratai is. A röpiratok és újságok rendszeresen közölnek híreket a Szovjetunióból. Ezek a hírek „A proletárhazából cím alatt jelentek meg és bátorságot adtak a magyar proletariátusnak az elnyomói ellen vívott harcához. Hírt ad a KMP a Szovjetunió felé vágyakozó szemmel néző munkásoknak a Szovjetunió újabb sikereiről és meg-’ mutatja,hogy a proletárok hazája minden ármánykodás ellenére él és diadalmasan fejlődik. A Nagy Honvédő Háborút bemutató teremben láthatjuk azoknak a harcoknak térképeit, amelyeknek eredményeképpen a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszták uralma alól. A kiállítás egyik utolsó termében pedig képek és szobrok érzékeltetik a Szovjetunió hatalmas segítségét, népi demokráciánk fejlődésében, szocialista hazánk építésében. A massam anyagának meggyőző erejét és érthetőségét nagyban elősegíti az, hogy a múzeum elrendezése, a termek anyagának feldolgozása igen szép, ízléses és áttekinthető. A látogató nemcsak ismeretekben gazdagodva és a Bolsevik Párt hősi harcain fellelkesülve távozik a múzeumból, hanem komoly művészi élményben is volt része a múzeum megtekintése során. A Munkásmozgalmi Intézet kollektívája gondos és lelkes munkát végzett s bizonyos, hogy ez a múzeum fontos eszköze lesz a magyar dolgozók nevelésének. ----------------------pp----------------------------------- Ünnepélyesen emlékezik meg a magyar sajtó a Pravda megalapításának 40. évfordulójáról A Szovjetunióban és a béketábor többi országában május 5-én, a Pravda megindulásának évfordulóján ünnepüik a szovjet sajtó napját. Ebben az esztendőben ezen a napon lesz 40 éve, hogy Lenin és Sztálin nagy pártjának központi lapja, a Pravda első száma megjelent A nevezetes évfordulóról a magyar sajtó munkásai is megemlékeznek. Május 5-én, hétfőn reggel 9 órakor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége ünnepi ülést tart a szövetség székházában. Délben 12 órakor a Nemzeti Szalonban lesz „A 40 éves Pravda”-kiállítás ünnepélyes megnyitója. Délután 3 órakor lesz az egyéves újságíró iskola új tanfolyamának megnyitása. Megjelent a „Propagandista“ 2. száma Megjelent a „Propagandista”, az MDP Központi Vezetősége agitációs és propaganda osztályának folyóirata 2. száma. A vezércikk Rákosi elvtárs „Népi demokráciánk útja” c. művéről szól. A lap a többi között közli a „Pártoktatás a tavaszi mezőgazdasági munkák idején" és a „DISZ-oktatás pártvezetéséről” című cikkeket. „A propaganda munka tapasztalataiból” című rovatban a legjobb propagandisták adják át jól bevált tapasztalataikat. A lap közli hogyan dolgozták fel a termelőszövetkezeti kérdéseket a somogymegyei pártbizottság iskoláján és „A klerikális reakció — népünk ellensége” című téma tanulásának tapasztalatait. Az „Elméleti Tanácsadó” rovatbak a káderképző tanfolyamok anyagával kapcsolatban felmerült kérdésre ad választ „Miért jelent a dialektikus materiatizmusforradalmi változást a filozófiában?” címmel. A „Propagandista” legújabb száma is felsoroltakon kívül még számos fontosi cikket közölt