Szabad Nép, 1952. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1952-05-01 / 102. szám

2 MEGNYÍLT A BOLSEVIK PÁRT TÖRTÉNETE MÚZEUM Szerdán délelőtt a Magyar Munkás­mozgalmi Intézetben ünnepélyes ke­retek között megnyílt a Bolsevik Párt Története Múzeum. Megjelent a meg­nyitáson Farkas Mihály elvtárs vezér­­ezredes, honvédelmi miniszter, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kovács Ist­ván elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Hegedűs András elvtárs, az állami mező- és erdőgazdaságok minisztere, Szabó István elvtárs altábornagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Házi Árpád elvtárs belügymi­niszter, az MDP Politikai Bizottságá­nak póttagja, Altomare Iván elvtárs élelmiszeripari miniszter, Kelen Béla elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más kiválósága. Réti László elvtárs, a Munkásmoz­galmi Intézet igazgatója bevezető szavaiban elmondotta, hogy a múzeum megnyitásával segítséget kívánnak nyújtani a Bolsevik Párt történetét tanulmányozó magyar dolgozóknak. A múzeum létesítésénél arra a hatal­mas anyagra építettek, amelyet a Bol­sevik Párt történetének szemléltető is­mertetésére a Szovjetunióban készítet­tek, s amelyet a szovjet intézmények készséggel bocsátottak a Munkásmoz­galmi Intézet rendelkezésére. Ki­emelte, hogy a múzeum létesítésénél igen nagy segítséget nyújtottak taná­csaikkal, útmutatásukkal a Budapesten tanító szovjet professzorok. A múzeumot Hegedűs András elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottságának tagja, az állami mező- és erdőgazdaságok minisztere nyitotta meg.­­ A Bolsevik Párt történetének mai napon megnyíló múzeuma, amely­nek felállítása közvetlenül Rákosi elv­társ javaslatára történt — újabb se­gítség pártunk erősítésében és külö­nösen párttagságunk eszmei, politikai színvonalának növelésében — kezdte beszédét Hegedűs elvtárs. — Pártunk eddigi történetében és elsősorban a felszabadulás után elért győzelmeiben hatalmas szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja ta­pasztalatainak és Sztálin elvtárs e ta­pasztalatokat elemző, a marxizmusd­­leninizmust továbbfejlesztő nagyje­lentőségű elméleti munkájának, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének. — A magyar kommunistákat a lenini-sztálini elmélet elsajátításában és a magyar viszonyokra való alkal­mazásában Sztálin elvtárs megállapí­tása vezette: ,A proletariátus diktatú­rájának lenini elmélete nem tisztán .orosz’ elmélet, hanem valamennyi or­szágra kötelező elmélet. A bolseviz­­mus — mondja Lenin — a taktika mintája mindenki számára.” — A Szovjetunió Kommunista Pártjának győzelme segítette a magyar munkásosztályt a dicső em­lékű 1919-es proletárforradalom meg­szervezésében; további sikerei öntöttek reményt dolgozóink legjobbjaiba az elnyomatás éveiben, erősítették bennük azt a hitet, hogy a Horthy-rendszer nem tart örökké és a szocializmus ügye győz hazánkban is. Ebben az időben azonban a dolgozók széles tö­megéhez a lenini-sztálini tanítások, a Bolsevik Párt tapasztalatai nem jut­hattak el. A Horthy-rendszer teljes igyekezetével azon volt, hogy teljesen elzárja a dolgozókat Lenin és Sztálin elvtársak tanításaitól. Ezért a magyar dolgozók nagy tömege­ számára csak a felszabadulás után váltak hozzáfér­hetővé a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai, győzelmes harca a munkásosztály hatalmáért, a világ első szocialista államának meg­teremtéséért és a kommunizmus épí­téséért.­­ Pártunk a felszabadulás után nagy gondot fordított arra, hogy pártfunk­cionáriusaink és párttagjaink, de a dolgozók széles tömegei számára is hozzáférhetővé tegye a mattcizmus­­leninizmus elméletének egyik legkivá­lóbb fegyverét, a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja történetét. Ezért a felszabadulás után az első könyvek között adta ki a párttörténe­tet, amely azóta már hat kiadást ért el és csaknem 700.000 példányban je­lent meg. — Pártunk széles körben szervezte meg a párttörténet tanítását a párt­oktatás különböző formáiban, emel­lett egyetemeinken és főiskoláinkon is. Csak a most folyó oktatási évben, kü­lönböző szemináriumokon és tanfolya­mokon több tízezer hallgató tanulmá­nyozta a Bolsevik Párt történetét. Nem véletlen, hogy népünk és külö­nösen munkásosztályunk szinte párat­lan érdeklődéssel fogott a Bolsevik Párt története tanulmányozásához. Dolgozó népünkben a felszabadulás után fokozatosan tudatosodott a marxizmus-leninizmus elméletének je­lentősége és az, hogy országunk min­den sikert, amit a felszabadulása után elért, annak köszönhet, hogy pártunk Rákosi elvtárs vezetésével sikeresen alkalmazta Lenin és Sztálin elvtársak tanításait, a Bolsevik Párt történeté­nek tapasztalatait a magyar viszo­nyokra.­­ Miután a Szovjetunió dicső had­serege országunkat felszabadította, el­sősorban is ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és útmutatá­sai segítették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerje­ a dolgozók döntő tömegeit, a munkás­­osztályt és a dolgozó parasztságot és ezzel megteremtse a népi demokrácia továbbfejlődésének, a proletariátus diktatúrája megteremtésének egyik legfontosabb előfeltételét. — így történhetett meg, hogy or­szágunkban az osztályharc éleződése közben, de viszonylag békés körülmé­nyek között minden különösebb meg­rázkódtatás nélkül került uralomra a munkásosztály és valósult meg a pro­letariátus diktatúrája. — Pártunk Központi Vezetősége a Bolsevik Párt tapasztalatait használ­ta fel a háború által sújtott nép­gazdaságunk helyreállításáért és or­szágunk iparosításáért folytatott harc­ban is. Csak ezáltal és a Szovjetunió állandó baráti segítségével vált lehe­tővé olyan irányú fejlődés, mint ami­­lyen a fordulat éve óta népgazdasá­gunkban és ezen belül elsősorban a nehéziparban történt és történik. Ezek a tapasztalatok segítették pártunkat a tavaly december 1-i nagyjelentőségű rendszabályok kidolgozásában, a jegy­rendszer eltörlésében is. így lett or­szágunk — néhány rövid év alatt — elmaradt agrárországból fejlett ipari országgá. — A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatai segítségével erősödtek meg pártszervezeteink városokban és falvakban egyaránt. Az elmúlt évek­ben pártszervezeteinkben tudatosodott, hogy pártunk felelős mindenért, ami az országban történik. Ez a tudat, — mint Rákosi elvtárs mondotta —­ „kiszélesítette, elmélyítette a kommu­nista munkát, közelebb vitte a gyárak esztergapadjaihoz és a szövetkezetek földjeihez. Egyben mutatója ez a je­lenség annak, hogy pártunk feladata sokoldalúságával és terebélyesedésé­­vel együtt nő és fejlődik”. — A Bolsevik Párt története arra tanította pártunkat: ha teljesen meg akarja semmisíteni a kizsákmányolást, ha fel akarja építeni a szocializmust, akkor kíméletlen és következetes har­cot kell folytatnia az osztályellenség­gel és azokkal az ellenséges elemek­kel szemben is, akik a párton belül húzódnak meg. „A Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja történetének tanulmányozása — írja a párttörténet bevezetése — a harcok tanulmányozá­sa, melyeket pártunk a marxizmus­­leninizmus valamennyi ellenségével vívott, segítségünkre van a bolseviz­­mus elsajátításában, fokozza a poli­tikai éberséget." Ezek a harci tapasz­talatok segítették pártunkban is az ellenséges elemeknek, az imperialis­ták és ügynökeik, az áruló Tito ban­dáinak, Rajk és társainak a felfedését és szétzúzását és ezzel pártunk egy­ségének, összeforrottságának erősíté­sét. — Pártunk a felszabadulás után a Szovjetunió baráti segítségére tá­maszkodva és Sztálin elvtárs útmuta­tása és tanácsai alapján nagy sikere­ket ért el. Büszkén mondhatjuk, hogy népünk tudott élni szabadságával. — Pártunk előtt továbbra is nagy feladatok állnak. Az osztályellenség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus építésének megkezdett ügyét; tovább kell építenünk dolgozó népünk egységét és fokozni kell helytállását a béke frontján; erő­sítenünk kell győzelmeink zálo­gát, pártunkat, emelve párttagsá­gunk eszmei-politikai színvonalát. Mindezekben a munkákban továbbra is a Bolsevik Párt történetének ta­pasztalatai mutatják az utat és, mint Rákosi elvtárs írja: „e tapasztalatok gyakorlati átültetésével és hasznosítá­sával együttjár annak az elméletnek és módszernek az elsajátítása, alkal­mazása és továbbterjedése, amely lel­ket és életet lehel a gyakorlatba, amely fűti és vezeti a gyakorlatot”.­­ Ezért egyre nő a jelentősége annak, hogy párttagjaink az eddiginél is szélesebben és különösen mélyre­hatóbban tanulmányozzák a Bolsevik Párt történetét, tapasztalatait. A pár­tunk előtt álló hatalmas feladatok megkövetelik, hogy pártfunkcionáriu­­saink és párttagjaink Lenin és Sztálin elvtársak tanításait ne csak az elmé­letben ismerjék, hanem mennél szé­lesebben tudják alkalmazni minden­napi munkájukban. Rákosi elvtárs út­mutatása szerint meg kell tanulnunk alkalmazni a Bolsevik Párt tapaszta­latait a saját munkaterületünkön. — Ehhez a munkához, a Bolsevik Párt történetének további tanulmá­nyozásához ad majd segítséget a ma megnyíló állandó múzeum. Ennek a feladatnak elvégzését elősegíti az is, hogy a­ múzeum­ elkíséri a Bolsevik Párt harcát a szocializmus megte­remtésén túl, ismerteti a dicső emlékű Honvédő Háborút, a német fasizmus szétzúzását, a háború utáni ötéves terv teljesítését­­és a kommunizmus építésében elért hatalmas sikereket. Elősegíti a múzeum ezt a feladatot azzal is, hogy igyekszik megmutatni a Szovjetunió Kommunista Pártja har­­cának, győzelmeinek hatását a ma­gyar viszonyokra. — A Bolsevik Párt Története Mú­zeum május 1-re, a proletárinterna­­cionalizmus ünnepére nyílik meg és ez nem véletlen. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy — első­sorban a propaganda eszközeivel — szilárdítsa pártunkban és egész né­pünkben a proletár-nemzetköziség esz­méjét, mélyítse a szeretetet és a hálát az egész haladó világ vezető ereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, a szere­tett Sztálin elvtárs iránt. A múzeum erősítse azt a meggyőződést, „hogy Lenin, Sztálin pártjának nagy ügye, a kommunizmus végleg győzni fog "az egész világon”. Hegedűs elvtárs beszéde után a megjelentek megtekintették a múzeu­mot. Megjelent a „Za ljudo imago1” legújabb száma A Magyarországon élő jugoszláv for­radalmi emigránsok „Za ljudsko zmago” című lapja legújabb számának vezér­cikke: „A világ dolgozói harcos szoli­daritásának nagy ünnepe”. Az első ol­dalon közli a lap az SZKIKjP Központi Bizottsága május elsejei jelszavait „A május elsejei ünnepségekkel lep­lezzük le Titóék mesterkedéseit'’ cím alatt a jugoszláv emigránsok egy cso­portjának nyilatkozatát közli a lap, majd egy cikkében megírja, hogyan harcol a Trieszti Szabad Terület­­ lakos­sága az imperialisták és a titóista meg­­szállók ellen. A „Népeink felszabadító harcának nagy elismerése” című, belső szerkesz­tőségi cikk foglalkozik az SZKK­P május elsejei jelszavaiban a szabadsá­gáért harcoló jugoszláv népnek küldött üdvözlettel. Milovánovics Szvetozár „A Jugoszláv dolgozó parasztok katasztrofális hely­zete”, Trbovics Gojko pedig „Erősödik a munkásosztály harca a Tito-fasiszta uralom ellen­’ címmel írt cikket. ­ Az Országos Béketanács és a Magyar Tudományos Akadémia az Akadémia tagjai és meghívott tudósok részvételével 1952 május 2-án, pénte­ken délután 5 órakor az Akadémia heti üléstermében előadóülést rendez. Az előadóülésen Szabó Imre, az Akadémia levelező tagja, beszámol a Demokra­tikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége által Koreába kiküldött jogászbizottság jelentéséről. ­ Nagy szeretettel fogadták Moszkvában a Magyar-Szovjet Társaság küldöttségét Moszkva, április 16. (MTI) Kedden délben megérkezett Moszk­vába a Magyar-Szovjet Társaság kül­döttsége, amely résztvesz a moszkvai május elsejei ünnepségeken. A magyar küldöttség fogadására megjelent Nyikolaj Vizzsilin, a VOKSZ helyettes elnöke, Konsztantyin Szkrja­­bin Sztálin-díjas akadémikus, Georgij Orlov Sztálin-díjas, a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának levelező tag­ja, Nyikolaj Dombrovszkij, a Szovjet­unió Állami Akadémiai Nagy Színhá­zának főrendezője, Mihail Romm Sztálin-díjas filmrendező, Ligyija Szmírnova Sztálin-díjas filmszínésznő, Sztrucskova és Kondratov, a Szovjet­unió Állami Akadémiai Nagy Színhá­zának magántáncosai, Mihail Lukonyin költő, valamint G. Vladikin, a Szovjet Írók Szövetsége külügyi bizottságának elnöke. Jelen volt Fodor Zoltán, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövet­ségének első tanácsosa és a magyar nagykövetség többi tagja is. Meleg, baráti kézszorítások után Virzsilin üdvözölte a magyar vendé­geket: — Az, hogy a Magyar-Szovjet Tár­saság küldöttsége, amelynek tagjai között a magyar kultúra és művé­szet tekintélyes tényezői foglalnak helyet, a május elsejei ünnepségekre a Szovjetunióba érkezett, a Szovjet­unió és a Magyar Népköztársaság népei közti megbonthatatlan, testvéri barátság és a kulturális kapcsolatok további elmélyítésének, valamint a vi­lágbéke megszilárdításának ügyét szolgálja ■*— mondotta a többi között. Ezután Kakuk Józsefné, az MSZT- küldöttség vezetője a küldöttség és a maga nevében forró köszönetét fe­jezte ki a szovjet népnek, hogy a munkásosztály nagy nemzetközi ün­nepén Moszkvában lehetnek. A magyar küldöttség tagjai a VOKSZ vendégeként több hétig ma­radnak a Szovjetunióban. CSÜTÖRTÖK 1982. MÁJUS A Bolsevik Párt Története Múzeum A Munkásmozgalmi Intézet Bolsevik­­ Párt Története Múzeumának meg­nyitása jelentős esemény az egész magyar ideológiai élet számára. A múzeum szemléltetően bemutatja­­a nagy Bolsevik Párt — és vele együtt a Szovjetunió népei — harcos útját, hatalmas fejlődését. Ez a­ múzeum közelebb hozza és még inkább érthe­tővé teszi az SZK(b)P történetét, a párttörténet nagy tanulságait és azt a hatalmas fejlődést, amelyet a szov­jet nép a cári Oroszország elmara­dottságától a mai napig, a kommu­nizmus építéséig megtett Lenin és Sztálin pártjának vezetése alatt. A múzeum rendkívül gazdag doku­mentációs és képanyagát 17 teremben helyezték el. A Bolsevik Párt történe­tének minden egyes fejezetét külön te­rem ismerteti. Az első termek megmu­tatják a munkásmozgalom első kez­deti lépéseit Oroszországban, a születő forradalmi párt harcát a minden ren­dű és rangú opportunistákkal szemben és a proletárforradalom nagy vezérei­nek, Leninnek és Sztálinnak fiatalkori tevékenységét. A következő termekben a forradal­mi mozgalom fejlődésének, majd a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak képeit láthatjuk. A polgár­­háború viharos napjai után a felsza­badult nép nagy tetteinek dokumentu­mai következnek: táblázatok, köny­vek, képek. A szocialista építést, majd a szocializmus győzelmét ábrázoló termekben a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálásának eredményeit ábrázoló térképeket, táb­lázatokat állították ki. Ezek minden­nél világosabban megmutatják, hogy milyen csodálatos tettekre képes a szabad, szocialista hazáját építő nép. A múzeum híven követi és illuszt­rálja Sztálin elvtárs zseniális könyvé­nek, a Párttörténetnek fejezeteit. Azon­ban, mint tudjuk, a Párttörténet be­fejeződik 1937-ben. A múzeum bemu­tatja a Bolsevik Pártnak, a Szovjet­unió népeinek a harmadik ötéves terv idején, majd a második világháború kemény napjaiban a háború utáni öt­éves terv megfeszített munkájában, a kommunizmus diadalmas építésének folyamán vívott harcait, munkáját és nagyszerű ered­ményeit. Renfei szemléletesen frusztrálja a múzeum a Bolsevik Párt történeté­nek egyes szakaszait. Nagyon érdekes és nagyon szép képanyagot, áttekint­hető térképeket és grafikonokat gyűj­töttek össze. A művészi képek és szobrok közelebb hozzák és élővé te­szik a szemlélő számára a Párttörté­net egyes eseményeit, a térképek pe­dig kifejezően és világosan állítják elénk a forradalmi mozgalom egyes szakaszait, a szocialista iparosítás eredményeit, a kommunizmus nagy építkezéseit. Különösen nagyon érde­kes az 1905-ös forradalomnak a nem­zetközi munkásmozgalomra gyakorolt hatását bemutató térkép, melynek alapján világossá válik azok szépiora is, akik nem ismerik a nemzetközi munkásmozgalom történetét, hogy 1905 és 1911 között az egész vilá­gon, Franciaországtól Kínáig hatal­mas forradalmi megmozdulások vol­tak és hogy ez a forradalmi hullám szoros kapcsolatban állt­ az oroszor­szági forradalmi mozgalommal. Be­mutatja a kiállítás a Szovjetunió nagy békeműveinek, a kommunizmus nagy építkezéseinek hatalmas térképét is, amelyen apró lámpások jelzik az új nagy vízierőművek által fejlesztett elektromos áram útját, felhasználását. Különösen értéke a múzeumnak, hogy bemutatja az orosz munkásmoz­galom és a­­Szovjetunió fejlődésének a magyarországi munkásmozgalom iS gyakorolt hatását. Minden fejezethez­ kapcsolódnak magyar vonatkozású ké­pek, dokumentumok, plakátok, melyek megmutatják egyrészt az egyes ese­mények magyarországi visszhangját, másrészt ez események hatását a ma­gyar munkásság harcaira. Ezek az anyagok nagy bizonyító erejűek. Bi­zonyítják, hogy az orosz munkásmoz­galom már első lépéseitől kezdve köz­vetlen hatást gyakorolt az egész Vi­lág munkásmozgalmára és közöttük a magyar munkásság harcaira is. A magyar munkásosztály már a kilenc­százas évek elején élénk figyelemmel kísérte az orosz proletariátus forra­dalmi mozgalmát. Az egyik régi, 1901-es Népszavában egy népgyűlés­­ről szóló tudósításban olvashatjuk, hogy a magyar munkások szolidari­tást vállaltak orosz testvéreikkel. „Testvéreink ők — mondotta az egyik felszólaló. — Azért küzdenek, amiért mi küzdünk. Azon eszmékért szenved­nek hősi halált, melyek bennünket is lelkesítenek. Kijelentjük, hogy lelkileg velük vagyunk és együttérzünk test­véreinkkel.” 1905-ben pedig a buda­pesti szocialista diákok manifesztum­­ban üdvözlik orosz testvéreiket. A ma­­nifesztum a következő szavakkal fe­jeződik be: „A ti végleges győzelme­tek szabadságharcunk riadója lesz. Győzzetek, testvérek, hogy mi is győz­hessünk." Sok a magyar vonatkozású plakát, kép, újság, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat és a polgárháborút bemutató termekben. Ezek a­ dokumen­tumok beszámolnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásáról a magyar munkásmozgalomra. Mind­egyikből az sugárzik, amit a Tanács­­köztársaság hadügyi népbiztosságának felhívása következőképpen fejez ki: „Vörös Magyarország proletariátusa testvéri szövetséget kötött az orosz proletariátussal.” A szocializmus diadalmas építéséről beszámoló termekben helyet kapnak a Kommunisták Magyarországi Pártjá­nak illegális folyóiratai és röpiratai is. A röpiratok és újságok rendszere­sen közölnek híreket a Szovjetunió­ból. Ezek a hírek „A proletárhazából cím alatt jelentek meg és bátorságot adtak a magyar proletariátusnak az elnyomói ellen vívott harcához. Hírt ad a KMP a Szovjetunió felé vágya­kozó szemmel néző munkásoknak a Szovjetunió újabb sikereiről és meg-’ mutatja,­­hogy a proletárok hazája minden ármánykodás ellenére él és diadalmasan fejlődik. A Nagy Honvédő Háborút bemutató teremben láthatjuk azoknak a harcok­nak térképeit, amelyeknek eredménye­­képpen a Szovjet Hadsereg felszaba­dította hazánkat a fasiszták uralma alól. A kiállítás egyik utolsó termé­ben pedig képek és szobrok érzékelte­tik a Szovjetunió hatalmas segítségét, népi demokráciánk fejlődésében, szo­cialista hazánk építésében. A massam anyagának meggyőző ere­jét és érthetőségét nagyban elősegíti az, hogy a múzeum elrendezése, a ter­mek anyagának feldolgozása igen­ szép, ízléses és áttekinthető. A láto­gató nemcsak ismeretekben gazdagod­va és a Bolsevik Párt hősi harcain fellelkesülve távozik a múzeumból, ha­nem komoly művészi élményben is volt része a múzeum megtekintése során. A Munkásmozgalmi Intézet kollek­­tívája gondos és lelkes munkát vég­zett s bizonyos, hogy ez a múzeum fontos eszköze lesz a magyar dolgo­zók nevelésének. ----------------------pp-----------------------------------­ Ünnepélyesen emlékezik meg a magyar sajtó a Pravda megalapításának 40. évfordulójáról A Szovjetunióban és a béketábor többi országában május 5-én, a Pravda megindulásának évfordulóján ünnepüik a szovjet sajtó napját. Eb­ben az esztendőben ezen a napon lesz 40 éve, hogy Lenin és Sztálin nagy pártjának központi lapja, a Pravda első száma megjelent A nevezetes évfordulóról a magyar sajtó munká­sai is megemlékeznek. Május 5-én, hétfőn reggel 9 órakor a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége ünnepi ülést tart a szövetség székházában. Délben 12 órakor a Nemzeti Szalon­ban lesz „A 40 éves Pravda”-kiállí­­tás ünnepélyes megnyitója. Délután 3 órakor lesz az egyéves újságíró iskola új tanfolyamának megnyitása. Megjelent a „Propagandista“ 2. száma Megjelent a „Propagandista”, az MDP Központi Vezetősége agitációs és propaganda osztályának folyóirata 2. száma. A vezércikk Rákosi elvtárs „Népi demokráciánk útja” c­. művéről szól. A lap a többi között közli a „Párt­oktatás a tavaszi mezőgazdasági mun­­­kák idején" és a „DISZ-oktatás párt­vezetéséről” című cikkeket. „A propaganda munka tapasztalatai­ból” című rovatban a legjobb propa­gandisták adják át jól bevált tapasz­talataikat. A lap­ közli hogyan dolgoz­ták fel a termelőszövetkezeti kérdése­ket a somogymegyei pártbizottság is­koláján és „A klerikális reakció — né­­pünk ellensége” című téma tanulásá­­nak tapasztalatait. Az „Elméleti Tanácsadó” rovatbak­ a káderképző tanfolyamok anyagával kapcsolatban felmerült kérdésre ad választ „Miért jelent a dialektikus ma­­teriatizmus­­forradalmi változást a fi­lozófiában?” címmel. A „Propagandista” legújabb száma is felsoroltakon kívül még számos fontosi cikket közölt

Next