Szabad Nép, 1952. június (10. évfolyam, 128-152. szám)

1952-06-01 / 128. szám

2 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS________* Hogyan foglalkozik a kecskeméti járási pártbizottság az ifjúsági szövetséggel? Pártunk nagy szeretettel vezeti, ne­veli ifjúsági szövetségét, igyek­szik megadni számára minden segítséget, hogy betöltse nagy és meg­tisztelő hivatását. Pártunk lényegéből fakad ez a szüntelen gondoskodás , hiszen a párt mai segítőjét, jövő ere­jét kovácsolja a DISZ szilárdításával Azokról, akik ezt nem értik és fukar­kodnak az ifjúsági szervezetnek nyúj­tandó segítséggel, mondotta Rákosi elvtárs. «Sokan azt hiszik, hogy _ a DISZ majd magától, a mi segítségünk nélkül is kinövi magát egy olyan szer­vezetté, amely aztán idővel a pártnak jobbkeze lesz. Ez az elképzelés hibás. A DISZ-nek minden lehetősége meg­van arra, hogy valóban ilyen szerve­zetté fejlődjék, de csak abban az eset­ben, ha a párt teljes erővel hóna alá nyúl. Csakis ebben az esetben­. A kecskeméti járási pártbizottság ma sokkal inkább szívügyének tekinti a DISZ-szel való foglalkozást, mint a járási titkárok országos értekezlete előtt. A járási pártbizottság titkára, Putics József elvtárs hetenkint megbe­széli a járási DISZ-bizottság titkárá­val, Mándity elvtárssal: mit végzett az ifjúsági szövetség, s milyen további feladatok hárulnak rá. A járási párt­­titkár rendszeresen tanulmányozza a DISZ Központi Vezetőségének határo­zatait, s ezeket figyelembe veszi, ami­kor tanácsokat ad, feladatokkal bízza meg az ifjúsági vezetőket A megbe­szélések után a DISZ-titkár világosab­ban látja feladatát, könnyebben megy a munkája.­ Ezen a héten például megtárgyalták, mi legyen a DISZ fel­adata az aratásnál, cséplésnél, hogyan kell erre már most felkészülnie. Meg­állapodtak abban, hogy a DISZ-nek altató-cséplő brigádok szervezésével, a fiatalok mozgósításával kell hozzájá­rulnia a termés gyors betakarításához. Az ifjúsági kultúrgárdáknak már most fel kell készülniök arra, hogy színvo­nalas ,kultúragitációval buzdítsák a dolgozókat a nagy munkák idején. Megbeszélték azt is, hogy a gabona­betakarítással kapcsolatos feladatokat a DISZ-taggyűléseken vitassák meg a fiatalok, így jobban átérzik majd fele­lősségüket a komoly pártmegbizatás végrehajtásáért. A növényápolás felada­tait már többször megtárgyalta Pu­tics és Mádily elvtárs s itt a DISZ jó munkát végzett. Az if­júsági­­ vezetők nagy része ismeri tennivalóit, s külö­nösen a termelőcsoportok és állami gazdaságok fiataljai kiváló eredmé­nyeket érnek el a növényápolásban. A fülöpházi «Petőfi» termelőcsoport tíztagú ifjúsági csapata a tavaszi mun­kák során már eddig mintegy 1200 munkaegységet teljesített. A párttitkár és a DISZ-titkár tanácsko­zásai igen tanulságosak. Nemcsak a DISZ előtt álló közvetlen feladatokat beszélik meg, hanem tapasztalataikat is. Sok jó kezdeményezés kerül így fel­színre. A DISZ-titkár például a minap elmondta Putics elvtársnak, hogy a tiszakécskei gépállomás egyik fiatal traktorosa, Sánta László kiválóan dolgozik: tavaszi tervét 254 százalékra teljesítette és sok üzemanyagot taka­rított meg. Sánta László versenyre hívta a gépállomás többi traktorosát, célul tűzte ki, hogy az aratás-cséplés­­tarlóhántás idején hetenként 110 órát dolgozik a tavalyi 70—80 óra helyett. A párttitkár azt javasolta Mán­dity elvtársnak- népszerűsítse a DISZ ezt a kiváló traktoristát az egész járásban. A beszélgetés után a járási DISZ-bizottság hozzálátott, hogy járásszerte elterjessze a 110 órás moz­galmat. A DISZ-titkár ebből a beszél­getésből azt is megértette: soha nem szabad véka alatt tartani egy-egy ki­váló eredményt, hanem széles körben kell terjesztenie az élenjáró fiatalok helyes kezdeményezéseit, jó javasla­tait, ötleteit. A párttitkár a vezetés helyes mód­szereire tanítja a járás ifjúsági veze­tőjét. Az utóbbi időben bizonyos bü­rokratizmus mutatkozik a járási DISZ- bizottság munkájában: körlevelekkel próbálja irányítani az alapszervezete­ket. A körlevelekben még a taggyűlé­sek napirendi pontjait is meghatároz­zák. Nem vették észre, hogy ezzel csorbítják az alapszervezetek önálló­ságát, gátolják, hogy a fiatalok bát­ran, elevenen kezdeményezzenek. Ha a taggyűlés napirendi pontjait felülről szabják meg, nehezítik, hogy minden egyes falu sajátos problémáiról be­szélgessenek a fiatalok, s emiatt nem ■elég élénkek, harcosak a taggyűlések. Igaz, ma már színvonalasabbak, mint régebben voltak; azelőtt többnyi­re arról számoltak be, hány bált ren­dezett a DISZ a faluban, mennyi volt a bevétel, a kiadás. A DISZ-szerve­­zetek további fejlődése azonban meg­kívánja, hogy több önállóságot kapja­nak. Erre pedig éppen nem alkalmas a körlevél. Putics elvtárs figyelmez­tette a DISZ-titkárt, hogy a sok kör­levél helyett inkább tartózkodjanak többet a községben és a helyszínen magyarázzák meg a feladatokat. Soltit tanul Mándity elvtárs a já­rási pártbizottság ülésein, amelyeken mindig részt vesz. És nemcsak akkor tanul, ha a DISZ munkájáról van szó: minden egyes JB-ülés iskola a DISZ-titkár számára. Márciusban pél­dául a járási pártbizottság ülésén szó volt a tagdíjfizetésről. Ekkor ér­tette meg igazán Mándity elvtárs en­nek a kérdésnek fontosságát , és az értekezleten tanultakat rögtön haszno­sította is munkájában. Addig a járás fiataljainak 40—50 százaléka elha­nyagolta a tagdíjfizetést. Márciusban egyetlen olyan DISZ-szervezet sem volt, ahol valamennyi tag megfizette volna a tagsági díjat. A járás ifjú­sági vezetői így próbálták meggyőzni a tagságot: «Fizessetek tagdíjat, hi­szen antyik 50 százaléka az alapszer­vezeté marad». Egyszerűen gazdasági kérdésnek fogták fel tehát a tagdíj­­fizetést; «agitációjuknak» persze nem volt hatása. A DISZ-titkár — a já­rási pártbizottság ülésének tanulsá­gai alapján —elmondta a DISZ-alap­­szervezetek vezetőinek: «A tagdíj rendszeres fizetése politikai kérdés: fegyelemre, rendszeretetre, az ifjúsági szövetség iránti hűségre neveli a tag­ságot. Az ifjúsági szövetség neveltjei közül kerülnek ki a párt jövendő tag­jai. Milyen párttag lesz az, aki a DISZ-tagdíj fizetését nem tartja fon­tosnak?» Ez az agitáció hatott: ápri­lisban már 14 olyan szervezet volt, ahol valamennyi fiatal pontosan meg­fizette tagdíját. A járási pártbizottság segítsége nyo­­mán erősödtek az ifjúsági szövetség alapszervezetei. A legutóbbi hónapokban többszáz új tag lépett be a DISZ-be, növekedett a szervezetek befolyása, eredményesebben tudják megoldani a párt által rájuk bízott feladatokat. Erről tanúskodnak a járási fémgyűj­tés eredményei is: a­ fiatalok lelkes munkájának köszönhető, hogy a kecs­keméti járás az első helyen végzett a megyében. A DISZ irányítása, állandó segítése azonban még nem vált az egész pártbizottság­ ügyévé. Pártunk Politi­kai Bizottságának határozata kimond­ja, hogy a megyei, járási, városi ke­rületi párttitkárok személyesen felelő­sek a területükön lévő DJSZ-szerveze­­tek állapotáért. De ez nem azt jelenti, hogy az egyes osztályok vezetői elha­nyagolhatják a DJSZ-munka megfe­lelő területeit. A kecskeméti JB egyik­másik tagja nem igen törődik a DISZ munkájával. Mándity elvtársnak a mi­nap jelentést kellett készítenie a DISZ Központi Vezetőségének arról, hogyan veszik ki részüket a járás fia­taljai a mezőgazdasági munkákból, hogyan segítik a begyűjtést. Mándity elvtárs a JB mezőgazdasági osztályá­nak vezetőjétől, Kocsi elvtárstól is megkérdezte, milyen tapasztalatai van­nak ezzel kapcsolatban. Kocsi elvtárs nem tudott válaszolni, nem ismerte a helyzetet. Pedig sok példamutató fiatal van a járásban. A fülöpházi Pe­tőfi termelőcsoportban a fiataloknak több munkaegységük van, mint az idősebbeknek. Borsodi László május 10-ig már 210 munkaegységet szerzett. Bende József traktoros 169 százalé­kot ért el. Izsákon a DISZ-tagok ered­ményesen győzték meg szüleiket a beadás fontosságáról: szüleik időben teljesítették kötelezettségeiket. Nem­csak a mezőgazdasági osztály vezetője hanyagolta el az ifjúsági szövetséget. A JB agit.­prop. titkára például nem tudja, hogyan dolgoznak a fiatalok az egységes népnevelő csoportokban. Pe­dig itt még bőven van tennivaló: ke­vés DISZ-tag végez népnevelőmunkát. A JB agit.­prop. titkárának az sem tűnt fel, hogy a járási DISZ-bizott­­ság három függetlenített tagja közül ketten már hónapok óta nem vesznek részt a szervezett pártoktatásban. Egyes pártbizottsági tagok, amikor megláto­gatják a falusi pártszervezeteket, csak felületesen érdeklődnek a DISZ mun­kája iránt, megelégszenek azzal is, ha csak általánosságban,­­ egy-két szó­val válaszol a helyi párttitkár, így aztán sok minden elkerüli a figyelmü­ket. Pedig ha behatóbban érdeklődné­nek a DISZ problémái iránt, részle­tes jelentést kérnének a mozgalom eredményeiről és hibáiról, sokat javít­hatnának a falusi pártszervezet mun­káján is. A párttitkár elvtársak ebből megértenék, hogy komoly feladataik vannak a DISZ irányítása és munká­jának ellenőrzése terén is. Lakiteleken például a DISZ-titkár — kuláknál dolgozik. Többször figyelmeztették őt, hagyja ott az osztályellenséget, hiszen a faluban bőven akad munkalehető­ség: a téglagyárban, az erdőgazdaság­ban, a tszcs-ben. A DISZ-titkár azon­ban máig sem volt erre hajlandó. Lakiteleken a fiataloknak csak 10—15 százaléka lépett be az­ ifjúsági szövet­ségbe, a DISZ-nek nincs tekintélye a fiatalok előtt. Sem a járási DISZ-tit­­kár, sem a JB tagjai — akik pedig gyakran járnak ebben a községben — nem vették észre, hogy a két dolog között szoros összefüggés van. Az a DISZ-titkár, a­ki ma kulákhoz jár dol­gozni, nem is harcolhat következete­sen az osztályellenség ellen; nem be­csülik, nem követik őt a fiatalok. A járási pártbizottság egyes tagjai azért sem tudnak megfelelő segítséget adni a DISZ-nek, mert sokszor tájékozat­lanok az ifjúsági mozgalom kérdései­ben. A múltkoriban megkérdezték a JB mezőgazdasági osztályának veze­tőjétől: «28 éves fiatal lehet-e tagja a DISZ-nek?» Kocsi elvtárs nem­­ tu­dott válaszolni. Pedig meg kellett volna mondania, ha a 28 éves fiatal vezetőségi tag, továbbra is részt vehet — sőt kívánatos is, hogy résztvegyen — az ifjúsági szervezet munkájában. Kovács István elvtárs a járási tit­károk országos értekezletén felhívta a figyelmet: «A pártbizottságoknak 24— 26 éves, jó kommunista káderek és tagok átadásával erősíteni kell a DISZ vezetését». A kecskeméti járási párt­­bizottság azonban még nem értette meg ennek fontosságát, nem bízott meg fejlett, tapasztalt fiatal pártta­gokat DISZ-munkával. A falusi párt­­szervezetek követték a rossz példát: alig néhány fia­tal kommunistának ad­tak ilyen pártmegbizatást. Az izsáki párttitkár azt mondja: «Hat fiatal párttagot küldtünk az ifjúsági szövet­ségbe». De valójában a hat közül négy már régebben a DISZ-ben dol­gozik. Gyigor elvtárs, a lakiteleki párt­­titkár szerint «a fiatal párttagok nem akarnak a DISZ-ben dolgozni». Való­ban vannak ilyen párttagok: éppen a napokban küldte vissza DISZ-tag­­sági könyvét két fiatal kommunista a járási DISZ-bizottsághoz azzal, hogy mindketten betöltötték 28. életévüket. De miért van ez így? Mert egyik­másik pártszervezet vezetősége nem magyarázza meg a fiatal párttagoknak és tagjelölteknek, milyen fontos fel­adatot bíz rájuk a párt. Úgy vélik, elegendő, ha azt mondják nekik: «Menjetek át a DISZ-be dolgozni». Pedig ez nem elég. Meg kell nekik magyarázni: a párt azért küldi őket az ifjúsági szervezetbe, hogy ott job­ban érvényesüljön a párt vezetése, hogy mozgalmi tapasztalataikkal erő­sítsék a DISZ-t, növeljék tekintélyét. A járásban a fiataloknak még egyne­gyede sem tagja a DISZ-nek, s éppen az idősebb, 20 éven felüli korosztá­lyok hiányoznak — ezért nincs kellő tekintélye. És éppen a kommunista fiatalok változtathatnának ezen. Pár­tunk soraiba a járás fiataljainak leg­jobbjai kerültek, akik példaadásukkal, szorgalmukkal megbecsülést vívtak ki maguknak. Ha ezek a párttagok most a DISZ-ben végeznének pártmunkát , követné őket az ifjúság színe-java. A kecskeméti járás pártszervezetei úgy segítik legjobban a DISZ-t, ha meg­értetik a fiatal párttagokkal felada­tuk nagyságát és szépségét. Hívják össze időnként a párttitkárok a DISZ-ben dolgozó kommunistákat és azokat, akiket most bíznak meg az if­júsági szervezetben végzendő munká­val. Hallgassák meg véleményüket, javaslataikat, problémáikat, adjanak számukra tanácsot biztatást, segítsé­get. És ügyeljenek arra, hogy ezek a fiatalok ne szakadjanak el a pártélet­től, vonják be őket a pártoktatásba, gondoskodjanak arról, hogy rendsze­resen részt vegyenek a pártszervezet taggyűlésén. Ez erősíti őket minden­napi harcukban. A kecskeméti járási pártbizottság tegye még inkább saját ügyévé ifjú­sági szövetségünk járási irányítását, vezetőinek nevelését — tanítsa erre a járás valamennyi alapszervezetét. Horváth József SZABAD NÉP ____________________ _______________VASÁRNAP, 1952. JúlNIUS I A minisztertanács felemelte a helyi tanácsok hivatali dolgozóinak munkabérét Hazánk szocialista építése napról napra növekvő feladatok elé állítja a helyi tanácsok dolgozóit. Ezért a Ma­gyar Népköztársaság minisztertaná­csa, figyelembe véve a helyi tanácsok dolgozóinak az ötéves terv teljesítése érdekében végzett munkáját, felemelte a tanácsi dolgozók munkabérét. A bér­emelést indokolttá teszi a helyi taná­csok fejlődése és megerősödése is, amelyhez nagy mértékben hozzájárult a tanácsok hivatali dolgozóinak jó munkája is. A béremelés a megyei, járási, városi, városi kerületi és községi tanácsok hi­vatali szervezetében foglalkoztatott dolgozókra terjed ki; nem vonatkozik tehát a tanácsi intézmények (iskolák, kórházak, stb) dolgozóira, akiknek munkabérét a minisztertanács már korábban rendezte. A határozatnak a munkabéreket érintő rendelkezései nem vonatkoznak a budapesti városi tanács dolgozóira sem. A jó béremelés mértéke általában 8—16 százalék, ezen belül nagyobb béreme­­lésn részesülnek azok a dolgozók, akik érdemi, ügyintéző munkát végez­nek. Az ügyintézők közül is nagyobb mértékben emelkedik a fontosabb, ma­gasabb szakmai képzettséget kívánó munkakörökben dolgozók munkabére. Különösen jelentős béremelésben ré­szesítette a minisztertanács a mező­­gazdasági szakembereket, ezzel is kifejezésre juttatva azt a fontos fel­adatot, amely a szocialista mező­­gazdaság építése terén rájuk vár, így pl. az agronómusok eddigi átlagbére mintegy 30 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági szakmunkakörökben az átlagosnál magasabb munkabért kap­nak az egyetemi, akadémiai, vagy technikumi végzettségű agronómusok. Ezekbe a magasabb bércsoportokba besorolhatók az előírt képesítéssel nem rendelkező egyes olyan dolgozók is, akik nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek és munkakörüket ki­válóan ellátják. A minisztertanács határozata a bér­rendszert is módosítja­. Az eddigi bér­rendszer a munkaköröket csak általá­nosságban jelölte meg, rendszerint nem téve különbséget a munkakörök jellege, fontossága és a munka­körök ellátásához szükséges képzettség foka szerint. Ennek következtében az eddigi tanácsi bérrendszerben káros egyen­­lősítés érvényesült és nem valósult meg következetesen az az elv, hogy a dolgozók azonos értékű munkáért azonos bért kapjanak. Az új bérrend­szer pontosan meghatározza az egyes munkaköröket és a népgazdasági szempontból fontosabb, nagyobb szak­mai felkészültséget igénylő munkakö­rökre magasabb munkabért állapít meg. Ez a rendszer egyben azt is bizto­sítja, hogy a® azonos képességű és hasonló munkakört betöltő dolgozók — bármely osztályon is dolgozzanak — egyenlő bért kapnak. A rendezés egyetlen esetben sem je­lent bércsökkentést. Amennyiben tehát kivételesen akadnak olyan dolgozók, akiknek jelenlegi munkabére magasabb, mint amennyit munkakörükben az új rendszer szerint kaphatnának, a régi és az új bér szerinti különbözetet sze­mélyi pótlékként továbbra is megkap­ják. A minisztertanács új rendszert veze­tett be a tanácsi dolgozók jutalmazása terén is, fokozottabban érvényesítve azt az elvet, hogy a jutalom nem fize­­téskiegészítés, hanem meghatározott, az átlagon felüli eredmények eléré­séért jár. Az új rendszerben tehát a végre­hajtó bizottság elnöke lehetőleg előre kitűzi azokat a feladatokat, amelyek teljesítése esetén a dolgozók az elő­re meghatározott összegű jutalmat megkapják. A dolgozókat az új bérrendszernek megfelelően újból be kell sorolni. A besorolást a végrehajtó bizottság elnö­kének a szakszervezet helyi képviselői­vel együtt tett javaslatára a végre­hajtó bizottság hagyja jóvá. A veze­tőket (tanácselnököket, elnökhelyette­seket és titkárokat) felettes hatóságuk sorolja be, így a községi tanácsok dolgozóit a felettes járási tanács, a járási végrehajtó bizottság elnökét, el­nökhelyettesét és titkárát a­ megyei tanács végrehajtó bizottsága, a me­gyei tanácsok elnökeit, elnökhelyette­seit és titkárait pedig a belügyminisz­ter sorolja be. A besorolásokat július 1—11. nap­­jai között kell elvégezni, július 1-i hatállyal. A dolgozók az új, felemelt béreket első ízben a július havi mun­kabérük második részletével, tehát jú­lius hó végén kapják kézhez, az egész hónapra visszamenőleg. A tanácsapparátusban dolgozók fizetésrendezéséről szóló minisztertanácsi határozatot ismertették a tanácselnökök értekezletén A budapesti tanács, valamint a me­gyei tanácsok végrehajtóbizottsági el­nökei és bérfelelőseinek értekezletén a belügyminisztériumban Varga And­rás elvtárs, belügyminiszterhelyettes ismertette a tanácsaspparátusban dol­gozók fizetésrendezéséről szóló mi­nisztertanácsi határozatot. Bevezető­ben részletesen foglalkozott azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel a párt és a kormány a felszabadulástól nap­jainkig az államigazgatásban részve­vő dolgozókról gondoskodott. A bér­rendezéssel kapcsolatban elmondta, hogy ez nemcsak béremelést jelent, hanem fokozott bizalmat is, amelyet pártunk és kormányzatunk a tanácsok és dolgozóik imént tanúsít. Ezután is­mertette a bérrendezés legjellemzőbb vonásait, majd a­z új jutalmazási rendszerről beszélt. Befejezésül hangoztatta: «tanácsaink­nak úgy kell dolgozniok és úgy kell felkészülniök az előttünk álló nagy fel­adatokra — a növényápolásra, az ara­­tás-cséplésre, a terménybegyűjtésre és a most folyó sertésbegyűjtésre—, hogy büszkén állhassunk pártunk és Rákosi elvtárs elé, s elmondhassuk: a biza­lomnak megfelelően teljesítettük fel­adatainkat». A miniszterhelyettes beszámolója után Varga János, az Országos Mun­kabérbizottság elnöke és Zentai Ernő, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szólalt fel. Megkezdődött az Országos Kisipari Szövetkezet első országos küldöttgyűlése Az építők szakszervezetének köz­ponti székházában szombaton meg­kezdődött az Országos Kisipari Szö­vetkezet első országos küldöttgyűlése. A gyűlésen megjelent Friss István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjai, Szabó János helyi ipari miniszter, Dégen Imre, a SZÖVOSZ főtitkára, Sípos István, a KIOSZ főtitkára. Ferenczi Tibor, az OKISZ főtitkárhelyettesének megnyitója után Erdős József az OKISZ főtitkára számolt be a kis­ipari szövetkezeti mozgalom eddigi eredményeiről és feladatairól. Erdős elvtárs beszéde után Pogány István ismertette az OKISZ új alap­szabályát. Véget ért a Tudományos Akadémia nagygyűlése A Tudományos Akadémia nagygyű­lések harmadik napján a műszaki tudományok osztályának ülésén Rat­­kovszky Ferenc, az Akadémiai levelező­­tagja tartott előadást «Nagyvasutak villamosítása 50 periódussal» címen. El­lmondotta többek között, hogy a vas­utak villamosításával a jelenleg szük­séges szén 60 százalékát megtakarít­hatjuk. Verő József akadémikus a nagyszilárdságú öntöttvas kutatások kritikái összefoglalását ismertette. A kémiai tudományok osztályának ülésén Csűrös Zoltán akadémikus «Heterogén katalitikus folyamatok» címen tartott előadást. Beszámolt a szerveskémiai technológiai intézetben folyó kutatási munkákról. Az előadáshoz többek kö­zött Erdey-Grúz Tibor akadémikus, Schay Géza és Varga József levelező­tagok szóltak hozzá. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén a matematika elvi alapjainak kérdéseit vitatták meg. Az érdekes vi­tát Hajós György akadémiai levelező­tag vezette. Kalmár László levelező­­tag, Alexits György akadémikus, Rényi Alfréd levelezőtag és Fogarasi Béla akadémikus hozzászólásaikkal gazdagították a vitát. A biológiai tudományok osztályának ülésszakán Zólyomi Bálint akadémiai levelezőtag számolt be Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténetéről. Az orvostudományi osztály előadói ülésén Baló József tartott előadást az érelmeszesedés problémáiról. Szombaton délelőtt az Akadémia tagjai közgyűlésre jöttek össze. Erdey- Grúz Tibor elvtárs, főtitkár beszámo­lója alapján megvitatták tudományos életünk soron lévő feladatait. A köz­gyűlés a vita után határozatot hozott a Tudományos Akadémia elvi munká­jának elmélyítéséről. Ezzel az Akadé­mia nagygyűlése befejeződött

Next