Szabad Nép, 1953. február (11. évfolyam, 32-59. szám)
1953-02-01 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1933 FEBRUÁR 1 A SAJTÓ NAPJA Másodszor ünnepeljük hazánkban a magyar sajtó napját. Ezen a napon visszaemlékezünk népet szolgáló sajtónk dicső elődeire, a demokratikus, a kommunista sajtó úttörőire, Táncsics Mihály 1848-ban megjelent lapjára, a «Munkások Újságá»-ra, Frankel Leó harcos újságára, a «Munkás- Heti-Króniká»-ra, a Tanácsköztársaság dicső «Vörös Ujság»-ára, s az ellenforradalom ellen hősiesen küzdő illegális kommunista újságokra, a «Kommun»-re, az «Új Március»-ra, a «Kommunistái»-ra, a «Dolgozók Lapja»-ra, s a többire. Forró szeretettel emlékezünk meg az 1942 február 1-én megjelent illegális «Szabad Nép»-ről, Rákosi Mátyás elvtárs lapjáról. Népünk mindig emlékezni fog Rózsa Ferencre, a «Szabad Nép» első szerkesztőjére és sok más elvtársunkra, akik életüket áldozták, vérükkel öntözték a szabadsághoz vezető utunkat. Egy esztendővel ezelőtt Rákosi Mátyás elvtárs ezt írta a tízéves «Szabad Nép»-nek küldött üdvözletében: «Kívánom, hogy az első évtized győzelmes harcait a «Szabad Nép» a jövőben még nagyobb sikerrel folytassa a felszabadító Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor nagy céljaiért, a proletárnemzetköziség szellemében, dolgozó magyar népünk további erősítéséért, felvirágozásáért és a szocializmus végső győzelméért hazánkban. Sajtónk akkor követi hűségesen Rákosi elvtársnak ezt az útmutatását, akkor szolgálja igazán a dolgozó népet, ha ott küzd a békéért folyó harc első soraiban. Ezért leplezi le újra meg újra a háborús uszítók gyilkos terveit, ezért ad hangot a népek békeakaratának. Sajtónk akkor követi hűségesen hagyományait, akkor méltó a nép bizalmára, ha mindig előremutat, a párt által kitűzött nagy feladatok végrehajtására lelkesíti és szervezi a dolgozókat Népünk most az ötéves terv megvalósításán fáradozik; sajtónk felelősségteljes hivatása, hogy legjobb tudásával segítse ezt a munkát. Az újságok hasábjain napról napra figyelemmel kell kísérni, hogyan halad előre ötéves tervünk végrehajtása, hol érnek el a dolgozók kiváló eredményeket, milyen jó kezdeményezéseket, tapasztaltokat, munkamódszereket kell elterjeszteni, s azt is, hol mutatkoznak hibák, hol kell segíteni. A párt útmutatása szerint az újságoknak napról napra a nép elé kell tárniuk, hogy melyek a legsürgősebb feladatok, s ezek megoldására kell irányítaniuk a dolgozók figyelmét. Sajtónk tartja napirenden a kohászat, a szénbányászat, a gépgyártás, a soron lévő mezőgazdasági munkák problémáit — ezzel tudja hathatósan segíteni ötéves tervünket. Sajtónk csak akkor tudja ezt a hivatását betölteni, ha ugyanakkor a dolgozók elé rajzolja annak a jövőnek ragyogó képét, amelynek megteremtéséért odaadó, lelkes, fáradságot nem ismerő munkára sarkalja őket. .Miről írtak a múltban az urak sajtójában, miről írtak a kapitalista újságok bérrabszolgái? A sárguló hasábokon szovjetellenes uszítás, a munkásosztály és a dolgozó parasztság gyűlöletére nevelő cikkecskék, a nemtelen szenvedélyeket felkorbácsoló, a népet butító «szenzációk» váltogatják egymást. «A Mai Nap egyetlen számában. 1928 április 28-án, öt halálesetről közöl részletes tudósítást: ebből egy gyilkosság, egy öngyilkosság, kettő halálos baleset és egy gyilkossággal végződő véres családi dráma Ezenkívül beszámol egy «óriási» árvízről, egy «nagy» tűzvészről és egy «újabb» hegyomlásról, egy «különös» házasság «érdekes» regényéről, s a pesti ékszerészek «rémének» rendőrkézre kerítéséről. A dolgozó nép gondjainak, a növekvő nyomornak, munkanélküliségnek, de a művészetnek, a tudománynak, a kultúrának sem szentel egyetlen sort sem az újság. Ma az újságminden száma nagyszerű híradás arról, hogyan változott meg az élet hazánkban, s hogyan változik napról napra hazánk. De nemcsak híradás és nemcsak krónika: a sajtó ma a szocialista építés tevékeny részese, aktív munkája, minden sora buzdít, nevel és tanít. Soha újságírónak olyan nagyszerű feladat nem jutott részéül, mint jut a mai újságíróknak. Az újságíró ott állt, amikor először vágták be az építőmunkások a csákányt Dunapentele nemrég még kalászt érlelő földjébe, s ott állt akkor is, amikor az első vasat csapolták a Sztálin Vasmű öntödéjében. Az újságíró látta épülni és vasat adni a diósgyőri nagykohót, megindulni az első Donbassz-kombájnt a herbolvai Terv-táróban. Az újságíró beszélt a munkásokkal, akik az első újításokat készítették el hazánkban, s ott volt Pozsonyi Zoltán első sztahanovista munkanapján. Ott volt, amikor mosolygós munkásgyerekek vették birtokukba a Pallavicini őrgrófok, az egykori mágnások, gyárosok, vérszívók lakásait. Kis jegyzetfüzetével kezében ott volt az újságíró, amikor magyar parasztok először írták alá nevüket a termelőszövetkezeti belépőnyilatkozatokra, amikor először szedték Baranya földjén a gyapotot, amikor a széles szövetkezeti földeken dübörögni kezdett az első arató-cséplőgép. Ott volt az újságíró a munkás egyetemisták első óráin és a vidéki színházak első tájelőadásain, amikor öreg parasztok és parasztasszonyok elragadtatottan tapsoltak Moliére «Tartuffe»-jének, Katona József «Bánk bán»-jának, Osztrovszki «Farkasok és bárányok»-jának. Ott volt — de nem csak mint szemlélő volt ott az újságíró: munkájával ő is beleszólt az ország formálásába, lelkesített gyorsabban építeni Sztálinvárost és gyorsabban szedni a gyapotot, szervezte az újítómozgalmat, a sztahanovista munkát és a tsz-ek fejlődését, küzdött a külső és belső ellenség ellen, harcolt a kultúrforradalomért , az ellenség gyűlöletére és a haza szeretetére nevelte a népet. Csodálatos, történelmi feladat ez! Sajtónk azonban még nem elég jól birkózik meg vele. Népünk elvárja, hogy a sajtó — a «SzabadNép» is — többet, jobbat nyújtson, hívebb hírmondója legyen hazánk nagy napjainak, többet mutasson meg ötéves tervünk hatalmas alkotásaiból, erőteljesebben tárja elé munkája távlatait, jövőjét. Sajtónk meg tudja és meg is fogja oldani ezt a feladatot, ha megvalósítja Lenin és Sztálin tanításait. Rákosi elvtárs útmutatásait és a szovjet sajtó példáját követve szorosabbra fűzi kapcsolatait a dolgozó tömegekkel, ha szélesíti, növeli a levelezők táborát. Nagy példaképünk, a «Pravda», az egész szovjet sajtó s immáron saját tapasztalataink is bizonyítják: ha az «ezerszemű nép» segít látni az újságíróknak , többet látnak meg, több újat tudnak feltárni, több hibát vesznek észre és leplezhetnek le, hathatósabb segítséget tudnak nyújtani pártunk politikájának megvalósításához. A lapok hasábjain ezért az eddiginél is nagyobb helyet kell kapniok a dolgozók leveleinek, beszámolóinak. Rendszerünk mélységes demokratizmusa nyilvánul meg abban is, hogy sajtónkban mind erősebb a bírálat, lapjaink nagy számban közlik a dolgozók bíráló megjegyzéseit is. A sajtóban gyakran megbírálják igazgatók, fontos állami és pártfunkcionáriusok munkáját, élesen teszik szóvá a hibákat, mulasztásokat. Ez is bizonyítja, hogy a mi sajtónk a népé, az országé; bizonyítja, hogy az alkotmányban lerögzített szólás- és sajtószabadság a gyakorlatban messzemenően megvalósul. De tovább kell menni. Sajtónknak — a «Szabad Nép»-nek is — éberebben kell figyelnie a mindennapi munkát; gyorsan jeleznie kell, ha valahol hiba van, ha valahol tunyaság, szájtátiság mutatkozik, ha eltérnek a párt határozataitól, megsértik az állami vagy a tervfegyelmet, nem fejlesztik, vagy éppen elnyomják a bírálótól, ha kárt okoznak az országnak, a dolgozó népnek. A sajtónak az eddiginél élesebben kell ostoroznia munkánk fogyatékosságait. A sajtó munkásainak fel kell ismerniük nagy felelősségüket népünk neveléséért. Hazáinkban ma 22 budapesti és vidéki napilap, 88 budapesti és vidéki hetilap jelenik meg, összesen jóval több mint hárommillió példányban, s ezeken kívül igen sok újság, folyóirat jelenik meg kéthetenkint, havonkinnt, negyedévenkint. Soha annyian nem olvastak újságot Magyarországon, mint napjainkban. Dolgozó népünk szereti a sajtó munkásait, mert a párt szavát tolmácsolják, szereti a sajtót, mert szereti a pártot, amely annak munkáját irányítja. A sajtó munkásainak mindent meg kell tenniök, hogy még méltóbban tolmácsolják pártunk szavát, még méltóbbak legyenek a nép szeretetére. A moszkvai rádió megemlékezése a magyar sajtó napjáról A moszkvai rádió szombat esti adásában beszámolt a magyar sajtó napjáról. Ezzel kapcsolatában megemlékezett a «Szabad Nép» felszabadulás utáni első legális számáról. A továbbiak során ismertette a magyar sajtó mai példányszámát. Február 18-án kezdődik a magyar-szovjet barátság hónapja A tin rr’m TV» wort of si nce —/» /»«#»-» m Assisti lr lift fi tYF'flSS^llSflI Népünk felemelkedésének, állandóan szépülő, új életünknek legerősebb, legbiztosabb támasza, segítője, erőforrása a nagy Szovjetunió barátsága Nincs olyan magyar dolgozó, aki saját munkájában ne látná mindennap ezt a segítséget, nincs életünknek egyetlen olyan területe sem, ahol ne tapasztalnánk állandóan a Szovjetunió támogatásának erejét. Ezért nagy ünnep minden magyar dolgozónak a magyar-szovjet barátság hónapja, amelyet az idén rendeznek meg ötödször. Ebben az évben külön jelentőséget ad a barátság hónapjának az a tény, hogy február 18-án lesz ötödik évfordulója a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának. Ez az egyezmény új életünk egyik legfontosabb állomása, s az aláírása óta eltelt öt év kézzelfoghatóan megmutatta, mit jelent népünk számára a szovjet népek baráti kézszorítása. A barátság hónapját közvetlenül megelőzi a Magyar-Szovjet Társaság második országos kongresszusa. Ezen a kongresszuson a termelésben élenjáró sztahanovisták, e szovjet tapasztalatokat sikerrel alkalmazó mezőgazdasági dolgozók, kiváló tudósok, művészek számolnak majd be arról, mit jelentett számukra a szovjet nép segítsége , s egyben elmondják azt is, mit tettek eddig a magyar-szovjet barátság elmélyítéséért, hogyan akarják még jobban megnövelni népünk szeretetét, háláját a Szovjetunió iránt. A kongresszust február 14-én és 15-én tartják. Jelen lesznek a kongresszuson a szovjet nép képviselői, a baráti népi demokratikus országok küldöttei és nyugati országok szovjet baráti társaságainak képviselői Február 18-án, a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 5. évfordulóján ünnepi díszelőadással nyílilt meg a magyar-szovjet barátság hónapja. A barátság hónapjára küldöttség érkezik hazánkba, amelyben kiváló tudósok, művészek, kiváló sztahanovisták, élenjáró kolhozparasztok, a sport mesterei vesznek részt. A küldöttség tagjai ellátogatnak majd üzemeinkbe, építkezéseinkre, meglátogatják falvainkat, iskoláinkat, intézményeinket, hogy átadják tapasztalataikat, megismertessék a magyar dolgozókat a kommunizmus építésének diadalmas módszereivel. A barátság hónapja alatt sokszáz előadáson, bemutatón ismerheti meg népünk a szovjet dolgozók mindennapi életét, munkáját, a legfejlettebb szovjet tudomány és technika gazdag kincsestárának tapasztalatait.' 'Filmszínházainkban a legújabb szovjet filmeket vetítik a szovjet film ünnepén; színházaink több szovjet darabot mutatnak be, hogy még inkább megismertessék dolgozóinkkal a nagy Szovjetunió kultúrájának kiváló alkotásait. A magyar-szovjet barátság hónapja újabb alkalom lesz a magyar dolgozók számára, hogy egyre közelebbről lássák a kommunizmust építő baráti szovjet nép mindennapi életét, a mi jövőnket. (MTI) r Előre a kohászat 1953. évi tervének teljesítéséért és túlteljesítéséért — A kohászat vezetőinek és kiváló dolgozóinak értekezlete (2. oldal) Üzemi lapjaink a Központi Vezetőség november 29-i határozatának végrehajtásáért (2. oldal) A MAI SZÁMBAN Szép életünk, boldog jövőnk a megyei pártlapok tükrében (2. oldal) A Csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal jelentése az 1952. évi terv teljesítéséről (3. oldal) Dickens — az amerikai sajtóról (3. oldal)• Németország Kommunista Pártja harcba hívja Nyugat-Németország lakosságát Adenauer reakciós választási törvénye ellen (3. oldal) A monopoltőkés társadalom tükre (4. oldal) Nemzetközi szemle (4. oldal) A Hi Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról. A határozat fontosabb részeit az alábbiakban ismertetjük. A határozat bevezetője kimondja: a mezőgazdaság dolgozóinak legfontosabb feladata az őszi szántás-vetés mulasztásainak pótlása, a tavaszi talajmunkának, a korai növények vetésének és művelésének a lehető legkorábbi megkezdése. Az ország szántóföldjének egyetlen talpalatnyi része sem maradhat vetetlenül, műveletlenül. A minisztertanács felszólítja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a tavaszi munkát jó minőségben, a fejlett agrotechnikai módszereik alkalmazásával végezzék, hogy túlszárnyaljuk az idei évre előírt termésátlagokat. A mezőgazdaság irányító szervei szüntessék meg az irányításnak és az ellenőrzésnek az ősszel még tapasztalható hiányosságait, bürokratikus módszereit. Ne hátráljanak meg a nehézségek előtt és csírájában fojtsanak el minden ellenséges kártevő kísérletet. Az egyéni gazdálkodók, a tsz-ek tagjai, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói legjobb tudásukká, készítsék elő és a lehető legkorábban kezdjék meg a munkát a jó termés, dolgozó népünk bőséges ellátása érdekében. I. A határozat első része megállapítja, hogy a szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszereik alkalmazásáért az állami gazdaságokban az igazgató, a tsz-ekben az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetve a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője a felelős. Az ellenőrzés az állami gazdaságok irányító szervének, illetve a megyei, a járási és a községi tanácsoknak a kötelessége. A határozat elrendeli, hogy a községek egész szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. Ezért az illetékes minisztériumok február 20-ig értesítik a községi tanácsokat, hogy a községben hány katasztrális hold a minisztériumokhoz tartozó szántóterület. Február 20-ig a járási tanácsok is közlik a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezetei szántóterületének nagyságát. A községi tanács február 28-ig köteles mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind artalékföldeket kezelő földművesszövetkezetek figyelmét felhívni, hogy gondoskodjanak szántóterületük megműveléséről. II. A határozat második része előírja, hogy az állami gazdaságok, a tsz-ek és a különböző szántóföldi termelést folytató állami vállalatok jóváhagyott termelési tervük alapján kötelesek a növénytermelés tervét teljesíteni. Az egyénileg gazdálkodó, ha őszi kenyérgabona-vetését nem teljesítette, ahiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A minisztertanács határozata szerint a vetéseket úgy kell végezni, hogy az őszi és a tavaszi gabona vetésterülete együttesen az ország szántóterületének 45 százaléka legyen. A burgonya vetésterületét ez egyes termelők földjének nagysága arányában kell meghatározni. Minden termelő szántóföldjének legalább hét százalékán köteles napraforgót termelni. A községi tanácsok az egyénileg gazdálkodók előzetes meghallgatása után, február 28-ig szabják meg, hogy azok mennyi burgonyát és napraforgót kötelesek termelni. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági igaerőtulajdonosok a tavaszi munka során igaerejükkel kötelesek állandó és folyamatos munkát végezni. Ezért a községi tanács minden igaerőtulajdonost, aki már saját földjén elvégezte az esedékes munkát, kötelezhet arra, hogy igaerejével ott segítsen, ahol erre szükség van. A végzett munkáért a hivatalosan megállapított munkadíjat fizetik. III. A határozat harmadik része részletesen foglalkozik a tavaszi munka előkészületeivel és felhívja a figyelmeit arra, hogy a téli hónapokat mindenütt jól használják fel a munka megszervezésére. A tsz-ek és az egyéni termelők sajátmaguk gondoskodjanak teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. A tsz-ekben február 28-ig gondoskodjanak a vetésterülethez szükséges vetőmagról és azt gondosan őrizzék meg. Az I. és a II. típusú tszcs-kben a tagok részesedésük arányában adják át és a vetés kezdetéig központilag tárolják a vetőmagot. A hiányt mind a tsz-ek, mind az egyénileg gazdálkodók csere vagy vásárlás útján pótolják. Tavasszal csak gondosan válogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot szabad elvetni. Ezért az állami gazdaságok, a tsz-ek és az egyéni termelők február 28-ig végezzék el a magtisztítást és a csávázást. A határozat pontosan megszabja, mekkora területen kell jarovizált magot vetni, s felhívja a figyelmet arra, hogy minél több vetőmagot melegítsenek a napon vetés előtt. A minisztertanács határozata felelőssé teszi az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatóit az összes erő- és munkagépek kifogástalan javításáért A gépek javítását február 15-ig be kell fejezni. A tsz-ek és az egyénileg termelők február 28-ig javítsanak ki minden felhasználható ekét, boronát, simítót, hengert, vetőgépet. A tsz-ek február 15-ig kössék meg a szerződést a gépállomásokkal. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munka megkezdése előtt ellenőrzi az állami gazdaságok, a tsz-ek, a gépállomások és a községek előkészületeit. Az állami gazdaságokban és a gépállomásokon február 15 és 20 között, a tsz-ekben február 20 és 28 között tartanak helyszíni szemléket. A községekben a helyi tanácsok feladata az egyéni termelők előkészületeinek ellenőrzése. IV. A határozat negyedik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkát a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell elvégezni. Ezért még a télen be kell fejezni az őszről elmaradt mélyszántást. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Ott, ahol a mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi szántását — amint a talaj állapota megengedi — azonnal kezdjék meg és legkésőbb 8 napon belül fejezzék be. Aszántással egyidőben fogasdlni kell. A felszántott földeken, amint rá lehet menni a talajra, a simítózást (fogasolást) rögtön meg kell kezdeni és három napon belül be kell fejezni. Az összes szántóterületek felszántásának és simítózásának (fogasolási mag) végső határideje: március 31 A frissen szántott és simítózott területen a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozással készítsenek jó vetőárgyat. A határozat kimondja: a termésátlag fokozása érdekében fel kell használni minden rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágyát. Az ősszel nem alaptrágyázott gyapotterületekre a tavaszi talajelőkészítés előtt 50—150 kiló szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni. A kihordott trágyát föl be kell munkálni a talajba. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, február 28-ig a tábláik szélére szarvasokba hordják ki és földekéllé az istálló trágyát. Az állami gazdaságokban és a termelő szövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adja ki az erre vonatkozó utasítást. Ennek intézkednie kell arról, hogy valamennyi állami gazdaságban, s legalább a termelőszövetkezetek 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, a tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a trágyakezelés fejlett módszereit és állandóan ellenőrizzék ezek alkalmazását. A mák, a tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostlen, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb máricus 15-ig el kell végezni. A tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vörös here, a baltacím, a napraforgó, a csillagfürt, a cukorrépa és a takarmányrépa vetését akkor kell elkezdeni, ha a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 Celsius-fokot, s április 10-ig be kell fejezni. A burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését 8—12 Celsius fokos talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni. Az északi és a dunántúli megyékben a kender, abab és a kukorica vetését május 5-ig kell elvégezni. A gyapotvetést 14 Celsius fokos talajhőmérsékletnél kell megkezdeni és április 30-ig befejezni. A ricinus és a késői napraforgó vetését, a dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. E munkákat 12—16 Celsius fokostalajhőmérsékletnél kell megkezdeni. A különböző növények vetését gyorsan el kell végezni. A tavaszi búzát, a tavaszi árpát és a zabot az állami gazdaságok 3, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 6 munkanapon belül; a burgonyát, a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát az állami gazdaságok 5, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 8 munkanapon belül; a gyapotot az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők egyaránt 5 napon belül kötelesek elvetni. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítja meg az egyes növények vetésének végső határidejét. A határozat intézkedik a vetés fejlett módszereinek alkalmazásáról is. A tavaszi gabonát az állami gazdaságok legalább 40.200 holdon, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 holdon, a részlent pedig az állami gazdaságok is, a tsz-ek is egész vetésterületükön vessék keresztsorosan. Az állami gazdaságok legalább 43.400 holdon, a termelőszövetkezetek pedig legalább 175.000 holdon négyzetesen vessék a kukoricát és a napraforgót. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a kapásnövényeket elsősorban a frissen trágyázott földbe vessék. Ahol erre nincs mód, ott a kukorica és a burgonya terméshozamát fészektrágyázással növeljék. A tavaszi szántás-vetéssel egyidőben el kell végezni az őszi vetés, a rétek és a legelők télvégi és koratavaszi ápolását. A földművelésügyi miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok idejében levezessék a belvizeket. Ebben a munkában az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi, iga- és kézi erejükkel kötelesek segíteni. Amint a talajra rá lehet menni, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a felfagyott őszi vetéseket azonnal hengerezzék meg. A fagyveszély elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásolni a jól áttelelt őszi vetéseket. A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket fejtrágyázni kell. Az állami gazdaságok legalább 100.000, a termelőszövetkezetek legalább 150.000 holdon pétisó, illetve komposzt-, vagy szemcsézett trágya felhasználásával végezzék el ezt a munkát. Emellett fel kell használni a különböző hulladéktrágyákat, így például a hamut, a baromfitrágyát stb. A rétek, a legelők és az évelő szálastakarmány-vetések ápolásánál elsősorban a hengerezést, a gyomirtást és a talajegyengetést kell elvégezni. A határozat intézkedik arról is, hogy a vetéseket miként kell megmenteni a különböző kártevők pusztításától. A határozat ötödik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel, helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni. A kötelezettségüket nem teljesítőket felelősségre kell vonni. A hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. A helyi tanácsoknak április 10 és 20 között valamennyi községben határszemlét kell tartaniuk, s meg kell állapítaniuk a szántóterület megművelésének mértékét. Azokat a termelőket, akik az időszerű mezőgazdasági munkálatokat nem végezték el határidőre, kötelezzék a mulasztás pótlására. Azok ellen pedig, akik a felszólítás után sem művelik meg földjüket, a községi tanács köteles eljárást indítani. Azokat a községi tanácselnököket, akik nem gondoskodnak a minisztertanács határozatában előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter felelősségre vonja. Nagy esemény iskoláink tanulói számára a bizonyítványosztás. Különösen nagy izgalommal várták ezt a napot a legifjabb diákok, az elsőosztályosok. A csepeli kokusvári úti általános iskola kis tanulója, az elsőosztályos Joannvics Mária boldogan *«itat» jele* bizonyítványát társainak. HÍREK A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOKBÓL A terméshozam emelése a Kínai Népköztársaságban Hopei tartományban a dolgozó parasztok tömegmozgalmat indítottak a korszerű agrotechnikai módszerek tanulmányozására. A tavaszi vetési munkálatok megkezdéséig több mint 10 millió paraszt, vagyis a tartomány összlakosságának egyharmada elsajátítja a tudományos földművelés alapvető szabályait. Ily módon az idén, korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával, tovább emelik a gabona, valamint az ipari növények terméshozamát. Tavaly több mint hétmillió paraszt vett részt agrotechnikai tanfolyamokon. Ennek eredményeként a tartomány mezőgazdasági termelése 1952-ben 30 százalékkal több volt, mint 1951-ben. A hegyvidéki lakosságot korszerű állattenyésztésre és helyes erdőgazdálkodásra tanítják. Közép-Kvantung tartomány parasztjai is növelni akarják a terméshozamot. Az idén a gabonatermést 12,8 százalékkal emelik. A tartomány gabonatermése már tavaly meghaladta a háború előtti legmagasabb szintet. A parasztok a tartomány öntözőhálózatának kibővítésével és a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával érnek el az idén még nagyobb eredményt. Csatornák, gátak és víztározók építésével 1953-ban 66.000 hektárnyi termőterület vízellátását biztosítják. Északkelet-Kína lentermelői elhatározták: az idén kétszeresére növelik a len vetésterületét, hogy kielégíthessék az országrész textiliparának növekvő nyersanyagszükségletét. A termőterület növelése mellett a termelők hektáronként 1450 kilós termés elérését tűzték ki célul. Délnyugat-Kipában nagyarányú öntözőcsatorna-hálózat építését kezdték meg. Az év végéig négymillió hektárnyi terület vízellátását biztosítják. Még a tavaszi vetés előtt megkezdik az öntözést az első 260.000 hektáron. Délnyugat-Kínában az elmúlt néhány év alatt több mint egymillió hektárnyi területen építettek öntözőcsatornákat. Virágzik a kaliúra a harcoló Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az amerikai intervenciósok ellen viselt háború ellenére is széleskörű kultúrmunka folyik. A koreai lapok nemrégiben beszámoltak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiájának megnyitásáról. Hírt adtak továbbá arról, hogy a Kim Ir Szen egyetem már harmadízben bocsát ki falai közül végzett hallgatókat. Nemrégen nyílt meg az állami klasszikus színház. Phenjanban konferenciát tartottak a koreai zeneszerzők és költők. Jelentős sikereket értek el tavaly a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság írói és költői. 1952-ben több mint 1300 művet alkottak. A koreai szobrászok és festők mintegy 1800 művet alkottak egy esztendő alatt. A koreai zeneszerzők körülbelül 400 új dalt írtak. A fiatal koreai filmművészet számos filmet alkotott tavaly. A nemzeti kultúra felvirágzása abban az időben, amikor Korea minden erejét megfeszítve harcol az amerikai agresszorok ellen, a koreai nép nagyságáról tanúskodik. Véget ért a román szakszervezetek kongresszusa Január 30-án véget ért a román szakszervezetek harmadik kongresszusa. A kongresszus megválasztotta a román Szakszervezeti Szövetség központi tanácsát és központi revíziós bizottságát. A román szakszervezetek vezető szerveibe beválasztották Stelian Morarut, Ljuba Chisinevschit, Mihai Mujicot, Dumitru Arjent, a szocialista munka hősét, s más élenjáró munkásokat, tudósokat, művészeket és írókat. A kongresszus határozata hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek fő feladatai állandó harc az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért, a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel határozták el, hogy üdvözlő táviratot küldenek Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt főtitkárának és a Szakszervezeti Világszövetségnek. A kongresszus részvevői felállva, viharos lelkesedéssel hagyták jóvá a Sztálin elvtársnak küldött üdvözlő távirat szövegét. Új nagyüzemek épülnek Lengyelországban A Lengyel Népköztársaságban lendületesen halad a szocialista iparosítás. A népi kormány különös gondot fordít a sziléziai iparvidék fejlesztésére. A hatéves terv befejeztéig tíz új bányát tárnak fel, három nagy erőművet helyeznek üzembe, nyolc kokszolóművet és több más gyárat létesítenek Sziléziában. Itt épül a miechowicei hőerőmű is, a Lengyel Népköztársaság villamosenergia, iparának legnagyobb létesítménye.★ A bolgár dolgozó parasztság felkészül a tavaszi mezőgazdasági munkákra A bolgár dolgozó parasztság lelkesen készül a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A «Zemedalszko Známe» hírt ad arról, hogy a trnovoi gépállomásokon eddig 177 traktort, 200 traktoroket és 140 traktorvontatású vetőgépet javítottak meg. A vetőmagvak előkészítését is megkezdték. A körzetben 88 magtisztító állomás már hozzákezdett a vetőmagvak tisztításához A földek javítására eddig 171.000 tonna istállótrágyáit gyűjtöttek. A «Rabotrocseszko Delo» közli, hogy a belogradcsiki, a lomi, a sztarazagorai, valamint a csirpani járásban is megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákra az előkészületeket. A csirpani járásban 34 község már előkészítette és megtisztította a vetéshez szükséges gabonát.