Szabad Nép, 1953. február (11. évfolyam, 32-59. szám)
1953-02-09 / 40. szám
MARIAN KOVALJ: A Szovjetunió filmszínházai nagy sikerrel játsszák az «Erkel» című magyar filmet. A Kovalj cikke az «Izvesztyijádban jelent meg. A világ kulti lilájának kincsesházában megtisztelő helyet foglal el a sajátos hangú magyar zene Enkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán magyar zeneszerzők a nemzeti zene diadaláért harcolva, a magyar nép gazdag zenekultúrájára támaszkodtak Nagyszerű alkotásaik a magyar társadalom haladó rétegeinek demokratikus nemzeti törekvéseit tükrözik. Ezek a magyar zeneszerzők szenvedélyesen szerették népük dalait, fáradhatatlanul gyűjtötték a népdalokat és hatalmas munkát fejtettek ki a népzene népszerűsítésében. A magyar dallamokat a világ minden országában megismerték. Jól ismerik és szeretik őket a szovjet embereik is. Nagy érdeklődéssel nézik meg most az «Erkel» című új magyar filmet a Szovjetunióban, «Magyar dallamok» címmel játsszák, amely Erkel Ferencnek, a magyar nemzeti opera megteremtőjének életéről és munkásságáról szól. Erkel Ferenc művészetében ugyanazokat a nemzeti-demokratikus eszményeket testesítette meg, amelyek abban az időben Glinka, Dargomizsszkij, Chopin és Maniuszko, Smetana és Dvorzsák zenéjében öltöttek testet. Nemcsak nagy zeneszerző, de tevékeny társadalmi harcos is volt, aki a magyar nép függetlenségéért küzdött. Ilyennek mutatja be Erkel Ferencet Pécsi Sándor, a nagy zeneszerző alakítója. Erkel Ferencet már az első jelenetekben a népe nehéz sorsáért mélységesen aggódó embernek látjuk. Nyíltan hitet tesz szeretetéről Kossuth iránt, aki a magyar nép nemzeti felszabadító harcát vezette a Habsburg-monarchia ellen. Erkel Ferencnek és a költő Egressynek, az Erkel-operák jövendő szövegírójának beszélgetésében kifejezésre jut, hogy a zene erős fegyver a haza függetlenségéért vívott harcban. — Nem kell nekünk szomorú, gyászos zene. A muzsika lelkesítsen! — mondja Egressy. Megszületik a terv a magyar nemzeti opera megteremtésére. Az első opera, a «Báthory Mária», azonban közönségsikere ellenére sem elégíti ki az igényes zeneszerzőt. Az operán túlságosan érezhető az olasz mesterek hatása. Az igazi drámát a szövegkönyv tetszetős versei helyettesítik. A második operában, a «Hunyadi László»-ban a zeneszerzőt a nép és zsarnok küzdelmének történelmi témája lelkesíti. Itt már bátrabban dolgozik. Zenéjét áthatja a magyar nemzeti kifejezés. A film igen jól mutatja meg, hogyan talál kifejezést Szilágyi Erzsébet áriájának, mélyen drámai zenéjében az a tragikus jelenet, amelynek a zeneszerző tanúja volt: újonc toborzáskor meggyilkolt fia holtteste felett zokogott egy parasztasszony. Kitűnő epizód az is, amelyben egy paraszt népdalt játszik és dala megihleti a zeneszerzőt, megtermékenyíti alkotó képzeletét. Erkelnek és műveinek sorsa elszakíthatatlanul összefügg a magyar nép felszabadító harcával. A zeneszerző hazafias érzését önti bele a nemzeti himnusz zenéjébe. Erkel visszautasítja Liszt Ferenc ajánlatát, hogy vele együtt Bécsbe utazzék vendégszerepelni. «Az én helyem itthon van» — mondja. Liszt melegen megszorítja Erkel kezét és így felel: «Lehet, hogy ön „ERKEL“ nek van igaza». Erkel eljátssza Lisztnek saját feldolgozását, a hamarosan híressé vált Rákóczi induló ismert dallamát és Liszt lelkesen kiált fel: «Az ön zenéje a nép lelkét fejezi ki. Ez az ön hivatása. Ne hagyja eltéríteni magát!» A tüntetők lelkesülten éneklik a «Hunyadi László» hazafias kórusát. Ezek a ragyogó jelenetek elmélyítik a zeneszerző alakjának ábrázolását és bemutatják, hogy valóban a nép zeneszerzője. Az 1848—1849-es forradalom veresége után, a kíméletlen abszolutista terror idején Erkel nem veszti el lelkierejét. Felkeresi barátját, Egressyt és ismét operán kezd dolgozni. Ekkor írja meg a «Bánk bán»-t, annak a színdarabnak témájára, amely már fiatal korában lángra lobbantotta a szívét. A reakció hajtóvadászatot rendez Erkel ellen és meg akarja akadályozni a magyar népi dallamok szellemétől áthatott opera színrehozatalát. Erkel a szimfonikus zenekarba cimbalmot visz bele Azt mondotta, hogy a népizene népi hangszereket kíván meg. Albrecht főherceg, az ostoba, korlátolt kormányzó mit sem tudva az opera hazafias jellegéről, engedélyezi a «Bánk bán» előadását. A bemutató azzal végződik, hogy a karzat lelkesen tüntet Erkel mellett, a szerzőt pedig elbocsátják a színháztól. Erkel azonban nem marad egyedül. Boldogsággaltölti el, amikor zenéjét munkáskórusok előadásában hallja. Erkel összekötötte sorsát a néppel és érzi a nép hatalmas, lelkesítő erejét. Új operát ír, a «Dózsa György»-öt, amelyben hatalmasan csendül fel a hazaszeretet, a nép harca a szebb jövőért. Előre magyarok, a Jövő a miénk! ... Felkelünk a szegények védelmére . .. Kezünk lerázza az igát! A film alkotói — Békeffi István és Thurzó Gábor szövegíró, Keleti Márton rendező, Fábry Zoltán díszlettervező, Kenessey Jenő zeneszerző, a magyar államifilmstúdió tehetséges színészgárdája — magas művészi színvonalú filmet készítettek. A film helyesen ábrázolja a magyar nemzeti operaművészet megszületésének és kibontakozásának történetét. A filmnek nagy ismeretterjesztő jelentősége is van. Kiválóan csendül fel benne Erkel Ferenc érdekes, világos zenéje. A film jól érzékelteti a zeneszerző adottságait, megismertet zenei stílusának sajátosságaival és nagy mértékben népszerűsíti. Pécsi Sándor, Erkel Ferenc szerepének alakítója, jól adja vissza a zeneszerző bátor, hajthatatlan, célratörő jellemét. Kár, hogy a lírai jelenetekben a színművészt bizonyos nehézkesség akadályozza. Szörényi Éva alakította Adélnak, a zeneszerző gondos, szerető hitvesének megkapó figuráját. Jó volt Gábor Miklós Egressy Béni szerepében és Ajtai Andor Bartai András szerepében. Darvas Iván Liszt Ferenc alakítása kissé prózai és színtelen. Kár, hogy az operatőr (Eiben István) munkájának technikai színvonala nem volt kielégítő. Fényhatásában a film kissé homályos. . Kitűnően cseng a filmen a Magyar Miami Operaház zenekarának, énekkarának és magánénekeseinek hangja, valamint a Vasas Szakszervezet Központi Együttese férfiénekkarának éneke. Az «Erkel» a népi demokratikus Magyarország filmművészetének eszmei és művészi fejlődéséről tanúskodik. Beszélgetés Síré Nemrégen járt nálunk Pablo Neruda, a békeharcos nagy költő, akinek verseiben népének harca, kiáltása zeng Most újabb hírnök érkezett Chiléből, hogy üzenetet hozzon, s a mi üzenetünket vigye el a chilei rézbányák és városok, elnyomott népének. Agustin Siré a chilei nép küldöttje volt a bécsi kongresszuson. Azóta járt már a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, s most népünk vendége. A Santiago de chilei egyetem színművészeti főiskolájának igazgatója, s az egyetemi színház rendező-színésze. Negyvenöt év körüli, rokonszenves férfi. Beszélgetünk vele, s szavai nyomán kirajzolódik előttünk egy becsületes, haladó művész arcképe; olyan művészé, aki nehéz körülmények között tűzte ki célul a haladó kultúra terjesztését a dolgozók között. Az egyetemi színház tizenkét esztendeje működik. Nincs állandó épülete — ezt most akarják kiharcolni. A fővárosban rendezik előadásaikat, de a színháznak van egy részlege, amely üzemekbe, bányákba látogat el Erről beszél Agustin Síré. — Szerte az országban jár a mi kis együttesünk. S ez a munkánk nem kevésbbé fontos, mint amit a fővárosban végzünk. A senelli rézbányáik, vagy a lotói szénbányák dolgozói előtt lépünk fel, szakszervezeti helyiségekben vagy üzemeikben rendezünk előadásokat — mindezzel az a célunk, hogy a chilei dolgozókkal megismertessük a haladó drámairodalom alkotásait. Milyen szeretettel és lelkesedéssel fogadnak bennünket ezek az emberek! Lorában a bányászok három műszakban dolgoznak; kérésükre három előadást tartottunk egymásután, hogy valamennyien megnézhessék. Együttesünknek azonban nemcsak ez a feladata. Üzemekben és bányákban segítik művészeink a műkedvelő színjátszókat rendezői, színészi, technikai szempontból. Beszélgetés közben vaskos csomag kerül elő: fényképek a chilei egyetemi színház előadásairól. S itt választ is kapunk a kérdésre, milyen darabokat játszanak. Moliére: «Tartuffe»; Lope de Vega: «A hős falu»; Ben Johnson: «Volpone»; Shaw: «Warrenné mestersége»; Shakespeare és Csehov drámái. Spanyol és chilei írók színművei. Szovjet vagy népi demokratikus színműveket nem játszhatnak. A chilei művész válaszol arra, miért: «Olyan műveket, amelyek nyíltan támadják az imperializmust, nem mutathatunk be, hiszen azonnal bezárnák a színházat. Tudnunk kell, mik a lehetőségeink, s a feladat ezeken belül a legtöbbet tenni. A képek tükrözik a színház törekvését a realista művészetre. Az egyik kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Fuente Ovesuna hősi népének boszszúja utoléri a zsarnokot. Lendületet, hatalmas népi erőt fejez ki ez a kép. Agustin Sirét egyébként egész sor szerepben látjuk viszont a képeken, többek között Tartuffeót is ő alakítja. Alig lehet megismerni az egyes szerepekben, olyan kitűnőek a maszkjai, chilei művésszel — A többi chilei színházat kizárólag, az üzlet irányítja — folytatja. — Fércműveket játszanak a régi módon. Tíz-tizenkét nap alatt «készülnek el» egy-egy előadásra. Mi két hónapig próbálunk minden darabot. Az előadások magas színvonalára törekszünk, a rendezők és a színészek komoly, feddősségteljes munkát végeznek. Ezért növekszik a mi színházunk közönsége, míg a többi színházé egyre csappan ... Megkérdezzük, melyik előadásinak volt a legnagyobb sikere a közelmúltban. Agustin Siré így válaszol: — Lope de Vega színművének, «A hős falu»-nak. Ez tetszett a legjobban. Legutóbb Santiago de Chilében szabadtéren mutatták be két ízben, egy-egy alkalommal nyolc-tízezer ember előtt. Nagyszerűen megértették a darab forradalmi mondanivalóját, lelkes taps jutalmazta a színmű hőseinek tetteit. Hogy milyen volt a közönség hangulata, azt egy kis epizóddal szeretném érzékeltetni. Előadásunkat akkor tartottuk, amikor Chilében az új elnök került kormányra. Egyik színészünk a közönség soraiban nézte végig az előadást. Amikor elkövetkezett a darab nagyjelenete: Fuente Ovesuna lakói igazságos boszszújukban megölik a földesurat, az egyik néző így kiáltott fel: «Az új elnök is vegye tudomásul, mi a sorsa a zsarnoknak». Agustin Siré «A hős falu» előadását megnézte a minap ai Madách Színházban. Elismeréssel beszél színészeink munkájáról, különösen Tolnay Klári, Pécsi Sándor, Ladányi Ferenc játékát dicséri. A Katona József Színházban a «Sok hűhó semmiért» előadását látta Ezt is kiváló munkának tartja. A «Cyrano de Bergerac» előadásánál pedig a darab ritmusának kifejezését és Szabó Sándor alakítását dicséri. Meglátogatta az Állami Faluszínházat is, ez kiváltkép érdekelte, hiszen a chilei színház munkája — más körülmények között persze — sok tekintetben hasonló. Sztálinvárosban is járt Agustin Siré. — Nehéz szavakat találni erre — meséli. — Olyan épülő várost láttam, ahol minden a munkások jólétét szolgálja. Jártam lakásokban, végigmentem a város utcáin... Nagyon szép volt. Szünetet tart, majd hozzáteszi: — Egész ittartózkodásom ilyen. S ezt az alkalmat is megragadom, hogy megköszönjem a baráti fogadtatást népüknek és az Országos Béketanácsnak. Nagyszerű élmény V°H eljönni egy olyan országba, melyet messziről ismertem, szerettem haladó hagyományait, s most meggyőződhettem arról, hogy igaz úton jár: a béke útján, a szocializmus felé. Ha visszamegyek hazámba,mindig szívesen beszélek majd mindarról, amit itt láttam, úgy, ahogyan olyan dolgokról lehet csak beszélni, amiket szeretünk. Népük új életének, békeakaratának üzenetét elviszem majd a chilei rézbányák üzemek, termőföldek dolgozó népének ... A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága február 8-án közli: Az elmúlt nap folyamán a néphadsereg és a kínai népi önkéntesek alakulatai minden fronton tüzérségi párbajt vívtak az ellenséggel. Február 7-én éjjel amerikai légikalózok újból támadták és barbár módon bombázták Phenjan és Hamhin lakónegyedeit. A lakosság körében sok az áldozat, sok lakóház és földkunyhó elpusztult. Február 8-án a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek három ellenséges gépet lelőttek, hármat pedig megrongáltak. Hefejesődött a kínai népi politikai tanácskozó testület nusizágos bizottságának ülése Peking, február 8. (Új-Kína) A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottsága február 7-én tartotta utolsó ülését. Az ülést Mao Ce-tunu elnök beszéde zárta be. Az ülésen határozatot fogadtak el, amely teljes egészében jóváhagyja Csou En-laj alelnök politikai beszámolóját. «Ez az ülés — mondja a határozat — elhatározta, hogy a kínai nép jelenlegi legfőbb feladatai: 1. Továbbra is erősíteni az amerikai agreszzióval szemben az ellenállást és harcolni Korea megsegítéséért, fokozni a nemzetvédelem erejét, meghiúsítani az amerikai agresszoroknak Korea és Kína ellen irányuló minden újabb agresszív lépését, s ezáltal elérni a koreai kérdés és a vele összefüggő távolkeleti kérdéseik észszerű, békés fenrtűzését. 2. Minden erőt összeszedve növelni a termelést, takarékoskodni, teljesíteni és túlteljesíteni az 1953. évi tervet gazdasági, nemzetvédelmi, szociális és kulturális vonatkozásban oly módon, hogy jól induljon meg az első országépítő ötéves terv. 3. Aktívan előkészíteni a helyi népi gyűlések és az összkínai népi gyűlés választásait és ezáltal továbbfejleszteni a demokráciát az országban». «Az ülés felhívta az ország minden nemzetiségét, demokratikus osztályait, demokratikus pártjait, népi szervezeteit, hazafias érzésű demokratáit és a tengerentúli kínaiakat, hogy Mao Ce-tung elnök, a Kínai Kommunista Párt és a központi népi kormány vezetésével alkossanak még szilárdabb népi demokratikus egységfrontot és minden erejükkel harcoljanak a fent említett három nagyszerű feladat diadalmas teljesítéséért. Az ülés másik határozatot is elfogadott, amely helyesli Csen Su-tung alelnöknek az országos bizottság állandó bizottságának munkájára vonatkozó jelentését. Az ülés felhatalmazta az állandó bizottságot, hogy készítse elő a kínai népi politikai tanácskozó testület második plenáris ülésének öszszehívását és úgy döntött, hogy az állandó bizottságot 23 új tag felvételével kell kibővíteni. A Népek Békekongresszusának követeléseit támogató határozat a következőképpen hangzik: «A kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának negyedik ülése egyöntetűen jóváhagyja a Népek Békekongresszusáról szóló jelentést, amelyet Kuo Mo-zso, a kongresszus kínai küldöttségének helyettes vezetője tartott meg. Az ülés ezennel elhatározza, hogy szilárdan támogatja a Népek Békekongresszusának követeléseit. Az ülés felhívja az egész ország népét, hogy más országokbeli barátaival együtt harcoljon az öhhatalmi békeegyezmény megkötéséért és a Népek Békekongresszusátnak többi igazságos követeléseiért. Az ülés táviratilag üdvözölte a kínai népi önkénteseket, biztosította őket, hogy támogatja hősies harcukat a teljes győzelemig. A tavimat kijelentette: az a tény, hogy Kína képes hatalmas méretű országépítésbe kezdeni és létre tudja hozni a népi gyűlések rendszerét, elválaszthatatlan azoktól a győzelmektől, amelyeket a kínai népi önkéntesek a koreai népi hadsereggel közös harcban a koreai fronton kivívtak.Az amerikai imperialisták csapásaikról beszélnek — mondja a távirat — de az amerikai háborús uszítók nem hajlandók beismerni vereségüket. Még mindig kitartanak azon követelésük mellett, hogy erőszakkal tartsák vissza hadifoglyainkat, állandóan provokációs cselekményeket követnek el, hogy megsemmisítsék a fegyverszüneti tárgyalásokon elért megegyezést és megkísérlik a koreai agresszív háború kiterjesztését. Ezért a «Szállj szembe az amerikai agresszióval, segítsd Koreát!» harcot még tovább kell fokozni mindaddig, amíg az Egyesült Államok kormánya hajlandó lesz igazságos, észszerű módon be- fejezni a koreai háborút». Az ülés befejezése előtt Mao Ce-tung elnök a jelenlévők nagy tapsa közepette nagyjelentőségű beszédet mondott. Helyeselte az elhangzott beszámolókat, a felszólalásokat és az ülésen elfogadott határozatokat, üdvözölte az ülést sikeres munkája befejezése alkalmából, majd a következő három pontban jelölte meg a teendőket: «1. Erősíteni a «Szállj szembe az amerikai agresszióval, segítsd Koreát» harcot. Fokozni kell ezt a harcot, mert az amerikai imperialisták ragaszkodnak a kínai és koreai hadifoglyok visszatartásához, megszakítják a fegyverszüneti tárgyalásokat és mindenképpen azon igyekeznek, hogy kiterjesszék a koreai agresszív háborút. Mi békét akarunk. Mindazonáltal, ha az amerikai imperializmus nem adja fel arcátlan és észszerűtlen követeléseit és az agreszszió kiterjesztésére irányuló terveit, a kínai népnek csak egy elhatározása lehet: tovább harcolni a koreai nép oldalán. Nem igaz az, hogy mi szeretjük a háborút. Mi a háborút azonnal be akarjuk fejezni és a fennmaradó kérdéseket azt követőleg akarjuk rendezni. Az amerikai imperializmus azonban azt akarja, hogy ne így legyen. Rendben van, harcolunk tovább. Ameddig az amerikai imperializmus a harc folytatása mellett van, mi is készek vagyunk harcolni mindaddig, míg az amerikai imperializmus jobbnak látja takaródót fújni, mindaddig, amíg a kínai és koreai nép kivívja a teljes győzelmet. 2. Tanulni a Szovjetuniótól, mert ha végre akarjuk hajtani nagyszerű országépítő tervünket, kemény munka vár ránk és nincs elég tapasztalatunk. Fáradhatatlanul tanulmányoznunk kell tehát a Szovjetunió élenjáró tapasztalatait. A kommunista párton kívül vagy belül, régi vagy új káderek, technikusok, értelmiségies munkások vagy parasztok — mindannyiunknak tanulnunk kell a Szovjeuniótól. Nemcsak Marx—Engels—Lenin és Sztálin elméleti műveit kell tanulmányoznunk, hanem el kell sajátítanunk a Szovjetunió élenjáró, tudományosan megalapozott technikáját is. Az egész országot átfogó nagy tanulási hullámot kell megindítani azért, hogy felépíthessük országunkat. 3. Harcolni kell a vezetőszerveink és vezetőkádereink körében tapasztalható bürokrácia ellen minden vonatkozásban. Jelenleg igen sok alsófokú szervünknél és káderünknél a parancsolgatásnak, a törvények és a fegyelem megszegésének komoly jelei mutatkoznak, ezeknek a jelentkezése és fokozódása pedig elválaszthatatlan a vezetőszervek és vezetőkáderek körében meglévő bürokráciától. Ha a központi kormányzati szerveket nézzük, ezeknél is sok olyan vezetőkáderünk van különböző beosztásokban, aki meg van elégedve azzal, hogy bent ül hivatalában, döntéseket hoz és utasításokat ad. Csak arra fordít figyelmet, hogy előkészítse és kiadja a munkát, azzal már nem törődik, hogy «leereszkedjék az egyszerűbb dolgozók közé, ott tanulmányozza a helyzetet és ellenőrizze a munkát. Így, az ilyen vezetők, állandóan elszigetelődnek a tömegektől és a valóságtól. Egész sor komoly probléma jelentkezik munkánkban ennek következményeképen. Ki kell küszöbölnünk a bürokráciát és szoros kapcsolatot kell fenntartanunk a tömegekkel, ha végre akarjuk hajtani nagyszerű országépítő tervünket. A központi és helyi kormányzati szervek vezetőkádereinek állandó kapcsolatban kell lenniök a dolgozókkal és munkájukat ellenőrizniük kell. Ha a vezetőszervek és a vezetőkáderek körében legyőzzük a bürokráciát, akkor feltétlen ki tudjuk küszöbölni a parancsolgatást, a törvényeik és a fegyelem megszegésének alacsonyabb fokon megnyilvánuló rossz gyakorlatát. Küszöböljük ki ezeket a fogyatékosságokat és akkor nagyszerű országépítő tervünk diadalt fog aratni, népi demokratikus rendszerünk tovább erősödik, az imperializmus cselvetései kudarccal végződnek és biztosak lehetünk benne, hogy teljes győzelmet fogunk aratni!» — mondotta Mao Ce-tung elvtárs. Mao Ce-tung elvtárs beszéde Kuo Mo-zso beszámolója a Népek Békekongresszusáról Peking, február 8. (Új-Kina) Kuo Mo-zso, a kínai békebizottság elnöke és a Népek Békekongresszusán résztvett kínai küldöttség helyettes vezetője február 4-én a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának ülésén beszámolt a Népek Békekongresszusáról. Kuo Mo-zso bevezetőül hangsúlyozta a békemozgalom demokratikus jellegét és részletesen foglalkozott a nemzetközi békemozgalom eddigi eredményeivel, valamint a Bécsben megtartott Népek Békekongreszszusa összehívásának előzményeivel. A Népek Békekongresszusa munkájának és határozatainak részletes ismertetése után Kilo Mo-zso a többi között ezeket mondotta: „ A kongresszus eredményei nagy jelentőségűek abban a vonatkozásban is, hogy leleplezik a háborús uszítók hazug propagandáját. Az imperialista hatalmaik — élükön az amerikai imperialistákkal — lázasan folytatják háborús politikájukat és könyörtelen agressziójukét Ázsiában. Megalázó szerződéseket és háborús szövetségeket kényszerítenek más országokra, megsértik más országok szuverenitását és beavatkoznak belügyeikbe. A világ minden részében katonai támaszpontokat létesítenek, ágyútölteléket toboroznak, támogatják a reakció erőit, elnyomják a népeket, tengerzárakat és embargo-politikát alkalmaznak. Az amerikai imperialisták a koreai háborúban nyíltan tömegpusztításra alkalmas baktérium- és vegyifegyverek használatára vetemedtek. Mivel attól tartanak, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikere a nemzetközi feszültség enyhüléséihez vezethet, minden elképzelhető módon a fegyverszüneti tárgyalások végleges megszakítására törekednek, hogy kiterjeszthessék agressziós háborújukat. Az imperialistáknak ezek a borzalmas agressziós cselekedetei mindenki számára félreérthetetlenek. Az arcátlan agresszorok azonban egy pillanatra sem ismerik be, h°Ky agressziót követnek el, vagy készítenek elő, hanem egyre azt hangoztatják, hogy mások követik el vagy készítik elő az agressziót, ők pedig a «védelem» érdekében dolgoznak. — Békemozgalmunk egyik igen fontos feladata tehát, hogy szünet nélkül leleplezze a háborús uszítók hazug propagandájának valódi arculatát. Kuo Mo-zso a továbbiakban rámutatott, hogy a világban ez időszerint uralkodó nemzetközi feszültség legfőbb oka a maximális profitot hajhászó, amerikai uralkodó körök háborús és agressziós politikája. A Népek Békekomgresszusának egyik legjellemzőbb vonása az Egyesült Államok háborús politikája elleni heves tiltakozás volt. " A Népek Békekongresszusának legfőbb eredménye kétségtelenül az, hogy kidolgozta a jelenlegi békemozgalom általános programmját. Világosan kifejezésre juttatja ezt a programmot a kongresszus békefelhívása, amely, a többi történelmi jelentőségű határozatokkal együtt, a világ népeinek legsürgősebb követeléseit tükrözi vissza. Kuo Mo-zso a továbbiakban részletesen foglalkozott a Népek Békekongresszusának az ezidőszerint folyó háborúk, különösen a koreai háború megszüntetésére irányuló követelésével és a többi között ezeket mondotta: — Az Amerikai Egyesült Államok — amely taigressziós háborút visel Koreában, baktériumhadviselést folytat és stratégiai felderítés céljaiból ismételten elküldi repülőgépeit északkeletkínai területekfölé — a háború kiterjesztésén mesterkedik. Ezért a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezető első lépésnek a koreai kérdés békés megoldásának és a koreai fegyvernyugvás haladéktalan megvalósításának kell lennie. Az a tény, hogy a világ népei Bécsben nyíltan és félreérthetetlenül követelték az öszszes ellenségeskedések haladéktalan megszüntetését, azt bizonyítja, hogy szilárdan szembehelyezkednek az amerikai imperializmus háborús politikájával és őszintén óhajtják a békét. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a Népek Békekongresszusa egyhangú határozatban követelte a bakteriológiai hadviselés haladéktalan betiltását. A Népek Békekongresszusán ezzel kapcsolatban Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és más országok küldöttei kiváló igazságérzetükről tettek tanúhiányságot. Mminthogy a Népek Békekongresszusán 157 tudós és jogi szakértő vett részt, ezért a baktériumhadviselés haladéktalan betiltását követelő határozat elfogadása újabb megcáfolhatatlan bizonyíték a bűnös baktériumháborút viselő amerikai imperialisták ellen. — Megállapíthatjuk — mondotta .Kuo Mo-zso — hogy a baktériumhadviselés haladéktalan betiltását követelő határozat nagyjelentőségű eredménye a Népek Békekongresszusának és ugyanakkor a baktérumhadviselés ellen harcoló kínai és koreai nép újabb győzelme. Kuo Mo-zso ezután a Népek Békekongresszusán résztvett indiai küldöttség tagjainak felszólalásával foglalkozott és a többi között ezeket mondotta: — Az indiai küldöttek velünk teljesen azonos álláspontra helyezkedtek: követelték a koreai fegyverszünet haladéktalan megkötését, az összes hadifoglyok hazatelepítését a genfi konvenciónak megfelelően, nemzetközi bizottság alakítását a koreai háború békés megoldására és az öszszes külföldi fegyveres erők kivonását Koreából. Nyilvánvaló, hogy az ENSZ közgyűlésén törvénytelenül elfogadott indiai határozattervezet nem az indiai nép jóváhagyásával előterjesztett javaslat volt. Kuo Mo-zso ezekkel a szavakkal fejezte be beszámolóját: «A Népek Békekongreszszusa hatalmas sikert hozott és történelmi jelentőségű esemény volt. Híven tükrözte a világ népeinek békeakaratát, megvitatta az elmúlt három esztendőben elért eredményeket és kijelölte a békemozgalom útját. A nemzetközi békemozgalom fejlődése az összes békeszerető népek egységének állandó növekedését mutatja. Azt mutatja, hogy a kínai népnek a világ minden részében vannak barátai. Meg kell tennünk a szükséges lépéseket a Népek Békekongresszusán hozott határozatok megvalósítására. Ha a világ összes békeszerető népeivel szoros egységben elszántan harcolunk a békéért, a demokratikus békemozgalom győzelmet arat. Cssi Te, a kínai népi (el.Szaluilí(«) haderreg főparancsnokának üdvözlő távirata Kim la* Szan marcalihoz Peking, február 8. (Új-Kína) Csu Te, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnoka, a koreai néphadsereg megalakításának ötödik évfordulója alkalmából a következő üdvözlő táviratot intézte Kim Ir Szen marsallhoz, a koreai néphadsereg főparancsnokához: «A koreai néphadsereg megalakításának ötödik évfordulóján a magam, valamint a kínai népi felszabadító hadsereg összes parancsnokai és harcosai nevében szívből jóvó üdvözleteimet küldöm Önnek és az Ön parancsnoksága alatt álló koreai néphadseregnek. A koreai néphadsereg — amely vállvetve harcol a kínai népi önkéntesekkel a nemzeti függetlenségért és a szabadságért — igen nagy győzelmeket aratott és jelentős mértékben hozzájárult a béke és a demokrácia ügyéhez. A hős koreai néphadsereg azon felül, hogy hazájának erős védelmezőjévé vált, élcsapata lett a világ békéért harcoló népeinek Az amerikai agresszorok tovább folytatják Korea elleni támadó háborújukat és annak kiterjesztésére törekednek. Meg vagyok győződve, hogy a koreai és a kínai népi erők képesek még súlyosabb csapásokat mérni a betolakodókra. A kínai nép el van szánva arra, hogy tovább folytassa és erősítse az amerikai agresszióval való szembenállás és Korea megsegítésének mozgalmát. A kínai nép a koreai néppel együtt elszántan visszaver majd minden ellenséges támadást, még nagyobb győzelmeket ér el és arra törekszik, hogy elérje a koreai kérdés becsületes és észszerű rendezését. Éljen a harcos kínai és koreai nép, valamint fegyveres erőinek erősödő barátsága. * Peng Te H-hmai tábornok üdvözlő távirata Kint ír Szén marsallhoz Peking, február 8. (Új-Kína) Peng Teh-huai tábornok, a kínai népi önkéntesek parancsnoka a koreai néphadsereg megalakulásának 5. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot intézett Kim Ir Szén marsallhoz, a koreai néphadsereg főparancsnokához. A távirat szövege a következő: «A koreai néphadsereg megalakulásának ötödik évfordulóján a magam, valamint a kínai népi önkéntesek összes parancsnokai és harcosai nevében legmelegebb üdvözleteimet küldöm Önnek és a hős koreai néphadsereg valamennyi harcosának. Az elmúlt több mint két év alatt a koreai néphadsereg nagy sikereket ér el az amerikai agresszorok és a zsoldjukban álló Li Szín Man-banda elleni igazságos küzdelmében. A testvéri kínai népi önkéntesekkel együtt a 38. szélességi fokig kergette vissza az amerikai imperialistákat , — addig a pontig, ahonnan agresszív háborújukat megindították — és áthatolhatatlan védelmi vonalat létesített, amelyen túl az ellenség nem képes egy tapodtat sem előrenyomulni. A koreai néphadsereg az ön vezetése alatt súlyos, de dicsőséges próbán ment keresztül. A koreai néphadsereg bebizonyította, hogy nemcsak hűséges, megingathatatlan és hősies védelmezője Korea nemzeti függetlenségének és szabadságának, hanem ezenkívül jelentős erő a Távol-Kelet és az egész világ békéjének védelmében. Az a dicsőséges, történelmi jelentőségű út, amelyen a koreai néphadsereg halad, bebizonyította, hogy a népi erők legyőzhetetlenek. A kínai népi önkéntesek és a koreai néphadsereg testvériessége következtében súlyos csapásokat mértünk az agresszorokra. Szilárd meggyőződésem, hogy egységünk és a proletárnemzetköziség szellemében folyó kölcsönös segítségnyújtásunk szüntelen erősítésével a közös ellenség ellen vívott harcban legyőzzük az amerikai betolakodókat és zsoldos csapataikat. Az amerikai imperialisták jelenleg — figyelmen kívül hagyva az egész világ népeinek békeakaratát — lázasan készülnek újabb nagyszabású katonai kalandok kirobbantására. Minden okunk megvan arra a meggyőződésre, hogy a nehéz próbákat kiállt koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek testvérként fognak egyesülni, hogy halálos csapást mérjenek a kalandorokra. A győzelem a hős koreai néphadseregé és a kínai népi önkénteseké lesz.» Kim Ir Szent a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság marsalljává nevezték ki Phenjan, február 8. (TASZSZ) A phenjani rádió közölte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnökségének rendeletét, amely Kim Ir Szent, a koreai néphadsereg főparancsnokát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság marsalljává nevezi ki. A rendelet rámutat arra, hogy Kim Ir Szent a koreai néphadsereg fennállásának ötödik évfordulója alkalmából nevezik ki, megállapítja, hogy Kim Ir Szen kiemelkedő hőstetteket vitt végbe a japánellenes nemzeti felszabadító harc során és nagy eredményeket ért el a koreai néphadsereg megalakításánál, megerősítésében és fejlesztésében A néphadsereg Kim Ir Szen ragyogó parancsnoklása alatt pusztító csapást mért az ellenségre a koreai népnek az amerikai-angol intervenciósok ellen, Korea szabadságáért és függetlenségéért folyó igazságos felszabadító honvédő háborújában. Kim Ir Szen elvtárs beszámolója a koreai néphadsereg harci erejének növekedéséről Phenjan,február 8. (Új-Kína) Kim Ir Szen elvtárs, a koreai néphadsereg főparancsnoka «Erősítsük a népi erőket» címmel beszámolót tartott a néphadsereg magasabb parancsnokainak értekezletén. A beszámolót február 8-án, a koreai néphadsereg napja alkalmából közölte a «Nodon Színműn» és a «Mincsu Csoszon» című lap. Kim Ir Szon bejelentette, hogy a koreai néphadsereg létszáma a háború kitörése óta megháromszorozódott, a gyaloghadosztályainak ereje pedig 160 százaléka az 1951. évinek. Beszámolójában rámutatott arra is, hogy a koreai néphadsereg hadosztályai ma több tábori löveggel, aknavetővel, géppuskával, automata puskával és egyéb fegyverrel rendelkeznek, mint a háború kitörésekor Az 1951—1952. évi időszakban a géppisztolyok száma 44, a géppuskáké 24, a tábori lövegeké 28, az aknavetőké 40, a légvédelmi lövegeké 118, a harckocsiké és rohamlövegeké 82, az automatapuskáké pedig 41 százalékkal növekedett. A fegyveres erők valamennyi fegyverneme elegendő utánpótlással rendelkezik hosszúra nyúló háború megvívásához. A koreai néphadsereg gépesítésének színvonala minden eddigit meghalad. Az egy emberre átszámított lóerőszára — az 1951. évi mutatószámmal összehasonlítva — háromszorosára emelkedett. Kim Ir Szon a továbbiakban elmondotta, hogy növekedett a koreai néphadsereg tisztjeinek száma és jelentősen gyarapodott képzettségük. 1952-ben a parancsnokok 45 százalékai magasabb kiképzést kapott. Ezek a tisztek ma korszerű katonai elmélettel és harci tapasztalatokkal vannak felvértezve és kiváló képzettségű, magasrangú vezérkari tisztek segítik őket munkájaikban. A koreai néphadsereg szilárd, jól szervezett hátországgal rendelkezik, amely biztosítja az állandó utánpótlást. Kim Ir Szen a továbbiakban ismertette a koreai néphadsereg 1953. évi feladatait és kijelentette: a néphadseregnek fokoznia kell éberségét az amerikai és angol agresszorokkal szemben, fel kell készülnie a hoszszúra nyúló, nagyszabású háborúra és megt kell erősítenie a Koreai Munkapárt politikai munkáját a hadseregben, hogy ezáltal tovább javítsa szervezettségét és fegyelmét. A különböző fegyvernemeknél még több harci kiképzést kell tartani, hogy az eddiginél is jobb harci együttműködés jöhessen létre a fegyvernemek között. A légvédelmi tüzérség találati arányszámát még magasabbra kell emelni, a szárazföldi- és a partvédelem erejét tovább kell fokozni, hogy feltartóztassák és megsemmisítsék az ellenség bármilyen támadását vagy partraszállását és emberben, valamint hadianyagban egyaránt még nagyobb veszteségeket okozzanak az ellenségnek. Kim Ir Szen ezután hangsúlyozta, hogy a fiatal koreai néphadsereg, a kínai népi önkéntesek oldalán a közös ellenség ellen vívott harcokban új típusú, legyőzhetetlen hadsereggé vált. A koreai néphadsereg tisztjei és katonái jól tudják, miért harcolnak, céljaik azonosak a nép érdekeivel. A koreai néphadsereg főparancsnoka befejezésül rámutatott: az amerikai imperialisták elutasították a tisztességes és észszerű fegyverszüneti feltételeket. Ezért a koreai néphadsereg a háború új szakasza előtt áll. A koreai nép rendületlenül bízik hadseregében és biztos annak győzelmei ben.