Szabad Nép, 1953. február (11. évfolyam, 32-59. szám)

1953-02-09 / 40. szám

3 A Joint — az amerikai kémszolgálat fiókja Nem hiába mondják, hogy a jótékonyko­dás mögött rendszerint a bűnök végtelen halmaza húzódik meg. Napjainkban az amerikai imperialisták, a világuralom leg­újabb követelői használják föl minden lelki­furdalás nélkül a «jótékonykodást» spa­nyolfalut, hogy leplezzék a kémkedést, a fölforgató cselekményeket, a mérgezéseket és a gyilkosságokat, amelyeket kémeik és fölforgató ügynökeik követnek­ el a föld­kerekség sok országában. A Joint nevű zsidó burz­soá­ nacionalista szervezet, vagy mint hivatalosan nevezik: «Egyesült Segélyelosztó Bizottság», az úgynevezett «jótékony» szervezetek közé tartozik, amelyek segítségével az amerikai kémszervezetek végrehajtják­­ «köpeny- és tör»-akcióikat. Még az első világháború idején olyan amerikai nagybankárok és nagykapitalisták alapították a Jointot, mint a warburgiak, morgenthauik, guggenhei­­mek és társaik, állítólag azért, hogy segít­séget nyújtsanak más országokbeli hitsorso­­saiknak. Valójában a Joint — mint nem­rég Georges Soria ismert francia publi­cista megírta a «Ce Soir» című lapban — teljesen «az amerikai titkosszolgálattól függ». A Dillon, Reed and Company ban­kon keresztül, amely bank főnökei szoros kapcsolatban vannak a Joint vezető körei­vel, a szálak elvezetnek az Egyesült Álla­mok kormányához, továbbá Harriman és Draper megrögzött háborús gyújtógázok­hoz. Az egyes országokból származó vitatha­tatlan bizonyítékok és dokumentumszerű adatok igazolják, hogy a Joint ultrareakciós igazgatói révén olyan ügyekkel foglalko­zik, amelyek távolabb vannak a jótékony­kodástól, mint az ég a földtől. Valójában a Joint nemzetközi cionista kém- és fölfor­gató szervezet, az Egyesült Államok kém­szervezeteinek egyik fiókja, e szervezetek tervei és utasításai szerint dolgozik az Egyesült Államok határain túl. A Joint népi demokratikus országok elleni bűnös tevékenységét «európai osztálya» irányítja J. Schwarz hétpróbás amerikai kém veze­tésével. A Joint kém- és terrorista tevékenysége, mint az amerikai kémszolgálat eszköze már 1949-ben a Rajk-perben lelepleződött Magyarországon. Ugyanez év decemberé­ben elítélték és kiutasították Magyarország­ról az amerikai Jacobsont, a Joint magyar­­országi szervezetének vezetőjét. Néhány hónap múlva a kanadai Torontóban egy gyűlésen ez a leleplezett kém nyíltan eldi­csekedett, hogy Magyarországon fölforgató tevékenységgel foglalkozott. A magyarországi Rajk-per tárgyalásán történt leleplezéseket a múlt év novemberé­ben kiegészítették Slánskynak és a cseh­szlovákiai államellenes összeesküvő-köz­ponthoz tartozó bűntársainak beismerései. Ezekből kiderült, hogy a Joint cégére alatt az amerikai kémhálózat ügynökei Csehszlo­vákiában nagyszabású aknamunkát fejtet­tek ki. Mint a vádirat megál­lapította, «kém­kedéssel, szabotázzsal, sötét valutaüzelmek­­kel, spekulációval és csempészettel» foglal­koztak. A Szovjetunióban, ahol a Joint működése tilos volt, e szervezet gondosan álcázott ügynökei mélyen a föld alatt tevékenyked­tek. A bűnös cionista szervezethez tartozott a nemrég leleplezett és letartóztatott gyil­kos orvosok többsége, akik célul tűzték ki, hogy ártalmas kezeléssel a Szovjetunió ak­tív közéleti személyiségeinek életére törje­nek. Vovszi, e szörnyszülött orvosok egyike beismerte, hogy a Jo­inttól kapott közvetlen utasítást «a Szovjetunió vezető kádereinek kiirtására». A Joint «jóté­konykodóinak» igazi céljairól elég ékesen beszél az a tény is, hogy 1950 elején a Joint­­képviselői résztvettek a «kom­munizmus elleni harc amerikai konferenciá­jának» munkájában. Ez a konferencia a newyorki Astor-szállóban folyt le. Ugyanaz a konferencia volt ez, amelyen Carey ame­rikai reakciós szakszervezeti vezetőt a mil­liárdosok lelkesen megtapsolták e kijelen­téséért: «A jövő háborúban a fasisztákkal szövetkezünk a kommunisták ellen». A Joint kétségtelenül az amerikai kém­­szolgálat védnöksége alatt dolgozik. íme az újabb bizonyíték: a Joint, ez a­ «jóté­kony» banda kereken megtagadta, hogy bár­minemű segélyalapot létesítsen az ellen­állási mozgalomból keletkezett és Washing­ton szerint túlságosan haladó nyugateuró­pai zsidó szervezetek számára. Ez is vilá­gosan megmutatja az amerikai kémszolgá­­lat védőszárnyai alatt dolgozó szervezet igazi rendeltetését. Ellenben igen bőkezű a Joint, amikor trockistákról, mensevikekről, eszerekről, burzsoá­ nacionalistákról, kulák­­pártok tagjairól, sőt kémekről és árulókról van szó, a kiseprűzöttekről, vagy a Szov­jetunió és a népi demokratikus országok szökevényeiről, esetleg a társadalom sze­meteiről, akik — mint a «Ce Soir» című francia lap írja — «az amerikai imperia­lizmus irányítása alatt működő zsidó szer­vezetekben találtak menedéket­. A Joint január elején lezajlott évi érte­kezletén 25 millió dollárban állapították meg a szervezet 1953. évi költségvetését. Ezeket a milliókat korántsem jótékony cé­lokra szánták — erről rendkívül egyértel­műen tanúskodik Lehman amerikai szená­tornak az értekezlethez intézett fölhívása, amely elejétől végig hemzseg a legal­ja­­sabb rágalmaktól a demokrácia és a szo­cializmus országai ellen. Ez a­ Jointnak, az amerikai kémszolgálat jótékony szervezetként álcázott részlegének igazi mivolta. Szervezői és sugalmazói most pellengérre kerültek. A Jointnak az Egye­sült Államok külügyminisztériumában ülő pártfogói,­­ s nyomukban a reakciós ame­rikai lapok tehát a hazugságok és rágal­mak áradatát zúdítják a békeszerető de­mokratikus országokra. Siratják ügynöksé­gük újabb kudarcát. Mindhiába! A föld minden becsületes embere megátkozza a cionista fenevadakat, kémeket és gyilkoso­kat, akik a jótékonyság álarca mögé pró­báltak rejtőzni. Minden becsületes ember fokozza éberségét a Jointta­ és az amerikai kémszolgálat többi «jótékony» szervezetei­vel szemben. (Jan Marek politikai jegyzete a «Tartós békéért, népi demokráciáért!» legújabb szá­mából.) Jugoszlávia a nép verejtékén gazdagodó milliomosok paradicsoma A «Za socialisticku Jugoslaviju», a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszk­váiban megjelenő lapja írja: A jugoszláv iparban, bányászatiban, köz­lekedésben, egyszóval a gazdasági élet min­den egyes ágában egyre nagyobb tért hó­dít a magántőke. Jugoszláviában újabb és újabb, a nép verejtékén meggazdagodott milliomosok válnak ismertté. A ti­tóista «Borba» január 6-i számában, azzal kapcsolatban, hogy az «üzletembe­rek» hanyagul fizetik adójaikat, kifecsegte, hogy olyan belgrádi építőipari vállalkozók, mint Arszen Grozdanovics, Marko Aletszo­­vics és Borivoje Miladinovics tavaly több­milllió dinár tiszta «keresetre» tettek szert. Vjekoszlav Krivec zágrábi milliomos, mint kiderült, még belgrádi kollégáinál is jövedelmezőbben tevékenykedett. Mint a zágrábi építőipari vállalat igazgat­ója, ta­valy öt hónap alatt 46 millió dinárt «skere­sett». Jugoszláviában az újdonsült milliom­osok többsége volt kapitalista, vagy a királyi rendőrség volt ügynöke, csetni­k, usztas­a, vagy olyan elem, aki szorosan együttműkö­dött a hitlerista megszállókkal. Az említett Vjekoszlav Krivec közismert usztasi ügy­nök volt, s háború alatt, mint vállalkozó, bunkereket épített a németeknek. NEMZETKÖZI SZEMLE Dulles „villámlátogatása“ a nyugateurópai csatlósoknál Január 27-én John Foster Dulles, az ame­rikai monopoltöltések kormányának külügy­minisztere elmondta bemutatkozó beszédét. Dulles ebben a beszédében foglalkozott az «európai hadsereg» felállításának nehézsé­geivel s kijelentette: «újból megfontolják az Egyesült Államok Nyugat-Európával kap­csolatos külpolitikáját», ha Franciaország és Anglia «a maga külön útjára térne». Vagyis: Dulles rendszabályokkal fenyege­tőzött arra az esetre, ha ezek az országok nem mutatkoznának elég kezeseknek a Wall Street parancsainak végrehajtásában. E beszéd után nemsokára Dulles — hogy nagyobb nyomatékot adjon fenyegetéseinek — Eisenhower magánrepülőgépén Nyugat- Európában termett és «villámlátogatás» ke­retében sorra felkereste az Egyesült Álla­mok olasz, francia, nyugatnémet, angol és holland csatlósait. Dulles — mint az ame­rikai sajtó a napokban kifecsegte — való­ságos ultimátumot nyújtott át a «szövet­séges» kormányoknak.­ «Dulles közölte a nyugateurópai kormányokkal — írta az «AFP» február 5-i washingtoni tudósításá­ban , hogy 75 nap áll rendelkezésükre annak bebizonyítására, hogy az európai hadsereg felállítása terén tényleges ered­ményeket tudnak elérni. Ha ezt nem sike­rül bebizonyítanuk, akkor magukra vállal­ják annak kockázatát, hogy lényegesen csökkentik az amerikai «segélyt». Dulles bemutatkozó beszédével és az ultimátum átadásával ízelítőt adott abból, hogyan értelmezi az új amerikai kormány a «szövetségeseivel» való együttműködést. Dulles módszerei világossá teszik, hogy az új amerikai kormány még messzebbre akar előrehaladni a parancspolitika útján, mint elődje, határozottan értésére akarja adni «szövetségeseinek», hogy az «erő jogán» feltétlen engedelmességre tart igényt A nyugateurópai csatlóskormányok értet­tek is a szóból. A René Mayer-kormány a francia parlamentben sürgősen napirend­re tűzte a háborús szerződés ratifikálását. Ezt természetesen a francia kormányoktól megszokott demagóg szólamok kíséretében tette, hangoztatva, hogy a kormány állító­lag csak «módosított formában» ért egyet az «európai hadsereg» felállításáról szóló egyezménnyel. A francia kormány igazi ál­láspontját azonban leleplezi az a levél, amelyet Ridault írt Adenauernek. A francia külügyminiszter ebben a levélben ünnepé­lyesen kijelenti: «az új francia kormány szilárdan ragaszkodik az európai védelmi (értsd: támadó) közösség megteremtésé­hez». A bonni lakosok is siettek biztosítani feltétlen hűségükről az amerikai gazdát. Adenauer bejelentette: legkésőbb március­ban keresztülhajtja a parlamentben a há­borús szerződés ratifikálását A belga és holland kormány hasonlóképpen a parla­ment napirendjére tűzte az­­európai had­seregről» szóló egyezmény ratifikálását. íme az úr és a szolga «eszményi» har­móniája. Az úr füttyent és a szolga táncol. Dulles látogatásának fő célja azonban nem az Egyesül Államok másod- és har­madrangú szövetségeseinek megzabolázása volt. Dulles — mint az amerikai sajtó je­lentéseiből kitűnik — elsősorban azért uta­zott Európába, hogy magukat az angol uralkodó köröket az «európai hadsereghez» való csatlakozásra rábírja. Miért olyan fontos ez a Wall Streetnek? Az amerikai kormány ezzel két jegyet akar egy csapás­ra ütni. Egyfelől ugyanis e csatlakozás azt jelentené, hogy Anglia (a washingtoni fel­fogás szerint még mindig túl büszke Ang­lia) ezzel beállna a másodrendű csatlósok sorába s az európai «vezetésért» folyó an­gol-amerikai vetélkedésben az Egyesült Államok ezzel újabb előnyhöz jutna. Más­felől az amerikai vezetők e sakkhúzással le szeretnék csillapítani a nyugateurópai — elsősorban a francia — burzsoázia aggo­dalmait és nyugtalanságát a náci Wehr­macht feltámasztása miatt. Ma ugyanis már mindenki felismerte Nyugat-Európában, hogy az­­európai hadseregben„ óhatatlanul Nyugat-Németországé lesz a vezető szerep, s éppen ezért hangzik el mind több kifo­gás — még a vezető körökben is — a há­borús szerződések ratifikálása ellen. Az Egyesült Államok uralkodó körei — hogy eloszlassák ezeket az aggodalmakat — azt állítják, hogy Anglia belépése az­­európai hadseregbe» ellensúlyozná az új Wehr­macht felállítását. Angliában azonban — Európa teljes ame­­rikai gyarmatosításának néhány megrög­­zött hívén kívül — érthető módon senki sem lelkesedik az amerikai tervért. Az an­gol imperialista körökben Dulles durván parancsoló hangja komoly visszatetszést j­elzett. Az angol imperialisták az utóbbi időben mind hangosabban igyekeznek bi­­zonygatni, hogy «Anglia az Egyesült Álla­mok egyenrangú szövetségese» és hogy «Anglia vezető szerepre tart igényt Nyu­gat-Európában». Ezért valóságos hidegzu­hanyként hatott az angol imperialistákra az amerikai ultmátum. A Londonba érkező amerikai külügyminisztert rendkívül barát­ságtalanul fogadták — mint erről a Scripps.A Howard sajtótröszthöz tartozó ame­rikai újságok egyöntetűen beszámoltak. E lapok «A jómodor hiánya» című vezércik­kükben rendkívül éles hangon tettek szemrehányást az angol kormánynak, hogy «Foster Dulles külügyminisztert Londonba érkezésekor a repülőtéren az angol külügy­minisztériumnak csupán egy olyan funkcio­náriusa fogadta, akinek még miniszteri (kö­­veti) rangja sincsen». Az angol sajtóban ugyanakkor az amerikai diktátumpolitikát élesen elítélő cikkek egész sora jelent meg. A «The Economist» című tekintélyes angol burzsoá hetilap például így írt: «Anglia nem lehet és nem is szabad, hogy teljesen tagja legyen a nyugateurópai szövetségi szervezetnek... Ha Dulles politikája abból áll, hogy Angliát a nyugateurópai szövet­ség tagjává kényszerítse, akkor ez a poli­tika kudarcra van ítélve. Semmi más nem bomlasztja fel oly gyorsan a szövetséget, mint a szövetség tagjai egyikének az a fel­tevése, hogy erkölcsi fölényben van a töb­biekkel szemben». Dulles két napon át «gyúrta» angol «szö­vetségeseit». De mint a tárgyalások befe­jezése után kiadott hivatalos közlemény bi­zonyítja, próbálkozásai nem jártak valami nagy sikerrel. Mégis, fenyegetésével bizo­nyos engedményeket sikerült kicsikarnia a makacskodó angol imperialistákból. Rövid­del azután ugyanis, hogy Dulles elutazott A japán nép az ország Az «U. S. News and World Report» című reakciós amerikai hetilap nemrégiben ismertette Eisenhower 26 pontból álló pro­­grammját. Ez a programm, amelynek min­den egyes pontja agresszív intézkedéseket tartalmaz, kimondja: «Ázsiai légiót kell to­borozni és felszerelni a kommunizmus elleni harcra». Vagyis magyarul: az amerikai ha­digépezet Ázsiában olcsó áron minél több ágyútölteléket akar vásárolni, hogy ezek segítségével végrehajthassa távolkeleti agresszív terveit. Az amerikai imperialisták e terveikben különösen nagy figyelmet for­dítanak a japán ágyútöltelék megszerzésére. A már idézett «U. S. News and World Re­port» egyik legutóbbi számában nyíltan megírta, hogy a Japánban felállított 110.000 fő létszámú úgynevezett «nemzeti bizton­sági hadtest» «hatalmas lépés— ahhoz a lehetőséghez, hogy Ázsiának a kommuniz­mustól való megvédése (értsd: amerikai vi­láguralom valóraváltása) céljából ázsiaia­kat használjanak fel». Az Egyesült Államok japáni lakájserege — élén Josida miniszterelnökkel — hűen a Wall Street kezére játszik e tervek végre­hajtásában, s mindent elkövet, hogy minél előbb befejezett ténnyé változtassa Japán újrafelfegyverzését. Mindenekelőtt szolgai alázattal bocsátja Japán földjét­­az ameri­kai megszállók rendelkezésére. A «Zsenmin­­zsibao» című kínai lap nemrégiben beszá­molt arról, hogy a 40 japán megye mind­egyikén 14 amerikai támaszpont van. A Jo­­sida-kormány emellett gyors ütemben igyek­szik feltámasztani a japán militarizmust. E célból nemrégiben az úgynevezett «rend­őri tartalékhadtestet» «biztonsági erőkké» szervezték át. Az elmúlt két év alatt a biztonsági erők létszámát 110.000 főre emelték s most tervbe vették, hogy előbb 180.000, majd 320.000 főre növelik az új japán hadsereg létszámát. Japán újrafelfegyverzésének amerikai terve a japán nép növekvő ellenállásába ütközik. A japán dolgozók hősies harca az ország újrafelfegyverzése ellen összekap­csolódik az 1947. évi alkotmány megvédé­sével. Az alkotmány 9. cikkelye ugyanis kimondja: «Japán örök időkre lemond a háborúról és fegyveres erőiről, mint a nem­zetközi konfliktusok megoldásának eszközé­ről». A japán uralkodó körök most az ame­rikai imperialisták parancsára megkezdték hadjáratukat az alkotmány­­ cikkelye ellen Londonból, a Churchill-kormány memoran­dumot küldött a francia kormánynak, s eb­ben kijelenti: Anglia a jövőben szorosabban együttműködik az „európai hadsereggel”. Eközben azonban az amerikai diktátumok tovább élezik az ellentéteket — főleg az amerikai-angol ellentétet — az imperia­lista táborban. Elsősorban a dolgozó nép ellenállása növekszik meg a szolgai enged­ményeket tévő nyugateurópai kormányokkal szemben. De tekintélyes burzsoá körök is mindjobban kifejezik elégedetlenségüket. Vagyis az amerikai diktátumpolitika, a «ke­ményebb hang» a csatlósokkal szemben végső soron tovább marja belülről az an­gol-amerikai támadó tömböt, újrafelfegyverzése ellen és arra törekednek, hogy még ezt a formai akadályt is eltávolítsák az ország újrafel­­fegyverzésének útjából. A japán kormány a napokban törvénytervezetet dolgozott fel az alkotmány megváltoztatására. Hogy a látszatot megőrizzék, kijelentették, hogy népszavazás útján kezdik meg majd Japán lakosságát: egyetért-e az alkotmányterve­zet megváltoztatásával, azaz Japán újrafel­­fegyverzésével. A Josida-kormány abban bízik, hogy az ország amerikai megszállása, a terror és a hamisítások, meghozzák majd számára a kívánt szavazási eredményt. A Josida-kormány és az amerikai impe­rialisták az alkotmány ellen, az újrafel­­fegyverzésért folyó hadjáratukban hűséges segítőtársra találtak a japán jobboldali szo­cialista vezetőkben. A japán jobboldali szo­cialisták nemrégiben kongresszust tartot­tak s ez az ország újrafelfegyverzése mel­lett foglalt állást. Sőt mi több, a kon­gresszus határozatban követelte, engedjék meg, hogy az újjászülető japán hadsereg részt vegyen az «ENSZ rendőri csapatai­ban». Mint az «Oszaka Szimbum» című lap megírta, a japán jobboldali szocialisták «ezzel elismerték annak szükségességét, hogy japán csapatokat küldjenek Koreába». Vagyis: a japán szociálárulók már égnek a vágytól, hogy az amerikai imperialisták Koreát pusztító garázdálkodásából kivehes­­sék a részüket. A japán demokratikus erők harcát az újrafelfegyverzés ellen, az alkotmány meg­védéséért a Japán Kommunista Párt ve­zeti. A Japán Kommunista Párt központi vezető szerve január közepén 10 pontból álló nemzeti felszabadító demokratikus egy­­ségfront-programmot adott ki. A programm az összes demokratikus erők tömörítésében jelöli meg a kommunista párt fő feladatát, hogy — a Josida-kormányt megdöntve — megalakulhasson Japánban a nemzeti fel­szabadítás demokratikus kormánya. A Pro­gramm tolmácsolja az egész japán dolgozó nép legégetőbb követeléseit és az egész japán nép nevében kiáltja oda a Josida­­kormánynak s az amerikai megszállóknak: «Nem akarunk újrafelfegyverzést, nem akarunk háborút más ázsiai nemzetekkel, nem akarunk katonai támaszpontokat és az összes megszálló csapatok kivonását követeljük. Le Josida áruló liberálispárti kormányával». SZABAD NÉP Szovjet tengerészek győzelmes harca a tengeri viharral Leningrád, február 8. (TASZSZ) Az Északi-tengeren vihar dühöng. Az utóbbi napokban a viha­rerősségű szél átter­jedt a Balti-tenger vidékére. A tengeren tartózkodó szovjet hajók legénysége a bá­torság és kitartás szép példáit mutatja. Kemény harcot vívtak az elemeikkel a «Pulkovo» motoroshajó tengerészei. A «Pul­kovo» Antwerpen felé tartott. A vihar a holland partvidék északi részének magas­ságában érte el a hajót és komolyan meg­rongálta. Ugyanekkor veszélyes helyzetben volt a nyílt tengeren a «Jeniszej» nevű szovjet gő­zös. A «Pulkovo» motoroshajó tengerészei felfogták a «Jeniszej» segélyt kérő jelelt, ha­marosan kijavították saját hajójuk sérülé­seit és elvtársaik segítségére siettek. Mind­két hajó keresztülvágta magát a viharon és épségben megérkezett rendeltetési kikötő­jébe. A «Sztálin­yec» nevű szovjet vontatóh­aj­ó a M­­oto-dereglyét vontatta. A két hajó erős viharba került. A vontatókötélre jégréteg ra­kódott. A helyzet veszedelmessé vált. A baltitengeri hajózási igazgatóság határozott intézkedéseket tett­ a «Sztálinyec» megsegí­tésére. A ha­jó legénysége azonban saját erejéből is le tudta győzni a nehézségeket és győztesen került ki az elemek ellen ví­vott harcból. Képek az angliai árvízről —Angliában hatalmas árvíz pusztít. Az Északi-tenger vize többezer fr.érföldnyi sávon elárasztotta az ország délkeleti partvidékét. Az árvíz következtében mintegy 50.000 ember vált hajléktalanná, s ezer ember nyomtalanul eltűnt. A már megtalált áldozatok száma meghaladja a háromszázat és állandóan emelkedik. A hatalmas méretű árvíz pusztításait el lehetett volna kerülni, vagy legalább is jelentős mérték­ben csökkenteni lehetett volna, ha a kormány kijavíttatja a rossz állapotban levő gátakat. A partvidék lakosságai több ízben felhívta a hatóságok figyelmét a fenyegető árvízveszélyre, de azok a gátak kijavítását «pénzhiányra» való hivatkozással mindig elutasították. A fenti két képet a «The Times», illetve a «New Y­ork Herald Tribune» közölte. A felső kép az árvíz alatt álló Fonrness-sziget északi részének látképe; az alsó kép pedig az árvíz pusztításait mutatja a keletangliai Southend városkában. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának február 7-i ülése Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága 1953 február 7-én tar­totta tizenegyedik ünnepi ülését Német­ország Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága illegális ülésének huszadik évfor­dulója al alkalmából. A húsz évvel ezelőtti ülésen — amelyet a ziegenhalsi sportcsar­nokban (Königswusterhausen-körzet) tar­tottak — Ernst Thälmann utoljára tartott beszámolót. Wilhelm Pieck, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának el­nöke zárszavában felhívta a nyugatnémet­­országi és a berlini munkásokat, okuljam­a , a német munkásosztály 1933. évi vereségé­ből és Ernst Thälmann tanításaira támasz­kodva, valósítsák meg a kommunistái, a szociáldemokrata, a keresztény és a párton­­kívülii munkások akcióegységét. A Nagy-testvérpár harmadik lett a műkorcsolyázó világbajnokságon Davos, február 8. Davosban vasárnap 3000 néző előtt kezdték meg a műkorcsolyázó világbajnok­ság küzdelmeit. Az első napon a páros­­verseny került sorra. A magyarok közül a Atagír-testvérpár másodiknak futott, több kisebb hibát vétett és a harmadik helyen végzett. A világbajnoki címet az angol Nicks-testvérek nyerték. Eredmény: 1. Nicks-testvérpár (Anglia) 10.5 helyezési szám—11 pont, 2. Dafor— Bowden (Kanada) 16—10.91, 3. Nagy-testvér,­pár (Magyarország) 23.5—10.66 pont. A má­sik magyar pár (Vida—Szöllösi) nyolcadik lett Ez a verseny is bebizonyította, hogy a Nagy-testvérpár a világ legjobbjai közé tartozik ebben a sportágban. Megvan a tehetségük ahhoz, hogy a világbajnokság­ban akár elsők is legyenek. Gyakorlatuk tartalmas, színes, művészi élmény. Emel­lett azonban az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy futásuk erőteljesebb, gyorsabb, lendületesebb le­gyen, mert éppen ez az, amiben még el­maradnak vetélytársaiktól. Szabó László vezet a bukaresti sakkversenyen A bukaresti nemzetközi sakkversenyen el­érkeztek a «félidőig». A tizedik forduló va­sárnap volt. Szabó László a sötét bábokat vezette a román Reicher ellen. Az igen ér­dekes játszmában már úgy látszott, hogy Reicher győz, de Szabó László messzemenő számítással erős támadást indított, a király­­szárnyon betört ellenfele hadállásába és a 35. lépésnél győzött. A Barcza—Szpasszkij játszma döntetlenül végződött. A többi eredmény: Stoltz—Ciocaltea 0:1, Mitev—Lajtár 0:1. Boleszl­avszkij—O'Kelly és Szmiszlov—S. Szabó döntetlen. Függőben ma­radt: Sliva—Golombek, Filip—Barda, Petrosz­jan—Traianescu és Tolus—Radulescu. A vezetők sorrendje: Szabó László 7.5 pont, Boleszlavszkij 7, Szmiszlov 6.5, Petroszjan, S. Szabó és Tolus 6 (1—1 függőjátszma), Bar­­cza 6 pont. Ma a függőjátszmákat folytatják. Az északamerikai hatóságok nem adtak beutazási engedélyt a bécsi Austria labdarúgóegyüttes több tagjának A Mexikóban vendégszereplő bécsi Austria labdarúgócsapatnak útitervében két newyorki bemutatómérkőzés is szere­pelt Az északamerikai hatóságok azonban az együttes több tagjának, így a világ­szerte ismert játékosnak, Melchiornak és a csapat vezetőjének, Schwarz­er­nak, az együttes elnökének, nem adták meg a be­utazási engedélyt. Ezért az osztrák csapat most hazautazik Mexikóból. A «Neue Wiener Tageszeitung» című lap rámutat arra, valószínűleg azért tagadták meg a beutazási engedélyeket, mert az Austria több játékosa, így Melchior is, «közel áll» a kommunista párthoz, Schwarz dr. pedig «kapcsolatot tart fenn» az Oszt­rák-Csehszlovák Társasággal. HÉTFŐ, 1953 FEBRUÁR 9 A VASÁRNAP SPORTJA A magyar birkózóválogatott győzelme Szófiában Szófia, február 8. A bolgár fővárosban vasárnap délután nagy érdeklődés mellett folyt le a Ma­gyarország—Bulgária válogatott, kötöttfo­gású bírkózóviadal. A feldíszített sport­­csarnokban ünnepség előzte meg a ver­senyt. A bolgár Testnevelési- és Sport­bizottság nevében Georgi Pavlov meleg szavakkal üdvözölte a magyar versenyző­ket. A közönség lelkesen ünnepelte a ba­ A postás-jégkorongozók győzelme Vasárnap délelőtt a városligeti Műjégpá­lyán két elsőosztályú bajnoki jégkorongmér­kőzést rendeztek. A „téli futball" igen nép­szerűvé vált az idén: vasárnap is több mint ötezer nézője volt a mérkőzéseiknek. A nagy érdeklődéssel várt Bp. Postás— Bp. Kinizsi találkozó csa­k az első két har­madban hozott nagy küzdelmet. Eleinte a postások támadtak többet, majd a Kinizsi került fölénybe. Döntetlenre állt a mérkő­zés, amikor megkezdték a harmadik harma­­dot. A Bp. Postás nagy lendülettel táma­dott és szinte másodpercek alatt három gólt ért el. Utána a Kinizsi együttese összerop­­pant, mintha belenyugodott volna a vere­ségbe. Ez arra vall, hogy a Kinizsi egyes játékosaiban nincs meg a kellő lelkesedés, küzdőképesség. Ebben a harmadban a Ki­nizsi csalódást keltett. A végeredmény 9:4 (3:1, 1:3, 5:0) volt a Bp. Postás javára. A következő mérkőzés: Postás Keleti— Metro Episok 1:1 (0:0, 1:1, 0:0)-ra vég­ződött. Jó eredmények a gyorskorcsolyázásban A Bp. Honvéd vasárnapi gyorskorcso­­lyázóversenyé­n a hideg, orkánszerű szélben is jó eredmények születtek. Különösen Mol­nár (Bp. Honvéd) ideje jó teljesítmény a 3000 méteres versenyben. Az egyes számok győztesei: 500 m: Ko­vács Á. (Vörös Meteor) 46.8. 3000 m: Molnár (Bp. Honvéd) 5:15.4. 1500 m női: Földvári- Boér Mária (Bp. Honvéd) 3:00.8 rap. A gyorskorcsolyázóverseny után 200 mé­teres távon versenyt rendeztek az MHK-zók részére. A motorosok erőpróbája Motorkerékpáros téli terepversenyt rende­zett vasárnap az OTSB. A versenyzők a megyeri , domboktól indultak el. A férfiak 73, a nők 47 kilométert tettek meg. A vál­tozatos, akadályokkal tarkított útvonal igen nehéz feladat elé állította a versenyzőket. Sajnos, a rendezés nem volt elég gondos, és a helyenként hiányos átjelzés miatt több motoros eltévedt. A legjobb eredményt Ruzsai, a Bp. Zalka Máté versenyzője érte el. A 350 kcm-es mo­torok csoportjában 1 óra 58 perc 43 másod­perc alatt futotta végig a 73 kilométeres tá­volságot, ráti magyar nép sportolóit, különösen Hó­dos és Szilvási olimpiai bajnokokat. A viadal színvonalas, érdekes küzdelmet hozott. Magyarország együttese 6:2 arány­ban győzött. A magyar válogatott győzel­meit az egyes súlycsoportokban Kenéz, Hódos, Pólyák, Szilvási, Gurics és Kovács szerezte, a bolgár birkózók közül pedig Argirov (a könnyűsúlyban Tarr ellen) és Marinov (a nehézsúlyban Növényi ellen) győzött. A síbajnoki verseny A Mátrában vasárnap folytatták az 1953. évi síbajnokság küzdelmeit. Délelőtt a Ké­kes északi lejtőjén volt az úgynevezett «al­pesi összetett verseny» műlesikló száma, amelyben a versenyzők bátor, biztos futás­sal bizonyították be felkészültségüket. Dél­után a mátrai nagysáncon bonyolították le az ugróversenyt, amely Mező (Bp. Hon­véd) váratlanul fölényes győzelmét hozta. Alpesi összetett verseny: Férfiak: 1. Bá­thory (Bp. Előre), 2. Csordás (Bp. Honvéd), 3. Libik (Bp. Előre). Nők: 1. Kőváriné (Bp. Előre), 2. Bókás (Bp. Honvéd), 3. Szepeshelyiné (Bp. Honvéd). Az ifjúsági bajnokok: Sághy (VL Keltex) és Jausz Ildikó (Bp. Előre). Síugrás: 1. Mező (Bp. Honvéd) 48.5 és 49.5 méteres ugrásokkal, 225.6 ponttal. 2. Hemrik (Bp. Honvéd) 201 p., 3. Piroska János (Bp. Előre) 190 p. Csapatban: 1. Bp. Honvéd, if­júsági versenyben: 1. Csávás (Bp. Előre) 31.5 és 33 méteres ugrásokkal. Ma a járőrbajnokságot rendezik meg. Labdarúgóink készülődése A labda­rúgócsapatok szorgalmasan ké­szülődnek a tavaszi nagy mérkőzésekre. Vasárnapok­­kior egyre több edzőmérkőzést játszanak s ezeken különböző összeállí­tású csapataikat próbálják ki. Nagy ér­deklődés kísérte a vasárnapi mérkőzéseket is, amelyek kemény hidegben, fagyos tala­jon kerültek sorra. Diósgyőrött 5000 néző előtti mérkőzött a Bp Bástya és a Diós­győri Vasas. A döntetlenül végződött mérkőzés azt mutatta, hogy még sok csiszolnivaló van a Bástya játékán. Ugyan­ez vonatkozik a Bp. Dózsára is, amely Kecskeméten szerepelt, győzelem nélkül. Barátságos mérkőzések: Bp. Bástya—Diós­győri Vasas 3:3,­­ Vasas—Bp. Vasas 1:1, Bp. Postás—Fáklya Dekoráció 6:1, Cs. Va­sas—V. Dinamo 3:1, Szombathelyi Lokomotív —Szombathelyi VL 2:1, Dorogi Bányász— Csillaghegyi VL 4:2, Bp. Kinizsi—Kinizsi Sör­gyár 6:0, Veszprémi Bástya—VL Sortex 2:0. Kecskeméten az 1. félidőben Bp. Dózsa— Kecskeméti Dózsa 1:1, a második félidőben Kecskeméti Kinizsi—Bp. Dózsa 1:0. Bp. Hon­véd-Vasas Kerámia 10:0. Sztálin Vasmű Építők—Sztálinvárosi Vasas 6:0, Győri Vasas —Pápai VL 6:2, Salgótarjáni Bányász I.— Bányász II. 7:2. Vasárnap folytatták a vasutaskupa mér­kőzéseit. A II. forduló eredményei: Debre­cen—Szolnok 0:0, Nagykanizsa—Hatvan 6:2 (5:1), Sopron—Kőbánya 4:2 (1:1), Szeged— Cegléd 3:0 (1:0), Budapest—Székesfehérvár 5: 1 (3:1), Miskolc—Győr 2:1 (1:1). ★ A TOTO 12 TALÁLATOS SZELVÉNYE. Lab­darúgás: Győr—Miskolc 2 (1:2), Debrecen— Szolnok 1 (0:0), Szeged—Cegléd 1 (3:0), Szé­kesfehérvár—Budapest 2 (1:5), Nagykanizsa— Hatvan 1 (6:2), Sopron—Kőbánya 1 (4:2). Kézilabda: Miskolc—Debrecen 2 (5:8), Békés­csaba—Tatabánya 1 (8:4) Pécs—Győri Fonó 2 (14:19), Martfű—Miskolc 2 (13:16). Jég­korong: Postás—Kinizsi 1 (9:4), Postás Keleti —Metro Építők 3 (1:1). IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható idő­járás ma estig: felhős idő, több helyen, elsősor­ban délen és keleten havazás, az erős északi szél mérséklődik. A hideg fokozódik. A várható napi középhőmérséklet mínusz 4 fok alatt lesz. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL HÉTFŐ KOSSUTH-RÁDIÓt: 5.00—6.30-ig; Reggeli zenés műsor. — Köbben: 5.30: Hírek. — 5.55: Vasárnapi­­sporteredmények. — 6­ 00: Falurádió. — 6.45: A «Szabad Nép» mai vezércikke. — 7.45: Külföldi lapszemle. — 11.30: Egy s más az amerikai demokráciáról, összeállí­tás Mark Twain írásaiból. — 12.00: Hírek. Han­gos Újság. — 12.30: Népi zene. — 13.00: Opera­részletek. — 13.30: Orosz forradalmi dalok. — 14.15: Heti zenés kalendárium. — 15.00: Úttörő­­híradó. — 15.30: Klasszikus kórusművek. — 15.50: A rádió kisegyüttese látszik. — 16.20: Ifjúsági fejtörő. — 16.45: Műsor az úttörők zenei szak­köreinek. — 17.00: Hírek. — 17.15: A «Szabad Ifjúság» vasárnapi számának ismertetése. — 17.30: Egy kongresszusi küldött. Elbeszélés. — 17.50: Jó munkáért szép muzsikát! — 19.00: Han­gos Újság — 20.00: Tíz perc külpolitika. — 20.10: Közvetítés a Fővárosi Operettszínházból: Luxemburg grófja — Közben: 21.32: Hírek. Sport. — 23.30: Beethoven: G-dúr zongoraver­seny (Gieseking). — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ. ------------UUH UJCIVICI kezdőknek. — 9.40: Magyar négykezes zongo­ruzsika a XIX századból. — 10.00: Hírek. 10.10: Dalok két rádióoperettből. — 10.30: Óvói sok műsora. — 10.50: Délelőtti hangverseny.— 15.00: Szovjet zenekari hangverseny. — 16. Juszti néni utazik. Elbeszélés. — 16.30: Bar Béla és Kodály Zoltán népdalfeldolgozásaiból. 17.10: A világ térképe előtt. Ausztria. — 17. Goldmark: Sába királynője — nyitány — 17 Népművelési híradó. - 18.10: A „Társada Szemle” januári számának ismertetése — 18. Szív küldi . . . - 19.00: Chopin-dalok. - 19. Szabó Ferenc- Nótaszo. _ 19.30: Tánczene. 19.45: Sportnegyedóra. SZABAD NÉP » Magyar Dolgozók Pirtsipak központi lapja Szerkeszt) a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest vin. Blaha Lujza-tér ! Tel. *343—100 *142-220 Terjeszti a Posta Központ! Hírlapirodája Budapest V József nádor-tér 1 Tel. 180—850 vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal Buda­pesti üzemi előfizetés tel. 189—644 189—653 189— 607 — A budapesti egyéni előfizetők ügyeit a kerü­leti kézbesitő postahivatalok kezelik Központi elő­­fizetőszolgálat: 183-022 Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda: A budapesti színházak mai műsora Operaház: A Budapesti Filharmóniai Társaság V. bérleti­ hangversenye (vez.: Willi Ferrero (8). — Nemzeti Színház: Feledhetetlen 1919 (6). — Városi Színház: Strauss—Lehár-est (Szemere­ utcai fiúiskola előadása 8). — Katona József Színház: Ványa bácsi (7) — A Magyar Néphadsereg Szín­háza; Cyrano de Bergerac (7). — Madách Szín­ház: A hős falu (7). — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Ifjúsági Színház; a szerencse nem pottyan az égből (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza; Timur és csapata (7). — Fő­városi Víg Színház; Szibériai rapszódia (7). — Vidám Színpad- Vannak még hibák (7). — Ál­lami Bábszínház- Sztáiparádé (fél 8). — Artista Varieté; Főzőcske (6. 8). — Rádió; Luxemburg grófja, operett-közvetítés (Kossuth, 20.10).

Next