Szabad Nép, 1953. június (11. évfolyam, 152-181. szám)
1953-06-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!V * SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ÁRA 00 FILLÉR HÉTFŐ,1953 JÚNIUS 1 . A BARÁTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉG EREJE A Szovjetunió és a népi demokratikus országok — igaz barátok. Kipróbált, nagy barátság köti őket össze, amely eszméik, céljaik és életbevágó érdekeik közösségére épült. Ez e testvéri barátság, a nagy és kis országok egyenjogúságán, a kölcsönös megbecsülésen alapuló jó viszony jellemzi a béketábor országainak gazdasági kapcsolatait is. Ezek az országok a második világháború után gazdaságilag is tömörültek, összehangolták gazdasági terveiket, szorosan együttműködnek és — amint a halhatatlan Sztálin mondotta — együttműködési hetalapja a kölcsönös segítésnek és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya. A Szovjetunió és a kapitalista rendszerből kiszakadt népi demokratikus országok együttműködése hozta létre a szocialista világpiacot, amely kiterjed a földkerekség több mint egynegyedére. Országai nyersanyagforrásokban, természeti kincsekbenimenthetetlenül gazdagok, gazdaságuk, nemzetközi kereskedelmük válságok nélkül, gyorsan és egészségesen fejlődik. Az imperialisták nem tudtak belenyugodni olyan régi vadászterületeik elvesztésébe, mint az egykor félgyarmati sorban sínylődő Kína vagy akár Románia, Bulgária és a mi hazánk, Magyarország. Gazdasági blokádot indítottak a Szovjetunió és a köréje csoportosult felszabadult országok ellen. Azt remélték, hogy meggyöngítik a Szovjetuniót, a népi demokratikus országokat pedig gazdasági csődbe sodorják, ha a maguk részéről elzárják előlük a kivitel és a behozatal lehetőségeit. De az öntelt imperialisták alaposan csalódtak. A béketábor országai sokszorosára növelték termelésüket, külkereskedelmi forgalmuk pedig példátlanul fellendült. Lengyelország hatszor, Románia mintegy tizennégyszer, Magyarország tizenháromszor, a Német Demokratikus Köztársaság csaknem tizennyolcszor akkora külkereskedelmi forgalmat bonyolított le 1952-ben, mint 1946-ban. Az Amerikai Egyesült Államok 1051-ben tízszer kevesebbet exportált a szocialista világpiac országaiba, mint a háború előtt, de a Szovjetunió tavaly csupán a legmodernebb gépekből és felszerelésekből tízszer annyit szállított a népi demokratikus országoknak, mint 1948-ban, öt évvel ezelőtt. Az együttműködés, a kölcsönös segítség ereje meghiúsította az imperialista blokádot. A kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió támogatásával erősödnek és virágzanak a szocialista világpiac országai. A kölcsönös segítség és a népek barátságának nagyszerű eszméje a szocializmus lényegéhez tartozik, elválaszthatatlan a proletárinternacionalizmustól, amely aSzovjetuniót egész politikájában, minden tettében születésétől fogva vezérelte és vezérli ma is. Ez a proletárinternacionalizmus hatja át annak a tábornakországait és népeit, amelynek példaképe, zászlóvivője, s egyben gazdasági központja is a Szovjetunió. A szocialista világpiac országai között a nemzetközi gazdasági kapcsolatok teljesen új, szocialista típusa fejlődött ki. Nyoma sincs itt az erőszaknak, az egymás megsemmisítésére törő konkurenciának, amely a kapitalista világpiac országainak egymásközti viszonyára annyira jellemző. Ismeretes, hogy az amerikai acélkirályok és bányabárók, autógyárosok és gyapotültetvényesek mindenáron meg akarják akadályozni angol, francia, belga és más versenytársaik üzemeinek fejlesztését, hogy ők maguk diktálhassák az árakat, uralhassák a piacot, megkaparinthassák a legfontosabb nyersanyagokat a többiek elől. Eszük ágában sincs korszerű gépet, szabadalmakat adni ellenfeleiknek, s a nekik kiszolgáltatott elmaradott országoknak. Nálunk viszont — s hasonlóképpen a többi népi demokratikus országban — a szovjet tudósok, mérnökök, munkások, kolhozisták testvéri segítségével épülnek alkotásaink. A Szovjetunió gépekkel és nyersanyaggal látja el, mérhetetlenül gazdag tapasztalatai átadásával segíti iparunkat és mezőgazdaságunkat. A béketábor országainak gazdasági együttműködése egyre szorosabbá és széleskörűbbé válik. A kapitalista világpiacon elképzelhetetlenek a gazdasági kapcsolatoknak olyan előnyös formái, mint például a Szovjetunió és a népi demokratikus országok hosszúlejáratú gazdasági egyezményei. Ezek sok évre előre biztosítják az illető országok népgazdasági terveinek teljesítéséhez szükséges gépeket és anyagokat, lehetővé teszik, hogy e tervezésnél figyelembe vegyék a testvérország népének szükségleteit és igényeit is. A népi demokratikus országok egymás közt is egyre inkább egyesítik erőiket és fejlesztik a nemzetközi munkamegosztást, összekapcsolják elektromos távvezetékeiket, kétoldalú megállapodásokat kötnek — például Magyarország és Csehszlovákia az aluminiumérc, Románia és Magyarország a román földgáz feldolgozására. A cseh és a magyar, illetve a lengyel és a magyar hengerművek kapacitásának jobb kihasználása érdekében bizonyos típusú hengerelt árukat csak az egyik ország gyárai készítenek. Így magas termelékenységgel, alacsonyabb költséggel, jobb minőségben termelhetnek és a kész terméket közösen, tervszerűen használják fel. Mindez a termelőerők gyors fejlődéséhez, a termelés gyors növekedéséhez, a béketábor országainak további erősödéséhez vezet. Ennek a fejlődésnek nem állják útját értékesítési nehézségek. A kapitalista világpiac értékesítési lehetőségekért és nyersanyagforrásokért vívott harcok kegyetlen csatatere, gazdasági anarchia és kiengesztelhetetlen ellentétek színhelye. A kapitalista országoknak súlyos gondja, hogy nem tudnak eleget exportálni, nem találnak kellő befogadóképességű piacra. Ezt a gondot mi nem ismerjük. A piac hiánya, mint a békés termelés korlátlan növelésének akadálya , a béketábor országai között egyáltalán nem jön számításba. A szocialista világpiacon teljes az egység és az egyetértés. Egyik ország sem kényszerít más országokra olyan árut, amelyre annak nincs szüksége. A Szovjetunió egész külkereskedelmével, nemcsak szállításaival, hanem vásárlásaival is segíti a népi demokratikus országokat. Az imperialisták a múltban arra törekedtek, hogy az elmaradott országok olcsó nyersanyagszállítók, élelmiszerraktárak legyenek. A keleteurópai országokat azzal is markukban tartották, hogy a nehézipar fejlődését ezekben az országokban mesterségesen akadályozták. Most gyökeresen megváltozott a helyzet. Jelentős nehézipar, új iparágak egész sora jött létre a népi demokratikus országokban. Az egykor elmaradott agrárország, Románia, ma iparcikkeket exportál. Magyarország új típusú hajókat, úszódarukat, lokomobilokat, vasúti személykocsikat, különböző gépeket, műszereket szállít a baráti országoknak. Lengyelország kivitelében néhány év alatt hétszeresére növekedett az ipari késztermékek aránya. A szocialista világpiacon a külkereskedelem hozzájárul az egyes országok nemzeti iparának kifejlesztéséhez, s a népek közti barátság, a béketábor erősítésének fontos eszköze. A magyar népnek is nemzetközi kötelezettsége, s ugyanakkor legbensőbb nemzeti ügye és sajátos érdeke e kapcsolatoknak az erősítése. Megteheti ezt minden magyar dolgozó, a mérnök, a munkás, a dolgozó paraszt, s a legközvetlenebbül ennek az együttműködésnek egyik legfontosabb területén, az export vonalán teheti meg. Az export — a népgazdaság erősítésének fontos eszköze, népgazdaságunk fejlődésének egyik kulcskérdése. Kiviteli cikkeink ellenértékekép elsőrendű fontosságú nyersanyagokat és gépeket hozunk be az országba. Az export: nemzeti ügyünk. A magyar munkások joggal büszkék arra, hogy tudásuknak és kezük munkájának eredményét messze földön ismerik. De még sok üzemünkben nem értették meg, milyen kötelességük és milyen nagy felelősségük van a magyar «rohambrigád» munkásosztagainak az export területén. Sok olyan dolgozója van a Ganz Vagongyárnak, a MÁVAG-nak, a Lőrinci Hengerműveknek, vagy a Láng Gépgyárnak, aki nem gondol arra, hogy minden egyes külföldre szállított gép, iparcikk, hírnökünk a világban. Róla ítélnek meg bennünket a testvéri szabad országokban, de a kapitalista országokban is azt nézik: milyen hát az a magyar gép, amelyet az új ,Magyarország felszabadult dolgozói készítettek? Ezenfelül, ha rossz a minőségük , nem veszik át tőlünk az exportcikkeket. Ha elkésünk a szállítással, kárt okozunk — ezt meg kell téríteni — tehát magunknak okozunk komoly kárt. Sokszorosan fontos nemzeti érdek, hazafias kötelesség, hogy megszüntessük az elmaradást az exporttervek teljesítésében, megjavítsuk a kooperációt az exportra termelő üzemek segítésére, kiküszöböljük a selejtgyártást és pontosan, kiváló minőségben teljesítsük exportkötelezettségeinket. Így lesz a baráti országok közötti külkereskedelem a népek közti béke és barátság igazi építője, az együttműködés és segítség erősítője. Erősítsük és fejlesszük a Szovjetunió és a népi demokratikus országok testvéri együttműködését és kölcsönös segítségét, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra , az élet minden területén. Minél jobb és szorosabb ez az együttműködés, annál gyorsabban és biztosabban haladunk előre a béke és a szocializmus útján. Megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat hajdú-biharmegyei szervezete Debrecenben, a DériMúzeumban vasárnap délelőtt tartották a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat első megyei szervezetének, a hajdú-biharmegyei szervezetnek alakuló közgyűlését. Az alakuló közgyűlésen hajdú-bihar megyei egyetemi tanárok, kutatók, tudósok, mérnökök, nevelők, a tudomány és kultúra élenjáró munkásai vettek részt. A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében megjelent Rusznyák István Kossuth-díjas akadémikus, az Akadémia elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia vendégeként hazánkban tartózkodó külföldi tudósok közül részt vett a közgyűlésen A. V. Palladia, az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke, M. M. Dubinyin kétszeres Sztálin-díjas szovjet akadémikus és Frantisek Hora, a csehszlovák Egészségügyi Tudományos Tanács vezetője. Az alakuló közgyűlésen Sód Rezső Kossuthdíjas akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora tartott referátumot. A megalakuló megyei szervezet előtt álló feladatokat vázolva elmondotta: egyik legfontosabb feladat, hogy az értelmiség széles rétegei részt vegyenek az új társulat munkájában. Ahhoz, hogy a társulat az előtte álló nagy és szép feladatokat megoldhassa, széles, értelmiségi tömegekre támaszkodó tömegszervezetté kell válnia. Nagy tapsvihar köszöntötte a szónoki emelvényre lépő ,4. V. Palladia akadémikust, aki a szovjet tudomány képviselőinek üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta: élete igen boldog napjainak tekinti azokat, amikor különböző szovjet városokban, falvakban előadásokat tartott széles néptömegek, munkások, parasztok előtt. — Alert lehet-e igazi tudós számára őszintébb öröm — mondattal — mint az, hogy ismeretterjesztő munkájával is segíti a nép kulturális felemelkedését. A. V. Palladin végül rámutatott arra, hogy a társulat tagjainak munkája csak akkor válhat eredményessé, ha azt a marxizmus-feninizmus tanításának szellemében végzik. Befejezésül jó munkát kívánt: «Legyen ez a társulat a kulturális forradalom hatalmas 'mozgatóereje]. Ezután tudósok, írók, mérnökök, a kultúra hajdú-bihar megyei munkásai üdvözölték beszédeikben a társulatot és tettek ígéretet tevékeny munkára. Felszólalt a közgyűlésen Tollas Sándorné, a Debrecen—Rákosi-telepi Petőfi tszcs tagja, aki a dolgozó parasztság üdvözletét tolmácsolta. Lelkes taps közben választották meg a társulat hajdú-bihar megyei szervezetének 15 tagú elnökségét. A megválasztottak nevében Imre Lajos, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora, a kémiai tudományok kandidátusa mondott beszédet, ígérve: munkájukkal azon lesznek, hogy a megye dolgozóinak kulturális színvonalát még magasabbra emeljék. A mezőgazdaság dolgozóinak versenye Traktorosaink ügyeljenek jobban munkájuk minőségére Verseny a hatvani Dózsa termelőszövetkezetben A hatvani Dózsa tsz növénytermelőbrigádjai elhatározták, hogy jelentősen túlszárnyalják a tsz tervében szereplő termésátlagokat. Így 12,6 mázsa helyett 16 mázsa morzsolt kukoricát, 120 mázsa cukorrépa helyett 150 mázsát, hat és fél mázsa napraforgó helyett nyolc mázsát akarnak termelni holdanként. A termelőszövetkezet vezetősége helyes munkaszervezéssel támogatja e szép célok megvalósulását. Jegyzőkönyv szerint átadták a brigádoknak a területet és a felszerelést, és a kapások területét egyénekre felosztották. A nagy termésért vívott harc fő lendítője a munkaverseny. A csoport vezetősége tudja ezt és ezért megteremtette a verseny nyilvánosságát. Ha valaki belép a termelőszövetkezet udvarába, mindjárt szemébe tűnik a versenytábla, amelyen mindennap a legfrissebb teljesítmények láthatók. A versenytábla tanúsága szerint a tavaszi munkák kezdetén Pesti György brigádja, az Előrebrigád vezetett. Később a növényápolásban Zsiga Józsefné Zója brigádja tört az élre. A termelőszövetkezet asszonyai, leányai megmutatták, nem maradnak el a munkában a férfiak mögött. Zsiga Józsefné brigádja már jórészt elvégezte a kukorica kézi kapálását is és elsőnek fejezte be a cukorrépakapálást, valamint a napraforgó és a burgonya kapálását is. A brigádot olyan kiváló dolgozók segítették a verseny első helyéhez, mint Paraszt Istvánná, aki 54 éves kora ellenére is példásan dolgozott. Ha a számára kijelölt területen elvégzi a munkát, segít rásutt is, így átlagos napi teljesítménye mindig 120 százalék felett van. A brigád férfitagjai is jól dolgoznak. A termelőszövetkezet összes női dolgozói vállalták, hogy legalább kétszáz munkaegységet teljesítenek. A két brigád vetélkedése kiváló eredményeket hozott: a burgonyát másodszor kapálják, a cukorrépát, a napraforgó, a szőlő, a borsó kapálását kétszer is elvégezték. 80 holdas rozstáblájukon végrehajtották a pótbeporzást. Rozsból is a tervezettnél jóval nagyobb termést akarnak elérni: 10 mázsa helyett 14 mázsás átlagot. A hatvani Dózsa termelőszövetkezet vezetőinek jó szervezőmunkája, a brigádok közötti lelkes verseny, a tagok szorgalma, az asszonyok lelkes részvétele a munkában — biztosíték arra, hogy valóban mindenütt elérik a célt: magasan túlszárnyalják a tervbevett termésátlagokat. Sok gépállomásunk még mindig rendkívül lassan halad a Szépi növényápolásban. A gépek jelentős része kihasználatlanul hever Jellemző a súlyos elmaradásra, hogy a komárom megyei gépállomások 29-ig mindössze 109 hold gépi kapálását végezték el! A kömlödi, a rédei és a tarjáni gépállomás még hozzá sem fogott a munkához. Zala megyében is hasonló a helyzet: mindössze 216 holdon végeztek a gépállomások növényápolást. Hogy mennyire indokolatlan az elmaradás, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Simon László, a Menyei gépállomás traktorosa a 216 holdnak több mint a felét, 118 holdat egymaga művelt meg. Békés megyében kezd kibontakozni a legjobb gépállomások növényápolási versenye. Az utóbbi napokban a békéscsabai gépállomás megelőzte az eddig vezető orosházi gépállomást. Békéscsaba összteljesítménye eddig 704, Orosházáé 600 hold gépi kapálás. Ebből az is kitűnik azonban, hogy a legjobb gépállomások teljesítménye is elég alacsony. A megyében három gépállomás csúfosan elmaradt. A körösladányi gépállomás mindössze 42, a dobozi 26, a gyomai pedig 10 holdat kapált meg. Több helyről érkezett jelentés arról, hogy a gépállomások nem fordítanak kellő gonA legtöbb állami gazdaságban nem halad kellőütemben a cukorrépa, a takarmányrépa, a burgonya és a kukorica kapálása. Ilyen gazdaság a többi között a léhi, a töviskési, a hajdúnánási és a pusztaszikszói. Az elmaradás fő oka a helytelen munkaszervezés és a gépi növényápolás elhanyagolása. A légi állami gazdaságban — bár ezt a minisztertanács határozata és a miniszter utasítása is előírja — a vezetők nem osztották fel egyéni művelésre a kapásnövények területét. A növényápoláshoz szükséges gépek is rendelkezésre állnak, de nem használják őket. A gazdaságban csaknem 240 dolgozó van, de a cukorrépát és a takarmányrépát felveri a gyom. A töviskési állami gazdaságban még brigádokra sem bontották fel a tervet. A munka teljesen tervszerűtlenül megy. Most, amikor a földeken a legnagyobb szükség van a munkáskézre, a növénytermelő brigád dolgozói az igazgató utasítására más munkát végeznek. A hajdúnánási állami gazdaságban sincs egyénekre felosztva a terület és így nincs egyéni felelősség sem. A vezetők az ellenőrzést is elhanyagolják. A pusztaszikszói és a cifrakerti állami gazdaságban nem használják a traktorokat, a kapásnövények földje pedig gyomos. A vezetők hanyagsága miatt nem osztották fel egyénekre a kapásnövédőt a növényápolás minőségére. Somogy megyében, a mágócsi Szabadság termelőszövetkezet földjén a tahi gépállomás traktorosai a kultivátorokkal sok kukoricát kivágtak. A gépállomás azzal próbálja mentegetni a hibát, hogy «a rossz vetés a baj oka». Ez a kifogás azonban sántít. Ilyen esetben a gépállomásnak ugyanis kultivátor helyett összekapcsolt lókapákkal kell megművelni a kukoricaföldet. Ez lehetővé teszi, hogy a rossz vetés ellenére is hibátlan munkát végezzenek. Természetesen nem a rossz minőségű munka jellemzi a gépi növényápolást. Igen sok helyen, így például a csurgói Új Élet termelőszövetkezetben a szövetkezet vezetői elismerően nyilatkoztak a traktorosok jó munkájáról. Gépállomásaink — amellett, hogy minden erővel gyorsítják a gépi növényápolás ütemét, munkába állítanak minden gépet — féltő gonddal vigyázzanak a munka minőségére. A munka célja nem a magas százalék hajhászása, hanem a nagy termés. Ezt kívánja az állam, a gépállomás érdeke, a termelőszövetkezet érdeke, s a traktorosok érdeke is, akik munkaegység arányában maguk is részesednek a termésből. nyeri területét a vercelpusztai, sárospataki, ongai, hevesi, klementinai, besenyőtelki, lőrinci, bikali, szilágypusztai, a csányi állami gazdaságban sem. Ezeken a helyeken is lassan halad a munka. Nem véletlen, hogy az igazgatóságok közül a keletdunántúli és az északdunántúli igazgatóság érte el a növényápolásban a legjobb eredményt. E két igazgatóság gazdaságainak többsége helyesen szervezte meg a munkát: a kapásnövények területét egyénekre osztották fel. Az északmagyarországi gyümölcstermelő és az északmagyarországi igazgatósághoz tartozó gazdaságok ezt nem tették meg, s ezért csúfosan elmaradtak a növényápolással. Súlyos felelősség terheli ezért a gazdaságok vezetőit. Nem kisebb a felelőssége azonban az igazgatóságok vezetőinek sem. Az igazgatóságoktól hetenként járnak ellenőrizni a gazdaságokat, de amint a példa mutatja, kevés segítséget adnak a helyes munkaszervezés kialakításához. Az olyan ellenőrzésre, amely csak megállapítja a hibákat, de nem változtat rajtuk, semmi szükség nincs. Állami gazdaságaink sürgősen javítsák meg munkájukat. A helyes munkaszervezéssel és a gépek teljes kihasználásával gyorsítsák meg a növényápolást. Holdanként 200 mázsa cukorrépáért! Május 29-én a meggyespusztai állami gazdaságban a cukorrépatermelők tapasztalatcsere-értekezletet tartottak. Több állami gazdaság dolgozói vitatták meg a május 13-án, a sopronhorpácsi kísérleti gazdaságban a 200 mázsás holdankénti cukor- répatermésért indított mozgalom feltételeit. A tapasztalatcsere-értekezleten részvevő gazdaságok: a körmendi, az uraiújfalusi, a balatonnagybereki, a meggyespusztai állami gazdaság képviselői, valamint a sopronhorpácsi kutatóintézet képviselői elhatározták, hogy gazdaságaik összefüggő cukorrépatermő területén 200 mázsás holdankénti termést érnek el. Az öntözött területeken a termésátlagokat 300—500 mázsára emelik. A vállalásban felsorolják azokat az agrotechnikai módszereket is, amelyekkel a nagy termést el akarják érni. Legalább négyszeri kézikapálást nőm, s emellett megszakítás nélkül járatják a kapálógépeket. Háromszori tejtrágyázást végeznek. A sztahanovista parcellákon (ahol 200 mázsánál is nagyobb, egyes helyeken 350 mázsás termést akarnak elérni) trágyalével és baromfitrágyával is fejtrágyáznak. Megszervezik a rovar- és gombaikártevők elleni védekezést és más,termésfokozó módszereket is alkalmaznak. A magas cukorrépatermésért folytatott harc országunk ellátása, mezőgazdasági termelésünk fejlesztése szempontjából hatalmas jelentőségű. A fontos mozgalom úttörői csatlakozásra szólítják, fel az állami gazdaságok dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, tógazdaságokvezetőit és szakembereit, minél többen indultanak harcba a 200 mázsás holdankénti cukorrépatermésért. BÉKEHARCOS ASSZONYOK A nagykörkedi József Attila tszes dolgozói a választási békeversenyben becsülettel téliesítették vállalásukat. Már május 16-án befejezték a cukorrépa egyelését, 40 hold kukorica és 18 hold burgonya kapálását. Most, a Béke-Világtanács magyarországi ülésének közeledtére új lendületet vett a békeverseny. A munkában, a nemes versengésben élenjár a nők munkacsapata. Vezetőjük, Demetrovics Józsefné, személyes példájával lelkesíti jobb munkára társait. Demetrovicsné a növényápolás rövid ideje alatt már 90 munkaegységet szerzett. A munkacsapatban több kiváló békeharcos asszony dolgozik. Polovics Józsefné és versenytársa, Vámos Józsefné 60—60 munkaegységet teljesített. Horváth Józsefné 64, versenytársa, Horváth Jenőné 40 munkaegységet teljesített. Sok atlanti fitt eset a stiff ha a fíntartutittk ti nörmffápolással MIÉRT VESZÍTETTE EL ELSŐ HELYÉT A FONYÓDI JÁRÁS A MEGYEI VERSENYBEN? Somogy megyében a növenyapoias versenyében hosszú ideje a fonyódi járás volt az első. Most azonban a marcali járás tört az élre. A fonyódi járás az utóbbi időben viszszaesett a munkálván. Ennek elsősorban az az oka, hogy a járási tanács mezőgazdasági, osztálya elbizakodottan, s emiatt nem egyszer hanyagul dolgozik. Elnézik például, hogy a buzsáki Munka Harcosa tszcs-ben nem osztották fel egyénekre a karpásnövények területét, s emiatt a nők jelentős része nem dolgozik. A rossz munkaszervezés, s a nyomában járó laza munkafegyelem miatt a kukoricát még nem kapálták meg, a répaegyelését alighogy elkezdték, s még a napraforgó tapcuacia is Ildiia van. Ididel WUdlS I gazdasági osztálya nem segíti elég hatékonyan a községeket. Ezt mutatja, hogy Balatonkeresztúron 294 hold kukoricából 29-ig csak 62 holdat, Balatonújlakon 236 hold területből csak 67-et kapáltak meg. A fonyódi járási tanácsnak különös gondot kell fordítania az elmaradó községekre, amelyek késlekedésükkel az egész járás eredményét lerontják. A helyi viszonyokhoz, az eltérő eredményekhez alkalmazkodó vezetés most, a növényápolásért folyó harc idején minden járási tanács sikeres munkájának egyik legfontosabb felé- Dravaszentes a Béke-Világtanács ülésére készül A drávaszentesi Búzakalász tsz-ben a brigádok versenyeznek, hogy melyik kezdi előbb a munkát. Eddig minden feladatot határidő előtt oldottak meg, de lelkes versengésük most, a Béke Világtanács közelgő ülésszaka előtt még nagyobb lendületet vett. Ígéretet tettek, hogy június 15 előtt másodszor is megkapálják a kukoricát, cukorrépát, napraforgót, a burgonyát pedig május 31-ig másodszor is feltöltögetik. A tsz békebizottsági tagjai voltak az elsők, akik nemes vetélkedésre szántották fel a tagságot. A nők közül elsőnek Somogyi Istvánná kötött békevédelmi szerződést. Somogyinénak eddig 110 munkaegysége van. A' férfiak közül "pedig Halász Imre, aki eddig már közel 300 munkaegységgel büszkélkedhet. CIPŐGYÁRAINK VERSENYE A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁÉRT A könnyűipari minisztérium jelenti: A cipőiparban a felszabadulási héten és a békeversenyben komoly eredményeket ért el a dolgozók vetélkedése. Több vállalatnál óránként ellenőrizték a minőség alakulását. A vállalatok versenyben álltak egymással, hol készítenek jobb minőségű árut. A minisztérium és a szakszervezet elhatározta, hogy a verseny győztesét vándorserleggel jutalmazza. A Tisza Cipőgyár dolgozói év elejétől kezdve állandóan, egyenletesen javították az áruk minőségét. A dolgozók között élénk versengés bontakozott ki. Gál József 216 százalékos teljesítményt ért el, s 99,6 százalékban elsőosztályú árut készített. Gulyás János 186 százalékra teljesítette normáját, s 99,3 százalékban termelt kiváló minőségű árut. A gyár dolgozói a békeversenyben 2,8 százalékkal teljesítették túl a minőség tervét, s így elnyerték az első ■helyet és a vándorserleget.. A Szombathelyi Cipőgyár dolgozói néhány hónappal ezelőtt még sok bírálatot kaptak, mert rossz minőségű árut készítettek. Az utóbbi időben azonban jól harcoltak: 1.8 százalékkal teljesítették túl a minőség tervét. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói a versenyben a harmadik helyre kerültek. Nagy hiba, hogy az élenjárók között nem találjuk a Duna Cipőgyár és a Divat Cipőgyár dolgozóinak eredményeit. A két fontos gyár kollektívájának több gondot kell fordítania gyártmányaik minőségére, s az exportterv teljesítésére. minisztérium A bánya- és energiaügyi jelenti: A bányagépgyártó vállalatok között lelkes verseny folyik a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért. A versenyben a Kiskunfélegyházi Bányászna Berendezések Gyára dolgozói kerültek az élre. Az első negyedévben végzett jó munkájukért elnyerték az élőüzem címet. Termelési tervüket a január 1 -től április 30-ig terjedő időszakban 138 százalékra teljesítették. A budapesti Ducás Bányagépgyár dolAz építőanyagipari minisztérium jelenti: Az első negyedévben elért kimagasló teljesítmények után a betonelemgyártó iparban csökkent a verseny lendülete. Több vállalat nem teljesítette tervét, s emiatt az egész iparág elmaradt. A legjobb üzemek, most fokozzák a harcot a második negyedévi terv határidő előtti teljesítéséért. A versenyben szorosan egymás mellett halad a Miskolci Cementáruipari Vállalat és az Építőlemezgyár. Mind a ketten az első hely elnyeréséért harcolnak. A Miskolci Cementáruipari Vállalat dolgozói a második negyedévi terv feladatait május 20-ig 108 százalékra teljesítették. (Igazgató: Gável József, párttitkár: Budaházi János.) Az Építőlemezgyár dolgozói ugyancsak 108 százalékos eredményt értek el. . A Szentendrei Cementáruipari Vállalat dolgozói 105,8 százalékos teljesítményükkel a harmadik helyre szorultak. gozói a versenyben a második helyet szerezték meg, míg a Tatabányai Bányagépgyár dolgozói a harmadik helyen állnak. Olyan fontos bányagépgyártóvállalatok azonban, mint a Zagyvapálfalvi Bányagépgyártó Vállalat, és a Dorogi Bányagépgyártó és Javító Vállalat nem kerültek az élenjárók közé. Ezekben a gyárakban most még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy lelkes versennyel, 3 félévi terv határidő előtti teljesítésével felzárkózzanak a legjobbak mögé. Zárkózzanak fel most az élenjárókhoz azok a vállalatok, amelyek az első és második dekádban nem teljesítették tervüket így:a Betonelőgyártó Vállalat, a Győri Cementáruipari Vállalat és a Bánhidai Könnyűbetongyár. Súlyos hiba, hogy az Épületelemgyár, amely a betonelemgyártó ipar egyik legnagyobb üzeme, s amelynek dolgozói a felszabadulási héten kimagasló eredményeket értek el, most még a tervét sem teljesíti. Élénkebb és sikeresebb a verseny a kő- és kavicsbányák között. A második negyedévben a Nemesgulácsi Kőbánya Vállalat dolgozói szerezték meg a vezetést. A bánya dolgozói második negyedévi tervük feladatait május 20-ig 137 százalékra teljesítették. Második a Délegyházi Kavicstermelő Vállalat 128.3 százalékos eredménnyel, míg a Szarvaskői Kőbánya Vállalat dolgozói 127.2 százalékos teljesítményükkel a harmadik helyen állnak. A Budapesti Gáz- és Kokszművek dolgozói 16066 tonna kohókokszot termeltek terven felül A vegyipari minisztérium jelenti: A minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyben a szénfeldolgozóipari vállalatok közül a január 1-től április 30-ig teljesített eredmények alapján a Budapesti Gáz- és Kokszművek dolgozói szerezték meg az elsőséget. Az első negyedévben végzett jó munkájukért a vállalat dolgozói elnyerték az élüzem címet, s ez a választási békeversenybenmég nagyobb sikerek elérésére ösztönözte őket. Az év első négy hónapjában 104,6 százalékra teljesítették előirányzatukat. Május 17 tiszteletére megfogadták: terven felül 500 tonna kohókokszot termelnek. Vállalásuk ugyan kissé «óvatos» volt, de azután a lelkes versenyben mindenki erejéhez mérten helytállt; békeműszakot tartottak, s terven felül 1606,6 tonna kohókokszot termeltek. A szerves vegyipari vállalatok között a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyben az év első négy hónapjában elért eredmények alapján a Colorchemia Festékgyár dolgozói vezetnek. Teljes termelési tervüket 120,5 százalékra teljesítették. A verseny második helyezettje a Textilfesték és Vegyitermék Vállalat, amelynek dolgozói 104.2 százalékra teljesítették a tervet, és 17.7 százalékkal csökkentették az önköltséget. A Magyar Viscosa Gyár dolgozói 102.6 százalékos eredményt értek el, s az önköltséget 0.9 százalékkal csökkentették. ♦ • ♦ ELŐRE, A FÉLÉVI TERV SIKERÉÉRT! A minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért A bányagépgyárak versenye 1 ! Irndületet » betonelemgyártó üzemek versenyének! A MAI SZÁMBAN Az SZKP munkájának tapasztalataiból: Lukács György: A tudomány és a béke Mentsük meg a Rosenberg-házaspár életét! A kommunista a párt aktív harcosa (3 oldal) (2. oldal) , ,,,. , A béke kiváló harcosai — Jorge Amado A sztálinvárosi nagykohó épitkezésének tapasztalatai (2. oldal) (4. oldal) (4. oldal) Nemzetközi szemle (4. oldal) A vasárnap sportja (4. oldal) Állattenyésztési szakemberek felajánlásai a Béke-Világtanács ülésére Egyre több mezőgazdasági szakemberünk kapcsolódik be a termelési versenybe, egyre többen támogatják hozzáértésükkel, tanácsaikkal, a munka jó megszervezésével, új módszerek bevezetésével a dolgozók versengését. A Béke Világtanács ülésének tiszteletére több állattenyésztő szakemberünk tett ígéretet arra, hogy jobb munkával harcol az állattenyésztés magasabb hozamáért. Hódos János, Kisújszállás szövetkezeti város főállattenyésztője, vállalása szerint különösen a takarmányalap fejlesztésére és a rendelkezésre álló takarmány gazdaságos, hatékony felhasználására törekszik. A többi között vállalta, hogy megszervezi a szakaszos legelők pihentető szakaszainak 35—40 kiló pétisóval való fejtrágyázását, fogasolását és hengerelését. Az öntözőcsatornák, a rizsföldek, állóvizek közelében lévő legelőket megöntözik, s a kopár részeket fűmagvetéssel javítják. Figyelemreméltó és fontos része a vállalásnak: a falombot, amelyet tavaly ősszel először kezdtek sok helyen silózásra felhasználni, részben már most besilózzák, mégpedig minden lekaszálható fűvel és a rendelkezésre álló füvekkel és pelyvafélékkel együtt. A falomb silózását egész nyáron át folytatják. A szálastakarmány betakarítására nagy gondot fordítanak és kizárólag szecskázva és keverve szarvasmarhák és lovak etetésére fordítják. A vállalás egész sor élenjáró állattenyésztési módszer (így például az utópároztatás vitatásos borjú nevelés, háromszori fejés és tőgymasszázs) bevezetését is tartalmazza. Mohar László, a szekszárdi járási tanács főállattenyésztője a Béke Világtanács budapesti ülése alkalmából elhatározta: még jobb munkával segíti a járás állattenyésztőit új sikerek kivívására. Különös gondot fordít a szakaszos legeltetés alkalmazására, a szén a betakarítás korszerű módszerekkel való elvégzésére, a takarmányelőkészítés élenjáró módszerei, így például az élesztősítés, a malátásítás, a szalmafeltárás elterjesztésére. A versenyfelhívásban részletesen meghatározza, milyen eredmények eléréséhez segíti a termelőszövetkezetet, így a többi közt általánossá teszik a kocsik évenkénti kétszeri fiaztatását. Mindenütt meghonosítják az alapvető állategészségügyi rendszabályokat. Mohai László vállalja azt is, hogy rendszeres szakmai segítséggel és oktatással több állattenyésztőt a szakma mesterévé nevel.