Szabad Nép, 1953. szeptember (11. évfolyam, 244-273. szám)

1953-09-08 / 251. szám

Az erőszak és a terror jegyében zajlottak le a nyugatnémetországi választások Berlin, szeptember 7. (MTI) A vasárnap megtartott nyugatnémetor­szági választások a nyílt és titkos terror, a féktelen soviniszta uszítás, zsarolás, ha­misítás, a szavazópolgárok megfélemlítése jegyében folytak le. Az Adenauer-klikk és az amerikai megszállók törvénytelen eszkö­zökkel igyekeztek olyan választási eredményt kicsikarni, amely lehetővé teszi, hogy foly­tassák eddigi politikájukat, azt a politikát, amely a német nép létét és a békét veszé­lyezteti. Adenauerére a terror és az uszítás mellett főleg a­ Németország Kommunista Pártja és más, megegyezésre kész hazafias pártok el­len irányuló csalárd választótörvényre tá­maszkodtak. Vasárnap, a választás napján a nyugati megszálló hatalmak és bonni szekértelőik­­széleskörű intézkedéseket tettek a választók megfélemlítésére és a népakarat meghamisí­tására. A megszálló hatóságok a nagyobb városokban és ipari központokban állig fel­fegyverzett csapatokat vontak össze és vo­nultattak fel a szamzóhelyiségek elé. A bonni rendőrminisztérium a karhatalom százezer tagját és fasiszta» bérencekből álló «rendezőgárdáit» mozgósította a választók terrorizálására. A választóhelyiségeket mindenütt rendőr­ség szállta meg. Az Adenauer-klikk autóbuszokon több­ezer, a Német Demokratikus Köztársa­ságból megszökött fasisztát a remscheid­­solingeni választókerületbe küldött, ahol Németország Kommunista Pártja Max Reimannt, a párt elnökét jelölte képvise­lőnek. A fasiszta bérencek a választóke­rületben hamis szavazatokat adtak le, hogy megakadályozzák­ Max Reimann közvetlen megválasztását. Németország Kommunista Pártját a csaló választótörvény alapján csak az esetben vet­ték volna figyelembe a mandátumok elosztá­sánál ha valamelyik választókerületben köz­vetlen­­ választással behozta volna jelöltjét, vagy ha az egész országban leadott szava­zatok több mint 5 százalékát kapta volna meg. A bonni hatalombitorlók a külföldi meg­szállók közreműködésével megakadályozták ezt. Erős nyomást gyakorolt a választókra a katolikus egyház is. Bajorország és a Rajna­­vidék sok kedtén a vasárnapi mise után a plébánosok zárt sorokban vezették a válasz­tóhelyiségbe és Adenauer pártjára szavaztat­ták le a hívőket. A választási bizottságok a leadott szava­zatok jelentékeny részét érvénytelennek nyil­vánították. A «Freies Volk», Németország Kommunista Pártjának központi lapja hétfői számában kö­zölt első állásfoglalásában rámutat, hogy Nyugat-Németország a reakciós állam­­gépezet és a megszálló csapatok tör­vénytelen nyomása alatt az eddiginél is rosszabb és erkölcstelenebb parlamentet választott. Ennek oka a terror és a csalás mellett a jobb­oldali szociáldemokrata vezetők ingadozó, kö­vetkezetlen politikája és az Adenauerral szembeforduló hazafias erők akcióegysége el­len irányuló magatartása volt. A «Freies Volk» felhívja Nyugat-Német­ország dolgozóit, hogy a nemzetközi mun­kásosztály és e béke erői iránti kötelessé­gük tudatában fokozzák erőfeszítésüket a­ kommunista, szociáldemokrata és pártonkí­­vüli munkások teljes akcióegységének meg­teremtésére és harcoljanak még elszántab­ban az Adenauer-klikk jogtiprásai ellen. Németország Kommunista Pártjának he­lyes és becsületes politikája, amely össz­hangban van az egész német nép és a béke érdekeivel, végeredményben győzni fog! — emeli ki a «Freies Volk». t nyugainúminorssuffi választások eredménye Szavazásra j­ogosult személyek száma ma 28.468.054. Ebből érvényes szavazat 33.079.978. A tartományi jelölőlistákra leadott, 27.541.049. érvénytelen szavazat 926.497. országos viszonylatban döntő szavazatok sza­ Berlin, szeptember 7. (MTI) jelentéktelenül módosuló­ eredményei a kö-A nyugatnémetországi választások hivata­létkezők: sosan­tközölt, de nem végleges (esetleg még Párt: Szavazatszám: Százalék: Mandátum: Kereszténydemokrata unió—keresztény szociális unió (CDU—CSU) 12.440.799 45.2 244 Szabad demokrata párt (FDP) 2,628.146 9.5 48 Ném­et Párt (DP) 897.952 3.3 17 (Ez a három párt vett részt eddig Aden­auer kormánykoalíciójában.) Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 7,939.774 28.8 150 Össznémet Tömb (BHE) 1,614.474 5.9 27 Németország Kommunista Pártja (KPD) 607.413 2.2— Össznémet Néppárt (GVP) 318.323 1.2 ___ Német Birodalmi Párt (DRP) 295.615 1.1 ___ Bajor Párt (BP) 465.552 1.7— Centrum párt (Z) 217.342 0.83 (Noha a centrumnak a legkevesebb sza­vazata van, azért van mandátuma, mert választási szövetséget kötött a CDU-val) Egyéb pártok és csoportok 56,633 0.3— A­német nép haladó erői folytatjják harcukat a fasizmus ellen Berlin, szeptember 7. (MTI) Az új nyugatnémet parlament előreláthat­­ólag október 2-án tartja első ü­lését, ame­lyen megválasztják a szövetségi kancellárt. A terrorvál­asztások eredménye alapján biz­tosra veszik, hogy az új bonni parlament ismét Adenauert, a német nép és a béke megátalkodott ellenségét választja kancel­lárrá. Míg Adenauer pártjának képviselői puffogó frázisokkal kommentálják a terrorválasztás eredményeit, amely a legvérmesebb reményei­ket is felülmúlta, Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata­ Párt elnöke kijelentette: «A szeptember 6-i választások eredményével Nyugat-Németországban megindult a­ további jobbratolódás folyamata. Ennek bel- és kül­politikai következményei e pillanatban még beláthatatlanok». Fritz Rische, Németország Kommunista Pártja, elnökségének, tagja hangoztatta: «A német nép haladó erőinek egységbe forrva, csüggedés nélkül kell folytatniok nehéz har­cukat a nyugati megszállók által feltámasz­tott fasizmus ellen. Németország Kommunis­ta Pártja kész együttműködni minden haza­fival, aki szembefordul Adenauer nemzetgyil­kos, békeellenes politikájával. A béke német­­országi erői, elsősorban a német munkásosz­tály szilárd akcióegységének megteremtése most elengedhetetlen és halaszthatatlan fel­adattá vált­. „Meg kell teremteni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország munkásosztályának testvéri együttműködését“ Walter Ulbricht elvtárs beszéde a munkás- és parasztnapon Berlin, szeptember 7. (MTI) Walter Ulbricht, az Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, Német­ország Szocialista Egységpártja központi bi­zottságának első­ titkára részt vett és­ beszé­det­ mondott a vasárnap rendezett hagyomá­nyos rüdersdorfi munkás- és parasztnapon. Beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi po­litikai helyzetben az a l legfontosabb feladat, hogy a béke­ és a német egység hívei össze­fogjanak és együttesen küzdjenek a háborús szerződések meghiúsításáért . Meg kell teremteni a Német Demokra­tikus Köztársaság és Nyugat-Németország munkásosztályának testvéri együttműködését! Megfogadjuk, hogy minden módon támogatni fogjuk Nyugat-Németország munkásosztályát és békeszerető erőit a német nép ellenségei­vel vívott küzdelmükben — mondotta Wal­ter Ulbricht. Az iráni helyzet a­ ­­ugusztus 19-én , a sah környezetéhez v­­ tartozó politikusok katonai puccsot hajtottak végre Iránban. A sahnak engedel­meskedő katonaság elfoglalta a kormány­­épületeket, a rádiót s kegyetlenül elfojtotta­­ a hazafiak ellenállását. Zahedi, a sah által kinevezett új miniszterelnök tankokkal tá­madt az államcsíny ellen tüntető tömegek-­­­re, s a Teheráni utcákon ismét patakokban­­ folyt a munkások vére. Még a nyugati hírű­­­ügynökségek is többszáz áldozatról beszél­tek. A sah híveinek végül is sikerült felül­ke­rekedniük s Zahedi tábornok új kormánya katonai diktatúrát vezetett be az országban. Ez a belpolitikai fordulat azután követke­z­ik be, hogy az iráni demokratikus erők je­lentős sikereket érteivel. Az augusztus első napjaiban megtartott népszavazáson nagy ' csapást’ mértek a reakcióra. Az egész lakos­­­­ság impozáns egységben sorakozott fel a parlamentnek — az iráni reakció egyik fő­fészkének — feloszlatása mellett. Meghiúsí­tották a sah környezetének augusztus 16-i államcsíny-kísérletét, s a Moszadik-kormány már kormányzótanács megalakítását készí­tette elő. A demokratikus fejlődés eredmé­nyeként úgy látszott, hogy megérlelődtek a köztársaság kikiáltásának feltételei. Augusz­tus 16-án mintegy 150 ezer ember tüntetett a teheráni utcákon, s ünnepelte az állam­csíny-kísérlet bukását. Hogyan történhetett ezek után, hogy a sah udvara köré tömörült kisebbségben lévő cso­portnak sikerült, megdöntenie a nép támoga­tását élvező Moszadik-kormányt és magához­­ ragadni a vezetést? Mindenekelőtt azért for­dulhatott elő, mert a Moszadik-kormány va­lósággal­ szabadkezet adott a megdöntésén , mesterkedő erőknek. A kormány egyetlen tag­ja előtt sem volt titok, hogy a sah­ környeze­te és a külföldi imperialisták között megálla­podás született a kormány eltávolítására. En- en­nek ellenére Moszádik nem záratta be az amerikai «segély» szétosztására felállított hi­vatalokat, amelyek- az összeesküvés, legfőbb szervezői voltak. Még azután sem határozta el magát erre a lépésre, amikor Eisenhower elnök, hogy nyomást gyakoroljon az ország­ra, felfüggesztette az amerikai «segély» fo­lyósítását. A Moszadik-kormány azt is el­tűrte,­­hogy Sv­artzkopf amerikai tábornok Iránba utazzék és a kormány szeme láttára katonai puccs után adja ki a végső utasításokat az államcsíny szervezőinek. Pedig mindenki előtt nyilván­való volt,­ hogy Swartzkopf — aki néhány évvel ezelőtt amerikai mintára átszervezte az iráni hadsereget és csendőrséget, s akinek akkoriban a közvélemény felháborodása miatt sürgősen el kellett hagynia Iránt — nem va­lamiféle «udvariassági látogatásra» érkezett Iránba.. Swartzkopf — mint a pániráni pár­t közleménye megállapította — «azért jött, hogy az udvarral az iráni nép ellen irányuló ösz­­szeesküvés megszervezéséről tárgyaljon­. A Moszadik-kormány ennek elenére szabad mozgást engedélyezett­ Swartzkopfnak Irán­ban,é­s még azután sem távolította el az országból az amerikai ügynököket, amikor Henderson teheráni amerikai nagykövet augusztus 18-án nyíltan állást foglalt az ösz­­szeesküvők mellett. Henderson — mint az «A­ Miszri» című lap megírta — felkereste Moszadikot és bejelentette: Amerika nem te­kinti tovább Moszadik kormányát Irán törvé­nyes kormányának. S hozzátette azt is, hogy Amerika minden erővel meg fogja akadályoz­ni a Moszadik-kormány­ további hatalmon­maradását. Hasonlóan nagy­ «türelmességet» tanúsított a Moszadik-kormány az államcsíny iráni szervezőivel szentben is. A Tadeh-párt (nép­párt) többizben megnevezte azokat a sah környezetéhez tartozó politikusokat, akik ré­szesei az államcsíny szervezésének. Ugyan­csak többször felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a hadsereg felső vezetését az államcsíny szervezői ragadták a kezükbe. A demokratikus e­rők az augusztus 16-i ál­lamcsíny-kísérlet bukása után is óvást emel­tek a győzelmi hangulat ellen s felhívták a Moszadik-kormányt: szigorúan számoljon le a puccs részvevőivel. .?Még most is, amikor e sorokat közöljük — írta akkoriban a «So­­gyaat» című iráni lap — az összeesküvők erősen folytatják tevékenységüket. Azt kíván­juk a kormánytól, hogy fogja el és büntesse meg őket. Mi határozottan kijelentjük, hogy ennek a kérdésnek az elhanyagolása az iráni nemzet antiimperiaista küzdelme ellen irá­nyult. A Moszadik-kormány azonban nem mert a tömegekre támaszkodva erélyesen fellépni a megdöntésén fáradozó erők ellen, mert attól tartott, hogy az iráni burzsoázia reakciós szárnyával való határozott leszámo­­lás annyira megerősíti a tömegmozgalmat, hogy­ nem lehet többé megakadályozni a de­mokratikus fejlődést az országban. A Moszadik-kormány ingadozása és ha­n­gozása módot adott a puccs szervezői­nek, hogy a vezetésük alatt álló hadsereg segítségével katonai diktatúrát vezessenek be az országban. Az új kormány élére a sah Zahedi tábornokot nevezte ki. A puccs wash­ingtoni szervezőinek nem véletlenül esett a választásuk éppen erre az iráni politikusra. Neve a második világháború alatt vált is­meretessé, amikor is fasiszta tevékenysége miatt az iráni angol hadvezetőség letartóz­tatta. McLean angol dandárparancsnok, aki annak idején Zahedi letartóztatását végrehaj­totta, a következőket ír­ja erről «Eastern Ap­proaches» című könyvében: «A kas ligái és bakhtiari törzsek (mindkettő iráni törzs. — A szerk.) között német ügynökök éltek, s úgy látszott, hogy ezek a törzsek bármelyik pil­lanatban fellázadhatnak. Ha ez megtörtént volna, ezzel elvágták volna­ a szövetségesek­nek a Perzsa-öbölhöz vezető utánpótlási vo­nalát. Ugyanakkor Iszfahánban és más váro­sokban nagy volt, az elégedetlenség a gabona­üzérek spekulációja miatt. Mindebben sötét szerepet játszott egy bizonyos Zahedi nevű tábornok, aki az Iszfahán-körzeti iráni fegy­veres erők parancsnoka volt. Zahedi arról volt nevezetes, hogy egyike volt az ország legnagyobb gabonaüzéreinek. De jogos volt az a gyanú is, hogy kapcsolatban­­áll a törzs­­főnökeikkel, s a német ügynökökkel, akik a törzsek között éltek, továbbá a kaukázusi né­met főhadiszállással. Valóban: a titkos je­lentések bebizonyították, hogy a szövetséges megszálló csapatok ellen egy általános fel­kelést terveznek... Röviden: úgy látszott, a legtöbb iráni baj hátterében Zahedi tábor­nok állt, íme, ezt az embert segítet­ték,most, az imperialisták hatalomra Iránban. S annak ellenére, hogy Zahedinek és­ társai­nak múltja köztudomású a világ közvélemé­nye előtt, a «The New York Times» felháborító cinizmussal a következőképpen kommentálta az új kormány megalakulását: «Szemtanúi vagyunk a törvényesség, a rend és alkotmá­nyosság, valamint a Nyugattal való újabb kapcsolatok helyreállításának». Három hét telt el a­z államcsíny óta.. A Zahedi-korm­ány irtóhadjáratot folytat a ha­ladó erők ellen, három hét alatt többezer demokratát tartóztattak le Iránban. Ugyan­akkor Zahedi kísérleteket tesz a dolgozók félrevezetésére is, szociális demagógiával kí­sérletezik. Jellemző például, hogy olyan öt pontból álló kormányprogrammot dolgozott ki, amely — mint a «Poste Teheran» című iráni lapból kiderül — egyszerre ígér min­dent — mindenkinek. A­z imperialisták — különösképpen az­­ amerikaiak — minden erővel igye­keznek a Zahedi-kormány helyzetét megerő­síteni. Iránt valósággal elárasztják úgyneve­zett «ellenszolgáltatás nélküli» amerikai «se­gélyekkel». Azonban még meg sem érkeztek az állítólag «ellenszolgáltatás nélkül» át­utalt összegek Teheránba, amikor az ameri­kai uralkodó körök máris benyújtották a számlát. Az amerikai lapjelentésekből ki­derül, hogy az «ellenszolgáltatás nélküli segélynek» súlyos gazdasági és politikai fel­tételei vannak. Az amerikai monopóliumok urai türelmetlenek. Minél hamarabb meg sze­retnék kaparintani az iráni olajat és az or­szág más természeti kincseit, s még csak nem is titkolják, hogy milyen terveik van­nak ezen a téren. «Az Egyesült Államoknak — írta a «New York Herald Tribune» — nyilvánvalóan nagy lehetősége nyílik majd a manőverezésre, ha megpróbálja Zahedit arra ösztönözni, hogy az olaj­kérdésben olyan politikát folytasson, amely — mint az Egye­sült Államok kormánya reméli — reálisabb lesz és jobban tekintetbe veszi a tényeket». Az amerikaiak azt követelik a Zahedi-kor­­mánytól, hogy határozottabban «számoljon le» az iráni demokratikus erőkkel. Ezek a felhívások meghallgatásra találnak bizonyos iráni körökben. Az amerikai felhívásoktól vérszemet kapott «Szumka» nevű fasiszta­ szervezet tagjai — a hatóságok halgatólagos beleegyezésével — az egyik véres pogromot a másik után rendezik az iráni haladó erők­ ellen. Az «ellenszolgáltatás nélküli» amerikai «segély» másik politikai előfeltétele — mint az amerikai sajtóból kitűnt — az, hogy a Zahedi-kormány provokációkkal mérgesítse el a szovjet-iráni viszonyt. A «Wall Street Journal» című amerikai lap nyíltan megírta, hogy hivatalos személyek véleménye sze­rint «segélyt» csak akkor lehet nyújtani, ha «az iráni kormány nem lesz szolidáris Oroszországgal» és «baráti kapcsolatokat létesít a Nyugattal». Az amerikai kormány­körök ösztönzésére Iránban valóságos akna­munka kezdődött meg, hogy­ elmérgesítsék a szovjet-iráni viszonyt. A «Nabarde Millet» című iráni lap például­­ odáig merészkedik, hogy nyíltan provokációk szervezésére haj­togat a teheráni szovjet nagykövetség ellen. Az angol imperialisták növekvő aggoda­­­lommal szemlélik, hogy amerikai partnereik egyre nyíltabban úgy viselkednek, mint az iráni nyersanyagforrások jövendő gazdái. Londonban attól tartanak, hogy a Moszadik­­kormány bukása után kialakult helyzetet az amerikai imperialisták arra használják fel, hogy az angolok rovására kiszélesítsék iráni pozícióikat. Az angol imperialisták ebbeli ag­godalmait nem oszlatja el az a nagy «közve­títési» ügybuzgalom sem, amelyet az ame­rikai­ imperialisták az angol-iráni olajviszály rendezése érdekében kifejtenek. Az angol sajtó meglehetősen barátságtalanul fogadta az Iránnak nyújtott amerikai «segélyeket». «Nagy-Britannia — írta a «Reuter» — csak azzal a feltétellel támogatja a segélyt, ha az nem fogja károsan befolyásolni az angol­iráni olajkonfliktus esetleges rendezését». Az iráni demokratikus erők — a terror ellenére — újjászervezik soraikat, ki­dolgozzák az új helyzetben folytatandó harc formáit és módszereit. Maguk az imperialis­ták is jól tudják, hogy az új kormány hely­zete meglehetősen ingatag. Jellemző képet fest a helyzetről a «Sahed» című iráni lap szeptember 5-i számában: «Amerikának tud­nia kell — írja a lap — hogy az angolok által népünkre rakott bilincseket, amelyeket az már ledobott magáról, senki sem he­lyezheti vissza újból népünkre. Ha az Egyesült Államok fokozni akarja az­­iráni nép elnyomását, akkor a 20 milliós Irán olyan lángtengerbe borulhat, amelynek láng­nyelveit még Kalifornia partjain is láthat­ják. Amerika egyes körei óriási tévedésben vannak, ha azt hiszik, hogy Irán népe, mi­után már kiűzte országából egyik elnyomó­ját, tárt karokkal vár egy másikat. Ha Ame­rika imperialista bázist akarna kiépíteni Iránban, hamarosan ugyanolyan harccal találhatná magát szemben, mint amilyen az angolok ellen folyt». Az iráni nép tehát még nem mondta ki a végső szót, folytatja a küzdelmét nemzeti füg­getlenségéért, s demokratikus jogaiért. A jelek azt mutatják, hogy a katonai puccs által hatalomra került új iráni vezetők — az amerikai imperialisták sugalmazására — olyan útra akarják terelni az országot, amely súlyos veszélyt jelent az iráni nép, s a többi közel- és középkeleti nép biztonságára. Árva György SZABAD NÉP Az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos bizottságának nyilatkozata a „munka ünnepe“ alkalmából New York, szeptember 7. (TASZSZ) A «Daily Worker» közölte, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja országos bizott­ságának nyilatkozatát a szeptember 7-- ha­gyományos «munka ünnepe­ alkalmából. Az országos bizottság felhívja a munkáso­kat, küzdjenek a békéért és élesen bírálja az amerikai szakszervezeti vezetőket, mert tá­mogatják a Wall Street monopóliumainak külpolitikáját. A nyilatkozat rámutat, hogy az amerikai munkásosztály veszélyes politi­kai és gazdasági körülmények között él és kijelenti: az amerikai monopolisták mindent megtesznek, hogy fokozzák a nem­zetközi fe­szültséget, meghiúsítsák a koreai békés ren­dezés lehetőségét. Az állandó háborús ve­szély mellett — mondja a nyilatkozat — az amerikai népet «a fasizmus rosszindulatú daganata« a mccarthyzmus» fenyegeti, s új, komoly gazdasági válság réme rajzolódik ki előtte. A nyilatkozat befejezésül ezt írja" *A munka ünnepén a szakszervezeti mozgalom és politikai szövetségesei előtt a legfonto­sabb kérdés a békeharc. Minden más kér­dés a munkabér emeléséért, a fasizmus ellen, a szakszervezeti egységért, a függet­len politikai tevékenységért, a kommunista foglyok kiszabadításáért vívott harc — elsza­kíthatatlan kapcsolatban áll a háború elleni harccal­. A szovjet zeneművészek Jacques Thibaud haláláról Moszkva, szeptember 7. (TASZSZ) David Ojsztrah. Dmitrij Sosztakovies, Dmitrij Kabajevszkij, Jurij Saporin, Tyihon Hronnyikov, Emil Gu­elsz és más kiváló szovjet zeneművészek és zeneszerzők Jacques Thibaud, a kiváló francia hegedű­­művész halálával kapcsolatban cikket írtak a «Szovjetszkaja Kultura» című lap augusz­tus 5-i számában. A cikk hangsúlyozza, hogy a szovjet ze­nei közvélemény mély megrendüléssel ér­tesült arról, hogy Jacques Thibaud, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze, a kiváló francia zeneművész repülőszerencsétlenség következtében tragikus halált­­halt. — Azok, akik személyesen ismerték a ki­váló francia zeneművészt — állapítja meg a cikk — sohasem felejtik el vonzóerejét, energiáját. Jacques Thibaud nagyszerű­­mű­vészete mindig élni fog sok tanítványa sze­mélyében. A szovjet zeneművészek is szívükben meg­őrzik Jacques Thibaud emlékét. Véget ért a XIX. nemzetközi fiziológuskongresszus New York, szeptember 7. (TASZSZ) Szeptember 4-én Montrealban véget ért a XIX. nemzetközi fiziológuskongresszus. A kongresszus részvevői nagy érdeklődést ta­núsítottak a szovjet tudósok beszámolói és a szovjet fiziológia eredményei iránt. Nagy figyelemmel kísérték K. M. Bikov akadé­mikusnak «Új adatok az agykéreg fizioló­giájáról és patológiájáról» című beszámoló­ját, valamint­­ a szovjet küldöttség többi tag­jának előadását. A kongresszus­­ határozatot hozott Nem­zetközi Fiziólógus Szövetség alakításáról, majd megválasztotta a Nemzetközi Fizioló­­■gus Szövetség tanácsát. A tanácsba töb­bek között K. M. Bikov akadémikust is be­választották. Megjelent a „Za ljudsko zmago" új száma A Magyarországon élő jugoszláv forradal­­mii emigránsok lapja, a «Za ljudsko zmago» új számában beszámol a legújabb nemzet­közi eseményekről. Jugoszláv rovatában közli Jozsa Potocsnik írását «A szlovén falu dolgozói harcolnak jogaikért» címmel. Ah­mat Seljahudin a jugoszláviai albán kisebbség elnyomatásáról írt cikket, Joco Petrovics pedig a falusi ifjúságnak a militarizálás ellen foly­tatott harcával foglalkozik. A lap részleteket közöl levelekből, ame­lyeket nyugaton élő jugoszláv kivándoroltak kaptak Jugoszláviában élő hozzátartozóik­tól. A levelek az állandóan fokozódó drága­ságról, növekvő nyomorról és munkanélküli­ségről beszélnek. (MTI) Boleslaw Bierut elvtárs beszéde a termés ünnepén Varsó, szeptember 7. (TASZSZ) Szeptember 6-án Szczecinben megtartották a termés hagyományos ünnepét, amelyre Lengyelország minden részéből parasztkül­döttségek érkeztek. A mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak­­kül­döttsége búzakalászkoszorút nyújtott át Bo­leslaw Bierutnak, a minisztertanács elnöké­nek,­ aki a kormány tagjai, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt vezetői élén résztvett az ünnepségen. Boleslaw Bierut az ünnepség részvevőihez fordulva a többi között ezt mondotta: — A termés ünnepe az ősi lengyel Szcze­cinben, ez az ünnepség, amelyen összegez­zük eredményeinket — a legjobb válasz az óceánontúli imperialistáknak, adenauerista­­hitlerista szövetségeseiknek, valamint az or­szágból kiűzött kapitalistáknak és földes­­uraknak, a lengyel nép árulóinak. — A lengyel nép nem felejtette el és so­hasem felejti el azokat a tanulságokat, amelyeket felszabadító harcából és egész történetéből levont. Ma értékelni tudja sza­badságát és népi hatalmát, amely népünk függetlenségének szilárd alapja. Az amerikai és új-hitlerista háborús gyújtogatók sem ilyen mesterkedései nem tudják sem most, sem a jövőben elvenni a lengyel néptől­ vívmányait. Nincs és n­em is lesz a világon olyan erő, amely megingathatja a béke, a haladás és a szabadság népeivel való egységünket. — Barátság és alkotó békés együttműkö­dés egyesít minket nemcsak minden szom­szédos néppel, közöttük a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozó népével, de az egész béketáborral is, amelynek élén a­ ha­talmas Szovjetunió, kipróbált barátunk ha­lad, am­elyet örök testvéri barátság szálai fűznek hozzánk. Bierut rámutatott azokra a hatalmas vál­tozásokra, amelyek a lengyel falvakban vég­bementek a földreform és a népi állam által a parasztságnak nyújtott széleskörű támoga­tás következtében és megállapította, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya szüksé­gesnek tartja még jobban növelni ezt a se­gítséget. — A népi Lengyelország ipara — folytat­ta Bierut — már ma el tudja látni a fal­vakat a legmodernebb gépekkel, traktorokkal, tehergépkocsikkal, kombájnokkal és más me­zőgazdasági gépekkel, valamint műtrápá­­val. Termelésünk évről évre nő és a közel­jövőben teljes mértékben megfelel a mező­­gazdaság szükségleteinek. A mezőgazdasági főiskolák és technikumok évről évre több mezőgazdasági szakembert — agronómust, zootechnikust, állatorvost, talajjavítót stb. — képeznek. Mindez megteremti a szükséges feltételeket a mezőgazdaság és az állatte­nyésztés további fejlesztése számára. Bierut befejezésül foglalkozott a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek sikereivel. — A mezőgazdasági termelés emelése — mondotta Bierut — ma az egész nép ügye, közös feladata a testvéri szövetségben egye­sült munkásoknak és parasztoknak. A gyűlés után felvonulás volt, amelyen öt­venezer paraszt vett részt. A koreai-kínai fél befejezte a közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyok átadását Keszoli, szeptember 7. (Új-Kína) A koreai-kínai fél vasárnap befejezte mind­azoknak a hadifoglyoknak átadását, akiket közvetlenül kell hazatelepíteni. A vasárnap át­adott­ 132 hadifogoly között 111 amerikai, 8 brit, 4 török, 1 délafrikai, 1 japán és 7 koreai volt. Az amerikaiak között volt az a 25 repülő, aki bevallotta, hogy részt vett a baktériumhá­borúban, de a koreai néphadsereg hatóságai eltekintettek az ellenük indítandó bűnvádi el­járástól. A másik fél a koreai néphadsereg 2256 fog­­ságba esett tagját telepítette haza, köztük 70 beteget és sebesültet, valamint 138 fogságba, esett kínai népi önkéntest, közöttük 4 sebesül­tet, illetve beteget. Az amerikai fél vasárnap a korai-kínai fél ismételt tiltakozásainak és a közvéle­mény nyomásának hatására hazatelepítené a hadifoglyoknak azokat a képviselőit, akik kitartóan küzdöttek a hazabocsátásért. Ezek a hazatelepítettek az amerikaiaktól elszenve­dett sokféle kínzás és hosszú bebörtönzés következtében rendkívül gyenge állapotban, lefogyva érkeztek meg. A hazatelepítetteket Pak Ii Jung és Ting Kuo-ju tábornokok, a katonai fegyverszüneti bizottság tagjai és Tu Ping tábornok, a kínai népi önkéntesek politikai osztályának helyettes vezetője fo­gadták. A hadifogoly-­hazatelepítési bizottság szom­bati ülésén Louis C. Friedersdorff rang­idős amerikai tag kijelentette, hogy vasár­nap hazabocsátják a koreai-kínai félnek ősz­­szel közvetlenül hazatelepítendő fogságba­­esett katonáit. Az amerikaiak azonban va­sárnap csak 138 fogságba esett kínai népi önkéntest adtak át, vagyis több mint százzal kevesebbet annál a 250-nél, akikről R. Ste­vens amerikai hadseregügyi miniszter nyíl­tan elismerte, hogy még amerikai kézen vannak. Az amerikaiak kibővítik stratégiai berendezéseiket a közel- és középkeleti országokban Beirut, szeptember 1. (TASZSZ) Dulles amerikai külügyminiszter tavasszal körutat tett a Közel- és Közép-Kelet orszá­gaiban. Útjának eredményeként fokozódott az amerikai katonai «szakértők» tevékenysége ebben a térségben. Ez a tevékenység különö­sen abban nyilvánul meg, hogy a közel- és középkeleti országokban egyre szélesebb mé­retekben épülnek stratégiai berendezések. Mint az «Asz-Sariia» című libanoni lap je­lentette, az Egyesült Államok kormánya a szaúdi arábiai, kormány beleegyezésével elha­tározta, hogy Szaudi-Arábia keleti részében, a Perzsa-öböl partján több katonai repülőteret, katonai tábori és egyéb stratégiai jelentősé­gű objektumot létesít. A «The New York Times» tudósítójának Khamduni (Libanon) jelentése szerint az amerikai «szakértők» most gondosan tanulmányozzák az úgyneve­zett «pánarab gépkocsiút» építésének tervét. Ez a gépkocsiút­ összekötné Szíria és Libanon földközitengeri partvidékét a Perzsa-öböl tér­ségével. Ezt a tervet William Moore, az Arabian-American Oil Company Szaudi-Ará­­biában és a környező területeken működő vál­lalatainak volt elnöke terjesztette elő 1952 novemberében. A terv — emeli ki a tudósító — kettős, aszfaltozott, ezermérföldes gépkocsiút építé­sét indítványozza Damaszkuszból, a sivata­gon át a Perzsa-öböl partvidékéig. A gép­kocsiút keleti vége összeköttetésben lesz a Perzsákból partvidékén lévő kikötőkkel és Bászra (Irak) városával, nyugati vége pe­dig Beirut és Tripoli libanoni kikötőkkel, va­lamint el-Ladikia szíriai kikötővárossal.­­ A gépkocsi­útnak, az említett terv szerint, Szíria déli vidékén kell vezetnie, Transzjordánia északkeleti­­részének érintésével, valamint az Irak és Szaúdi-Arábia közötti határ men­­tén keletre, addig az úgynevezett semleges övezetig, ahol az év elején az amerikaiak gazdag olajlelőhelyekre bukkantak. Újságíró körökben nem titkolják ennek a­ gépkocsiútnak fontos, stratégiai jelentőségét. A gépkocsiúton ugyanis gyorsan és kényel­mesen át lehet dobni csapatokat a Perzsa­­öböl nyugati térségéből és ugyanakkor el­lenőrzést lehet gyakorolni több ország te­rülete fölött. Japán bányászok harca a tömeges elbocsátások ellen Sanghaj, szeptember 7. (TASZSZ) A «Hokkaido Simbun» című lap jelentése szerint a «Alkcui» társaság Kiusziu és Hok­kaido szigetén lévő bányáinak igazgatósága megtiltotta az elbocsátott munkásoknak, hogy a vállalat területére lépjenek. Az elbocsátott munkások azonban az első műszakkal együtt leereszkedtek a bányába. A Kiusziu szigetén lévő «Miike» bányában szeptember 5-én,ülő­sztrájkot szerveztek. A szénipari munkások országos szövetségé­nek tokiói kongresszusán elhatározták, hogy fokozzák a harcot és felhatalmazzák a köz­ponti sztrájkbizottságot sztrájk kihirdetésére. Jelenleg Hokkaido szigetén a «Ribai», az «Aszibecu», a «Szinagava», valamint a «Mi­­cui» társaság más bányáinak szakszervezetei a bányaigazgatóság rendelkezése ellenére munkát biztosítanak a bányákban az elbocsá­tottaknak. KEDD, 1953 SZEPTEMBER 8 Irodalmi est a Szovjet Könyv Házában Tolsztoj születésének 125. évfordulója alkalmából Tolsztoj Leó születésének 125. évfordulója alkalmából a Szovjet Könyv Háza (VII., Gorkij-fasor 43) szeptember 9-én szerdán este 7 órai kezdettel irodalmi estet rendez. Sötér István egyetemi tanár, az irodalomtu­dományok kandidátus® Tolsztoj Leó életéről és munkásságáról tart előadást. Bartha Zsu­zsa, a Nemzeti Színház tagja Tolsztoj mű­veiből olvas fel részleteket. (MTI) Budapestre érkezett Friedrich Ebert, Berlin főpolgármestere Hétfőn délelőtt Budapestre érkezett Fried­­rich Ebert, Nagy-Berl­in főpolgármestere, hogy Pongrácz Kálmánnak, a budapesti vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága elnöké­nek meghívására néhány napot töltsön ha­zánk fővárosában. A német vendéget a pá­lyaudvaron a budapesti városi tanács ve­zetői fogadták. Megjelent a fogadtatáson a Német Demokratikus Köztársaság budapesti diplomáciai missziójának több képviselője is. (MTI) A kilencedik magyar—svéd atlétikai verseny Szeptember 12-én és 13-án a Népstadionban lesz a Magyarország—Svédország válogatott atlétikai viadal. Eddig nyolc alkalommal ta­lálkoztak a két ország válogatottjai, s mind a­ nyolcszor a svéd atléták győztek. Az utolsó verseny tíz évvel ezelőtt volt Stockholmban. A szombaton kezdődő viadal — ezúttal elő­ször — nemcsak a két ország legjobb férfi­atlétáit szólítja a pályára, hanem összemérik erejüket a női atléták is. Már összeállították a mérkőzéseken részvevő csapatokat. A svéd sportol­ók csütörtökön érkeznek Budapestre. A két nap műsora: Szombat. Férfiak: 100, 400, 1500 és 10.000 m síkfutás. 400 m gátfutás 4x100 m váltófűtés, diszkoszvetés, gerelyhajítás, rúdugrás, távol­­ugrás. — Nők: 100 és 800 m síkfutás, távol­ugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás Vasárnap. Férfiak: 200, 800 és 5000 m sík­­futás, 110 m gátfutás, 3000 m akadályfutás, súlylökés, kalapácsvetés, magasugrás, hármas­ugrás, 4x400 m váltófutás. — Nők: 200 m sík­futás, 80 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 4x100 m váltófutás. Ejtőernyőugrás­­ a Balatonba Az első ejtőernyősbajnokság egyéni versenyei során vasárnap délben rendezték meg Siófoknál a vízi­ célbaugrást. A kedvezőtlen időjárás el­lenére is jó eredmények születtek. A részvevők «Galamb»-típusú kisgépekből 600 méter ma­gasságból ugrottak ki, majd vízbeérés után tel­jes felszereléssel úsztak. A győzelmet Neu Jó­zsef (Bp. Előre) szerezte meg, második Pruha József, harmadik Solymosi Ferenc volt. A repülőszövetségben megállapították a múlt­­heti ejtőernyős járőrbajnokság eredményét. Eb­ben a versenyszámban a részvevő csapatok 600 méter magasságból ugrottak le, utána egy kilométert teljes felszereléssel futottak vé­gig. A bajnoki címet a légierők csapata nyerte el 8 perc 55 másodperces idővel, 2. a Cskalov­­klub, 3. Pécs csapata. A pontos késleltetésű ugrás csapatversenyében Budapest A-csapata (Litovszki, Gáti, Morva és Szabó) volt az első. A sakkvilágbajnokjelöltek versenye A sakkvilág­bajnokjelöltek versenyén szom­baton a negyedik, vasárnap az ötödik for­duló játszmáit bonyolították le. Szabó László nagymester szombaton vereséget szenvedett Reshewskytől, vasárnap győzött Bronstein ellen. Eredmények: Negyedik forduló: Szmiszlov—Stahlberg 1:0, Reshewsky—Szabó 1:0, Kérész—Euwe és Bron­stein—Averbach döntetlen. Függőben maradt: Geller—Boleszlavszkij, Tajmanov—Najdorf és Gligorics—Pe­ro­z­fin. Ötödik forduló: Euwe—Reshewsky 0:1 Szabó —Bronstein 1:0. Boleszlavszki­i--Szmiszlov és Kotov—Geller döntetlen. Függőben maradt: Petroszjan—Tajmanov, Averbach-Gligorics és Stahlberg—Kérész Rövid sporthírek A BUDAPESTEN SZEREPLŐ NÉMET KÉZI­­LABDACSAPATOK ma este újabb mérkőzésekre állnak ki a Vörös Meteor férfi és női csapatai ellen. A Baross­ utcai kispályán 19 órakor a női, majd 19.50-kor a férficsapatok játszanak. A MAGYAR KERÉKPÁROS KÖRVERSENY har­madik részét, a 199 km es Balaton körüli út­vonalszakaszon hétfőn bonyolították le. Dél­előtt 10 órakor rajtoltak a versenyzők Keszt­hely főteréről. A Balaton­ körüli útvonalszakasz eredménye: 1. Bartusek (Honvéd l) 5:30:29 2. Kucsera (Előre) 5:31:20, 3. Sipos (Dórsa T.) 5:31:20. Csapatversenyben: 1. Dózsa I. (ötvös, Seile, Sipos) 16:34:01. Az eddigi három szakasz után az összetett versenyben Kiss­ Dala (Dó­zsa I.) és a Dózsa I. csapata vezet. Kedden pi­henőnap van. A TOTÓBAN egy pályázó ért el 12 találatot (nyeremény 94.472 forint). A 11 találatos szel­vények száma 25 (3788 forint), a 10 találatosaké 374 (337 forint). I El é J Á 18 Á­S A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: kevés felhő, száraz idő. Mérsékelt északi, északkeleti szél. Néhány helyen gyenge reggeli köd­képződés. Az éjszakai lehűlés erős marad. A m­élyebb fekvésű helyeken talajmenti fagy. A nappali hőmér­séklet kissé emelkedik. A budapesti színházak mai műsora Nemzeti Színház: Ukrajna mezőin (7). — Katona József Színház, a Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Fáklyaláng (7). — Madách Színház: Vi­a a mellék­utcában (7). — Fővárosi Operettszínház: Boc-boci tarka (7). — Ifjúsági Színház: Az aszír­diák (7).— Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Timur­ és csapata (4). — Fővárosi Víg Színház:­Egy marék boldogság (7). — Artista Varieté: «Szine-java», a Fővárosi Víg Színház előadása (fél 7 és fél 9). — Főváros Nagy­cirkusz: Vadállatok a porondon (4, 8). — Rádió: Légy jó mindhalálig, rádióváltozat’(Petőfi, 15.00). A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.00: Hírek. Lapszemle. — 5.45- től 8.30-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben­ 6.45: A «Szabad Nép« vezércikke. — 11.30: A zsarnok. Elbeszélés. — 12.00: Hírek. — 12.10: Szováti aratás. Népi zenés játék. — 12.30: Sportolj velünk! Hangi. Liszt: XIII. magyar rapszódia. Hangi. — 13.00: Bolgár zenei hét — 13.30: Szovjet népek zenéje. —­ 14.15: Művészek a gyerm­ekrádió mikro­fonja előtt — 14.35: A gyermekrádió műsora. — 15.30: Zongoraszámok. — 15.50: Népzene. — 16.20: A gyermekrádió műsora. — 17.00: Hírek. — 17.10: Olasz dalok Hangi. — 17.25: Szív küldi ... — 17.40: Hangos Ujság. — 19.00: Tánczene. — 20.00: Tíz perc külpolitika. — 20.10: Egy falu — egy nóta. — 20.40: Krali Markó unokái ... A rádió zenés irodalmi műsora Bulgária felszabadulásának évfordulóján. — 21.40: Tánczene. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.25: Hangverseny operakedvelőknek. — 23.26: Szórakoz­tató muzsika. Hangi. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Népzene. — 7.00: Keringők. Hangi. — 7.35: Szórakoztató zene. Hangi. — 8.00: Reggeli hangver­seny. — 9.40: A gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek. — 10.10: Operakórusok. Hangi. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.09: Szórakoztató zene. — 15.00: — A rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Két magyar népmese. — 16.00: Magyar operákból — 16.30: A szovjet ipar jelenlegi feladatai. Előadás.— 16.45: Mjaszkovszkij: Második szonáta. — 17.10: Hűség. Elbeszélés. — 17.35: Könnyűzene. Hangi. — 17.55: Dalok a Hegyaljáról. — 18.40: Schubert: A szép molnámé c. dalsorozatból. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.30: Tánczene. SZIKRA Lapnyomda: 0­0 . 0­0­0 SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII, Blaha Lujza­ tér 3. Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor­ tér 1. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő­­postahivatalok kezelik !Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft.

Next