Szabad Nép, 1953. szeptember (11. évfolyam, 244-273. szám)

1953-09-09 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZERDA, 1953 SZEPTEMBER 9 A dolgozó parasztság felelete A dolgozó parasztok éppúgy mint a vá­rosok dolgozói, megelégedéssel fogadták az árleszállítást. «Hétfőn elindultam, hogy a gye­reknek ruhát­ vegyek — mondotta Szikorszki László, a kiskunlacházi Szabadságharcos termelőszövetkezet tagja. — A ruhát az­­ árleszállítás következtében annyival olcsóbban kaptam meg, hogy a ruha mellé azonnal cipőt is vásároltam. Most én is, a szövetkezet többi tagjai is azzal akarunk válaszolni a párt és a kormány intézkedé­sére, hogy határidő előtt befejezzük a szán­tás-vetést és a betakarítást­. Vajda János, hétholdas nyírgelsei dolgozó paraszt pedig a következőket mondotta: «Az utóbbi he­tekben mindig örömmel olvastam a kor­mányhatározatokat, m­ert majdnem minden egyes rendelet sok-sok forint megtakarítást jelentett nekem. Az árleszállítás nagyon so­kat hoz a konyhára. Ica lányom menyas­s­­zony, most megy férjhez. A kelengye meg­vásárlása bizony sok gondot okozott nekem is, feleségemnek, is. Most ugyanazért a pénzért több párnát, ágyhuzatot vehetünk, mint eddig. Az árleszállítás napján meg­fogadtam, hogy másfél hét alatt befejezem földemen a szántás-vetést». Az árleszállítás a munkásosztály és az értelmiség munkája mellett a dolgozó pa­rasztság jó munkájának is a gyümölcse. A dolgozó parasztok legyőzték az aszályos év nehézségeit, kemény munkával kihasználták a kedvező időjárás nyújtotta lehetőséget, s az idén ritkán látott gazdag termést takarí­tottak be. A gyors aratás-cséplés, a gabona­­beadás példás­ teljesítése, az állami fegyelem további megszilárdulása — mindez segítette a párt politikájának, a kormány programm­­jának megvalósítását — s ezen belül az ár­­leszállítást. De a gyárak és a földek dolgozói már most, a­z árleszállítás legelső napjaiban elő­re tekintenek; arra az útra, amelyen határo­zott léptekkel, minél gyorsabban tovább akar­nak menni, népünk jólétének további eme­lése útjára. Népünk látja, hogy a párt és a kormány szilárdan folytatja az életszínvonal javításának politikáját. De nyilvánvaló az is, hogy az életszínvonal emelésének ütemét az szabja meg, mennyivel több és jobb minőségű árut gyártanak üzemeink, mennyivel bőveb­ben teremnek földjeink. Az üzemi dolgozók hétfőn röpgyűléseken megfogadták, hogy még több gépet, még több ruhát, cipőt adnak az országnak, a város és a falu dolgozóinak. A dolgozó parasztok a gyors őszi munkával, a beadás kötelezettségének további példamu­tató teljesítésével járulhatnak hozzá saját ma­­guk és az egész ország további boldogulá­sához. Gyorsan szántani, idejében, kitűnő minő­ségű magot vetni, jól megtrágyázni a földet — ezek most a szántás-vetés legfontosabb tennivalói. S jól jár, aki ezekhez tartja magát, mert a gyors munka egyúttal eredményesebb, munkát is jelent: a korai vetés azzal hálálja meg a fáradságot, hogy jövő nyáron gazda­gabb termést ad. De sietős az őszi munka azért is, mert ez most sokkal nagyobb felada­tot ró a dolgozó parasztokra és a tanácsokra, mint tavaly, hiszen az idén jelentősen megnö­veljük a­z őszi gabona, elsősorban a kenyér­­gabona vetésterületét. Megnöveljük, mert azt akarjuk, hogy jövő nyáron még több kenyere legyen az országnak, s külön-külön­­ minden egyes termelőszövetkezeti tagnak, egyénileg dolgozó parasztnak. Azt akar­juk, hogy jövőre még nagyobb tartalékkal rendelkezzék az ország, több fölösleggel a dolgozó parasztság, mint akár az idei kitűnő termésű esztendő­ben. Egyes tanácsok vezetői nem értik, miért akarunk több földet gabonával bevetni, mint tavaly, nem azt látják, hogy ez mennyivel több kenyeret jelent, csak azt, hogy így a vetés most nagyobb gonddal jár. Éppen ezért nem egy helyen csak - immel-ámmal­­ dolgoznak a vetés tervének teljes­­üléséért. Pe­dig az őszi gabonafélék vetésének tervét nemcsak teljesíteni lehet, hanem túl is lehet teljesíteni. Nem utolsósorban úgy, hogy nagy gondot fordítanak a tartalékföldek hasznosí­tására. Tartalékföldet igen kedvező feltételek mellett, több évre­­lehet bérbevenni, termelő­­szövetkezeteink pedig teljesen ingyen juthat­nak tarta­lékföldhöz. Az állam vetőmagköl­­csönt és egyéb segítséget is ad azoknak, akik tartalékföldet bérelnek. A dolgozó pa­rasztság az életszínvonal emelkedését most legfőkép úgy segíti, ha minden talpalatnyi földet megmunkál. S ez most elsősorban azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a bérbevett tar­talékföld jórészén is őszi gabonaféléket vet­nek. A többtermelés fontos feltétele, hogy dol­gozó parasztságunk mindenütt a lehető leg­jobb agrotechnikai eljárásokat alkalmazza. Nagy szerep vár tehát a növénytermelés szakembereire, az agronómusokra. Elsősor­ban termelőszövetkezeti parasztságunk, de az egyénileg dolgozó parasztok is egyre job­ban hallgatnak az agronómusok okos taná­csaira. Ma azonban még nem egy helyen előfordul, hogy az agronómusok szép elő­adást tartanak a korai vetés, a keresztsoros vetés és az előhántós eke előnyeiről — ugyanakkor azonban ők maguk nem alkal­mazzák ezeket a módszereket. Pedig az agro­­nómusnak­ igen nagy büszkesége, ha tudása nyomán tettebbek a kalászok, acélosabbak a gabonaszemek, s nyilvánvaló, munkájának eredményét is majd arról lehet igazán meg­ítélni, hogy a gondjaira bízott területről mek­kora termést takarítunk be a jövő nyáron. Igen nagy felelősség nyugszik gépállomá­saink, minden egyes dolgozójának vállán is, hiszen mind a­ szántás, mind a­ vetés jórészét már traktorral végezhetjük. A traktorosok leg­jobbjai nyári hőséggel, esővel, faggyal da­colva, eddig is helytálltak kinn, a földeken, s versengtek egymássá, azért, hogy minél na­gyobb segítséget adjanak a­ termelőszövetke­zeteknek. Most, az árleszállítás hírére elhatá­rozták, hogy még jobban nekilátnak az őszi munkának. A venc­sellői gépállomás dolgozói­nak röpgyűlésén például Bodnár László trak­torom vállalta, hogy őszi tervét túlteljesíti: 246 hold helyett 280 holdat szánt fel, s az üzemanyag öt,száza­lékát megtakarítja. Ezek­ben a napokban, az őszi munka elején hadd bontakozzék ki minél jobban a traktorosok versenye a napi műszaknorma teljesítéséért, túlteljesítéséért és a jobb minőségű munkáért. Hirdesse minél több felszántott és bevetett föld­­i traktorosok odaadó, áldozatkész mun­káját. . A szántás-vetésen kívül igen nagy feladat a kapásnövények termésének betakarítása is. Az idén a kukorica, a cukorrépa, a burgonya is bőséges termést hozott, s ezt a nagy ter­mést, száz- meg százezer holdról, behordani, kemény munkát igényel. Márpedig rendkívül fontos, hogy minél gyorsabban végezzünk a betakarítással. Ha a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gyorsan letö­rik a kukoricát,­, gyorsan hozzá is láthatnak a sertéshizlaláshoz — egyre több lesz tehát a hús és a zsír a város és a falu dolgozóinak asztalán. Ha gyorsan felszedik a cukorrépát, a cukorgyárak is teljes erővel­­hozzálátnak az idei cukorrépa feldolgozásához — tovább ja­vul népünk cukorellátása is. De ezen felül, minél előbb betakarítják a dolgozó parasztok a kapásnövényeket — annál hamarabb vethe­tik el ugyanazon a területen a­z őszi gabona­féléket, s a korai vetés hatására jövő nyáron annál gazdagabban fizet majd az őszi árpa, a búza és a rozs. Így válik a gyors őszi szántás-vetés, beta­karítás a­ falu üzenetévé, így hirdetik a meg­művelt földek minden szónál ékesebben a dolgozó parasztság válaszát az árleszállítás­ra: «Mi ezzel járulunk hozzá saját magunk és egész népünk további jólétének emeléséhez». A minisztertanács határozata: az iparba távozott termelőszövetkezeti tagok visszatérhetnek a termelőszövetkezetbe A termelőszövetkeze­tek munkaerőszük­­ségletének biztosítása és a termelőszövetke­zeti gazdálkodás további fellendítése érdeké­ben a minisztertanács határozatot hozott az iparban elhelyezkedett termelőszövetkezeti­ ta­gok termelőszövetkezetbe való visszatérésé­nek szabályozásáról. A határozat értelmében a minisztertanács a szén-, érc- és bauxitbányászat, a kohászat, valamint az idénymunkát végző élelmiszer­­ipar kivételével kötelezi valamennyi iparág vállalati igazgatóit, hogy a termelőszövetke­zetek igazgatóságának írásbeli kérésére en­gedjék vissza termelőszövetkezetükbe mind­azokat a nem szakmunkás volt termelőszö­vetkezeti tagokat és termelőszövetkezeti cso­porttagokat, akik a­z utóbbi két évben távoz­tak az üzembe és most önként vissza akarnak térni termelőszövetkezetükbe. A rendelkezés a családtagokra csak abban az esetben vonatkozik, ha ők maguk tűzcs­­tagok volta­k. A minisztertanács javasolja a termelőszö­vetkezeteknek, hogy az iparból visszatérő és a tszcs-be újonnan belépő tagoknak előleg­ként 100 kiló kenyérgabonát és ezt követően 1954 július 1-ig havonként teljesített mun­kaegységeik után munkaegységenként 1,5 kiló kenyérgabonát és nyolc forint készpénz­előleget, továbbá a termelőszövetkezet lehe­tőségeihez mérten más juttatásokat is bizto­sítsanak. Az iparból visszatérő és újonnan belépő tagok kenyérgabonával való ellátására a ter­melőszövetkezetek indokolt esetben a köz­ponti készletből kenyérgabonakölcsönt kap­hatnak. A gabonakölcsönt a termelőszövetke­zeteknek két év alatt kell visszatéríteniük, ötszázalékos többlettel. A minisztertanács a készpénzelőlegek biz­tosítására a­ termelőszövetkezetek részére középlejáratú hitel folyósítását engedélyezi, 50 millió forint keretben. (MTI) Szeptember 17-én kezdődik a Második Békekölcsön kötvényeinek harmadik sorsolása a csepeli Sportcsarnokban A Második Békekölcsön kötvényeinek har­madik sorsolására szeptember 17-től 20-ig kerül sor a csepeli Sportcsarnokban. Az ün­nepélyes megnyitó szeptember 17-én, csü­törtökön délután 4 órakor lesz. A sorsolást kultúrműsor előzi meg. Az első napon este 7 óráig tart a sorsolás. Szeptember 18-án és 19-én délután 4 órakor kezdődik a hú­zás és ugyancsak este 7 óráig tart, vasár­nap, szeptember 20-án délelőtt 10 órától déli 1 óráig lesz sorsolás. Ezen a sorsoláson 93.166 háromszázforin­tos nyereményt, 17.300 ötszázforintos nye­reményt, 5800 ezerforintos, 347 ötezerforin­tos, 117 tízezerforintos, 46 huszonötezerfo­­rintos, 23 ötvenezerforintos és 1 százezerforin­tos nyereményt sorsolnak ki. A főnyereményt vasárnap délelőtt sorsolják. Összesen tehát 76.800 nyereményt sorsolnak ki, több mint 47 millió forint értékben. Ezenkívül 70.200 kötvényt sorsolnak ki törlesztéssel több mint, 14 millió forint értékben. Visszafizetésre 580 kamatozó kötvényt sorsolnak ki. Összesen 187.580 kötvényt sorsolnak ki 61,815.600 fo­rint értékben. Az újabb sorsolással együtt 843,8 millióra emelkedik az az­­összeg, amelyet államunk a kölcsönjegyzőknek visszafizet. A korábbi sorsolásokon eddig 1,151.209 kötvényt sor­soltak ki nyereménnyel és 1,655.697 köt­vényt törlesztéssel é s a kisorsolt 2.804.906 kötvényre 782 millió forintot fizet­tek vissza s most újabb 61.8 millió forin­tot fizet vissza államunk. Az újabb sorsolás előkészítését és lebo­nyolítását a pénzügyminiszter által kineve­zendő sorsolási bizottság ellenőrzi majd. A sorsolási bizottság előreláthatólag szep­tember 17-én tártjai alakuló ülését. A dolgozók minél szélesebb körű, gyors tájékoztatása érdekében az üzemekben, munkahelyeken és a tanácsoknál megszer­vezik a sorsolási tanácsadást, amelyek min­den felvilágosítást megadnak a­­ kötvény­jegyzőknek. (MTI) A dolgozó nép jólétéért Az ózdi martinászok a verseny élén! Hétfő reggeltől kedd reggelig a diósgyőri és a cse­peli martinászok túlteljesítették napi tervüket , a leg­szebb eredményt azonban az eddig elmaradó verseny­társ, az ózdi martinászok érték el: tervüket 106 szá­zalékra teljesítették! Huszonnégy óra alatt 27 adag acélt olvasztottak, amire az utóbbi időben még nem volt példa. A kimagasló eredmény elérésében a sztaha­novisták zártak az élen. A II-es kemencénél Kovács T. Béla sztahanovista olvasztár brigádja Rónai György sztahanovista acélkészítőmester irányításával 135 szá­zalékra teljesítette műszaktervét. Rónai elvtárs egy­szerre több kemencénél is dolgozott, s a H1-as számú kemencénél Fürjes Lajos sztahanovista olvasztár brigád­jával közösen ,122,5 százalékos eredményt értek el. Hét­főn az ózdi martinban egyetlen mulasztó sem volt. Kedden az ózdi martinászok versenylendülete még nagyobb hévvel lángolt fel. Délelőtt 10 óráig négy ada­got csapoltak. A műszak végéig további öt adag acélt gyártottak. HARC A TERVÉRT A Győri Wilhelm Pieck-gyár, a MÁVAG és a Ganz Vagon immár hagyományos versenyt vív egymással. Az ország nagy figyelemmel kíséri ezt a versenyt, hiszen három nagy, exportgyártmányokat készítő fontos üze­münkről van szó. Megnéztük, hogy e napokban amikor az országban mindenütt a munka új sikereivel válaszolnak a dolgozók az árleszállításra, hogyan folyik a munka a három versenytárs üzemeiben. Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár | # A három nagy gyár versenyében a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár tartja az első helyet. A gyár dolgozói az árleszállítás után még nagyobb lendülettel küzdenek azért, hogy még többet és olcsóbban termelje­nek. .Ezekben a napokban egész sor kiváló teljesítmény születik Győrött. Kedden is számos kimagasló ered­ményt írtak ki a dicsőségtáblára. A daruosztályon Porubszky Lajos, a gyár országos­hírű, kétszeres sztahanovista esztergályosa kedden 415 százalékra teljesítette tervét. Valics Antal lakatos export­munkán 300 százalékot ért el. Szabó János karusszel­­esztergályos 245, Koller Antal marós 250 százalékos tel­jesítménnyel tűnt ki. Nem maradtak el a vagonosztály dolgozói sem. Itt Vida József festő érte el a legjobb eredményt: 275 szá­zalékra teljesítette napi tervét. Máté József lakatos­­lemezegyengető 270 százalékot, Fekete Vilmos autogén­­hegesztő 240 százalékot ért el. Zsumbera Ernő sztahano­vista esztergályos ezen a napon 260 százalékos teljesít­ménnyel került az első helyre a vagonosztály esztergá­lyosainak versenyében. Ganz Vagongyár A Ganz Vagon- és Gépgyárban lendületesebbé vált a verseny az árleszállítás óta. A röpgyűlésen sokan fejez­ték ki meggyőződésüket: «Jólétünk, életszínvonalunk emelése — saját kezünkben van». Hétfő óta megnőtt a versenyben levő dolgozók száma. A vagongyártásban például egy nap alatt 283 munkás és 159 műszaki dol­gozó tett újabb versenyvállalást a harmadik negyedévi terv­­túlteljesítésére és harmincnyolcan léptek páros­versenyre. A lelkes munka jó eredményeket hoz. Az 545-ös mű­helyben hétfőn — bár a gyakori áramszünet miatt sok értékes óra esett ki a termelésből — a dolgozók a múlt­­heti 102 százalékkal szemben 104 százalékra teljesítet­ték a napi tervet. A gépgyártásban az 531-es műhely hétfőn 113 százalékos teljesítménnyel zárta a napot. A Ságvári marósbrigád 110 százalékkal került az első helyre az 522-es műhely brigádjainak a­­versenyében. Kiváló­ eredményekkel büszkélkedhetett hétfőn és kedden több hegesztő is, aki export­munkán dolgozik. A «Bé­kéért harcolunk»-brigád 167, Csepeli Ferenc hegesztő 213 százalékot ért el. Az acélöntödében Alles István neve 166, Szabó Istvánná 140, az öntvénytisztítóban Czéhi János hegesztőé 200 százalékos eredménnyel ke­rült a dicsőségtáblára. A vasöntödében két gépfor­mázó, Farkas László 186, Szekerka­ István 230 száza­lékos teljesítménnyel járult hozzá ahhoz, hogy a Ganz Vagongyár jobban szerepeljen a három gyár nagy ver­senyében. A mávag A MÁVAG a hármas versenyben tavaly az első he­lyen volt, az idén­­ az utolsó. A­ gyáregységek minden dolgozójának komolyan kell küzdenie­­ azért, hogy a MAVAG elkerüljön az utolsó helyről. A legjobb MAVAG-üzem jelenleg a Hídgyár, amely hónapról hó­napra példát mutat a MAVAG több­ gyárának. A Híd­gyár augusztusban a vállalt 106 százalék helyett 120,69 százalékra teljesítette készáru tervét, teljes termelési tervét pedig — a vállalt 106,1 százalék helyett — 108,73 százalékra. A hétfői röpgyűlések után újult erővel, nagyobb kedv­vel tértek vissza munkapadjaikhoz a hídgyári dolgozók. A daruműhelyben például szombaton még heten volak, akiknek teljesítménye nem érte el a 100 százalékot, hétfőn azonban már senki sem maradt el a n®rrn.30 6. A Boráros­ téri műhelyben az Ifjúság szegecselőbrigád, amely azt vállalta, hogy negyedévi tervét 133 százalék­ra teljesíti, hétfőn 163 százalékot ért el. A brigád tag­jai közül Törös Sándor kiszámította, hogy a terv túl­teljesítésével a norma után járó 26.60 forint mellett még 16.75 forintot keresett hétfőn. «Most még többet je­lent, ha túlteljesítjük a tervet, keresetünkből többet vá­sárolhatunk» — mondta. A brigád a hónap végére el akarja érni a 200 százalékot. Az egész Hídgyárban lemérhető, hogy a dolgozókat jobb munkára lelkesítette az árleszállítás. A gyár hétfőn három százalékkal termelt többet, mint szombaton. cd velitteli állami­­gazdaságban meggyorsult az ászi munka Az árleszállítás utáni napokban a velencei állami gazdaság szántóföldjein is, meggyorsult az őszi munka. A gazdaság 16 sztahanovista traktorosa még nagyobb­­munkakedvvel indult harcba a­ jövő esztendei bőséges termésért. A kiváló traktorosok jól dolgoztak eddig is. Többen közülük másfélszeresen, sőt kétszeresen is túl­teljesítették már az idei tervüket. Huszár József szta­hanovista traktoros például váltótársával együtt augusz­tus 31-ig már 1954. évi tervét is csaknem befejezte. Szombat este, amikor a rádió közvetítette az árleszál­lítás híreit, világvevő Orion-rádiója mellett Huszár Jó­zsef is meghallgatta a közleményt. A rádióközvetítés után újra visszaült gépére és még lelkesebben, na­gyobb kedvvel dolgozott. Este fél 9-től éjfélig két hold mélyszántást és simítózást végzett. Vonóhorogtörés miatt azonban le kellett állnia és csak hétfőn délután folytathatta tovább a munkát. Kedden reggelig 11 hol­don készítette elő a talajt a vetés alá. Huszár József szerdán már az 1955. évi tervének teljesítéséhez kezd hozzá. Huszár József legerősebb versenytársa, Nutter Ferenc, a gazdaság másik sztahanovista traktorosa. Nutter Fe­renc a legutóbbi héten géphiba miatt nem sokat dolgo­zott. Ezen a héten azonban teljes erővel munkához lá­tott. Arra tett ígéretet, hogy a hétnapos elmaradását gyorsan pótolja, az őszi munka idején minden vasár­nap dolgozik, s így október elején már ő is teljesít­heti az 1954. évi tervét. Eredményekben gazdag nap az ItM Gépgyárak üzemeiben Az RM Gépgyárak üzemeiben hétfőn nagyszerű len­dülettel indult meg a munka. Száz és száz dolgozó ké­szült arra, hogy jobb munkával válaszoljon az árak leszállítására. Az üzemek dolgozói közül igen sokan jó­val többet értek el, mint amennyit eredetileg ígértek. A Varrógépgyárban Fejes Bélánné gépmunkásnő 135 száza­lékos teljesítményre tett ígéretet , a műszak végére 204 százalékot ért el. Ugyancsak, itt Szalai József eszter­gályos a vállalt 145 helyett 217 százalékos eredményről adhat számot. A Szerszámgépgyárban Kontor Gábor ifjúmunkás esz­tergályos 142 százalékos­­ teljesítményt vállalt , 160 százalékot teljesített. Biliés Ferenc fogazó 61 százalékkal szárnyalta túl vállalását: 144 százalék helyett 205 szá­zalékos eredményt ért el. A Készülék- és Szerszámgyárban a «Március 9» ifjú­munkásbrigád a többi között vállalta, hoggy teljesítmé­nyét a hónap végére 180 százalékról 200­ százalékra növeli. Kedden délután már 190 százalékos eredmény­­nyel zárták a műszakot. A «Szabad Nép» munkatársa megkérdezte egyik fontos kohászati üzemünk, a Lőrinci Hengermű több dolgozóját, milyen előnyöket nyújt nekik és családjuknak az árleszállítás, s milyen további terveik vannak. A következő válaszokat kaptuk: Kiss István sztahanovista előhengerész. Huszon­nyolcéves, családos ember vagyok, három gyermekünk van. Az ilyen nagy csa­ládra kell is a pénz, különösen ilyenkor az ősz küszöbén. Havi 2000 forintos keresetem­ből sok mindenre jut, de azért jól jön az az 500—600 forint, amit most a téli holmik vá­sárlásánál megtakarítunk. Kétszobás, fürdő­szobás lakásom­­van, de még kevés benne a szép bútor. Most, úgy gondolom, azon a pén­zen, ami a ruhaneműek árából megmarad, né­hány új bútordarabot veszek, hogy szebb le­gyen az otthonunk. A mi brigádunkban, a Zój­a-hengerészbri­gádban csupa fiatal munkás dolgozik. A fia­talok persze szeretnek szépen öltözködni, szórakozni. Amikor az árleszállítás hírét meghallottuk, mindjárt össze is ültünk egy kis számvetésre. Petrovics Gyuláné, a hűtő­­padról, új télikabátjáról beszélt, amelyet most jóval olcsóbban vehetett meg. Örömünket az egész dolgozó nép szerezte közös munkájával, amelyben a miénk is ben­ne van. Az alkotmány ünnepének tiszteletére 130 tonna lemezt hengereltünk terven felül. De úgy érezzük, sokkal többet is tehetnénk. A mi brigádunk is hibás abban, hogy a gyár nem teljesítette augusztusi tervét. Sok selej­tünk volt, mintegy száz tonna lemez veszett kárba emiatt a múlt hónapban. Most elhatá­roztuk, hogy válaszul az árleszállításra, na­gyobb figyelemmel dolgozunk, leszorítjuk a selejtet, túlteljesítjük a tervet. Gyakorlatlan társainkat megtanítjuk a legjobb munkamód­szerekre. Üzenjük a MÁVAG és a­­többi üzem dolgozóinak, akik a mi lemezünket várják: úgy fogunk dolgozni, hogy ne legyen ránk több panaszuk! Sef­fer Zoltán mérnök: Az én életem — akárcsak egész népünké — hatalmasat változott az utóbbi években. La­katos­­ voltam a Beszkártnál,­ amikor a dol­gozók középiskolájába beiratkoztam. Érett­ségi után a Műszaki Egyetemen tanultam tovább, s az idén végeztem mint gépész­­mérnök. Eddig a gyár laboratóriumában dol­goztam, most két hónapja a forgácsolóüzem vezetőjévé léptettek elő. Havi fizetésem 1900 forintra emelkedett. Feleségem is dolgozik. Háromesztendős kislányunkra édesanyám vigyáz odahaza. Ez­ az árleszállítás a mi családunknak a lehető legjobbkor jött. Nemcsak azért, mert rá most van a téli bevásárlások ideje, s kabá­tot akarunk vásárolni anyámnak, feleségem­nek és nekem is. Decemberre várjuk máso­dik gyerekünket, s az ő holmijainak beszer­zésére is gondolni kell már. Pár nap múlva szabadságra megyek, s azalatt át akarom építeni lakásomat. Ezer tégla kell hozzá — itt is megmarad 200 forintom. Olyan munkabeosztásban dolgozom, ahol nagyon sokat tehetek azért, hogy a gyár több és jobb lemezzel segítse népgazdaságunkat. A hengersorunk elmaradásának egyik fő oka a tervszerűtlen karbantartás: nincs elég pótal­katrész, elhúzódnak a javítások. A pótal­katrészeket a mi üzemünk, a­­ forgácsoló­­üzem készíti. .Most dolgozzuk fel a pontos tervet­ arra, hogy az egyes alkatrészekből milyen időközönként van szükség pótlásra. Nagyobb szervezettséggel, a munkafegyelem javításával, az alacsonyabb teljesítményt elérő dolgozók tanításával elérjük, hogy a hengersor minden alkatrészéből legyen ele­gendő tartalék. Ha ez sikerül, bizonyára Lőrinci nem kell többé szégyenkeznünk a Hengermű elmaradása miatt. Novotni Jánosné tisztviselőnő: Idős emberek vagyunk már, férjem is, én is. Takarékoskodunk, ami a megélhetéshez szükséges kiadások után megmarad, rend­szerint takarékba tesszük. Mikor az árleszál­lításról értesültünk, mi is számolni kezdtünk. Kiderült, hogy havonta több mint 150 forin­tot takarítunk meg. A múlt héten akartunk télikabátot venni a férjemnek, de — hogy­­hogy nem — elhalasztottuk a vásárlást. Most ugyanazt a kabátot 300—400 forinttal olcsób­­ban kapjuk meg. Ez a pénz is bekerülhet a takarékba. Régi vágyunk, hogy két szép ka­­rosszéket vegyünk a lakásba. Az árleszállítás révén sokkal közelebb jutottunk ahhoz, hogy ez a vágyunk valóra váljon. Jó érzés most megállni az üzletek kirakatai előtt, nézni az átjavított árcédulákat. Jó ér­zés, hogy ugyanabból a pénzből, többet, job­bat, szebbet vásárolhatok magasknak és csa­ládomnak. Ez az árleszállítás is azt bizo­nyítja, hogy államunk jól gazdálkodik, a dol­gozók munkájának gyümölcsével. Varga Sándor forrósztár: Szombaton este,a műszak után jó hírrel ér­tem haza: én újságoltam az otthoniaknak az árleszállítást.. Amióta a lányom férjhez ment, csak hárman vagyunk: a feleségem a háztartást vezeti, a fiam a Zeneakadémián tanul, operaénekes akar lenni. Pontos számításokat még nem végeztünk, de az biztos, hogy az én 1700—2000 forintos havi keresetemből jóval többre, telik majd. Csak egy olyan apróságra, mint a cipőtalpa­­lás, legalább­ 50 forinttal költünk egy évben kevesebbet. Nem is szólva a ruhafélékről, amelyeken legalább 10 m0 forintot takarítunk meg évente. Nagy esemény ez az árleszállítás a mi családunk és­ minden magyar dolgozó életé­ben. Jobban élünk, gazdagabbá tesz a mun­kánk. Nekünk, forrósztároknak az a dolgunk, hogy időben ellássuk elegendő mereganyag­­gal a hengersort. Ezentúl még nagyobb gond­da­­l végezzük ezt a munkát, nem tűrjük meg a technológiai fegyelem megsértését, nem le­szünk okozói annak, hogy üresen, tétjesül álljon a hengersor. Fekete Béláné, az anyagvizsgáló­ laboratórium dolgozója: Kellemes meglepetést szerzett nekünk a Párt­ és a kormány az árak leszállításával. Vásárlási terveink most egy kicsit módosul­nak. Úgy számítottuk, hogy a közeljövőben csak a férjemnek és nekem veszünk egy-egy kabátot, de így jut még pénz a kisebbik fiam kabátjára is. Az az 1500 forint, amit már összespóroltunk erre, legalább 200 forinttal többet ér. Szabadságra készülök, két hetet Bala­ton­­füreden töltünk a férjemmel. Gondtalanabb lesz a pihenésünk, s több szórakozást is en­gedhetünk meg magunknak, mint ahogy ere­detileg terveztük. Miközben a lemezek, szilárdságát, tartóssá­gát mérem, gyakran eszembe jut: milyen sok függ ettől a látszólag egyszerű munkától. Ha azt akarjuk, hogy hídjaink elbírják a sok­­száztonnás terhelést, hogy új mozdonyok ja­vítsák a közlekedést, hogy több gép gyárt­son fogyasztási cikkeket , csak kifogásta­lan minőségű lemezt szabad kiengednünk a gyárból. Márpedig én ezt akarom, s ezt akarja minden becsületes dolgozó az ország­ban. Ezért dolgozom most, az árleszállítás után, még nagyobb figyelemmel és gonddal.’ ★ A Lőrinci Hengermű dolgozói hétfőn, az árleszállítást követő első munkanapon 21,8 tonna lemezt hengereltek tervükön felül. Kiss István Zója-brigádja­­ ezen a napon 128 százalékra teljesítette tervét. A Lőrinci Hengermű dolgozói az árleszállításról beszélnek ÚJ SIKEREK A Borsodnádasdi Lemezgyár elektroacélmű részlege — mint már jelentettük — a párt és a kormány hatá­rozatára vasárnap 124 százalékos teljesítménnyel vála­szolt. A borsodnádasdi acélmű kollektívája hétfőn is 24 százalékkal szárnyalta túl napi tervét. A borsodná­­dasdiak havi tervük eddigi feladatait 114,7 száza­lékra teljesítették és egyre javítják az acél minőségét is. A kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban A kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozói napról napra fokoz­zák munkájuk lendületét, hogy még több és jobb, olcsóbb konzerv jusson a fogyasztóknak. Az árleszállítás óta újabb jelentős sikereket értek el a terv túlteljesítésében. Az elmúlt héten egy műszak alatt átlagosan 8—10 vagon paradicsomot dolgoztak fel. Jelenleg egy­­egy műszak átlagos teljesítménye már eléri a 12 vagont. (MTI) Üdvözlő táviratok a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Vuko Cservenkov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének SZÓFIA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész ma­gyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm a Bolgár Népköztár­saság mai nagy nemzeti ünnepe, a Szovjetunió által történt fel­szabadításának kilencedik évfordulója alkalmából. A magyar nép nagyra értékeli a testvéri bolgár nép építő­munkájának kiváló eredményeit és szívből kíván neki további nagy sikereket. NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Georgi Damjanov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének SZOFLA Kérem Elnök Elvtárs, fogadja őszinte szerencsekívánataimat a bolgár nép mai nagy nemzeti ünnepén. Az elmúlt kilenc esztendő alatt a Bolgár Népköztársaság kö­zös felszabadítónk, a nagy Szovjetunió támogatásával kimagasló eredményeket ért el hazája felvirágoztatásában és a bolgár nép jólétének emelésében. A Magyar és a Bolgár Népköztársaság testvéri barátsága, mint eddig, a jövőben is hatékonyan hozzá fog járulni a két or­szág további sikereihez és a béke ügyének győzelméhez. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Mincso Nejcsev elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének SZÓFIA A testvéri bolgár nép felszabadulásának kilencedik évfordulója alkalmából fogadja Miniszter Elvtárs szívből jövő jókívánságaimat. Az elszúlt kilenc év során népeink történelmi hagyományokon alapuló barátsága megszilárdult és meggyőződésem, hogy továbbra is fontos tényezője lesz annak a harcnak, amelyet a világ népei a Szovjetunió vezetésével az emberiség békéjének megőrzéséért vívnak. BOLDOCZKI JÁNOS a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Tatabányai VI-os akna: 108 százalék A tatabányai VI-os akna dolgozói elhatározták, hogy válaszul az árleszállításra, a harmadik negyedév utolsó három hetében békeőrséget tartanak. Az akna vezetői a termelés emelése érdekében a fiatalok mellé tapasztalt bányászokat osztottak be. A lakatosok nagy gonddal kijavították a szállítóutakat. A bányászhét után tö­retlen lendülettel, még nagyobb kedvvel folytatódott a verseny. Szeitz Béla vájár­társával együ­tt nyolc óra alatt csaknem három műszak tervét teljesítette, 274 százalékos eredményt ért el. Na­gyobb keresetükből mindketten többet vásárolhatnak, mint egy héttel ezelőtt. A tatabányai Vi-os akna kollektívája hétfő reg­geltől kedd reggelig 108 százalékra teljesítette napi tervét. 2542 tégla m­m­int 128­ fifl forintos napi kereset A Kerámia Téglagyárban két téglakihordó, Biczó István két­szeres sztahanovista és a munkaérdemrendes Biszega József már régen párosversenyben küzd egymással terve túlteljesítéséért. A párosversenyben augusztusban Biczó István vezetett és elsőségét szeptember első napjaiban is megtartotta. Biczó István hétfőn 2303 téglát hordott ki óránként, kedden pedig 2542­ téglát, így 92 darab téglával felülmúlta a­­z eddigi leg­magasabb teljesítményét is, s új országos rekordot ért el. Nyolcórai munkájával 128,60 forintot keresett. (MTI) A A komlói új Kossuth-akba (2. oldal) Héra Zoltán: Lev Nyikolajevics Tolsztoj (2. oldal) Mincso Nejcsev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere: Szeptember 9 — a bolgár nép nagy ünnepe (3. oldal) A MAI SZAMBÁN Ünnepi ülés Szófiában Bulgária felsza­badulásának kilencedik évfordulója al­kalmából (3. oldal) Világszépe — írta: Kiril Tormanszki (3. oldal) Németország Kommunista Pártja elnök­sége titkárságának nyilatkozata a szö­vetségi gyűlési választások eredményé­ről (4. oldal) «A demokratikus erők egysége — a leg­sürgetőbb parancs» — A «Neues Deutschland» vezércikke a nyugatnémet­országi választásokról (4. oldal)

Next