Szabad Nép, 1953. október (11. évfolyam, 274-304. szám)

1953-10-01 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dufflonica-SZABADr djr 2 , 0 00 7.: 1 -A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA • , ft ,v*. 4 •' ' r & . «» XI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953 OKTÓBER 1 Köszöntjük a nagy Kínai Népköztársaságot Ma négy éve, 1949 október 1-én kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot. Ezzel a kínai nép több évtizedes, véres és áldozatos nemzeti felszabadító harca, Kína Kommunista Pártja vezetésével végső győzelmet aratott. Kínai felszabadulásával új nagyhatalom lépett a nemzetközi politika színterére.Ez a nagyhatalom — állapította, meg Malenkov elvtárs — valamennyi békeszerető erővel együtt védelmezi a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekeit. Ez igazán döntő fontosságú történelmi eredménye a nemzetközi élet utóbbi évtizedekben lefolyt fejlődésének. Ez az eredmény nem csupán a bejárt utat, hanem a távlatokat is megvilágítja. Az elmúlt négy esztendő — Kína világhatalommá emelkedésének kora. Nem nagy idő, de elég volt ahhoz, hogy ma már nemcsak barátai, hanem ellenségei is a legkomolyabban számoljanak a kínai népszavával. Egy évszázadon át volt Kína, mérhetetlen kincseivel együtt a nyugati kapitalista hatalmak játékszere, amelyen kedvük szerint osztozkodtak és nyerészkedtek. A forradalom győzelmével mindez egycsapásra megváltozott. Kína ugyan ma is «olyan gyümölcs, amelybe minden imperialista hatalom szeretne beleharapni» — de már nem teheti. Kína — világrésznyi területével, az emberiség egyötödét, kitevő, sokszázmilliós lakosságával, kimeríthetetlen nyersanyagforrásaival a múltban is, világjelentőségű birodalom volt. Óriás — de feláncolt óriás. Letépte láncait, felszabadultak roppant erői és — elsőként a gyarmati-félgyarmati sorban élő népek közül — döntő vereséget mért az imperializmusra. Nem sokkal később az amerikaiő támadók koreai, kudarca ismét megmutatta, hogy lejárt a könnyű zsákmányszerzés ideje az imperialisták számára. A kínai nép önkéntesei együtt, a koreai néphadsereggel szétzúzták az imperialisták rabló terveit, a tárgyalóasztalhoz kényszerítették a kapitalista világ legerősebb nagyhatalmát, s kivívták a fegyverszünetet. Ez ismét bebizonyította a világ népeinek, hogy a szabad Kína — a béke nagyhatalma. A háborúra törekvő imperialista körök útjában áthághatatlan akadály az új «kínai fal», a Szovjetunióval megbonthatatlan szövetségben hazáját építő kínai nép legyőzhetetlen ereje és békeakarata. A kínai nép előtt a felemelkedés beláthatatlan távlatait nyitja meg a békés építőmunka, amelyben négy esztendő alatt óriási sikereket ért el. fél évtized sem múlt el azóta, hogy Kína még félfeudális, elmaradott ország volt — s hős népe ma már első ötéves tervén dolgozik. A Szovjetunió állandó segítségével a kínai ipar ma már valamennyi fontos ágában elérte, sőt túlszárnyalta a háború előtti legmagasabb termelési szintet. A legutóbbi moszkvai tárgyalások alapán a Szovjetunió segítséget nyújt Kína első ötéves terve megvalósításához, 1410 hatalmas ipari üzem felépítéséhez, illetve korszerű kibővítéséhez. A nemrég még írástudatlan kínai munkás ma a sanghaji és senjangi gyárakban maga készíti el a gigászi folyamszabályozási munkákhoz szükséges hatalmas zsilipkapukat és gépiberendezéseket. Ezeken az építkezéseken még használják a vállon á vetett kosarakat, az évszázados kődöngölőket, de ott vannak már a legmodernebb gépek is és egyre növekszik az új technikán biztosan uralkodó kínai munkások száma. A múltban rendkívül elmaradott kínai mezőgazdaságban is forradalmi változások történtek. 450 millió kínai paraszt kapott földet, örökre véget vetettek a feudális uralomnak Kína falvaiban. A mezőgazdaság gépesítése még távolról sem nagyarányú, de a Szovjetunióitól, i.. népi demokráciákból és az új kínai üzemekből százával, ezrével, érkeznek a kombájnok, traktorok és más gépek Kína tengernyi rizs-, búza, és kaoin-mezőire. Az egykori földesúri robotban görnyedő jogtalan kínai paraszt felemelte fejét, a földműves lakosságnak mintegy 40 százaléka kölcsönös munkasegély-csoportokban dolgozik, megalakult az első néhányezer termelőszövetkezet. . Az új Kináten gyökeresen megváltozott a nép élete. Nemcsak az éhség szűrt meg nemcsak hogy szilárd pénzt teremtettek és 60 -120 százalékkal emelték a reálbéreket, nemcsak új lakóházak ezreit építik a dolgozók számára, hanem óriási léptekkel halad a kultúrforradalom is. Ma szinte egész Kína tanul, csaknem 80 millió paraszt jár aszt és félti iskoláikra, csaknem minden munkás résztvesz valamilyen tanfolyamon. A hatalmas birodalomnak százezernyi, milliónyi ír mérnökre, technikusra, agronómusra, szakmunkásra van szüksége. A kínai munkás — megnyergeli a technikát, a kínai paraszt — nem gyalogszerrel, nem is döcögős szekéren halad már, hanem traktorra ül. Győzelmesen halad előre a kultúrforradalom. A nép nagy eredményeit erős néphadsereg védelmezi. A forradalom idején jóformán csak könnyűfegyverekkel rendelkező néphadsereg ma már korszerűen felfegyverzett, világviszonylatban is döntő katonai erő, amely a Szovjet Hadsereggel fegyverbarátságban képes szétzúzni minden támadót. Világtörténelmi jelentőségű változások ezek, amelyek kihatnak az egész emberiség jelenére és jövőjére. Kína sokszázmilliós népe szilárd egységben tömörül Kína, Kommunista Pártja és a népi kormány köré. Ez a hatalmas politikai és erkölcsi egység nyilvánult meg a nagy népi mozgalmakban — különösen az amerikai agresszió ellen és Korea megsegítésére irányuló mozgalomban — és ez nyilvánul meg ma is, a most folyó általános választásokon. A kínai nép most első ízben választ szabadon, s ezze egyidejűleg első ízben tartanak Kínában igazi népszámlálást. A frukban a népszámlálás az adóprés megszorítását és az erőszakos sorozást jelentette. Becslések szerint mintegy 40—50 millió emberrel több él Kínában, mint amennyit összeszámoltak, mert a lakosság egy része elrejtőzött a népszámlálás elől. Ára azonban azt mondják a kínai parasztok: «Ez jó választás, azt választhatjuk, akit akarunk» —s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kínai nép nagy lelkesedéssel, valóban legjobb fiait küldi a helyi és tartományi népi gyűlésekbe. . A Kínai Népköztársaság, a béke új világhatalma nem áll egyedül. Nagy barátsága a Szovjetunióval egyre mélyül és erősödik. Ez ,a barátság a gazdasági és kulturális élet minden területén nyújtott önzetlen és sokoldalú segítségben is megnyilvánul. Kína ma bőven merít aszovjet tapasztalatokból, a szovjet segítség alapvető hozzájárulás ötéves tervinek végrehajtásához. Szoros baráti kapcsolatot tart fenn Kína a népi demokratikus országokkal, köztük hazánkkal is. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gyárainkban készült gépek is hozzájárulnak Kína iparosításához, a kínai nyersanyag és más szállitások pedig nagysegítséget jelentenek számunkra a szocializmus építésében. A művészcsoportok, kiállítások, filmek cseréje révén mindjobban megismerik,egymást népeink, mind szorosabbra fűződik barátságunk. Szovjetunió és Kína történelmi nagy barátsága, Kínának a többi demokratikus országgal való barátsága és szövetsége régtől fogva szalka az imperialisták szemében. Ennek a barátságnak az er®í.e.,I1!nl egvszer visszarettentette már őket távolkeleti kalandorpolitikájuk céljainak megvalósításától. Különös aggodalommal figyelik, hogy a Kínai Népköztársaság hatalmas sikerei, következetes békepolitikája milyen mély hatást gyakorol Ázsia és valamenynyi gyarmati ország népere is. A Kína és India népei között egyre mélyülő őszinte barátság a mai világpolitikai helyzet egyik legfontosabb ténye. Ma időszerűbbek, mint valaha a nagy Lenin szavai a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti Világméretű küzdelemről: «A harc kimenetelét végeredményben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kína stb. — a világ lakosságának óriási többsége». S a többség — beleértve a gyarmati és félgyarmati népek roppant tömegét ,s nagy rokonszenvel figyeli, követendő példaként tekint a felszabadult Kínára. Négy éve próbálkoznak az imperialisták diplomatái, kémei és propagandafőnökei Kína, és a Szovjetunió, Kína és a demokratikus országok, Kína és a szabadságukért küzdő gyarmati népeik egységének megbontásával. De minden törekvésük ellenére ez az egység szilárd és egyre erősödik. Viszont az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei, különösen Anglia között annál inkább kiéleződtek az ellentétek a Kínához való viszony kérdésében. Anglia, és számos kapitalista ország saját érdekében követeli a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását Kínával. A nyugati burzsoázia tereiben is mindinkább terjed az a belátás: senki nem viselkedhet úgy, mintha az 500 milliós Kína a világon sem lenne és hogy a Kínai Népköztársaságot az amerikai kormány csökönyös ellentállása ellenére is fel kell venni az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Szovjetunió többször nyomatékosam követelte, hogy ismerjék el és állítsák vissza a Kínai Népköztársaság törvényes jogait a nemzetközi fórumokon. Most ismét javasolja: a nemzetköfli feszültség elívhítését szolgáló intézkedések megvitatására hívják össze az öt nagyhatalom — köztük a Kínai Népköztársaság — külügyminisztereinek értekezletét. Akárhogyan is vonakodnak egyes imperialista kormányok, hogy elismerjék Kína beleszólási jogát a nemzetközi, kérdések eldöntésébe, tudomásul kell venniük: ma a nemzetközi politika egyletien lényeges kérdését sem lehet eldönteni a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül! Áfa, a Kínai Népköztársaság megalalkulásának negyedik évfordulóján a világ népei, köztük a magyar nép is szeretett« és tisztelettel, testvéri _ együttérzéssel tekintenek is «agy kínai népre. Köszöntik az új Kínát, amely a békéért folyó világküzdelermek a Szovjetunió melllett »legerősebb és legkövetkezetesebb harcosi; a béxe Krvnztam-^rwí-k ha-tal ma« vi^/ráa 1 Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság ünnepe alkalmából Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép nevében szívből jövő szerencsekívánataimat fejezem ki. Népünk őszinte örömmel üdvözli azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a felszabadult kínai nép országának felvirágoztatása, jólétének állandó emelése és a háborús gyújtogatók távolkeleti terveinek meghiúsítása terén elért. További nagy sikereket kívánok a testvéri kínai népnek ötéves terve megvalósításához és a béke megszilárdítása érdekében kifejtett történelmi jelentőségű munkájához. Nagy Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya közigazgatási tanácsának elnöke, külügyminiszter Peking Kérem, Miniszter Elvtárs, fogadja legőszintébb jókívánságaimat a Kínai Népköztársaság mai nagy nemzeti ünnepe alkalmából. A magyar és a kínai nép barátsága az elmúlt négy év alatt elmélyült és megszilárdult. A Kínai Népköztársaság hatalmas eredményei, gigászi építőminkája és a béke érdekében kifejtett tevékenysége örömmel és lelkesedéssel töltik el a magyar népet. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nagy kínai népnek a béke és demokrácia ügyéért a Szovjetunió oldalán, a többi békeszerető országgal vállvetve folytatott elszánt harca teljes győzelmet fog aratni. Bobloczki János a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A haza javára, a magad hasznára A magyar dolgozók országszerte hatalmas lelkesedéssel jegyzik a Negyedik Békekölcsönt SZÍVVEL-LÉLEKKEL Komló, szeptember 30. (Tudósítónktól.) A Komlói Szénbányászati Tröszt új igazgatósági épületénél, az új szénosztályozó mellett emelkedik a bányászok hatalmas fürdője. Szerdán reggel itt kezdődött meg az aknaüzemek első műszakján dolgozó bányászok röpgyűlése. Komló öt aknaüzemének sokszáz dolgozójával Pozsgai elvtárs, a II-es akna üzemi bizottságának elnöke ismertette a minisztertanács felhívását. Emlékeztetett arra, hogy a komlói bányászok már sokmillió forintot adtak kölcsön államunknak, s meggyőződtek arról, hogy forintjaikkal államunk jól gazdálkodik. A röpgyűlés után nyomban megkezdődött a jegyzés— a jegyeztetőpárok alig győzték írni az első kölcsönjegyzők igazolólapjait. Az egyik bányász lelkesen magyarázta: Amikor az Ötéves Tervkölcsönt jegyeztük, még nem is tudtuk pontosan elképzelni, mihez kéri államunk megtakarított forintjainkat. Ma már látjuk. Neki is kell felsorolni a tíz- és százmillió forintos beruházásokat. Kimegyek kökönyösi lakásom erkélyére, egy új várost, új hatalmas üzemeket, szép, modern lakóházakat látok — az egykori gabona- és kukoricaföldek helyén. Újvári Péter vájár, aki szintén kökönyösi lakos, ugyanezt érzi. Havi keresete 1800 forint, mindenáron egyhavi keresetét akarja jegyezni. A jegyeztetőknek ugyancsak a sarkukra kell állniuk, hogy megmagyarázzák: félhavi fizetésnél nagyobb összegű jegyzést nem fogadhatnak el. Az idő közben halad, pontosan kell kezdeni a munkát, a kölcsön jegyzés java tehát majd a bányában történik meg. A munkásszállító kis vonatokat elnyeli az alagút. A röpgyűlés után új elhatározások, új tervek születnek. Cauer György, a Kossuth II-akna vájárai elhatározta, hogy októberi 30 méteres előválási tervét 10 méterrel túlteljesíti. Szilas elvtárs frontcsapata Kusz Jánosokkal kel versenyre. Elfogadják Kusz elvtárs versenykihívását: a terv szerinti napi 170 csille helyett 225 csille szenet termelnek. A kölcsönjegyzés első napján teljesítették ígéretüket A lelkesen dolgozó bányászokat a szántai mellett keresik fel a kölcsönjegyeztetők. A bányászok szénporos kézzel írják alá az íveket, jegyzik a Negyedik Békekölcsönt. . A kölcsönjegyzésből a dolgozóik nagy része már az első napon ki akarja venni részét. Debreceni Gyula, csillés jelenleg szabadságon van, szerdán, azonban felkereste az üzemet, hogy az elsők között jegyezhessen. A komlói bányászok jó munkával, megtakarított forintjaikkal akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy még szebb legyen új, szocialista városunk, életünk, még erősebb legyen az ország. Forintjainkkal is segítjük még szebbé tenni az országot Budapest, szeptember 30. (Tudósítónktól.) Lakóházak, iskolák, kultúrotthonok, óvodák tervei sorakoznak a Városépítési Tervező Iroda rajzasztalain. Soha még ennyi dolguk nem volt az iroda dolgozóinak, soha nem érkezett még hozzájuk a szép és nagy feladatok ilyen áradata, mint ezekbena hónapokban. Megy is a munka nagy iramban, hiszen Kazincbarcika, Miskolc, Várpalota, Nagybátony, Ajka, Szigetszentmikós, Zirc, Ózd várják már a terveket, az építkezések gyors megindulását. Itt nem nehéz meglátni, mennyire összefügg a békekölcsön az egész ország életének építésével. — A legszebb feladatokat oldjuk meg, amit csak építészmérnök megoldhat: újvárosokat tervezünk — mondja Schmidt Ferenc mérnök. Előtte Kazincbarcika jövőbeli képének makettje. Széles utcák futnak végig a dombos város területein, két domb között kultúrpark terül el, a város legmagasabb pontján a tanácsház, a kultúrotthon, az irodaház és több más középület hatalmas főteret ölel körül. Egy távlati rajz be is mutatja ezt a főteret, a legszebb magyar városok hangulata árad a boltíves épületekből. — Nagyszerű érzés úgy dolgozni — folytatja Schmidt elvtárs — hogy az ember érzi: munkájának eredménye a dolgozók életét teszi még szebbé, s ugyanolyan jó érzés adni akkor, amikor tudjuk, hogy forintjainkat is erre a célra fordítja államunk. A Wilhelm Pieck-gyár dolgozóinak hazafias tettei Győr, szeptember. 30. (Tudósítónktól.) A Negyedik Békekölcsön jegyzésének első reggelén lelkes hangulatban láttak munkához a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói. A szerdai munkában, a dolgozók nemes vetélkedésében új, eddig ismeretlen nevek kerültek fel a gyári dicsőségtáblára. Balogh Vilmos ifjúmunkás lemezlakatos az utóbbi napokban elért 310 százalékos átlagteljesítményét szerdán 580 százalékra fokozta. Bangha Károly lakatos szerdán 538 százalékra teljesítette napi tervét. A gyár ismert, neves sztahanovistái közü a legjobb eredményt szerdán Porubszky Lajos, kétszeres sztahanovista érte el 455 százalékos eredménnyel. A gyárban egész nap lelkesen folyt a jegyzés. fiz RM Csőgyár dolgozóinak válasza Budapest, szeptember 30. (Tudósítónktól.) Vidám zeneszó fogadta szerdán reggel a Rákosi MátyásMűvek kapuján belépő dolgozókat. A csőgyár régi épülete előtt kis színpadot is emeltek, amelyen népi táncosok szórakoztatták a munkába igyekvőket. A csőgyár új, vöröstéglás épületében 7 óra előtt néhány perccel megállt a munka. A dolgozók — az éjszakai műszakból hazaindulók és a most érkezett délelőttösök — az előcsarnokban gyülekeztek. Valamennyien tudtak már a kormány felhívásáról: ki a rádióból, ki az újságból, ki pedig a társaitól értesült róla. S most ,egymásután léptek fel a deszkaládákból rögtönzött «szónoki emelvényre», hogy válaszoljanak a felhívásra. Elsőnek egy fiattal munkás kért szót, Aranyi Imre, a gyors pilgersorról: — Itt az alkalom, hogy újból hitet tegyünk pártunk és kormányunk politikája mellett — mondja. — Mi megragadjuk ezt az alkalmat, mert becsületbeli, hazafias kötelességünknek tartjuk ezt. Számtalan tény bizonyítja, hogy kormányunk a mi javunkra használja fel kölcsönadott forintjainkat. Nem kell Sztálinvárosba vagy Inotára elmenni, hogy meggyőződjünk erről. Itt van a mi új csőgyárunk, ezt is sok-sokmillió forint költséggel hozta létre államunk. Erre is gondolunk, amikor követjük kormányunk hívó szavát. Most egy idősebb munkás, Horváth Gyula lép elő, homlokán a kemencések kék szemüvege. Néhány szót mond csupán: — Én úgy gondolom, aki igazán szereti hazáját, az tudja most is, mi a kötelessége... S az,,új csőgyár délelőttös műszakjának dolgozói délután 2 óráig valamennyien jegyeztek békekölcsönt. A SZOCIALISTA HAZA TOVÁBBI ERŐSÍTÉSÉÉRT Diósgyőr, szeptember 30. (A «Szabad Nép» borsodmegyei tudósítójától.) A Lenin Kohászati Művekben szerdán reggel ezer és ezer dolgozó vett részt a röpgyűléseken. A Meresztev Ifjúsági üzem röpgyűlésén felszólalt Spitzmüller elvtárs és elmondotta: «Nekünk, fiataloknak gondtalan, szép jelent, biztos jövőt nyújt az ország. Most a kölcsönadott forintjaink is hozzájárulnak ahhoz, hogy a párt és a kormány további intézkedéseket hozhasson a nép jólétének növelésére. Elmondotta, hogy brigádja nemcsak a békekölcsön jegyzésével, hanem mindenekelőtt jó munkával, a termelés növelésével segíti a kormányprogramm megvalósítását. Brigádja nevében vállalta, hogy a termelést az eddigi 124 százalékról 130 százalékra, emelik, hogy IV. negyedéves tervüket minél előbb teljesíthessék. Az üzemben számos ilyen felajánlás született ezen a napon. A röpgyűlések után a munkások siettek a gépek mellé. Pöstyényi Miklós, az egyik ifjúsági brigád vezetője azt kérte, hogy az ő brigádjai elsőnek jegyezhessen. A brigád tagjai eddig ipari tanulók voltak. Nemrég lettek szakmunkások,s a párt és a kormány gondoskodását azzal is meg akarták most hálálni, hogy elsőnek jegyeznek, elsőnek adják forintjaikat a szocialista haza további erősítésére. Igen sokan voltak a Lenin Kohászati Művek dolgozói között, akik azt kérték, hogy félhavi fizetésüknél többet jegyezhessenek Elmondották: tudják, hogy forintjaik sokszorosan megtérülnek, hogy a haza javára, saját maguk hasznára jegyzik a kölcsönt. A jegyzésgyűjtők megmagyarázták, hogy nem lehet félhavi fizetésinél többet jegyezni, ez a kormány intézkedése. Szoták István ötgyermekes pártonkívüli öntőcsarnoki üstös ezekben a napokban Felsőzsolcán töl lötte szabadságát. Amikor hírülvette, hogy megkezdődött a Negyedik Békekölcsön jegyzése, bejött a gyárba, hogy ő is az elsők között jegyezhessen. A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak mintegy 60 százaléka már az első napon jegyzett békekölcsönt. A jól végzett munka öröme Szeged, szeptember 30. A Szegedi Textilművek szép, csempékkel kirakott előcsarnokában szerdán kora reggel zeneszó, vidám hangulat fogadta a dolgozókat. A jól végzett munka öröme töltött el mindenkit: szeptember 29-ig teljesen letörlesztették az előző hónapok adósságait és 100,2 százalékra teljesítették negyedévi tervüket. _A legjobb dolgozók jegyeztek az elsők között. Bakaity Vera,sztahanovidra ezeket mondta: — A békekölcsön elősegíti, hogy a Szegedi Textilművekben is még jobb feltételek mellett dolgozhassunk. A mi üzemünkben nemcsak az a 910 dolgozó nyert, akinek eddig kihúzták a kötvényét, hanem valamenynyien: szép üzemben dolgozunk, új kultúrotthonainkban szórakozhatunk a pihenés óráiban; a terhes anyák számára nemrég üzemi pihenőszoba létesült. Mindegyikünk élete megváltozott, szebb lett. Néhány nappal ezelőtt mentem férjhez, új lakásba költöztem, a szobabútort 1700 forintta, olcsóbban vettem meg, mint amennyibe az árleszállítás előtt került. Kormányunknál jó helyen vannak megtakarított forintjaink, mi látjuk a hasznát a kölcsönnek. Egész napon át lelkesen folyt a jegyzés a Szegedi Textilművekben. Sztálinváros és a vasmű építői a békekölcsönt jegyzik. Az épülő kokszolómítbeti Lévai Rezső technikus is örömmel adja kölcsön forintjait a hazának. (Rév Miklós felvétele) A Gheorghiu-Dej Hajógyár hajóműhelyének dolgozói lelkesen jegyzik az új államkölcsönt. (Kén Dániel :Felvétel») A surjáni állami gazdaságban már mindenki jegyzett Surján, szeptember 30. (Tudósítónktól.) A surjáni állami gazdaságban szerdán már a kora reggeli órákban megkezdték a dolgozók a Negyedik Békéskülcsön jegyzését. Déli 12 óráig már mindenki jegyzett, pedig az egyes munkahelyek 6—8 kilométerre vannak egymástól. Az első jegyzők között voltak az ország kiváló kétszeres sztahanovista traktorosai, Süveges Dániel és fia, Gaszsó József és fia, Jancsó Károly és Pásztor Márton elvtársak. «Mi jegyzésünkkel és 3100 normál holdas felajánlásunkkal harcolunk a kampányprogramj megvalósításáért» — mondta ifjú Süveges Dániel. Felajánlásukból eddig már 2376,3 normál holdat teljesítettek. Ladiszlajdesz Pálné, a Selyem- és Gyapjúárugyár szabászműhelyének népnevelője: Meghitt beszélgetés a dolgozókkal (2. oldal) A legjobb befektetés (2. oldal) A nép jólétéért, a haza felvirágzásáért — Dolgozók nyilatkozatai a békekölcsönjegyzésről (2. oldal) A MAI SZAMBÁN Tizenötéves a párttörténet (3. oldal) A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról (3. oldal) Nagyfontosságú indiai békeállásfoglalás az ENSZ-ben (4. oldal) Régi művészet új jövője. Irta: Mei Langfang (4. oldal) Az ipar fejlesztése a Kínai Népköztársaságban. Irta: Li Fu-csun, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának tagja (4. oldal) _______ A falu jómódú életének útja A termelőszövetkezetek és gépállomások kiváló dolgozóinak országos tanácskozását az elmúlt napokban megyei értekezletek követték. Ezeken az értekezleteiken megvitatták az országos tanácskozás határozatát, a termelőszövetkezetek eredményeit, hiányosságait, s határozatot hoztak a munka megjavítására és a termelőszövetkezetek mostani legfontosabb feladatának, az őszi szántásvetésnek és betakarításnak meggyorsítására". A megyei értekezleteken a felszólalók örömmel üdvözölték :a párt és a kormány sorozatos intézkedéseit, amelyek megmutatják, hogy mezőgazdasági termelésünk fellendítése az egész ország nagy ügyévé vált. Különösen nagy megelégedéssel fogadták azokat a határozatokat, rendeleteket, amelyek a napnál világosabban mutatják, hogy a párt és a kormány elsősorban a termelőszövetkezetekre fordít igen nagy gondot. A bácsmegyei értekezleten felszólalt Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke. «Az a célunk — mondotta a többi között — s ezt el is fogjuk érni, hogy a termelőszövetkezetek bőtermű, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai legyenek, amelyek boldog és gondtalan életet teremtenek tagjaiknak. Az állam minden eszközét előteremti annak, hogy ezt biztosítsa. A tanácskozások számos felszólalója, beszélt arról, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak és az egész országnak az érdeke azt kívánja: évről évre dúsabb termést takarítsunk be. Ennek azonban a kisparaszti parcellákon nagyon is véges határai vannak. A szövetkezet, a közös gazdálkodás ellenében a fejlődésnek úgyszólván korlátlan lehetőségét tárja a tagok elé. Kiváló termelőszövetkezeteink nagyszerű eredményei megmutatják a közös gazdálkodás előtt álló hatalmas fejlődési lehetőséget. E szövetkezeteik vezetői, tagjai a magyar parasztság nagy szaktudására, hozzáértésére támaszkodnak, s egyre inkább megtanulják a nagyüzemi gazdálkodás fortélyait, elsajátítják a növénytermelés és az állattenyésztés legújabb, legfejlettebb módszereit is. A zombai Vörös Csillag tsz például az idén már 20.73 mázsa búzát takarított be egy-egy holdról, a balti Micsurin tsz még ennél is többet, 22.20 mázsa búzát és 26.48 mázsa őszi árpát. A fő szövetkezetek már létükkel is a közös gazdálkodás fölénye mellett tanúskodnak, tagjaik megelégedettek, szorgalmas munkával építik meg boldogabb jövőjüket. De vannak olyan termelőszövetkezeti tagok is, akik ma még úgy látják, hogy a szövetkezetben nem találták meg számításukat. Az elégedetlenségre jónéhány termelőszövetkezetben van is okuk a tagoknak. Különböző hibák miatt egyes termelőszövetkezetekben ma még nem érvényesül a közös gazdálkodás fölénye, nem olyan nagy a tagok jövedelme, mint ahogyan ezt remélték. De rossz helyen keresgéli az, aki úgy gondolja, hogy a hibák forrása magában a közös gazdálkodásban rejlik. A megyei tanácskozásokon elhangzott felszólalások is feltárták, hogy a hibákat egészen másutt kell keresni. Az akasztópusztai Arany Kalász termelőszövetkezetben például az volt a hibák gyökere, hogy a tsz vezetői nem hallgattak a középparasztok jótanácsaira, lenézték őket, kirekesztették a csoport vezetőségéből. A csemői Rákosi tsz-ben két középparasztot beválasztottak ugyan a vezetőségbe, de ott szinte szót sem adtak nekik, s a végén már meg sem hívták őket az igazgatóság üléseire. Természetes, hogy az ilyen bánásmód miatt a volt középparasztok nem érezték otthon magukat a szövetkezetben, nem tartották magukat a szövetkezet gazdáinak. Más szövetkezetben pedig egy-két dologkerülő úgy gondolta, hogy a többiek rovására csak a közösség előnyeit élvezi majd, s egész éven keresztül úgyszólván egy szalmaszálat sem tett arrébb a szövetkezet érdekében. A megyei értekezletei felszólalói elmondották, hogy most éppen ezeknek a lógósoknak jött meg a hangjuk, ők lettek a kilépést szervező főkolomposok, akik a kulákokkal, kupecekkel fújnak egy követ, s a szövetkezetet okolják minden bajért. A megyei megbeszélések azonban rámutattak arra is, hogy a hibák mindenütt, úgyszólván minden egyes szövetkezetben okvetlenül kijavíthatók. Nagy Imre elvtárs kecskeméti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány teljes erejével segít a hibái kijavításában, a nehézségek leküzdésében. Szinte emlékezettel sem lehet követni azt a sok határozatot, rendeletet, amellyel alpári és a kormány a dolgozó parasztság és különösképpen a "termelőszövetkezetek megsegítésére siet. A kemecsei járás termelőszövetkezetei például sokkal kedvezményesebben jutnak hozzá a minőségi vetőmaghoz, mint eddig, s ez a különbözet párszáz forint híján 350.000 forinttal gazdagítja őket. A kemecsei Szabadság tsz-ben ennek nyomán 360 forinttal emelkedett az egy-egy munkaegységre eső jövedelem, Márki Ilona például 301 munkaegységére 1083 forinttal kapott többet. Az államnak az az intézkedése, hogy a középlejáratú hitelek 1954—1955-ben esedékes részleteit csak 1956 január 1-e után kell kifizetni, ennek a járásnak a szövetkezeteiben azt jelenti, hogy most a tagok között csaknem két és félmillió forintot oszthatnak ki. Az új begyűjtési rendszer is igen nagy segítséget ad termelőszövetkezeteinknek: jövőre sokkal több terményük és állati termékük jut egy-egy munkaegységre. A berkeszi Bajcsy-Zsilinszky tsznek például tavaly 349 mázsa búzát kellett beadnia, jövőre csaknem 90 mázsával kevesebb a beadási kötelezettsége. S így lehetne tovább sorolni egyik kedvezményt a másik után. Nyilvánvaló, saját maga, családja érdeke ellen van az alszövetkezeti tag, aki lemond ezekről a nagy kedvezményekről, s újra nekikezd a régi, bizonytalan egyéni gazdálkodásnak. De a párt és az állam segítsége önmagában még nem elég. A hibák kijavítása elsősorban magukon a termelőszövetkezeti parokon múlik. Termelőszövetkezeteink gazdálkodása például jóval szakszerűbbé válik, ha sokkal inkább felhasználják a szövekezeten lévő középparasztok szakismereteit, tapasztalatait, szervezőképességét, mint eddig. A mesterszállási Béke -tsz tagjai például Ficsor Józsefet, egy volt 11 holdas középparasztot választottak elnökükké, s a választást nem bánták meg: a szövetkezet termésátlagai az idén sorra magasabbak voltak, mint a szomszédos egyéni gazdálkodóké. Becsüljék meg tehát minden szövetkezetben a volt középparasztokat, adjanak nekik felelősségteljes megbízatást. A középparasztok így meggyőződnek arról, hogy tudásukat a hatalmas szövetkezeti táblákon sokkal jobban gyümölcsöztethetik, mint azt azelőtt 10 vagy 15 holdon tehették. Ez javára válik majd minden egyes szövetkezetnek, egészszövetkezeti mozgalmunknak. S ugyanígy megvan az útja-módja minden más hiba gyors kijavításának is. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy kilép a szövetkezetből, annak pontosan be kell tartania a kilépést szabályozó miniszteri rendeletet. Aki ezt — az ellenség bujtogatására hallgatva megszegi, az szembekerül a törvénnyel, s megérdemelt büntetésben részesül. Az ellenség most a közös vagyon, a szövetkezeti vagyon szétherdálására, magyarán szólva: közönséges rablásra bujtogat. A veresegyházi Szabadság tsz tagjait különböző ellenséges elemek arra próbálták rávenni, hogy oszlassák fel a csoportot. A szövetkezet juhászát azzal hitegették: ha a csoport feloszlik, övé lesz mind a 265 juh, amit eddig gondozott. A kulákok, kupecek, naplopók és egyéb ellenséges semmirekellők másutt is ilyen aljas módszerrel, hazugsággal próbálják elámítani, a szövetkezeti vagyon széthordására csábítani a tagokat, s nem egy helyen megfélemlítéssel igyekeznek kilépésre bírni őket. Nagy Imre elvtárs kecskeméti felszólalásában foglalkozott az ilyen mesterkedésekkel, s határozottan kijelentette: «A szövetkezeti vagyon nem csokiszalmája, a törvény védelme alatt áll... Az ilyen ellenséges elemekkel szemben hatóságainknak, a szövetkezetek tagjainak is bátran és határozottan fel kell lépniük. A kormány is, a párt is, néh a köztársaságunk illetékes szervei is minden erejükkel és tekintélyükkel termelőszövetkezeti tagjaink mögött állnak, gondoskodásukkal és segítőkészségükkel támogatják őket. Ezekben a napokban, hetekben igen kemény munka vár mezőgazdaságunk dolgozóira, termelőszövetkezeti tagokra, egyénileg dolgozó parasztokra, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozóira egyaránt: az őszi szántás-veté® és betakarítás. A sok fontos teendő közt is a legfontosabb: a kenyérgabona vetése. Elsősorban a mostani jó munkától függ, milyen termést takarítunk be jövőre. Minél korábban vetjük el a búzát és a rozsot, s minél jobban ügyelünk a munka minőségére — annál több kenyere lesz dolgozó parasztságunknak és egész népünknek. Azokban a termelőszövetkezetekben — mint például a barcsi Vörös Csillagban és a rácalmási Vörös Októberben — ahol kizárták a lógosokat, a bújagatokat, a főkolomposokat, s felvilágosító munkával meggyőzték az ingadozókat a szövetkezeti út helyességéről , most ugrásszerűen meggyorsult az őszi munka.. Szövetkezeteink nem egy helyen már új belépőkkel is erősödnek. Termelőszövetkezeteink lássanak hozzá minden erővel az őszi vetéshez, dolgozzanak úgy, hogy terméseredményük a jövő nyáron az ország minden részében megcáfolhatatlanul igazolja a közös gazdálkodás fölényét. S a nagy termés egyúttal a bőség, a jómódú, vidám élet útja is termelőszövetkezeti tagságunk és egész népünk számára.