Szabad Nép, 1953. november (11. évfolyam, 305-334. szám)
1953-11-01 / 305. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM 305. SZÁMÁRA 10 FILLÉR VASÁRNAP, 1953 NOVEMBER 1 Az új Ázsia A világ legnagyobb földrésze évszázadokon át az elnyomott és kizsákmányolt gyarmati és félgyarmati népek börtöne volt. A gyarmatosító hatalmak a XVI. századtól kezdve kirabolták a Kelet kimeríthetetlen, kincsekben gazdag országait, bilincsbe verték Ázsia népeit. Az angolok leigázták jóformán az egész Közel-Keletet, Indiát, Malájföldet, a hollandok Indonéziát, a franciák Indokíriát. Kínát az angol, amerikai és japán imperialisták változtatták fél gyarmattá. Az imperialista rablógazdálkodás az egykor fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokat, így a hatalmas Kínát és Indiát, a minden évben megismétlődő, milliókat halálba kergető éhínség országává változtatta. A kultúra bölcsőjét, Keletet, az elmaradottság, a tudatlanság sötétségébe taszították. Hogy megkaparintsák a nyersanyagforrásokat, a tőkeelhelyezési és felvevőpiacokat, az olcsó munkaerőt , a maroknyi gyarmattartó száz- és százmillió ember életét tette Ázsiában elviselhetetlen pokollá. A Nagy Októberi Forradalom ragyogó győzelme az elnyomott keleti népeket felébresztette évszázados álmukból. Kelet gyarmatliga alatt szenvedő népei bekapcsolódtak az imperializmus elleni világméretű harcba. Az Októberi Forradalom nagy lehetőségeket és járható utakat nyitottmeg Kelet népei előtt. Ázsia első népei, amelyek az új, szabad élet útjára léptek, az orosz munkások segítségével rázták le magukról az elnyomó igát, s ma a Szovjetunió népeinek nagy családjában élnek. Korszakos fejlődésük: minden gyarmati nép számára reményteljes és buzdító példa. S a Szovjetunió — az első szocialista ország — az elnyomott, a szabadságukért küzdő népek biztos támasza, igaz ügyük fáradhatatlan védelmezője lett. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győzelme hatalmas lendületet adott a gyarmati népek szabadságharcának, s Ázsia is óriási történelmi változások színtere lett. Az új, szabad és független Ázsiáért folyó gigászi harcnak ma már nem lehet gátat vetni. Örökre elmúltak azok az idők, amikoraz imperialisták korlátlanul rendelkeztek Ázsia hatalmas országaival és népeivel. Az elnyomottak Ázsia sok országában fegyvert ragadtak, hogy elűzzék elnyomóikat. Győzedelmeskedett Kína nagyszerű forradalma, az ötszázmilliós kínai nép kivívta szabadságát. Nyolc éve harcol a vietnami néphadsereg a jól felszerelt francia gyarmati hadsereg ellen, s győzhetetlennek bizonyul. «Az indokínai háború nyolc esztendejének leghatalmasabb offenzívája», a francia gyarmatosítók újabb támadása — mint ezt a nyugati sajtó néhány nappal ezelőtt jelentette — ismét kudarcba fulladt. A hős koreai nép harca az amerikai agresszorok ellen az egész világnak megmutatta, hogy nincs olyan erő, amely megtörhetné azt a népet, amely saját kezébe veszi a sorsát. A Távol-Kelet e kis népe, a kínai népi önkéntesek testvéri segítségével vereséget mért a hatalmas, modern hadsereggel és hadifelszereléssel rendelkező amerikai imperialistákra, s szétoszlatta azt a hiedelmet, hogy az amerikai imperialisták legyőzhetetlenek. A gazdag Malájföldön, «a brit birodalom egyik kincsestárában» a népi felszabadító hadsereg fegyvereit 1948 júniusa óta semilyenerő sem tudta elhallgattatni. A «független» Fülöp-szigeteken, Amerika «minta-gyarmatán» a népi felszabadító hadsereg felszámolására nem egy amerikai terv végrehajtását kísérelték már meg, e hadsereg azonban lankadatlanul küzd népe szabadságának kivívásáért és számottevő területet szabadított fel. A szabadságharcosok ereje és győzhetetlensége abban rejlik, hogy népeik minden terror és megfélemlítés ellenére velük vannak, messzemenően támogatják őket, s hogy küzdelmüket erős, a dolgozók ügyével öszszeforrott kommunista pártok vezetik. A harcoló hazafiak ma már ,a legtöbb országban hadsereggé szerveződtek, katonai és politikai iskolákon képezik ki őket. A népi felszabadító hadseregek ereje és győzhetetlensége abban is rejlik, hogy részei annak a felszabadító mozgalomnak, amely egész Ázsiában folyik. Mindez beszédes bizonyítéka annak,, hogy azt új Ázsiában ■ gyökeresen megváltozott a helyzet, a népek széttörik az imperializmus rabláncait. Indiában, Burmában, Indonéziában, s más ázsiai országokban — annak ellenére, hogy ezek az országok nem tartoznak a béketáborhoz — a kormányok bizonyos fokig önálló politikát igyekeznek folytatni. Ebben az állásfogladásban nagy szerepet játszik az, hogy a Szovjetunió, a demokratikus és szocialista tábor békepolitikája óriási vonzóerőt gyakorol az ázsiai nemzetekre. Az ENSZ ülésein India, Burma és Indonézia képviselői nem egy kérdésben a Szovjetunió mellett, Amerika és a többi gyarmattartó hatalom ellen szavaztak. E három ország támogatta a Szovjetunió javaslatát az ENSZ új tagjainak felvétele kérdésében,állást foglalt a Szovjetuniónak és Indiának a koreai politikai értekezleten való részvétele mellett, javasolta akerekasztali-konferenciát. India, Burma és Indonézia kormányai sok területen igyekeznek baráti kapcsolatokat létesíteni a népi Kínával. Szasztroamidzsojo, az indonéz kormány miniszterelnöke kijelentette: kormánya támogatja a Kínai Népköztársaság tagságának elismerését az ENSZ-ben, minthogy a pekingi kormány igen jelentős helyet foglal el a nemzetközi politikában, és az indonéz kormány nagy súlyt helyez az indonézkínai kapcsolatok szorosabbra fűzésére. India miniszterelnöke, Nehru, foglalkozva az Ázsiában történt hatalmas változások jelentőségével s az imperialista hatalmak ezzel kapcsolatos magatartásával, a következőket mondotta: «Nem értették meg (az immerialistiák) a nagy változást, amely Ázsia megváltozásának és nagy, független országok keletkezésének témével a világon bekövetkezett ... Lehet-e kétsége valakinek Kína államának létezésetekintetében?... Mégis vannak emberek, akik azt mondják, hogy számukra ez az állam nem létezik. Különös dolog, hogy Európában és Amerikában nem értik meg az óriási változásokat és óriási erjedést Ázsiában. Ázsia egyes felszabadult országaiban, így elsősorban a Kínai Népköztársaságban, az új, a szabad élet építéséért folyik már nagyszerű munka. Kína ipara és mezőgazdaságai rohamos fejlődésnek indult, s ragyogó távlatok állnak előtte. Kína,fiai és lányai első ötéves tervükön dolgoznak, hatalmas, korszerű ipari üzemeket létesítenek szerte az óriási országban. Az egyre gazdagabb termés érdekében szabályozzák a folyókat, erőműveket, öntözőműveket építenek. A kínai nép új életét biztosan védi a hosszú forradalomban és polgárháborúban megedződött, korszerű fegyverzettel rendelkező néphadsereg. A Szovjetunió és Kína nagy barátsága, Ázsia és az egész világ békéjének hatalmas tényezője. Kína győzelme tovább forradalmasította Keletet és a gyarmati rendszert alapjaiban rázkódtatta meg. Lenin szavai ma időszerűbbek, mint valaha: «A harc kimenetelét végeredményben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kína stb. — a világ lakosságának óriási többsége, Ázsia tetemes része már szabad, s a többi országban — mint ezt az események bizonyítják — a felszabadításért folyó harc rendkívül gyorsan halad. Az ázsiai népek újjászületése félelemmel tölti el az Egyesült Államok agresszív köreit, amelyek minden eszközt felhasználva megpróbálják visszaforgatni a történelem „kerekét. Ezért nem ismerik el, a kínai, nagyf hatalmat és próbálkoznak elszigetelésével*, ezért avatkoznak be durván a keleti államok belügyeibe, ezért szítanak háborút az ázsiai népek között. Az amerikai imperialisták az Ázsiában gyűlölt é® megvetett bábok, Cseng Kaj-sek, Li Szín Man, Bao Daj és a többiek segítségével akarják végrehajtani agressziós cselekedeteiket. Az amerikai imperialisták cselszövései arra irányulnak, hogy felborítsák a koreai fegyverszünetet, hogy kiélezzék a helyzetet. Ázsiában Dulles és Navarre kidolgozták az indokínai hadműveletek kiszélesítésének tervét is. Az Egyesült Államok 400, majd pótlólag 385 millió dollárt juttatott Franciaországnak a vietnami nép ellen folyó szennyes háború céljaira. A nemrég lejátszódott iráni puccs, amelynek egyik fő célja Irán demokratikus fejlődésének meggátlása, szintén az amerikai imperialisták műve — , minden ázsiai nép szabadságát fenyegeti. Nehéz, nagy küzdelem áll Ázsia népei előtt, ha meg akarják akadályozni az amerikai agresszorok terveit, ha meg akarják védeni a békét Keleten, ha ki akarják harcolni egész Ázsia szabadságát. De a népek elszánt akarata, hogy e küzdelmet győzelmesen fejezik be. Bárki próbálja is megakadályozni Kelet népeinek hősi küzdelmét, vereséget szenved, mert nincs olyan erő, amely az öntudatra ébredő, a demokrácia és a szocializmus táborának rokonszenvétől támogatott ázsiai százmilliók felszabadulását sokáig feltartóztathatja. S az új Ázsia megszületése még inkább, még döntőbben megváltoztatja a nemzetközi erőviszonyokat a haladás és a béke Szovjetunió vezette tábora javára. Az új Ázsia megszületése: a béke és a haladás erőinek hatalmas győzelme. AZ ŐSZI MUNKA HÍREI Tavaly ősszel a jászapáti járásban sok helyen késtek az ősziek vetésével. A dolgozó parasztok a késői vetésnek az aratáskor látták kárát, azokról a területekről, amelyeken későn vetettek kevesebb ,téréstényt takarítottak be. Okulva ezen, az idén jól felkészültek az őszi munkára Minden község párosversenyben dolgozott. Október 20—25-ig 5500 holdon vetették el a búzát a járásban. Ekkor még 4306 hold volt hátra, a tervteljesítésből. A versenyben Tiszasüly község vívta ki az első helyet. Csütörtökön elsőként jelentette, hogy teljesítette a Vetés tervét. Pénteken délig hasonló, jelentés érkezett a járás minden községéből. A járás október 29-ig 72 százalékra teljesítette a mélyszántás tervét is. ★ Petrik János és VajdaJános lepsényi traktorosok az enyingi Béke termelőszövetkezet földjein végzik a talajmunkát. Nagy gondot okozott a traktorosoknak, hogy a termelőszövetkezet 30 hold földről nem tudta időben betakarítani a kukoricaszárat és így ezen a területen a vetőszántást és a vetést sem lehetett megkezdeni. A traktorosok javaslatára a gépállomás segített a termelőszövetkezetnek. A gépállomás kombájnját már előbb átalakították kukoricaszárvágásra, szecskázásra, s kölcsönkérték a dégi gépállomás gyűjtőkocsiját. Ezután a gépállomás, dolgozói megkezdték a kukoricaszár betakarítását, így segítették a termelőszövetkezetet, hogy az utolsó napokban elvégezhesse a vetési mimikákat. ★ Tolna megyében még mindig vontatottan halad az őszi kalászosok vetése. A megye járásai közül a gyönki járás van az első helyen, de itt is még csak félig teljesítették a búzavetés tervét. A járás területén mindössze hét termelőszövetkezet és Szakadát községvégzett a vetéssel. A szakadáti Arany Kalász termelőszövetkezet tagjai 150 holdon keresztsorosan vetették el az őszi kalászosokat. ★ A csongrád megyei gépállomások az őszi szántás-vetés megkezdése óta az utolsók között vannak. A megyében húsz gépállomás van, de csak Nagy Sámuel, a makói, gépállomás traktorosa alkalmazza az óragrafikonos szántást. Nagy Sámuel ezelőtt egy-egy dekádban soha sem szántott fel 30 holdnál többet. Két héttel ezelőtt rátért az óragrafikon szerinti szántásra, s most az utolsó tíz nap alatt R—35-ös traktorával 47 holdat művelt meg. A régi 3,8 normálholdas átlagteljesítményével szemben naponta átlag 5,8 normálholdat művel meg. Keresete is növekedett: tíz nap alatt 765 forintot kapott. A mosőgépipar sztahanovistáinak országos tanácskozása Szombaton a kohó- és gépipari minisztériumban a mezőgépipar legkiválóbb sztahanovistái megvitatták iparáguk időszerű kérdéseit. Főleg a sztahanovista munkamódszerek elterjesztéséről volt szó. A tanácskozáson részvevő sztahanovisták megfogadják, hogy üzemükbe visszatérve, maguk mellé vesznek három-négy olyan dolgozót, akinek teljesítménye nem éri el a 100 százalékot és munkamódszerük átadásával kevésbbé képzett szó.tarsaiknak lehetővé teszika jobb eredmények elérését. A sztahanovistáik határozata kimondja: a mezőgépipar dolgozói mindent elkövetnek, hogy minnél több kombájnt, ekét, fűkaszát, négyzetesvetőgépet, kazatozót, traktor-kultivátort adjanak mezőgazdaságunknak. ☆ HAZÁNK EGY NAPJA * Ózd és Diósgyőr kohászai az ünnepi műszakra készülnek , Miskolc, október 31. A két híres versenytárs, Ózd és Diósgyőr kohászai lelkesen készülnek a hétfőn kezdődő ünnepi műszakra. A diósgyőri martinászok elhatározták, hogy a következő tíz nap alatt 568 tonna acélt termelnek terven felül. Az ózdi martinászok elsősorban azért küzdenek majd, hogy a minőségi programmot a jelenlegi 87 százalék helyett legalább 90 százalékra teljesítsék, javítsák az acél hengerelhetőségét. A diósgyőri durvahengerészek tíz nap alatt száz tonna acélt hengerelnek terven felül. Az ózdi durvahengerdében ebben az időszakban egy mélykemencét nyolc nap helyett tíz nap alatt átépítenek. Szombati jelentés szerint Ózd és Diósgyőr párosversenyéhez a csepeli kohászok is csatlakoztak. . I sacatitlii sajBolykert Tatabánya, október 31. Szombaton reggel már csak egy százalék hiányzott a Tatabányai Szénbányászati Tröszt októberi tervének teljesítéséhez. A tatabányai bányászok csütörtökön kezdtékmeg az ünnepi műszakot és azóta mindennap jó eredményekkel segítik letörjeszteni a tröszt adósságát. Csütörtök óta tizenegy akna tornyán fénylik a napi terv túlteljesítését hirdető vörös csillag. A szombat délelőtti műszakban ismét jó eredményeket értek el. A VI-os akna 173, a X-es 150, a Villas 139, a XI-es akna 120 százalékra teljesítette délelőtti tervét. A tröszt eredménye 114,5 százalék volt. A szombati harmadik műszak bányászai azzal az elhatározással indultak munkába, hogy vasárnap reggelre a Tatabányai Szénbányászati Tröszt ne csak teljesítse, hanem túl is teljesítse októberi tervét. A fiatalok készülnek a fémgyűjtésre Szeged, október 31. A szegedi 600-as ipari tanulóintézet fiataljai készülnek a novemberi fémgyűjtésre. ■Már régebben is kitlintek jó munkájukkal: a legutóbbi fémgyűjtés alkalmává, például több mint 100 mázsa vasat és színesfémest szállítottak az átvevőhelyre. . Az ipari tanulók most kutatóbrigádot alakítottak, s ez már számos «lelőhelyre» bukkkant a Tiszaparton. Szegedtől Algyőig mintegy 10 kilométeres távolságban «átfésülték» a tüzeseket. Az egyik helyen a kutatók az iszapos földbena háborúban lezuhant repülőgép roncsait találták meg. Nemsokára száz ipari tanuló kezd hozzá a kiemeléséhez. Megérkezett Komlóra a kinti homok Komló, október 31. Öt hónap megfeszített munkájának eredményét ünnepelték szombaton Komlón. Ezen a napon érkezett meg Hirdről a komlói bányák iszapolásához szükséges homokot szállító első ,szerelvény. A csaknem 12 kilométeres keskenynyomtávú vasút síneinek lefektetésével a felajánlott 56 helyett 35 nap alatt készültek el a Betonútépítő Vállalat dolgozói. A hirdi homokkal teli csilléket 60 méter hosszú döntőhídról 32 köbméteres iszaptérségbe ürítik, innen a IIlas légaknán át csöveken továbbítják a bányába. A homok csaknem 8 kilométer hosszú csőhálózaton jut a fejtésekhez. Megnyílt a bélyegkiállítás A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége október 31-től november 8-ig bélyegkiállítást rendez Budapesten (Sztálin út 3.) A kiállítás ünnepélyes megnyitása szombaton délután volt. A hét teremben a magyar bélyegeken kívül a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és más országok bélyegsorozatait mutatják be. A kiállítás tartamaalatt a helyszínen alkalmi postahivatalműködik. A posta egy- és kétforintos bélyeget hozott forgalomba a bélyegnapra, egy, illetve kétforintos felárral. A kisipari szövetkezetek és a dolgozó kisiparosok fokozott állami támogatása (2. oldal) Almási István: Süvegjártó Mihály másfél esztendeje (2. oldal) Fokozott gondoskodást a bányászokról (2. oldal) Miről írnak testvérpártjaink lapjai? (2. oldal) A MAI SZÁMBAN A «Zsenminzsibao» vezércikke a kínaijapán kapcsolatokról és egy kínai-japán szerződés lehetőségeiről (3. oldal) Az operett játékstílusáról — Megjegyzések a «Boci-boci tarka» előadásához (3. oldal) Leningrád történelmi emlékeinél — Írta: Sz. Garin (3. oldal) Jugoszlávia a parlamenti választások előtt (4. oldal) Az olasz kormány nem nyújt megfelelő segítséget az árvízkárosult lakosságnak — A «Szabad Nép» olaszországi tudósítójától (4. oldal) Külpolitikai jegyzetek — Hetedíziglen ... (4. oldal) A szovjet sakkiskola újabb nagy sikere (4. oldal) A minisztertanács ülésén A minisztertanács határozatot hozott a családi pótlékról szóló rendelet egyes rendelkezései és a betegségi biztosításra vonatkozó jogszabályok módosításáról, «A minisztertanács és a DISZ Vörös Vándorzászlaja» alapításáról, «Ybl Miklós» építőművészeti díj alapításáról. A minisztertanács a családos dolgozók helyzetének további javítása érdekében i módosította a dolgozók családi pótlékra való jogosultságának több szabályát. Így a határozat kimondja, hogy a munkaviszony megszakításától függetlenül megilleti a dolgozót a családi pótlék arra a naptári hónapra, amelyben legalább 21 napot — ha mezőgazdasági munkás, legalább 18 napot — dolgozott. A minisztertanács határozata több szempontból módosította és kedvezőbbé tette a termelőszövetkezeti tagok családipótlékra való jogosultságát is. Így például a jogosultsághoz megkívánt munkaegységekbe fél munkaegységben kell számításba venni minden olyan munkanapot, amelyet a tagállami vagy társadalmi szervek egésznapos iskoláin, tanfolyamain vagy katonai szolgálatban töltött el. Jelenleg az iparban vagy egyéb területen alkalmazásban lévő dolgozó termelőszövetkezetbe való belépését könnyíti meg az a rendelkezés, amely szerint annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki belépése előtt közvetlenül 6 hónapig családi pótlékban részesült és az év utolsó 4 hónapjában lépett be a szövetkezetbe, a következő évben az előírt munkaegység teljesítésének igazolása nélkül is jár családi pótlék — az egyéb feltételek fennállása esetén. A határozat alapján a dolgozó nőknél — akiknek férjük nincsen vagy meghalt — a gyermekeik után járó családi pótlék az árvaellátás összegébe ezentúl nem számítható be, azt ezen felül kapják. * A minisztertanács — eleget téve a dolgozók jogos kívánságának — módosította a betegségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit. A határozat a betegségi biztosítás szolgáltatásait kiterjeszti a biztosítottáltal eltartottnevelt gyermekekre, az eddigi 7 nappal szemben .30 napban állapítja meg azt a munkamegszakítást, amely mellett a munkaviszonyt a betegségi biztosítás szempontjából" folyamatosnak )kell tekinteni; biztosítja, hogy a vasárnap is működő üzemekben dolgozók betegség esetén ezentúl vasárnapra is kapjanak táppénzt; a kórházban vagy szülőotthonban ápolt dolgozó nők terhességi és gyermekágyi segélyét a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra emeli; meghosszabbítja a gyermekkori reumás szívbetegségben szenvedő gyermekek kórházi ápolási idejét, kimondja, hogy a temetési segélyből semilyen címen, táppénzből pedig csak a tartásdíjat, a gyermektelenségi adót és a társadalombiztosításnak okozott kárt lehet levonni és azt is csak megállapított mértékben.. A rendelet egyúttal kiküszöböl a biztosítás terén még fellelhető több bürokratikus intézkedést. A minisztertanács — a DISZ javaslatára— a szocialista »versenyben legjobb eredményt elért vas-, építő-és bányaipari tanulóintézetek jutalmazására «A minisztertanács és a DISZ Vörös Vándorzászlaja» elnevezésű vándorzászlót alapított. Az első helyezést elért intézetek a vándorzászlón kívül a minisztertanács és a DISZ oklevelét és10—10 ezer forint pénzjutalmat, a második és harmadik helyezettek oklevelet és 5—5 ezer, illetve 3—3 ezer forint jutalmat kapnak. A jutalmakat a DISZ, a SZOT és az MTH képviselőiből álló bizottság javaslata alapján évenként két alkalommal, április 4-én és a tanév végén adják át a szocialista versenyben kitűnt intézeteknek. A kiemelkedő szocialista-realista építészeti és városépítészeti alkotások tervezőinek, vallamint az ilyen tárgyú, tudományos munkák szerzőinek kitüntetésére és az alkotókedv serkentésére . a minisztertanács «Ybl Miklós» építőművészeti díj elnevezéssel díjat alapított. A kiváló építészeti teljesítmények jutalmazására évenként 6 darab I. fokozatú, egyenként 7 ezer forintos és 6. darab II. fokozatú, egyenként 5 ezer forintos díj kerül kiosztásra. A díjak odaítéléséről — a Magyar Építőművészek Szövetségének meghallgatásával — a minisztertanács dönt. (MTI) Az MDP Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1953 október 31-én kibővített ülést tartott, melyen megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját a júniusi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról s a párt további feladatairól. A beszámolót Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztette elő. Beható vita után a beszámoló alapján a kibővített ülés egyhangúlag határozatot fogadott el. ..................... . A Központi Vezetőség elhatározta, hogy 1954 áprilisára összehívja a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusát. A Politikai Bizottság javaslatot terjesztett elő a pártvezetőségek és pártválasztmányok jövő év elején történő újjáválasztásáról. Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolója alapján a kibővített ülés a javaslatot elfogadta, s a kérdésben megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség Apró Antal elvtársat beválasztotta a Politikai Bizottság tagjai sorába. Budapest, 1953 október 31. Az RM Szerszámgépgyár kísérleti üzemében két hónappal a kitűzött határidő előtt elkészült az első S- 10-es hidraulikus egyengető sajtológép. Képünkön Várnai Kálmán sztahanovista és Neuwirth Ferenc, a gép szerelői, valamint Pozdek János művezető beállítja az új sajtológépet. (Makai Margit felvétele) Klement Gottwald-gyári szerelők kiváló teljesítménye (Tudósítónktól.) A Klement Gottwald-gyárban igen jó híre van a Tartós Béke-brigádnak. A brigád tagjai hazai és külföldi erőművek, alállomások részére szerelnek nagyfeszültségű szabadtéri kapcsolókat. Ebben a hónapban hét kapcsolóegység elkészítése volt a feladatuk. Egyenletes ütemben, 160—170 százalékos átlagteljesítménnyel haladt a szerelés. Kedden azonban, úgy látszott, hogy a hetedik nagyfeszültségű kapcsoló elkészülésére alig van remény, mert a hozzávaló öntvények nem érkeztek meg a Ganz Vagongyárból. Október 29-én a műszaki vezetők, elhatározták, hogy ha törik, ha szakad, megszerzik az öntvényeket, a Tartós Békebrigád tagjai pedig vállalták, hogy 780 óra helyett mintegy 300 óra alatt összeszerelik a kapcsolóegységet. Még aznap reggel valóban megérkezett a hetes kapcsoló első pólusoszlopához szükséges öntvényszekrény. Délután meghozták a második, oszlop öntvényét is. Meggyorsult a munkatempó. Pénteken, munkakezdéskor, a harmadik oszlop öntvényének még híre-hamva sem volt. Végre délelőtt fél 10-kor Várkonyi elvtárs, a brigádvezető sugárzó arccal sütött be a szerelőkhöz: «Megérkezett az utolsó öntvény is». Aki csak tehette, sietett, hogy segítsen leemelni a többmázsás alkatrészt. Szombaton délután a szerelőcsarnokban görgősállványokon sorakoztak egymás mellett az öt méternél is magasabb, ötnyi vastag, porcelánból és öntöttvasból épített pólusoszlopok — közöttük a hetedik kapcsolóegység oszlopai is. A brigád történetében ez volt az egyik leggyorsabb szerelés. Bank Gyula, a bácsmegyei tanács főagronómusa: Használjunk ki minden percet a vetésre . Bács-Kiskun megye súlyosan elmaradt az őszi munkában. Az idő most már nagyon sürget. Minden nap, amellyel késik az őszigabona vetése, nagy termésveszteséget, hatalmas károkat okozhat a termelőknek és az egész országnak. De az a termelő, aki gyorsan befejezi a vetést, nyert, jövőre jóval többet takaríthat majd be. Erre megyénkben nagyon sok példa van. Tiszakécskén például tavaly november első napjaiban elvetették a kenyérgabona zömét. A község termésátlaga két és fél mázsával volt több, mint Jászszentlászlóé, ahol csak november 20-ig végezték el a vetést. Mi a magyarázata, hogynagyjából azonos viszonyok között a korábbi vetés ennyivel több termést ad? Elsősorban az, hogy az idejében elvetett gabona még a tél beállta előtt jól bokrosodik, s így minden egyes magból legalább 5—6 kalász fejlődik. A kései vetésnél viszont egy-egy mag csupán egy-két halászt nevel, mert a vetés a tél beálltáig nem bokrosodik megfelelően. A késői vetésnél sokkal kedvezőtlenebb a mag csírázása, mert a hűvösebb időjárás miatt a talaj hőmérséklete nem megfelelő. Bár a korai vetés előnyeit ismerik a dolgozó parasztok, mégis megyeszerte igen sok I gazda azt mondja: «Száraz a föld, várom az I esőt és majd akkor vetem el a gabonát, ha elég nedves lesz a talaj». Valóban: a talaj eléggé száraz, de nem annyira, hogy gondos munkával ne készíthetnénk megfelelő magágyat. A szántás többszöri fogasolásával és hengerezésével ezt a megyében mindenütt el lehet érni. Az ezzel járó többletmunka bőségesen megtérül a jövő évi betakarításkor. Ha csak egy mázsává, nő holdanként a gabona termése — szabadpiaci áron számítva 250 forinthoz jut a dolgozó paraszt. Egy tizenkét holdas dolgozó parasztnak tehát, akinek megyénkben mintegy öt holdon kell kenyérgabonát vetnie, 1250 forint többletbevétele lesz, ha azoknal elvet.. A tavalyi vetés tapasztalatai is arra figyelmeztetnek, hogy ne várjunk az esőre. Tavaly több helyen sárba vetettek a megyében Ez nagyon igénybe vette az ember, a gép vagy az igásállatok erejét A sáros talaj tömődötté vált, s a növény igen gyengén fejlődött, kevesebbet termett. Ne bízzuk magunkat sehol sem az időjárás szeszélyeire! Az esőlesés azért is káros, mert ha megjön az őszi csapadékos idő és nem lesz földben a mag, hetekkel visszavethetjük a búza fejlődését. De ahol az eső földben találja a magot, ott a növény gyorsan kikel és erőteljesen fejlődik. Elsősorban az agronómusok feladata, hogy mindezeket megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak. Sajnos, megyénkben ,jónéhány szakember nem értette meg ezt a feladatát* Deli Péter, a kalocsai járási tanács főagronómusa ■ például ahelyett, hogy kisgyűléseken, s a dolgozó parasztokkal valóSzemélyes beszélgetéseken ismertetné a gyors vetés előnyeit és helyes agrotechnikáját, az íróasztal mellett ül és aktákat gyárt. Pedig az agrokómus szép hivatása és egyben kötelessége is, hogy most, amikor az ország kenyeréért, a falu jólétéért folyik a harc, ott legyen mindenütt, ahol szükség van szakértelmére, segítse a dolgozó parasztokait a vetés gyors befejezésében. A gyors vetésre mindenütt megvan ,a lehetőség. Ezt mutatja, hogy például Lajosmizsén — ahol a talaj semmivel sem alkalmasabb a munkára, mint a megye más részein — a dolgozó parasztok határidő előtt elvetettek. Kövesse a falu népe az ilyen példáikat, vessen el minden dolgozó paraszt minél előbb, használjunk ki minden percet a vetésre. Kiki maga látja majd hasznát, s hozzájárul ahhoz is, hogy több legyen a nép kenyere. A minisztertanács határozata a helyi ipar munkájának megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a helyi ipar helyzetével és megállapította, hogy bár a helyi, állami és szövetkezeti ipar az utóbbi két esztendőben jelentősen fejlődött és termelése 570 százalékkal emelkedett, az eredmények ellenére a lakosság helyi szükségleteinek maradéktalan melegítését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság ellátásának további javítása érdekében, a minisztertanács határozata kimondja, hogy a tanácsoknak, az állami helyi ipar fejlesztése mellett, fokozniok kell munkájukat a kisipari szövetkezetek állami támogatása, termelőmunkájuk tervszerűségének segítése terén és ugyanakkor biztosítaniok kell a magánkisipar munkájának fellendítését is. Fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a helyi ipar döntően a közületek rendeléseit elégíti ki. A helyi iparnak — kiegészítve az országos ipar termelését — elsősorban a lakosság szükségleteire kell dolgozni. Tovább kell fejleszteni a helyi értékesítés kialakult formáit. Lehetővé kell tenni, hogy a kisipari szövetkezetek árucikkeiket közvetlenül, bolti hálózat útján, piacokon és vásárokon, forgalmas helyeken létesítendő áruházakban hozhassák forgalomba. A helyi ipar javító- és szolgáltatótevékenységét elsősorban az iparjogosítványok kiadásával kell megjavítani. Különösen vonatkozik ez az olyan szakmákra, amelyeknél a lakossággal, való közvetlen kapcsolatnak, a kiterjedt hálózatnak nagy jelentősége van, s csak így biztosítható a lakosság gyors és olcsó kiszolgálása. A minisztertanács határozata kiterjed az ipari szövetkezetek politikai, gazdasági és pénzügyimegerősítésére is. A határozat értelmében a többi között a kisipari szövetkezeteknél 1954 január 1-től rendezni kell az álló- és forgóalapokat, és a "forgóalapok feltöltésére százmillió forint középlejáratú hitelt kell biztosítani, mintegy tíz százalékkal csökkenteni kell azoknak a kisipari szövetkezeteknek a jövedelemadóját, amelyek döntően a lakosság részére dolgoznak. Egyes szakmákban — például cipőjavítás — a forgalmi adót már ez évben csökkenteni kell. Azokat az állami ingatlanokat, amelyeket a kisipari, szövetkezetek használnak, részükre térítés ellenében át lehet adni. A térítés évi összege a korábbi bérleti díjat általában nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának megélénkítése érdekében a minisztertanács határozatot hozott az új iparjogosítványok elbírálásának meggyorsítására és a kisiparosok munkához szükséges anyagellátásának biztosítására. A határozat továbbá lehetővé teszi, hogy egyes szakmákban — ahol ezt a szakma jellege megköveteli — a magánkisiparosok ipari tanulót tarthassanak. A magánkisiparosokat —1 0 Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet útján — az önkéntesség elve alapján be lehet vonni 0 kölcsönös biztosítás intézményébe. A határozat értelmében 0 mezőgazdasági ingatlannal rendelkező ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok — ha 0 földet maguk vagy családjuk műveli — földjük után úgy adóznak, mint a dolgozó parasztok. A minisztertanács határozata, amellett, hogy növeli az ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok jövedelmét, további jelentős lépést jelent a lakosság mindennapi szükségleteinek fokozott kielégítése, a fogyasztási cikkek mennyiségének és választékárak növelése terén. (MTI)