Szabad Nép, 1954. február (12. évfolyam, 32-59. szám)

1954-02-01 / 32. szám

AZ ORSZÁGOS NŐKONFERENCIA VASÁRNAPI TANÁCSKOZÁSAI Vasárnap reggel az építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában folytatódtak az országos nőkonferencia tanácskozásai. A második napon felszólaltak: Valcsik Jánosné bajai szervezőtitkár, Bakner Ferencné a karcagi Szabadság termelőszövetkezet tagja, Rizner Zoltánné ózdi városi MNDSZ-titkár, Gál Mihályné sztálinvárosi vegyésztechnikus, Fodor Imrénné háziasszony, IV. kerületi is­kolafelelős, dr. Kapitány Erzsébet szom­bathelyi orvosnő, Gyapjas Jánosné hetény­­egyházi egyénileg dolgozó parasztasszony, Aczkov Szlavkóné délszláv parasztasszony, az újszentiváni Szabad Föld tsz csapat­vezetője, Juhász Imréné, a szolnok megyei tanács elnöke, Drexler Istvánná, a Magyar Acélárugyár MNDSZ-titkára, Bán László­nné, a halásztelki Szabad Május tsz tagja, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Kurucz Józsefné tiszaeszlári, Mol­nár F. Terézia szentesi küldött, Fodor Já­nosné sarkadi agronómus, Fodor Józsefné, a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Válla­lat dolgozója, Barta Jánosné bélapátfalvi egyénileg dolgozó középparasztasszony, Ber­zsenyi Boldizsárné sármelléki egyénileg dolgozó parasztasszony, Zab Ferencné so­­rokpolányi egyénileg dolgozó parasztasz­­szony, Gerencsér Rozália, az ácsi gépállo­más sztahanovista traktoristája, Nagy Mar­git nagybátonyi küldött, Dudás Mária potányi délszláv középparasztasszony, Biki Imréné, a pécsi orvostudományi egyetem tanársegéde, Árvai Dezsőnné, az MNDSZ heves megyei titkára, Szikora Istvánné csor­­vási MNDSZ-titkár, Ratkó Anna, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának titkára, Hüvelyi Józsefné, a nagykanizsai Vörös Csillag tsz dolgozója, Biró Bertalanná, a fehérgyarmati Győzelem termelőszövetke­zet tagja, dr. Kovács Lajos, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára, Lukács Mihályné pest­megyei küldött, Pokner Mihályné putnok­­bányatelepi bányászasszony, Balázs József­né újszentmargitai egyénileg dolgozó pa­rasztasszony, Osvald Emilia, a Lovászi Kő­olajtermelő Vállalat vezető geológusa,, Fertő Jánosné pécs-meszestelepi bányászfeleség, Herceg Jánosné nemesgulácsi és Pék Já­­nosné sükösdi középparasztasszony, Rosen­berg Pálné, a salgótarjáni MNDSZ-szerve­­zet titkára. A felszólalásokra Vass Istvánné, a Ma­gyar Nők Demokratikus Szövetségének fő­titkára válaszolt. Ezután felolvasták az or­szágos nőkonferenciának a magyar nőkhöz intézett felhívását, majd Pála Károlyné, a jelölőbizottság elnöke beterjesztette a je­lölőbizottság javaslatát az MNDSZ orszá­gos elnökségének tagjaira és póttagjaira. A javaslatot a részvevők egyhangú lelke­sedéssel elfogadták. A konferenciát Erdei Lászlóné zárta be.­pünk növekvő igényeinek több, jobb minő­ségű és olcsóbb közszükségleti cikkekkel való folyamatos kielégítését. Állami gazdaságok, gépállomások, ter­melőszövetkezetek dolgozó női, egyénileg gazdálkodó parasztasszonyok! A jólét eme­lésében, a mezőgazdaság felvirágoztatásá­ban nagy szerep jut a ti lelkes, szorgalmas munkátoknak. Derekasan vegyétek ki ré­szeteket az őszi gabona ápolásában, a ta­vasziak elvetésében, a tavaszi növényápo­lásban. Különösen a zöldségfélék, a gyü­mölcs, a kapásnövények termelésének meg­javításával, gazdag állat- és baromfiállo­mány megteremtésével járulhattak hozzá saját magatok, családotok és egyúttal egész népünk jólétének emeléséhez. Értelmiségi pályán dolgozó nők! Népünk­nek ma inkább, mint bármikor szüksége van a tudományos munkát végző, kulturá­lis vonalon tevékenykedő nők, a gyerme­keinket nevelő pedagógusok, az egészsé­günk felett őrködő orvosnők, a mérnöknők, a női technikusok, agronómusok odaadó alkotómunkájára. Elmélyülten, bátor, nagy­vonalú kezdeményezésekkel, ismereteitek állandó bővítésével és tudásotok gyakorlati hasznosításával mozdítsátok elő népünk egyre teljesebb anyagi, kulturális és szo­ciális ellátottságát. Háziasszonyok, anyák, feleségek! Kor­mányunk számít Teátok programmjának megvalósításában. Gyermekeiteket nevelve, családotokat gondozva járultak hozzá ah­hoz, hogy a magyar ifjúság fegyelmezett, erkölcsös és munkaszerető legyen, hogy férjetek a pihenés óráit kellemes családi otthonban tölthesse el. Magyar asszonyok! Ne feledjétek egy percre sem: minden gonddal, amit hazá­tokért viseltek, minden munkával, amely­­lyel hazátokat építitek, egyben a béke egyik országát erősítitek. Száz- és száz­millió asszony van a világon, akik­ velünk együtt minden munkára és tettre készek azért, hogy a nagyhatalmak közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék, hogy a béke fennmaradjon és tartós le­gyen. Ránk, a Szovjetunió és a felszabadult országok asszonyaira tekintenek a kapita­lista országokban, a gyarmatokon élő nők százmilliós tömegei. A mi munkánktól, si­kereinktől várják a példát és buzdítást, tőlünk várják elsősorban a biztosítékát an­nak, hogy a békéért folyó harc, a világ né­peinek ez a nagyszerű küzdelme újabb meg újabb győzelmekhez vezet, úgy kell dolgoznunk mindig és mindenütt, hogy méltók legyünk erre a bizalomra. Magyar nők! Közös erővel valósítsuk meg nagy célkitűzéseinket, a béke, a mun­ka, a jólét programmját, teremtsük meg a gyermekek, anyák, családok még boldo­gabb életét! Az országos nőkonferencia felhívása a magyar nőkhöz 141 a.7. orsz­ágos nőkonferencia részvevői. ' niin l- rtni-ol-i­n inércipinek t.nhh inhhrrti'. Mi, az országos nőkonferencia részvevői, üzemek, gyárak gépei mellől, falvakból és tanyákról, iskolák katedrái, hivatalok író­asztalai mellől, a családi otthonok köréből gyűltünk össze, hogy társnőink bizalmából, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek asz­­szonyainak és leányainak küldöttjeiként tiszta szívvel elmondjuk, okos szóval meg­beszéljük közös dolgainkat. Elsősorban azt: mit tehetünk, mit kell tennünk nekünk, magyar nőknek a kormányprogramm mi­előbbi megvalósításáért, családunk, gyer­mekeink boldogabb életének megteremté­séért, szép hazánk felvirágoztatásáért; mit tehetünk, mit kell tennünk, mindnyájunk közös kincsének, a békének megőrzéséért, megvédéséért! Konferenciánk munkájának legapróbb részleteit is ezek a gondolatok hatották át. Megértettük, hogy célkitűzéseink az egész magyar nép legmélyebb vágyaival, leg­szebb törekvéseivel fonódnak össze meg­bonthatatlan egységbe. Megértettük, hogy nálunk a békéért küzdeni azt is jelenti: erősíteni, oltalmazni népi demokratikus rendszerünket, amelynek szabadságunkat, emberségesebb életünket, felemelkedésün­ket köszönhetjük. És népünk jólétén mun­kálkodni, szeretteink boldogabb életéért küzdeni azt is jelenti: védeni, oltalmazni a béke szent ügyét. Most, amikor tanácskozásunk végéhez értünk és visszatérünk otthonainkba, mun­kahelyünkre, hogy megnövekedett erővel, ügyünk, munkánk igazába vetett szilárd hittel lássunk hozzá sok teendőnkhöz, fel­hívással fordulunk minden magyar asz­­szonyhoz és leányhoz. Arra szólítjuk fel őket, hogy minden eddiginél lelkesebben, öntudatosabban vegyék ki részüket népünk mostani nagy feladatainak valóraváltásá­­ban. A kormányprogramm nagyszerű táv­latai a népjólét emelésével kapcsolatban a legmesszebbmenőkig érintik a magyar nő­ket, feleségeket,­édesanyákat is, és mun­kára, harcra sorakoztatják őket e nagy cé­lok érdekében. Magyar asszonyok! A kormány pro­­grammjában boldog életetekről, családotok jólétéről, gyermekeitek jövőjéről van szó. Minden erőtökkel, tehetségetekkel, szíve­tek minden melegével segítsétek ti is győ­zelemre pártunk és kormányunk nagysza­bású célkitűzéseit, üzemek és gyárak munkásnői! A ma­gyar ipar, különösen a könnyű- és élelmi­szeripar nem nélkülözheti a nők ügyes ke­zeit, hozzáértését, találékonyságát, lelkes tettvágyát és jó ízlését. Szüntelenül har­coljatok a termékek minőségi javításáért, állítsatok elő több élelmiszert és közszük­ségleti cikket. Takarékossággal, selejtmen­­tes munkával, újításokkal csökkentsétek az áruk önköltségét és biztosítsátok ti is ne- Kitüntetések a sajtó napja alkalmából A sajtó napja alkalmából a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa tíz újságírónak ki­tüntetést adományozott. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke nyújtotta át. Rámutatott arra, hogy hazánkban, amely az urak or­szágából a dolgozók hazája lett, sajtónk szabadon szolgálja a nép ügyét, hirdeti az igazságot, szabadon bírálhat, sőt egyenesen kötelessége, hogy megkeresse és feltárja a hiányosságokat. A sajtó elsőrendű eszköze a tömegekkel való kapcsolat megerősítésé­nek, s a kormányprogramm végrehajtását nagy mértékben elősegítheti. A magyar sajtó valamennyi dolgozójának szívből kí­vánom — mondotta — hogy további nagy sikereket érjenek el a békeharc és az or­szágépítés elősegítése terén. A Munka Érdemrendet kapta: Gondos Ernő, Kővári Péter, Novobáczky Sándor, A külügyminisztérium, tájékoztatási fő­osztálya közli: ~~ A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyai megállapodtak abban, hogy a két or­szág között már megalapozott politikai, Oroszi István, Orosz Nándor, Puszta György, Vadász Ferenc. A Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki Gáli Sándort, Nagy Istvánt és Suha An­dort. A kitüntetettek nevében Oroszi István mondott köszönetet. Hangsúlyozta, hogy a jövőben még odaadóbban, még nagyobb lelkesedéssel, fáradhatatlanul szolgálják a dolgozó nép ügyét. Vasárnap este a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége székházában baráti talál­kozót rendeztek a sajtó napja alkalmából. Az esten résztvettek a fővárosi lapok veze­tői, valamint számos megyei és üzemi lap szerkesztője. Ott voltak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok budapesti sajtóattaséi, a kapitalista országok demo­kratikus sajtójának több munkatársa. Az esten Betlen Oszkár, a MUOSZ elnöksé­gének tagja szólalt fel. gazdasági, kulturális együttműködés és ba­ráti kapcsolatok továbbfejlesztése és meg­szilárdítása érdekében budapesti és phen­jani követségeiket nagykövetségi rangra emelik és nagyköveteket cserélnek. (MTI) Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányai között: nagykövetségi rangra emelik a budapesti és a phenjani követséget Szolnok megyében eddig csaknem száz mezőgazdasági szakember jelentkezett falusi munkára A párt és a kormány mezőgazdaságfej­lesztési határozatának megjelenése óta egyre több mezőgazdasági szakember hatá­rozza el, hogy részt vesz a dolgozó parasz­tok több termelésért vívott harcában. A szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsá­gánál január 25-ig 96-an jelentkeztek olyan szakemberek, akik régebben mezőgazda­­sági területen már dolgoztak és kérték be­osztásukat a tsz-ekbe, gépállomásokra, ál­lami gazdaságokba. Olyanok is, akik eddig üzemben dolgoztak. A jelentkezők között van 13 mérnök, illetve technikus. A mező­A budapesti városi tanács dísztermé­ben vasárnap tartották az Eötvös József gimnázium centenáris ünnepélyét. Az ün­nepélyen megjelent Erdey-Grúz Tibor ok­tatásügyi miniszter is. Donászy Ferencnek, a gimnázium igaz­gatójának üdvözlő szavai után Pongrácz túri gépállomáson egy, a túrkeveii kettő, a kisújszállási gépállomáson kettő, a török­­miklósi és fegyverneki gépállomáson ugyancsak egy-egy mérnök kezdte meg munkáját az elmúlt héten. A megyei, já­rási, városi tanácsoktól és megyei vállala­toktól eddig 38 szakember kérte áthelyezé­sét a tsz-ekbe, gépállomásokra. A megyei tanácsnál külön szakbizottság foglalkozik a közvetlen termelésbe elhelyezésüket kérő szakemberek irányításával. A bizottság a legmesszebbmenően segíti a jelentkezőket, hogy jól érezzék magukat új munkahelyü­kön. Kálmán, a budapesti városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Kovács Gyula tanárnak és Farkas György hivatalsegédnek a «közok­tatás kiváló dolgozója» kitüntetést és Ne­mes Árpád tanárnak a budapesti városi tanács elismerő oklevelét adta át. Az Eötvös József gimnázium centenáris ünnepélye J SZABAD NÉP HÉTFŐ, 1954 FEBRUÁR 1 A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal 1953. évi tervjelentése Moszkva, január 31. (TASZSZ) Alább közöljük a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa mellett működő Központi Statiszti­kai Hivatal közleményét a Szovjetunió 1953. évi állami népgazdaságfejlesztési ter­ve teljesítésének eredményeiről. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a­­ beruházások fokozódását, a bel- és külkereskedelem bővülését, a mun­kások és az alkalmazottak számának növe­kedését és a nép anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedését 1953-ban a követ­kező adatok jellemzik: Az egész iparban 101 százalékr­a teljesítet­ték az évi össztermelési tervet. Az egyes mi­nisztériumok a következőképpen teljesítet­ték az évi ipari össztermelési tervet (a számok százalékban értendők): kohóipari minisztérium 99 szénipari minisztérium 99.4 ásványolajipari minisztérium 100.9 vegyipari minisztérium 102 a villamoserőművek és villamosipar minisztériuma 102 gépipari minisztérium 102 közlekedési és nehézgépipari miniszté­rium 98 a Szovjetunió építőanyagipari minisz­tériuma 99 a Szovjetunió fa- és papíripari minisz­tériuma 93 a Szovjetunió közszükségleti iparcikkei­nek minisztériuma 104 Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riuma 100.5 közlekedésügyi minisztérium ipari vál­lalatai 104 a Szovjetunió kulturális ügyei minisz­tériumának ipari vállalatai 104 a Szovjetunió egészségügyi minisztériu­mának ipari vállalatai 102 a Szovjetunió helyi- és fűtőanyagipari minisztériuma és a szövetséges köz­társaságok helyiipari minisztériuma 104 ipari szövetkezetek 103 A Szovjetunió egész iparának 1953. évi össztermelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy sikeresen teljesítik az ötödik ötéves terv által előírt, az ipari termelés fokozásával kapcsolatos feladatot. Az elmúlt év során a kormány számos olyan határozatot hozott, amelyeknek célja a közszükségleti cikkek gyártásának nagy­arányú fokozása a nép anyagi jólétének je­lentős emelése érdekében. Ennek következtében a fogyasztási cik­keket gyártó iparágak 1953-ban és különö­sen 1953 második felében sokkal nagyobb ütemben fejlődtek, mint 1952-ben és mint ahogy ezt­­az 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. Míg ezekben az iparágakban a termelés 1952-ben 10,5 százalékkal növe­kedett, addig 1953-ban 12 százalékkal foko­zódott, 1953 második felében pedig 14 szá­zalékkal 1952 második felével szemben. 1953-ban többféle ipari termékben túl­teljesítették a tervet. Túlteljesítették az olaj, a földgáz, a pala, a vas és mangánérc kitermelésének, a ben­zin, a nyersolaj, az alumínium, az elektro­mos energia, az elektromos izzólámpa, a fémforgácsoló munkapadok, a nagykapaci­tású gőzkazánok, a Diesel-motorok, a nagy­­olvasztó és acélolvasztó berendezések, a te­her- és személygépkocsik, az autóbuszok, trolibuszok, villamosok, traktoros ekék és kaszálók, gabonatisztítógépek, burgonya­betakarítógépek, kombájnok, ekszkaváto­­rok, a traktorvontatású talajnyelő- és talaj­egyengetőgépek, golyós- és görgőscsap­ágyak, a műtrágyák,­­a szintetikus ammó­niák, a szintetikus fenol, a mezőgazdasági növények kártevői elleni mérgező vegysze­rek,­a festékek is más vegyszerek, a sziin­­tetikus kaucsuk, a gépkocsigumiabroncs, a szállítószalagok, a könnyű tetőfedőanyagok, az ablaküveg, a papír, a szesz és más ipar­cikkek évi tervét. Az évi terven felül gyártottak selyem-, gyapjú- és lenszöveteket, pamutfonalakat és 1953-ban a legfontosabb ipari termékfaj­ták termelése a következőképpen emelke­dett az 1952. évihez viszonyítva (a számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz vi­szonyított százalékokban): nyersvas 109 acél 110 hengerelt áru 110 acélcsövek 116 horgany 113 ólom 122 szén 106 kőolaj 112 benzin 111 petróleum 123 villamosenergia 113 gőzturbinák 140 nagy vízturbinák 135 turbogenerátorok 147 hidrogenerátorok 115 nagy villamosgépek 134 villamosmotorok 113 főútvonalakon közlekedő mozdonyok 263 főútvonalakon közlekedő villanymoz­­donyok 134 főútvonalakon közlekedő áruszállító vagonok 103 trolibuszok 121­­tehergépkocsik 111­­személygépkocsik 130 autóbuszok 127 motorkerékpárok 137 golyós, és görgőscsapágyak 115 kohászati berendezések 118 ekszkavátorok 112 kőolajipari gépi berendezések 117 fémforgácsoló munkapadok 114 vegyipari berendezések 124 szövőgépek 102 számológépek 124 traktorok 113 gabonakombájnok 102 traktoros ekék 101 magánjáró kaszálógépek 146 lenkombájnok 107 répaszedőkombájnok 150 magtisztítógépek 102 marószóda 115 kalcinált szóda 115 műtrágya 109 vegyimérgek a mezőgazdasági növé­nyek kártevői ellen 143 szintetikus kaucsuk 113 gépkocsigumiabroncs 107 papír 110 cement 115 ablaküveg 122 pala 122 könnyű tetőfedőanyag 114 tégla 112 előregyártott elemekből készült házak 109 szesz 118 gyapotszövetek 105 lenszövetek 112 gyapjúszövetek 109 selyemszövetek 178 bőrcipő (a Szovjetunió közszükségleti iparcikkeinek minisztériuma) 104 harisnyafélék 104 kötszövött fehérnemű 116 kötszövött felsőruha 103 kerékpár 115 rádióvevőkészülékek 127 televíziós készülékek 225 gramofonok 126 varrógépek 124 órák 122 szappan 111 cérnaféléket, kötszövött fehérneműt, haris­nyaféléket, pianinót és zongorát, töltelék­félét, kondenzált tejet, növényolajat, mar­garint, makaróniféléket, cukrászkészítmé­nyeket, teát, bort, sört, pezsgőt, dohányt, cigarettákat, gyufát, szappant és más köz­szükségleti iparcikket és élelmiszert. Néhány minisztérium azonban nem tette meg a kellő intézkedéseket és nem bizto­sította az egyes iparágak termelési tervé­nek teljesítését. A kohóipari minisztérium például nem teljesítette számos iparcikk és különösen néhány, elegendő mennyiség­ben rendelkezésre nem álló hengerelt vas­áru termelési tervét, a villamoserőművek és a villamosipar minisztériuma nem tel­­­jesítette különböző típusú generátorok és villamosmotorok termelési tervét, a gép­ipari minisztérium számos mezőgazdasági gép és textilberendezés, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium a mozdonyok és egyes energetikai berendezések és hen­gersorok, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma a tégla, pala és néhány egészségügyi műszaki készítmény termelési tervét. A Szovjetunió fa- és papíripari mi­nisztériuma nem teljesítette az ipari fa szállítási tervét. A Szovjetunió élelmiszer­­ipari minisztériuma nem biztosította a ha­lászati terv teljesítését. A könnyű- és élelmiszeripari készítmé­nyek minőségének valamelyes megjavítása mellett a Szovjetunió közszükségleti ipar­cikkei minisztériumának és a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának sok vál­lalata és különösen az ipari szövetkezetek és a helyi ipar az áruk egy részét még mindig nem kielégítő minőségben, a lakos­ság keresletének nem megfelelő választék­ban gyártotta, nem tett meg minden intéz­kedést az áruk kivitelének és csomagolá­sának megjavítására. A többi között még mindig előfordul, hogy rossz minőségű ci­pőt, bútort, porcelán- és fajanszedényeket, rosszul kivitelezett és nem tetszetős szöve­teket, hibás konfekció- és kötszövött ké­szítményeket gyártanak. Számos iparágban jelentős számú válla­lat hátráltatta a termelés növelését, mert egyenlőtlenül dolgozott és nem teljesítette a tervet. Sok vállalat, különösen a gépgyártó üze­mek, hónapról hónapra egyenlőtlenül ter­meltek — a hónap első dekádjában jóval alacsonyabb színvonalon dolgoztak, mint a következő napokban. A készáru egyen­lőtlen gyártása a vállalat­­munkájának helytelen rendszerét eredményezi, s ahhoz vezet, hogy vesztegelnek a gépek, nem használják ki a berendezéseket, a munka­erőt, a termelési kapacitást, növelik a se­­lejtet, a túlórákért járó improduktív ösz­­szegeket, maga után vonja a szállítások és a szállítási megterhelés egyenlőtlensé­gét. A szén-, kohászati, vegyi-, fakitermelé­iig az­ építőanyag ipar­ban, valamint a­ nép­gazdaság számos más ágában még mindig tekintélyes számmal vannak elmaradó vállalatok, amelyek nem teljesítik az álla­mi terv feladatait és csökkentik az ipari termelés színvonalát és az ezekben az ágakban végzett munkák minőségi mutató­számait. cigaretták 116 bor 124 sör 113 Jelentősen fokozódott a közszükségleti cikkek gyártása a nehézipar ágaiban és a gépgyártásban, különösen pedig 1953 máso­dik félévében. Az óragyártás 1953 második felében 29 százalékkal emelkedett az 1952. év megfelelő időszakához képest, a kerék­párok gyártása 22 százalékkal, a rádióvevő­­készülékeké 62 százalékkal, a háztartási jég­szekrényeké 86 százalékkal, a fémből ké­szült ágyaké 65 százalékkal. Emellett a gép­ipari minisztérium, a közlekedési és nehéz­gépipari minisztérium, a vegyipari, a villa­moserőművek és a villamosipar minisztériu­ma, a Szovjetunió fa- és papíripari miniszté­riumának számos vállalata nem teljesítette az egyes cikkek gyártásával kapcsolatos fel­adatokat. 1953-ban jelentősen emelkedett a terme­lés az olyan árufajtákban, amelyek meg­felelnek a lakosság megnövekedett keresle­tének, így, amellett, hogy a gyapotszövetek gyártása az 1952. évhez képest öt százalék­kal emelkedett, 78 százalékkal emelkedett a tarkánszőtt gyapotszövetek gyártása, a mű­selyemszöveteké 65 százalékkal; a gyapjú­­szövetek gyártásának 9 százalékos növeke­dése mellett a fésűs, tiszta gyapjúszövetek gyártása 76 százalékkal emelkedett. A selyemszövetek gyártásának 78 százalékos növekedése mellett a rövidszálú fonálból készült szövetek gyártása 2,8-szeresére emelkedett; a kötszövött felsőruha gyártá­sának 3 százalékos emelkedése mellett a tisztagyapjú és félgyapjú kötszövött felső­ruha gyártása 12 százalékkal növekedett; a cipőgyártás 4 százalékos emelkedése mellett a modellcipők gyártása 44 százalékkal nö­vekedett; a konzervek gyártásának 14 szá­zalékos emelkedésén belül a húskonzervek gyártása 29 százalékkal, a kondenzált tejé 21 százalékkal növekedett; a cukrászkészít­mények gyártásának 9 százalékos emelke­dése mellett a torták, sütemények és kekszek gyártása 28 százalékkal, a csokolá­déba mártott cukorkáké 44 százalékkal nö­vekedett. Jelentősen fokozódott az előre­csomagolt élelmiszerek gyártása. Az elmúlt évben tovább javult az ipari felszerelés ki­használása. A vaskohászatban a kohók hasznos térfogatának kihasználása az el­múlt évben 1952-höz viszonyítva 2 száza­lékkal javult. A martinkemencék alapte­rületének egy-egy négyzetmétere után az acéltermelés 5 százalékkal növekedett. Az ásványolajipari minisztérium vállalatainál a kitermelési fúrás gyorsasága 1952-höz vi­szonyítva 5 százalékkal, a kutatófúrás gyor­sasága pedig 10 százalékkal növekedett. Megnőtt a feldolgozott nyersanyagból nyert könnyűolajok százalékaránya is. A villa­mos erőművek és a villamosipar miniszté­riumának erőműveiben a tüzelőanyagnak a villamosenergia előállítására történő fajla­gos felhasználása 1,9 százalékkal csökkent. Az elmúlt évinél jobban használták ki egész sor igen fontos vegyikészítményt gyártó iparág termelési kapacitását. A Szovjetunió építőanyagipari minisztériumá­nak üzemeiben a forgókemencék óránkénti termelékenysége 10 százalékkal, a cement­malmoké 3 százalékkal emelkedett. Megnö­vekedett a kemence alapterületének egy­­egy négyzetmétere után termelt üveg­massza mennyisége és megjavult az üveg­massza felhasználási együtthatója. Ugyanakkor az iparban vannak még je­lentékeny kihasználatlan kapacitások. A kohóipari minisztérium nem teljesítette a nagyolvasztók és martinkemencék felhasz­nálásának megállapított normáit, a szén­ipari minisztérium bányáiban nem kielégí­tően használják ki a szénkombájnokat, a szénrakodó- és kőzetrakodógépeket, az ás­ványolajipari minisztérium nem teljesítet­te a kutatófúrás gyorsaságának évi terv­feladatát, a gépipari minisztérium üzemei­ben nem használják ki teljes mértékben a szerszámgép-, valamint a préskovács­­berendezéseket, a Szovjetunió fa- és papír­ipari minisztériumánál a fakitermelésben nem használják ki kielégítően a meglévő gépeket és mechanizmusokat. 1953-ban a Szovjetunió népgazdasága az állami ellátási tervnek megfelelően jelen­tékenyen több nyersanyagot, segédanyagot, tüzelőanyagot, villamosenergiát és felsze­relést kapott, mint 1952-ben. Különösen megnövekedett az elmúlt esztendőben a mezőgazdaság számára, az ipari, valamint 1953-ban a népgazdaság valamennyi ága­zatában munka folyt az új technika fej­lesztése és alkalmazása érdekében. A hazai gépgyártás 1953-ban mintegy 700 új, rendkívül fontos típusú és márkájú gé­pet és gépegységet gyártott. Ezek biztosít­ják a népgazdaság további, technikai fej­lődését. A többi között több mint száz új­típusú, nagytermelékenységű berendezést gyártottak a könnyű- és élelmiszeripar számára. , Az energetikai, elektrotechnikai, ásvány­olajipari, vegyi és kohászati berendezések, továbbá a szénbányákban, az ércbányá­szatban, valamint az építőiparban végzett munkaigényes munkálatok gépesítését szol­gáló berendezések új típusai születtek meg. A gépek, gépcsoportok és berendezések új típusai születtek a textilipar, a szőrme­ipar és a konfekcióipar számára, köztük nagytermelékenységű cérnázógépek, meg­növelt­­ termelékenységű kártológép, nagy gyorsaságú k­előgép, gyapjúfonal-festőgép, bolyhozógépek stb. Folytatódott olyan új gépek, gépegységek és automaták beveze­tése, amelyek elősegítik a munka termelé­kenységének növelését, megkönnyítik a munkakörülményeket és biztosítják a ter­mékek kiváló minőségét. Az élelmiszeráruk termelésére új, töké­letesebb és termelékenyebb automatikus berendezések létesültek az élelmiszerek be­töltésére, dugaszálására és csomagolására, új berendezések a töltelékáruk gyártására, friss habhűtó- és raktározóberendezé­sek, továbbá adagoló-, és csomagoló­­autorhaták a különböző élelmiszer­­fajták számára, valamint új berendezések a­­zöldségszárító üzemek számára. Az élel­miszeripari vállalatokat felszerelték az édesipari készítmények és a sör, valamint a mosdószappan gyártásában használható automataberendezésekkel. Különböző nagy­termelékenységű, margarin- és tea­adagoló és csomagoló, valamint halaprító­automatákat vezettek be. A mezőgazdasági munkálatok további gépesítése és a komplex­ gépesítés megva­lósítása biztosításának érdekében 1953-ban több mint 80 különböző fajta mezőgazda­­sági gépet és Szerszámot gyártottak. Ezek közé tartozik: kötött talajon működő bur­gonyaszedőkombájn, káposztaszedőgép, a «DT—5» traktorhoz alkalmazható széles munkafogású kaszálógép és silótakarmány­­begyűjtőgép, mész- és műtrágyaszórógép, elevátoros kazalrakógép stb. Első ízben szervezték meg a négysoros burgonya­ültetőgép sorozatgyártását. Ez a gép lehe­tővé teszi, hogy a burgonyát négyzetes­­fészkes módszerrel ültessék és ugyanakkor műtrágyázzák is. Ugyancsak elsőízben szervezték meg a traktoros és darus kazal­rakógépek, a tengeriszedőkombájnok és a könnyű talajon működő burgonyaszedő­kombájnok sorozatgyártását. A minisztériu­mok azonban nem teljesítették maradékta­lanul az új típusú gépek és gépegységek gyártása bevezetésének és gyártásának tervét. A termelés automatizálásának és gépesí­tésének, valamint az új technológiai folya­matok meghonosításának területén jelenté­keny munkát végeztek. A kohászati ipari minisztérium vállalatai­nál tovább folyt a munka a nagyolvasztók és martinkemencék hőellátásának automa­tizálására. Továbbfejlesztették azokat az élenjáró technológiai folyamatokat, ame­lyek növelik a kohóipari gépegységek ter­melékenységét. Bevezették jelentékeny számú új acélgyártmány, vas- és színesfém­­ötvözet, továbbá új hengereltfém-idomok készítését. 1952-höz viszonyítva megnőtt a gépesített munkálatok volumene a vas- és 1953-ban a vetésterületek 1952-höz vi­szonyítva 1.400.000 hektárral növekedtek. A legértékesebb gabonanövénynek, a bú­zának vetésterülete kétmillió hektárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajosnövé­nyek, a burgonya, a zöldségfélék, a koba­­kosok vetésterületét, növekedett az évelő­füvek kaszálóterülete, kiszélesítették az egyéves füvek, a gumós takarmánynövé­nyek és a silónövények vetésterületét. Vi­szont nem teljesítették a rostlen-, a ken­der, a burgonya és a zöldségfélék vetéste­rületének tervfeladatát.­­ Bár az ország jónéhár­y vidékén kedve­zőtlen időjárási viszonyok voltak, a gabona­félék összterméseredménye 1953-ban meg­közelítette az 1952. évit. 1952-höz viszonyít­va növekedett a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó, a zöldségfélék és a kobakosok terméseredménye. Burgonyából körülbelül ugyanannyi termett, mint 1952-ben. Az SZKP központi bizottsága szeptem­beri teljes ülésének «A Szovjetunió mező­­gazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről» szóló határozata értelmé­ben a mezőgazdaság 1953-ban jelentékeny segítségben részesült. 1953-ban megnőtt és megerősödött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mező­­gazdaság, 15 lóerősökre átszámítva, 139.000 szántó­traktort és 18.000 univerzál trak­tort, 41.000 gabonakombájnt — ezek közül 22.000 magánjáró — 69.000 tehergépkocsit és több mint 2 millió talajművelő eszközt, vető, arató és egyéb mezőgazdasági gépet, valamint állattenyésztési gépet és beren­dezést kapott. 1953-ban a kolhozok és szov­­hozok több mint 6 millió tonna műtrágyát azaz 15 százalékkal többet kaptak, mint az előző évben. Az őszi növények vetésével és az 1954 évi tavaszi vetésű növények talajelőkészí­tésével kapcsolatos őszi munkálatokat a kolhozokban és szovhozokban az előző évek­hez viszonyítva az agrotechnikai időpon­toknak megfelelőbben, azok szempontjából jobban végezték el. 1953 őszén a kolhozok­ban és szovhozokban 13 millió hektárral több őszi szántást végeztek és 3,5 millió hek­tárral több feketeugart szántottak fel, mint élelmiszeráruk gyártása számára szállított anyagok és berendezések mennyisége. Az ipari termelés önköltségének csökkenése 1953-ban több mint 5 százalékos volt, de az iparban nem teljesítették az önköltség­­csökkentési tervet. Különösen nem kielé­gítően teljesítette az önköltségcsökkentési tervet a Szovjetunió fa- és papíripari mi­nisztériuma, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma, a kohóipari minisztérium, a szénipari minisztérium és a közlekedési és nehézgépipari minisztérium. Az önköltségcsökkentési tervfeladat nem kielégítő teljesítése annak a következmé­nye volt, hogy sok vállalatnál nem teljesí­tették a munka termelékenysége emelésé­nek tervét, nem biztosították a megállapí­tott anyag-, segédanyag- és tüzelőanyag­felhasználási tervet, aminek következtében az előírtnál több anyagi és pénzeszközt használtak fel, továbbá voltak selejtvesz­­teségek, felesleges adminisztrációs-gazda­sági és általános üzemköltségek, színesfémércek kitermelésének munkaigé­nyes és nehéz folyamataiban. A szénipari minisztérium bányáiban munkálatok folytak a szénkitermelés legmunkaigényesebb folyamatainak to­vábbi gépesítésére. A gépesített mun­kálatok volumene 1953-ban 1952-höz viszonyítva a szénpadokon folyó szén­ás kőzetrakodás területén 17 száza­lékkal növekedett. Folytatódott az újfajta ácsolatok bevezetése az elővájatokban és a fejtési munkahelyeken, a komplett fém­­ácsolattal és vasbetondúcokkal biztosított elővájatok terjedelme 1952-höz viszonyítva 36 százalékkal növekedett. Az ásványolajiparban bővült a turbinás rendszerű fúrás alkalmazása. A gyorsított ütemű, a fúrás fokozott sebességét bizto­sító módszerrel dolgozó fúróberendezések száma 1953 végére az 1952. évinek másfél­­szeresére növekedett. Kiszélesítették a ré­­tegnyomásfenntartás módszereinek, vala­mint víznek, gáznak és levegőnek az ás­ványolajat tartalmazó rétegekbe történő bepréselésével folyó másodlagos ásvány­olajkitermelési módszerek alkalmazását. Ez lehetővé tette az ásványolaj termelés nö­velését és az ásványolajat tartalmazó réte­gek kihasználásának fokozását. A vegyiparban 1953-ban újmárkájú, tar­­tósabb és élénkebb színezékek gyártásának bevezetésével megjavították a szintetikus színezékek választékát. A hőerőtelepeken megnövekedett a nagy­nyomású és magas hőmérsékletű gőz al­kalmazása. Jónéhány nagy erőműnél meg­valósult a kazánműhelyek komplex­ auto-­ matizálása, beleértve valamennyi fő folya-­­mat automatizálását, a távirányítást, ellen­őrzést és jelzést. Tovább folyt a munka a vízerőtelepeknek, telemechanikus irányítá­sára történő átállítása érdekében. A gépgyártásban az öntő-, kovácsoló-, hőkezelő-, mechanikai és szerelőműhelyek­ben még fokozottabban bevezették az élen­járó technológiai folyamatokat. Folytatódott a gépgyártóüzemeknek nagytermelékenysé­gű gépegységekkel és különleges szerszám­gépekkel, automata- és félautomata-beren­dezésekkel, futószalagokkal és automata­­vonalakkal történő felszerelése az alkatré­szek mechanikai megmunkálásában és a gyártmányok szerelésében. Folytatódott a munka a cement-, üveg- és kerámiaiparban az automatizálás és a távvezérlés megteremtése céljából. A ce­mentipari vállalatokat új, hatalmas kemen­cékkel látták el. Bevezették a csiszolt üveg gépesített, futószalagos gyártását, a folya­mat nagyfokú automatizálásával, továbbá a burkoló kerámiai gyártmányok gépesített termelését. Tovább folyt a lakóház- és ipari építkezéseknél alkalmazott nagyméretű vasbetonépületelemek tömeggyártásának meghonosítása. Viszont 1953-ban egész sor minisztérium nem teljesítette az új technológiai folya­matok bevezetésének, a termelés automati­zálásának és gépesítésének tervfeladatát. Különösen nem kielégítően teljesítették a munkaigényes és nehéz munkálatok gépe-e­sítésének tervfeladatát a széniparban, a faiparban, a tőzeg- és ércbányászati ipar­ban. Az iparban egy-egy munkásra szá­mítva a munkafolyamatok villamosítása 1953-ban 1952-höz viszonyítva 7 százalék­kal növekedett. A népgazdaság valamennyi ágazatában fokozódott a dolgozók feltaláló és észsze­­rűsítő tevékenysége. Az iparban, az építő­iparban és a közlekedésben 1953-ban több mint 850.000 találmányt, műszaki tökéle­tesítési és észszerűsítési javaslatot alkal­maztak. 1952 őszén. Az őszi szántás és a fekete ugar szántásterületén a tervfeladatokat azonban nem teljesítették. A mezőgazdaság technikai színvonalának növekedése lehetővé tette, hogy a kolho­zokban és a szovhozokban emeljék a me­zőgazdasági munkálatok gépesítettségének fokát. A gép- és traktorállomások 1953-ban 17 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1952-ben. Az elmúlt évben a gép- és traktorállomások traktor- és gépparkja a kolhozok alapvető mezei munkáinak több mint 80 százalékát végezte el. A kolhozokban az ugarszántást és az őszi szántást majdnem teljes egészé­ben, az ősziek vetését 93 százalékban, a ta­vasziak vetését 83 százalékban gépesítették. Valamennyi gabonanövény 77 százalékát kombájnnál aratták, a cukorrépa vetésterü­­letének körülbelül 80 százalékáról répasze­­nokombajnnal és traktorvontatású répa­­szedőgéppel szedték a répát. Lemaradt a rostlen vetésének és aratásának, a burgo­­nya és a zöldségfélék ültetésének és szedé­sének, a gyapot szedésének gépesítése, va­lamint a fűkaszálási és takarmánysilózási munkálatok gépesítése. 1953-ban a gép- és traktorállomások 8000 kolhoz-állattenyésztő telepen végezték el a vízellátás gépesítését szolgáló berendezés felállításának, 15.000 állattenyésztő telepen a takarmányfőző berendezés felállításának, 6000 állattenyésztő telepen a szálastakar­mány feldolgozó berendezés felállításának, 4000 állattenyésztő telepen az önműködő­ szarvasmarhaitató berendezés felállításának és 1000 telepen a gépi fejőberendezés fel­állításának munkálatait. A gép- és traktorállomások azonban 1953- ban nem teljesítették maradéktalanul bur­­gonyaszedési, fennyűvési, tarlóhántási szé­nabetakarítási és­ takarmánysilózási tervü­ket, valamint a kolhozok állattenyésztő te­­lepes munkaigényes munkálatainak génesí­tésével kapcsolatos tervüket. A bl , f, kolhozokban és szovhozokban fokozó­dott a villamosenergia felhasználása a kaigényes mezőgazdasági és állattenyésztési (Folytatás a 3. oldalon.) I. Az ipari termelési terv teljesítése II. Az ipari termelés emelkedése III. Az új terhnika alkalmazása a népgazdaságban IV. Mezőgazdaság fényképezőgépek 109 pianinók és zongorák 123 háztartási légszekrény 159 porszívók 200 fémből készült ágyak 145 bútor 114 hús 112 töltelékfélék 116 hal 103 állati zsiradék 103 tejtermékek 109 növényi zsiradék 116 margarin 124 sajt 116 cukor • 112 cukrászkészítmények 109 makarónifélék 120 konzervek 114 tea 106

Next