Szabad Nép, 1954. június (12. évfolyam, 152-181. szám)

1954-06-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI NAPJA XH. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM AHA 60 FILLÉR KEDD, 1954 JÚNIUS 1 Szilárd egységben a dolgozó nép élén Egyheti tanácskozás után befejezte munkáját a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa. Miután megvitatta az elkövetkező évek nagy tennivalóit, s határozatokba rögzítette a pártpolitikai irányvonalát , egyhangúlag, forró ünneplés közben választotta meg a párt új Központi Vezetőségét. Reá bízta, hogy vezesse következetesen a harcot a kongresszus határozatainak megvalósításáért. A pártkongresszus fényes tanúbizonyságot tett arról, hogy sziklaszilárd és megbonthatatlan a mi pártunk egysége. A kongresszus határozatai a legteljesebb egységben fogantak, száz- és százezer kommunista akaratát fejezvén ki ezzel a küldöttek. A gyárakban, a földeken és a hivatalokban a kongresszusi küldöttekkel együtt lelkesedtek országszerte megbízóik, a kommunisták, az egész párttagság. A párttagok ott élnek és dolgoznak a nép között; tudják, mit kívánnak dolgozótársaik, hogyan vélekednek a párt politikájáról, mit kifogásolnak, hogyan élnek és hogyan munkálkodnak. A kommunisták világosan látják, hogy helyes úton halad most pártunk; saját tapasztalatukból érzik a párt politikájának igazát, nagyszerűségét, erejét. A száz- és százezer párttag tudja, hogy pártunk politikája azt fejezi ki híven, amit a nép érez, gondol és akar. S a párt egysége abból táplálkozik, hogy tagsága egységes a nép ügyének szolgálatában, hogy egyöntetűen helyesli azt a politikát, amelyet népünk magáénak érez és örömmel fogad. Tizenegy hónap küzdelmei és kezdeti eredményei bizonyítják, hogy a párttagság nemcsak helyesli a párt politikáját, hanem az első sorokban harcol végrehajtásáért is. Az elvek egysége és a közös harc, a cselekvés egysége kovácsolja össze pártunkat. A párt vezetőszerveiben mindjobban érvényesül a vezetés kollektivitása; közösen alakítják ki a párt politikáját, s közösen, egyetértésben hajtják végre e vezetőszervek tagjai. És egyre inkább 12 egész párttagsággal együtt hajtják végre: kikérik a párttagok véleményét, megosztják velük a munkát. A párttagság zöme részt kér és részt vesz a párt politikájának megvalósításában, harcol a demokratikusan választott szervek demokratikusan hozott határozatainak valóraváltásáért. Pártunk júniusi politikája így forrasztotta össze minden eddiginél jobban eszmeileg. Szervezetileg, cselekvésben a párttagságot, a párt vezetőszerveit, az egész pártot. A párt egysége — ez volt eddig is dolgozó népünk minden győzelmének forrása. Az elmúlt tíz esztendő alatt pártunk azért válhatott a nemzet elismert vezetőjévé, azért vezethette sikeresen a munkásosztály, a dolgozó nép harcát a hatalomért, a népi demokratikus rendszer megteremtéséért, mert helyes politikája megvalósításához megteremtette és mindig megőrizte sorainak egységét. A párt ideológiai, politikai szervezeti egysége nagy vonzóerőt jelentett, amely a párt köré tömörítette amunkássággal az élen az egész dolgozó népet. Ezért forrhatott össze a párt a dolgozó tömegekkel, ezért sikerült megszüntetnie a munkásosztály kettészakadottságát, szorosabbra fűzni a munkás-paraszt szövetség szálait, s egységes népet, erős országot teremtenie, amely a felemelkedés útján a szocializmus felé halad. De a párt egységét napról napra erősíteni kell — ezt követelik minden kommunistától az előttünk álló óriási feladatok. Pártunk azért harcol, hogy lerakja a szocializmus alapjait országunkban, s ezzel együtt következetesen emelje népünk anyagi és műveltségi színvonalát; hogy növelje a munka termelékenységét, s fellendítse a mezőgazdaságot; hogy megerősítse a munkás-paraszt szövetséget, egységbe tömörítse a nemzet összes hazafias és békét szerető erőit, s megszilárdítsa népi államunkat. E feladatok megoldásához népünkben megvan az erő, a lelkesedés, az áldozatkészség, a tudás, a párt iránti bizalom. De hogy nagy alkotó tettekké váljék ez az erő, hogy valóban a legfőbb teendőkre összpontosuljon — ehhez pártunknak az elkövetkező időben sokoldalú politikai, szervező- és nevelőmunkát kell végeznie. A pártnak együtt kell lélegzenie a tömegekkel; nemcsak a célra kell figyelnie, hanem a dolgozók hangjára, véleményére is; minden eddiginél erősebb szálakkal kell összefűznie a pártot a néppel. Ez minden jövendő sikerünk feltétele. De a párt a dolgozó tömegekkel csak akkor forrhat össze, csak akkor vezetheti őket, ha saját sorai összeforrottak, egységesek, ha szervezetei összekovácsoltak, ha tagjai egy akarattól fűtve, egy cél érdekében, egységesen cselekednek. A párt egysége és a dolgozó néppel való szoros kapcsolata — e két főpilléren nyugszik pártunk politikájának győzelme, népünk boldogsága, a szocializmus felépítése hazánkban. A párt egységét gyengítik, akik végrehajtás közben jobbra vagy balra eltorzítják a párt politikáját, akik nem küzdenek következetesen e politika, a párt határozatainak megvalósításáért. Nem véletlenül tette az új szervezeti szabályzat a párttagok első kötelességévé, hogy őrködjenek a párt egysége felett, tehát hajtsák végre ingadozás nélkül, pontosan és fegyelmezetten a párt határozatait, utasításait. Úgy kell vigyáznunk pártunk egységére, mint a szemünk fényére, mert az egység: hatalmas erő! Növeli a párt tekintélyét, súlyát, szavát a népelőtt, elmélyíti népünkben a bizalmat és a szeretetet a párt iránt. Nincs az a nehézség, amelyen úrrá ne lehetne a párt, ha olyan egybekovácsolt, mint az acélpöröly. Egységesen, mélységes bizalommal sorakozik fel most párttagságunk az új Központi Vezetőség mögé, amely a következő években harcát vezetni fogja. Hatalmas és napról napra nő a mi pártunk Központi Vezetőségének tekintélye; benne testesül meg pártunk bölcsesége, nagy múltjának sok évtizedes tapasztalata. Párttagságunk, népünk azt a testületet látja benne, amely a párt élén céltudatosan, egységesen, biztos kézzel vezeti a jobb életért, a szocializmus felépítéséért folyó harcát. Tisztelettel és szeretettel veszi körül párttagságunk és népünk, mert becsüli, hivatott vezetőinek tartja a benne helyet foglaló elvtársakat, akik kemény és sikeres harcokban bizonyították már be, hogy méltók e bizalomra. Párttagságunk és népünk egységesen sorakozik fel az új Központi Vezetőség mögött, mert olyan erőt lát benne, amely képes győzelemre vinni a kongresszus határozatait. Az új Központi Vezetőség mögé tömörülve a gyárak és bányák kommunistái a munkásság élén, most fokozott harcba indulnak a munka termelékenységének emeléséért, az,önköltség csökkentéséért,a minőség megjavításáért, az anyagtakarékosságért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Az új Központi Vezetőség mögé tömörülve a falu kommunistái a dolgozó parasztság, a termelőszövetkezetek tagsága, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak élén most még lendületesebb harcba indulnak a mezőgazdaság fellendítéséért, az aratás és betakarítás gondos előkészítéséért, a növénytermesztés és állattenyésztés hozamának növeléséért, a beadási kötelezettség pontos teljesítéséért. Az új Központi Vezetőség mögé tömörülve a kommunisták együtt küzdenek azzal az értelmiséggel, amely most harcba indul a tudomány, a nevelés újabb sikereiért, népünk műveltségének emeléséért, az ipari és mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Az új Központi Vezetőség mögé tömörülve a minisztériumok, tanácsok, hivatalok kommunistái együtt küzdenek azokkal az alkalmazottakkal, akik most harcba indulnak az állami fegyelem megszilárdításáért, a bürokrácia ellen, az államapparátus megerősítéséért, az állami szervek és a dolgozó nép kapcsolatának szorosabbra fűzéséért. Az MDP III. kongresszusa kijelölte a párt számára a feladatokat, megteremtette megoldásukhoz a politikai és szervezeti feltételeket. Kövessék most a sikeres tanácskozást sikeres tettek! Fogjanak hozzá pártunk tagjai, kommunisták és pártonkívüliek, vezetők és egyszerű dolgozók azonnal, tétovázás nélkül a legsürgősebb feladatokhoz; senki helyettük el nem végzi a munkát. Pártbizottságaink, pártvezetőségeink — miközben nekilátnak, hogy részletesen megtárgyalják minden párttaggal, s a pártonkívüliekkel a kongresszus határozatait, s helyi tervekké váltsák azokat — ne feledkezzenek meg arról, hogy a határozatok végrehajtása máris megkezdődött. «Az út szabad, a cél világos! Rajtunk a sor, hogy amit elhatároztunk, tettekre is váltsuk!» — mondotta kongresszusi zárószavában Rákosi Mátyás elvtárs. A Központi Vezetőség köré tömörülve, a nép élén, vigyék hát harcba népünket a kommunisták a pártkongresszus megmutatta úton! rsrea A „Pravda" az MDP II. kongresszusának befejezéséről L. Tolkunov és Sz. Krusinszkij, a Pravda» tudósítói beszámolnak arról, így május 30-án befejeződött a Mamr Dolgozók Pártjának III. kongreszusa. Tolkunov és Krusinszkij tudatában rámutat, hogy a kongresszus jóhagyta a leninizmus szervezeti elvein apuló módosított szervezeti szabályzatot, tér az új szervezeti szabályzat tételeire, a rt vezető szerveinek megválasztására, szletesen ismerteti Rákosi Mátyás konosszusi zárószavát, majd a következőket is: A Magyar Dolgozók Pártjának, az egyletet valló kommunisták harci szövetének III. kongresszusa megvitatta azokat eredményeket, amelyeket az ország csaka tízéves fejlődése során a szabadság és függetlenség viszonyai között elértek. A kongresszuson foglalkoztak a népi dejkratikus Magyarország életének legfonsabb kérdéseivel. Kidolgozták a szocialus alapjainak Magyarországon történő felépítéséért, a mezőgazdaság fellendítéséért, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséért folyó további harc vonalát. Kijelölték a munkásosztály államhatalma és e hatalom alapja, a munkásparaszt szövetség további megerősítésének konkrét programmját. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongreszszusának munkájában jelentős helyet foglaltak el a pártéleten belüli kérdések. A kongresszuson elhangzott felszólalásokat a minden párttag aktivitásának és harci képességének további fokozása, a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat fejlesztése iránti törekvés hatotta át. A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa kifejezésre juttatta a magyar népnek azt a lelkes igyekezetét, hogy még jobban megszilárdítsa a testvéri barátságot a szovjet néppel, a népi demokratikus országok dolgozóival, valamint a békéért, az új háború veszélye ellen harcoló minden más néppel. (MTI) „A mi munkásosztályunk a termelésben, a munkaversenyben csodákat tud művelni, ha lelkesítjük, támogatjuk kezdeményezéseit, találékonyságát, s megmutatjuk az összefüggést, mely mindennapi egyszerű munkája és a szocialista jövő nagy célkitűzései között fennáll". (A Központi Vezetőség beszámolójából.). A kongresszus határozatainak megvalósításáért Az önköltség csökkentésével, a termelés növelésével az életszínvonal emeléséért Üzemek, brigádok, dolgozók jelentései a verseny új eredményeiről Hétfő délután 2 óra. A MAVAG Szívattyúgyárában Richter József hengerfúrós, a szocialista munka hőse az öltözőbe indul. Richter elvtárs a kongresszusi versenyben azzal tette híressé nevét, hogy átlagtelje-esítményét 333 százalékról 547 százalékra emelte. S várjon ma, a kongresszus utáni első hétköznapon ismét beéri a régi, alacsonyabb eredménnyel? Még jobb munkát a kongresszus céljaiért — Egyesek azt hangoztatták — mondja — hogy «elmúlik az ünnepi műszak, elmúlik az 500 százalék is»... Elhatároztam, hogy csattanós választ adok ezeknek a jósoknak. Jó munkával készültem a kongresszusra, s most, hogy megismertem a határozatokat, még jobban akarok dolgozni megvalósításukért. Amikor azonban ma reggel bejöttem a műhelybe, s megláttam a gépem mellett álló munkadarabokat, bizony egykettőre odalett a jókedvem. Új munka várt rám: olajipari szivattyúkhoz, kellett öntvényeket megmunkálnom. De teljesítményem — a munka szokatlansága ellenére — ma is 480 és 500 százalék között, volt. Az a célom, hogy akongresszusi héten elért teljesítményemet továbbra is megtartsam, s ezután sem adom 500 százalékon alul... S Richter Józseffel együtt a dolgozók ezrei határozták el: a kongresszusi verseny, ünnepi lendületével küzdenek tovább az első félévi terv sikeréért, a kongresszusi határozatok végrehajtásáért. Az ország különböző részéből érkezett jelentések egész sora számol be arról, hogy az üzemekben hétfőn sem csökkent a verseny lendülete. . B Borsodnádasdon Érsek József, a Lemezgyár acélművének sztahanovista olvasztója, alapszervezeti párttitkár, brigádjával a hétfő reggelre virradó műszakban megismételte a kongresszusi őrség utolsó műszakjában elért rekordteljesítményét: a brigád nyolc óra alatt háromszor csapott, az átlagos átlagidőt két óra 15 percre csökkentette, s másfélszeresét termelte napi előirányzatának. Hétfőn délelőtt a hengerműből alakult ki heves vetélkedés Kurtán Ignác és Cseh Lajos brigádja között. A műszak első felében a versenytársak fej-fej mellett haladtak, de a befejezés a Kurtán-brigádnak sikerült jobban, 145,3 százalékra teljesítette műszaktervét. Cseh Lajosék «csak» 142 százalékot értek el. Valamenynyi hengerészbrigád túlteljesítette előirányzatát, s a hengermű a délelőttös műszakban 120,3 százalékra teljesítette tervét. 100 százalékról 200-ra! Az albertfalvai EMAC-gyárban Szabók János esztergályos hétfőn is tartotta 298 százalékos «kongresszusi» teljesítményét. Huber Gyula 260 és Száraz Tamás ifjúmunkás esztergályos 200 százalékos teljesítménye sem csökkent ezen a napon. A budapesti Villamosgép- és Kábelgyárban Szerdahelyi István kétszeres sztahanovista műszerész, aki a kongresszusi héten átlagosan 407 százalékot teljesített , hétfőn 430 százalékot ért el. Valkó László ifjúmunkás marós a kongresszusi műszakban érte el a 100 százalékot, s hétfőn délelőtt — már a maga szerkesztője új szerszámmal — 200 százalékra teljesítette normáját. Lengyel Zoltán lemezlakatos 250 százalékra javította múltheti, 230 százalékos csúcseredményét. A Telefongyár dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy az MDP III. kongresszusának elnöksége dicsérő oklevéllel tüntette ki őket jó munkájukért. Hétfőn újabb egész sor kimagasló eredmény született a gyár műhelyeiben. Kovács Imre, a X-es alapszervezet párttitkára 300 százalékot, Ács Dénesné fogmarós 202, Zelnik Istvánná szerelő 280 százalékot ért el. Horváth István brigádja a korábbi 135 százalékról 153 százalékra fokozta napi teljesítményét. A gyár dolgozói most azért küzdenek, hogy első félévi tervüket már június első tíz napjában befejezzék. Szentkúti Pál, az Óbudai Hajógyár esztergályosa hétfőn 340 százalékot ért el. A Fémáru- és Szerszámgépgyár öntödéjében Szenográczki Mihály ifjúmunkás, alapszervezeti DISZ-titkár kisesztergaágyakat öntött hétfőn, s a péntek-szombati 295 százalékról — jó minőségű munkával — 314 százalékra emelte teljesítményét. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár hídüzemében Kiss Sándor és Császár Zoltán lakatosok hétfőn darualvázakat szereltek. A két lakatos teljesítménye a kongresszusi versenyben 140—145 százalékról fokozatosan 300 százalékra emelkedett- Hétfőn mindketten 305 százalékot értek el. A kongresszusi hét módszereivel — Már ma is igyekeztünk bebizonyítani — mondta Császár Zoltán — hogy nemcsak csökkenni nem engedjük, hanem tovább akarjuk növelni teljesítményünket. Erre lelkesítenek bennünket a kongresszus Határozatai. Továbbra, is azzal a jól bevált módszerrel szervezzük a munkát, mint a kongresszusi héten. A műszak után megbeszéljük a másnapi feladatokat, s reggel idejében előkészítjük a munkához szükséges szerszámokat, alkatrészeket, hogy a műszak minden percétkihasználhassuk. Persze, újabb munkamódszereken is törjük a fejünket. S ahogyan, újítás bevezetésével, a kongresszusi héten elértük a 300 százalékot, a félév hátralévő napjaiban is elérünk ennyit — sőt még többet is.. A kan/ Vagon hu//álineti ígéretének teljesítéséhez (Tudósítónktól.) Nagy István igazgató, a Ganz Vagon- és Gépgyár dolgozóinak küldötte a pártkongresszuson vállalta: négymillió forint értékű anyagot takarítanak meg az idén. A párt legfelsőbb fóruma előtt elhangzott ígéret alapja: a gyár dolgozóinak kezdeményezőkészsége. Naponta új tervekkel, elképzelésekkel keresik fel a munkások műszaki vezetőiket. Most derül ki, milyen nagyok a lehetőségek az anyaggal való takarékoskodásban! Nemrég egy brigád járt kint a gyár kő-ó bányai rakodótelepén. Ide olyan anyagokat hordanak, amelyeket a különböző műhelyek valamilyen okból nem tudnak felhasználni. A brigád nem kevesebb, mint 400.000 forint értékű olyan anyagot kutatott fel, amit a forgó- és alvázépítéseknél jól felhasználhatnak. Hétfőn az anyagmegtakarításhoz a szerszámgyárban a 2,5 kilogrammos gyorsacélolvasztó kemencék dolgozói is jelentősen hozzájárultak. Gyorsacélhulladékból mintegy 2000 forint értékű forgácsolószerszámlapkákat és marókat készítettek. A gyárban most vezetik be az egyéni szerszámkönyvek rendszerét: a szerszámmal éppen úgy kell takarékoskodni, mint a felhasználásra kerülő anyagokkal.Fillérekből lesz a forint» — tartja a szólásmondás. Az apróbb-nagyobb észszerűsítések, ötletek megvalósítása segítheti a Ganz-vagongyáriakat abban, hogy az év végére — ígéretükhöz híven — az anyaggal való takarékoskodás révén négymillió forinttal csökkentsék gyártmányaik önköltségét; Újgazdagabb, nagyobb termésért dolgozik a falu A kongresszus határozatai még jobban megacélozzák a dolgos károkat, nag jobban felszítják a dolgozó parasztok munkakedvét. Most a határozatok fényénél világosabb a cél is: gazdagabb, nagyobb terméssel hozzájárulni népünk szebb, jobb életéhez. A barcsi Vörös Csillag tsz tagjai lelkesen láttak munkához hétfőn reggel is, mint a múlt hét minden egyes napján. A szövetkezet földjein most van a dandárja a növényápolásnak: 80 tsz-tag a répa második kapálását kezdte meg, s szerda estig végezni akarnak vele. Másodszor kapálják a napraforgót, töltögetik a burgonyát és a Petőfi-brigád a füveshere kaszálásához fogott. Estig vagy 80 holdat lekaszáltak. A Vörös Csillag tagjai jól beosztják a munkát. A tsz fogatai, amikor csak egy kis időt tudnak «■csípni. rá, szarvasba hordják a trágyát a földek végére. Hétfőn is fordultak néhányat, s eddig már csaknem húsz vagon trágyát kihordtak. Példás növényápolás A kongresszus tanácskozásai még jobban megerősítették a tengelici Petőfi, a veszprémmegyei vöröscsillagpusztai Új Élet tagjainak azt az elhatározását, hogy jobb munkával nagyobb termést érjenek el. A tengelict Petőfiben úgy tervezik, hogy az idén négyszer kapálják meg a tengerit. Minden erőt mozgósítottak erre. Nagy segítségére van a szövetkezetnek Benke István, a szedresi gépállomás traktorosa, aki szaporán irtja a gyomot a négyzetesen vetett kukoricaföldön. A kiváló, traktoros megfogadta, hogy most túlszárnyalja tavalyi eredményét. Akkor 650 holdon végzett növényápolást, most 700 a cél. Persze a tsz ‘! ..'gim sem maradnak el mögötte,, tegnap este már csak néhány hold volt kapálatlan 300 hold kukoricájukból. A vöröscsillagpusztai Új Életben is serényen folyik a munka. Harmadszor kapálják már a mákot, elvégezték a cukorrépa sarabolását, kapálását, egyelését. A sikerekben nagy része van a családtagok munkájának, akik közül 46-an álltak be a növényápolók sorába. A püspökladányi traktorosok csökkentik az önköltséget A püspökladányi gépállomás traktorosait is újabb elhatározásra késztette a kongresszustól kapott dicsérő oklevél. A traktorosok és a gépállomás vezetői hétfőn vállalták, hogy a jó minőségű munka mellett normálholdanként 4,55 forintos megtakarítást érnek el. Úgy tervezik, hogy a műhelyben használt anyagokból végzik a kisebb javításokat. A gépek összekapcsolásával, az üresjáratok további csökkentésével, új módszerek alkalmazásával is mérséklik az önköltséget. Több faluból érkezett hír, hogy a beadásban továbbra is tartani akarják a kongresszusi verseny ütemét. Kondoros község dolgozó parasztjai már május 24-én teljesítették öthavi beadási kötelezettségüket, júniusban pedig mintegy 50—60 hízottsertést adnak be. Újabb sikerekről adtak hírt hétfő délután a mezőcsáti járás községei és termelőszövetkezetei is. Ezen a napon teljesítették öthavi beadási tervüket. A járás dolgozó parasztjai a kongresszus utáni napon is több mint 70 hízott sertést vittek a begyűjtőhelyre. Haris Ferenc, a diósgyőri finomhengerde vezetője: Gondoskodunk a versenyzés jó műszaki feltételeiről A kongresszusi versenyszakasz lezárult, a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben azonban máris új célért harcol a kollektíva. A kongresszus útmutatásainak megvalósításával szeretnék elnyerni az élüzem címet. Június lesz a döntő hónap. A versenylendület továbbra is a finomhengerdőben a legnagyobb. Az új hét első műszakján a gyár egyik legöregebb hengerésze, a félévszázados tapasztalattal rendelkező Négyesi István és brigádja a középsoron 154, Lévai István hengerészbrigádja a durvasoron 126 százalékra teljesítette tervét. Persze a versenykedv növekedése attól is függ, hogy a termelés parancsnokai olyan jó vagy még kedvezőbb feltételeket teremtenek-e a dolgozóknak, mint a kongresszusi versenyben. Haris Ferenc elvtárs, a finomhengermű vezetője így beszél: — A termelésre még több, hengeresetére pedig még kevesebb időt akarunk fordítani, mint eddig, még jobban ügyelünk gépeinkre, hogy váratlan meglepetések ne érjenek bennünket — mondotta hétfőn délelőtt. — A mi hengerészeinknek a legnagyobb boszszúságot az okozza, ha verseny közben anyagra kell várói©!.. Megesett ez a Kongresszusi héten is. A tanulságokat levontuk. Most azt csináljuk, hogy a kemencék közelében bizonyos mennyiségű «alapanyagot» tárolunk. Ha esetleg valamelyik daru egy-két órára felmondja a szolgálatot, nem vesztünk időt, mert a tartalékanyagot gyorsan kemencébe rakjuk, folyamatosan hengerelhetünk tovább. Egy másik tervünk: a finomsori állványnál a legrövidebb időn belül kipróbáljuk az úgynevezett lángedzésű hengereket. Ezek hosszabb élettartamúak. Hamarosan megvalósítjuk, hogy körülbelül 50 méter távolságra villamosvontatóval szállítjuk a már kikészített anyagokat. Ezzel gyorsítjuk a szállítást, s könnyítünk az emberek munkáján, hiszen eddig a rakodóhelyre induló kocsikra csigával vagy kampós rudakkal, lassan, körülményesen pakoltuk a hengerelt árát. Hengerdénkben nagyon jó a hangulat. Aindannyiunkinak az az elhatározása, hogy a kongresszus után sem engedünk a versenylendületből! terven felül gépalkatrészeket készítünk a növényápoláshoz" Bérczes Henrik, a Salgótarjáni Acélárugyár igazgatója írja: A mezőgazdaságban a kapásnövények ápolása most a legfontosabb teendő. Sürget az időjárás is. A Salgótarjáni Acélárugyárban gépalkatrészeket készítünk a növényápoláshoz. Terven felül ZK-kultivátor kapakéseinek gyártását vállaltuk. Május 26-ig a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár részére 1280 kapakést leszállítottunk, hétfő délutánig pedig újabb 1200-at gyártottunk. Ezenkívül májusban a mezőgazdaság részére 9000 koronatárcsa helyett 11.000-et, traktorkapaszkodóból 20.000 helyett 50.000-et készítettünk. Vállaltuk azt is, hogy mindezeken felül még kétszer kétszáz lófogatú ekefejet készítünk. E vállalás teljesítésére új harcba hívtuk gyámunk összes dolgozóit. A zászlónyertes Tatabányán a kongresszus utáni első műszakon Szombaton az egész várost felrázta a hír: Tatabánya elnyerte a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének egyik kongresszusi zászlaját A négy hónap óta tartó szívós harc eredményesnek bizonyult. A bányászokkal együtt örültek Tatabánya dolgozói: az Újváros építői, a cementgyár, az erőmű, az alumíniumkohó munkásai. Mégis — természetesen — a bányászok öröme volt a legnagyobb. Este minden aknánál röpgyűlést tartottak, s ezen még olyan dolgozók is ott voltak, akiknek nem is kellett volna műszakra menniök. Az a hír, hogy elnyerték a kongresszusi zászlót, új eredményekre, kezdeményezésekre, új erőfeszítésekre, még nagyobb teljesítmények elérésére ösztönzi Tatabánya bányászait. Szombaton a hír vétele után lelkesen láttak munkához. A tröszt dolgozói a szombat reggeltől vasárnap reggelig, tartó műszakon 113,6 százalékra teljesítették a tervet. A legjobb eredményt a Békeakna dolgozói érték el: 161,6 százalékos teljesítménnyel dolgoztak. A VI. aknán Hétfőn, a kongresszus utáni első napon még nagyobb lendülettel fogtak munkához. A VI-os aknát Tatabányán mint «öreg» bányát tartják számon, de az itteni bányászok is fiatalos lendülettel versenyeznek. Az akna pártszervezete hétfőn reggel megbeszélte a dolgozókkal, hogyan harcoljanak tovább a zászló megtartásáért, a félévi terv sikeréért. Havi tervüket hétfő reggelig 111 százalékra teljesítették. A zászló elnyerésének híre megdobogtatta a bányászok szívét és megoldotta nyelvüket is. Közismert dolog itt, hogy Mészáros József Kossuth-díjas sztahanovista vájár például nem szokott beszélni gyűléseken, s ha felszólalásra ösztönzik, azt válaszolja, hogy inkább 10 csille szénnel többet rak, semmint beszéljen. Most azonban még ő is szót kért. — Elvtársak — kezdte — nagy dicsőség a zászló elnyerése. Nem hiába dolgoztunk érte. De ez azt is jelenti, hogy most még több szenet kell adnunk. Brigádom elhatározta: 200 százalékos teljesítménnyel köszönti a zászlót! „Takarékoskodunk a bányafával" A bányászok új kezdeményezéssel léptek a pártszervezet elé. A kongresszuson — mondták — sok szó esett arról, milyen fontos dolog az önköltség csökkentése. Mi elhatároztuk: takarékoskodunk a bányafával. Eddig ugyanis a VI-os aknán az volt a helyzet, hogy a régi fejtésekből, megszüntetett vágatokból kikerülő használt bányafákat a külszínre szállították, mint ócskafát. Most a bányászok mást javasoltak, mégpedig azt, hogy a fenntartó vájárok kössenek szerződést egy-egy szenelőcsapattal s a fejtésből kikerülő bányafát ne dobják a vágatba, ne szállítsák a külszínre, hanem ami belőle felhasználható, azonnal adják annak a szenelőcsapatnak, amellyel a szerződést megkötötték, így többször is felhasználhatják a bányafát, sok külföldi faanyagot takaríthatnak meg, azonkívül ez a fa helyben van, nem kell a szállításával bajlódni, s így időt is nyernek. A pártszervezet nagyon támogatja ezt a kezdeményezést. „Becsületműszakot" tartanak a fiatalok Hanem a fiatalok — akik külön is oly sok buzdítást kaptak a párt kongresszusától — nem akarnak az «öregek» mögött maradni. Egy évvel ezelőtt a bányászifjúsági tanácskozáson a városi pártbizottság a fiataloknak pártmegbizatásként azt a feladatot adta: harcoljanak a termelékenység növeléséért, a minőség javításáért, a munkafegyelem megszilárdításáért. A pártmegbízatást jól teljesítették: a fiatalok munkájának nagyrésze van a zászló elnyerésében. És továbbra sem akarnak szégyent vallani, becsülettel akarják őrizni a zászlót, s ezért a következő felhívással fordultak Tatabánya öszszes ifjú bányászához: «A zászló elnyerése újabb sikerek elérésére ösztönöz bennünket. Elhatároztuk: pártmegbizatásunkat továbbra is híven teljesítjük, s május 31-től június 6-ig «becsületműszakokat» tartunk. Ez idő alatt úgy dolgozunk, hogy bányánk terven felül 450 tonna szenet adjon népgazdaságunknak. Nagy gondot fordítunk a szén minőségének javítására is: a meddőtartalmat 1.5 százalékról 0.74 százalékra csökkentjük. A szállítócsillések a «becsületiorszakok» alatt kitakarítják a szállítóvágatokat és felkutatják az elfekvő anyagokat. A «becsületműszakok» alatt egyetlen DISZ fiatal sem hiányzik igazolatlanul». A VIII-as aknán Mikula István vájár állt fel elsőnek: «Június havi tervemet 1s 5 százalékra teljesítem — mondta — tisztaszenet termelek, s takarékosan bánok a bányafával». Bánfalvi Rezső körletvezető aknász megígérte: körletének dolgozói júniusban 600 csille szenet adnak terven felül. Kosztin Sándor, a 9-es pillérfejtés aknásza megfogadta: úgy látja el a bányászokat anyaggal, üres csillével, hogy júniusi tervüket legalább 105 százalékra teljesítsék. Még igen sokan ígérték meg, hogy takarékoskodnak a bányatavai,javítják a szén minőségét, s túlteljesítik a tervet. Mintegy 150 fiatal bányász határozta el itt is, hogy május 31-től június 6-ig «becsületműszakot» tart. A VIII-as akna bányászai júniusban 1430 tonna szenet adnak terven felül. Az első győzelmek S hogy az ígéretek nem voltak hiábavalók, azt mutatják a hétfő délelőttös műszakon elért eredmények. Ez a nap tudvalevőleg «nehéz nap» volt. Szénbányászatunk egyik gyermekbetegsége, hogy fizetéskor s a hétfői napokon nem teljesíti a tervet. Általános szokás, hogy szombatonként minden kiszállítható szenet felszínre hoznak, s csaknem kirabolják a munkahelyeket, emiatt sok fejtés tönkremegy, így hétfőn a szokottnál több az üzemzavar, s elmaradnak. Tatabányán most igen vigyáztak erre, s bár május 31-e hétfőre esett, a bányászok a zászló elnyerésének örömére lelkesen dolgoztak. A délelőttös harmadban a VI-os akna bányászai 103 százalékot értek el Kovács István vájár 157 százalékos, Virág Dezső 151 százalékos teljesítménnyel dolgozott. A VIII-as aknán Csere Ferenc vájár ért el szép eredményt: 250 százalékra teljesítette normáját, míg Gellei Miklós 133, Bőrönde József pedig 122 százalékot ért el. Az oroszlányi XVI-os aknán Jurák János 18 fős DISZ-brigádja 202 százalékos teljesítménnyel dolgozott, Vackó József sztahanovista és Scharf János vájárok 248 százalékot értek el. Az akna bányászai a délelőttös műszakban 113 százalékra teljesítették a tervet. Hosszan lehetne még sorolni a jó eredményeket, melyekkel Tatabánya dolgozói a kongresszusi zászló elnyerését köszöntötték. A hétfői teljesítmények tovább növelték a terven felül adott szénmennyiséget, amelyet február 1-től május 31-ig Tatabánya bányászai felszínre szállítottak. Hétfőn délig a győztes bányászok a kongresszusi versenyszakaszban már csaknem 80.000 tonna szenet adtak terven felül a hazának.