Szabad Nép, 1954. június (12. évfolyam, 152-181. szám)

1954-06-26 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA­­ _ ______ ________________­____ xn. évfolyam, 177. szám ára 60 fillér szombat, 1954 június 26 A­ nemzet egysége A szilárd nemzeti egység megteremtése — nem új törekvése pártunknak. Nagy eredményeinket az országépítésben a múlt­ban is csak a dolgozók összefogásával ér­hettük el. De az új szakasz a párt politi­kájában — új, fejlettebb szakasz a nem­zeti egység fejlődésében is. A pártkongresz­­szus ezért határozta el az új Független­ségi Népfront megteremtését. 1953 június előtt, az új szakaszt meg­előző években az ország iparosításáért, a kultúrforradalomért, hazánk függetlensé­géért folytatott harc erősítette a nemzet egységét. Ugyanakkor azonban a hibák — az iparosítás erőltetett üteme, az életszín­vonal hanyatlása, az egyénileg dolgozó pa­rasztság elhanyagolása — gyengítették a nemzet összeforrottságát, szűkítették a nemzeti összefogás bázisát. Széles igazi nemzeti egységhez olyan po­litika kell, amelyet az egész nemzet ma­gáénak vallhat és követhet. Bár a nemzeti egység alapja és legfontosabb feltétele a munkás-paraszt szövetség — a nemzeti egy­ség szélesebb, több ennél. Ez a munkás­­osztály vezetésével az összes dolgozók — a munkásság, dolgozó parasztság, értelmiség, kispolgárság és más rétegek összefogása — valamennyi becsületes állampolgárunk tö­mörítése a munkás-paraszt szövetség köré, népi demokratikus rendszerünk erősítésére, a szocializmus építésére. Ilyen széles nemzeti egység megteremté­sére az ad lehetőséget, hogy pártunknak olyan politikája van, amely híven kifejezi a munkásosztály és a dolgozó parasztság érdekeit és egyben kifejezi az egész nem­zet érdekeit. Olyan politika ez, amelyet még ha nem is ismer és vall magáénak minden részletében a dolgozók minden ré­tege, de amelynek fő céljaival azonosíthat­ja magát az egész dolgozó lakosság. Ez a politika a jólét, az életszínvonal emelésének politikája. Ezt a célt nemcsak a legöntudatosabb és legállhatatosabb dol­gozók értik meg, hanem azok is, akik csak mindennapi életük javulásán mérik rend­szerünk erejét, életrevalóságát. Ez a politika — gazdasági téren — a mezőgazdaság felvirágoztatásának politi­kája. Ha ez a politika eredményeket mutat fel, ha jól dolgozunk, saját jól felfogott ér­dekében szívesen csatlakozik ehhez az egész dolgozó parasztság. Gazdaságának fejlesz­tése, anyagi gyarapodása, termelésének biz­tonsága össze van kötve e politika sikeré­vel. S a mezőgazdaság fejlesztésének pro­­grammja nemcsak a dolgozó parasztságnak, hanem a munkásosztálynak is közvetlen érdeke. Ez vezet az élelmiszerek bőségéhez, a jobb ellátáshoz, a jólét nyeréséhez. Ez a politika az államélet demokratizmu­sának és törvényességének politikája. Az emberek örömmel tapasztalják, hogy erősödött a bírálat szabadsága, hogy a leg­alsóbbtól a legmagasabb fórumokig minde­nütt megnőtt a dolgozók véleményének be­csülete. Nyugalmat és határtalan kedvet ad munkájukhoz, hogy az új politika nem tűri a törvénytelenséget, a jogtalanságot és igazságtalanságot, hogy biztonságosabb lett életük. Politikánknak ez a jellemvoná­sa is állampolgáraink szíve szerint való. Ez a politika hazafias, magyar politika, amely bensőséges szeretettel ápol mindent, ami a nemzet számára szent. Politikánk népünk hazaszeretetére támaszkodik. De a hazaszeretet nemcsak az elmúlt korok dicső történelme iránti büszkeséget, nemcsak nagy elődeink példáján való lel­kesedést jelent, nem is csak természeti szépségekkel megáldott gyönyörű szülőföl­dünk szeretetét. A hazaszeretet népünk számára nem utolsósorban mindannak megbecsülése, amit saját keze munkájával és szellemével hozott létre. A magyar nem­zetet, dolgozó népünket most igazi haza­fiúi büszkeség töltheti el, hiszen egy új tár­sadalmi rendet, egy új országot épít magá­nak. A kis magyar nemzet békeszerető politikájával, építőmunkájának nagyszerű eredményeivel, a néptömegek társadalmi és anyagi felemelésével, kulturális, művé­szeti és sportsikereivel megbecsültté tette nevét az egész világ előtt. Akadhat-e ha­záját szerető magyar ember, akit ne töltene ez el jogos büszkeséggel? S akadhat-e olyan, aki nem kíván küzdeni Magyaror­szág további felemelkedéséért, a nemzet erejének és tekintélyének gyarapításáért? A párt új politikájának nyomán kiala­kuló nemzeti egység hatósugarát újabb százezres, milliós tömegekre, az egész nép­re terjeszti ki. Persze nem engedjük a nép e nagy frontjába a nép esküdt ellenségeit, a magyar függetlenség és béke ellenségeit. Azzal, hogy ezek kívülrekednek a nem­zet falain, a nemzet számbelileg alig lesz kisebb, de sokkal nagyobb lesz erőben, szi­lárdságban. A párt új politikája, kormányunk új programmja tehát megteremtette a legszé­lesebb nemzeti összefogás lehetőségét. És olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor ez az összefogás, az egész nemzet legszilárdabb egysége nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. De vájjon miért van olyan nagy szük­ség most a nemzet egységére? Miért szó­lítunk most mindenkit nemzeti összefogás­ra, a Függetlenségi Népfrontba tömörü­lésre? — kérdezik sokan. Hiszen eddig is mentek a dolgok nálunk és mennek ez­után is. Vannak tervek az iparban, ame­lyeket végre kell hajtani és vannak fel­adatok a mezőgazdaságban, amelyeket el kell végezni. Ez eddig is megtörtént és így történik majd ezután is. De most új feladataink vannak és új fel­adatainkat sokkal magasabb színvonalon, következetesebben, jobban­­— és éppen ezért — sokkal nagyobb egységben kell végrehajtanunk. Igaz, van terv. A terveket azonban emberek készítik és emberek váltják valóra. S minél nagyobb egységben, minél teljesebb összeforrottság­­ban dolgoznak, annál eredményesebb mun­kájuk. És nem mennek még olyan jól a dolgok a mi országunkban, hogy ne lenne szükség a nemzeti egység erősítésére, a nemzet érdekének jobb felismerésére. Megértik-e mindig és mindenütt: mit je­lent a nemzetnek, ha elmarad a terv — a nemzet tervének — teljesítése? Szem előtt tartják-e mindenhol, hogy a rossz­minőségű áru megkeseríti a nép életét és nemzeti szégyen? Gondolnak-e rá minden üzemben, hogy a pazarlás, a selejt meg­károsítja a nemzetet, s a nemzet nem va­lamilyen elvont fogalom, hanem én meg te meg ő — a dolgozók összessége. Várjon minden faluban, minden gazda időben el­veti-e, minden gazda és minden termelő­­szövetkezet kellő gonddal ápolja-e a nö­vényeket? Mi kellene ehhez? Csak vető­mag, műtrágya, jó eke és kapa? Mindez fontos, elengedhetetlenül szükséges. De ugyanakkor kevés is. A legtisztább vető­mag, a legélesebb ekevas sem pótolja azt, hogy minden dolgozó paraszt felismerje és szem előtt tartsa, ha időben gondosan, fej­lettebb módszerrel műveli földjét, több jut családjának és több jut a nagy családnak, a magyar nemzetnek is. Szükségünk van a nemzet összefogására azért is, mert új feladatainkat csak a dol­gozó tömegek nagyfokú politikai aktivitá­sával, bíráló és kezdeményező készségének növekedésével valósíthatjuk meg. Nekünk olyan nemzeti összefogásra van szükségünk, amely felszínre hozza az emberek vélemé­nyét, bírálatát. Nekünk olyan egységes nemzeti gondolkodásra van szükségünk, amely a vélemények szabad cseréjéből, őszinte vitákból alakul ki. Nincs szüksé­günk áldatlan marakodásra a nemzet kebe­lén — de nincs szükségünk passzivitásra, bátortalanságra, álmos hallgatásra sem! Nekünk nem kell sem politikai viszály, sem politikai dermedtség — nekünk poli­tikai aktivitás kell és az ebből kisarjadó nemzeti egység! Szükségünk van nemzetünk teljes egysé­gére azért is, hogy erősek, egységesek le­gyünk a honvédelemben. Ha egységes nem­zet kell ahhoz, hogy építse az országot, nö­velje a nép gazdagságát, ha egységes nemzet kell ahhoz, hogy erősítse és fejlessze politi­kai szabadságát — egységes nemzet kell ah­hoz is, hogy mindezt megvédelmezze. Nemze­tünk egész történelme nagy tankönyve an­nak az igazságnak, hogy az ország akkor erős, ha független és csak akkor lehet füg­getlen, ha a nemzet egységes. A párt új politikájával hazánk fejlődésé­nek új szakaszához érkezett. E­hhez a fej­lődéshez cselekvő, alkotó nemzeti egység­re van szükség. Olyan nemzeti egységre, amelynek eredményeként bevetett és gon­dosan művelt földek sorakoznak a falu ha­tárában, szép kivitelű, tartós ruhák és ci­pők az üzletekben, traktorok és vetőgépek ezrei a gépállomáson. Olyan nemzeti egy­ség kell, amelynek nyomán jobb könyvek és színdarabok születnek, a szülők és peda­gógusok nagyobb gonddal foglalkoznak a gyermekekkel, a lakosság a tanáccsal együtt fejleszti a falut, a várost. Ehhez nem elég csak az egyik vagy másik osztály tart­ogatása — ehhez az egész nemzet tá­mogatása, egysége kell. Ezért van szükség a Függetlenségi Népfront új alapokon való megszervezésére: olyan átfogó, erős és te­vékeny szövetségre, amely zászlóvivője a nemzeti egység gondolatának, amely a kü­lönböző dolgozó rétegek becsületes törekvé­seit, nemzeti érzését szervezett erővé tömö­ríti. A Függetlenségi Népfront népi demo­kratikus rendszerünk biztos támasza lesz, mert a legszélesebb tömegekhez viszi kö­zelebb a demokrácia és a szocializmus esz­méjét, mozgósítja őket nagy nemzeti fel­adataink megvalósítására. Természetesen a most kialakuló új nem­zeti egységnek vannak akadályai, nehézsé­gei. Ilyen akadály, hogy itt-ott nem értik meg a nemzeti egység politikáját, a nép­front politikáját. Sokszor találkozunk alapjában véve jószándékú emberek­kel, párt- vagy állami tisztségvise­lőkkel is, akik nem értik meg, hogy az országépítéshez minden dolgozóra, minden rétegre szükség van. Akik nem azt keresik, ami a munkásosztályt vagy a szö­vetkezeti parasztságot összeköti a többi dolgozó réteggel, hanem olyasmit keresnek, ami elválasztja. Nem meggyőzni, ha­nem legyőzni akarják az ingado­zókat, nem megnyerni, hanem meg­semmisíteni a tartózkodókat. Az ilyen elzárkózó, szűklátókörű politikai magatar­tás — jelentkezzék az az egyéni gazdákkal szembeni bizalmatlanság, értelmiségellenes­­ség, a nők háttérbe szorítása, vagy bármilyen más formában — súlyos károkat okoz a munkásosztálynak és az egész nemzetnek. És nem túlzás azt mondani, hogy a nemzeti egység szelleme nemcsak más politikai ma­gatartást, hanem más emberi magatartást is követel a vezetők részéről. Nem lehet a tény­egek, a legkülönbözőbb gondolkodású egyszerű emberek vezetője az, aki nem érti meg az emberek mindennapos örömét és bánatát. Nem tud szót érteni a széles tömegekkel az, kinek szemében — mint egy torz tükörben; — az öröm és nevetés — komolytalanság; a bánat— elernyedés; mások mindennapi gondjai — jelentékte­len csekélység; a bírálat — fegyelmezet­lenség; a család — valami, ami elveszi az időt és figyelmet a munkától. Pártfunkcionáriusaink, gazdasági és ta­­­nácsvezetőink túlnyomó többsége évek hosszú során át bizonyította be, hogy méltó a nép bizalmára. Ezek a veze­tők megértik a helyes, a nép érdekében való politikát és megértik a népet, mert nyíltszívű, szerény, együttérző, egyszerű emberek. Ilyen emberek képesek megvaló­sítani a nemzeti egység politikáját. Ilyen tulajdonságokat kell kifejleszteniök ma­gukban valamennyi funkcionáriusunknak, mert mindannyian fontos szerepet játszanak a nemzeti egység kikovácsolásában. Magyarország tízmillió embernek ad munkát, hajlékot. De a tízmillió em­bernek van egy közös célja: szebb, gond­talanabb élet. Most lehetséges is és szük­séges is, hogy tízmillió magyar ember együtt tervezzen, együtt dolgozzon és együtt örüljön saját jólétének, a haza javának. A nemzet teljes cselekvő egysége ma a legfontosabb záloga annak, hogy a mi szép hazánk, Magyarország egyre szebb, boldogabb életet nyújtson fiainak, leányai­nak. Egyre többen teljesítik tavalyi gabonából a beadást A gabona a legtöbb helyen jó termést ígér. Számolva az idei jó terméssel, egyre többen teljesítik tavalyi gabonából az idei beadást. Fegyverneken ifjú Hubai Kálmán négy és félholdas dolgozó paraszt, Kovács Simon, Csik Antal, Tukarcs Gábor és még jónéhány dolgozó paraszt teljesítette már a kenyérgabonabeadás nagy részét. Fegy­verneken eddig csaknem egy vagon ter­mény gyűlt össze a begyűjtőhelyen. A sza­­bolcs megyei Kemecse községben a Dózsa termelőszövetkezet volt az első. A szövet­kezet példáját követte V. Tóth Antal és Berki Antal egyénileg dolgozó paraszt is. - ---------------------------------------------­ Part és pártépítés — A beregi pártszer­vezet figyelme most a gabonán van (2. oldal) A szóda- és ásványvízellátásról (2. oldal) Kivitelünk — és az ipar feladatai — írta: Háy László, a bel- és külkeres­kedelmi miniszter első helyettese (2. oldal) A MAI SZÁMBAN Az angol-amerikai viszony — Washing­ton előtt — A­­Szabad Nép­ kiküldött munkatársának telefonjelentése (3. oldal) India és Kína 960 milliós népének ba­rátsága döntő tényező Ázsia és az egész világ békéjének fenntartásában .— Csou En-laj elvtárs ünnepélyes fogadtatása Új-Delhiben (3. oldal) Guatemala visszaveri az Egyesült Álla­mok intervenciós bandáit (3. oldal) A magyar dráma hete — -Pettyes-­ Són György színműve a miskolci színház előadásában (4. oldal) Kiküldött munkatársunk jelenti: Csak vasárnap délelőtt állítják össze a ma­gyar csapatot (4. oldal) . V BEÉRIK AZ ORSZÁG KENYERE A gépállomásokon, a tsz-ekben, az egyénileg dolgozók por­táin ma mindenki a betakarításra készül. Pénteken meglátogattunk néhány községet: hogyan várja az aratást a falu népe? Kiskunlacháza. A határban —úgy tervezik — hétfőn kezdődik meg az aratás. A gépállomás udvarán a forrón tűző délelőtti nap­sütésben most végzik az utolsó simításokat a kombájnokon. A dömsödi határba készülődő kombájn közül hárman serényked­nek: Szabó Imre segédvezető és Ispán Károly kombájnszerelő még mindig találnak igazítanivalót. Nagy Erzsébet agronómus pedig — mint minden gépnél — itt is megnézi a munkát. A gép­állomás valamennyi munkása tudja: nehéz, kemény munkával teli napok várnak most rájuk... Talán éppen ezért olyan vidám most mindenki. Ég a kezük alatt a munka: erről a gépállomás­ról a kombájnosok jó gépekkel indulnak a gazdagon termő határba. A kombájnosok még csak készülődnek , de a határban minden percet kihasználva dolgoznak a traktorosok. A kiskunlacházi gépállomás immár országoshírű traktorosa, Nemeskó Károly, a dömsödi Dózsa tsz kukoricaföldjét szabadítja meg a gyomoktól. Nemeskó elvtárs univerzális traktorával egy nap alatt 36 hold kukoricát hagyott maga után példás tisztaság­ban. Hogy minél gyorsabban menjen a munka, közvetlenül a traktor útoa erősítette a kapusort Solt községben Nagy Pétert kerestük fel, a község egyik leg­­példaadóbb emberét. Adóját, beadását régen elrendezte, sertés­ből pedig a jövő évre is beadott 29 kilót. Nagy Péter éppen a kaszát kalapálja, a család pedig körül­­állja őt. — Most már éles a kasza is, jöhet az aratás — mondja mosolyogva a gazda, s úgy számolja: jó termést arat az idén. Drágszél. Utunk utolsó állomása. A ragyogó tiszta falu kék­mintás házfalai között déli pihenőben találjuk a forró napon eltikkadt parasztokat. Egyikük elbeszéli, hogy a falu végén lakik özvegy Bagó Jánosné, aki a drágszéliek szerint megelőzte az aratást. Még a kaszát sem merítették a zengő kalásztengerbe, s az idős özvegyasszony már teljesítette ezévi gabonabeadását. Fia, Bagó János adta át a kitűnő tavalyi búzát Czeksa István terménybegyűjtőnek, aki mosolyogva számította ki az áron felül a gyorsbeadásért járó prémium összegét.­ ­ Pusztul a földekről a gyom a kapák nyomában. Tisztogat­ják a magtárakat, a padlást, s már sok helyen megpendült a kasza is. A falu az aratásra készül. Beérik az ország kenyere... Készül az őszi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (Tudósítónktól.) Szeptemberben újra megtartják Buda­pesten az immár hagyományossá vált Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Már az előkészületek is azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság kiváló termékeit, eredményeit felvonultató kiállítás minden eddiginél jelentősebb, nagyobb lesz. Az 1952-es állattenyésztési kiállítást százezer négyzetméternyi területen tartották. Most ezt a területet több mint háromszorosára bővítik. Csaknem 7000 négyzetméter alap­területen öt új nagy csarnokot, pavilont építenek. Egyik-másik alapterülete megha­ladja az 1200—1500 négyzetmétert is. Mint­egy három kilométer új vízvezetékhálóza­tot fektetnek le, s több mint 10.000 négy­zetméternyi területet parkosítanak. ★ Az elhagyatott régi tenyészállatvásár telepén, a szeptemberi kiállítás színhelyén javában tart az építkezés. Most még min­denfelé téglarakások, sóderhalmok, előre­gyártott betonfödémek hevernek. De a ki­állítást előkészítő bizottság irodájában a tervekből, a forgatókönyvekből máris ké­pet lehet alkotni a kiállítás nagyszerű ese­ményeiről, magas színvonaláról. Eddig már 469 termelőszövetkezet, 23 gépállomás, 615 egyénileg dolgozó paraszt, 60 állami gazda­ság, több erdőgazdaság, tudományos ku­tatóintézet, s mezőgazdasági vállalat jelen­tette be részvételét. Szomszédaink is részt­­vesznek a kiállításon: a Szovjetunió és több népi demokratikus ország fejlett mezőgaz­dasági gépiparának termékei növelik a ki­állítás értékét, színvonalát. A kiállítás ideje alatt nemzetközi gépesítési kongresszust tartanak. ★ Az eddig megtartott mezőgazdasági ki­állítások úgyszólván csak tenyészállatok bemutatására korlátozódtak. Most nagy he­lyet kap a növénytermelés, az öntözés, a szőlészet, a borászat, a gépesítés és a tudo­mányos munka eddig elért eredményeinek bemutatása is. Az országban mindenfelé nagy az érdek­lődés a kiállítás iránt. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok már úgy készülnek, hogy leg­jobb termékeikkel résztvehessenek a kiál­lításon. A bólyi Kossuth temetőszövetke­­zet tagjai például a többi között búzát, őszi árpát és kukoricát hoznak a kiállítás­ra. A szövetkezet tavaly 22,9 mázsa búzát, 25,3 mázsa őszi árpát, 45 mázsa kukoricát termelt egy-egy holdon. A tagok most még nagyobb gonddal ápolják a növényeket, azt akarják, hogy az idén túlszárnyalják tava­lyi eredményüket. A pári Béke, a balfi Mi­csurin, a karcsai Dózsa és még több ter­melőszövetkezet elsősorban a növényter­melésben elért jó eredményeit mutatja be. A barcsi Vörös Csillag termelőszövet­kezet pedig a kukoricatermelés agrotech­nikájáról tart bemutatót arról, hogyan ér­tek el tavaly 240 holdon 48 mázsás kuko­rica-átlagtermést. A szőlészeti pavilonban láthatjuk majd a szőlőtermeléséről híres soproni Hala­dás termelőszövetkezet kiváló szőlő­fajtáit és borait. A szövetkezet ta­valy holdanként 58,8 hektoliter bort ter­melt. A gencsapáti Alkotmány és az alsó­gödi Egyesült Törekvő termelőszövetkezet a konyhakertészet remekeit viszi a mező­­gazdasági kiállításra. A növénytermelésben elért eredmények bemutatására több mint 140 egyénileg dol­gozó paraszt jelentkezett. Ismeretes, hogy a feltételeknek megfelelően, csak azok az egyénileg dolgozó parasztok vihetik termé­keiket a kiállításra, akik pontosan teljesítik az állam iránti kötelezettségüket, a beadást és az adófizetést. Sarkadkeresztúron Papp György munkaérdemrendes egyénileg dol­gozó paraszt az elsők közt jelentkezett. Cu­korrépát hoz a kiállításra. Tavaly rekord­termést ért el cukorrépából: 469 mázsát hol­danként. Mesterházi Ferenc győrújfalusi egyénileg dolgozó paraszt búzát, Gyurkó Jenő kapospulai 17 holdas dolgozó paraszt rozsot, Buzás Vilmos dombóvári hatholdas egyénileg dolgozó paraszt pedig kukoricát mutat majd be. A kiállítás előkészítő bizottsága nagy gondot fordít a tenyészállatok kiváloga­tására. Mielőtt az állatok a kiállítás terü­letére jutnak, három bizottság bírálatára, szemléjére van szükség. A legjobb szak­emberek végzik ezt a munkát. Ügyelnek arra, hogy csak a legjobb tulajdonságú, a legkiválóbb tenyészértékű állatok kerül­hessenek bemutatásra. Nem könnyű ez a munka. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és egyénileg dolgozó paraszt­jaink ma már sok szép tenyészállattal ren­delkeznek, nehéz kiválogatni a legszebbe­ket. A kiállításon ott lesz a herceghalmi kí­sérleti gazdaság magyar pirostarka Piros nevű tehene. Az országban most ez a leg­­­­jobban tejelő tehén. Csaknem 10.000 liter­­ az évi tejhozama. Ott lesz a szentesi Vörös Hajnal termelőszövetkezet Szekfü nevű tehene is, amelynek 7754 liter az évi tejhozama. Az ököritófülpösi Vörös Csillag termelőszövetkezet mangalica, a balfi Mi­csurin termelőszövetkezet pedig fehér hús­sertés anyakocákat állít ki. A balfi Micsu­rin tsz-nek tíz olyan anyakocája van, amelynek tavaly 25,2 volt a fialási átlaga. Az állami gazdaságok, a termelőszövetke­zetek és az egyénileg dolgozó parasztok mintegy 340 lovat, 40 csikót, 560 szarvas­­marhát, 400 juhot, 500 sertést, s több mint 1000 különféle szárnyasállatot hoznak fel a kiállításraj★ Már előre is nagyon érdekesnek ígérkezik a kiállítás ötletes, változatos lovasbemuta­tója. Korhű jelmezekkel, szerszámok­kal, harci eszközökkel mutatják be a honfoglalás korabeli magyar harcoso­kat, a kuruc lovasokat, a 48-as huszá­rokat és a néphadsereg huszárait. Külön­böző lovagi torna, középkori harci játék, lovas solymászat, nemzetközi lovasverseny és lovas-futballmeccs szerepel műsoron és szerez feledhetetlen perceket a látogatók­nak. Nagyon tanulságos lesz a fogat fejlő­dése történetének bemutatója is. Az ókori tömörkerekű kocsitól kezdve egészen a deb­receni ötösfogatig és a hortobágyi hetes­­fogatig végigrobognak majd a kocsik a zöld gyepszőnyeggel borított versenypályán. Szemléltetően bemutatják a ló hasznosítását a mezőgazdasági termelésben és az ipar­ban is. A kiállításon bemutatják a gépesítés, a tudományos munka eredményeit is, a többi közt a haltenyésztés, az öntözéses gazdálkodás fejlett módszereit, s úgyszól­ván a mezőgazdasági termelés minden ágá­nak legfejlettebb technikáját. ★ Több mint 600 építőipari szakmunkás, épületszerelő, segédmunkás és kubikos kora reggeltől késő estig dolgozik, hogy augusz­tus közepéig megszépítve, újjáformálva adja át rendeltetésének a régi tenyészállat­­vásártelepet. A csarnokok, a pavilonok mű­vészi felépítésével, a régi, de még hasz­nálható épületek kijavításával, a terület parkosításával, ők is hozzájárulnak a szep­temberben sorra kerülő Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás sikeréhez. A kiállítás — a jelek szerint — híven tükrözi majd azt a fejlődést, amely a kormányprogram­ óta eltelt egy esztendő alatt a mezőgazdaság­ban végbement. A félévi tervért - az éh­­zem címért A diósgyőri nagyolvasztómér befejezte első félévi tervét A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyárrészlege befejezte félévi tervét. Ezzel együtt már öt gyáregység fog neki a má­sodik félévi terv teljesítéséhez. A nagy­­olvasztóim dolgozói a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva, a nyersvas önköltsé­gét féléves viszonylatban csaknem négy­millió forinttal csökkentették. Most elha­tározták, hogy július 1-ig még ötezer tonna terven felüli nyersvassal segítik a martin­acélmű dolgozóit. A vasöntöde gyárrészleg dolgozói a fél­évi mennyiségi tervük határidő előtti tel­jesítése után pénteken délelőtt a készáru­termelési terv teljesítéséhez szükséges utolsó darab öntvényt is kiszállították. A vasöntöde a sztálinvárosi nagyolvasztó és martinacélmű, a kazincbarcikai kooperá­ció, valamint a Péti Nitrogénművek részére is jelentős mennyiségű öntvényt készített. A durvahengerdében Novák István két­szeres sztahanovista nehézhengerész bri­gádja a péntekre virradó műszakon teljesí­tette félévi előirányzatát. A brigád megígér­te, hogy június végéig háromszáz tonna acélt hengerelt Kevesebb anyagból több árat Újabb és újabb üzemek követik a Gana Vagon- és Gépgyár dolgozóinak példáját, akik az MDP III. kongresszusának megfo­gadták, hogy az év végéig két százalékkal csökkentik az anyagfelhasználást. A Láng Gépgyár dolgozói vállalták, hogy az egyéni takarékossági mozgalom segítsé­gével az év végéig 484.621 forintra emelik az egyéni megtakarítási számlákon nyilván­tartott összeget. A gyár szerszámfogyasz­­tásának költségeit a tavalyihoz képest félmillió forinttal, a szerszámtörések­­okozta kiadásokat külön 165.000 forinttal csökkentik. Új öntvényjavítási eljárások bevezetésével több mint 90 tonna selejtes öntvényt tesznek használhatóvá, ami 225.000 forint megtakarítást jelent. A Szerszámgépjavító és Gyártó Vállalat dolgozói megfogadták, hogy a második fél­évben kétszázalékos megtakarítást érnek el önköltségi tervükhöz képest. Ennek ér­dekében havonta ötezer forint értékű anya­got takarítanak meg, s a szerszám­fogyasz­­tás költségeit a III. és a IV. negyedévben 20.000—20.000 forinttal csökkentik. A Kalibergyár dolgozói vállalták, hogy 1954. évi önköltségi tervük anyagfelhaszná­lásra vonatkozó előirányzatát öt százalék­kal csökkentik. Ötvenhét élelmiszeripari vállalat fejezte már be félévi tervét Az élelmiszeripari minisztérium jelenti: Június 25-ig 57 élelmiszeripari vállalat tett eleget első félévi tervkötelezettségének. Befejezte első félévi tervét az édes-, a baromfifeldolgozó-, a szesz-, a növényolaj-, az élelmiszeripari gépgyártó-, dohány-, cu­kor- és a húsipar. Az Óbudai Szeszgyár­, a Budapesti Csokoládégyár, a Szerencsi Cso­koládégyár, a Budapesti Konzervgyár, a Nö­vényolaj- és Szappangyár, a Pestmegyei Sü­tőipari Tröszt, a Budapesti Sertésvágóhíd, a Szegedi Szalámigyár, a Gyulai Húsipari Vállalat és a Budapesti Marhavágóhíd és még számos élelmiszeripari üzem dolgozói már második félévi tervükön dolgoznak. A Mátravidéki Erőműből üzenik: „Jól gyürkőzzenek neki Inotán is..." A Mátravidéki Erőmű dolgozóitól levél érkezett a szerkesztőségbe. A többi között ezeket írják: «örömmel olvastuk, hogy a November 7 Erőmű június 21-én befejezte félévi ter­vét, s hogy a legjobb kazánfőgépész is Ino­­táról került ki. Gratulálunk a November 7 Erőmű dolgozóinak és sok sikert kívánunk további munkájukhoz. De azért ne higgyék Inotán, hogy meg­előztek bennünket. Mi félévi tervünket már június 12-én befejeztük, s június 30-ig 36 millió­­kilowattórával túl is teljesítjük. Júniusi tervünk eddig esedékes részét 119,7 százalékra teljesítettük. Mindez elsősorban műszaki és fizikai dolgozóink lelkes mun­kájának köszönhető. Pedig voltak nehézsé­geink. A II. sz. generátorunk éppen ak­kor romlott el, amikor az I. sz. turbina nagyjavítás alatt volt. Műszaki vezetőink, valamint a turbina- és villamosüzem dol­gozói öt helyett három nap alatt szerelték fel a javítás alatt lévő turbina generá­torát az elromlott generátor helyére. Az I. sz. turbinánk nagyjavítása hét nappal a határidő előtt fejeződött be. Mi mindent megteszünk azért, hogy minél több villa­­mosenergiát adjunk az országnak. Az ino­­taiaknak pedig azt üzenjük: gyürkőzzenek jól neki a versenynek, ha igényt tartanak az élüzemcsillagra­. A második félévben is első akar lenni a komlói Béta­akna Komló legfiatalabb bányaüzeme, a Béta­akna június 24-én — a városban elsőnek — befejezte első félévi tervét. Péntek reg­gelre az akna dolgozói már 691,1 tonna, ki­tűnően kokszolható szenet küldtek felszín­re a terven felül. Megfogadták, hogy június 30-ig összesen négyezer tonnával teljesítik túl a félévi előirányzatot, hogy még több szén jusson Sztálinvárosnak. Szilárd elha­tározásuk, hogy első helyüket továbbra is megtartják, s az egész évi tervet is első­nek fejezik be a komlói bányaüzemek kö­­­­zött.

Next