Szabad Nép, 1954. július (12. évfolyam, 182-212. szám)

1954-07-16 / 197. szám

­ Átnyújtották a nemzetközi Sztálin-békedíjat Sahib Szing Sokhinak Moszkva, július 15. (TASZSZ) Július 14-én, a Kreml Szverdlov-termé­­ben a szovjet közélet számos képviselőjé­nek jelenlétében átnyújtották «A népek közötti béke megszilárdításáért» elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjat Sahib Szing Solkhi professzornak, a kiváló indiai köz­életi személyiségnek. Szkobel­in akadémikus, a nemzetközi Sztálin-békedíjbizottság elnöke, az arany­érem és az oklevél átnyújtása után szívé­lyesen üdvözölte Sahib Szing Sokhit a magas kitüntetés alkalmából.­­ Másodízben kapja meg India képvise­lője a Sztálin-békedíjat — mondotta Szko­­belcin akadémikus. — Ez érthető is. Az a hozzájárulás, amellyel India segíti Ázsia és az egész világ békéjének biztosítását, a ko­reai és indokínai békés rendezésre irányuló erőfeszítései megtisztelő értékelést kaptak a világ közvéleményének széles köreiben. Rendkívül hasznos a kiváló indiai szemé­lyiségek részvétele a különböző nemzetközi értekezleteken és a béke védelmét szolgáló találkozókon. India képviselői mindenütt olyan építő javaslatokat terjesztenek elő, amelyeket a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez fűződő őszinte érdek diktál. Az indiai nép e kiváló képviselői között van Sahib Szing Sokhi professzor, a világ­hírű tudós. Sokhi professzor személyében — mon­dotta Szkobelcin akadémikus — India nagy népét üdvözöljük. Legyen a mai ünnepség újabb összekötő láncszem India és a Szov­jetunió nagy népei között, amelyeknek ba­rátsága fejlődik és erősödik. Az összegyűltek nagy figyelemmel hall­gatták Sokhi professzor beszédét. — Az a körülmény, hogy a nemzetközi Sztálin-dí­jat két egymást követő évben indiai állam­polgárnak is odaítélték — mondotta — nagy megtiszteltetés. Úgy gondolom, hogy személyemen keresztül egész India része­sült ebben a nagy kitüntetésben, az az In­dia, amely Pandit Dzsvaharlal Nehru mi­niszterelnök bölcs vezetésével fáradhatat­lanul küzd a békéért. Ma minden gondol­kodó indiai a béke harcosa. Boldog vagyok — folytatta Sokhi pro­fesszor — hogy a szovjetország, a legna­gyobb békeharcos, kitüntet engem ezzel a díjjal és így lehetővé teszi számomra, hogy szerény képességeimhez mérten beálljak azoknak a nagy embereknek a sorába, akik egész életüket az emberiség békéje kivívásának szentelték. Boldog vagyok azért is, mert ez a díj Sztálin nevét viseli, aki egész életében fáradhatatlanul dolgozott a béke ügyéért. A „Bor csak lenne több Li Szin Man..." z „AP“ amerikai hírügynökség beismerései a távolkeleti helyzetről John Hightower, az «Associated Press» amerikai hírügynökség tudósítója, a napok­ban lezajlott Dulles—Eden—Mendes-France tanácskozást kommentálva megállapítja: «Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország most azzal a ténnyel áll szemben, hogy súlyos vereséget szenvedett a kommunista haderőktől Indokínában. A három nyugati nagyhatalom előtt álló tény­leges probléma az, hogy megakadályozzák a vereség nagyobb katasztrófává fajulását. Ez bírta rá Dullest arra, hogy Európába látogasson». A tudósító ezután azokat a problémákat elemzi, amelyek az imperialisták számára megnehezítik az indokínai felszabadító mozgalom elleni harcot. Szerinte az a fő nehézség, hogy «Délkelet-Ázsiában a kom­munizmussal szemben hiányzik a határo­zott ellenállás». «Amerikai hivatalos sze­mélyiségek — írja a tudósító — gyakran kívánják, hogy bár csak lenne több Li Szin Man, akire támaszkodhatnának». Az amerikai hírügynökség tudósítója be­vallja, hogy «a kommunisták indokínai si­kerei mágneses hatást gyakorolnak majd olyan országokra, mint Thaiföld, Burma, Malájföld és Indonézia. Ennek a hatásnak nem szükségképpen kell azonnal bekövet­keznie, hanem éveken át is kifejlődhet. A nyugati nemzetek — mint a tudósító írja — nem rendelkeznek megfelelő ellenerővel ott, ahol a kommunista párt tevékenyke­dik. Délkelet-Ázsia nagy része termékeny talaj az «Ázsiát az ázsiaiaknak» nyugatelle­nes propaganda számára, különösen, ha tekintetbe vesszük a gyarmati uralom hosz­­szú évei alatt felgyülemlett gyűlöletet. Ez különösen helytálló Indokína esetében. Ha a július 20-ig még hátralévő néhány nap alatt nem jön létre megállapodás az indokínai háború befejezésére, akkor a probléma más vonatkozásban válnék sür­gőssé és válságossá. A harc folytatása ese­tén Franciaországnak nem lenne reménye gyors békére. Franciaország elhatározását kétségtelenül jelentősen befolyásolja majd az, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e nagy mértékben beavatkozni a francia haderők megsegítésére. Nem lenne meglepő — írja Hightower — ha Mendes-France azért ismérte volna Dulles sürgős Párizsba utazását, hogy megtudja, mit tenne az Egyesült Államok abban az esetben, ha Mendes-France elfogadhatatlannak minő­sítené a kommunisták békefeltételeit. Vár­jon, ha Franciaország elutasítja ezeket a feltételeket, ak­kor az Egyesült Államok segít-e a háború folytatásában, vagy talán átveszi a háború irányítását?» A tudósító befejezésül megállapítja, hogy az Egyesült Államok csak a szövetségesek részvételével lenne hajlandó esetleges újabb akciókra az indokínai háborúban. DULLES A PÁRIZSI LOUVRE MÚZEUMBAN BOGÁNCSOK Megyen az ember faluról falura, s út­közben ráragadnak apró kis történetek, mint a bogáncs a ruhára. És csakugyan olyanok, mint a bogáncs. Szúrnak, csípnek, míg csak túl nem ad rajtuk az ember. 1. Amilyen a jónapot A k.-i tanácsházán beszélgetünk Szalai Bénivel, a mezőgazdasági előadóval, egy lapraesett fiatal gazdával. Eközben a ház előtt megáll egy zöldkalapos ember. Papí­rost vesz elő, belepillant, s határozott lép­tekkel belő a folyosóra, onnan meg egye­nest Szalai szobájába. Azt mondja egy­­szuszra: a biztosítótól jöttem, ahol a hely­beli gazdák listája, pipálja ki gyorsan, akiknek nincs kötelező biztosításuk, de igen szaporán, mert a délutáni vonattal továbbmegyek. Szalai azt feleli: __ Jónapot, elvtárs. Nevem Szalai. Fog­laljon helyet. A zöldkalapos .leül. Nézi Szalait. Szalai meg őt nézi. Szép csendesen, vagy két percig. Akkor megszólal a zöldkalapos: — Hallja, hát nem pipál? __ Pipálnék én, szívesen — vélekedik Szalai __ mivelhogy a biztosítás fontos do­log. De nem tudom, kinek van, kinek nincs. __ Hogy-hogy nem tudja? Hát akkor mit tud? Miért ül itt, ha semmit sem tud? Ez ugyan nem valami finom állami hang hanem azért Szalai nem zökken ki a nyugalmából. Tud ő egyet mást, hogyne tudna. Például, hogy hány halas üsző van a faluban. Azt tudja, az a szakmájához tartozik. Ami a biztosítást illeti, afelől jobb lesz megkérdezni a VB-titkárt, vagy méginkább az adóügyi megbízottat. A zöldkalapos felmarkolja papirosát, kiro­bog. Pár perc múlva dühösen jön vissza. Hogy aszondja, egy lélek sincs a házban. __ Az ám — tűnődik Szalai — ebédidő van. Én is véletlenül ragadtam itt. — Mindegy az. Fő, hogy itt van. Tes­sék, pipálja ki a névsort, de nyomban, mert kijövök a béketűrésből! Szalainak, nem tudni mitől, megjő a kedve a pipáláshoz. Csinál vagy tizenöt pipát a listán. A zöldkalapos diadalmasan indul. — No, ugye? No, ugye! — S hozzáteszi, tanulságul: — Szemérmes kódisnak üres a tarisznyája! Máris kint van az utcán. Szalai elégedet­ten nézi. Semmi bosszúság nem látszik rajta. Nem értem a dolgot. — De hiszen — kezdem — az imént még nem tudta, kinek nincs biztosítása? — Most se tudom. Honnan is tudnám? — Hát akkor kit pipált ki? — Akinek mérges kutyája van ... A hivatalsegéd a másik szobában fel­kacag. Nohát, ez derék volt! Jő kifelé, könnyeit törli. Egyszerre abbahagyja. — Álljon meg a menet. Nem mondom, a lecke nem ártott. De mi lesz a biztosí­tással? — Az ám — kaparja fejét Szalai — kutya kutyánszki, annak muszáj meglennie. Te, József, er­olj csak a zöldkalapos kartárs után. Tudd meg, hol nem kötöttek még biztosítást, s aztán igazítsd oda. De elébb ereszd be egypár kutyás portára ... Hanem ez köztünk marad ám! Világos. Miért ne maradna köztünk? 2. Meggyőződéses ember Benzint veszünk fel a fehérvári kútnál. Ott nézelődik egy szikár, barnaarcú, fekete­­bajszú, negyvenes ember. Odajő a kocsi­hoz, s azt kérdi, szép köszöntés után. — Megy-e autóbusz Baracskának? Mert a vonat elment. Bepillant a kocsiba. Tehát nyilvánvaló, hogy nem az autóbusz-menetrend izgatja, velünk jönne, dehát szemérmes ember, ke­rülő úton tudakozódik. Amikor azt felelem, hogy nem vagyok ismerős, bólint. Kisvár­tatva megint megszólal: — Kórházba hoztam a feleségem. Nincs nagy baja, hálistennek, csak megijedtünk... — Sóhajt. — Jó volna otthon éjszakázni. A gyerekek is várnak, a munka is: holnap nem szeretnék mulasztani. ■ De már erre hogyne vinnék el. Nem is a baracskai bekötőútig, hanem egészen az állomásig, ahonnan továbbutazhat. Emberünk beül, kalapját maga mellé helyezi az ülésre. Megmondja nevét: Kál­mán Bertinek hívják. Gulyás az egyik vér­tesaljai állami gazdaságban, fejőgulyás, méghozzá jó fejőgulyás, havonta három­négyszáz literrel többet fej ki tizenkét te­henétől, mint amennyit terve szerint fej­nie kéne. Dicséri a gazdaságot. Hogy egé­szen jó gazdaság, s keresni is lehet benne tisztességesen. — Júniusra ezerhétszáz forintot kaptam, elvtárs — mondja. — Szép pénz. Már ami­kor ennyit kereshet a szegény ember, az nem rossz világ. Apróra leírja a gazdaságot, az új istállót, a kifutókat, a vízvezetéket, s még egy sor dolgot, köztük olyanokat, mik az utóbbi években honosodtak meg a pusztán, mint például a villanyvilágítás. — Nem is hagyok rosszat szólani a mi gazdaságunkra — jelenti ki szilárdan. — Mert én meggyőződéses ember vagyok. Avval folytatja, hogy vett már tehenet, öt süldőt, egy kocát, s vagy tíz szekér bon­tásból való téglát, házépítéshez. Ejha. A tehén rendben volna. A tégla is. Hanem a hat disznó... Mire hat disznó egy állami gazdasági fejősnek? Meg is kérdezem, Kál­mán megütődve néz rám. — Hogy minek? Hát hiszen jószág nél­kül semmire se megyen a szegény ember. Abból pénzelünk, abból szerezkedünk. — Dehát ott a jó kereset! — Hja, azt be kell osztani — mondja oktatólag. — Abból lovat veszek. Meg koronát, szerencsére ekém van... Mert ha jövőre megkapom azt a puskámbeli nyolc holdat, amiről, úgy tudom, lemond a bér­lője, olyan kis gazdaságom lesz, hogy még! Majdnem hogy kicsúszott a számon, mert én meggyőződéses ember vagyok . 1 3. A szeparátor S. faluban a szövetkezetiek régóta győz­ködnek a legjobb gazdával,, nevezetesen Takács Sándorral. Szeretnék maguk közt látni e tapasztalt, kitűnő kezű parasztot, akit már régen megtettek volna brigádve­zetőnek. Ha belépett volna. Hanem hát Takács mindezideig nem ál­lott kötélnek. Sőt, legutóbb erősen keresz­tülhúzta a szövetkezetiek számítását. Volt egy eladó szeparátor a faluban A szövetkezetnek kapóra jött a dolog. Sza­­lajtotta a pénztárost, csapjon fel gyorsan, mielőtt bárki elkaparintaná orruk elől a fölözőmasinát. Hanem m­ár késő volt. A pénztárossal közölték, hogy valaki már megvette a szeparátort. S az a valaki, uramfia, éppen Takács Sándor volt. Hatalmas zajgás lett ebből, mármint a szövetkezetben. A közös tehenészetben el­­kél egy szeparátor, de hogy Takács két te­henéhez mi a fenének kell ilyen masina, azt ember fel nem éri ésszel. A tagok ki­mondták, nagy haragosan: megátalkodott kapitalista ez a Takács, nyilván spekulá­cióra vette a masinát, kár vele szóbaállani, az ilyen ember úgyse teszi magáévá a szo­cializmust soha ebben a cifra életben ... Ebben is maradtak. Dehát, szerencsére, mindez nem akadályozta őket abban, hogy egyeljenek, kapáljanak, vagyis hát dere­kasan rendbentartsák azokat a földeket, melyeket tavaly még nem sikerült rend­­bentartaniok. Tán a Takács iránti harag is segítette őket a nagy iparkodásban. Mert a harag tartott. Még akkor is, mikor a minap S. faluban jártam. A tanácsházán, egész véletlenül, meg­ismerkedtem Takács Sándorral. Passzust íratott át, a VB-titkár mutatta, hogy lám csak, ő az a nevezetes Takács ... Beszél­getni kezdtünk az időjárásról, a krumpli­­töltögetésről, s más efféle rendkívüli dol­gokról. Végezetül a szeparátorra tereltük a szót. Takács megfontoltan nyilatkozott.­­— Jó kis szeparátor — mondta. — No, de mire? Hiszen nem használja. — Még­­ használhatom. Előfordulhat. — Kevés ahhoz két tehén. — Még több tehenem is lehet. Meg az­tán ... a szeparátor mindig pénzt ér ... Gondolok egyet, s eladom. A VB-titkár megpróbálta kiugratni a nyulat. — A szövetkezetnek? — Nem — felelte határozottan Takács. — De miért? A gazda cigarettát vett elő. Rágyújtott. Nézte a felfelé csavarodó füstöt, mintha abból akarta volna kiolvasni a választ. Széles arcán alig észrevehető mosoly su­hant végig. — Mert nem — mondta végül. — Gon­dolja meg, elvtárs, mekkora becsületem lesz nekem, ha majd avval a szeparátorral belépek a csoportba is Doboesi Imre SZABAD NÉP Az olasz szenátus hozzájárult a csaló választási törvény hatályon kívü­l helyezéséhez A képviselőház után a szenátus is elfo­gadta a Pietro Renni által előterjesztett törvényjavaslatot, amely hatályon kívül he­lyezi a kereszténydemokraták által tavaly kierőszakolt csaló választójogi törvényt, amely azonban — mint ismeretes — a múlt év júniusában tartott választások során nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy abszolút­ többséget biztosítson a keresztény­demokraták és csatlósaik számára. A sze­nátus — a pártcsoportok között létrejött megegyezés alapján — minden vita nél­kül, egyhangúan elfogadta Nenni törvény­­javaslatát. A törvényjavaslat elfogadását a baloldali szenátorok viharos tapssal kö­szöntötték. (MTI) E­lhalasztották a görög, török és jugoszláv külügyminiszterek konferenciáját London, július 15. (MTI) A londoni rádió jelenti, hogy elhalasz­tották a görög, török és jugoszláv külügy­miniszterek jövő szombatra tervezett kon­ferenciáját, amelynek feladata lett volna a balkáni katonai szövetség aláírása. A közösen kiadott nyilatkozat szerint «nem lehetett időben megtenni a szükséges in­tézkedéseket». A nyilatkozat nem tűzi ki a konferencia újabb időpontját. Nyugati politikai körökben is rámutat­nak, hogy a nyilatkozatban megjelölt ok­kal szemben a konferencia elhalasztásának egyik számottevő oka az olasz-jugoszláv el­lentét a trieszti kérdésben. Véget ért a XVII. nemzetközi népoktatási értekezlet Genf, július 15. (TASZSZ) Genfben befejezte munkáját a XVII. nemzetközi népoktatási értekezlet, amelyet a nemzetközi nevelésügyi iroda és az UNESCO hívott össze. Az értekezleten 75 ország közoktatásügyi minisztériumának képviselői vettek részt. Az értekezlet mun­kájában először vett részt a Szovjetunió, Ukrajna és Bielorusszia küldöttsége. Az értekezlet két kérdést vitatott meg: «A kö­zépiskolai pedagógusképzés kérdése» és «A középiskolai pedagógusok anyagi és jogi helyzetének kérdése». Ezenkívül meg­hallgatták valamennyi ország képviselőinek beszámolóját az 1953—1954-es tanév nép­oktatási helyzetéről. A fülöpszigeti népi felszabadtó hadsereg északluzoni harcai Peking, július 15. (Új-Kína) Manilai jelentés szerint a fülöpszigeti népi felszabadító hadsereg július 12-én az északluzoni Buguey város közelében lévő Arago-hegységben megtámadta a Magsay­­say-kormány hadseregének egy szakaszát és veszteségeket okozott a kormány erőinek­ Ugyanakkor a felszabadító­ hadsereg el­keseredett harcba bocsátkozott a kormány csapataival a Manilától 80 kilométerrel északra lévő Arayat-hegy nyugati lejtőjén. Felháborodással fogadták Koreában Li Szin Man „formuláján” a koreai nyelv megváltoztatásáról Phenjan, július 15. (Új-Kína) A Li Szin Man-kormány által július 3-án bejelentett «Formula a koreai nyelv egy­szerűsítéséről» nagy felháborodást keltett egész Koreában. A közvélemény úgy te­kinti ezt a «formulát», mint lépést a koreai nyelv angol mintájú gyarmati nyelvvé vál­toztatása felé. A «formula» célja a helyes koreai nyelv­tan mellőzése és különböző nyelvjárások, valamint az amerikai megszállásból eredő gyarmati zsargon felhasználása. A délkoreai nyelvészeti társaság nyilat­kozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy a formula egyenetlenséget és zűrzavart okoz a koreai nyelvben. Ha erre az egy­szerűsített nyelvre tanítják a koreaiakat, annak eredménye a jövő nemzedék tudat­lansága lesz. — AZ A THAIFÖLDI KATONAI kül­döttség, amely hosszabb idő óta katonai tárgyalásokat folytatott Washingtonban, szerdán hazautazott, miután programmot írt alá arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt a thaiföldi had­sereg gyors növelésére — jelenti az «MTI». B­árkányi szép győzelme a helsinki atlétikai versenyen Helsinki, július 15. Helsinkiben csütörtökön megkezdődött a nemzetközi atlétikai verseny. A magyarok közül Bárkányi, Bakos és Krasznai lépett pályára. A 800 méteres síkfutásban Bárká­nyi nagy küzdelem után 1 perc 51.5 má­sodperces jó eredménnyel győzött. A to­vábbi sorrend: 2. Väharanta (finn) 1:51.6, 3. Bakos (magyar) 1:51.7, 4. Spurrier (USA) 1:52.8. A gerelyhajításban Krasznai a he­tedik helyen végzett. A Bp. Vasas győzelme Bulgáriában A Bulgáriában vendégszereplő Bp. Vasas labdarúgócsapata szerdán Sztálinban a vá­ros válogatottjával mérkőzött. Bp. Vasas— Sztálin válogatott 9:4 (5:0). A magyar csapat jól küzdött és megérde­melten győzött. (MTI) A Bp. Dózsa labdarúgócsapata Kassán A Csehszlovákiában vendégszereplő Bp. Dózsa labdarúgócsapata utolsóelőtti mérkő­zésére csütörtökön délután Kassán került sor, Bp. Dózsa—Kosicei Spartak 2:1 (2:0). Francia női kosárlabdázók jönnek Budapestre Szombaton reggel Budapestre érkezik a Francia Munkás Sportszövetség (FSGT) váloga­tott női kosárlabdacsapata. A francia együttes július 18-án Szolnokon, a megye női váloga­tottjával játszik, majd résztvesz a július 22-től 25-ig Pécsett lebonyolításra kerülő női kosár­labdatornán. Az FSGT női kosárlabdázói ezenkívül július 20-án és 27-én egy-egy mérkőzést játszanak az FVB-re készülő magyar női válogatott kerettel. A főiskolai világbajnokság hírei A XII. Nyári Főiskolai Világbajnokság során a Népstadionban kerül sor a megnyitó és záró­­ünnepségre, ezenkívül itt dől el három sportág: az atlétika, labdarúgás és ökölvívás elsősége is. A várható nagy feladathoz méltó lelkes munka folyik a Népstadionban. Csinosítják a helyisé­geket, javítgatják a gyepszőnyeget és a salak­pályát. A stadion lelátója és a Sportcsarnok közötti területen, a régi Postás-pálya helyén, szorgos munkáskezek és önkéntes munkára jelentkezett fiatalok készítik az edzőpályát, ökölvívóversenyt azonban először rendeznek a Népstadionban, ezért új munkálatok váltak szükségessé. A szorítót a díszpáholy előtti ré­szen állítják majd fel. A lelátó tetejéről 9 fény­szóró, a szorító felett pedig 6 méter magas­ságban 20­­ring­lámpa f árasztja majd a vilá­gosságot. Esténként mintegy 35.000 néző tekint­heti meg a fő FVB ökölvívóversenyeit. ★ A budapesti FVB-n szereplő 150 bolgár spor­tolót a közeli napokban megrendezésre kerülő válogatóversenyek útán jelölik ki. A bolgárok a következő sportágakban indulnak: röplabda, kosárlabda, atlétika, kerékpár, torna, súly­emelés, ökölvívás, úszás, asztalitenisz és vívás. Csapatuk július 22-én indul el Budapestre. ★ Az FVB-n részvevő magyar férfi- és női asztaliteniszezők már több hete változatos és sokoldalú közös edzéseket végeznek­­ a ver­senyre. Az állandó­­iskolázás” mellett kiegé­szítő sportokként atletizálnak is a válogatott keret tagjai, ami hozzájárul a gyorsaság növe­léséhez, a rugalmasság és az állóképesség fo­kozásához. A férfiválogatottak Várkonyi László, a nők pedig Juhos József edző vezetésével folytatják felkészülésüket. ★ Részletesen kidolgozták a XII. Nyári Főiskolai Világbajnokság műsorát. A megnyitó ünnepség július 31-én 16 órakor lesz a Népstadionban. A karnevált augusztus 7-én este a Hősök terén rendezik, a záróünnepélyre augusztus 8-án este 9 órakor a Népstadionban kerül sor. (MTI) ★ A magyar atléták edzései rendszeresen foly­hat­ A különböző Versenyszámokra összesen 30 női és 67 férfiversenyző készül. Az újon­cok mellett rajthoz állnak a legnevesebb spor­tolók is, így Bartháné, Dénes Ida, Greminger­­né, Kazi Aranka, Gyarmati Olga, valamint Va­­rasdi, Zarándi, Goldoványi, Adamik, Szentgáli, Bárkányi, Bakos. Rózsavölgyi, Iharos, Béres, Jeszenszky, Rozsnyói. Kovács József. Szabó, Tábori. László, Földessy, Homonnay, Mihályfi, Szécsényi, Krasznai és Csermák is. HÁROM ANGOL ÉS EGY NYUGATNÉMET VÁLTÓ szombaton délután Londonban világ­­csúcsjavító kísérletet tesz a 4x1500 méteres váltófutásban. Az angol és nyugatnémet vál­tók már nemcsak az angol válogatott hiva­talos 15:27.2 mp-es világrekordját, hanem a Bp. Honvéd szerdai 15:21.2-es világcsúcsered­ményét is túl akarják szárnyalni. STOCKHOLMBAN megtartották a szovjet és a svéd sakkozók baráti mérkőzésének második — egyben — utolsó fordulóját. A szovjet —svéd találkozó a szovjet versenyzők 13:3 arányú győzelmével ért véget. AZ AUSZTRIA körüli nemzetközi kerékpáros­verseny 6. szakaszának küzdelmére csütörtö­kön került sor Innsbruck és Bad­ Isehl között. Az eredetileg kiírt 216 km-es távot, meg kellett hosszabbítani. A nehéz szakaszon a magyarok közül Bartusek szerepelt a legjobban, holt­versenyben a 4. helyen végzett. Hendrickson szenátor a minap közölte az amerikai közvéleménnyel: 3500 ne­v­ersey­­beli egyetemista és főiskolás közül a meg­kérdezettek 75 százaléka nem tartja elíté­lendőnek a hazudozást és a csalást. Az amerikai sajtó, a «New York Herald Tribune», a «Philadelphia Inquirer» és más lapok csodálkozásuknak adnak kifejezést és kétségbevonják a szenátor adatait. — A MAGYAR CSILLAGÁSZKÜL­­DÖTTSÉG, amely a június 30-i teljes nap­­fogyatkozás megfigyelésére a Szovjetunió­ban tartózkodott, hazaérkezett. — A KISBÉRBATTYÁNPUSZTAI VI­RÁGZÓ tsz fejezte be elsőnek az aratást Komárom megye termelőszövetkezetei kö­zül. — ÖTVENTAGÚ SZAKSZERVEZETI ÜDÜLŐ- CSOPORT érkezett hazánkba a Német Demo­kratikus Köztársaságból. A csoport tagjai két hetet töltenek a Balatonnál. — ÓZDON ÉPÜL AZ Ú.I KENYÉRGYÁR. A tervek szerint a gyár még az idén megkezdi a kenyérsütést. — Az első magyar, alumíniumból készült vitorláshajó — a váci Dunai Hajógyár gyártmánya — a napokban kezdi meg pró­­baútját a Balatonon. — ÖT ÉS FÉLOKTÁVOS, KERESZT - HÚROS ZONGORA gyártását kezdi meg a Budapesti Vas- és Szerelőipari Tröszt hangszerkészítő vállalata. A zongora ára körülbelül 5000 forint lesz. — A SZEGEDI TEXTILMŰVEK FIATALJAI csü­törtökön vették át a könnyűipari üzemek ver­senyében elnyert jutalmat, a DISZ központi ve­zetőségének vörös vándorzászlaját. — FÖLDVÁRI SÁNDOR ÁCSI ARATÓGÉPVE­­ZETŐ került az első helyre a komárom megyei aratógépvezetők versenyében. Földvári Sándor már 149 holdat aratott le. — Elkészült a Szentgáli Mészmű, amely Inotára, Várpalotára, a pécsi rekonstruk­ció építkezéséhez és a Tüzép-telepekre szál­lít égetett meszet. — SZABADTÉRI SZÍNPAD ÉPÜL BU­DAPESTEN a III. kerületi, rómaiparti kis­erdőben. — ÚJABB HÉT KÖRZETI ORVOSI RENDELŐT létesítenek Budapesten még az idén. Ezzel az év végére 118 körzeti orvosi rendelő lesz a fővárosban. — A fényeslitkei Fürst Sándor tsz befe­jezte az aratást. Egy 30-tagú brigádja most a­­környékbeli tsz-ekben arat. — AZ ELSŐ HAT TONNA, hazai gyártmányú nyers fotópapír feldolgozását megkezdték a váci Forte-gyárban. — RÓMAI TEMETŐT TALÁLTAK Du­­nakömlőd határában. A betakarítás után teljes erővel megkezdik az ásatásokat. — EGÉSZ FALU. TÖBB MINT 600 KÉTSZOBÁS CSALÁDIHÁZ felépítéséhez elegendő cementet gyártottak júliusi tervükön felül a Tatabányai Cementgyár dolgozói. — NEMZETKÖZI RUHÁZATI VERSENY lesz szeptemberben Budapesten. A modelleket több vidéki városban is bemutatják. — TÍZEZER SZÍNES, MINTÁS GUMI­LABDÁT gyártanak az idén a Műszaki Gu­migyárban. — EGY ÉV ALATT ÖTVEN SZÁZA­LÉKKAL nőtt a budapesti filmszínházak látogatottsága. 1954 első félévében több mint 13 millió nézője volt a filmszínházak előadásainak. — KÉSZÜLNEK AZ ÚJ TANKÖNY­VEK. A Tankönyvkiadó Vállalat az új tan­terv alapján elsősorban az általános iskola alsó tagozata részére szükséges könyvek elkészítéséről gondoskodik. Engedtessék meg nekünk, hogy csodál­­kozzunk a csodálkozókon. De hiszen ez az ifjúság még ilyen romlottan is jobb — hogy más, «magasabb» példát ne is vegyünk a saját országa sajtójánál! Elvégre mikor jön el az az idő, amikor az amerikai sajtónak csak 75 százaléka nem tartja majd elítélendőnek a hazudó­— A FILMHÍRADÓ ÚJ SZÁMA a többi között Szocsiba, a gyönyörű fektetengeri üdülőbe ka­lauzolja el a nézőket. A híradó számos rövid hírt is közöl. — MAKÓN MEGKEZDŐDÖTT A HAGYMASZÜRET. Még e héten két vagon gondosan kezelt, osztályozott vöröshagy­mát küldenek Angliába. — KOMBINÁLT CSŐBÚTOROK mintapéldányai készültek el a Fémbútorgyárban. — «Mozgóbolt» látogatja a határban a za­­lamegyei aratókat; kolbászt, szalonnát, szörpöt, fröccsöt és sok más mindent visz számukra. — SZÁZTAGÚ BÁNYÁSZ NÉPI EGYÜTTES ala­kul Komlón. Első műsorát szeptemberben mu­tatja be. — CSILLAGDÁT LÉTESÍTENEK VESZPRÉMBEN. Több üzem dolgozói tár­sadalmi munnkával segítik az új intézmény felépítését. — NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS NYÍLT SALGÓTARJÁNBAN. A kiállítás anyaga szemlélteti Nógrád megye gazdag népművészeti hagyományait. — ARTÉZIKUTAT FÚRNAK DAKA KÖZSÉG­­BEN a pontos adófizetésből nyert részesedés felhasználásával. — EZER MUNKAÓRÁT DOLGOZNAK a mező­gazdaságban a Balatonfüredi Hajógyár DISZ- fiataljai. — CSEHOV EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyílt meg csütörtökön délben az Országos Széchényi Könyvtár olvasótermi folyosó­ján. — HÁROM JÁRÁSI FIÓKOT nyit az Országos Takarékpénztár július második felében Somogy megyében. — A SIÓFOKI JÁRÁS BÍRÓSÁGA egyévi bör­tönbüntetésre ítélte Papp Gyulát, egy 27 hol­das kulák fiát — termelőszövetkezet­ elleni iz­gatás és kártevés bűntette miatt.­­ SOK ZÖLDSÉG érkezett csütörtökön Bu­dapestre. A piacokon 867 mázsa uborkát, 168 mázsa zöldpaprikát, 1258 mázsa fejeskáposz­tát árusítottak. Ezenkívül nagymennyiségű ka­­rarábét, kelkáposztát, hagymát, újburgonyát, zöldbabot, tököt, paradicsomot és vegyes zöld­séget szállítottak a nagyvásárcsarnok csepeli telepére.­­ Az őszi mezőgazdasági kiállításra, Veszprém megyében eddig több mint 20 tsz és 27 egyénileg dolgozó paraszt jelent­kezett. Badacsonyi fajborokat, csemegesző­lőt visznek a kiállításra. — SZABÓ GÉZA, a jegespusztai állami gaz­daság és az ország egyik legjobb aratógép­­vezetője szerda estig 235 holdat aratott le. Tavalyi eredménye összesen 220 hold volt. — JÉGKORSZAKBELI CSONT LELE­TET TALÁLTAK a dombóvári II. számú téglagyár területén. A lelet tudományos vizsgálata még tart. Valószínűleg egy ős- Orrszik­va csontjai kerültek napvilágra. — MEGÉRETT A HEVESI DINNYE. Csányban három holdról több mint ötven mázsa cukor­dinnyét szállítottak a nagyvárosok piacaira. — MEGKEZDTÉK 64 HOLDNYI LE­­VENDULAMEZŐ aratását a tihanyi fél­szigeten, az akali kísérleti gazdaságban. A levendulából nyert illóolajat várja a szap­pangyártás, az illatszeripar és a gyógyá­szat. ☆ ☆ HÍREK & & Miért csodálkoznak? PÉNTEK, 1954 JÚLIUS 1. A nemzetközi filmfesztivál eseményei Prága, július 15. (TASZSZ) Karlovy-Varyban, a nyolcadik nemzet­közi filmfesztiválon megkezdődött a tudo­mányos-ismeretterjesztő filmek bemuta­tása. A nézők különösen nagy érdeklődéssel fogadták a «Fitoncidok» című szovjet tudo­mányos kisfilmet. A film­ B. P. Jokin Sztálin-díjas professzor munkáját ismer­teti. Mint ismeretes, Jokin fedezte fel azt, hogy a növényekben fitonoid anyagok van­nak, amelyek pusztítják a mikroorganiz­musokat. Bemutatták a «Történelem porondján» című csehszlovák filmet is, amely a mor­vaországi archeológiai kutatásokról számol be. A «Séta a hegyekben» című román tu­dományos kisfilm a turisták érdekes ka­landjait mutatja be, a «Roge kerámiája» című svéd tudományos kisfilm, a kerámi­­kusok érdekes munkáját tárja a nézők elé. A filmfesztiválon ezenkívül még be­mutattak több más ismeretterjesztő fil­met is. SZIKRA Lapnyomda. I ' I 1 I X IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet Jelenti: várható időjárás ma estig, felhőátvonulások, több helyen kisebb eső. Időnként élénk nyugati-északnyugati sző­­. A hőmérséklet alig változik. A Duna vízállása csütörtökön reggel Budapestnél 708 centiméter. A budapesti múzeumok kiállításai Történeti Múzeum (Múzeum-körút 14—16.­ A magyar föld népeinek őstörténete. A magyar nép története a honfoglalástól 1848-ig. Jókai Mór emlékkiállítás. Nyitva: hétfő kivételével minden hétköznap 11 — 19, vasárnap 10—19 óráig. Természettudományi Múzeum (Múzeum­ körút 14—16.) A föld és az élet fejlődéstörténete. Afrika élővilága. Ásvány- és kőzettár. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 11 — 19 óráig. Szépművészeti Múzeum (Hősök tere). A mú­zeum képtárai, szoborkiállításai megtekinthe­tők hétfő kivételével mindennap 10—18 óráig. Új Magyar Képtár (Egyetem­ utca 6.) Komjáti Gyula-kiállítás. Nyitva: hétfő kivételével min­dennap 10—18 óráig. Iparművészeti Múzeum (Üllői-út 33—37.) He­rendi porcelán 1839—1954. A kerámiaműves­­ség története. Újabbkori európai ötvösművé­szet. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 11 — 19 óráig. Keletázsiai Művészeti Múzeum (Sztálin-út 103.) Hátsóindia- és Ind­onézia-kiállítás. Nyitva: hétfő kivételével minden hétköznap 11 — 19, vasárnap 10—19 óráig. Néprajzi Múzeum (Könyves Kálm­in-körút 40.) Magyar népviseletek története. Bútorköz­pontok a XIX. században. Pásztorművészet. Magyar népi fazekasság. Tiszaigar: egy agrár­­proletár falu élete. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 11 —19 óráig. . Vármúzeum (Szentháromság­ utca 2.) A budai vár. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 11 — 19 óráig. Budapesti Történeti Múzeum újkori osztálya (Kiscelli­ út 108.) Budapest 1686—1848-ig. Bu­dapesti városképi ábrázolások a XIX. század második felében. Nyitva: vasárnap 9—14 óráig. Előzetes bejelentésre csoportos látogatás ese­tén hétfő kivételével bármikor. Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum (Bajza­ utca 39.). Petőfi Sándor emlékkiállítás. József At­tila emlékkiállítás. Nyitva: hétfő kivételével minden hétköznap 12—19. vasár­nap 9—14 Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Vajda­­hunyadvár). Magyar állattenyésztés. Vadgaz­dálkodási kiállítás. Hal- és nádgazdálkodás. Erdőgazdaság. Nyitva: kedd, csütörtök, péntek 10— 17, szerda, szombat 10—18, vasárnap 9—18 óráig. Hétfőn zárva. Hadtörténelmi Múzeum (I., Tóth Árpád-sé­tány 40.) Hazánk haladó katonai hagyományai. Nyitva: hétfő kivételével minden hétköznap 9—17. vasárnap 10—18 óráig. Bajor Gizi Múzeum (Stromfeld Aurél­ utca 16.) Jászai Mari, Márkus Emilia, Bajor Gizi emléktárgyak gyűjteménye Nyitva: kedd, csü­törtök, szombat 15—19. vasárnap 10—18 óráig. Nagytétényi Kastélymúzeum (XXII., Csókási Pál­ utca 9.) Magyar bútorok a XVIII—XIX. szá­zadban. Európai bútorok a XV—XVIII. századig. Nyitva: kedd, szombat 16—19, vasárnap 11—19 óráig. Aquincumi Múzeum (Szentendrei-út 193.) A római uralom négy évszázada. Nyitva: hétfő kivételével minden hétköznap 9—16, vasárnap 11- 15 óráig. (MTI) budapesti színházak mai műsora Károlyi-kert: Állami Hangversenyzenekar, Händel: Sámson (MCD-bérlet, 4. est, 8). — Fővárosi Nagy­­cirkusz: a Lengyel Állami Cirkusz vendégjátéka (4. 11. — Fáklya Nagycirkusz előadása az Élmunkás­­téren (8). A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—8.22-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.00: Falurádió. — 6.00: A „Szabad Nép» vezércikke — 7.00: Hírek. — 8.30: Fúvósin­dulók. — 8.50: Zenekari hangverseny. — 9.20: Út­­törő-híradó. — 9.45: Gyermekrádió. — 10.00: Hírek. — 10.10: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 10.40: Balettzene. — 11-30: Egész­ségügyi tennivalók aratás idején. — 11.40: Vidéki népi zenekarok műsorából. — 12.00: Hírek. — 12.15: Déli hangverseny — 13.00: Tíz perc külpolitika. — 13-10: Könnyű francia dalok. — 13.30: A lipcsei rádió fúvószenekarának hangversenye. — 14.00: Hí­rek. — 14.55: Régi magyar muzsika. — 15.20: Szív küldi szívnek szívesen — 15.50: Megemlékezés Alpári Gyuláról. Előadás. — 16.10: Operettkeringők. — 16.40: Levelekre válaszolunk. — 17.00: Hírek — 17.10: A Népművészeti Intézet műsora. — 17.30: Szövetkezeti Híradó — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.00: A rádió ajándékműsora. — 20.00: Hírek. — 20.10: Részletek az esztrád-színpadok vidám mű­soraiból. — 21.45: Vidám zene. — 22.00: Hírek. Sport — 22.20: Tánc éjfélig. — Közben: 23.00: Mi történt a nagyvilágban? — 24.00: Hírek. — 0-10: Vidám népzene. PETŐFI-RÁDIÓ: 8.30: Hangszerszólók. — 6.50: Verbunkosok és csárdások. — 7.30: A kis iskolások műsora. — 14.00: Népi muzsika. — 14.45: Zenekari hangverseny — 13.20: Moniuszko: «Halka» Operaismertetés. — 16.20: Magyar művelődéstörténet a Rákóczi-szabad­­ságharc idején Előadás. — 16.40: A kisipari szövet­kezetek központi ének- és zenekarának műsora. — 17.10: Tíz perc közgazdaság. —­ 17.20: Tanuljunk oroszul! — 17.40: Tánczene. — 18.00: Frantisek Branislav versei. — 18.30: Szív küldi szívnek szíve­sen. — 19.00: Hangos Újság — 19.30: Chopin zon­goraműveiből. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Szó­rakoztató zene. — 21.00: Népek zenéje — 22.00: Operarészletek. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VIII., Blaha Lujza­ tér 3. Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor­ tér 1. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal — a budapesti előfizetők ügyeit e kerületi kézbesítő­­postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. A

Next