Szabad Nép, 1955. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
1955-01-11 / 10. szám
4 „Az élet szép... Te néked magyarázzam?" Két beszélgetés Heltai Jenővel klovember végén Heltai Jenőnél jártam. Interjúra készültem, éppen akkor jubiláltak az ötvenéves János vitéz versei, éppen akkor kezdték el A néma levente próbáit, s éppen akkor simítgatta-csiszolgatta a nyolcvannégy esztendős költő új színművének utolsó sorait... Az íróasztalon ott volt az új színjáték kézirata, s odapillantva néha, kis lelkiismeretfurdalást éreztem: a Petőfi Színház várja a befejező jeleneteket s én órákat rabolok el Heltai Jenőtől ... így beszélt új színművéről: — A bábszínháznak szántam — (a színházat minden formájában szeretem) — akkor még gyermekdarabnak képzeltem el. Hőséül a Hamupipőkét választottam, amelynek számtalan változata él a világirodalomban, a folklórban és a mesében. Volt egy régi francia operaszöveg-változatom. Elkezdtem. Az anyag azonban mind nagyobb igénnyel lépett fel tollammal szemben. Egyre terebélyesedett, több és több mellékfigurát tárt elém, mindinkább kívánkozott verses történetnek, mint mesének. Sokat foglalkoztatott ... S új címet is adtam: „Szépek szépe“. Még most is dolgozom a színdarabon... , több, a színházban hallottam, hogy már első formájában is nagyon tetszett a színdarab. „Ne akarjatok engem megtéveszteni...— mondta az író. Van még javítanivaló rajta.“ S nem is adta. Tovább csiszolgatta, egész részeket írt meg újra. Most, a minap, amikor legutóbb Heltai Jenőnél jártam, még mindig elégedetlen volt egyik-másik jelenettel .. . Nem egyszerű írói műgond ez; több: az írástudó mély felelősségérzete, a mű tisztelete. A beszélgetés során jutott eszembe újra, amiről sok szó esik ma írók, újságírók, s kiváltképp a közönség körében: a neveltetés, a vidámság, a szórakoztatás. A század elején sokan az irodalom legjobbjai közül írtak tréfákat, sanzonokat, dalszövegeket, vidám jeleneteket. Ady Endre sanzonnak szánta a Kató a misént. A Zozó levelét Medgyaszay Vilma énekelte először... Heltai Jenő, Gábor Andor, Móricz, Molnár, Szép Ernő, Karinthy — ők írtak akkor „humort“ — nem tartották alacsonyrendű műfajnak a neveltetést. — A humornak, elsősorban a néphez van köze — mondja erről Heltai — s a mi népünknek is megvan a jellegzetes, természetes humora. Szereti is a humort. A népi humor anekdotákban, történetekben él tovább, érdemes ezeket is feljegyezni, mert megvilágítják a nép gondolkodását, s forrásai az irodalmi humornak. Ez a természetes népi humor, s van írói, hogy úgy mondjam, kieszelt humor is, amely táplálkozik a nép humorából. A jó humor — irodalom, régi igazság ez. Hogy egyeseik miért berzenkednek tőle? Nem tudom, nincs okuk rá. Az igazi humor nem sérti az irodalom komolyságát, a nép méltóságát, sőt... Nem mond többet erről. De érdemes rajta elgondolkozni. A János vitézben írt versek egyszerű operettdaloknak íródtak — ma a nép dalai. Messzi tanyákon is éneküik szövegüket, s bizony sokan azt hiszik, hogy régi népdalokat énekelnek. (Jogosan: Heltai valóban a népköltészetből is merített. Egy jobboldali lap egyszer megtámadta a János vitéz verseit, mondván, hogy csakis a pesti aszfalton születhettek, mert nincs közük a nép igazi dalaihoz. Az a verssor, amelyet, balszerencséjükre idéztek — Udvaromon három vályú, abból iszik három nyáj juh — véletlenül, éppen Kriza János népdalgyüjteménye nyomán született...) Az operettversek — ma azt mondanánk: „könynyű műfaj“ — éltek tovább; költőjük a Gestapo foglya volt a fasizmus utolsó óráiban, ezalatt is kénytelenek voltak az ő verseivel játszani a János vitézt... jó ötven év ... Amikor e verseket írta, János bácsi (baráti köre, ismerősei mind így szólítják), egészen fiatal volt — mondtam. Bölcsen, derűsen mosolygott Heltai, nyugodtan tömködte a pipáját s bólogatott. Fiatal volt? Helyesbítsük: fiatalabb volt. Mert nyolcvannégy esztendős fiatal ember, munkakedve, fáradhatatlansága valósággal ifjonti. Mindennap nyolc—tíz órát dolgozik, s igaz, nehézkesen jár — mégis ott van a színházi bemutatókon.Legutóbb a Budapesten vendégszereplő füzesabonyi színjátszók János vitézét nézte meg. — A legkedvesebb János vitézelőadás volt, amelyet valaha is láttam — emlékezik nagy szeretettel a lelkes, szép teljesítményre.) S alig fejezte be új színművét, máris új terveken töpreng. Kis Pantheon címen tovább írja visszaemlékezéseit egykori találkozásokról, emlékekről, barátokról. Huszonkét ilyen írás már elkészült, de ötvenet szándékozik kiadni. Rendezgeti naplójegyzeteit is, melyek a fasizmus, a meghurcoltatás idejéről szólnak. A Bábszínház új darabot kért tőle az Andersen-évfordulóra, a dán meseköltő valamelyik művéből. Nagy kedve van hozzá, elvállalta. S máris kutatja Andersen életét — aki Pesten is járt valaha, a Dunán hajózott végig — hátha akad magyar tárgyú meséje ... Milyen fiatal! Milyen fáradhatatlan ... Amikor A néma leventéről esik szó, látom, mosoly villan fel az arcán. Derűs, emlékező mosoly. Szereti ezt a vígjátékot... — Harminc évig hordoztam magamban a témáját... A Vígszínháznak készült, de amikor megtudták, hogy próza helyett verses vígjáték született, hallani sem akartak a bemutatóról. Így került A néma levente a Magyar Színházba, hevesi Sándor rendezte. Bajor Gizi és Törzs Jenő játszották a főszerepeket. Ott voltam a próbájukon, láttam, hogyan dolgozza ki Hevesi a legapróbb részleteket; részt vettem Bajor vívódásaiban, amikor birkózott Zilia szerepével... Megtörtént, hogy éjszaka telefonált, ha kételye támadt a szerepalkotás lázában... — S most? Bizonyára nem tud elmenni. János bácsi, a Déryné Színház próbáira! — Meghívtam a színészeket, próbálják egyszer nálam a darabot. Itt fejeződött be a novemberi beszélgetés. S most, a minap mondják, A néma levente színészei szerdán délután hivatalosak Heltai Jenőhöz ... Tizenhat vendég egyszerre nem is kevés. A színészek elgörgetik a bútorokat, felszedik a szőnyegeket, szék, asztal a „színpadi bútorzat“. Az ablak mellett — mintha csak a nézőtéren volna — Heltai Jenő ül magas fotelban. Ladányi Ferenc bemutatja a szereplőket, valamennyi elfogódott kissé, ami érthető. A rendező — Benedek Árpád — tapsol (ez a gongütést helyettesíti), s megkezdődik a próba. A néma levente első jelenete, Agárdy Péter és Zilia találkozása; szemmel láthatólag nagy az elfogódottság, még tán Bilicsi Tivadarban is, aki pedig kétszázszor játszotta már Beppo szerepét... S felcsendülnek a szép lírai verssorok ... Heltai arcát nézem. Mosolyog, egy pillanatra lehunyja a szemét, újra találkozik a művelőszülöttjével bólint, tömködi pipáját. S tapsol a jelenet végén. Aztán elkezdődik a beszélgetés: „Ott, azt a sort könnyedebben, utána kicsit haragosan ... Sokkal kevesebb komor színt!... Több játékosságot!... Domináljon a játékban a vígjáték-elem ..Nem szerzői „utasítások“, hanem csupa baráti jótanács, pontosak, szakszerűek, s teli vannak szeretettel. Mert tetszik, szemmel láthatóan tetszik neki a játék. Aztán újra másik jelenet. Megint a színészeké a szó. Heltai csendben figyel. Figyel és emlékezik. S a jelenet végén taps és sok tanács. A színészek hallgatják, jegyeznek. Fáradtak kissé, délelőtt is próbájuk volt. Heltai friss és fiatal. Újra csak ezt érezni... S. két órán át tart a próba, a színészekből eltűnik az elfogódottság, Zilia (Ruttkay Éva) és Agárdy Péter (Ladányi Ferenc) nagy szerelmi jeleneténél — ezt próbálják el utoljára — az író szemében egy könnycsepp árulja el a meghatottságot... „Békés családi kör, parányi házban. Az élet szép ... Te néked magyarázzam? ...“ A verssorok elröppennek, a próbának vége. A művészek a színházba sietnek, nemsokára kezdődik az esti előadás. Búcsúzkodás. A nagy szoba kiürül. Heltai Jenő a fotelban ül, maga elé néz, újra mosolyog. Úgy látszik, elégedett. Aztán felkel a fotelból, az íróasztal felé indul. Még nincs vége a mai munkának. Másnap az új darab rendezője, dramaturgja jön, még néhány dolgot csiszolnia kell... Elbúcsúzunk. A költő már az íróasztalnál ül, s a kézirat fölé hajol... Demeter Imre Sorteszen látoggatjáti a budapesti kiállításokat A Műcsarnokban megrendezett V. Magyar Képzőművészeti Kiállításnak eddig, néhány hét alatt több mint 35.000 látogatója volt. Nagy számmal tekintik meg a tárlatot a vidékiek is. A Műcsarnokban mindennap délután 5 órakor filmvetítést tartanak. Nemcsak a magyar művészet nagy alakjainak munkásságával ismerkedhetnek meg a nézők, hanem szovjet, német, francia és más külföldi filmek útján a külföldi művészettel is. Ezenkívül vasárnap délelőttönként, 11 órai kezdettel, neves előadóművészeink részvételével zenedélelőttöket rendeznek ugyanitt. Mind a hangversenyek, mind a filmvetítések ingyenesek. Sokezren látogatják az Új Magyar Képtár Egyetem utcai helyiségeiben megrendezett Paál László és Derkovits Gyula emlékkiállítást. Ugyancsak nagy az érdeklődés a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításai iránt. Sokan felkeresik a Képzőművészeti Alap nemrég megnyílt Váci utca 25 szám alatti kiállítóhelyiségét, ahol neves művészeink alkotásai tekinthetőkmeg és meg is vásárolhatók. Az ünnepek alatt soktízezer forintnyi forgalmat bonyolítottak le. Nemcsak közületek, de számos dolgozó is vásárolja a szép festményeket, szobrokat és rajzokat. Daktv a kőolaj városa IRTA: SZ. PODKOSZIN Bármerről érkezzél is szovjet Azerbajdzsán fővárosa felé, mindenütt a fúrótornyok lámpái köszöntenek. Fényesen ragyognak az éjszakában Baku villanyai, messze a tenger fölé húzódik előlük a sötétség Mindig éber őrszemként áll itt ez a város, az ország egyik legnagyobb ipari és kulturális központja, a Szovjetunió kőolajbázisa. Az olajkutaknál, az üzemekben, a gyárakban éjjelnappal folyik a munka. Szüntelenül növekszik a kőolaj városa. Tucatjával emelkednek az új házak, szélesebbek lesznek az utcák, új kertek, ligetek, terek születnek. Messze a kéklő távolban a kőolajfeldolgozó üzemek sokasága látszik. Őrtornyokként nyúlnak a magasba a kőolajlepárlók tornyai. Itt készítik a nehéz apseroni kőolajból a magas oktánszámú könnyű benzint. A forradalom óta több mint ötvenszeresére emelkedett Bakuban az értékes kőolajtermékek gyártása. A ,,Fekete város" régen és ma Hajdan ,,Fekete'város“-nak hívták ezt a helyet. Ha ma végigmegyünk a széles utakon, végignézünk a vadonatúj házakon, kultúrpalotákon, a főiskolák és technikumok világos épületein, azt mondjuk: ez talán a legfehérebb város a világon. Azelőtt több órába került, ha valaki el akart jutni. Szabnncsiba, Baku Lenin kerületének központjába. Most 30 perc alatt odavisz a villanyvasút. Ha látni akarjuk, milyen mesébe illő változások mentek itt végbe, idézzük csak fel Gorkij szavait: „Az olajtelepek képe úgy él emlékezetemben, mint egy zseniálisan megszervezett pokol... A fúrótornyok zűrzavarában a munkások faragatlan, rőt és szürke kövekből sebtiben összetákolt, hosszú, alacsony barakkjai lapultak a földhöz. A történelem előtti korok, emberi lakóhelyeihez hasonlítottak ezek... Sohasem láttam ennyi mindenféle szemetet és szennyet emberi lakóhely körül, ennyi kitört ablaküveget és ilyen nyomorúságos szegénységet a pinceodúhoz hasonló szobákban. Sehol egy virág az ablakokban, sehol egy tenyérnyi fű, egy fa vagy egy bokor.“ Ennek a keserű múltnak nyoma sem maradt. Rég megváltoztak már Baku elővárosai. A Kara-Csuburanegyed lakosai nem hiába adták környéküknek a ,.Fekete szakadékot“ jelentő régi név helyett ezt a nevet: „Az új élet völgye“. A Lenin kerületben minden utcát aszfalt borít. Emeletes házak, zöldbefuttatott, otthonos családi házak, árnyas fasorok mindenfelé. A nagy parkokban a virágok tízezrei teszik színessé a pázsitot, a virágágyakat. A Nobel, Rotschild, Mantasev üzemek munkásai annak idején még álmukban sem gondolhattak tágas, világos lakásokra, villanyfényre, gázfűtésre, fürdőszobára, rádióra. Ma Baku villanyáramfogyasztása Moszkva és Leningrád után a legnagyobb az egész Szovjetunióban. Új építkezések Az új építkezések valóságos erdői emelkednek mindenfelé. Csak a főútvonalakon legalább száz ház épül. Az elmúlt két-három év alatt sok gyönyörű új épület tette még szebbé a várost, köztük a Molotov kerületi kultúrpalota, az Ifjúsági Színház, a 45.000 férőhelyes stadion, a fedettuszoda. Új arcot öltött a Nizami utca, a Hagani utca, a Guszi Hadzsijev utca. Itt épül az azerbajdzsán nemzeti építészet stílusában a drámai színház és a másfélmillió kötettel rendelkező közkönyvtár. Hatalmas lakóházakat építenek a Szamur—Divicsai-csatorna építői részére. Megkezdték az új szálloda és a televíziós központ építését. Alig lehet felsorolni mindazt, amit most építenek. A bakui üzemek kőolajipari felszerelést és gyapotföldek megmunkálását a szolgáló gépeket, előregyártott épületelemeket és rádiókészülékeket, transzformátorokat és fajanszedényt, gyógyszert és illatszert, üveget és bőrt, hentesárut és cukrászsüteményt gyártanak. A legfontosabb azonban, amit Baku a hazának ad: az olaj. Baku kincse A kőolaj segítségével a szovjet emberek igájukba hajtják a levegőt, tudományos kutatómunkát folytatnak az Északi-sarkon. A kőolaj virágzi földeket és új erdőket, villanyfény és barázdákba hasadó szűzföldeket jelent. A bakuiak legfőbb feladata mindig is a kőolajért vívott harc volt. Ha Szabuncsi mellett felmegyünk egy dombra, elénk tárulnak a „Lenin nyefty“-tröszt olajtelepei. Nyolcvan évvel ezelőtt ezen a helyet végeztél az első fúrást. Azóta az Apseron-félsziget hatalmas .Kőolajtartálya" mintegy 301 millió tonna üzemanyagot adott az országnak. Itt, a 8-as számú telepen megismerkedünk Babas Alj mesterrel. Mellén három magas állami kitüntetés, három Lenin-rend ékeskedik. Közel négy évtizede dolgozik itt. Már 25 éve mester, és ez alatt az idő alatt egyetlen napon sem fordult elő, hogy részlege ne teljesítette volna túl a tervét. A forradalom előtt 180 ember dolgozott itt Nobelnél. Egy nap alatt 16 tonna kőolajat termeltek ki. Ma mindössze kilenc ember dolgozik itt, de tízszer annyit termelnek: napi 160 tonnát. A szovjet haza korszerű gépeket adott a bakuiaknak, melyek megkönnyítik a munkát, átalakítják a munkahely képét. Megváltoztak maguk az emberek is. ... Szabuncsiból zöld fákkal szegélyezett, széles úton jutunk Maszagiba, Buzovniba és a többi új kőolajtelepre. Szőlők és fügeskertek fölé emelkednek itt a fúrótornyok. Az ötéves tervek során Apseronban számos új kőolajlelőhelyet tártak fel. A tégy elfeledett olajmezőhengert, amellyel hajdan kimerték az olajat a fúrólyukból, először villanys forgószivattyú, azután turbófúrógép váltotta fel. Most úgy termelik ki a kőolajat, hogy levegőt vagy vizet nyomatnak be az olajrétegbe, így emelték az utóbbi években jelentős mértékben a termelést. Segítségükre volt az is, hogy az olajkutatók, a fúrók és a kitermelők messze kiterjesztették az olajtelepek határait, mélyen behatoltak a tengerbe. Olajváros a tengeren ...A „Nyeftyanije Kamnyi“ tengeri olajtelep több mint 20 kilométerre van a parttól. Atenger nem mély itt. A fúrótornyok fémcölöpökön állnak és cölöp utak kötik öszsze őket. A telep központjában öszszeszerelt házacskák állanak, ugyancsak fémalapzaton. Az egész telep csak abban különbözik bármely másiktól, hogy a tenger hullámzik alatta. Míg ezt a városkát felépítették, kemény harcot kellett vívni a természettel. A Kaspi-tenger nem tréfál. Először kikötőt kellett építeni, ahol meg lehet húzódni az időjárás viszontagságai elől. Kiszolgált hajókat vittek be a tengerre. Kinyitották a fenékszelepet, a víz behatolt és a régi hajók leereszkedtek a köves tengerfenékre. Fedélzetük azonban a tenger színe fölött maradt és a fedélzeti fülkék lettek első otthonai a tenger feletti város építőinek. Az első félig elsüllyesztett hajók mellé hamarosan továbbiak kerültek. Biztos kikötőt csináltak így a motoroshajóknak, az uszályoknak és bárkáknak, amelyek ivóvizet, élelmiszert, szerszámokat, üzemanyagot szállítottak nekik. Ma már három ilyen tenger feletti telep van. Negyven kilométeres út köti össze őket,, amelyen gyorsan futnak a csövekkel megrakott gépkocsik, épületfával megterhelt kocsikat vontató motorok és személyszállító autóbuszok. A központi telep főutcáját erős fémkorlát határolja. Kell is ez, hiszen alatta ott a tenger. Egyebekben azonban nagyon hasonlít a szárazföldi városokhoz. Van itt pékség, több étterem, üzlet, vendéglő, jéggyár, orvosi rendelő, rádióközpont, könyvtár és klub. Az egyik házon ez a felirat olvasható: „Helyi szovjet.“ Mellette a takarékpénztár és a posta épülete. Az eredményes munka minden feltétele megvan itt. Ha csendes az idő, a motoroshajók, úszódaruk, vontatóhajók egészen közel mennek a házakhoz. ..Úgy élünk, mint Velencében“ — tréfálkoznak a munkások. Épül az út, az új fúrásokhoz. A régi fúrások mellett új, földalatti olajlelőhelyeket tárnak fel. Épül az új fúrótornyok helye. Mindenütt megfeszített munka folyik. Messze az Apseron-félsziget határán túl is ismerik azoknak az embereknek a nevét, akik felszínre hozzák a tenger alatti olajkincseket. Aga Kurban Aliev geológus, Mihail Kaverocskin és Kurban Abiszov fúrómester Sztálin-díjat kapott. Sok más élenjáró dolgozó is végez kiváló munkát. Gyorsfúrási módszerekkel fúrják a fúrólyukakat, és határidő előtt adják át őket, napról napra több kőolajat termelnek ki a tenger alól. ... Baku élete mozgalmas és kultúrált. Reggelenként hatalmas gyermeksereg siet az iskolába: 127.000 kisdiák. A városban, ahol a forradalom előtt a lakosság négyötöde írástudatlan volt és egyetlen főiskola sem volt, ma tizenegy főiskolán 20.000 diák tanu. ■ Jeendő orvosok, pedagógusok, mérnökök, geológusok, agronómusok.izenkétezer fiatal szerez középfokú szakképzettséget. A köztársaság tudományos akadémiájának 60 tudományos kutatóintézete van. Esténként a villanylámpák tízezrei gyólnak ki s ragyogó fény önti el az utcákat és a tereket. Csöndesen hullámzik a tenger. A bakuiak ilyenkor színházba, moziba, klubba, kultúrházba vagy hangversenyre sietnek. Tíz színház működik Bakuban. Három nyelven — azerbajdzsán, örmény és orosz — hangzanak fel a színpadon Shakespeare, Osztrovszkij Gorkij, Ahundov és a legjobb szovjet színműírók alkotásai, így él ma Baku, 8 lázas, alkott munka városa, A Nizami tér Bakuban, Az egyik bakni olajtelep látképe. SZABAD NÉP Államkölcsön-sorsolások 1955-ben Az Országos Takarékpénztár az idén tíz államkölcsön-sorsolásttart. 1955-ben több mint 550 millió forintot fizet vissza államunk a kölcsönjegyzőknek. Márciusban tartják az ötéves Tervkölcsön utolsó húzását, ezzel a magyar állam visszafizeti az első államkölcsönt. A ki nem húzott kötvényt névérékben fizetik ki. Az idei sorsolás a következő sorrendben történik: március 6-án a Negyedik Békekölcsön második sorsolása Zalaegerszegen. Március 20-án az ötéves Tervkölcsön utolsó húzása Budapesten. Április26—29 között a Második Békekölcsön hatodik sorsolása Szolnokon. Május 27—30 között az Első Békekölcsön nyolcadik húzása Nyíregyházán. Június 29-én a Harmadik Békekölcsön negyedik sorsolása Siófokon. Szeptember 11-án a Negyedik Békekölcsön harmadik húzása Egerben. Október 20—23 között a Második Békekölcsön hetedik sorsolása Veszprémben. November 13-án az ötödik Békekölcsön első húzása Budapesten. November 26— 29 között az Első Békekölcsön kilencedik húzása Miskolcon. Az év utolsó sorsolását, a Harmadik Békekölcsön ötödik húzását, december 30-án Székesfehérvárott tartják. (MTI) A Rákosi Művek Egyedi Gépgyárának szociális épületében hétfőn megnyílt az üzem 1500 személyes konyhája és étterme. Hat-hétféle étel között választhatnak itt a dolgozók. A konyha- és éttermi felszerelés kb. 250 000 forintba került. Képünk az új konyha egyik részletét mutatja.Mos Sándor felvitele, Magyar Foto) 300000000OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOü 00 Pedagógus-konferencia a közösségi nevelésről Az MSZT székházában, hétfőn a Magyar—Szovjet Társaság, az Oktatásügyi Minisztérium, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete kétnapos országos pedagógus-konferenciát hívott egybe. A konferencián megjelent Jóbory Magda, az oktatásügyi miniszter első helyettese. Nagy Sándor, a Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatója, az MSZT pedagógiai szakosztálya elnökének megnyitó szavai után Szokolszky István, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója A közösségi nevelés címmel tartott, előadást. Foglalkozott a közösségi nevelés jelentőségével. Beszélt arról, hogyan, milyen mértékben és milyen módon használhatók fel a szovjet iskolák tapasztalatai, Makarenko tanításai, különös tekintettel a magyar közoktatás viszonyaira. Zibolen Endre, a Pedagógiai Tudor Bp. Honvéd meghívására csütörtökön érkezik Budapestre a belgrádi Partizán kosár- és vízilabda-együttese. A műsor szerint, január 15-én, szommányos Intézet neveléselméleti ősz-baton a Sportcsarnokban 20 órai kez-sdettel kerül sor a Bp. Honvéd—Partizán nemzetközi kosárlabda-találkozóra. Előtte 18.30 órai kezdettel a MÁVAG—Petőfi VTSK éremmérkőzést bonyolítják le. Január 16-án, vasárnap este 19 órai kezdettel a Sportuszodában játsszák le a Bp. Honvéd—Partizán nemzetközi vízilabda-mérkőzést. Előzőleg 18 órakor a Bp. Vasas—Bp. Kinizsi éremmérkőzést rendezik meg. Pályvezetője Egységes pedagógusközösség címmel vitaindító bevezetőt mondott. A vita során Tettamanti Béla egyetemi tanszékvezető, Hartai Etelka, Kiss Tihamér és még több pedagógus szólt hozzá és gyakorlati példával világította meg a kérdéseket. Ágoston György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai tanszékének vezetője, a neveléstudományok kandidátusa, Egységes gyermekközösség címmel tartott előadást. A vitát a konferencia második napján, kedden folytatják. (MTI) A Magyar Irodalomtörténeti Társaság felolvasó ülése és A Magyar Irodalomtörténeti Társaság hétfőn délután az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában felolvasó ülést tartott, amelyen Keresztúry Dezső tartott előadást Irodalmi emlékeink védelme címmel. Ugyancsak hétfőn délután került sor a társaság évi rendes közgyűlésére, amelyen Barta János egyetemi tanár, ügyvezető elnök megnyitó szavai után Vargha Balázs szervezőtitkár tartott beszámolót. (MTI) Csütörtökön érkezik Budapestre a belgrádi Partizán kosár- és vízilabda-csapata A TOTÓBAN 92 szelvényen értek el tíz találatot (nyeremény egyenként 1161 forint). A 9 találatos szelvények száma 2238 (192 forint). A 8 találatos szelvények a vigaszdjra jogosultak. 4 *♦•♦*♦♦**♦*»♦**♦♦*<* *# »*•*+*»«««** KEDD, 1955 JANUÁR K ☆ ☆H ÍREK** Győr—Budapest (Háromszor oda-vissza!) A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár 1890 kiló felesleges alumíniumlemezt jelent a Színesfémkészletező Vállalatnak. A Színesfém-készletező Vállalat tudomásul veszi a bejelentést, és kéri, hogy a gyár szállítsa le az alumíniumlemezt. A gyár júniusban autóra rakja a lemezt. Az autó Pestre érkezik, de a Készletező Vállalatnál éppen leltároznak és nem hajlandók átvenni a szállítmányt. Az autó visszaindul Győrbe és a lemez visszakerül a raktárba. Augusztusban, „Talán most több szerencsénk lesz!“ felkiáltással újra felrakják a győriek at lemezt az autóra. „ Nem rendelkeztünk az átvétel tekintetében“ — mondja a készletező. (Autó vissza Győrbe, lemez vissza a raktárba.) Telefonon tisztázódik a tévedés. Lemez fel az autóra, autó indul Pestre. — Sopronban 32 lakásos, kétemeletes lakóház építését kezdték meg a Sztálin téren. Még egy 32 lakásos ház terve is elkészült. — AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR KÖZLI, hogy a nyereménybetétkönyvek január 8-i sorsolásán nem a 340-es, hanem a 349-es számvégződés nyert 100 százalékos nyereményt. — ÚJ UTCANEVEK ÚJPESTEN. Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága a IV. kerületi Bútorgyár utca elnevezését Munkásotthon utcára, a Béla utcát pedig Hoffman Ottó utcára változtatta. — A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT KÖZLI, hogy a földalatti villamos járatai — vágányjavítási munkálatok miatt a munkanapokon (szombat és vasárnap kivételével) január 11-től előreláthatólag február 15-ig csak 24 óráig közlekednek. Az utolsó kocsi Széchenyi-fürdő végállomástól 23.48 órakor, a Bajcsy Zsilinszky úti végállomástól pedig 24 órakor indul. „Ezt az 500 kilót nem vesszük a többit igen“ — mondja a zord készletező. „Miért?“ „Nézzék meg, karcolások vannak, rajta.“ (Hogyne lenne rajta karcolás a sok ide-oda rakodástól! Hiszen nem gyémántból van az!) No mindegy. (Autó vissza Győrbe, 500 kiló lemez vissza a raktárba Meg ma is a gyár raktárában lenne a felesleges lemez, ha egy másik készletező vállalat meg nem könyörült volna rajta és be nem fogadta volna a „karcos“ lemezt. Itt a vége fuss el véle! Lemez fel autóra, autó fel Pestre. Fenti írás a Magyar Nemzeti Bank Híradójában jelent meg. Csak ennyit teszünk hozzá: mi azért, reméljük, hogy a dolognak itt mégsincs vége, és a felelősségrevonás nem marad el. — TECHNIKAI ÁLLOMÁST KAPTAK az újpesti úttörők a IV., Bécset Károly utcában. Az állomáson famegmunkáló-, rádió-, villamossági, repülőmodellező-, vasmegmunkáló-, és kémiai szakkör, a lányok részére pedig háztartási és kézimunka-szakkör lesz. MIKROHANGLEMEZ-BEMUTATÓK lesznek a hét végén a Nagymező utcai Kodály Kulturotthonban. 15-én délután 4 órakor a Toscanini által vezényelt Verdi Requiemet forgatják. 16-án délelőtt 11 órakor Händel operája, a Julius Cézár kerül műsorra, este pedig kiváló operaénekesek Lehár Víg özvegy mrit operájét adják elő ugyancsak új mikrolemezekről. — BŐVÍTIK A VESZPRÉMI TELEFONKÖZPONTOT. Nemsokára 400-zal növelhetik a város telefonállomásainak számát. Az új gépeket — amelyeket a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozói készítenek — a jövő hónapban helyezik üzembe. Bérletek a Plésistadion 1955. évi nemzetközi sporteseményeire A sportközönség bizonyára örömmel fogadja a hírt, hogy az Országos Testnevelési és Sportbizottság a Népstadionban 1955-ben sorra kerülő nemzetközi sporteseményekre bérletet bocsát ki. Két műsorra váltható bérlet. Az A-bérlet magába foglalja a Magyarország— Szovjetunió „A“, Magyarország— Svédország „A“, Magyarország— Ausztria „B“-válogatott labdarúgómérkőzéseket, a kétnapos nemzetközi atlétikai versenyt és a Magyarország—Lengyelország ugyancsak kétnapos atlétikai viadalt. Ezekre a AZ ALMA ATA-I nemzetközi gyorskorcsolyázó-verseny második napján — hétfőn — az 1500 és 10 000 méteres versenyszámokat bonyolították le. 1300 méteren a szovjet Grisin ért el 2:09.8 másodperces új világcsúcsot. Az összetett versenyben Szakimenko lett az első 18-16 óia ponttal, s ez is új világcsúcseredmény. Hójelentés Az ország területén valamennyi fő közlekedési út járható. Az összekötő utakon csak Borsod megyében vannak kisebb akadályok az alábbi helyeken: halmaj — abaújszántói út 8,6— 18, 1 kilométeres szakasza között, szegilong-— encsi út 19.5—20.2 kilométeres szakasza között vámosújfalu — vilmányi út 29.2— 31,0 kilométeres szakasza között, mezősombor— tárcái — tokaji út 6 — 8 kilométeres szakasza között, gesztely — Kekecsi út 5—5.5 kilométeres szakasza között. A sporteseményekre a legolcsóbb bérlet (állóhely) 35 forintba, a legdrágább (középlelátó) 133 forintba kerül. A B-bérlet műsora: Magyarország—Olaszország „A“, Magyarország—Skócia „A“, Magyarország—Csehszlovákia „B“ válogatott labdarúgó-mérkőzés, Magyarország—Svédország kétnapos atlétikai viadal és az országos atlétikai bajnokság kétnapos küzdelmei. A bérletek ára 35—125 forint. Bérletet január 15-ig a sportkörökben lehet igényelni. Kiosztásukra márciusban kerül sor. A bérletek árát egy összegben, az átvételt megelőzően kell kifizetni. IDŐJÁNAS A Meteorológiaiintézet jelenti: várható időjárás ma estig: mérsékelt éjszakai fagyok, változó felhőzet, legfeljebb néhány helyen kevés eső vagy hóssállingózás, több helyen köd. Mérsékelt délnyugati-nyugati s: 1. Az éjszakai lehűlés erősödik. A nappali hőmérséklet fagypont körül. Várható legmagasabb hőmérséklet ma plusz 1—plusz 2 fok között. A Duna vízállása hétfőn reggel Budapestnél 310 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet mínusz 1—4 fok között. budapesti szinházak mai műsora Operaházi Anyegin (7). — Az Operaház Erkel Színház: Rigoletto (16 bérlet, 4. .*. 71 — Nemzeti Színház: Ármány és szerelem (Katona- és Vörösmarty-bérlet, 4. sz., 71. — Katona József Színház: Fáklyaláng (7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár via 171. — A Magyar Néphadsereg Színháza: C.Zorano de Bergerac (a kiadott jegyek érvényesek, 7). — Déryné Színház: Nincs előadás — Petőfi Színház: A Pál utcai fiúk (4). — Jókai Színház: A tanítónő (7). — Fővárosi Operett- Z színház: Csárdáskirálynő (7).. — Blaha Lujza J Színház: Párizsi vendég (7). — Jászai Mari I Színház (az Állami Faluszínház előadásai, Kölcsey utca 2); Butócskis (7). — Vidám Színpad: Hol szörűt a cipő( *7). — Fővárosi Kis * Színpad: Telitalálat (a Vidám Színpad vendégjátéka, fél 8). — Zeneakadémia: Vásáry Tamás Chopin-estje (december 28-i jegyek érvényesek, 8). — Bartók-terem: Schubert— Mendelssohn—Brahms-művek (mikrobarázdás hanglemez-előadás, IV sorozat, 4. sz., 7). — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt ! (6, fél 9). — Budapest Varieté: Le az álarc- 7 cai (8) — Kodály Kultúrotthon: Mozart; ♦ Varázsfuvolamikrohanglemez-előadás, 7» — • Állami Bábszínház: Szigorúan bizalmas (fél 8». X — Fővárosi Nagycirkusz: Aoros német cirkusz ♦ vendégjátéka (37). A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ( KEDD ! KOSSUTH-S RÁDIÓ: — 4.31): Hírek — 4.40—8.20 Mg: Reggeli lenés Z műsor. — 5.30: Falurádió. — 6.45: A Szabad Z Nép vezércikke. — 7.00: Hírek. — 7.30: Nap- Z tár. — 8.30: Népi zene. — 9.00: Indulók és X tömegdalok. •— 9.15: Fiatalok sporthiradója. — 9.40: Mendelssohn g.vemek darabjaiból. — ♦ 11.00: Hirek. — 10.10: Dallal a világ körül. 11.00: Csajkovszkij: Francesca da Rimini — szimfonikus fantázia. - 11.30: Két elkerlés. — 12.00: Hirek. Lapszemle. — 13.15: ♦ Néni zene. — 13.00: Hir Sári zongorázik. — ♦ 13.20: Operettrészletek. - 11.00: Hirek Közli érdekű közlemények. - 11.25: Szellemi öt- X tusa Harmadik forduló: Természettudomány. .. ~ 14.45: Fiatalok muzsikája. — 15.00: Aa Z opera kincseiből. —• 16.00: tu születtem én ezen * tájon. . Irodalmi Összeállítás. — 16.40: Népi muzsika. — 17.00: Hírek — 17.10: .. Válaszok falusi hallgatóknak. — 17.30: Képek Wartburg! dalosünnepségek műsorából. l: — 18.00: Riport, az Egyesült Izó felszabadulásának 10 évfordulójára - 1*.‘ín. Szív küldi !! szívnek szívesen. — 19.00: Mesék és dalok. : — 19.36: Tánczene. — *50.00: Esti Hiradó. — 30.7/ft: A bolgár nép zenéje. — 70.50: A világ: irodalom humora: Menyétke Részlet Romain Rolland: Colas Breugnon c. regényéből — ♦ 31.80: A rádió énekkarának hangversenye — ?:1.00: Hírek Sport - 77.30: Magyar tájak dalai. — 23.00: Előadóművészeik hangver. ,senye. — 24.00: Hirek. -0.10: Verbunkosok. PETŐFI-RÁDIÓi ' 6.30: Jó reggelt, gyerekek! - 6.50: Szól a ♦ harmonika 14.00: Népek zenéje — H.53: Johann Strauss keringőiből. — 15.30: Mozart kutyája. Szántó György elbeszélése 16 00: . Bihari, Rózsavölgyi és Rácz Pál szerzeményeiből. — 17.00: Kamarazene. — 17.30: Budapest műemlékei. Előadás. — 17.43: Tinesszene ~ 18.30: Az épülő kommunizmus nagyországában - 19.00: Polgár Tibor: Kérek Vígopera három felvonásban. — 21.00: Azere-t é nádest. — 21.30: Népi muzsika. — 22.00: V : Zenekari hangverseny. 4 J SZABAD NÉP ej 1 Ma*.ar Dolgozik Pirtjínak klzponti lapja Szerkeszti * S zerkeszti SblzotUitji, Kiadja a SZABADSÁG lapkiadAvállalat t| Szerkeszt«,** As kiadóhivatal. Budapest vrrt I Blah» Lujza tír 3. Tel : •JH-lOn. •Uj-Mft '1 SZIKRA Tannyomda • ) ( ) t w