Szabad Nép, 1955. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

1955-01-11 / 10. szám

4 „Az élet szép... Te néked magyarázzam?" Két beszélgetés Heltai Jenővel klovember végén Heltai Jenőnél jártam. Interjúra készültem, éppen akkor jubiláltak az ötvenéves János vitéz versei, éppen akkor kezd­ték el A néma levente próbáit, s ép­pen akkor simítgatta-csiszolgatta a nyolcvannégy esztendős költő új szín­művének utolsó sorait... Az íróasztalon ott volt az új szín­játék kézirata, s odapillantva néha, kis lelkiismeretfurdalást éreztem: a Petőfi Színház várja a befejező jele­neteket s én órákat rabolok el Hel­tai Jenőtől ... így beszélt új színművéről: — A bábszínháznak szántam — (a színházat minden formájában szere­tem) — akkor még gyermekdarabnak képzeltem el. Hőséül a Hamupipőkét választottam, amelynek számtalan változata él a világirodalomban, a folklórban és a mesében. Volt egy régi francia operaszöveg-változatom. Elkezdtem. Az anyag azonban mind nagyobb igénnyel lépett fel tollam­mal szemben. Egyre terebélyesedett, több és több mellékfigurát tárt elém, mindinkább kívánkozott verses tör­ténetnek, mint mesének. Sokat fog­lalkoztatott ... S új címet is adtam: „Szépek szépe“. Még most is dolgo­zom a színdarabon... , több, a színházban hallottam, hogy már első formájában is nagyon tetszett a színdarab. „Ne akarjatok engem megtéveszteni...— mondta az író. Van még javítanivaló rajta.“ S nem is adta. Tovább csi­­szolgatta, egész részeket írt meg új­ra. Most, a minap, amikor legutóbb Helt­ai Jenőnél jártam, még mindig elégedetlen volt egyik-másik jelenet­tel .. . Nem egyszerű írói műgond ez; több: az írástudó mély felelősség­­érzete, a mű tisztelete. A beszélgetés során jutott eszembe újra, amiről sok szó esik ma írók, újságírók, s kivált­képp a közönség körében: a nevelte­tés, a vidámság, a szórakoztatás. A század elején sokan az irodalom leg­jobbjai közül írtak tréfákat, sanzo­nokat, dalszövegeket, vidám jelene­teket. Ady Endre sanzonnak szánta a Kató a misént. A Zozó levelét­ Medgyaszay Vilma énekelte először... Heltai Jenő, Gábor Andor, Móricz, Molnár, Szép Ernő, Karinthy — ők írtak akkor „humort“ — nem tartot­ták alacsonyrendű műfajnak a nevel­tetést. — A humornak, elsősorban a nép­hez van köze — mondja erről Heltai — s a mi népünknek is megvan a jellegzetes, természetes humora. Sze­reti is a humort. A népi humor anek­dotákban, történetekben él tovább, érdemes ezeket is feljegyezni, mert megvilágítják a nép gondolkodását, s forrásai az irodalmi humornak. Ez a természetes népi humor, s van írói, hogy úgy mondjam, kieszelt humor is, amely táplálkozik a nép humorából. A jó humor — irodalom, régi igazság ez. Hogy egyeseik miért berzenked­nek tőle? Nem tudom, nincs okuk rá. Az igazi humor nem sérti az iro­dalom komolyságát, a nép méltósá­gát, sőt... Nem mond többet erről. De érde­mes rajta elgondolkozni. A János vitézben írt versek egyszerű operett­daloknak íródtak — ma a nép dalai. Messzi tanyákon is éneküik szövegü­ket, s bizony sokan azt hiszik, hogy régi népdalokat énekelnek. (Jogosan: Heltai valóban a népköltészetből is merített. Egy jobboldali lap egyszer megtámadta a János vitéz verseit, mondván, hogy csakis a pesti aszfal­ton születhettek, mert nincs közük a nép igazi dalaihoz. Az a verssor, amelyet, balszerencséjükre idéztek — Udvaromon három vályú, abból iszik három nyáj juh — véletlenül, éppen Kriza János népdalgyüjtemé­­nye nyomán született...) Az operett­­versek — ma azt mondanánk: „köny­­nyű műfaj“ — éltek tovább; költő­jük a Gestapo foglya volt a fasizmus utolsó óráiban, ezalatt is kénytele­nek voltak az ő verseivel játszani a János vitézt... jó ötven év ... Amikor e verseket írta, János bácsi (baráti köre, ismerősei mind így szólítják), egészen fiatal volt — mondtam. Bölcsen, de­rűsen mosolygott Heltai, nyugodtan tömködte a pipáját s bólogatott. Fia­tal volt? Helyesbítsük: fiatalabb volt. Mert nyolcvannégy esztendős fiatal ember, munkakedve, fáradhatatlan­sága valósággal ifjonti. Mindennap nyolc—tíz órát dolgozik, s igaz, ne­hézkesen jár — mégis ott van a szín­házi bemutatókon.­­Legutóbb a Bu­dapesten vendégszereplő füzesabonyi színjátszók János vitézét nézte meg. — A legk­edvesebb János vitéz­­előadás volt, amelyet valaha is lát­tam — emlékezik nagy szeretettel a lelkes, szép teljesítményre.) S alig fejezte be új színművét, már­is új terveken töpreng. Kis Pantheon címen tovább írja vissza­emlékezéseit egykori találkozásokról, emlékekről, barátokról. Huszonkét ilyen írás már elkészült, de ötvenet szándékozik kiadni. Rendezgeti naplójegyzeteit is, melyek a fasiz­mus, a meghurcoltatás idejéről szól­nak. A Bábszínház új darabot kért tőle az Andersen-évfordulóra, a dán meseköltő valamelyik művéből. Nagy kedve van hozzá, elvállalta. S máris kutatja Andersen életét — aki Pesten is járt valaha, a Dunán hajózott vé­gig — hátha akad magyar tárgyú me­séje ... Milyen fiatal! Milyen fárad­hatatlan ... Amikor A néma leventéről esik szó, látom, mosoly villan fel az arcán. De­rűs, emlékező mosoly. Szereti ezt a vígjátékot... — Harminc évig hordoztam ma­gamban a témáját... A Vígszínház­nak készült, de amikor megtudták, hogy próza helyett verses vígjáték született, hallani sem akartak a be­mutatóról. Így került A néma levente a Magyar Színházba, hevesi Sándor rendezte. Bajor Gizi és Törzs Jenő játszották a főszerepeket. Ott voltam a próbájukon, láttam, hogyan dol­gozza ki Hevesi a legapróbb részle­teket; részt vettem Bajor vívódásai­ban, amikor­ birkózott Zilia szerepé­vel... Megtörtént, hogy éjszaka tele­fonált, ha kételye támadt a szerep­alkotás lázában... — S most? Bizonyára nem tud el­menni. János bácsi, a Déryné Színház próbáira! — Meghívtam a színészeket, pró­bálják egyszer nálam a darabot. Itt fejeződött be a novemberi be­szélgetés. S most, a minap mond­ják, A néma levente színészei szer­dán délután hivatalosak Heltai Je­nőhöz ... Tizenhat vendég egyszerre nem is kevés. A színészek elgörgetik a bú­torokat, felszedik a szőnyegeket, szék, asztal a „színpadi bútorzat“. Az ablak mellett — mintha csak a né­zőtéren volna — Heltai Jenő ül ma­gas fotelban. Ladányi Ferenc bemu­tatja a szereplőket, valamennyi el­­fogódott kissé, ami érthető. A ren­dező — Benedek Árpád — tapsol (ez a gongütést helyettesíti), s megkez­dődik a próba. A néma levente első jelenete, Agárdy Péter és Zilia talál­kozása; szemmel láthatólag nagy az elfogódottság, még tán Bilicsi Tiva­darban is, aki pedig kétszázszor ját­szotta már Beppo szerepét... S fel­csendülnek a szép lírai verssorok ... Heltai arcát nézem. Mosolyog, egy pillanatra lehunyja a szemét, újra találkozik a művel­ő­szülöttjével bólint, tömködi pipáját. S tapsol a jelenet végén. Aztán elkezdődik a beszélgetés: „Ott, azt a sort könnye­debben, utána kicsit haragosan ... Sokkal kevesebb komor színt!... Több játékosságot!... Domináljon a játékban a vígjáték-elem ..Nem szerzői „utasítások“, hanem csupa baráti jótanács, pontosak, szaksze­rűek, s teli vannak szeretettel. Mert tetszik, szemmel láthatóan tetszik neki a játék. Aztán újra másik je­lenet. Megint a színészeké a szó. Hel­tai csendben figyel. Figyel és emlé­kezik. S a jelenet végén taps és sok tanács. A színészek hallgatják, je­gyeznek. Fáradtak kissé, délelőtt is próbájuk volt. Heltai friss és fiatal. Újra csak ezt érezni... S. két órán át tart a próba, a színészekből eltű­nik az elfogódottság, Zilia (Ruttkay Éva) és Agárdy Péter (Ladányi Fe­renc) nagy szerelmi jeleneténél — ezt próbálják el utoljára — az író szemében egy könnycsepp árulja el a meghatottságot... „Békés családi kör, parányi házban. Az élet szép ... Te néked magyaráz­zam? ...“ A verssorok elröppennek, a pró­­­bának vége. A művészek a színházba sietnek, nemsokára kezdő­dik az esti előadás. Búcsúzkodás. A nagy szoba kiürül. Heltai Jenő a fotelban ül, maga elé néz, újra mo­solyog. Úgy látszik, elégedett. Aztán felkel a fotelból, az íróasz­tal felé indul. Még nincs vége a mai munkának. Másnap az új darab ren­dezője, dramaturgja jön, még néhány dolgot csiszolnia kell... Elbúcsúzunk. A költő már az íróasztalnál ül, s a kézirat fölé hajol... Demeter Imre Sorteszen látoggatjáti a budapesti kiállításokat A Műcsarnokban megrendezett V. Magyar Képzőművészeti Kiállítás­nak eddig, néhány h­ét alatt több mint 35.000 látogatója volt. Nagy számmal tekintik meg a tárlatot a vidékiek is. A Műcsarnokban mindennap dél­után 5 órakor filmvetítést tartanak. Nemcsak a magyar művészet nagy alakjainak munkásságával ismerked­hetnek meg a nézők, hanem szovjet, német, francia és más külföldi filmek útján a külföldi művészettel is. Ezen­kívül vasárnap délelőttönként, 11 órai kezdettel, neves előadóművé­szeink részvételével zenedélelőttöket rendeznek ugyanitt. Mind a hang­versenyek, mind a filmvetítések in­gyenesek. Sokezren látogatják az Új Magyar Képtár Egyetem utcai helyiségeiben megrendezett Paál László és Derko­­vit­s Gyula emlékkiállítást. Ugyan­csak nagy az érdeklődés a Szépmű­vészeti Múzeum állandó kiállításai iránt. Sokan felkeresik a Képzőmű­vészeti Alap nemrég megnyílt Váci utca 25 szám alatti kiállítóhelyiségét, ahol neves művészeink alkotásai te­kinthetők­­meg és meg is vásárolha­tók. Az ünnepek alatt soktízezer fo­rintnyi forgalmat bonyolítottak le. Nemcsak közületek, de számos dol­gozó is vásárolja a szép festményeket, szobrokat és rajzokat. Daktv a kőolaj városa IRTA: SZ. PODKOSZIN Bármerről érkezzél is szovjet Azerbajdzsán fővárosa felé, min­denütt a fúrótornyok lámpái köszön­tenek. Fényesen ragyognak az éjsza­kában Baku villanyai, messze a ten­ger fölé húzódik előlük a sötétség Mindig éber őrszemként áll itt ez a város, az ország egyik legnagyobb ipari és kulturális központja, a Szov­jetunió kőolajbázisa. Az olajkutak­­nál, az üzemekben, a gyárakban éjjel­nappal folyik a munka. Szüntelenül növekszik a kőolaj városa. Tucatjával emelkednek az új házak, szélesebbek lesznek az utcák, új kertek, ligetek, terek születnek. Messze a kéklő távolban a kőolaj­­feldolgozó üzemek sokasága látszik. Őrtornyokként nyúlnak a m­agasba a kőolajlepárlók tornyai. Itt készítik a nehéz apseroni kőolajból a magas oktánszámú könnyű benzint. A for­radalom óta több mint ötvenszeresé­re emelkedett Bakuban az értékes kőolajtermékek gyártása. A ,,Fekete város" régen és ma Hajdan ,,Fekete­­'város“-nak hívták ezt a helyet. Ha ma végigmegyünk a széles utakon, végignézünk a vado­natúj házakon, kultúrpalotákon, a fő­iskolák és technikumok világos épü­letein, azt mondjuk: ez talán a legfehérebb város a világon. Azelőtt több órába került, ha valaki el akart jutni. Szabnncsiba, Baku Lenin kerületének központjába. Most 30 perc alatt odavisz a villanyvas­út. Ha látni akarjuk, milyen mesébe illő változások mentek itt végbe, idézzük csak fel Gorkij szavait: „Az olajtelepek képe úgy él emlé­kezetemben, mint egy zseniálisan megszervezett pokol... A fúrótor­nyok zűrzavarában a munkások fara­gatlan, rőt és szürke kövekből sebti­ben összetákolt, hosszú, alacsony ba­­rakkjai lapultak a földhöz. A történe­lem előtti korok, emberi lakóhelyei­hez hasonlítottak ezek... Sohasem láttam ennyi mindenféle szemetet és szennyet emberi lakóhely körül, ennyi kitört ablaküveget és ilyen nyomorúságos szegénységet a pinceodúhoz hasonló szobákban. Se­hol egy virág az ablakokban, sehol egy tenyérnyi fű, egy fa vagy egy bo­kor.“ Ennek a keserű múltnak nyoma sem maradt. Rég megváltoztak már Baku elővárosai. A Kara-Csubura­­negyed lakosai nem hiába adták kör­nyéküknek a ,.Fekete szakadékot“ je­lentő régi név helyett ezt a nevet: „Az új élet völgye“. A Lenin kerületben minden utcát aszfalt borít. Emeletes házak, zöldbe­­futtatott, otthonos családi házak, ár­nyas fasorok mindenfelé. A nagy parkokban a virágok tízezrei teszik színessé a pázsitot, a virágágyakat. A Nobel, Rotschild, Mantasev üze­mek munkásai annak idején még ál­mukban sem gondolhattak tágas, vi­lágos lakásokra, villanyfényre, gáz­fűtésre, fürdőszobára, rádióra. Ma Baku villanyáramfogyasztása Moszk­va és Leningrád után a legnagyobb az egész Szovjetunióban. Új építkezések Az új építkezések valóságos erdői emelkednek mindenfelé. Csak a főút­vonalakon legalább száz ház épül. Az elmúlt két-három év alatt sok gyönyörű új épület tette még szeb­bé a várost, köztük a Molotov kerü­leti kultúrpalota, az Ifjúsági Színház, a 45.000 férőhelyes stadion, a fedett­­uszoda. Új arcot öltött a Nizami ut­ca, a Hagani utca, a Guszi Hadzsijev utca. Itt épül az azerbajdzsán nem­zeti építészet stílusában a drámai színház és a másfélmillió kötettel rendelkező közkönyvtár. Hatalmas lakóházakat építenek a Szamur—Divicsai-csatorna építői ré­szére. Megkezdték az új szálloda és a televíziós központ építését. Alig lehet felsorolni mindazt, amit most építenek. A bakui üzemek kőolajipari fel­szerelést és gyapotföldek megmunká­lását a szolgáló gépeket, előregyártott épületelemeket és rádiókészülékeket, transzformátorokat és fajanszedényt, gyógyszert és illatszert, üveget és bőrt, hentesárut és cukrászsüteményt gyártanak. A legfontosabb azonban, amit Baku a hazának ad: az olaj. Baku kincse A kőolaj segítségével a szovjet em­berek igájukba hajtják a levegőt, tu­dományos kutatómunkát folytatnak az Északi-sarkon. A kőolaj virágzi földeket és új erdőket, villanyfény és barázdákba hasadó szűzföldek­et je­lent. A bakuiak legfőbb feladata min­dig is a kőolajért vívott harc volt. Ha Szabuncsi mellett felmegyünk egy dombra, elénk tárulnak a „Lenin nyefty“-tröszt olajtelepei. Nyolcvan évvel ezelőtt ezen a helyet­ végeztél az első fúrást. Azóta az Apseron-fél­sziget hatalmas .Kőolajtartálya" mintegy 301­ millió tonna üzemanya­got adott az országnak. Itt, a 8-as szá­mú telepen meg­ismerkedünk Ba­bas Alj mesterrel. Mellén három ma­gas állami kitün­tetés, három Le­­nin-rend ékeske­dik. Közel négy évtizede dolgozik itt. Már 25 éve mester, és ez alatt az idő alatt egyet­­len napon sem for­dult elő, hogy rész­lege ne teljesítette volna túl a tervét. A forradalom előtt 180 ember dolgozott itt No­belnél. Egy nap alatt 16 tonna kő­olajat termeltek ki. Ma mindös­­­sze kilenc ember dolgozik itt, de tízszer annyit termelnek: napi 160 tonnát. A szovjet haza korszerű gé­peket adott a bakuiaknak, melyek megkönnyítik a munkát, átalakítják a munkahely képét. Megváltoztak ma­guk az emberek is. ... Sza­buncsiból zöld fákkal szegé­lyezett, széles úton jutunk Maszagi­­ba, Buzovniba és a többi új kőolaj­­telepre. Szőlők és fügeskertek fölé emelkednek itt a fúrótornyok. Az ötéves tervek során Apseronban szá­mos új kőolajlelőhelyet tártak fel. A t­égy­ elfeledett olajmezőh­engert, amellyel hajdan kimerték az olajat a­ fúrólyukból, először villanys for­­gószivattyú, azután turbófúrógép vál­totta fel. Most úgy termelik ki a kő­olajat, hogy levegőt vagy vizet nyo­matnak be az olajrétegbe, így emel­ték az utóbbi években jelentős mér­tékben a termelést. Segítségükre volt az is, hogy az olajkutatók, a fúrók és a kitermelők messze kiterjesztet­ték az olajtelepek határait, mélyen behatoltak a tengerbe. Olajváros a tengeren ...A „Nyeftyanije Kamnyi“ ten­geri olajtelep több mint 20 kilomé­terre van a parttól. A­­tenger nem mély itt. A fúrótornyok fémcölöpö­kön állnak és cölöp­ utak kötik ösz­­sze őket. A telep központjában ösz­­szeszerelt házacskák állanak, ugyan­csak fémalapzaton. Az egész telep csak abban különbözik bármely má­siktól, hogy a tenger hullámzik alatta. Míg ezt a városkát felépítették, ke­mény harcot kellett vívni a termé­szettel. A Kaspi-tenger nem tréfál. Először kikötőt kellett építeni, ahol meg lehet húzódni az időjárás viszon­tagságai elől. Kiszolgált hajókat vit­tek be a tengerre. Kinyitották a fe­nékszelepet, a víz­ behatolt és a régi hajók leereszkedtek a köves tenger­fenékre. Fedélzetük azonban a ten­ger színe fölött maradt és a fedél­zeti fülkék lettek első otthonai a ten­ger feletti város építőinek. Az első félig elsüllyesztett hajók mellé ha­marosan továbbiak kerültek. Biztos kikötőt csináltak így a motorosha­­jóknak, az­ uszályoknak és bárkák­nak, amelyek ivóvizet, élelmiszert, szerszámokat, üzemanyagot szállítot­tak nekik. Ma már három ilyen tenger feletti telep van. Negyven kilométeres út köti össze őket,, amelyen gyorsan fut­nak a csövekkel megrakott gépkocsik, épületfával megterhelt kocsikat von­tató motorok és személyszállító autó­buszok. A központi telep főutcáját erős fémkorlát határolja. Kell is ez, hiszen alatta ott a tenger. Egyebekben azon­ban nagyon hasonlít a szárazföldi vá­rosokhoz. Van itt pékség, több étte­rem, üzlet, vendéglő, jéggyár, orvosi rendelő, rádióközpont, könyvtár és klub. Az egyik házon ez a felirat ol­vasható: „Helyi szovjet.“ Mellette a takarékpénztár és a posta épülete. Az eredményes munka minden feltétele megvan itt. Ha csendes az idő, a motoroshajók, úszódaruk, vontatóhajók egészen kö­zel mennek a házakhoz. ..Úgy élünk, mint Velencében“ — tréfálkoznak a munkások. Épül az út, az új fúrásokhoz. A ré­gi fúrások mellett új, földalatti olaj­lelőhelyeket tárnak fel. Épül az új fú­rótornyok helye. Mindenütt megfeszí­­tett munka folyik. Messze az Apseron-félsziget ha­tárán túl is ismerik azoknak az em­bereknek a nevét, akik felszínre hoz­zák a tenger alatti olajkincseket. Aga Kurban Aliev geológus, Mihail Ka­­verocskin és Kurban Abiszov fúró­­mester Sztálin-dí­jat kapott. Sok más élenjáró dolgozó is végez kiváló mun­kát. G­yorsfúrási módszerekkel fúrják a fúrólyukakat, és határidő előtt­ ad­ják át őket, napról napra több kő­olajat termelnek ki a tenger alól. ... Baku élete mozgalmas és kultú­rált. Reggelenként hatalmas gyermek­­sereg siet az iskolába: 127.000 kisdiák. A városban, ahol a forradalom előtt a lakosság négyötöde írástudatlan volt és egyetlen főiskola sem volt, ma tizenegy­ főiskolán 20.000 diák ta­­nu. ■ Jeendő orvosok, pedagógusok, mérnökök, geológusok, agronómusok.­izenkétezer fiatal szerez középfokú szakképzettséget. A köztársaság tudo­mányos akadémiájának 60 tudomá­­nyos kutatóintézete van. Esténként a villan­ylámpák tízezrei gy­ólnak ki s ragyogó fény önti el az utcákat és a tereket. Csöndesen hul­lámzik a tenger. A bakuiak ilyenkor színházba, moziba, klubba, kultúr­­házba vagy hangversenyre sietnek. Tíz színház működik Bakuban. Há­rom nyelven — azerbajdzsán, örmény és orosz — hangzanak fel a szín­padon Shakespeare, Osztrovszkij Gorkij, Ahundov és a legjobb szovjet színműírók alkotásai, így él ma Baku, 8 lázas, alkott munka városa, A Nizami tér Bakuban, Az egyik bakni olajtelep látképe. SZABAD NÉP Államkölcsön-sorsolások 1955-ben Az Országos Takarékpénztár az idén tíz államkölcsön-sorsolást­­tart. 1955-ben több mint 550 millió forin­tot fizet vissza államunk a kölcsön­­jegyzőknek. Márciusban tartják az ötéves Tervkölcsön utolsó húzását, ezzel a magyar állam visszafizeti az első államkölcsönt. A ki nem húzott kötvényt névér­­ékben fizetik ki. Az idei sorsolás a következő sor­rendben történik: március 6-án a Negyedik Békekölcsön második sor­solása Zalaegerszegen. Március 20-án az ötéves Tervkölcsön utolsó húzása Budapesten. Április­­26—29 között a Második Békekölcsön hatodik sor­solása Szolnokon. Május 27—30 kö­zött az Első Békekölcsön nyolcadik húzása Nyíregyházán. Június 29-én a Harmadik Békekölcsön negyedik sorsolása Siófokon. Szeptember 11­-án a Negyedik Békekölcsön harmadik húzása Egerben. Október 20—23 kö­zött a Második Békekölcsön hetedik sorsolása Veszprémben. November 13-án az ötödik Békekölcsön első húzása Budapesten. November 26— 29 között az Első Békekölcsön ki­lencedik húzása Miskolcon. Az év utolsó sorsolását, a Harmadik Bé­kekölcsön ötödik húzását, december 30-án Székesfehérvárott tartják. (MTI) A Rákosi Művek Egyedi Gépgyárának szociális épületében hétfőn meg­nyílt a­z üzem 1500 személyes konyhája és étterme. Hat-hétféle étel kö­zött választhatnak itt a dolgozók. A konyha- és éttermi felszerelés kb. 250 000 forintba került. Képünk az új konyha egyik részletét mutatja.­­Mo­s Sándor felvitele, Magyar Foto) 300000000OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOü 00 Pedagógus-konferencia a közösségi nevelésről Az MSZT székházában, hétfőn a Magyar—Szovjet Társaság, az Okta­tásügyi Minisztérium, a Központi Pe­dagógus Továbbképző Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete kétna­pos országos pedagógus-konferenciát hívott egybe. A konferencián meg­jelent Jóbory Magda, az oktatásügyi miniszter első helyet­tese. N­agy Sándor, a Pedagógiai Tudo­mányos Intézet igazgatója, az MSZT pedagógiai szakosztálya elnökének megnyitó szavai után Szokolszky Ist­ván, a Központi Pedagógus Tovább­képző Intézet igazgatója A közösségi nevelés címmel tartott, előadást. Fog­lalkozott a közösségi nevelés jelentő­ségével. Beszélt arról, hogyan, milyen mértékben és milyen módon használ­hatók fel a szovjet iskolák tapaszta­latai, Makarenko tanításai, különös tekintettel a magyar közoktatás vi­szonyaira. Zibolen Endre, a Pedagógiai Tudo­r Bp. Honvéd meghívására csütör­tökön érkezik Budapestre a belgrádi Partizán kosár- és vízilabda-együt­tese. A műsor szerint, január 15-én, szom­­mányos Intézet neveléselméleti ősz-­­­baton a Sportcsarnokban 20 órai kez-s­dettel kerül sor a Bp. Honvéd—Parti­zán nemzetközi kosárlabda-találkozó­ra. Előtte 18.30 órai kezdettel a MÁV­AG—Petőfi VTSK érem­mérkő­zést bonyolítják le. Január 16-án, vasárnap este 19 órai kezdettel a Sportuszodában játsszák le a Bp. Honvéd—Partizán nemzet­közi vízilabda-mérkőzést. Előzőleg 18 órakor a Bp. Vasas—Bp. Kinizsi éremmérkőzést rendezik meg. Pályvezetője Egységes pedagógus­közösség címmel vitaindító bevezetőt mondott. A vita során Tettamanti Béla egyetemi tanszékvezető, Hartai Etelka, Kiss Tihamér és még több pedagógus szólt hozzá és gyakorlati példával világította meg a kérdése­ket. Ágoston György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai tan­székének vezetője, a neveléstudomá­nyok kandidátusa, Egységes gyer­­mekközösség címmel tartott előadást. A vitát a konferencia második nap­ján, kedden folytatják. (MTI) A Magyar Irodalomtört­éneti Társaság felolvasó ülése és A Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság hétfőn délután az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem aulájában felolvasó ülést tartott, amelyen Ke­­resztúry Dezső tartott előadást Iro­dalmi emlékeink védelme címmel. Ugyancsak hétfőn délután került sor a társaság évi rendes közgyűlésé­re, amelyen Barta János egyetemi ta­nár, ügyvezető elnök megnyitó sza­vai után Vargha Balázs szervezőtit­kár tartott beszámolót. (MTI) Csütörtökön érkezik Budapestre a belgrádi Partizán kosár- és vízilabda-csapata A TOTÓBAN 92 szelvényen értek el tíz találatot (nyeremény egyenként 1161 forint). A 9 találatos szelvények száma 2238 (192 forint). A 8 találatos szelvé­nyek a vigaszd­­­jra jogosultak. 4 *♦•♦*♦♦**♦*»♦**♦♦*<* *# »*•*+*»«««** KEDD, 1955 JANUÁR K­ ☆ ☆H ÍREK** Győr—Budapest (Háromszor oda-vissza!) A Wilhelm Pieck Vagon- és Gép­gyár 1890 kiló felesleges alumínium­­lemezt jelent a Színesfémkészletező Vállalatnak. A Színesfém-készletező Vállalat tudomásul veszi a bejelentést, és kéri, hogy a gyár szállítsa le az alumíniumlemezt. A gyár júniusban autóra rakja a­ lemezt. A­z autó Pestre érkezik, de a­ Készletező Vállalatnál éppen leltá­roznak és nem hajlandók átvenni a szállítmányt. Az autó visszaindul Győrbe és a lemez visszakerül a raktárba. A­ugusztusban,­­ „Talán most több szerencsénk lesz!“ felkiál­tással újra felrakják a győriek at lemezt az autóra. „ Nem rendelkeztünk az átvétel tekintetében“ — mondja a készle­tező. (Autó vissza Győrbe, lemez vissza a raktárba.) Telefonon tisztázódik a tévedés. L­emez fel az autóra, autó indul Pestre. — Sopronban 32 lakásos, kétemele­tes lakóház építését kezdt­ék meg a Sztálin téren. Még egy 32 lakásos ház terve is elkészült. — AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR KÖZLI, hogy a nyereménybetétkönyvek január 8-i sorsolásán nem a 340-es, ha­nem a 349-es számvégződés nyert 100 százalékos nyereményt. — ÚJ UTCANEVEK ÚJPESTEN. Budapest Főváros Tanácsának vég­rehajtó bizottsága a IV. kerületi Bú­torgyár utca elnevezését Munkásott­hon utcára, a Béla utcát pedig Hoff­­man Ottó utcára változtatta. — A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT KÖZLI, hogy a földalatti villamos járatai — vágányjavítási munkálatok miatt a munkanapokon (szombat és vasárnap ki­vételével) január 11-től előreláthatólag február 15-ig csak 24 óráig közleked­nek. Az utolsó kocsi Széchenyi-fürdő végállomástól 23.48 órakor, a Bajcsy Zsi­linszky úti végállomástól pedig 24 óra­kor indul. „Ezt az 500 kilót nem vesszük a többit igen“ — mondja a zord készletező. „Miért?“ „Nézzék meg, karcolások vannak, rajta.“ (Hogyne lenne rajta karco­lás a sok ide-oda rakodástól! Hi­szen nem gyémántból van az!) N­o mindegy. (Autó vissza Győr­be, 500 kiló lemez vissza a raktár­ba M­eg ma is a gyár raktárában lenne a felesleges lemez, ha egy másik készletező vállalat meg nem könyörült volna rajta és be nem fogadta volna a „karcos“ lemezt. Itt a vége fuss el véle! Lemez fel autóra, autó fel Pestre. F­enti írás a Magyar Nemzeti Bank Híradójában jelent meg. Csak ennyit teszünk hozzá: mi azért, re­méljük, hogy a dolognak itt még­­sincs vége, és a felelősségrevonás nem marad el. — TECHNIKAI ÁLLOMÁST KAP­TAK az újpesti úttörők a IV., Bécset­ Károly utcában. Az állomáson fameg­munkáló-, rádió-, villamossági, re­pülőmodellező-, vasmegmunkáló-, és kémiai szakkör, a lányok részére pe­dig háztartási és kézimunka-szakkör lesz.­­ MIKROHANGLEMEZ-BEMUTATÓK lesznek a hét végén a Nagymező­ utcai Kodály Kultu­rotthonban. 15-én délután 4 órakor a Toscanini által vezényelt Verdi Requiemet forgatják. 16-án dél­előtt 11 órakor Händel operája, a Julius Cézár kerül műsorra, este pedig kiváló operaénekesek Lehár Víg özvegy m­rit­ operájét adják elő ugyancsak új mikro­­lemezekről. — BŐVÍTIK A VESZPRÉMI TE­LEFONKÖZ­PONTOT. Nemsokára 400-zal növelhetik a város telefonál­lomásainak számát. Az új gépeket — amelyeket a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyár dolgozói készítenek — a jövő hónapban helyezik üzembe. Bérletek a Plésistadion 1955. évi nemzetközi sporteseményeire A sportközönség bizonyára öröm­mel fogadja a hírt, hogy az Orszá­gos Testnevelési és Sportbizottság a Népstadionban 1955-ben sorra kerülő nemzetközi sporteseményekre bérletet bocsát ki. K­ét műsorra váltható bérlet. Az A-bérlet magába foglalja a Magyarország— Szovjetunió „A“, Magyarország— Svédország „A“, Magyarország— A­usztria „B“-válogatott labdarúgó­­mérkőzéseket, a kétnapos nemzetközi atlétikai versenyt és a Magyaror­szág—Lengyelország ugyancsak két­napos atlétikai viadalt. Ezekre a AZ ALMA ATA-I nemzetközi gyorskor­csolyázó-verseny második napján — hét­főn — az 1500 és 10 000 méteres ver­­senyszámokat bonyolították le. 1300 mé­teren a szovjet Grisin ért el 2:09.8 má­sodperces új világcsúcsot. Az összetett versenyben Szakim­enko lett az első 18-1­6 óia ponttal, s ez is új világcsúcs­­eredmény. Hójelentés Az ország területén valamennyi fő közlekedési út járható. Az összekötő uta­­­kon csak Borsod megyében vannak kisebb akadályok az alábbi helyeken: halmaj — abaújszántói út 8,6— 18, 1 kilo­méteres szakasza között, szegilong-— encsi út 19.5—20.2 kilométeres szakasza között vámosújfalu — vilmányi út 29.2— 31,0 kilométeres szakasza között, mező­­sombor— tárcái — tokaji út 6 — 8 kilomé­teres szakasza között, gesztely — Kekecsi út 5—5.5 kilométeres szakasza között. A sporteseményekre a legolcsóbb bérlet (állóhely) 35 forintba, a legdrágább (középlelátó) 133 forintba kerül. A B-bérlet műsora: Magyarország—Olaszország „A“, Magyarország—Skócia „A“, Ma­gyarország—Csehszlovákia „B“ válo­gatott labdarúgó-mérkőzés, Magyar­­ország—Svédország kétnapos atléti­kai viadal és az országos atlétikai bajnokság kétnapos küzdelmei. A bérletek ára 35—125 forint. Bérletet január 15-ig a sportkörök­ben lehet igényelni. Kiosztásukra márciusban kerül sor. A bérletek árát egy összegben, az átvételt meg­előzően kell kifizetni. I­D­Ő­J­Á­N­­A­S A Meteorológiai­­intézet jelenti: várható időjárás ma estig: mérsékelt éjszakai fagyok, változó felhőzet, legfeljebb néhány helyen kevés eső vagy hóssállingózás, több helyen köd. Mérsékelt délnyugati-nyugati s: 1. Az éjszakai lehűlés erősödik. A nappali hőmér­séklet fagypont körül. Várható legmagasabb hőmérséklet ma plusz 1—plusz 2 fok között. A Duna vízállása hétfőn reggel Budapest­nél 310 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­­zéphőmérséklet mínusz 1—4 fok között. ­ budapesti szinházak mai műsora Operaházi Anyegin (7). — Az Operaház Erkel Színház: Rigoletto (16 bérlet, 4. .*­. 71 — Nemzeti Színház: Ármány és szerelem (Katona- és Vörösmarty-bérlet, 4. sz., 71. — Katona József Színház: Fáklyaláng (7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — Ma­­d­ách Színház Kamaraszínháza: Eg­y pohár via 171. — A Magyar Néphadsereg Színháza: C.Zo­rano de Bergerac (a kiadott jegyek érvénye­sek, 7). — Déryné Színház: Nincs előadás — Petőfi Színház: A Pál utcai fiúk (4). — Jókai Színház: A tanítónő (7). — Fővárosi Operett- Z színház: Csárdáskirálynő (7).. — Blaha Lujza J Színház: Párizsi vendég (7). — Jászai Mari I Színház (az Állami Faluszínház előadásai,­­ Kölcsey utca 2); Butócskis (7). — Vidám Szín­­­­pad: Hol szörűt a cipő( *7). — Fővárosi Kis * Színpad: Telitalálat (a Vidám Színpad ven­dégjátéka, fél 8). — Zeneakadémia: Vásáry Tamás Chopin-estje (december 28-i jegyek érvényesek, 8). — Bartók-terem: Schubert— Mendelssohn—Brahms-művek (mikrobarázdás hanglemez-előadás, IV sorozat, 4. sz., 7). — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt ! (6, fél 9). — Budapest Varieté: Le az álarc- 7 cai (8) — Kodály Kultúrotthon: Mozart; ♦ Varázsfuvola­­mikrohanglemez-előadás, 7» — • Állami Bábszínház: Szigorúan bizalmas (fél 8». X — Fővárosi Nagycirkusz: Aoros német cirkusz ♦ vendégjátéka (3­7). ­ A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ( KEDD ! KOSSUTH-S RÁDIÓ: — 4.31): Hírek — 4.40—8.20 Mg: Reggeli lenés Z műsor. — 5.30: Falurádió. — 6.45: A Szabad Z Nép vezércikke. — 7.00: Hírek. — 7.30: Nap- Z tár. — 8.30: Népi zene. — 9.00: Indulók és X tömegdalok. •— 9.15: Fiatalok sporthiradója. — 9.40: Mendelssohn g.vem­ek darabjaiból. — ♦ 11.00: Hirek. — 10.10: Dallal a világ körül. 11.00: Csajkovszkij: Francesca da Rimini — szimfonikus fantázia. - 11.30: Két elke­r­lés. — 12.00: Hirek. Lapszemle. — 13.15: ♦ Néni zene. — 13.00: Hir Sári zongorázik. — ♦ 13.20: Operettrészletek. - 11.00: Hirek Köz­li érdekű közlemények. - 11.25: Szellemi öt- X tusa Harmadik forduló: Természettudomány. .. ~ 14.45: Fiatalok muzsikája. — 15.00: Aa Z opera kincseiből. —• 16.00: tu születtem én ezen * tájon. . Irodalmi Összeállítás. — 16.40: Népi muzsika. — 17.00: Hírek — 17.10: .. Válaszok falusi hallgatóknak. — 17.30: Képek Wartburg! dalosünnepségek műsorából­­. l: — 18.00: Riport, az Egyesült Iz­ó felszaba­du­­­­lásának 10 évfordulójára - 1*.‘ín. Szív küldi !! szívnek szívesen. — 19.00: Mesék és dalok. : — 19.36: Tánczene. — *50.00: Esti Hiradó. — 30.7/ft: A bolgár nép zenéje. — 70.50: A világ­­:­ irodalom humora: Menyétke Részlet Romain­­ Rolland: Colas Breugnon c. regényéből — ♦ 31.80: A rádió énekkarának hangversenye — ?:1.00: Hírek Sport - 77.30: Magyar tájak dalai. — 23.00: Előadóművészeik hangver. ,­­senye. — 24.00: Hirek. -­0.10: Verbunkosok. PETŐFI-RÁDIÓi '­ 6.30: Jó reggelt, gyerekek! - 6.50: Szól a ♦ harmonika 14.00: Népek zenéje — H.53: Johann Strauss keringőiből. — 15.30: Mozart­­ kutyája. Szántó György elbeszélése­­ 16 00: . Bihari, Rózsavölgyi és Rácz Pál szerzeményei­­­­ből. — 17.00: Kamarazene. — 17.30: Buda­­­­pest műemlékei. Előadás. — 17.43: Tine­sszene ~ 18.30: Az épülő kommunizmus nagy­­országában - 19.00: Polgár Tibor: Kérek Vígopera három felvonásban. — 21.00: Azere-t é nádest. — 21.30: Népi muzsika. — 22.00: V : Zenekari hangverseny. 4 J SZABAD NÉP ej 1 Ma*.ar Dolgozik Pirtjínak klzponti lapja Szerkeszti * S zerkeszti SblzotUitj­i,­ Kiadja a SZABADSÁG lapkiadAvállalat t| Szerkeszt«,** As kiadóhivatal. Budapest vrrt I Blah» Lujza tír 3. Tel : •JH-lOn. •Uj-Mft '1 SZIKRA Tannyomda • ) ( ) t w

Next