Szabad Nép, 1955. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

1955-01-12 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA 10 FILLÉR SZERDA,1955 JANUÁR 12 Egyenletes termelést a szénbányászatban! Az új évben a bányákban is új lendülettel, a felszabadulási verseny első sikereivel indult a munka. Derék bányászaink az első dekád tervét 100,1 százalékra teljesítették. Nagy szó ez, hisz szénbányászatunk már évek óta nem kezdte ilyen sikeresen az új évet. Mit kér ezek után az ország szénbányászatunktól? Azt, hogy az új évben napról napra, hónapról hónapra egyenletesen teljesítse tervét. Az erőműveknek, a gyáraknak, a vasutaknak mindennap egyforma mennyiségű szénre van szükségük, s szénbányászainknak napról napra meg is kell ezt adniok. Erre minden lehetőség megvan, mert a körülmények az utóbbi időkben kedvezően változtak. A kormány és a minisztérium — a tavalyi tapasztalatokon okulva — módosította az egyes trösztök és bányák tervét. S bár az új év első negyedévében ezek a tervek még eléggé „feszítettek“ — ami érthető is, hisz most kell a legtöbb szén — mégis reálisabbak és teljesíthetőbbek, mint tavaly. Pártunk és kormányunk segítségével megszűnt a múlt évben oly nagy gondokat okozó létszámhiány. A módosított terv és a létszámhiány megszüntetése lehetőséget nyújt a bányák rendbehozására. Ezenkívül az új évben több új bányában is megkezdik a termelést. S nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az időjárás is kedvezőbb: tavaly sokkal előbb beköszöntött a kemény tél. Az utakon hatalmas hóakadályok gátolták a bányász-autóbuszok útját, azok rendszeresen késtek, a szállítóaknák, lejtősaknák eljegesedtek, a csillevasutakat betemette a hó stb. S most — mint ez a jelentésekből kitűnik — a bányákhoz vezető utakon nincs nagyobb hóakadály. Az első dekád jó eredményeihez azonban nem mindegyik tröszt járult hozzá egyformán. Sok bányában nem használták ki a már ismertetett lehetőségeket. Ide tartozik elsősorban a felkészülés, a bányászok jó, üzemképes munkahellyel való ellátása. Ezeken a helyeken nem tudták teljesíteni a dekádtervet. A tatabányai VIII-as aknán viszont a múlt év hasonló időszakához képest kétszeresére növelték a feltárt szénvagyont. Ennek köszönhető, hogy az akna dolgozói kedd reggelig 116,9 százalékra teljesítették tervüket. Az ajkai bányászok mintegy 1,5 kilométerrel rövidítették meg a szén külszíni szállításának útját — az első naptól kezdve teljesítik tervüket s már több mint 670 tonna szenet adtak terven felül. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt egyik aknájában nagymennyiségű víz öntötte el a frontot, de ez nem jelentett elháríthatatlan akadályt, mert a bánya időben felkészült ilyen lehetőségekre is, s azonnal egy tartalékfronton kezdték meg a munkát. De mivel indokolják az egyenetlen termelést, az elmaradást a többi bányák? Ebszőnybánya: „Elromlott az osztályozó elevátora.“ Erzsébet-akna: „Hat órától 9-ig nem működött a függőakna szállítógépe." Várpalota: „Több fronton átszereltünk.“ Felsőcsinger: „Több mint 3 órás üzemzavar.“ Pusztavám: „Nem járattuk be a külszíni pályákat s azok csak 10 órakor indulhattak“. Komlón tűz, máshol a nagy nyomás miatt zártak le egyes munkahelyeket. Tehát sok bányában elengedték fülük mellett elvtársaink a figyelmeztető szót. Márpedig ezen — ha ugyan késve is — de sürgősen változtatni kell. A legrövidebb időn belül jó munkahelyeket kell adni a bányászoknak, persze nem tervszerűtlenül, nem úgy, hogy ahol legelőbb találjuk a szenet, ott nyitunk új fejtést. Ez rabláshoz, rohammunkához vezetne. A főmérnökök ellenőrizzék jobban a lakatosok, gépészek, villanyszerelők munkáját, vizsgálják meg, milyen állapotban vannak a szállítófolyosók, a gépek stb., és egy percet sem késlekedve javíttassák ki a hibákat, hogy ezzel elejét vegyék az üzemzavaroknak, gépállásoknak. Az aknászoktól és körletvezetőktől pedig kérjék számon, hogyan hajtották végre utasításaikat, milyen intézkedéseket tettek az akadályok elhárítására. Az egyenletes termelés megvalósításának egy másik akadálya a „létszámhiány“. Dorog, Várpalota, Ózd, Közép-Dunántúl és Tatabánya létszámhiányról panaszkodik. Talán nincsen elég bányász? Dehogynem. Nevezzük nevén a gyermeket, nem létszámhiányról, hanem a munkafegyelem meglazulásáról van itt szó. A bányákban már az első napokban erősen megnövekedett az igazolatlanul mulasztók száma. Csak Tatabányán az új év első munkanapján 104 dolgozó mulasztott igazolatlanul, s hasonló példákat tömegével lehetne felsorolni máshonnan is. Az aknák pártszervezetei és szakszervezetei most különösen sokat tehetnek, ha felvilágosító, nevelő munkával harcolnak az igazolatlan mulasztások, a fegyelmezetlenségek ellen, ha a népnevelők felkeresik szállásukon, otthonukban, a csámpaion a bányászokat s minden dolgozóval beszélgetnek arról, hogy fegyelmezetten teljesítse kötelességét, mert igazolatlan mulasztásával saját magának s az országnak okoz kárt. A munkaverseny mindig is nagy hajtóerő, de a mostani, a felszabadulási verseny különösen nagy segítséget adhat a terv teljesítéséhez. Máris vannak olyan kiemelkedő eredmények, amelyek ezt bizonyítják. A komlói bányászok, akik felszabadulásunk tizedik évfordulójára 2000 tonna szenet ígértek terven felül, lelkesen harcolnak ígéretük valóraváltásáért. A versenyben az I-es akna bányászai haladnak az élen, esedékes havi tervükön felül már 616,3 tonna szenet adtak. A versenylendületet minden bányában erősíteni, fokozni kell. A szakszervezet biztosítson nyilvánosságot az eredményeknek, dicsérje és jutalmazza azokat, akik becsülettel helytállnak, s valóra váltják fogadalmukat. Élessze fel a frontbrigádok, az elővárosi csapatok, az egyes aknák és az egyes trösztök közötti hagyományos párosversenyt — ki ér el jobb eredményt hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára. Az ország várja a több, jobb és olcsóbb szenet. A szénbányászat egészének jó „indulása“ komoly reményekre jogosít, ugyanakkor azonban egyes területek elmaradása arra int, hogy nem szabad elbizakodnunk, s túlbecsülnünk a kezdeti eredményt. Csak akkor lehet jól dolgozni, egyenletesen teljesíteni a tervet, ha a bányákban a továbbiakban nem tűrnek el semmiféle lazaságot, ha megteremtik a jó munka lehetőségeit. Kibővített ülést tartott a Katolikus Papok Országos Békebizottságának választmánya A Katolikus Papok Országos Békebizottságának választmánya január 11-én kibővített ülést tartott. Az új esztendő kezdetén a papi békemozgalom aktuális kérdéseit és munkafeladatait beszélték meg, hogy a katolikus papság is minél cselekvőbben vehesse ki részét abból a nagy békedemonstrációból, amellyel az egész magyarság készül a február végén tartandó negyedik országos békekongresszusra. A gyűlés referátumát dr. Horváth Richárd protonotárius kanonok, országos alelnök tartotta. — Az emberi történésnek — mondotta többek között — mint mindig, most is alapkérdése a háború és béke problémája. S ennek is gyújtópontja és az egész esztendőben előreláthatólag fő feladata lesz számunkra a német kérdés, a német újrafelfegyverzés, a német militarizmus, az új német fasizmus kérdése. Annál is inkább, mert ugyanezt a fasizmust képviseli és világméretekbe tágította ki az Egyesült Államok imperialista politikája, az amerikai életforma magasabbrendűségéről hirdetett teuton és az „amerikai évszázad“-ról szóló naiv, de veszedelmes legenda. Nekünk, papoknak kötelességünk híveink javáról, e világi helyes tájékozódásáról is gondoskodnunk, hogy lelkük, életük békésségét így is biztosítani segítsük. Ezért kell szavunknak lennie a jelen legégetőbb kérdéséhez, a német újrafelfegyverzéshez is. És van is. Tisztán áll előttünk a békét fenyegető veszély nagysága. A hitleri fasizmus nyitogatja újra karmait, ennek a hitleri fasizmusnak régi emberei hallatják újra szavukat és állott eszméik szolgálatába Adenauer, a nyugatnémet Szövetségi Köztársaságnak a katolicizmus spanyolfala mögül ágáló kancellárja. Az osztrák fasiszta erők újabb Anschlusst készítő machinációi pedig már közvetlenül határunkig akarják hozni ez amerikai pénzen nevelt veszedelmet. Mi a németségnek a kultúra terén sokat köszönhetünk. Éppen katolikus vallásos kultúránk terén is. Hitünk alapján állva sohasem gyűlölhetjük az embert, még ellenségeinket sem. De gyűlöljük és ellene vagyunk a rossznak, a bűnnek. És ilyen rossz és ilyen bűn az, amit a fasiszta szellemiség, a militarizmus, a háború jelent. A hazánkért, az emberségért, a szebb világért, a társadalmi igazságért szállunk síkra mi, katolikusok is minden más becsületes emberrel együtt. Mert nem vagyunk egyedül és nem vagyunk tehetetlenek ebben a küzdelemben. A béketábor országainak hatalmas népi, gazdasági éskatonai ereje, Ázsia és Afrika ébredező, félgyarmati országainak sokszázmilliós csoportja támasztja alá igazságunk erejét. Velünk van a német nép és Nyugat országainak népe is, azok, akiknek szemét nagyon sok hithű katolikus, helyesen látó vezetője is nyitogatja az igazság látására, a béke útjának keresésére. Ezek kezét fogjuk, mert ebből az összefogásból nő ki az élet és az egészséges jövő: az egységes Németország, a tárgyalások szelleme, az atom eltiltása a háborús használattól, a népek szabadsága és barátsága, a népek s benne népünk kollektív biztonsága. Ezt akarjuk mi, magyar katolikus papok. Ezért foglal állást a magyar katolikus papság is a német militarizmussal szemben és minden erejével küzd és küzdeni fog ellene. Horváth Richárd előadását számos hozzászólás követte. A felszólaló papok komoly szavakkal fejezték ki készségüket és ajánlották fel képességüket a német militarizmus elleni harcra. (MTI) A felszabadulási verseny sikeréért Mi túlteljesítettük tervünket... s tihonym álltok? Izgalmas verseny a „négy nagy“ textilgyár között Hosszú ideje versenyeznek már egymással a KELTEX, a KISTEXT, a Magyar Pamutipar és a Kőbányai Textil szövői. Most, a felszabadulási verseny során e hagyományos vetélkedés tüze is magasabbra csap. Naponta értesítik egymást eredményeikről, s izgalommal figyelik egymás adatait. Mindegyik gyár udvarán hatalmas tábla hirdeti a versenytársak friss eredményeit. A MAGYAR PAMUTIPARBAN négyóránként értékelik az eredményeket, s azokat hangosbemondón azonnal közlik a dolgozókkal. Az új év első hete kiemelkedő eredménynyel végződött, mert a szövőde dolgozói 15 000 métert, a fonoda dolgozói pedig 3500 kilót gyártottak előirányzatukon felül. Elsőosztályú áruik aránya pedig hétszázalkkal több volt az előirányzottnál. Január 10-én, hétfőn a szövőde dolgozói 104 százalékra teljesítették tervüket, a fonoda dolgozói pedig 102,5 százalékra. Így tehát kedden délben büszkén hívta fel telefonon a versenytársakat Vitéz Sarolta, a gyár tervosztályának statisztikusa. „Mi túlteljesítettük tervünket... s ti hogyan álltok?" — Jól... — mondja Jónás Tibor a KŐBÁNYAI TEXTILGYÁRBÓL. — Tervünket 10-én 103,9 százalékra teljesítettük. A műszakok közül Szalai István műszakja vezet, 105,2 százalékos teljesítménnyel. Joggal büszkélkedett Jónás elvtárs , mert ez az eredmény valóban kiváló. Itt is négyóránként értékelik az eredményeket, s már az első értékelésnél megállapították, hogy az I-es szakmány dolgozói Kálmán elvtárs vezetésével máris 102,6 százalékra teljesítették tervüket. A múlt héten 98,4 százalék volt az elsőosztályú áruk aránya — ilyen nagyszerű eredmény eddig még nem is született a gyárban. — Halló, KELTEX? Hogyan kezdődött a második hét? — Kiválóan — mondja Érdi elvtárs a munkaügyi osztályról. — 10-én a szövődé 101,3 százalékra, a pamutfonoda pedig 104,8 százalékra teljesítette napi tervét. De szép eredményt ért el a vigonyfonodánk is: 103,4 százalékot. Különösen jól dolgozott 10-én a finomfonodában a Báder-műszak , 112,8 százalékot teljesített. A szövődé élenjárói a Fehér-műszak dolgozói voltak, 104 százalékos teljesítménnyel, így tehát a felszabadulási műszak eddigi szakaszában — beleértve a hétfői napot is — 15 405 méter árut gyártottak terven felül a Kelenföldi Textilkombinát dolgozói. Az első héten itt is nagyobb volt az elsőosztályú áruk aránya a tervezettnél — 3,7 százalékkal. Végül utolsó állomásként a KISTEXT termelési eredményeiről érdeklődünk. Mi itt a helyzet? Itt is túlteljesítették tervüket a dolgozók. A finomfonoda 102 százalékra, a vigonyfonoda 102,6 százalékra, a szövőde dolgozói pedig 101,2 százalékra teljesítették tervüket. Ez az eredmény különösen azért kiemelkedő, mert erősen javult az áruk minősége is. A szövődében például a gyártmányok 95 százaléka I. osztályú. Különösen kiváló munkát végzett Tőzsér Ferencné, aki hétfőn 122 százalékra teljesítette normáját, s kizárólag I. osztályú árut gyártott. Tehát a hétfői eredmények alapján a szövödék sorrendje a következő: 1. Magyar Pamutipar 104 százalék 2. Kőbányai Textil 103,9 „ 3. Keltex 101,3 „ 4. Kistext 101,2 » A Gyapjúmosó és Finomposztógyárban komoly célkitűzésekkel kezdték az új terveket. Többet, jobbat adni, ez volt a jelszó. S hogy ez nem maradt csak szó, hanem valósággá vált, azt bizonyítja a vállalat kiváló termelési eredménye, a minőség javulása, s a választék bővítése. Az új év első hetében minden üzemrész mindennap túlteljesítette tervét, s ugyanakkor állandóan fokozta jó minőségű munkáját. 800 000 vetéssel termeltek többet előirányzatuknál, így tehát terven felül 800 méter női ruhaszövetet adtak népgazdaságunknak. De gondoltak az új évben az önköltségcsökkentésre, s a választék bővítésére is. Ezért egy keskeny szövő gépen. a „Diana" és a „Vesta" elne vezésű női ruhaszövet fennmaradó anyagából, más beállítással, más kötéssel tetszetős anyagot állítottak elő. A kísérlet kiválóan sikerült, s most más szövetek fennmaradó fonalaiból tovább szélesítik kísérletezésüket. A gyár dolgozói közül nehéz kiválasztani az új év „eddigi“ legjobb dolgozóját, de az első héten mégis meg lehetett állapítani , hogy Bonó Sándor darabfestő brigádja érte el a legjobb eredményt. 149 százalékos eredménnyel kiváló minőségű munkát végeztek. Már 950 dolgozó tett felajánlást a minőség megjavítására, az önköltség csökkentésére. S hogy a vállalat dolgozói a felszabadulás tizedik évfordulója tiszteletére rendezett versenyben kiváló eredményt érnek el , arra bizonyíték az első hét teljesítménye, s a dolgozók lelkesedése. 950 egyéni felajánlás a Gyapjúmosóban Csepel autógyári és Ganz-vagongyári munkások levelei az RM Fémmű dolgozóihoz Küldjétek a hm navsapafinikut! A Csepel Autógyárból a következő üzenetet küldték az RM Fémműhöz: Nem tudjuk, hogy miért nem küldik az RM Fémművének dolgozói folyamatosan a bronz-csapágyakat a Csepel Autógyár motorgyárának, de szeretnénk az elvtársak tudomására hozni, hogy mi már hónapok óta éppen emiatt nem tudjuk havi tervünket teljesíteni, vagy ha tudjuk, akkor is csak hóvégi hajrában. A motorgyár X. műhelyében decemberben mintegy két hétig csapágyhiány miatt 40 dolgozónak nem volt munkája. Emiatt ezek az elvtársak 300—400 forinttal kevesebbet kerestek ebben a hónapban. És az ilyen esetek sajnos elég gyakoriak. Kedves Elvtársak! Mi is szeretnénk sikereket elérni a felszabadulási versenyben, mi is szeretnénk jó munkát végezni, de ehhez a ti segítségetekre van szükségünk! Küldjétek hát elég csapágyat és amit küldtök, azt teljes garnitúrában küldjétek, hogy folyamatosan tudjuk felhasználni azokat! Segítsetek exporttervünk teljesítésében ! A Ganz Vagongyár dolgozói az alábbi üzenetet küldik az RM Fémmű dolgozóihoz: Kedves Elvtársak! Most kezdődött a felszabadulási verseny, az első negyedév befejezése még elég messze van, de mi már most kérünk benneteket: segítsétek elő, hogy a felszabadulás ünnepére tett felajánlásainkat teljesíteni tudjuk. Elsősorban azzal tudtok segíteni, ha időben külditek az exportra készülő motorosvonatokhoz szükséges forgattyús-szekrényeket. A többi között várunk tőletek az első negyedévben havonként 6 darab Vili. Jat. jelzésű és 3 darab XII. tv. jelzésű forgattyús-szekrényt. Igaz, a rendelést a mi hibánkból későn kaptátok meg, de azért bízunk abban, hogy mégis teljesíteni fogjáttok. Azért fordulunk már most hozzátok ezzel a kéréssel, mert a múlt negyedévi tapasztalataink nem a legjobbak. 1954 utolsó negyedében az előírtnak még egynegyedét sem szállítottátok le a fent megjelölt forgattyús szekrényekből. Márpedig mi idejében akarjuk elküldeni a csehszlovák és lengyel népnek a nálunk megrendelt motorosvonatokat. Bízunk abban, csepeli elvtársak, hogy nem fogtak bennünket cserbenhagyni. A szabolcsbányatelepi asszonyok vándorzászlót ajándékoznak a felszabadulási verseny élenjáróinak A pécsszabolcsi bányászasszonyok férjei a szabolcskerületi István- és Béke-aknán dolgoznak. Az MNDSZ- asszonyok elhatározták, hogy hímzett zászlót készítenek és a felszabadulási versenyben legjobb eredményt elérő akna dolgozóinak ajándékozzák. Mindkét akna bányászai méltók akarnak lenni az ajándékra: az István-akna 106, a Béke-akna pedig 106,5 százalékot ért el január 11-ig. ■rjH teós vagy adminisztrátor? Levél a szerkesztőséghez Mi, a MÁVAG minőségi ellenőrzési osztályának műszaki irányítói régóta törjük a fejünket, hogyan lehetne jobb hírnevet szerezni gyártmányainknak. Kétségtelen, hogy sok függ a meósok hozzáértő, lelkiismeretes munkájától. S nem is csak attól, hogy a selejtes darabokat ne nyilvánítsák jónak, ne vegyék át, hanem attól is, hogy már munka közben megakadályozzák a selejtgyártást. Az egyes fontosabb műveletek elvégzése közben ellenőrizzék a munkadarabokat. Erre azonban gyakran nincs ideje a meósnak, mert nagyon igénybeveszi a rengeteg adminisztrációs munka. Próbaképpen megmértük egy napon, hogy például Nagy László revizor a villanymozdony-gyártásnál mennyi időt kénytelen adminisztrációs munkára fordítani: kiderült, hogy munkanapjának 48,2 százalékát töltötte ezzel. Persze nem minden meósnak és Nagy elvtársnak sem mindennap van annyi adminisztrálnivalója, de általános a panasz, hogy a kelleténél több írásos munkát kell végezniük. Hat különféle helyen kell vezetniök lényegében ugyanazon adatokat: 1. „Technológiai utasítás“: A munkadarabbal együtt érkezik a meóshoz. Rávezeti, hogy hány darabot ellenőrzött, ki és milyen műveletet végzett azon a munkadarabon, menynyi belőle a jó, a javítható, vagy a végleges selejt. 2. „Munkalap“: Ez is hasonló adatokat tartalmaz, de aláírja a művezető is. Eszerint fizeti ki a munkabért a bérelszámoló. Minden műveletről külön-külön munkalapot kell készíteni akkor is, ha két és félperces, 15 fillér értékű munkáról van szó, akkor is, ha a munkadarabon elvégzett nyolc művelet közül hetet ugyanaz a lakatos vagy esztergályos csinált meg. 3. „Javíthatóselejt-jelentés“. Ha hibás a munkadarab, erre írják rá, mi a hibája és hogyan lehet kijavítani. 4. „Selejt,javítási rendelőjegy". Az előbbi adatok szerepelnek rajta, de itt még azt is fel kell tüntetni, hogy ki fogja elvégezni a szükséges javítást. A meós persze nem tudhatja ezt, meg kell kérdeznie a művezetőt. Ezután meg kell várnia az időelemzőt, aki ráírja, hogy mennyi idő alatt kell elkészülnie a selejt javításának és mennyi pénzt kap érte a dolgozó. 5. „Végi égéssel ejt-jelentés“. Ugyancsak ráírják a selejt okát, azzal a különbséggel, hogy emellé nem kell még külön rendelőjegyet is kiállítani, mivel a selejt nem javítható. 6. „Nyilvántartási könyv“. Ide is be kell vezetni a selejtre vonatkozó adatokat. Csupán a MÁVAG-ban egy év alatt 35 750 javíthatóselejt-jelentést és 90 000 selejtjavítási rendelőjegyet állítanak ki a meósok, s méghozzá 3—4 példányban. Az adatokat ugyanis feldolgozzák a MEO selejtstatisztikai osztályon, a gyártáselőkészítési osztályon a gépkönyvelésben, az utókalkulációban és még néhány helyen, attól függően, hogy mi okozta a selejtet. Nem lehetne-e egyszerűbb s olcsóbb megoldást találni? Van néhány javaslatom a meósok adminisztrációs munkájának csökkentésére. Vonják össze a selejtjavítási rendelőjegyet és a javíthatóselejt-jelentést, mert ez a két lap lényegében azonos adatokat tartalmaz. Ezenkívül az is könnyítene a meósok munkáján, ha egy munkalapra több műveletet is ráírhatnának, amenynyiben azokat a műveleteket egy dolgozó végzi el. Az én javaslataim nem teljesek, egészen bizonyos, hogy sok fölösleges munkát lehetne kiküszöbölni, ha a Kohó- és Gépipari Minisztériumban és azokban az üzemekben — ahol hasonló a helyzet — foglalkoznának ezzel a kérdéssel. Olcsóbb lenne az adminisztráció és csökkenne a selejt, mert a meósok többet foglalkozhatnának a selejt megelőzésével. Kovács Gyula MÁVAG MEO műszaki előadója ! Párt és pártépítés. — Meggyőző szóval a felszabadulási verseny sikeréért (2. oldal) Miért emelkedett a traktorok önköltsége? (2. oldal) Egy kiváló tsz sikereinek magyarázata: a növénytermelés és állattenyésztés helyes aránya (2. oldal) A MAI SZÁMBAN Hajnal Dukagyin felett (3. oldal) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a V. I. Lenin emléknapról (3. oldal) A magyar munkásosztály nagy festője. — Derkovits Gyula 1894—1934. (4. oldal) Nagy érdeklődés a Bp. Honvéd— Partizán mérkőzések iránt (4. oldal) Cachin elvtárs: A francia nép folytatja küzdelmét hazája és az egész világ békéjének megóvásáért Háromszori szavazó:Millán megválasztották a francia nmzetgyűlés új elnökét Párizs, január 11. (MTI) A francia nemzetgyűlés kedden délután 3 órakor, a karácsonyi és újévi megszakítás után újból megkezdte munkáját. A megnyitó ülésnek nagy eseménye volt a nemzetgyűlés korelnökének, a 85 éves Marcel Cachin elvtársnak beszéde, amely minden szavában tükrözte a Francia Kommunista Pártnak és minden igaz francia hazafinak Franciaország jövőjébe és a béke erőinek végső győzelmébe vetett töretlen bizalmát. Marcel Cachin elöljáróban meggyőzően vázolta a francia munkásosztály egyre súlyosbodó létfeltételeit, a középosztály s a parasztság fokozódó megélhetési nehézségeit, amivel szembeállította a tőkés monopóliumok, a francia finánctőke nyereségeinek aránytalan növekedését. Ezt követően ragyogó ékesszólással állt ki az európai és az egyetemes világbéke ügyéért, és méltatta azt a történelmi felelősséget, amely a nagy hagyományokkal rendelkező Franciaországra ezzel kapcsolatban hárul. — A francia nép, a nép egyszerű fiai éppen azért emelik fel hangjukat parancsolóan a béke megóvása érdekében, mert éppen az utóbbi hetek fejleményeiből jól tudják, hogy ezt a békét mind nagyobb veszély fenyegeti. A német militarizmus újjáélesztésére hozott döntések a végletekig növelték a francia emberek nyugtalanságát. A korelnök a továbbiakban sorravette a kormány táborából hangoztatott érveket Nyugat-Németország felfegyverzésének „igazolására“ és a következőket mondotta: Vádként állandóan csak azt hangoztatják a Szovjetunió ellen, hogy ő az, aki a világ békéjét fenyegeti, ürügyül pedig azt hozzák fel, hogy a Szovjetunió, amely tíz esztendővel ezelőtt olyan döntően hozzájárult hazánk felszabadításához a hitleri megszállás alól, azóta sem szerelt le, hanem összes csapatait fegyverben tartja. Semmi sem hamisabb ennél az állításnál. A Szovjetunió igenis csökkentette hadosztályainak számát! De vajon mi az oka annak, hogy a Szovjetunió mégis kénytelen fegyverben tartani csapatainak egy részét?! Erre a kérdésre a választ megtalálhatjuk abban, amit a nagy Jean Jaures annak idején mondott. Kiváló elvtársunk valóban látnoki erővel hangoztatta: Az a nemzet, amely elsőként lép majd a szocializmus építésének útjára, maga ellen látja majd tömörülni az egész világ uralmon lévő tőkés köreit! És ez így is történt 1919-ben! Jean Jaures még ezt is mondotta: Saját magát veszti el az a nemzet, amely a szocializmust építve, nem készül fel idejében arra, hogy fegyverrel a kezében szálljon szembe az őt fenyegető, előre megfontolt és kérlelhetetlen támadásokkal. Teljesen indokolatlan az a Szovjetunió ellen hangoztatott vád is, mintha ez az ország agressziót készítene elő bármilyen más ország ellen. Ezzel szemben tény az, hogy a Szovjetunió sohasem vállalkozott az agresszor szerepére. A szovjet kormány a második világháború befejezése óta állandóan és szüntelenül javasolja a tanácskozásokat mindenfajta fegyverzet megegyezéses korlátozására, valamint minden nép biztonságának szavatolására becsületes feltételek mellett. Köztudomású, hogy a Szovjetunió is rendelkezik a legkorszerűbb fegyverekkel. A szovjet kormány ennek ellenére késznek nyilatkozott megsemmisíteni ezeket a fegyvereket, amenynyiben valamennyi más ország is hozzá hasonlóan cselekszik és kész ugyanolyan döntéseket hozni, mint ő maga. Ez tagadhatatlan történelmi tény. Marcel Cachin azután rátért Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésére és emlékeztetett Edouard Herriot-nak, a francia nemzetgyűlés tiszteletbeli elnökének szavaira, aki azt kérte, hogy Franciaország ne térjen le az adott szó útjáról és továbbra is tartsa tiszteletben a jogilag még ma is érvényben lévő francia— szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés betűjét és szellemét. A szónok hangoztatta, hogy a francia nemzetgyűlés egyetlen tagja sem vállalkozott akkor arra, hogy akár csak egy szóval is ellenvetést tegyen Herriot felhívására. Hozzá kell fűzni azt is, hogy a legutóbbi nemzetgyűlési vitákban a legkülönbözőbb pártokból és pártcsoportokból sok nemzetgyűlési képviselő maga is hangoztatta annak lehetőségét, sőt égető szükségességét, hogy újból tárgyaljanak a Szovjetunióval. Ezek a legkülönbözőbb pártállású képviselők felszólalásaikban hangoztatták a különböző állami és társadalmi rendszerek békés együttélésének lehetőségét a jelenlegi nemzetközi viszonyok között. Ez pedig a dolgok tiszta és igazságos meglátására vall, ami az egyetemes béke közös érdekeit szolgálja. A francia népi tömegek — mondotta — kifejezést akarnak adni szolidaritásuknak a Rajnán túli munkások egészen új nemzedékével. Nagy elégtétellel állapíthatjuk meg azt is, hogy az Angol Munkáspártnak, az angol szakszervezeteknek és az angol szövetkezeti mozgalomnak egyszerű tagjai elszántan síkraszállnak az adenaueri „bonni birodalom“ felfegyverzésének tervei ellen. Hasonló a helyzet az olasz szocialistáknál is. Ami pedig a francia népet illeti, ez a nép el van tökélve arra, hogy minden erejének latbavetésével folytassa küzdelmét hazájának és az egész világ békéjének megóvására! Marcel Cachin azután rátért az indokínai kérdésre, hangoztatva, hogy a genfi fegyverszüneti egyezmény létrejötte egybevág a béke és az ésszerű gondolkodás követelményeivel. Majd ezeket mondotta: Ho Si Minh elnök országa és népe nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja Franciaországnak Vietnamhoz fűződő gazdasági és kulturális érdekeit. Ő maga volt az, aki késznek nyilatkozott tárgyalni Franciaországgal, a kölcsönös és jól felfogott érdekek alapulvételével, valamint arra, hogy Franciaországgal megkösse a végleges békét, a társulás és baráti együttműködés követelményeinek szem előtt tartásával. Nem gondolják-e önök — fordult a nemzetgyűlés tagjai felé — hogy bölcs és helyes lenne szívesen fogadni ezeket a lojális javaslatokat és válaszolni azokra? Cachin beszéde további részében élesszavakkal bélyegezte meg az amerikaiak dél-vietnami kalandorpolitikáját, amelynek célja újabb háború kirobbantása ebben a térségben. Majd a népi Kínával foglalkozott és azt mondotta: Ezzel kapcsolatban talán szabad azt is megállapítani, hogy a forradalmi lelkületű és emelkedett gondolkozású Franciaország legszebb hagyományaihoz tartozik éppen most elismerni és újból hangsúlyozni az embertömegeknek azt a jogát, hogy felkeljenek az élethez és a szabadsághoz fűződő jogaik és igazságos ügyük védelmében. Hiszen Franciaország legszebb hagyománya az, hogy annak idején a forradalom jogán elsőnek mozgatta ki sarkaiból a régi világot és éppen ezért sohasem tagadhatja meg az új eszmék elismerését, annak megértését, hogy a haladás törvényei örökkévalók és hogy nem lehet akadályaikat gördíteni a társadalom és az anyagi világ fejlődéstörvényeinek útjába. Majd emelt hangon mondotta Marcel Cachin a feszült figyelemmel hallgató képviselők felé: Maradjunk hívek Franciaország drága hagyományaihoz. Országunk már 160 évvel ezelőtt utat mutatott az egész világnak az igazi emberiesség, az igazi köztársasági érzület és a nevéhez méltó emberi civilizáció felé. A választás Marcel Cachin beszéde után a francia nemzetgyűlésben megkezdődött az elnökválasztó szavazás. Az első fordulóban André le Troguer (szocialista) 150, Bruyneel (független) 101, Pierre Schneller (MRP) 103, Gaston Palewski (köztársasági szocialista) 70 és Marcel Cachin kommunista 87 szavazatot kapott. Minthogy egyik jelölt sem ért el a házszabályoknak megfelelő abszolút többséget, 18 óra 15 perckor megkezdődött a szavazás második fordulója. Közben a pártok és pártcsoportok külön-külön üléseztek, és ennek eredményeképpen Gaston Palewski visszalépett a jelöltségtől. Ugyanezt tette Bruyneel is. Ily módon a második fordulóban csak három jelölt maradt: Schneiter, aki 226, André le Troquet, aki 192 és Marcel Cachin, aki 88 szavazatot kapott. Minthogy ezúttal sem szerzett egyik jelölt sem abszolút többséget, a késő esti órákban sor került a szavazás harmadik fordulójára. A harmadik fordulóban a nemzetgyűlési elnökséghez egyszerű többség is elegendő volt. Az AFP 23 óra 30 perckor jelentette, hogy a nemzetgyűlés harmadik szavazása alkalmával a legtöbb szavazatot, számszerint 232-t Pierre Schneller, az MRP jelöltje kapta és ezzel az elkövetkezendő esztendőben ő lesz a francia nemzetgyűlés elnöke. Ebben a fordulóban a szocialista Le Troquet 188 szavazatot kapott, Marcel Cachin pedig 811-et.