Szabad Nép, 1955. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
1955-02-26 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETE KI SZABAD a IV. magyar békekongresszust Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozói díszes albumban küldték el aláírásaikat a IV. magyar békekongresszusra. Az album fedőlapján két kép. Az egyiken hatalmas gyárépület magasodik. A gyár előtt dúslombú fák és egy munkába induló traktor. A másik képen harckocsik ágyúcsöve mered a gyár falaira, s lángbaborult házak körös-körül. A gyár dolgozói e képpel is figyelmeztetni akarták az aláírókat a háborús kalandorok terveire, és egyben harcba hívni őket az új háború veszélye ellen. „Ember nézz e könyvbe, ha még nem tudnád, miért kell neked is az igazi béke harcosának lenned“ — ezt írták gyönyörű békealbumukba a Mátravidéki Erőmű dolgozói. S az albumot végiglapozva, elénk tárul az erőmű, a csodálatos gépóriások és az emberek, munka közben, a családi otthonban, kiránduláson, szórakozáson. Ilyen gazdag és derűt sugárzó a mi országunk élete. Nézz körül az országban, s megtudod, miért kell a béke harcosának lenned! Nézz körül és vedd számba, mit kell megvédened! Újonnan épített gyárakat, lakóházakat, iskolákat és kultúrotthonokat, zsendülő vetéseket, gépállomásokat, virágzó szövetkezeti gazdaságokat, gyermekeink örömét, nyugodt, békés életét. Nézz körül az országban, nézz körül a békeharcosok milliós seregén és megerősödhet benned a hit: dolgozó népünknek nemcsak ahhoz van ereje, hogy új, szocialista országot építsen, hanem ahhoz is, hogy megvédje alkotásait, békés életét! Huszonhét hónappal ezelőtt, a III. magyar békekongresszuson hangzott el a fogadalom: „Megfogadjuk, hogy napról napra leleplezzük az ellenség terveit, fokozzuk békemozgalmunk erejét. Új és új embereket nyerünk meg a békevédelem magasztos gondolatának, új és új békebizottságok teszik még szervezettebbé népünk hatalmas békemozgalmát.“ A III. békekongreszszus óta a magyar dolgozó nép egysége megszilárdult a békéért vívott harc feladataiban. Új és új erők álltak a békeharcosok soraiba, köztük olyanok is, akik egy-egy kérdésben talán még nem értenek egyet népi demokráciánk, a párt céljaival, de egyetértenek abban, hogy meg kell akadályozni az új vérontást, városok, országok rombadöntését. Most, a békekongresszus előkészületei során is számos.jelét tapasztalhatjuk,hogyan forrnak össze a dolgozók százezrei a béke megvédéséért folyó harcban. Száz- és százezrek juttatják kifejezésre aláírásukkal is: helyeslik a Béke-Világtanács felhívását, s követelik Nyugat-Németország felfegyverzésének megakadályozását, az atomfegyverek alkalmazásának eltiltását. A békeívekre rótt egyszerű szavakkal, rajzokkal, más és más módon, de egyazon gondolatot fejeznek ki az aláírók: készen állunk a béke védelmére. A soproni járás aszszonyai gyönyörű térítőt küldenek a kongresszusra. Huszonhét községben hímezték. Száz és száz kéz, de egy akarat, egy szív hímezte a terítőbe egyazon gondolatot és elszántságot: „Megvédjük a békét!" Soha ilyen nagy érdeklődéssel nem vettek még részt a dolgozók a békebeszélgetéseken, gyűléseken. A debreceni járási és városi értekezletre hatszáz meghívót küldtek ki, de háromszázan ,,hívatlanul“ is eljöttek a találkozóra. A békéért folytatott küzdelem száz- és százezreket ösztönöz arra, hogy megtanuljanak túllátni országunk határain, hogy megértsék a nemzetközi méretekben folyó harc jelentőségét, eseményeit. A kaposvári béketalálkozón Ungár Sándor küldött arról számolt be, hogy körzetükben 32 békeharcos kérte: tartsanak nekik előadásokat a nemzetközi kérdésekről. S valóban, az igazi harcosnak nyitott szemmel kell járnia a világban. Ahhoz, hogy újabb százakat toborozzon a békéért harcolók sorába, nemcsak a szívhez, hanem az értelemhez is kell szólnia. Nemcsak könnyeket csalni a háború borzalmaira emlékezők szemébe, hanem még inkább erősíteni őket a küzdelemre, megmutatni, hol és hogyan lehet ma legtöbbet tenni a béke ügyéért. A békéért folytatott harc egysége nem lehet csupán az óhaj vagy a tiltakozás egysége, a tettek egységének is kell lennie. Huszonhét hónappal ezelőtt, a III. békekongresszuson hangzott el a fogadalom: „Fogadalmat teszünk, s e fogadalom minden magyar hazafi szívéből fakad. Megfogadjuk, hogy mindennap, a nap minden órájában hű katonái leszünk a békeharcnak. Helytállunk a munkában, példát mutatunk a kötelességteljesítésben ..." A békéért harcoló milliók teljesítették fogadalmukat. A helytállás a békeharcban senkitől sem kíván világraszóló tetteket, de annál inkább következetes helytállást a hétköznapi tettekben. Ezt ismerték fel a sztálinvárosi nagyolvasztó dolgozói is, akik a békekongresszus tiszteletére tartott „békeőrség“ ideje alatt pótolták az egyik kohómedence műszaki hibájából bekövetkezett elmaradásukat; a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói, akik elhatározták, hogy hengertörés nélkül dolgoznak és húsz százalékkal csökkentik a lemezszakadást; azok a dolgozó parasztok, akik a békekongresszus tiszteletére vállalták, hogy teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket. Az egyszerű emberek hétköznapi tettei kovácsolják egybe azt a hatalmas erőt, amely sziklaszilárd bástyafalként állja útját a háborúra törő erőknek. Mégis, nem egyszer hallani a kérdést: „Mit tehetek én, egyszerű halandó a háború erőivel szemben? Mit számít az én csekély erőm egy ilyen hatalmas küzdelemben?“ „Százfonatú kötél nehezen szakad“ — tartja a mondás. Való igaz, legyen csak mindenki egy látszólag gyenge szál önmagában, eggyéfojtódva a milliókkal lesz annyira erős, hogy útját állja azoknak, akik életünkre törnek. A béke erői még sohasem voltak oly hatalmasak, mint ma. "Az utolsó évtizedben nagyot fordult a világ. Egységes táborba, a Szovjetunió vezette béketáborba tömörültek a népi demokratikus országok.A hatalmas Kína, a szocializmust sikeresen építő népi demokratikus országok sziklaszilárd erődök az egységes béketáborban. A béke nyelvén, egy nyelven beszél kilencszázmillió ember, s velünk együtt hallatják szavukat a kapitalista országok békeszerető milliói is. Ha a mi sikereink híre szárnyra kel, a mi szívünkkel együtt dobban kilencszázmillió szív, azoké is, akik csak kerülő utakon vagy titkon értesülhetnek győzelmeinkről. Ha a tettekre, a béke céljait szolgáló tettekre hívnak a béke erői, egy szívvel, egy akarattal dolgozik a szovjet, a kínai, a magyar, a lengyel, a koreai békeharcos, s ugyanezt teszi ezer veszély között a francia, a japán, az iráni, az ausztráliai, a tuniszi. A békeszerető milliók a kapitalista országokban is felemelik tiltakozó szavukat a háború erői ellen. Adenauer rendőrsége a napokban háromszoros rendőrkordonnal akart gátat vetni a nyugatnémet munkások, fiatalok felháborodásának, amelyet a párizsi egyezmények ratifikációs vitája váltott ki. A vita első napján sok ütemben figyelmeztető sztrájkot tartottak. Angliában az ország minden részéből küldöttségek érkeztek Londonba, s követelték a képviselőktől: szavazzanak a háborús egyezmények ellen. A békeszerető milliók sem Angliában, sem Franciaországban, sem Nyugat-Németországban sohasem adják aláírásaikat a háborús egyezmények szentesítéséhez. De igenis tiltakoznak aláírásaikkal a német újrafelfegyverzés s az atomfegyverek alkalmazása ellen. A kapitalista országokban is a békeharcosok tízezrei járják az otthonokat és megismertetik a dolgozókkal a Békevilágtanács határozatát. A világ minden nyelvén elmondott és leírt szavak milliói „nem“-mel válaszolnak a háborús tervekre. Az imperialista tábornokok kardcsörtetését és a dollármilliomosok, pénzeszsákjainak csörgését elemi erővel nyomja el a békeszerető milliók szava. „... az a véleményünk, hogy az a fél, amely valóban meg van győződve erejéről, nem akar majd háborút. Nincs arra szükségük azoknak, akik hídnak erőikben, akik bíznak jövőjükben" — mondotta Molotov elvtárs a Legfelső Tanács ülésén. A Szovjetuniónak nincs szüksége az atomháborúra, ezért javasolja az atomfegyverek alkalmazásának eltiltását és az atomfegyverek megsemmisítését. A Szovjetunió nem készül senki ellen semmiféle háborúra, ezért javasolja a fegyverzet lényeges csökkentését. A Szovjetunió a népi demokratikus országokkal együtt, békében akar élni minden országgal, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül. Az erő és az igazság a mi oldalunkon van. Az erő és igazság tudata tölti el a magyar dolgozó népet is. „Nem! Nem kérem, hogy ne bántsanak bennünket. Kilencszázmillió társammal együtt követelem, hogy semmisítsék meg az atom- és hidrogénbomba-készleteket, akadályozzák meg Nyugat-Németország újrafelfegyvérzését!... Éberek vagyunk. A ház négy sarkát kivilágítottuk, nem tud a tolvaj bejönni, reflektor fényében áll és látjuk minden mozdulatát“ — írja levelében Varga Lajos villanyszerelő, a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat dolgozója. Az erő és igazság vezérli tetteinket. Az erő és igazság jegyében ül ma össze a IV. magyar békekongresszus. A több mint ezer küldött személyében ott leszünk valamennyien, hallatjuk szavunkat a béke védelmének ügyében. Küldötteink a béke legkiválóbb harcosai. Munkások, parasztok, mérnökök, orvosok, hivatalnokkok, háziasszonyok, akik száz és száz ajtón kopogtattak már be, száz és száz embert ébresztettek öntudatra, ösztönöztek a békéért folytatott harcra. Itt lesznek a kongresszuson a külföldi országok békeharcosainak küldöttei is, akiknek szava még nagyobb bizakodással tölt majd el bennünket, s erősíti a győzelembe vetett hitünket. A kongresszus fontos állomása lesz a Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen és az atomfegyverek betiltásáért folytatott harcnak. Arra ösztönzi majd a magyar békeharcosokat, hogy lankadatlanul folytassák felvilágosító munkájukat, jussanak el minden házba, minden otthonba. Szólítsanak harcba mindenkit, erősítsék dolgozó népünk egységét a békéért folytatott harcban. A békekongresszus munkája segítse elő, hogy május 22-én Helsinkiben, a népek béketalálkozóján minél nagyszerűbb eredményekben adhassanak szármot küldötteink a magyar nép helytállásáról a nemzetközi békeharcban. Meleg szeretettel köszöntjük a IV. magyar békekongresszust, a békéért harcoló milliók ünnepi seregszemléjét Ma délután két órakor a budapesti Sportcsarnokban megkezdődik amagyar békeharcosok nagy seregszemléje: tanácskozásra ül össze a IV. magyar békekongresszus. A kongresszus kezdete előtt meglátogattuk az esemény színhelyét, a Sportcsarnokot és az Országos Béketanács központját. A Thököly úttól a Sportcsarnokhoz vezető utca két oldalán nemzetiszínű és kék zászlók sorfala várja, a bejáratnál pedig felirat köszönti az érkezőket: „Üdvözöljük a IV. békekongresszus küldötteit és vendégeit.“ Már teljesen kész az elnökségi emelvény, illatoznak az élővirág-díszítések, helyükön vannak a jelmondatok. Az elnökség dobogója előtt végighúzódó hosszú asztalon kiállítják a kongresszusra küldött ajándékok és művészi albumba kötött békealáírások egy részét. A filmhíradó és a rádió munkatársai készen állnak a munkára. A posta is felkészült a kongresszusra: külön fiókot nyit erre az alkalomra a Sportcsarnokban. Itt árusítják majd a IV. magyar békekongresszus tiszteletére kiadott bélyeg-emléklapokat, s a posta ezen a napon különleges bélyegzőt használ. A Sportcsarnokban a kongresszus idején kiállítást rendeznek az Országos Béketanács eddigi kiadványaiból, könyveiből, füzeteiből. Egyébként a béketanács a kongreszszus előkészítése során sokféle különböző plakátot, grafikát, plakettet adott ki összesen félmilliós példányszámban. Ma reggelre ünnepi díszbe öltözött a Keleti-, a Nyugati- és a Déli-pályaudvar, várja a kongresszusra érkezőket. A vidéki küldötteket és vendégeket a budapesti békeharcosok küldöttségei fogadják. Eddig már több külföldi vendég is érkezett. Itt van: Li I-man, a Béke-Világtanács kínai titkára, Maria Banus román költőnő, Ivanov Karol Telbizov bolgár közgazdász, Sztálin megye békebizottságának alelnöke, Petrosz Kokkalisz görög sebészprofesszor, Zekeriyva Sertel török újságíró, a Béke-Világtanács tagja. Részt vesz a kongresszuson a hazánkban tartózkodó Nazim Hikmet, az ismert török költő. Ugyancsak megérkezett Erwin Eckert, a nyugatnémet békebizottság elnöke, parlamenti képviselő, volt tanácsos, a Béke-Világtanács tagja, dr. Robert Havemann, a német béketanács tagja, a berlini béketanács elnöke, a Humboldt-egyetem fizikaikémiai intézetének tanára. Ma érkezik Ferdinand Schattauer osztrák mérnök, Rosalia Bily osztrák békeharcosnő és Josef Lukacevic csehszlovák építőipari megbízott. A kongresszus egyik legszebb jelenetének ígérkezik egy olyan közismert külföldi békeharcos felszólalása, aki nem juthatott el Budapestre: az Országos Béketanácshoz megérkezett Paul Robesonnak, a világhírű amerikai néger énekesnek, a békemozgalom nagyszerű harcosának magnetofon-szalagra rögzített üzenete a IV. magyar békekongresszushoz. Robeson a többi között a Bánk bán Hazám-hazám áriáját énekli — magyarul! Az Országos Béketanácsban több helyiséget megtöltenek a magyar nép ajándékai. Sok ajándékot csak a kongresszuson a küldöttek adnak majd át. A máig megérkezett darabok is gyönyörűek, s valamennyi népünk béke iránti szeretetét tükrözi. A Magyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat asztali lámpába épített órát a BARANYA MEGYE több mint ötven kiváló békeharcosa gyűlt össze pénteken délután Pécsett, az MSZT kultúrtermében, hogy előkészüljön a másnapi útra. A küldötteknek este a Nádor Szálló nagytermében ünnepélyesen nyújtották át a sok-sok ajándékot, amelyet a megye népe a nagy seregszemlére szánt. ZALA MEGYÉBEN a délszláv és a nyugatihatármenti községek küldöttei pénteken már a kora délelőtti órákban elindultak a megyeszékhelyre. A negyven küldött között, akik a megyét a kongresszuson képviselik, a dolgozók legjobbjai, ipari munkások, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, kiváló értelmiségiek, dolgozó kisemberek vannak. SZABOLCS MEGYÉBEN ünnepélyesen búcsúztatták küldötteiket a falvak dolgozói. Szabolcsbáka népe a II. Kongresszus TSZ egyik legfiatalabb tagját, a 19 éves Takács Ilonát küldte a kongresszusra. A fiatal leány, aki a DISZ-szervezet vezetőségi tagja, az elmúlt gazdasági évben csaknem háromszáz munkaegységet teljesített, s az idén azon igyekszik, hogy még ennél is több legyen. Az Ecsedi-láp egyik kis szigetén épült Ura község. Ebből a falucskából Szántó József dolgozó paraszt, tizenegy gyermek apja indult a kongresszusra. Nem véletlenül esett rá a választás: munkájával tett bizonyságot békeakaratáról. Ingoványos földszámlapján békegalamb és nemzetiszínű zászlót készített a kongreszszus tiszteletére. Alsóvadász dolgozói egy kis rokkát küldtek, rajta kender, körülkötve nemzetiszínű szalaggal. A Vasmegyei Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat dolgozói apró gyermekkocsit, az RM Csőgyár munkásai a hengersor művészi kicsinyített mását hozták. A Szombathelyi Bőr- és Cipőgyár dolgozói egy gyönyörűen kidolgozott parányi cipőt küldtek — a lakosság jobb ellátását szolgáló munkájuk jelképeként. A Budapest, VIII., Rákóczi út 73. sz. ház lakói a békeharc eseményeit megörökítő képeket gyűjtötték albumba, s vitték el a Béketanácshoz. A Vízműépítő Vállalat dolgozói a Tiszalöki Erőmű pompás, kicsinyített mását készítették el fából, rajta ez a felírás olvasható: „Ez a mű a béke alkotása, a békés jövőért.“ A csepeli MNDSZ-asszonyok szép horgolt térítőt küldtek. A békeharcosok leleményessége, ötletessége megmutatkozik az ezerfajta, békealáírásokat összegyűjtő békealbumok szebbnél szebb díszítésében is. Két nehéz munkával tette dúsan termővé, és évről évre többet takarít be róla. HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN pénteken délelőtt fogadóbizottság üdvözölte a debreceni pályaudvaron a falvak kongresszusi küldötteit. Tiszteletükre a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága fogadást adott. Szombaton reggel ugyancsak a népfront képviselői búcsúztatják a megye küldötteit, akik 162 000 békealáírást visznek majd magukkal, s elmondták: Hajdú-Biharban nem volt olyan ház, ahol ne fogadták volna szeretettel a békebizottságok tagjait. MISKOLCRA is kedves vendégek érkeztek pénteken. A járások és községek legjobb békeharcosai találkoztak a megyeszékhelyen, hogy a nagy seregszemle előtti napon elbeszélgessenek eddigi munkájukról. A nemzetiszínű, vörös és égszínkék lobogókkal díszített pályaudvaron DISZ-fiatalok, MNDSZ-asszonyok, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői fogadták az érkezőket. A vonatokból egymásután szálltak ki az ózdi kohászok, díszegyenruhás bányászok, népviseletbe öltözött asszonyok ésleányok. .Nem jöttek üres kézzel: elhozták dolgozó társaik üzenetét. A levelekben, díszes albumokban a borsodiak kifejezik elszánt békeakaratukat, s további jó munkára tesznek ígéretet. örömmel üdvözlöm a IV. magyar békekongresszust. Itt, Európában az a különleges felelősség hárul ránk, hogy egyszers mindenkorra megakadályozzuk egy újabb világháború kitörését, ami a tömegpusztító fegyverek megjelenése óta fenyegetően veszélyezteti az egész emberiséget. Németország felfegyverzése, rendkívül súlyos lépés volna egy atomháború kirobbanása felé. Ennek ellen fog állni mindenki, akinek becses a béke, beleértve magát a német népet is. Bizonyos vagyok abban, hogy az önök kongresszusa gondosan tanulmányozza majd a német kérdés békés rendezésének lehetőségeit. Biztosíthatom Önöket arról, hogy az angol békemozgalom ugyanúgy, mint a Béke-Világtanácsban egyesülő minden más mozgalom, támogatni fogja az önök erőfeszítéseit. Országszerte ünnepélyesen búcsúztatták a IV. magyar békekongresszus vidéki küldötteit módja (4. oldal) Ma kezdődik a magyar békeharcosok nagy tanácskozása J. D. Bernal nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett professzor, a Béke-Világtanács alelnökinek üzenete a IV. magyar békekongresszushoz r Az iparfejlesztés kérdései a sajtó- ban (2. oldal) Nemes Frigyes: Egy jó propagandista munkamódszere (2. oldal) Horváth József: Verseny a határszélen (2. oldal) A MAI SZÁMBAN A csangkajsekisták kiürítették Nancsisan szigetét (3. oldal) A Saar-egyezmény felborulással fenyegeti a bonni kormánykoalíciót (3. oldal) A Saarvidéken az általános sztrájk következtében megbénult az élet (3. oldal).Ez most a leghevesebb tömegszenvedély Nyugat-Németországban.“ — Angol lap a bonni kormány és a német nép küzdelméről (3. oldal) Bacsó János: Nemzetközi tudományos kapcsolatok • kétféle nNEM ENGEDJÜK! Megnyílt a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács dokumentumkiállítása A IV. magyar békekongresszus alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács dokumentumkiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. A kiállítást pénteken délben nyitották meg. " A megnyitó ünnepségen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Czottner Sándor szénbányászati miniszter, Szobák András begyűjtési miniszter, Czakó Kálmán, a Népköztársaság legfőbb ügyésze, Szabó Gergely, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke, Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai testület több tagja. A kiállítást Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg. Ezután a megjelentek megtekintették a kiállítást, amely március 15-ig naponta 10 órától 20 óráig van nyitva. Megáll a látogató két fénykép előtt és elakad a szava. „Hiroshima, 1945. augusztus 6-án, reggel 8 óraikor“ — olvassa az egyiken. Egyszerű, mindennapos a kép: házaik rengetege, emeletesek és földszintesek, újak és kopottak, az utcán járókelők, a járdához két autó simul. A másik kép felirata: „Hiroshima, 1945. augusztus 6-án, reggel 8 óra 30 perckorDe a kép ... A kép kietlen pusztaságot mutat. Két épület helyét jelzi csak néhány, csonkán meredező faldarab. De ez — mondhatná valaki — már tíz esztendeje történt. Csakhogy a szomszédos kép kilenc évvel fiatalabb. Bekötött fejű japán halászok állják körül társaiknak, a Bikini-szigeteknél ledobott amerikai hidrogénbomba első áldozatának halálos ágyát. A következő képen az atlanti tanács ülésezik: ezen az ülésen határozták el, hogy háború esetén alkalmazzák az atomfegyvert. S aki még mindig kételkedik a veszély komolyságában, az vessen egy pillantást a hosszúcsövű atomágyúra, amelyet amerikai katonák kísérnek egy nyugat-németországi város utcáján. Krupp, az ágyúkirály virágcsokorral kezében hagyja el a börtönt... Meghívó egy SS-találkozóra, jobbfelső sarkában horogkeresztes pecsét ... Egy másik meghívó azzal buzdítja megjelenésre az „Acélsisak Szövetség“ tagjait, hogy a gyűlésen Kesselring mond beszédet... Ismerős nevek, ismerős jelvények. Hogy honnan oly ismerősek? — erre is felel a kiállítás. Népünk nem néhány évtizede került első ízben a telhetetlen német hódítók útjába. Az egykorú kódexek lapjain III. Henrik császár 1043-ban hazánkra tört seregét látjuk. Amott Kund, a hős búvár, III. Henrik hajóit süllyeszti Pozsonynál a Duna fenekére. A pécsújhelyi siralomház asztalánál ül és várja a halált a Habsburg-iga ellen fellázadt két magyar hazafi: Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc. Odébb, labanc zsoldosok hajtják, kis bátyúikat szorongató magyar parasztasszonyok, férfiak tömegét .. Aztán az első világháború magyar lövészárka tárul elénk, a német érdekekért vágóhídra hurcolt honvédek szanaszét heverő tetemeivel. Díszes, vagy terem ajtaját nyitja meg előttünk egy további kép. Hitler, Göring és társaik, a „Harmadik Birodalom" alapítói feszes vigyázzban, előrenyújtott karral állnak. Embermilliók sorsa dőlt el abban a végzetes órában, mikor ez a felvétel készült: Hitler nemzetiszocialista pártja „átvette“ Németországban a hatalmat. S ettől kezdve, sebesebben peregnek, már-már filmszerű egymásutánban az események. Német alakulatok vonulnak a bécsi utcán, hitlerista páncélkocsik Prága városában ... Géppisztolyos németek aszszonyokat, gyermekeket hajtanak ki egy varsói házból; elől egy nyolctízéves fiúcska megy, magasra tartott kezekkel... A londoni földalatti vasút alagútjában emberek százai hevernek egymás hegyén-hátán a sínpár mellett... Fejkendős szovjet parasztasszony motoz, keresgél a romok közt,kis házának egyetlen állvamaradt falcsonkja tövében ... Előtűnnek a budapesti Margit-híd Dunába roskadt ívei ... Emitt az oradouri templomból megmaradt gyóntatószék, amott felismerhetetlen romhalmaz, amely,ről elképzelni is nehéz, hogy valaha, Lidice község utcája volt... És most olyan képek következnek, amelyeket a legerősebb idegzettel sem lehet sokáig nézni. Auschwitz: ruhátlan nők, gyermekek összepréselt tömege, talán néhány méterre a gázkamra bejáratától... Buchenwald: a barak falát embermagasságig fehér halom szegélyezi, férfiak és nők tetemeiből... Óriási tömegsír (Lengyelországban): a gödör szélén, előrehajolva, hátul összekötözött kézzel, két férfi áll. Szorosan mögöttük egy-egy SS-egyenruhás tiszt, pisztolyt tartva a foglyok tarkójához. Az egyik tiszt arca állatiasan eltorzult, a másikén hideg nyugalom ül. Szemközt vidámarcú SS-katonák nézőserege. (Természetesen a felvételt is ők készítették.) .. Ugyanitt a felső kép Bulgáriából érkezett: bolgár partizánok, előttük a földön bajtársaik levágott feje látszik ... Fellélegzik az ember, amikor innen tovább lép. Megnyugvást keres, biztatást, hogy ez a múlt nem elevenedik meg többé. És talál... Francia partizánok állnak a téglákból, homokzsákokból emelt barikád mögött, kezük a puska agyát szorítja... Ajtónagyságú fehér lapon a miskolci Mokán-komité partizánjainak felhívása olvasható: Munkások, katonák, polgárok! Induljunk harcba a fasiszta megszállók ellen! ... íme, Európa népei nem hajtottak fejet a náci zsarnokságnak. A hitleri szörny feje hullott a porba: vörös zászlót tűznek ki a berlini Reichstag ormára, szovjet és amerikai katonák találkoznak az Elba partján ... Biztatást, erőt sugároznak a következő képek is. Bécs, Párizs, London utcáin hömpölyög a tüntetők tömege. A tiltakozás a náci kísértet feltámasztása ellen, a béke elszánt követelése nem ismer országhatárokat. Itt a bécsi Béke-Világkongreszszus ülésezik, kanadai, izlandi, északamerikai delegátusok ülnek a legközelebbi asztaloknál. Az ott, a genfi értekezlet négy hosszú asztala, a szomszédos kép viszont már Indokínában készült, a vietnami néphadsereg és a francia gyarmatosítók tisztjeinek fegyverszüneti tárgyalásáról. A gondolatok, érzések lassan, szinte észrevétlenül formálódnak itt az emberben. De mire elhalad a varsói „Kultúra és Tudomány Palotája“, a Huai-folyó új medrét építő, fehér szalmakalapos kínaiak sokasága, a zsúfolásig megtelt budapesti Népstadion és a világ első atom-villanytelepének kapcsolóterme előtt — már kialakult a végső következtetés. Kimondani felesleges, hiszen ezt hirdeti a kijáratnál szembetűnő hatalmas kép is. Közepén sivár romhalmaz, két rohamsisakos Wermachtkatonával, körülötte az emberek végeláthatatlan tömege, más-más nyelvű, de egyet jelentő feliratokkal: „Nem engedjük!" Berényi György // Howard Fast nemzetközi Sztálin békedíjas amerikai író, Bélai világtanárs tagjának üzenete a IV. magyar békekongresszushoz Szeretettel köszöntöm a IV. magyar békekongresszust. Higgyék el nekem, hogy a lelkiismeretes amerikait végtelenül zavarja az amerikai uralkodó osztály háborús, a világot pusztulással fenyegető irányzata. El sem képzelhetek, milyen keserves olyan országban élni és dolgozni, amelyet hajdan az egész emberiség szabadelvű intézményeiről ismert, ma, pedig ugyanez az ország — az én hazám és szülőföldem — minden eddiginél súlyosabban fenyegeti az egész emberiséget. De mégsem volna helyes keserűségbe menekülni. Reménységünk és jövőnk megbonthatatlanul összefonódik minden nép reménységével és jövőjével, és akik közülünk megértik ezt itt, Amerikában, azok felismerik, hogy egyetlen lehetőségünk szakadatlanul és fáradhatatlanul dolgozni, beszélni és harcolni a békéért. Ne gondolják azonban, hogy mi itt egyedül■ vagyunk, maroknyi elszigetelt ember olyan országban, ahol a néptömegek háborúra izgatnak. A helyzet egészen más. Itt, Amerikában millió és millió jó és egyszerű ember él, aki gyűlöli a háborút és szereti a békét Eddig a rendelkezésükre álló igen szerény eszközökkel ellenálltak a háborúnak, de bármilyen passzív is volt ellenállásuk, mégsem maradt ez hatástalan a washingtoni körökre. Köszöntjük nemes békeharcukat. Felajánljuk Önöknek mindazoknak az erejét, akik ma tisztán látják a helyzetet. És megfogadjuk, hogy nem nyugszunk, amíg Amerika nem lesz újra a béke és demokrácia hazája* ---- i ——■r^i Somogy legfiatalabb termelőszövetkezete, a kisasszondi Csokonai (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Kisasszond községben a napokban új termelőszövetkezet alakult. A szervezési munkát Nagy Vendel párttitkár és Soós János tanácselnök kezdte meg, s amikor a párttaggyűlésen a község 11 kommunistája közül nyolcan az új élet mellett döntöttek, meggyorsult a szervezés. A február 24-i alakuló gyűlésen már 18 tag írta alá a Földművelésügyi Minisztériumhoz címzett kérvényt. A vezetőség megválasztása után úgy döntöttek, hogy a szövetkezet Csokonai Vitéz Mihály nevét viselje. A gyűlés után tervezgetni kezdtek a tagok. Huszonnégy hold földjüket a tanács 100 holdra egészíti ki a községi tartalékföldekből. A tavaszi vetőmagot "rhíndékki" képessége szerint a sajátjából viszi a közösbe és az összeadott vetőmagot egységes, jó minőségű vetőmagra cserélik ki. Tavaszszal hibridkukoricát vetnek, méghozzá négyzetesen, hogy könnyebben művelhessék. Sokáig beszélgettek az alakuló gyűlésen a munkaszervezésről, az alapszabályok betartásáról, a sertésállományról és a szövetkezet majdani építkezéseiről. Somogy megye legfiatalabb termelőszövetkezetének tagjai nagy igyekezettel látnak munkához, az új élet megalapításához. BÜSZKESÉGÜNK — KAZINCBARCIKA Kazincbarcika az ország egyik legjelentősebb beruházása. Képünk a Borsodi Hőerőművet ábrázolja, amelynek első gépegysége nemsokára teljes gőzzel dolgozik. Még ebben az évben két újabb gépegység ad innen áramot az országnak. * **'**& ’ lg. fjflSB A Borsodi Hőerőmű felépült szénosztályozója. Ez a szénosztályozó — ha teljes kapacitással dolgozik majd — évente többmillió tonna, szenet fog feldolgozni és továbbítani az erőmű kazánjai felé. (Hollenzer Béla felvételei, Magyar Fotó.