Szabad Nép, 1955. április (13. évfolyam, 90-119. szám)
1955-04-16 / 105. szám
1830-ban, 125 éve halt meg ismeretlenként, s mégis: a halhatatlanság izzó becsvágyával. „Vadságot és elégedést önt telkembe az önkecsegtetés, hog engem itt olvasni fognak akkor is amidőn már ez a szobácska, melybe most ülök, porhanyó düledékké válik, olvasni fognak azok, kik engemet sohasem láttak, sohasem ismertek, és akiket én soha látni, soha esmérni nem fogok.“ Így fellebbezett a jövőhöz élete végén. Kecskemét történetének Élőbeszédében, amelyben így — utoljára — tört ki a Tiborcok gyilkos keserűségét, a Peturok füst-láng tüzét Bánk bánnak önuralmával nyűgöző, majd tettével gerjesztő költő indulata. A Bánk bán első változata 1814— 1815-ben készült el. Katona is a plebejus-múzsa szerelmese volt, útja — a Petőfiéihez, az Aranyéhoz hasonlóan — a színházon keresztül vezetett az irodalomba. Persze nem éppen Jókainak ezúttal vétkes fantáziája szerint, mert Katona nem volt Habsburg-barát hercegek-főispánékhoz édesedő nemesifjú — mint amilyen az És mégis mozog a föld jórészt őróla mintázott főalakja, amikor a nagy drámán dolgozott. Már egyetemi éveinek ifjúságában a társadalomból kivetett, nyomorban élő, s így is a nemzeti nyelv, nemzeti öntudat emelését szolgáló színészek osztályosa. S nem nemesúr: szegény kispolgári származék volt, kecskeméti takácsmester fia. A Bánk bán keserű kiábrándulásoknak, történelmi forduló kezdetének idején készült el. A „győri futás“ (1809) megrendítette a hitet a nemesség hősi erényeiben; a dévai,vációkor a „magyar Kánaán“ naiv képe foszlott semmivé; mindjárt utána a „kegyes“, „igazságos“ Habsburg-uralkodó illúziója veszítette el talaját: a magyar nemességnek és az udvarnak összekülönbözése az 1310-es évek elején pontot tett a császárirendi kompromisszum végére. Még a feudális urak egy részének is rá kellett döbbennie: nyomorult szolgaság várja őket, vagy az ellenzékbe vonulnak. Az utóbbit választották. Berzsenyi nem hívja már „kegyes Titus“-nak az uralkodót; bölcse már „Látja a Bűnnek koronás hatalmát“ s „Tibornek trónusa mocskát“. S 1814-ben — megérezve a támadó plebejus-mű időszerűségét — Fazekas Mihály is előveszi a Ludas Matyit, hogy átdolgozza. A nemesség az uralkodóval, az elnyomott, lázongó parasztság a nemesurakkal fordul szembe, így tanúsítja az irodalom is, hogy a magyar uralkodó osztály most inkább, mint valaha az őt elnyomó Habsburgok és az általa elnyomott parasztság közé került. Innen a ludasmatyik lázadó öntudata s ereje, onnan a „Bűnnek koronás hatalma“ fenyegeti őt. S nincs menekvés: Európa sem válaszol a mi sorskérdéseinkre. Drámát írni, „úgy, hogy a világi életen felül, vagy túl, vagy mellette, vagy valahol amit az ember nem tud és nem tudhat, csak óhajt, s érezni látszatik, egy jobbat, egy szebbet keressen és találjon“ — így keres kiutat, megoldást Kölcsey a drámában. Ugyanekkor Katona, ismeretlenül, megírja a Bánk bánt, és felülmúlhatatlan pontossággal és szenvedéllyel ragadja meg a kezdődő reformkor nagy történelmi problémáit. Nem „a világi életen felül“, hanem a konkrét, élő magyar világnak felejthetetlen típusaiban. A kor társadalmában érlelődtek s feltárultak Katona előtt a Bánk bánt feszítő ellentétek, de a valóságban még nem éleződtek ki oly fokon, hogy Katona túljuthatott volna a történelmi témán, így drámájának modern XIX. századi alapeszméje, mondanivalója Bánk bán XIII. századi cselekményében öltött testet. Szervesen, nem külsőségesen: a hiteles történelmi tényben, alakban, Bánk bán Katona felfedezte s ábrázolni tudta a magyar nemzeti összefogás objektív nehézségeit, tragikus vonásait. Bánk az elnyomó idegenek elleni harc vezére lesz, s elkerülhetetlenül véres összeütközésbe kerül az elnyomókkal: megöli a királynét. Bonyo (1791-1830) lult átalakuláson keresztül jut e idáig, s bonyolult fejlődésében tárulnak fel a társadalom mély ellentmondásai is. Bánk és a nemesi pártütök, a nemesség és Tiborc viszonyának feszültsége, sőt a köztük is megvillanó ellentét tüzeli is az indulatot, amellyel Bánk a nemzet nevében ítéletet mond az idegen elnyomó fölött— de egyszersmind keresztezi is — bonyolult osztályviszonyok feltárásával — a nemzeti küzdelem útját. De Bánk sorsára is áll: „Aminek okai előre elhintettek, annak elkerülhetetlenül meg kell történni, s megtörténését akadályok hátráltatják ugyan; de egyszersmind lépcsőnkénti haladását rohanássá változtatják, mint lassú patak folyását az elébe vetett kődarab.“ (Kölcsey.) Ilyen „rohanás“ként teljesül be Bánk sorsa, mihelyt — a törvényes megoldás keresését hirdetve — lecsendesítette ugyan a nemesi pártütőket, de mindjárt utána a Tiborc szavaiba rejtett közösségi érdek és a Melindával kapcsolatos egyéni sérelem összefonódása nyomán gyilkos szenvedélye sodrába kerül. Ekkor már nem érzi azt, hogy a nemesi és egyéni sérelmek megtorlásával veszélyt hozna a népre. Tiborc „panasza“ — mely nem puszta szónoki remeklés, hanem tettre lendítő, szerves eleme a drámai cselekménynek, a konfliktusnak — szétoszlatta korábbi aggályait. Bánkbán a hazafi sehol sem kerül tragikus összeütközésbe a magánemberrel — mint a reakció hirdette —, éppen ellenkezőleg a zsarnok, akit gyűlöl, felesége kerítője is, fellépése a királynő ellen személyes és közügye egyaránt. Tiborc és Bánk bán egyéni alakjában, s kettejük drámai viszonyában Katona először fejezte ki azt az általános igazságot, hogy a nemzeti szabadságért cselekedni csak a nép nevében lehet. Honnan mégis Bánk összeomlása az 5. felvonásban? Az irodalomtörténet rámutatott arra, hogy azokban a belső ellentmondásokban gyökerezik, amelyek késleltették is a cselekmény kibontakozását. Bánk saját világnézetének korlátai következtében omlik össze, s egyben azért, mert nem a néppel együtt, hanem magánosan cselekedett. Bánk tettét objektíve jogosultnak találjuk, mégis az ország első főura — aki a nép nevében egymaga ítélt — szubjektív joggal bűnösnek véli magát a királyné megölésében. A zsarnokgyilkosság útja viszonylag helyes — de nem teljes megoldás. Bánk bukásával Tiborc ügye, a feudalizmus elnyomott parasztságának ügye is elbukott. Tiborc tragédiája az, hogy a nép ekkor még nem képes saját kezébe venni sorsánál intézését, s nincs olyan erő, amelytől — csatlakozva hozzá — felszabadulását várhatná. Így válik ebbe a XIII. századi tragikus történetbő Katona zsenialitásával évszázadok ellentmondásos fejlődését átvilágító nemzeti tragédia, a függetlenség mozgalmak nemesi vezetésének tragédiája. Tragédia, mely nem pesszimizmus f áraszt, s nem forradalomellenes. Igaz Katona nem látja azokat az erőket amelyek kivezethetnék a nemzetet a gyarmati szolgaságból. Bánk tragédiája azonban azt bizonyítja, hogy az idegen önkény elleni harcnak szükségszerűen forradalomhoz kell vezetnie. Amikor Kölcsey — legnagyobb elmélkedünk a tragédiáról — szembeszállt a németes szabványokkal, s nem volt hajlandó csak azt a tragédiát ismerni el klasszikusnak, amely felemeli, s mintegy megbékíti a hallgatóság lelkét, hanem azt is idesorolta, amely leveri, megrázza, a kielégületlenség értelmével továbbgondolkoztatja az embert, a tragikum kritikát sugárzó erejére gondolt és egy olyan magyar drámára, amilyen a Bánk bán. Ilyen szellemben fogadta és zárta szívébe a magyarság a Bánk bánt 1848-ban, és amikor (1935) először kerülhetett munkásszínjátszóink előadásában a munkásközönség elé. Amikor Katona születésének 150 évfordulóját „ünnepelte“ az ország, a Magyar Csillag kritikusa kénytelen volt megállapítani, hogy „kötelességszerű, únt megemlékezések“ estek csupán, s hogy „legnagyobb drámaírónk műve s emléke nevv szerves, élő ■ eleme irodalmi kultúránknak“. S mint bizonyára „jó ideig betöltetlen“ kívánságot fejezte ki a vágyat a Bánk bán — népszerű,magyarázatos kiadása után. Az elmúlt tíz év alatt jó egynéhány Bánk bán-tanulmánnyal, de monográfiával is, és magyarázatos, népszerű s egyben tudományos kiadással is gazdagodtunk. Középiskolások és akadémikusok foglalkoznak behatóan a Bánk bánnal. Feltűnő az is, mily nagy a szeretet iránta egyetemi hallgatóinkban. Miért? Mert legnagyobb drámaírónk műve, a legnagyobb nemzeti dráma, ma már szerves, élő eleme irodalmi kultúránknak. Szauder József KATONA JÓZSEF Kulturális delegációk hazaérkezése Pénteken délután érkezett vissza a Szovjetunióból a hazánk felszabadulása tizedik évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken részvevő magyar művészküldöttség. Ujfalussy József, a Népművelési Minisztérium zene- és táncművészeti főosztályának vezetője, a küldöttség vezetője, továbbá Biró Lívia, az MDP Budapesti Bizottságának osztályvezetője, Béres Mária énekművész, Fischer Annie Kossuthdíjas kiváló művész, Hajdú István zongoraművész, Kovács Dénes hegedűművész, Orosz Júlia érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Simándy József Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Palló Imre Kossuth-díjas kiváló művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Somogyi László Kossuth-díjas karmester, érdemes művész. A küldöttség fogadásán megjelent a ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettes, Kerek Gábor, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, Tóth Aladár, a Magyar Állami Operaház igazgatója, Biró Vera, a Magyar—Szovjet Társaság titkára, továbbá a Népművelési Minisztérium, a KKI és az MSZT több munkatársa. Ugyancsak pénteken érkezett meg a ferihegyi repülőtérre csehszlovákiai hangverseny-körútjáról Takács Paula, a Magyar Állami Operaház tagja, továbbá a Lengyel Népköztársaságból Tárnok János, a Népművelési Minisztérium filmfőosztályának vezetője. (MTI) A csehszlovák és a magyar nép megbonthatatlan barátsága A csehszlovák—magyar barátsági és együttműködési szerződés megkötésének hatodik évfordulóját ünnepli ma a két szabad ország népe. Ez a szerződés megpecsételte a két szomszédos nép igaz barátságát és szoros együttműködését. Népeink barátságának gazdag és dicső hagyományai vannak. Köztudomású, hogy a régi uralkodó osztályok mesterségesen szították az ellenségeskedést, de ennek ellenére a két nép legjobb fiai a történelem során többször próbáltak közös utat találni. Már a XV. században a huszitizmus — a cseh nép e nagyszerű forradalmi mozgalma — mély hatást gyakorolt a magyar történelem fejlődésére. A XVI. és XVII. században a cseh és a magyar humanisták közös törekvései előkészítették és végigkísérték a két nép harcát az idegen elnyomás ellen. Ismeretes, hogy J. A. Komensky (Koméniusz Ámos János), a világhírű cseh humanista sárospataki pedagógiai tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra fejlődéséhez. A későbbi századokban közös volt a két nemzet érdeke a Habsburg-iga elleni küzdelemben. A Horthy- és a Benes-féle népelnyomó rendszer mélyítette népeink között a szakadékot. De a nemzet hű fiai abban az időben is síkraszálltak a közös érdekekért. Rákosi elvtárs ott volt Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcsőjénél, és részt vett első nehéz csatáiban. A csehszlovák kommunisták ugyanakkor odaadóan segítették az illegalitásban dolgozó magyar kommunistákat. Ma Magyarország és Csehszlovákia népeit a hűség és a hála megbonthatatlan szálai fűzik felszabadítójukhoz , a Szovjetunióhoz. Ezen a szilárd alapon épült fel a két nép őszinte barátsága, új típusú kapcsolata. Az 1949-ben megkötött csehszlovák—magyar barátsági, együttműködési szerződés elmélyítette népeink kapcsolatát. Az utóbbi évek történelmi eseményei — a burzsoá osztályok elleni harc, a szocializmus felépítésének közös ügye, a béke védelme — végleg elsöpörték a gyűlölt múlt maradványait. Az új típusú kapcsolat jellemző vonásai: gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés, tapasztalatok kicserélése, termelési ismeretek önzetlen átadása. Gazdasági kapcsolataink fontos helyet foglalnak el a két nép előtt álló új feladatok megoldásában. Igen jelentős a csehszlovák—magyar árucsereforgalom, amely a háború előttihez viszonyítva már 1954-ben mintegy hatszorosára emelkedett. Azóta pedig állandóan nő. Magyarország gépipari gyártmányokat, vegyicikkeket és mezőgazdasági termékeket szállít Csehszlovákiának, Csehszlovákia nehézipari alapanyagokat, gépi berendezéseket, szerszámgépeket, faanyagot és vegyiipari termékeket küld hazánkba. Az együttműködés nagyszerű példája a szakemberek kölcsönös kicserélése. Csehszlovák szakemberek Inotán, Tiszapalkonyán és másutt közvetlen segítséget nyújtottak és nyújtanak a magyar ipari üzemek, erőművek és egyéb létesítmények építésében. A testvéri együttműködésthirdeti a Csehszlovákiában, magyar szakemberek részvételével épülő aluminiumgyár. A gyár terveit is mi készítettük, s a gyártáshoz szükséges timföldet is Magyarország szállítja. Ugyanakkor hazai timföldgyártásunk fejlesztéséhez gépi berendezést, marónátront és villamosenergiát kapunk Csehszlovákiától. Tavaly decemberben avatták a csehszlovák Komarnót és a magyar Komáromot összekötő, közös munkával épített vasúti hidat, amely méltán kapta a Barátság hídja elnevezést. Termékeny baráti kapcsolat alakult ki a csehszlovák és a magyar dolgozók között a párosversenyek során. Versenyben áll egymással a Karosa cseh karosszériagyár és a budapesti Ikarus-gyár kollektívája. A tatabányai X-es akna és a csehszlovákiai novákyi bányászok szocialista versenye eredményeképpen sok ezer tonna szén került terven felül a felszínre. A magyar és a csehszlovák traktorosokat számos hasznos tapasztalattal gazdagította a sárospataki és a trebisovi gépállomások dolgozóinak versenye is. Az őszinte baráti kapcsolat másik jellemző vonása az egyre szorosabb kulturális együttműködés. A csehszlovák és a magyar irodalom nagyjai már a múltban is kifejezték a két nép közös harcát és vágyait. Ady, az uralkodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködés idején az összefogásról írt: ...Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot Mi, elnyomottak, összetörtek. Magyarok és nem magyarok? Ady bátor kérdésére Hviezdoslav hasonló bátorsággal felel Adynak ajánlott költeményében: Hisz mindnyájunkat kínoz itt a gazság s lessük, jön-e a megváltás, a más. A mélybe nyomtak gőgös századévek, ügyünk közös, hát jöjjön az igazság; mondjuk ki: nem kell ez a koldus élet... támadj fel: többség, éhes óriás! Petőfi, Ady és József Attila költészete a csehszlovák nép forradalmi lelkesedését is fokozta. Jirzsi Wolker, Karel Capek, Jaroszlav Hasek és Alois Jirasek haladó művei a mi népünknek is utat mutattak. De az irodalmi kapcsolatok területén is csak a felszabadulás nyithatta meg népeink életében az igazi együttműködés útját. Alig van olyan kultúrember Csehszlovákiában, aki ne ismerné Mikszáth, Móricz és Jókai műveit. Az elmúlt években megjelentek Petőfi, Ady, József Attila művei szlovák és cseh nyelvű fordításban. Az új magyar irodalom és költészet számos alkotását is ismerik. Magyarországon ugyancsak népszerűvé váltak a cseh írók és költők alkotásai. A magyar nép a felszabadulás óta egyre jobban megismeri Jirasek, Nyemcova, Hecskova, Fucsik műveit. A barátság elmélyítését segítik elő a kölcsönös tanulmányutak, a közös tudományos konferenciák, a filmek bemutatása, a rádióban kölcsönösen megrendezett zenei hetek stb. A lenini-sztálini nemzetiségi politika szellemében a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság egyaránt biztosítja a nemzetiségek egyenjogúságát és nemzeti kultúrájuk fejlődését. A csehszlovákiai magyarok gyermekei anyanyelvükön tanulnak, naponta jelenik meg az Új Szó, Szlovákia Kommunista Pártjának magyar nyelvű lapja. Sok helyi csoportja működik a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének. A csehszlovák nemzetgyűlésbe és a szlovák nemzeti tanácsba 21 magyar nemzetiségű képviselőt választottak be. A múltban elhanyagolt magyarországi szlovák-lakta falvakban is újéletet hozott a lenini-sztálini nemzetiségi politika. A szlovák gyermekek saját nyelvükön tanulnak, a helyi tanácsoknak számos szlovák nemzetiségű tagja van, s rendszeresen megjelenik a Nasa Sloboda, a magyarországi szlovákok lapja. Ma, amikor az amerikai imperialisták nagy erőfeszítéseket tesznek a cseh és a magyar nép ősi ellenségének, a német militarizmusnak a feltámasztására, a szerződés jelentősége még inkább megnövekedett. A szerződés kimondja: „... a szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy közösen megtesznek minden intézkedést a Németország vagy a vele közvetlenül, vagy más módon szövetkezett állam részéről fenyegető új támadás meghiúsítására.“ A német militarizmus feltámasztásának politikája, új támadásának veszélye még erősebb összefogásra szólít bennünket. A moszkvai értekezlet szellemében erősítsük ezt a barátságot, hogy megbonthatatlan szövetségben a Szovjetunióval, győzelemre vigyük a békéért, népeink jólétéért vívott közös harcunkat. Szántó Anna SZABAD NÉP Meghalt Gáspár Endre Meghalt Gáspár Endre, a kiváló műfordító, aki több évtizedes munkássága során a világirodalom számos remekművének tolmácsolásával gazdagította irodalmunkat, és irodalmunk legszebb alkotásait fordította idegen nyelvekre. Ő fordította Ovidius A szerelem művészetét és Thomas Mann Doktor Faustusát, ő volt a fordítója Puskin legszebb műveinek, a szovjet költők Száz szerelmesversének. Gáspár Endre nagyon korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1919-ben, huszonkét éves korában, szerkesztője lett egy vidéki napilapnak, amelynek hasábjain bátor cikkekben hirdette a Magyar Tanácsköztársaság dicsőségét. Írásai miatt 1919 őszén előbb Pozsonyba, majd Bécsbe kényszerült menekülni. Amikor a hitleristák megszállták Ausztriát, a német fasiszták tömlöcébe került. Csupán azért bocsátották szabadon, mert magyar állampolgár volt. Ekkor tért haza. A felszabadulás új lendületet adott munkásságának. Ő fordította Turóczi- Trosztler Józseffel együtt németre Petőfi Sándor számos költeményét. Egyik szerkesztője volt annak a Petőfi-antológiának, amely néhány héttel ezelőtt jelent meg a Német Demokratikus Köztársaságban. Mintegy 500 magyar színdarabot, regényt, novellás kötetet fordított Gáspár Endre németre. Tavaly jelent meg Gáspár Endre fordításában Lope de Vega több színdarabja és egy közjátéka. Műfordításai közül kiemelkedik még három Cervantes-fordítása. Gáspár Endrének azok mellett lesz a helye, akik értékes munkával járultak hozzá a világirodalom és a magyar irodalom összekapcsolásához. A rádió megemlékezései Leninről A magyar rádió április 18 és 23 között, születésének 85. évfordulója alkalmából több adásában is megemlékezik V. I. Leninről. Hétfőn, április 18-án 11:30-kor a Kossuth-adón A mi Leninünk címmel hallhatjuk Radisev, Obromenko és Kononov írásait. Szerdán, április 20-án a Kossuth-adón 19 órai kezdettel előadás hangzik el Lenin, a kommunista párt egységének kovácsa címmel. Csütörtökön, április 21-én, az évforduló előestéjén a rádió 20.20 órakor a Kossuth-adón közvetíti a Magyar Állami Operaházban rendezett díszünnepséget. Pénteken, április 22-én Lenin él címmel kerül a mikrofon elé a magyar rádió ünnepi műsora a Kossuthadón 19 órai kezdettel. Április 23-án, szombaton 15.20 órakor a Kossuth-adó Lenin a szocialista iparosításról c. előadást sugározza. A felsoroltakon kívül a rádió a gyermekek és az ifjúság részére külön is közvetít Lenin emlékműsorokat. (MTI) Moszkvai művészek az Északi-sarkon „Északi-sark—4“ állomás, április 15. (TASZSZ) Az áramló jégen úszó „Északisark—4“ tudományos állomásra megérkeztek az Északi-sarkon vendégszereplő moszkvai művészek. A művészegyüttes tagjai: Vjera Dulova, az ismert művésznő, a Nagy Színház magánénekese, Pavel Csekin, Nyina Nyelina, Irina Zeljonaja, Antonyina Szmetarikina és mások. A sarkvidék kutatói nagy szeretettel fogadták a vendégeket. A hangverseny nagy sikert aratott. A moszkvai színészek már negyvennégy hangversenyt adtak az Északi-sarkon. Vendégszerepeltek Amdarmában, Hatangában, Igarkában, a Dikszon-szigeten, a Gondviselésöböl mentén, a Smidt-fokon, a Tikszöbölben, Narjan-Marban és másutt. Lenin születése 85. évfordulójának ünnepére készül tanulóifjúságunk Lenin születésének 85. évfordulóját tanulóifjúságunk is megünnepli. A Lenin Intézet nagy névadójáról április 29-én tartja megemlékezését. Ezenkívül az intézet minden évfolyama és minden csoportja orosz órán méltatja Lenin munkásságát. A Jedlik Ányos Gyakorló Gimnázium orosz szakköre ünnepi ülésre készül. A Hámán Kató Gimnáziumban április 22-én az első órán méltatják a nap jelentőségét. A kispesti Petőfi utcai Általános Fiúiskola az ugyancsak XIX. kerületi Ady Endre úti Általános Leányiskolával közösen rendez ünnepséget. Április 21-én a Petőfi utcai iskola tanulóifjúsága tart ünnepséget. Az iskola énekkara szovjet és magyar dalokat ad elő. Hernády Károly pedagógus — aki 1919-ben beszélt Leninnel — felejthetetlen találkozását mondja el a fiataloknak. (MTI) Április 21—23-án rendezik a tudományos diákkörök első országos konferenciáját Az Oktatásügyi Minisztérium és a DISZ Központi Vezetősége hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából április 21-től 23-ig rendezi meg a tudományos diákkörök első országos konferenciáját. A konferencia célja, hogy számot adjon a diákkörök eddigi munkájának eredményeiről és buzdítsa egyetemi ifjúságunkat a tudományos munkára. (MTI) — A Csók István Galéria (Váci utca 25.) termeiben pénteken délután megnyílt a tizenhárom fiatal festőművész, három grafikus és három szobrászművész műveiből rendezett kollektív kiállítás. A megnyitó beszédet Pogány G. Gábor művészettörténész mondotta. 3mn hvaftntlili I Vív'f/i (5n*tt tita "SZI ulti vnisz-vilítfjbajnníisthif (Tudósítónktól.) öt világrészből, harminchárom ország 400 versenyzőjének részvételével a hollandiai Utrechtben ma kezdődik az 1955. évi asztaliteniszvilágbajnokság. Az indulók között ott vannak a nagy hagyományokra visszatekintő magyar asztaliteniszsport képviselői is. A hét világbajnoki számban Sidó, Kóczián, Szepesi, Földi, Somogyi, Kóczián Éva, Simonná, Jávorné és Kerekesné képviseli hazánk színeit. Gervainé Farkas Gizi többszörös világbajnoknő betegsége miatt nem vehet részt a világbajnokságon. Versenyzőink a legjobb szakvezetők és edzők irányításával már hónapok óta folytatták a közös edzéseket, s a legutóbbi válogatott találkozók — a csehszlovákok, románok és osztrákok ellen — biztatóak voltak. Magyarországon hagyományai vannak az asztalitenisz-sportnak. Már az első, az 1927-ben megrendezett világbajnokságon egy szám kivételével mindent a magyar versenyzők nyertek. A magyar asztaliteniszezők hosszú éveken át a világ legjobbjai voltak. Ma is népszerű, elterjedt sportág az asztalitenisz. Kétezer szakosztályban, mintegy 20 ezer a rendszeresen versenyzők száma, s egyre szűkebbnek bizonyulnak az edzőtermek. Az asztalitenisz is tömegsport lett. Az 1947 óta újból megrendezett 8 világbajnokság 56 száma közül nem kevesebb, mint 14-et, tehát az egynegyedét a magyar versenyzők nyerték. Az utrechti asztalitenisz-világbajnoksággal egy időben rendezi meg a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség évi kongresszusát is. Számunkra ez sem lesz érdektelen, mert ismét szóba kerül majd a szivacsütő kérdése — amellyel kapcsolatban idehaza is sok a vita , s valószínűleg végleg döntenek majd: szabad-e szivacsütőt használni. Budapestre érkezett a belgrádi Partizán labdarúgócsapata Pénteken a kora délutáni órákban társas gépkocsin megérkezett Budapestre a belgrádi Partizán labdarúgócsapata. Az együttest a magyar—jugoszláv határon a Bp. Honvéd vezetői fogadták. A megérkezés után a Partizán edzője közölte a vasárnapi összeállítást: Sztojanovics — Belin, Zebec, Lazarevics — Csajkovszki, Pajevics — Mihajlovics, Milutinovics, Valek, Bebek, Herceg. Tartalék: Bjelojevics, Csolics, Borozan, Jocsics, Hmelina és Arzenovics. Az együttes vezetője Bogdan Vujcsevics, a Partizán labdarúgó-szakosztályának vezetője. A Bp. Honvéd csapata valószínűleg a következő összeállításban lép pályára: Faragó — Rákóczi, Lóránt, Bányai — Bozsik, Kotász — Szórják, Machos, Tichy, Puskás, Czibor. A mai sportműsor Atlétika: A néphadsereg 1955. évi mezei futóbajnoksága. Népliget, 15. ~ Céllövés: A Bp. Honvéd országos nyílt hadipisztoly versenye. Kossuth Akadémia, 14. — Labdarúgás: NB. I. oszt. mérkőzések: Vasas Izzó—Salgótarjáni Bányász. Dózsa-stadion, 14.30. Bp. Dózsa— Cs Vasas. Dózsa-stadion. 16.30. — Súlyemelés: A Bp. Vörös Lobogó I. osztályú súlyemelő-versenye. Hungária út. 17. — Ökölvívás: Országos felnőtt egyéni ökölcívó-bajnokság. Sportcsarnok. 18 — Úszás: A Bp. Honvéd utánpótlás úszóversenye. Sportuszoda. 18. — Vívás: Budapest 1955. évi női ifjúsági tőrbajnoksága, Semmelweis utcai vívóterem, 15. SZOMBAT, 1955. ÁPRILIS 16 . ☆ ☆ HÍREK☆ ☆ Maradó hagyományok Réges-régen, amikor még nem találták ki a vasutat, sem a golyóstollat, és Végegyháza apró kis falucska volt csak, a postát is lovasfutár hordta a nagyobb városokba.. Azóta bizony nagyot változott a világ. Végegyháza szép, nagy község lett, vasútja is van, és a posta is kiterjesztette hálózatát az egész országra. De nem így Árpádtelepre, mely három kilométernyire fekszik Végegyházától. Ez a kis telep tíz évvel ezelőtt még néhány házból állott csupán, ma pedig közel százból. Ide azonban nem jár a posta. Szegény árpádtelepiek úgy oldják meg a dolgot, hogyha valaki közülük éppen a faluban jár, Végegyházán, hát bemegy a postára, felnyalábolja a küldeményeket és kiszállítja a telepre. Hol ez, hol az. Egyébként a telepen működik országunk legjobb termelőszövetkezete, a végegyházi Szabadság is. Ők sincsenek megelégedve a botcsinálta postásokkal. Sok küldemény érkezik részükre, bizalmasak és kevésbé bizalmasak, melyek tartalmát nem fontos mindenkinek tudni. írtak ebben az ügyben sok szép levelet és kérvényt Szegedre, Pestre, a rádiónak és a minisztériumnak. Válaszul szebb levelet kaptak, mint amilyet írtak. Gyönyörű papíron, mindkét oldalán sűrűn telegépelve. De a sok betűből csak az derült ki, hogy sajnos nem tehetnek semmit, mert vannak bizonyos hagyományok, szabályok, keretek és egyebek, melyek teljességgel lehetetlenné teszik egy postás beállítását. Árpádtelepen most azon törik a fejüket, hogy vagy hagyják az egészet úgy, ahogy van, és megvárják, míg várossá fejlődnek, vagy pedig rendszeresítenek egy lovasfutárt Árpádtelep—Szeged—Budapest között. Persze azt is meg lehetne csinálni, hogy a posta szervezné meg az egészet, és alkalmazna, egy hivatalos kézbesítőt, mondjuk Végegyháza és Árpádtelep között. Halasi Árpád Móricz Zsigmond novellái kínai nyelven A kínai népi irodalmi könyvkiadó kiadásában megjelent Móricz Zsigmond válogatott novelláinak kötete. A kötet a Magyarország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett könyvkiállítások egyik legnépszerűbb könyve. Százötven trolibuszt, taxit és autóbuszt helyeztek üzembe 1955 első negyedében a főváros közlekedésének megjavítására. A poznani nemzetközi vásárra készül a Magyar Kereskedelmi Kamara. A júliusban megnyíló vásárra valamennyi magyar külkereskedelmi vállalat elküldi legjellegzetesebb áruit. A magyar kiállítás ezer négyzetméter fedett, s 500 négyzetméter szabad területet foglal majd el. — A szlovákiai Partizanské városka mellett XI—XIV. századbeli szláv temetőt tárnak fel. A sírokban Könyves Kálmán és III. Endre királyok idejéből származó pénzdarabokat találtak. — Nagy békeműveinket meglátogatják a IX. kerületi pedagógusok, s az ott szerzett tapasztalatokat felhasználják oktató-nevelő munkájukban. A minap 31 fizika-kémia szakos pedagógus nézte meg az ajkai erőművet és az alumíniumkohót. — Pénteken este mutatta be a Magyar Néphadsereg Színháza Gyárfás Miklós Koratavasz című háromfelvonásos drámáját. — Lengyelországban április 14-én megkezdődött az aláírásgyűjtés a Béke-Világtanács bécsi felhívására. — A győri Kisfaludy Színház művészei pénteken Sásdi Sándor Nyolc hold föld című regényének színpadi változatát tűzték műsorra. A bemutatón megjelent Darvas József népművelési miniszter is. — Győrött, a Bercsényi ligetben 3,5 millió forintos költséggel 16 tantermes iskolát létesítenek. — Több mint egymillió forint bevételre számítanak a haltenyésztésből a békés megyei termelőszövetkezetek. Az idén 500 mázsával több halat tenyésztenek, mint tavaly. — A Képzőművészeti Alap kiadásában megjelent a Magyar festészet a XIX. században című album, Pogány G. Gábor munkája, amely a Szépművészeti Múzeum új magyar képtárának anyagát mutatja be. — Rózsafákat küldenek a zalai békeharcosok a lidicei Béke-rózsaligetbe. Ezenkívül a megye délszláv községeinek lakói művészi emléktáblákat-rajta orosz, horvát és magyar nyelven „Békét akarunk“ — juttatnak el. — Tiszapalkonya — az ország egyik legnagyobb építkezése — májusban újabb szociálisés kulturális létesítménnyel gazdagodik. Csaknem két és félmillió forintos költséggel új konyha és étterem épül. — A Magyar Tudományos Akadémia a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény keretében tanulmányútra Csehszlovákiába küldte Ortutay Gyulát, levelező tagját. — Marót Károly egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Rómába utazott, ahol részt vesz a nemzetközi vallástörténeti kongresszuson. — Nyárra elkészül a két és félmillió forintos beruházással épülő vasutas betegotthon Pécelen, a volt Ráday-kastélyban. — A magyar filmhétnek Csehszlovákiában 213 000 mozilátogatója volt. — A nyereménybetétkönyvek tizenötödik sorsolását ma délután tartják a nagykanizsai tiszti klubban. — Lánctalpas traktor-pótkocsit, újfajta motorfűrészt szerkesztettek az erdőgazdasági újítók. Ezzel megkönynyítik a fakitermelést és a szállítást. — Tegnap megnyílt Somogy megye első diáknyaraló-szállója Fonyódligeten. A szálló hatvan személynek nyújt kényelmes elhelyezést. — Két új szülőotthonnal gyarapodik Fejér megye egészségügyi hálózata. A sárbogárdi szülőotthon már elkészült, s a móri szülőotthon építése is a befejezésihez közeledik. — Német—lengyel barátsági hét kezdődött pénteken a Német Demokratikus Köztársaságban. Stanislaw Turski, a varsói egyetem rektora vezetésével lengyel küldöttség érkezett Berlinbe. Az Odera—Neisse határ mentén péntekre virradó éjjel béketüzeket gyújtottak. Az Állami Balett Intézet felvételi vizsgát tart. A vizsgára jelentkezhet minden fiú- és lánygyermek, aki az általános iskola első három osztályát elvégezte és még nem töltötte be tizenegyedik életévét. Jelentkezni lehet május 1-től május 15-ig 11 — 13 és 15—17 óra között (VI. ,Sztálin út 25.). A vidékiek írásban jelentkezhetnek és értesítést kapnak a felvételi vizsga időpontjáról. jújus 22-től nyári időszámítás A Minisztertanács határozatot hozott a nyári időszámítás bevezetéséről. A határozat értelmében az 1955. évi május hó 22-től október hó 2-ig terjedő időszakra nyári időszámítást kell bevezetni. 1955. május 22-én 2 órakor az órákat 3 órára kell előreigazítani, 1955. október 2-án 3 órakor pedig az órákat 2 órára kell visszaigazítani. (MTI) I 1IO J A N A s A Meteorológiai Intézet Jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, főként keleten és délen eső. Mérsékelt, időnként élénk északkeleti—keleti szél. Északon és nyugaton talajmenti fagyok. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 10—13 fok között lesz. A Dina vízállása pénteken reggel Budapestnél 586 centiméter. A RADIO MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 430: Hírek. — 4.40—8.22 IS: Reggeli zenés műsor. — 500: Falurádió. — 6.00: Hírek. — 7.00: A SzabadNép vezércikke. Hírek. — 7.45: Naptár. — 8.30: Táncok fúvószenekarral. — 8.50: Operettrészletek. — 9.20: Úttörő-híradó. — 9.45- Kis muzsikusoknak. Bartók Béla műveiből. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Zenekari hangverseny. — 11.00: Fiatal zeneművészek hangversenye. — 11.30: A Budapesti Élettani Intézetben. Riport. — 11.40: Az Alekszandrov- és a Mazowsze-együttes műsorából. — 12.00: Hírek. — 12.10: Dallal — tánccal a világ körül. — 13.00: ,,Mit adott József Attila mai költészetünknek?“ írta: Somlyó György. — 13.20: A Fővárosi Népi Zenekar új műsora. — 13.40: Fúvószene. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.25: Új Zenei Újság. — 15 20: Lenin a mezőgazdaság szocialista átépítésének fő formájáról. Előadás. — 15.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.10: Szövetkezeti Híradó. — 16 10: Schubert műveiből. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kodály: A magyar népzene. II. — 17.33: Glinka: Kamarinszkaja. — 17.40: Válaszok a hallgatóknak. — 18 00: Tánczene. — 18.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.00: Világhírű művészek Verdi-hangversenye. — 19.53: József Attila verséből: Hazám Elmondja: Básti Lajos. — 20.00: Esti Híradó — 20.20: Lakatlan sziget. Vidám zenés társasjáték — 21.35: Szombat esti muzsika — 22 00* Hírek. Sport. — 22.15: Helyszíni közvetítés az utrechti asztalitenisz-világbajnokságról — 22.25: Tánc éjfélig. — 24 00: Hírek. — 0.10: Tánccsárdások. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: Jó reggelt, gyerekek! — 6.50: Dunajevszkij filmzenéjéből — 14.00: Klasszikus francia operettek. — 14.50: Magyar táj — magyar ecsettel: Szeged, összeállítás — 15.20: Bizet: Gyöngyhalászok Operaismertetés. — 16.20: Lomonoszov, a tudomány ezermestere. Előadás. — 16.40: Tánczene — 17.05: Ifjúsági műsor — 17.30: Kamarazene. — 18.00: Irodalmi műsor Katona Józszsef halálának 135. évfordulója alkalmából. ( 18.31: Szív küldi szívnek szívesen — ’OO: Külpolitikai kalauz. — 19.10: Híres előadóművészek hangversenye. — 19.45: Verssel, dallal. ~ 20.00: A Román Néphadsereg Művészegyüttesének hangversenye — 20.20: Sporthíradó. — 20.10: Részletek Wagner Lohengrin című operájából — 21.20: Magyar népdalok. — 21.45: Zenekari hanekverseny. A BUDAPESTI MOZIK VASÁRNAPI MATINÉMŰSORA (DÉLELŐTT 14 ÓRAKOR) UGOCSA: Tizenötéves kapitány. — DÓZSA: Pórul járt kereszteslovagok. — FÉNY: Grant kapitány gyermekei. — ATTILA (Budafok): Makszimka. — SPORT: Öten a Barska utcából. — ÓBUDA: Repülés a holdba. — BÁNYÁSZ: A kis Muck története. — TÁTRA: Nevess velünk. — TINÓDI: 2x2 néha 5. — HAZAM: Érettségi bizonyítvány. — HALADÁS: Az utolsó puskalövés. — IPOLY: A kékvércsék erdejében. — NAP: Timur és csapata. — ÉVA: Repülés a holdba. — VASVÁRI: Csapda az erdőben. — RÁKÓCZI (Csepel) : Csodaparipa. — VILÁG (B.-mihály): A kékvércsék erdejében. — KOSSUTH (Pesterzsébeti : ,,B.-ügy. — JÓKAI (B -hegy) : Vidám verseny és költözik a hivatal. — CSABA (R.-csaba) : Repülés a holdba. — ÁRPÁD (Budafok) : Első boxkesztyű. — OTTHON (Soroksár): Sárkány rabjai. SZIKRA Lapnyomda 1 » ? ) L ZABan NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának közpe Szerkeszti a szerkesztő bízott: Kiadja a SZABADSÁG lapkiadók, Szerkesztőség és kiadóhivatal Budane Blaha Lujza tér 3. Tel.: A— A budapesti színházak mai műsora Operaház: Otello, Francesco Molinari- Pradelli vezényletével (T.-bérlet 8. sz. 7) — Az Operaház Erkel Színházi: Pillangó- kisasszony (7). — Nemzeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: özvegy Karnyóné és A talpsimogató (7). — Madách színház: Dulszka asszony erkölcse (XIV. kernet, 7). Madách Színház Kamaraszínháza: Vihar után (7). — A Magyar Néphadnagy ,Színháza: Koratavasz (7). — Déryné színház: a néma levente (7). — Petőfi Színház: Szépek szépe (7). — Jókai Színház: Kisunokám (fél 4). A tanítónő (fél 8) — Fővárosi Operettszínházi Szabadság, szerelem (7). — Blafia Lujza Színház: Párizsi vendég (7). — Jászai Mari Színház: Nincs 5’kadff — J'V'f Atila Színház előadása az hon*’.! Mhikasotthonban (IV. Munkásotthon u. 55). Nem elhetek muzsikaszó nélkül VITT® mi ! *kad:n’A színháztermében vidiTM « 80). Az hiányember (7) — vidam Színpad: Hol szorít a cipő9 (7) a Vidám smnpad Kamaraszhi- Sémin ír a ■! UB?ek ,te! 81 • ~ Zërteaka? ^ce'letf°1« a'?"iVe.k' !ÁltalánoS iskolások zenekar r p° S^iVá A'an,i Hangversenyzenekar (..F -bérlet, 4. sz., 8). — Bartók»rizni:,fTa?C''„Dal"- Muzsika-bérlet. 3 előadás .fel 51 Szegedi Ernő zongoraestje (81. volt ?rassi ^rtete: Lepsénynél még megott 16. f„l 9). — Budapest Varieté: Tót«' »'• - állami Bábszínház: 1 Ikriptó. ,51-„ Szigorúan bizalmas éjszaka' ,77. ' ff*,ydrku"*: Hzeregy-