Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)

1955-05-06 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK SZABAD MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1955. MÁJUS 6 Egységben a béke védelméért Befejeződött hazánkban az aláírások gyűjtése a Béke-Világtanács bécsi felhívására. Az Országos Béketanács küldöttsége több mint hétmillió magyar dolgozó nevében adta át az Elnöki Tanácsnak az aláírásgyűjtésről szóló jelentést, amely kifejezésre juttatja, hogy dolgozó népünk egységesen lép harcba az atomfegyverek eltiltásáért, Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Hazánkban a múlt év őszén, a központi felhívást megelőzve, spontánul indult meg az aláírások gyűjtése. Az új háborúra készülő erők ezekben a hónapokban minden igyekezetüket arra összpontosították, hogy előkészítsék a háborús párizsi egyezmények keresztülerőszakolását Nyugat- Németország, Olaszország és Franciaország parlamentjeiben. Azok a dolgozók, akik a felhívást be sem várva, elsőnek vették kezükbe a tollat, mélyen megértették, milyen közvetlen veszélyt jelent számunkra a néplét militarizmus újjáélesztése. A Béke-Világtanács bécsi felhívása után nagy lendülettel folytatódott az aláírásgyűjtési mozgalom. A béke egyszerű harcosai, a tömegszervezetek aktívái magukévá tették a jelszót: „Látogassunk el minden házba, minden otthonba.“ A dolgozó milliók a felvilágosító szó nyomán megértették, hogy nem véletlenül hív fel egyszerre a Béke-Világtanács az atomfegyverek betiltásáért és a német újrafelfegyverzés ellen. A két veszély ugyanis szorosan összefügg egymással, hiszen az amerikai imperialisták a második világháború mindenre elszánt hóhérai kezébe is oda akarják adni a tömegpusztító fegyvereket. A magyar dolgozók már 1950-ben is, a Béke-Világtanács stockholmi, majd 1951-ben a berlini felhívása nyomán is kifejezésre juttatták szilárd elhatározásukat: egységesen lépnek sorompóba a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, a vitás kérdések békés úton történő rendezéséért. Mégis, a mostani aláírásgyűjtési mozgalom az eddiginél is messzehangzóbb szóval hirdette népünk egységes helytállását a békéért folytatott küzdelemben. Mi jellemezte a most lezárult aláírásgyűjtési mozgalmat? A Béke-Világtanács bécsi felhívását 7 146 480 dolgozó írta alá, többen, mint a stockholmi, illetve a berlini felhívást. Azt jelenti ez, hogy újabb százezrek ismerték fel nemcsak a veszély közeledtét, hanem azt is, hogy az elhárításáért folytatott harcban ott a helye minden becsületes dolgozónak. A több mint 7 millió aláírás azt jelenti, hogy Magyarország minden felnőtt lakosa magáévá tette a Béke-Világtanács felhívását. De ha csak a számokat néznék, nem kapnánk hű képet arról, hogy az aláírásgyűjtés során tíz- és tízezer békeharcos, tömegszervezeti aktíva felvilágosító szava nyomán mint erősödött meg a dolgozó milliókban annak a tudata, hogy a béke megvédése érdekében mindenekelőtt tettekre van szükség. A IV. magyar békekongresszus fő feladatként jelölte meg, hogy „megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez“. Az aláírások mellé tótt ünnepélyes fogadalmak, munkafelajánlások beszédes bizonyítékai annak, hogy mind több és több dolgozóban érlelődik meg az a tudat, hogy a békéért folytatott harc és a több és olcsóbb termelés egymástól elválaszthatatlanok, s hogy ebben a harcban minden egyes ember munkája számít. S a felszabadulási munkaverseny, a május 1-i készülődés nagyszerű eredményei mi másról tanúskodnak, mint hogy népünk a munka frontján elért újabb és újabb győzelmekkel akarja gyarapítani békés alkotó munkája eredményeit, erősíteni az országot a béke védelmére. Az aláírásgyűjtés során dolgozó népünkben elmélyült annak tudata, hogy a tíz- és százmilliók egységes fellépése a béke védelmében olyan erő, amely szakadatlanul nő, s amellyel az új háború előkészítőinek kénytelen-kelletlen számolniuk kell. Bizonyítja ezt az ahatalmas ellenállás, amelyet a párizsi szerződések ratifikálása váltott ki a nyugateurópai országok dolgozóiban, Franciaországban, Angliában, sőt magában Nyugat-Németországban is. A békés együttélés eszméje, az országok közötti gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kiszélesítésére irányuló igyekezet, az összefogás az új háború megakadályozása érdekében, különös erővel nyilatkozott meg az utóbbi hónapokban Ázsia és Afrika országaiban. A bandungi értekezlet sikere ékesszólóan bizonyítja, hogy Ázsia és Afrika népei mind jelentősebb segítséget nyújthatnak az európai népek békeharcaihoz. A Szovjetunió következetes harca a vitás kérdések békés úton való rendezéséért újabb sikereket ért el a közelmúltban. Sikerre vezettek a szovjet—osztrák tárgyalások az osztrák államszerződés megkötéséről, újból napirendre került a nagyhatalmi tárgyalások gondolata. Nem hiábavalók tehát a népek erőfeszítései, mert állhatatos harcuk egyre nagyobb sikerekre vezethet. Az aláírásgyűjtés minden eddiginél meggyőzőbb erővel mutatta meg, hogy pártunk, kormányunk és népünk töretlen egységben harcol a béke megőrzéséért. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája népünk érdekeit szolgálja. S amikor a dolgozók aláírásaikkal fejezték ki a német újrafelfegyverzés elleni tiltakozásukat, egyúttal azt is kifejezésre juttatták, hogy helyeslik a párt és a kormány politikáját, amelyet a béke megvédésének igyekezete hat át. Helyeslik az ország gazdaságának erősítése, a nehézipar fejlesztése, országunk védelmi képességének fokozása érdekében tett intézkedéseket. A békeharc sikerei és az amerikai imperialisták újabb erőfeszítései az új háború előkészítéséért egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy küzdelmünk a béke megvédéséért nem zárulhat le az aláírásgyűjtés befejezésével. Az aláírás ünnepélyes fogadalom, amely kötelez. Kötelez a felvilágosító szóra, a helytállásra a munkában, országunk véderejének növelésében. Néhány nap múlva összegyűlnek Varsóban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képviselői, hogymegtárgyalják a nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése megkötésének és az egyesített katonai parancsnokság létesítésének kérdését. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok összefogásuk, erejük fokozásával válaszolnak a párizsi szerződések ratifikálására. A több mint 7 millió aláírás ígéret, de egyben bizonyíték is arra, hogy népünk erejéhez mérten kiveszi majd részét a közös erőfeszítésekből. Hatalmas az az erő, amely gátat emel a háborús gyújtogatók terveinek megvalósítása elé. Nincs a világnak olyan része, ahol a dolgozó milliók ne juttatnák kifejezésre szembenállásukat aháborús uszítók terveivel. A Béke Világtanács bécsi felhívására sok százmillió aláírás gyűlt már össze a világ minden részén. A Kínai Népköztársaságban már 400 millió, Olaszországban mintegy ötmillió, Romániában több mint 10 millió az aláírások száma, és hosszasan sorolhatnék más országok eredményeit is. A mi országunkban lefolytatott aláírásgyűjtés sikere jogos büszkeséggel tölthet el valamennyiüt i.Ő két, hiszen júniusban, a népek helsinki béketalálkozóján arról is beszámolhatunk majd, hogy ezek az aláírások népünk megnövekedett öntudatát, cselekvőkészségét és a békés átkötő munka újabb sikereit is jelentik. Néhány, nap múlva, május 9-én ünnepeljük a hitleri fasizmus felett aratott győzelem tizedik évfordulóját. Ez az évforduló arra figyelmeztet bennünket, hogy amint a második világháborúban a Szovjetunió hősi harcai zúzták szét a hitleri fenevadat, úgy most is a Szovjetunió és a Szovjetunió vezette béketábor ereje az egyedüli biztosíték arra, hogy meghiúsulnak Hitler utódainak az egész világot lángbaborító tervei. Az aláírásgyűjtési mozgalom sikere bizonyítja, hogy népünk hűen követi a Szovjetunió békepolitikáját és minden igyekezetével azon van, hogy növelje a békeszerető milliók egységes összefogásának erejét. A több mint hétmillió aláírás újabb erőforrása a béke megvédéséért folytatott harcnak. Nm Magyar kormányküldöttség utazott a csehszlovákiai felszabadulási ünnepségekre Május 5-én, csütörtökön reggel magyar kormányküldöttség utazott Prágába a Csehszlovák Köztársaság felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre. A kormányküldöttség vezetője Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese, tagjai: Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Hegyi László vezérőrnagy és Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Prágában csatlakozik a küldöttséghez. A kormányküldöttség búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelentek Boldoczki János külügyminiszter, Kiss Árpád vegyiipari és energiaügyi miniszter, valamint a külügyminisztérium több vezető tisztviselője. Megjelent a küldöttség búcsúztatására Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a csehszlovák nagykövetség több tagja. (MTI) Nagygyűlés a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 10. évfordulója alkalmából Az Országos Béketanács, a SZOT és a Magyar—Szovjet Társaság 1955. május 9-én délután fél 6 órakor a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 10. évfordulója alkalmából nagygyűlést tart a Nemzeti Sportcsarnokban. Előadó: Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT elnöke. (MTI) Május 5-től június 5-ig Vasgyűjtő-hónap ok Minissteriumi'felhatárlata A Minisztertanács határozatot hoz I A vasgyűjtő-hónapot 1955. május lett vasgyűjtő-hónap szervezéséről, ‘5-től június 5-ig rendezik meg. (MTI) r Komornik Zoltán: Több segítséget a falusi párttitkároknak (2. oldal) S. Nagy Sándor: Elmaradóból — élenjáró bánya — Jegyzetek a kányási Béke-aknáról (2. oldal) Nagy Józsefné: A magánkisipar szerepe és jelentősége (2. oldal) A MAI SZÁMBAN Horváth László: Az opportunista hibák felszámolása — az eredményes begyűjtés feltétele —■ Egy helyes határozat kezdeti eredményei Bács megyében (2. oldal) Életbe léptették a Nyugat-Németország helyzetére vonatkozó párizsi egyezményt (3. oldal) Árkus István: Bandung után (3. oldal) Jegyzetek filmekről (4. oldal) Levelek az újjáépülő Koreából (4. oldal) Országosan megszervezik a szőlő és a gyümölcs telepítését (4. oldal). Megindult a harc a húsz budapesti üzem vállalásainak teljesítéséért HÁROM MŰSZAKI DOLGOZÓ HÁROM IPARI VÁLLALAT VERSENYÉRŐL Nyolc nap telt el mindössze azóta, hogy húsz budapesti ipari vállalat közös vállalást tett évi tervének határidő előtti teljesítésére. A húsz vállalat felhívta az ország üzemeinek dolgozóit: tegyenek hasonló vállalásokat. A felhívás óta eltelt napok alatt megindult a harc a vállalások teljesítéséért. Az alábbiakban a felhívásban részvevő három gyár egy-egy műszaki dolgozója számol be arról, miként akarja biztosítani műhelye évi tervének a vállalt határidőre való teljesítését. Tímár Miklós, I az Április 4 Gépgyár kazánműhelyének művezetője: „A mi műhelyünkben többféle kazán készül, sokat gyártunk belföldi, de még többet külföldi rendelésre. A felhívásban évi tervünk teljesítését november 30-ra vállaltuk. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, jobban meg kell szervezni a munkát a műhelyünkben. Megállapítottuk, hogy műszaki felszerelés és munkaerő tekintetében minden feltételünk megvan a vállalás teljesítéséhez. A legfőbb feladatot tehát az anyagellátás és a munka folyamatosságának biztosítása jelenti. Ehhez láttunk most hozzá a legnagyobb erővel. Először is sorra vettük, hogy gyáron belül milyen anyagot, illetve félkészgyártmányt kell kapnunk az egyes műhelyektől a következő időszakban. Mindezek érdekében a többi üzemmel és műhelylyel össze kellett egyeztetnünk havi feladatainkat. Ezek után a kívülről érkező anyagok és félkészgyártmányok nyomába kellett szegődnünk. Elsősorban a régi terveket kellett átvizsgálni, majd új ütemezést kidolgozni. Az első kézzelfogható eredmények máris jelentkeztek. Műhelyünkben készül egyebek között egy export-távfűtőberendezés kazánja. Eredeti tervünk szerint ez a kazán júniusban készült volna el. A vállalás alapján módosított havi programunk szerint, más munkákkal együtt, ezt a kazánt már e hó közepére elkészítjük. Magdics Nándor, az Egyesült Izzó színüveg-szerelő művezetője: „A mi műhelyünkben tömegcikk készül, ezért sok irányú munkát kell folytatnunk ahhoz, hogy a termelést néhány százalékkal emelhessük és a felhívásban tett vállalásunkat teljesíthessük. Évi tervünk teljesítését december 5-re vállaltuk. Műhelyünk a rádiócső-gyártás egyik munkafolyamatát végzi. Ez a finom munka nagy követelményeket támaszt dolgozóinkkal szemben. Éppen ezért a mi műhelyünkben nagyon lényeges kérdés a minőség és a selejt szempontjából,hogy a munkásaink cserélődnek-e. Azonkívül figyelemmel kísérjük, hogy kinek »mire áll leginkább a keze« és aszerint kapja meg végleges helyét a munka folyamatban. Másik legfontosabb feladatunk, hogy a felszabadulási, majd a május 1-i verseny alatt kiemelkedő teljesítményt elért dolgozóinknak továbbra is segítsük megtartani az eredményeket. Ennek érdekében minden egyes dolgozóval foglalkozunk, így például Mácsika Jánosné a május 1-i verseny során az addigi 115—120 százalék körüli teljesítményét 140 százalékra emelte, s ezt a teljesítményt azóta is tartja. Anyaghiány nincs a műhelyben, így mindenkinek megvan a lehetősége rá, hogy többet termeljen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a műhely valamennyi dolgozója ismerje napi feladatait és az elért eredményeket. Ezért mindennap értékeljük az összes dolgozók teljesítményét és kifüggesztjük a falitáblára. Műhelyünk kedden 116, százalékos eredményt ért el. Ahhoz, hogy december 5-re befejezzük a tervünket, erre a napra 112 százalék volt az előirányzatunk. Ebből is látható, hogy nagyon komolyan vettük a húsz ipari vállalat versenyfelhívását és teljesíteni akarjuk az abból ránk eső részt.“ Menczer László, a Goldberger Textilművek szövődéi technikusa: A Goldberger Textilművek üzemi lapjának legutóbbi számában Menczer László szövődéi, technikus cikket írt a vállalt önköltségcsökkentés megvalósításának módszereiről .Ebből a cikkből közöljük az alábbiakat: „Az önköltség összetevői közül a textiliparban legfontosabb a nyersanyag. Az önköltség csökkentését tehát elsősorban a pamuttal való gazdálkodás biztosítja. Éppen ezért a szövődő vezetősége elhatározta, hogy üzemrészenként megvizsgálja a hulladék csökkentésének előfeltételeit. A lánccsévélő havi hulladéka a vetülékcsévélővel együtt 900 kiló körül mozog. Ebben az üzemrészben a hulladék csak fonodás eredetű hibából keletkezik: rossz fonalkezdet, dörzsölt csévék, puha csévecsúcsok. A felvetőben a rosszul csévélt keresztorsók kijavításánál lehullott fonal mennyisége lelkiismeretes munkával csökkenthető. Irező műhelyünkben az egyenlő előhenger-fékezés eredményez fonalmegtakarítást. A jelenlegi adatok alapján az irezőben keletkezett havi hulladék 240 kiló, amiből 120—150 kiló a pontatlan felvetésből adódik. A szövődés lánchulladék részben a fonalgyűrűkből, másrészt a láncthengeren visszamaradt láncfonalból keletkezik. A havi hulladék mennyisége 1500 kiló, felette van a megengedett normának. E felsorolt hibák megszüntetésére a szövőde vezetősége már tett intézkedéseket: megbízott egy elvtársat a hibaforrások feltárásával. Ezzel párhuzamosan megszigorítjuk az előkészítő üzemrészben a felelősségrevonást és a munkamódszer-átadóktól jobban megköveteljük, hogy a tanulókkal alaposabban foglalkozzanak. A dolgozók segítségével akarjuk csökkenteni a szövődei hulladékot, mert minden kiló megtakarított hulladék tíz méter pamutszövetet jelent.“ Több helyen befejezték a kukorica vetését A dolgozó parasztok országszerte jól kihasználják a kedvező időjárást Az idén a kései kitavaszodás országszerte sokáig hátráltatta a kukoricavetést. A jó idő beköszöntével azonban nyomban munkához láttáik a traktorosok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozói és az egyéniek. Most a vetés derekán sorra érkeznek a falvakból jelentések. Legutóbb a jászberényi járás dolgozó parasztjai adták hírül, hogy már elvetették a kukoricát. Békés megyében eddig 90 000 holdon tették földbe akukoricát, a Hajdúságból pedig 115 termelőszövetkezet jelentette, hogy befejezte a kukorica vetését. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban minden kukoricát négyzetesen vetettek Május 3-án jelentették a Mezőhegresi Állami Gazdaság dolgozói, hogy befejezték a kukoricavetést és minden holdon négyzetesen vetettek. A kukoricavetéssel egy időben megkezdték a növényápolást is: a borsó sarabolását már befejezték és 300 hold cukorrépát is megsaraboltak. Kiválóan dolgoznak a gazdaság traktorosai. Szász Mihály DISZ-tag például Zetor-traktorával eddig 430 normál hold talajmunkát végzett, s így éves tervének több mint a felét teljesítette. Ezzel a teljesítményével jelenleg első az állami gazdaságok traktorosainak versenyében. A gazdaság másik fiatal traktorosa, Balogh Jenő G-35-ös traktorával mostanáig 380 normálholdnyi talajmunkát végzett és így hatodik az állami gazdaságok traktorosainak országos versenyében. A tömörkényi Haladás TSZ földjén már kikelt a kukorica Csongrád megyében eddig több termelőszövetkezet befejezte a kukorica vetését. A tömörkényi Haladás TSZ-ben nemcsak a közös területen, hanem a háztáji földeken is négyzetesen vetettek. A kukoricavetés idején minden családtag dolgozott, s így korán földbe tették a magot. A tsz tagjai meggyőződtek róla, hogy érdemes volt igyekezniük, mert amint elvetették a magot, kiadós esőt kapott a föld, s ennek hatására már 50 holdon kikelt a kukorica. Háromezer holdon termesztik a martonvásári 5-ös hibridkukoricát Azországos fajtaösszehasonlító kísérletekben három év óta első helyen álló martonvásári 5-ös hibridkukoricából az idén már 3000 holdat vetnek be, főleg Fejér megyében. A Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet több termelőszövetkezetnek és egyéni gazdának is adott vetőmagot. Fejér megyében mintegy 40 termelőszövetkezet egyenként legalább 5 holdon termeszt martonvásári hibridkukoricát, s Gyúró és Tordas községek egyénileg dolgozó parasztjai IS mázsa vetőmagot kértek. Ezek a tsz-ek és dolgozó parasztok az idén saját tapasztalataik alapján győződnek meg a martonvásári 5-ös kukorica kiváló tulajdonságairól. A felszabadulása 10. évfordulójára készülő csehszlovák nép életéből „A béke védelmezői“ Az észak-csehországi Horni Jirentin szénmedence legnagyobb bányájának neve: „A béke védelmezői“. Az üzem teljesen gépesített. A bányában dolgozó gépek mindegyike 7 köbméter szenet emel fel egyszerre és rak vagonba. Az óriási földréteg és a kifejtett szén elszállítására a bányát keresztül-kasul átszelő sok kilométeres vasúthálózatot létesítettek. A vágányokon a villanymozdonyok tucatjai közlekednek, amelyek hosszú, szénnel rakott vagonsorokat vontatnak. A mozdonyvezetők munkáját éppúgy, mint a kotrógépek kezelőinek és a rakodók munkáját diszpécserek ellenőrzik és irányítják. A bánya nyugati része fölé emelkedő kis házacskából minden műszakban két diszpécser tekinti át látcsővel az egész bányát és felveszi a jelentéseket. A diszpécserek munkájának megkönnyítésére nemrég a kotró-, fejtő- és rakodógépekre rádióleadó- és vevőállomásokat szereltek. A bánya dolgozói lelkes versenyben állnak hazájuk felszabadulása 10. évfordulója tiszteletére. Képünkön „A béke védelmezői“ bánya területén működő egyik kotrógép, amely sok száz ember munkáját helyettesíti. A dolgozók munkasikerei a felszabadulási versenyben A felszabadulás ünnepe előtti hetekben az üzemek, gyárak dolgozóinak munkaversenye új, nagy lendülettel bontakozott ki. A Ludmila-bánya dolgozói, akik április hónapban 111 százalékra teljesítették tervüket, az év első negyedében elért jó munkájukkal elnyerték a szovjet bányászok Vörös Zászlaját. Ebből az alkalomból üdvözlő táviratot intéztek a szovjet bányászokhoz, amelyben elmondják, hogy a szovjet módszerek és az újítások tették lehetővé eredményeik elérését hazájuk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére. Az acélöntők a gyorsöntés módszerének alkalmazásával harcolnak a termelékenység emeléséért és az önköltség csökkentéséért. Csehszlovákia felszabadulásának 10. évfordulójára a vitkovici régi vasművek munkásai vállalták, hogy április végére 265 gyorsöntést végeznek. A Béke Világtanács felhívásának aláírásakor e vállalást további 198 gyorsöntéssel felemelték. A szovjet sztahanovisták munkamódszereinek alkalmazásával ezt a felemelt vállalást jóval a határidő előtt teljesítették. A puchovói gumigyár dolgozói elhatározták, hogy hazájuk felszabadulásának évfordulójára az első negyedévben terven felül 100 000 koronával csökkentik az önköltséget. E vállalás teljesítését nagyban elősegítik a gyár munkásainak és műszaki dolgozóinak újításai. Ez év elején 20 újítási javaslat érkezett a gyár vezetőségéhez. Ezekből már nyolcat a gyakorlatban alkalmaznak, ami 150 000 korona megtakarítást jelent. Az üzem dolgozói rövid idő alatt 180 műszaki-munkaszervezési javaslatot tettek, amelyek újabb megtakarításokat jelentenek az üzemnek. TERMÉSZETI KINCSEINK NYOMÁBAN AZ UZSAI„BAZALTGYÁR“ A Veszprém megyei Tapolca közelében, az észak-balatoni vulkáni hegysor egyik félreeső tagján, a Lázhegyen működik Magyarország legnagyobb kőbányája. A hegy igen értékes természeti kincset, nagy szilárdságú bazaltkövet rejt mélyében. A bazaltot egyre több területen használják. Alkalmazzák — apróra zúzott vagy kockákra hasított formájában — utak és városi utcák burkolására, vasbeton-elemek előregyártásához adalékanyagként, hídépítésnél és kisebb mértékben folyamszabályozásnál. A Láz-hegy kincsét Uzsapuszta mellett az ötéves tervben tárták fel. A Láz-hegy tulajdonképpen nem is egyszerűen hegy, nem önállóan kimagasodó kúp, mint a Badacsony, hanem lapos hegyek egész vonulata. Bazalttartaléka szinte kimeríthetetlen. Az az egymillió köbméter kő, amelyet a bánya megindulása óta kitermeltek itt, s amelyből ezer kilométer út burkolata telnek ki — a Láz-hegynek „meg sem kottyant“, alig látszik meg alakján, hogy megcsonkították. Uzsa ma többet termel, mint akármelyik kőbányánk. Állandóan 800 méter hosszú, 36 méter magas kőfalról ontják az uzsai bányászok az értékes építőanyagot. Az uzsai bazalt igen kemény, jó minőségű, egy-egy négyzetcentiméternyi területére 2800 kilogramm nyomást kell gyakorolni, hogy eltörjék. Uzsabánya azonban nemcsak jó minőségű kőanyagáról nevezetes. A minap csehszlovák kőbányász-küldöttség látogatta meg a bányát. A nagymúltú csehszlovák kőbányászat igen fejlett technikával dolgozik, sok, nálunk kevéssé ismert gépet és módszert alkalmaz. A csehszlovák elvtársak mégis alig győzték megszemlélni a sok érdekeset és újat, amivel Uzsán találkozhattak. Nem mondanak nagyot — jelentették ki végül elragadtatással —, ha azt állítják, hogy Közép-Európa legmodernebb kőbányaüzemét látták. Modern gyárüzemhez hasonlíthatjuk talán legjobban a lázhegyi kőbányát, ahol az emberi kéznek sokkal kevesebb szerep jut, mint a gépeknek. A régi kőbányász-munkára szinte semmi sem emlékeztet már itt. Hogyan is dolgozik hát ez a korszerű „bazaltgyár“? A korszerű technika alkalmazása mindjárt a legelső munkafolyamatnál, a kőtömegek lerobbantásánál kezdődik. A bánya működésének első éveiben, 1954-ig Uzsán is a régi, szokásos módon robbantottak. Ezzel a módszerrel egyszeri robbantásra a legjobb esetben is „csak“ mintegy ezer vagon követ nyertek. A viszonylag alacsony robbantási teljesítmény lassan már fékjévé vált a termelésnek, mivel a bánya egyéb berendezései sokkal több kő feldolgozására is alkalmasak. A bánya vezetői ekkor új eljárásra tértek át. A korábbi pár méter mély robbantólyukak helyett másfél méter átmérőjű, 40—50 méter hosszú lyukat, illetve valóságos folyosót fúrnak a kőfalba, amely a végén T-alakban elágazik. Ebben az úgynevezett óriásaknában hatalmas mennyiségű robbanóanyagot helyeznek el. Az akna különleges kiképzése és a robbanóanyag nagy mennyisége igen erős robbanást hoz létre, amellyel a korábbi egyhetes helyett általában egyhónapos kőkészletet tudnak biztosítani. A legutóbbi robbantás alkalmával, márciusban, az új módszert még tovább is fejlesztették. Egyszerre két aknában, összesen 80 mázsa paxitot robbantottak fel, s az eredmény — ilyen még nem volt a kőbányászat történetében! — 8000 vagon, 80 000 tonna kőanyag lett. Miután a nagy hozamú robbantási módszert kialakították, sor kerülhetett a rakodás gépesítésére is. Addig ugyanis szó sem lehetett gépi rakodásról, amíg a kézi erővel rakodó bányászoknak sem tudtak a robbantásokkal elegendő követ töveszteni. A gépesítés azonban még az új robbantási mód bevezetése után is fogas problémák elé állította a bánya vezetőit. A kőfalról lezúdított óriási mennyiségű bazaltban ugyanis sok a mellékes anyag, az úgynevezett meddő. Ezt a kézzel rakodó bányászok a kő csillébe töltése előtt kiválogatták. A rakodásra kiválóan alkalmas szovjet gyártmányú „voronyezsi“ kotrógépek — amelyekből a bánya két darabot kapott — azonban nem válogatnak, a követ szennyeződéseivel együtt emelik fel. Olyan berendezést — vibrátort —, amely a nehéz, sokszor kétmázsányi terméskőtömb közül kirostálná a felesleges anyagot — sem a magyar, sem a külföldi ipar nem gyártott még. Kalchbrenner József, a bánya főművezetője mégis vállalkozott ennek a sokak előtt elképesztőnek látszó feladatnak kivitelére. Ő és a bánya lakatosai összeállítottak egy 26 mázsa súlyú vibrátort. A nagy testű, nehéz vaskoloszszusra már nyugodtan ráengedhették a bazaltkő akár legnagyobb tömbjeit is. A voronyezsi kotrógépek most billenőszekrényes gépkocsira rakják a lerobbantott követ, az egy emelőtálcára önti, az emelőtálca a nehézvibrátorra, abból pedig az előtérbe hullik a meddőtől megtisztított bazaltkő. A kő útja az előtörő berendezésből a 300 vagon befogadóképességű „puffertárolóba“ visz — ez a tároló is az üzem korszerűségét mutatja —, majd az ugyancsak igen modern utótörőbe és innen a megfelelő szemnagyságra összezúzott bazalt a vasúti kocsikba kerül. Eddigi útján emberi kéz nem nyúl hozzá! A komplex gépesítést a múlt hónapban vezették be a bánya egyik alkalmas részén. Itt a korábbi 90 helyett mindössze 12 ember látja el a tennivalókat. Ma, amikor a gépesített munka mégkezdeti stádiumban áll, a bánya termelésének 40 százalékát már ily módon bányásszák. Ez az arány azonban rövidesen 70 százalékra növekszik. Az új módszer gazdaságosabbá teszi az üzem termelését. Az 1954-es évet az uzsaiak csaknem kétmillió forintos veszteséggel zárták. A rakodás gépesítése a számítások szerint 4 forint 30 fillérrel csökkenti egyegy tonna kő termelési költségét. A meddőleválasztó berendezés — az emelőtálca és a vibrátor —, valamint a két szovjet kotrógép beruházási költsége így három hónap alatt meg-,térül, és az uzsai bánya az idén már nyereséges üzem lesz. Sebestyén Tibor Prága üzleteiben A dolgozók jobb ellátása érdekében Prága legnagyobb áruházában, a Bildlabuta-ban (Fehér hattyú) bevezették az úgynevezett részleges önkiszolgálást. Ebben az üzletben a vásárlónak nem kell hosszú ideig az elárusítóra várnia. A megszámozott mintaáruk közül kiválasztja azt, amelyikre szüksége van. Akiválasztás után a mintadarab mellett elhelyezett blokktömbből leszakít egy lapot, amelyre az áru árát írták. Ezután már csak a megjelölt összeget kell a pénztárnál kifizetnie és az árut átveheti az árukiadóban. Ez az újítás mind a vásárlók, mind a kereskedelem szempontjából előnyös: a fogyasztó percek alatt bevásárol, az áruház pedig munkaerőt takarít meg. A „Bilá tabut" kezdeményezését rövid idő alatt több prágai áruház is követte. Prágában igen kedveltek a telefonon történő megrendelések. A vásárlónak csak egy telefonhívásába kerül és a kért árukat rövid idő múlva megkapja. A főváros főútvonalairól szinte naponta tűnnek el a régi, kicsiny, ízléstelen és egészségtelen üzletek. Prága városrendezési tervei szerint fokozatosan lebontják az ilyen régi üzleteket és helyettük új, világos, higiénikus üzlethelyiségeket építenek. 1955 első hónapjaiban már több mint 20 újonnan létesített üzlet nyílt meg a fővárosban. Aközepes nagyságú üzletek, áruházaik mellett egyre több nagyáruház és csemegebolt nyílik. Ma már több olyan utca van Prágában, amelyet a „szocialista kereskedelem“ utcájának neveznek. Ilyen például a Párizsi utca, ahol mindenféle üzlet és áruház megtalálható. Nagy előnyük, hogy a dolgozóknak nem kell keresztül-kasul járniuk a várost, mert mindent megtalálnak egy utcában. Emlékpénzek Csehszlovákia felszabadulásának 10. évfordulójára A nagy nemzeti ünnep alkalmából korlátozott mennyiségben 10, 25, 50 és 100 koronás ezüst emlékpénz-érméket bocsát ki az Állami Bank. Mindegyik pénzérmét más-más ábrával, művészi kivitelezésben készítik. A 10 és 25 koronás érme F. David, az 50 koronás A. Sopr a 100 koronás pedig J. Bruha szobrász díjnyertes terve szerint készül. Több mint 120 000-rel növekedett a Csehszlovák-Szovjet Társaság taglétszáma A népi demokratikus Csehszlovákia felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából egyre több dolgozó lép be a Csehszlovák—Szovjet Társaság tagjai közé. Szlovákiában az év elejétől 190 új CSSZT-szervezet kezdte meg működését. Az első negyedévben összesen 128 000 dolgozó lett CSSZT-tag. Plzen vidékén csaknem 16 000 dolgozó lépett be a CSSZT soraiba. Az 1955. évi I. országos szpartakiád Az 1955-ben megrendezésre kerülő I. országos szpartakiád a Csehszlovákia felszabadulásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségeknek jelentős része lesz. Ez az eddigi legnagyobb csehszlovák sportünnep, a csehszlovák testnevelés eredményeinek hatalmas seregszemléje. A szpartakiádon tizenkét sportszámban 250 000 sportoló fog részt venni. A versenyek egy részét a nyár folyamán tartják. A sportszámokat gazdag kultúrműsor kíséri.