Szabad Nép, 1956. január (14. évfolyam, 1-31. szám)
1956-01-16 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 60 FILLÉR HÉTFŐ, 1956. JANUÁR 16 r. Áldozatkész emberek Kire lehet azt mondani, hogy áldozatkész ember? Arra, aki önzetlenül segít bajbajutott barátján? Arra, aki hősiesen helytáll a munkában, akkor is, amikor a kishitűek már-már megfutamodnak? Vagy arra, aki a közösségért végzett munkában semmiféle fáradságot nem ismer? Nyugodtan mondhatjuk, mindegyikre érvényes az a megtisztelő megállapítás, hogy áldozatkész. Ilyen áldozatkész emberek azok az ipari munkások is, akik szombat délutánonként immár esztendők óta rendszeresen falura indulnak. Egy-egy esztendőben 15—20 szabad délutánjukat, vasárnapjukat áldozzák azért, hogy szót értsenek a falu népével és segítsenek a termelőszövetkezetek ügyes-bajos dolgainak megoldásában. A falujárás, a termelőszövetkezetek patronálása lassacskán hagyománnyá, külön mozgalommá válik. Olyan mozgalommá, amelyet ezrek és tízezrek lelkes munkája tesz elevenné. A falut járó munkások szavának, tetteinek eredményeit bajosan lehetne pontosan lemérni. Egy azonban bizonyos: okos, megfontolt tanácsaik, leleményességük, találékonyságuk, a párt ügye iránti odaadásuk hathatósan hozzájárult az új utat járó dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti tagok táborának gyarapodásához, a szövetkezeti gazdálkodás felvirágoztatásához, a két nagy baráti osztály, a munkásosztály és a dolgozó parasztság őszinte szövetségének elmélyítéséhez. Jogosan büszkélkedhetnek tehát mezőgazdaságunk eredményeivel, a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladásával különösen azok az ipari munkások, akik mindennapi munkájukon kívül még a szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok patronálásával is hozzájárultak a fejlődéshez. A napokban Sebestyén János, a Ganz Vagongyár 58 éves dolgozója kereste fel a szerkesztőséget. A kisújszállási Új Barázda Termelőszövetkezet zárszámadásáról, sikereiről, gondjairól beszélt. Szavaiból érezni lehetett, hogy milyen büszke a kisújszállásiak gazdálkodására. Mint mondta, már hét esztendeje jár falura, de a kisújszállási Új Barázdába csak az ősz óta látogat el. Azelőtt mások segítették tanácsaikkal, javaslataikkal a szövetkezetet. Sebestyén János tehát nem a saját munkájára, a hétesztendős falujáró tevékenységére volt büszke, hanem arra, hogy ez a termelőszövetkezet néhány esztendő alatt sokat és szépen fejlődött. A tsznek néhány éve még csak nyolc lova volt, most 24 szarvasmarha, 13 ló, 104 sertés és 110 birka áll az istállókban, ólakban. A dolgozó parasztok jól boldogulnak azon az úton, amelyért ő annyi szót ejtett az elmúlt években az ország különböző tájain. A szövetkezeti mozgalom sikere, a szövetkezetek szeretete, megbecsülése ösztönözte Sebestyén Jánost arra, hogy hírt adjon a kisújszállásiakról. Ilyen jó hírt ma már sokan hozhatnak. Hisz a tapolcai járás termelőszövetkezetei 1955-ben egy munkaegységre 52 százalékkal többet osztottak, mint az előző évben. Komárom megyében a szövetkezeti parasztok tavaly búzából 1,3, árpából 4, kukoricából 4,3, cukorrépából pedig 19 mázsával termeltek többet holdanként, mint 1954-ben. A megye szövetkezetei 1952-ben még mindössze 14,13 forintnyi pénzt és terményt osztottak egy munkaegységre, tavaly viszont már kereken 38 forintot ért a munkaegység. 1955-ben nyolcmillió forinttal növelték a közös vagyont, míg az előző évben csak 6,9 millió forint jutott a közös gazdaságok fejlesztésére. Az egyszerű számokgyorsütemű fejlődésről beszélnek. A zárszámadások szerte az országban a szövetkezés hasznosságáról, helyességéről, lendületes előrehaladásáról tanúskodnak. Dicsérik a szövetkezeti parasztok hozzáértését, szorgalmát, s megmutatják: a termelőszövetkezeteket patronáló ipari munkások, az áldozatkész emberek fáradozása nem volt hiábavaló. A zárszámadások sikere a szabadidejük egy részét falun töltő, ott segítő ipari munkások sikere is. Hány, de hány termelőszövetkezetben tudnának arról beszélni, hogy az őket patronáló üzem munkásai elintézték a fővárosban ügyes-bajos dolgaikat, jó javaslataikkal segítettek a gazdálkodás szervezettebbé tételében, hasznos tanácsokat adtak a politikai munka felélénkítésére, a munkafegyelem megszilárdítására. Ki tagadná, hogy mindennek rendkívül nagy fontossága van a szövetkezet életében. Felmérhetetlenül sokat tudnak szövetkezeteinknek segíteni azok az emberek, akik jól ismerik az ipari üzemek szervezettségét, rendjét, s tudják, mit, hogyan lehet abból a mezőgazdaságban hasznosítani- Óriási erőt képviselnek azok az ipari munkások, akik a párt agrárpolitikájának ismeretében azon munkálkodnak, hogy előbbre lépjen a falu, hogy ott is gyorsabban terjedjen a kultúra, a fény. Fáradozásaikért, áldozatvállalásukért minden dicséretet megérdemelnek. Nemes ügyet szolgálnak, méltán megérdemlik a dolgozó parasztság, a termelőszövetkezeti tagság háláját, az ország megbecsülését. ry*m Fogadás az Országházban Csu Te elvtárs tiszteletére A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács vasárnap este az Országházban fogadást adott Csu Te elvtárs, a Kínai Népköztársaság alelnöke tiszteletére. A fogadáson megjelent Csu Te elvtárs, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Kína Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Kína Kommunista Pártja Köz,ponti Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság marsallja. Kíséretében volt Nie Zsun-csen marsall elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Honvédelmi Bizottság alelnöke és Liu Lan-tao elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagja, az országos népi gyűlés állandó bizottságának tagja. Megjelentek a fogadáson a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Derő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak. Ott volt Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, Nagy Dániel elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok kiváló képviselője. Megjelent a fogadáson Hao Decin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a követség tagjai. Ott volt Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Piro Kod, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Borisz Manolov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, K. P. S. Menen, az Indiai Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. F. W. Craandijk, a Holland Királyság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Jean Decroux, a Svájci Államszövetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, L. A. C. Fry, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Katriel Katz, Izrael Állam ügyvivője, Elena Benkő, a Román Népköztársaság ideiglenes ügyvivője. A meleg, baráti légkörben lezajlott fogadáson Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, Csu Te elvtárs, a Kínai Népköztársaság alelnöke és Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke pohárköszöntőt mondott. (MTI) Az SZKP Központi Bizottságának tervezete — Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956—1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez (1—2—3—4. old.) A MAI SZÁMBAN Sztálinváros és Ajka dolgozói forró szeretettel fogadták a kínai kormányküldöttség tagjait (3. oldal) A szocializmus építésének sikerei a népi demokratikus országokban (3. oldal) A jövő úszórekordjai (4. oldal) Mocsár Gábor: Elnökök iskolája (4. oldal) Az SZKP Központi Bizottságának tervezete Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956—1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez Moszkva, január 16. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megállapítja, hogy a Szovjetunió ötödik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének tervfeladatait, amelyeket a XIX. pártkongresszus szabott meg, sikeresen teljesítették. A Szovjetunió iparának termelése az elmúlt öt esztendő alatt 85 százalékkal növekedett — ezen belül a termelési eszközök termelése 91 százalékkal. A gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelésének együttes volumene 1955-ben 2,2-szerese volt az 1950. évinek. Az ipar termelése 1955- ben 3,2-szer annyi volt, mint 1940- ben. Az ötéves terv tervfeladatait a nehézipar legfontosabb gyártmányai — az acél, a hengerelt fém, a szén, az ásványolaj, a villamosenergia, a cement, az alumínium, a gépkocsik, a traktorok — és sok más gyártmány tekintetében túlteljesítették. A párt és a kormány nagyszabású intézkedéseket tett a szemestermények és az állati termékek termelésének növelésére. Ily módon létrejöttek a szocialista mezőgazdaság rohamos fellendülésének feltételei. A szűz- és parlagföldek termővé tételével 1955-re 1950-hez viszonyítva majdnem 24 millió hektárral növekedett a szemestermények vetésterülete. Megnőtt a fő mezőgazdasági növények összterméseredménye és több állati terméket termeltek. A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növelése lehetővé tette, hogy a közszükségleti cikkek termelése öt év alatt 76 százalékkal növekedjék. Ez a háború előtti színvonalhoz viszonyítva több mint kétszeres növekedést mutat. Túlteljesítették az ötéves terv tervfeladatait a közlekedésben. A technika szakadatlan tökéletesítésének, a termelés szervezési megjavításának és a szocialista verseny kibontakoztatásának alapján az iparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben növekedett a munka termelékenysége. Az ötödik ötéves terv ideje alatt a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal növekedett, a munkások és alkalmazottaik reálbére 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal nőtt meg. Túlteljesítették az ötéves tervnek a kiskereskedelmi áruforgalomra vonatkozó tervfeladatait. Sikeresen fejlődött a szovjet tudomány és a kultúra. Az SZKP XX. kongresszusa egyúttal megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység egyes területein lényeges fogyatékosságok vannak. Egyes iparágak fejlődése elmarad a népgazdaság növekvő szükségleteitől. Az ötéves terv mezőgazdasági termelési előirányzatát nem teljesítették hiánytalanul. Ez akadályozta a könynyűipar és az élelmiszeripar ágazatainak fejlődését, a közszükségleti cikkek termelését. A termelés több ágában lemaradás tapasztalható a modern tudomány és technika legújabb vívmányainak meghonosításában és alkalmazásában. Az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az építkezéseken még mindig nem megfelelő színvonalú a gépesítés és az automatizálás. A munka termelékenysége emelésének tervfeladatát az iparban és az építkezéseken nem teljesítették egészen, még mindig nagy az egy termékegységre jutó munkaráfordítás. Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeként megnövekedett az ország gazdasági ereje. Még jobban megszilárdult a gazdaság szocialista rendszere, emelkedett a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala, kiszélesedtek a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai a népi demokratikus országokkal, megszilárdult a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi helyzete. A Szovjetuniónak most hatalmas és minden tekintetben fejlett szocialista termelése van, jelentékenyen nagyobb anyagi erőforrásai vannak, több szakképzett kádere van, mint bármikor volt. A társadalmi termelés fejlődésének elért színvonala lehetővé teszi a szovjet államnak, hogy ne csak a termelési eszközök termelését fejlessze gyors ütemben — amely az egész népgazdaság megingathatatlan alapja volt és marad —, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentékenyen gyarapítsa a társadalmi vagyont és ezzel tovább haladjon előrea kommunista társadalom építésének útján. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa úgy véli, hogy a szovjetországnak most megvan minden szükséges feltétele ahhoz, hogy a békés gazdasági versengés útján történelmileg igen rövid idő alatt megoldja a Szovjetunió fő gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének fő feladatai abban állanak, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a szakadatlan műszaki haladásnak és a munka termelékenysége növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatának további hatalmas növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentékeny emelkedését. A hatodik ötéves tervnek olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során a szovjetország termelőerői hatalmasan fejlődnek, a népgazdaság ". Az ipar termelésének ötesztendős növekedését körülbelül 65 százalékban kell megszabni. A hatodik ötéves terv elsőrendű feladatának kell tekinteni az iparban a vas- és színesfémkohászat, az ásványolaj-, a szén és a vegyipar továbbfejlesztését, a villamoserőtelepek építése eddigit túlszárnyaló ütemének biztosítását, a gépgyártás, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, préskovácsgépek, automatikai eszközök és műszerek gyártásának gyors növelését. A termelési eszközök (,,A“-csoport) termelését öt év alatt . Nagyarányú intézkedéseket kell tenni, hogy a villamosítás, a komplex gépesítés és az automatizálás további fejlesztése, a legújabb nagy termelékenységű berendezések és az élenjáró technológia meghonosítása, az elavult berendezések széleskörű kicserélése és korszerűsítése alapján minden iparágban emelkedjék a termelés műszaki színvonala. A A hatodik ötéves tervben jelentékenyen ki kell terjeszteni az atomerő békés célokra való felhasználását. 1956—1960-ban összesen 2—2,5 millió kilowatt kapacitású atomerőművet kell építeni. Az atomerőműveket elsősorban olyan vidékeken kell felépíteni, amelyeknek nincs saját üzemanyag-bázisuk. Ki kell bontakozniuk a közlekedési célokat szolgáló atomerő-berendezések a termelés magasabb műszaki színvonalára tér át, olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során komolyan emelkedik minden minőségi mutatószám és javul a gazdasági vezetés. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a párt és a szovjet nép előtt álló főfeladatokból kiindulva a Szovjetunió 1956—1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervére a következő irányelveket szabja meg: körülbelül 70 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell, hogy jelentékenyen fejlődjék a lakosság számára készülő árukat termelő ipar. A fogyasztási cikkek (,,B”-csoport) termelésének növelését öt év alatt körülbelül 60 százalékban kell megszabni. A legfontosabb ipari termék■“* fajták gyártási volumenét 1960-ra — az ötéves terv utolsó évére — körülbelül a következőképpen kell megszabni: létesítésére irányuló munkálatoknak. Atommotoros jégtörőt kell építeni. Minden módon tovább kell fejleszteni a rádióaktív sugárzások ipari, mezőgazdasági és orvosi felhasználását, a többi között az anyagok minőségének ellenőrzésére, a termelési folyamatok irányítására és automatikus szabályozására, valamint különböző betegségek kórmegállapítására és gyógyítására. A megjelölt atomokat szélesebb körben kell alkalmazni a tudományos kutatómunkálatokban. Jelentékenyen növelni kell a dozimetriai és radiometriai berendezések, az ellenőrző és irányító műszerek gyártását. Biztosítani kell, hogy a munka termelékenységének emelése, a meglevő termelési kapacitások jobb kihasználása, az elavult berendezések korszerűsítése és kicserélése, a „szűk keresztmetszetek“ felszámolása, továbbá az üzemek ütemesebb munkájának megszervezése és az egyenletes termelés megszervezése, az anyagi és műszaki ellátás, valamint a gyártástervezés megjavítása útján az üzemekben jelentékenyen növekedjék a termelés. A termelés jobb megszervezésével és a meglevő kapacitások kihasználásának jobb megszervezésével kell elérni az acélgyártás előirányzott növelésének legalább 47 százalékát, a vasgyártásnál 35 százalékát, a hengerelt vas és acélárunál 40 százalékát, a finomított réznél 42 százalékát, a horganynál 47 százalékát, az ólomnál 34 százalékát, az alumíniumnál 20 százalékát, a nikkelnél 60 százalékát, a szénnél 35 százalékát, a könnyűolajoknál 25 százalékát, az ammóniáknál 34 százalékát, a marónátronnál 53 százalékát, a kalcinált szódánál 30 százalékát, a gépkocsi abroncsköpenyeknél 24 százalékát, a vízturbináknál 54 százalékát, a transzformátoroknál 64 százalékát, a fémforgácsoló szerszámgépeknél 65 százalékát, a gépkocsiknál 55 százalékát, a traktoroknál 69 százalékát, az exkavátoroknál 48 százalékát, a vegyipari berendezéseknél 35 százalékát, a villamos mozdonyoknál 40 százalékát, a vasúti személykocsiknál 89 százalékát, a préskovácsgépeknél 29 százalékát, a cementnél 32 százalékát, a palánál 56 százalékát, a könynyű tetőfedő anyagnál 27 százalékát, az ablaküvegnél 86 százalékát, a kartonlemeznél 12 százalékát, a papírnál 56 százalékát, a gyapjúszöveteknél 39 százalékát, a lenszöveteknél 56 százalékát, a bőrlábbelinél 36 százalékát, a porcukornál 63 százalékát, a húsnál 63 százalékát, a konzerveknél 51 százalékát és a növényi olajnál 64 százalékát. A Biztosítani kell a nyersanyag,*■ a fűtőanyag, a villamosenergia, a fémek és egyéb anyagi erőforrások ésszerűbb felhasználását, a nyersanyagok komplex felhasználását feldolgozásuk közben, a nyersanyag- és segédanyag-felhasználási normák csökkentését, a szűkében levő és drága nyersanyagfajták, segédanyagok és színesfémek pótanyagainak meghonosítását. Ki kell szélesíteni a másodlagos nyersanyagnak, valamint az új gazdaságos segédanyagfajtáknak termelési felhasználását. Erősen csökkenteni kell a termelésben az anyagveszteséget, különösen a selejtből származó anyagveszteséget. " A munka termelékenysége további emelésének, a nyersanyag, a segédanyagok, az üzemanyag és a villamosenergia termékegységenként felhasznált mennyisége csökkentésének, az adminisztratív, igazgatási és egyéb rezsiköltségek jelentékeny csökkentésének alapján az ötéves időszak alatt legalább 17 százalékkal kell csökkenteni az ipari termékek önköltségét. Az ipar további fejlesztése végett főleg az ország keleti vidékein az 1956—1960. években olyan méretű geológiai kutató munkát kell végezni, hogy a munkálatok biztosítsák a működő és épülő üzemek anyag-, nyersanyagbázisának szükséges kiszélesítését, és a felkutatott hasznos ásványkészletek tartalékának megteremtését. Biztosítani kell, hogy az ötéves tervidőszak elejének készleteihez viszonyítva a felkutatott készletek a következő arányban növekedjenek: gazdag vasércekből és nikkelből 30- 35 százalékkal, rézből, bauxitból, titánból, foszforitból és bórnyersanyagból 40—45 százalékkal, niobiumból 50—55 százalékkal, ólomból és ónból 55—60 százalékkal, molibdénből 65—70 százalékkal, higanyból 75—80 százalékkal, ásványolajból 65—70 százalékkal, továbbá, hogy az energetikai célokra használható szeneket tartalmazó bányamezők kapacitásukat tekintve 35—40 százalékkal, a kokszolható szeneket tartalmazó bányamezők pedig legalább 40 százalékkal növekedjenek. Az ország keleti területein minden módon bővíteni kell a kőolaj, gáz, színes- és ritkafém, titán termeléséhez szükséges új lelőhelyek és a férromangán termeléséhez szükséges új mangánérc-lelőhelyek felkutatására irányuló munkálatokat. Fokozni kell a geológiai kutatómunkálatokat a Donyec-, a Pecsora-, a kuznyecki és a dél-jakutiai medencében kokszolható szenet szolgáltató újabb bányák, továbbá Kazahsztánban kevés hamut hátrahagyó és kokszolható szénféleségeket, a Szovjetunió európai részében, az Uralban és Közép-Ázsiában energetikai célokra felhasználható szénféleségeket szolgáltató újabb bányák feltárására. A vaskohászatban biztosítani kell, hogy gyors ütemben növekedjék a vas-és acélfajták és különösen az ötvözhető acél, finom acél, köracél, kalibrált acél, műszergyártásra és elektrotechnikai célokra alkalmas acélfajták, az ikerfémlemez és a profilcsövek termelése. Meg kell szervezni a lemezből, csíkból és szalagból készült hajlított idom-profilok gyártását. Az ötéves terv időszaka alatt körülbelül 17-szeresére kell növelni az alacsony ötvözetű acél, 97 százalékkal a dinamó-acél, 2,lézeresére a transzformátor-acél, 85 százalékkal a hengerelt lemezáruk termelését — ezen belül 2,2-szeresére a vékonylemezből, 4-szeresére a hidegen hengerelt lemezből készült hengerelt áruk termelését — 93 százalékkal a finom hengerelt áruk, 2,1- szeresére a köracél, 2,7-szeresére a nagy átmérőjű hegesztett csövek, 3-szorosára az acélhuzalok, 2,4-szeresére a közönséges huzalok, 4,4-szeresére a rögzítő készítmények, 76 százalékkal a hidegen hengerelt szalagfélék és 80 százalékkal az acélsodronyfélék termelését. Az 1955. évihez viszonyítva 1960-ig 79 százalékkal kell növelni az elektro-acél olvasztását, 48 százalékkal a kokszégetést és 59 százalékkal a vasérc-kibányászást. 1960-ig 73 millió tonnára kell emelni a fokozott lúgtartalmú dúsított tömörítvények készletét. Biztosítani kell, hogy a Szovjetunió vaskohászati minisztériumához tartozó vállalatok 1960-ban valamennyi nagyolvasztóban a vasolvasztást oxigén-dúsítású befúvatással és egész acéltermelésüknek körülbelül 40 százalékát, ezen belül egész konverteracél-termelésüket oxigén felhasználásával végezzék. Az elektro acél termelését diplex folyamattal konverterekben és elektromos kemencékben kell megszervezni. Minden erővel ki kell bővíteni az acélnak légüres tér alatti olvasztását és öntését. Jelentősen bővíteni kell a csövek centrifugális- és félfolyamatos öntését, valamint a bádoglemezek elektrolitikus ónozását. Széles körben be kell vezetni a folyamatos acélöntés magas termelékenységű módszerét, amely lehetővé teszi az évi termelés minőségének javítását és mennyiségének növelését. Be kell fejezni az áttérést az acélolvasztókemencék erős hőálló anyagokkal való kibélelésére. A hatodik ötéves tervben beruházások útján a termelőkapacitásokat a következőképpen kell emelni: a nyersvastermelés terén körülbelül 16,8 millió tonnával, az acéltermelés terén 15,8, a hengerelt árutermelés terén 16,3 és a vasérckitermelés terén 84 millió tonnával. Az ötéves terv időszaka alatt a rozsdamentes acélt és a rozsdának ellenálló öntvényeket gyártó termelési kapacitást 3,2- szeresére kell növelni, ezen belül a rozsdának ellenálló öntvényeket előállító termelési kapacitást több mint hatszorosára. Fel kell építeni és üzembe kell helyezni két nagy fémárugyárat; legalább 810 000 tonna kapacitású különleges, üzemrészlegeket kell létesíteni hajlított profilok gyártására. Bővíteni kell a vasolvasztó üzemek kapacitását. A Szovjetunió keleti részében mangánérc-kitermelő kapacitásokat kell üzembe helyezni. Biztosítani kell az új lelőhelyeken a vas- és mangánércek feltárását és kibányászását. 1. A színesfém-kohászatban az 1-'^* 1955. évihez viszonyítva 1960- ig körülbelül 60 százalékkal kell növelni a finomított réz, 2,1-szeresére az alumínium, 42 százalékkal az ón, 77 százalékkal a horgany, 64 százalékkal a nikkel, 2-szeresére a molibdén-félék, 57 százalékkal a wolframkoncentrátumok, 2,1-szeresére az eladási célokra szolgáló magnézium termelését. Jelentősen bővíteni kell a titán és a ritkafémek — germénium, cirkónium, niobium, tantal, stb. — termelését. Nagyobb mennyiségben kell gyártani magas tisztaságú színes- és ritkafémeket az elektronika, a rádiótechnika további fejlődésének és a rozsdaálló öntvények termelésének biztosítására. Széles körben be kell vezetni az új, nagytermelékenységű technológiai folyamatokat: a többszakaszos ércdúsítást, az ércdúsítás és hidrometallurgikus ércmegmunkálás kombinált módszerét, a „forró rétegben” történő égetést, az elektrokémikus és autokláv folyamatokat, az oxigén alkalmazását a színesfém-kohászatban. Az ötéves terv időszaka alatt 2,2- szeresére kell emelni a színesfém-ércek külszíni kitermelését és jelentősen növelni kell a robbantó módszerrel történő földalatti érckitermelést. Fokozni kell a fémek kivonását és az ércek és gázok kéntartalmának kénsav-termelésre való felhasználásával meg kell szervezni a nyersanyagok komplex megmunkálását. Fokozni kell a tudományos kutatómunkálatokat és a kísérleteket, hogy gazdaságosabb folyamatokat találjanak a színesfémek termelésére, valamint, hogy tovább tökéletesedjék és meghonosodjék a ritkafémek termelésének technológiája és minden oldalról megismerjék a ritkafémek sajátságait és felhasználásának lehetőségeit. Ahatodik ötéves tervben körülbelül 2,7-szeresére kell növelni a korimer-alumínium, 50 százalékkal a finomított réz, 54 százalékkal az ón, 1,8-szeresére a horgany, 1,7-szeresére a nikkel termelését szolgáló kapacitásokat és 5,2-szeresére a színesfémipari vállalatok kénsavgyártási kapacitását. 11 A széniparban le kell küzde■ ni azt a körülményt, hogy a szénbányászat elmaradt a népgazdaság növekvő fűtőanyagszükséglete (Folytatás a 2. oldalon) . Az iparban Nyersvas Acél Hengerelt áru VAS ÉS ACÉL 53 millió tonna 68,3 millió tonna 52,7 millió tonna FŰTŐANYAG ÉS VILLAMOSENERGIA Az 1955. évi termelési volumen százalékában Szén 593 millió tonna 152 Ásványolaj 135 millió tonna 191 Gáz 40 milliárd köbméter 388 Villamosenergia ezen belül vízerőből eső320 milliárd kilowattóra 188 állított villamosenergia 59 milliárd kilowattóra 255 Műtrágyák Marónátron Kalcinált szóda VEGYIANYAGOK ÉS MŰTRÁGYÁK 19,6 millió tonna 1 millió tonna 2,42 millió tonna 204 177 168 GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK Kohászati berendezés 280 000 tonna Vegyészeti berendezés 208 000 tonna Ásványolajipari berendezés 120 000 tonna Gőz- és gázturbinák 10,5 millió kilowatt Vízturbinák 2,6 millió kilowatt Gőz-, gáz- és vízturbinákhoz való generátorok 11 millió kilowatt Fémforgácsoló szerszámgépek 200 000 darab Préskovács-gépek 25 800 darab Műszerek és hozzájuk való pótalkatrészek 7 milliárd rubel Gépkocsik 650 000 darab Traktorok 322 000 darab Mezőgazdasági gépek 9,5 milliárd rubel Gabonakombájnok 140 000 darab Aratógépek 50 000 darab Villantosmozdonyok 550 darab Motoros mozdonyok 1 630 darab Fővonali vasúti teherkocsik 52 000 darab Fővonali vasúti személykocsik 2 800 darab FA-ÉS ÉPÍTŐANYAGOK Ipari fa (szállítás) 264 millió köbméter Fűrészelt áru 80 millió köbméter Cement 55 millió tonna Pala 3 050 millió szabványlemez Ablaküveg 155 milliónégyzetméter 243 347 146 197 162 292 20-szorosa 284 12-szerese 151 158 159 151 152 163 184 248 258 173 191 191 134 138 245 205 156 KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEK Gyapotszövet 7 270 millió méter 123 Gyapjúszövet 363 millió méter 145 Lenszövet 556 millió méter 182 Selyemszövet 1074 millió méter 204 Marosz 330 000 tonna 299 Konfekció áru Kötszövött fehérnemű 78 milliárd rubel 152 és felsőruha 580 millió darab 135 Lábbeli 455 millió pár 153 Összes fajtájú órák 33,6 millió darab 171 Rádió és televíziós vevőkészülékek 10,2 millió darab 255 Háztartási hűtőszekrények 635 000 darab 420 Háztartási mosógépek 528 000 darab 610 Háztartási varrógépek 3 780 000 darab 235 Motorkerékpárok 395 000 darab 162 Kerékpárok 4 230 000 darab 147 Papír 2 722 000 tonna 146 Bútor 14,6 milliárd rubel 206 Porcukor 6 530 000 tonna 191 Hús (ipari feldolgozás) 3 950 000 tonna 178 Hal 4 200 000 tonna 157 Vaj és egyéb tejtermékek (tejre átszámítva) 25 Növényolaj 1 840 000 Konzerv 5 580 millió tonna 186 tonna 165 millió szabványdoboz 178