Szabad Nép, 1956. április (14. évfolyam, 92-121. szám)

1956-04-06 / 97. szám

­ Az idei tavaszon a rendkívüli időjárás megnövekedett feladatok elé állítja a mezőgazdaság minden dol­gozóját. Nagy feladatok várnak a falusi ifjúságra is. Minden fiatal traktoros, minden termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban dolgozó ifjú és egyénileg gazdálkodó fiatal lelkes, példamutató munkájára is szükség van, hogy a belvizek gyors levezetésével, a gyengén telelt őszi vetések ápolásával, a tavaszi szán­tás-vetés gyors elvégzésével leküzd­­jük az időjárás és az árvíz okozta nehézségeket. Falusi DISZ-szerveze­­teinknek éppen ezért az most a leg­fontosabb feladatuk, hogy a mező­gazdaságban dolgozó DISZ-ifjak és DISZ-en kívüli fiatalok százezres tö­megeit a legsürgősebb tavaszi fel­adatok végrehajtására szervezzék és mozgósítsák. A dolgozó parasztifjúságban meg­levő alkotó erő kibontakoztatásához feltétlenül szükséges, hogy már a ta­vaszi munkák kezdetén felszítsuk a fiatalok versenykedvét. A nagy or­szágos termelési mozgalmakon belül a Komszomol tapasztalatai alapján ezért szervezünk a fiatalok számára ifjúsági versenyeket. Tavaly a mezőgazdasági ifjúsági versenyek szervezésében a DISZ szá­mottevő eredményt ért el. Különösen sikeres volt a Földművelésügyi Mi­nisztériummal, az Állami Gazdasá­gok Minisztériumával és a MEDOSZ- szal közösen megindított ifjúsági siló­zó-verseny, a cséplőbrigádok orszá­gos versenye, valamint az ifjú trak­torosok és traktorosbrigádok évi ver­senye is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen versenyek szervezésével so­kat tud segíteni a DISZ a mezőgazda­­sági termelés növelésében. E verse­nyek eredményei nyomán növekszik ifjúsági szövetségünk tekintélye a felnőttek és fiatalok előtt.­­ Az eddigi ifjúsági versenyek jelentős hibája volt, a többi között, hogy bennük a falusi ifjúságnak csak egy kis hányada vett részt. Figye­lembe véve az idei, megnövekedett feladatokat, szükséges, hogy a falusi DISZ-szervezetek a DISZ-fiatalok és a DISZ-en kívüli ifjak újabb töme­geit vonják be a különböző verseny­mozgalmakba. Ez csak akkor válik lehetővé, ha a falusi pártszervezetek, az illetékes állami, gazdasági vezetők, gépállomási, állami gazdasági igaz­gatók, termelőszövetkezeti elnökök minden segítséget és támogatást megadna­k az ifjúsági termelési moz­galmak sikeres megszervezéséhez. Az idén a Földművelésügyi Mi­nisztériummal, az Állami Gazdasá­gok Minisztériumával és a ME­­DOSZ-szal közösen öt országos ifjú­sági versenyt szervezünk. Újra meg­hirdetjük az ifjúsági cséplőcsapatok és silózóbrigádok immár hagyomá­nyossá váló versenyét. Új mozgalom lesz az ifjúsági exportbrigádok ver­senye, amely a külföldi kivitelre ter­melő állami gazdaságok ifjúsági bri­gádjainak párosversenyére épül. Ezt a versenyt néhány héttel ezelőtt a Bodakajtori Állami Gazdaság szőlő- és gyümölcstermesztő ifjúsági export­brigádja kezdeményezte. A legna­gyobb feladat számunkra a fiatal traktorosok és traktorosbrigádok évi versenyének, valamint az ifjúsági kukoricatermesztő munkacsapatok országos versenyének megszerve­zése. A idő jobbrafordultával egyre több gépállomásunk dolgozik teljes erővel. Munkához fogtak már a traktoros DISZ-fiatalok is. Ezért a megyei és járási DISZ-bizottságok és a DISZ-szervezetek fontos feladata hogy törőd­jenek minden fiatal trak­torossal, és a pártszervezetekkel, a gazdasági vezetőkkel együtt megadja­nak nekik minden segítséget. Az idén első ízben került sor az if­júsági kukoricatermesztő munkacsa­patok országos versenyére -Ismeretes, hogy TI. kongresszusán a DISZ véd­nökséget vállalt 100 000 katasztrális hold kukorica négyzetes vetése és ápolása felett. A kongresszusi válla­lás lelkes visszhangot keltett a dol­gozó parasztifjúság, s különösen a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozó fiatalok kö­zött. A Győr megyei Kenyrétalapi Szabad Május­­ Termelőszövetkezet DISZ-fiatal­jai például vállalták, hogy termelőszövetkezetük négyzetes ku­­koricavetésének összes munkáit el­végzik. A Kecski Állami Gazdaság­ban a fiatalok szintén részt vesznek a kukorica négyzetes vetésében és ápolásában. A Hajdú megyei DISZ- szervezetek összesen 8000 katasztrá­­lis hold négyzetes kukorica vetése fe­lett vállaltak védnökséget. A csornai járásban a fiatal mezőgardírozók ma­guk akarják vállalni a drótvezérlé­sű vetőgének kezelését. Védnökségünk megvalósításában azonban, sajnos, sok­ helyen je­lentős akadályokkal találkozunk. Egyes termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a vezetők el­lenzik az ifjúsági munkacsapatok alakítását, gátolják a DISZ-bizottsá­­gok ilyen irányú törekvését. Az ifjú­sági munkacsapatok szervezése nél­kül pedig a védnökséget teljesíteni nem tudjuk. Nem helyes ifjúsági brigádok létre­hozására törekedni a termelőszövet­kezetekben. Ifjúsági munkacsapatok megszervezése viszont helyes és szükséges. Az ifjúsági munkacsapa­tok megalakítása nem jelenti azt, hogy a csapatokban csak olyan fia­talok vehetnek részt, akik 20 éven aluliak, mint ahogyan azt néhány helyen tévesen hiszik. A silózási ver­senyben és a cséplőcsapatok verse­nyénél szerzett tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy eredményes és hasznos az idősebb dolgozók részvé­tele az ifjúsági munkacsapatok mun­kájában. Ezért azt kérjük a termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok ve­zetőitől, párttitkáraitól, hogy ahol csak lehetséges, segítsék az ifjúsági kukoricatermesztő munkacsapatok megalakítását; ezek jelentősek, hoz­zájárulhatnak minden szövetkezet­ben és gazdaságban a négyzetes ku­koricatermesztés meghonosításához, és ezzel a kukorica terméshozamá­nak számottevő növeléséhez. Az idei tavasz a falusi DTSZ-szer­­vezeteknek is nagy erőpróbája lesz. Ifjúsági szövetségünk erőinek javát mozgósítja most falun, hogy a rend­kívüli időjárás és az árvíz okozta nehézségek ellenére is sikerre segít­­sü­nk pártunk Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termelés növelésé­re irányuló határozatát. A falusi DISZ-szervezetek nagy erőpróbája Írta: Gosszonyi János, a DISZ KV titkára A versenyszervezésben alkalmazkodjunk jobban az egyes üzemek sajátosságaihoz Bár az idei első negyedévben , a szokottnál jóval nehezebb körülmé­nyek között kellett megszerveznünk a felszabadulási versenyt — mégis azt kell mondanom, hogy a verseny­szervezés módszereiben előbbre lép­tünk. S ezt elsősorban azzal értük el, hogy jobban alkalmazkodtunk a je­lenlegi helyzet sajátosságaihoz és jobban figyelembe vettük a legfonto­sabb feladatokat. A technika gyorsütemű fejlesztésé­vel kapcsolatos dieselesítési program végreha­jtásából a Kismotor- és Gép­gyárra is nagy feladatok hárulnak Ebben az évben sokkal több JMC- motort kell készítenünk, mint tavaly ami viszont sürgetővé teszi gazdasá­gosabb gyártásukat. Alapos megfon­tolás után elhatároztuk, hogy a JMC­ motorok önköltségét még az idén da­rabonként ezer forinttal csökkentjük. Világos, hogy ezt csak dolgozóink legaktívabb közreműködésével lehet megoldani. Az üzemi bizottság­ra háruló egyik fontos feladat volt, hogy ezt megértesse az üzem dolgo­zóival. Meg kellett magyarázni, ho­gyan segíthet a maga módján min­den egyes dolgozó. Sokat segített ne­künk ebben a nemrégen létrehozott műszaki tanácsadó brigád, amelynek tagjaihoz munkaidőben is bármikor fordulhatnak dolgozóink különböző műszaki problémáikkal. Azóta meg­nőtt az érdeklődés a műszaki prob­lémák iránt, fellendült az újító­­mozgalom. A ZWIC-motorok gazdaságosabb gyártására eddig mintegy ötven új rnvec­atot és úutást adtak be, köztük igen értékeseket is. Jó hatása volt annak is, hogy felül­vizsgáltuk az összes, JMC-motorok­­kal kapcsolatos, régebben beadott újításokat, és egy sor korábban el­utasított újítást rövidesen beveze­tünk. Az árvízvédelemből más üzemek­hez hasonlóan a mi dolgozóink is ki­vették a részüket. Mintegy ötvenen vettek részt közvetlenül ebben a munkában. Áramfejlesztő gépcsopor­tokat is küldtünk az árvízhez, ame­­lyek éjszaka világítást szolgáltattak. Ezeket a gépcsoportokat mi a sorozat­­gyártásból emeltük ki, ami azt je­lenti, hogy visszahozataluk után most bizonyos javításokat kell elvégeznünk rajtuk. A kiesés tehát kétszeresen éreztette hatását. Az ideiglenesen tá­vollevő dolgozók munkáját is el kel­lett látni, s a visszaérkezett gépek javítása újabb többletmunkát jelen­tett. Az ünnepii műszak fokozódó versenylendületét teljes erővel e ket­tős feladatra irányítottuk. A műhe­lyekben összehívtuk a csoportokat és nyíltan feltártuk a helyzetet. Azt kér­tük a dolgozóktól,­ hogy közvetlenül a gáton küzdő társaikhoz hasonlóan ők itt a munkanap mellett álljanak helyt azzal, hogy elvégzik társaik feladatait is. E röpgyűlések után egy-két nappal az egész üzemben feléledt a régóta alvó párosverseny. Meg kell mondanunk, hogy ehhez hasonló eleven, reális cé­lokra irányuló páros versenyre még nem volt példa nálunk. Különösen jó eredmények születtek a gépműhelyben. A fúvóscsoport egyik tagja, Pölöske Margit például tavaly nemritkán 400—500 forint értékű se­­lejtet is gyártott havonta. A felsza­badulási versenk­ben elérte a kiváló dolgozó szintet és selejt nem került ki keze alól. Igem gyenge lábon állt azelőtt üze­münkben a verseny eredményeinek ismertetése. Régi mulasztásunkat pó­toltuk a februárban felállított ver­­senytáblákkal. Minden brigádnak két táblája van: az egyiken a havi eredmé­nyeket, a másikon a napi teljesít­ményeket ismertetjük. Mindennap kiírjuk a csoportok az­napi legjobban, illetve leggyengébben dolgozó tagját. Gondosan ügyelünk arra, hogy megfelelő elismerésben részesítsük a verseny „derékhadát“ is, hiszen nem lenne ösztönző, ha állan­dóan csak a legnagyobb százalékot elérőket népszerűsítenénk. A napi eredmények értékelésénél ezért első­sorban azt vesszük alapul, ki milyen fejlődést ért el korábbi eredményéhez képest. A nem teljesített felajánlások okát minden esetben megvizsgáljuk, s így azonnal, operatívan segíthetünk a problémákon. A verseny propagandáját újabban öletes rajzokkal, karikatú­rákkal, dicsérő és bíráló plakátokkal is igyekszünk javítani. Tapasztala­tunk szerint az ilyesfajta módszerekre szinte azonnal reagálnak az érintet­tek. Sajnos, nem mindenki érti még az ilyen plakátok segítő-nevelő szán­dékát, s ezért akadnak sértődöttek a bíráló­k vagy féltékenykedők a di­csérő feliratok láttán. Szakszervezeti bizalmisaink a mostani versenysza­­kaszban nagyon sokat fejlődtek ön­­állóság, ötlet és kezdeményezés tekin­tetében. Munkájuk ma már nem kor­látozódik a vállalások „begyűjtésére“, hanem ténylegesen szervezik a ver­senyt a műhelyekben. Akad azonban még munkájukban fogyatékosság is, főként a nevelőmunkát illetően. Az előbb említett jelenség is ennek rová­sára írható. Azt tapasztaltuk, ha fokozottan gondoskodunk dolgozóinkról, gyorsabban orvosoljuk jogos pana­szaikat és figyelembe vesszük javas­lataikat — ez mindennél jobb ösz­tönző, szervező erő a versenykedv, a kezdeményezések kibontakoztatásá­ra. Íme egy példa: hosszú ideig súlyos problémát jelentett nálunk a fúvósműhely alacsony teljesít­ménye, s ezért nagy elmaradás is ke­letkezett. Januárban összehívtuk az itt dolgozókat és baráti beszélgetés során a műszaki vezetőkkel együtt megvitattuk a bajokat, s azt is, ho­gyan lehetne javítani a helyzeten. Sok hiba derült ki ezen a megbeszé­lésen. Kitűnt például: a sok veszteségidő egyik fő for­rása az, hogy helytelen módszer­rel történt a váltás. Az előző műszak beállítója ugyanis nem készítette elő a gépet a követ­kező műszakra, s így a második mű­szakból rendszeresen drága órák vesztek kárba, míg a váltótárs meg­kezdhette a munkát. A megbeszélés után megváltoztattuk a fúvósbeállí­­tók munkaidejét úgy, hogy ők in­dítsák el a következő műszakot is. Azóta ebben a műhelyben nemcsak az elmaradást pótolták, hanem je­lentős előnyt is szereztek a dolgo­zók. A versenyszervező munkát termé­szetesen nagyon segíti az, hogy a vál­lalat műszaki vezetői igyekeznek mielőbb az egész üzemben megvaló­sítani­ az ütemes termelést. A gépműhelyben már elértük, hogy néhány brigád a májusi tervhez szükséges alkatrészeken dolgozik. A jól szervezett, kapkodás nél­küli munka nemcsak a verseny­hez teremt kedvező feltételeket, hanem az alkotásnak , az újí­tások és az ésszerűsítések kidolgo­zásának is több teret enged. A mostani versenylendületet min­denképpen szeretnénk állandósítani és továbbfejleszteni. S hogy ne kö­vetkezzék be törés, március 21-ével újabb 4 dekádos műszakot indítot­tunk május 1-ig. Az új vállalások most elsősorban az árvíznél megsé­rült motorok gyors megjavítására irányulnak. Énekes Ferenc például egymaga két darab árvíznél használt gépcsoport motorikus javítását vál­lalta. A kispróbaterem dolgozói va­lamennyi „árvízi gépcsoport" motor­próbájának elvégzését vállalták. Felszabadulásunk 11. évfordulóját szédi sikerekkel köszöntöttük, de el­tökélt szándékunk, hogy a második negyedévben még jobb eredményeket érünk el. Szerén­yi Géza a Kismotor- és Gépgyár üzemi bizottságának elnöke A kommunista párt győzelmeinek forrása a leninizmus iránti hűség A Pravda cikke A Pravda A kommunista párt győzelmeinek forrása a leninizmus iránti hűség címmel szerkesztő­ségi cikket közöl. A cikk a többi kö­zött megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sának történelmi jelentőségű határo­zatait egyöntetű helyesléssel fogadja minden pártszervezet, az egész szov­jet nép. A pártaktíva-értekezletek és a taggyűlések újból megmutatták a párt tömör egységét és összeforrott­­ságát a lenini központi bizottság kö­rül. Az értekezletek és a taggyűlések tükrözik a kom­munisták szilárd elha­tározását, harcolnak a kongresszusi határozatok megvalósításáért. A cikk a továbbiakban elemzi azok­nak a győzelmeknek forrásait, ame­lyeket a szovjet nép a kommunista párt vezetésével vívott ki. A kommunista pártnak és központi bizottságának — hangzik a cikk — egész tevékenységét következetesen áthatja a történelmet alkotó nép, a társadalom összes anyagi és szellemi gazdagságát teremtő nép forradalmi energiájába vetett mélységes hit. A leninizmus azt tanítja, hogy a töme­gek élő, alkotó mun­kája a társadalmi fejlődés fő mozgató ereje. Az élő, az alkotó szocializmus maguknak a nép­tömegeknek az alkotása. És mindaz, amit hazánk az elmúlt évtizedek so­rén elért — a leninizmus diadala, az egész szovjet nép és kipróbált veze­tője, a kommunista párt hősi erőfe­szítéseinek eredménye. Páratlan erő csendül ki ma is Vla­gyimir Iljics Lenin mélyértelmű sza­vaiból: „Mindaz, amit elértünk, azt mutatja, hogy a világon a legcsodá­latosabb erőre támaszkodunk — a munkások és parasztok erejére." Ezt a csodálatos erőt a kommu­nista párt keltette életre, amely következetesen végrehajtotta a munkásosztály és a parasztság szö­vetségének, az országunkban élő va­lamennyi nép barátságának és testvé­riségének erősítésére vonatkozó lenini útmutatásokat. A párt helyes politi­kája kovácsolta ki országunkban a szovjet társadalom megbonthatatlan erkölcsi, politikai egységét. A törté­nelem próbára tette és igazolta ennek az egységnek az erejét. Mint ismeretes, a személyi kultusz, amely széleskörűen elterjedt J. V. Sztálin életének és munkásságának utolsó időszakában, fékezte a kezde­ményezés és az aktivitás fejlődését, a pá­rt és a néptömegek szerepének lekicsinylésére vezetett, nem kevés nehézséget gördített építőmunkánk elé, nagy károkat okozott ügyünk­nek. A személyi kultusz maradványai ellen felvett erélyes harc a ha­talmas néptömegek politikai és munkaaktivitásának újabb fel­lendülését eredményezte. A kommunista építés szempontjából páratlan jelentőségű az, hogy a párt központi bizottsága visszaállította és fejleszti a párt és az állami élet le­nini normáit és elveit. A kommunista párt a személyi kultusz követelmé­nyeinek felszámolása során a bírálat és az önbírálat következetes alkal­mazásával teljes őszinteséggel feltár­ta az államapparátus munkájában észlelhető komoly fogyatékosságokat, a mezőgazdaság és néhány iparág elmaradásának okait, megjelölte e fogyatékosságok kiküszöbölésének konkrét útjait, az egész szocialista termelés további nagyarányú fellen­dítésének, az államigazgatási szervek tökéletesítésének és fenntartási költ­ségei csökkentésének útjait. A cikk az ország előtt álló hatodik ötéves terv célkitűzéseivel foglalko­zik, majd a továbbiakban a kommu­nistáknak a Párt iránti mély bizal­mára mutat rá. Ezt tükrözi a hatal­mas politikai és munkalendület, amely a Szovjetunió városaiban és falvaiban, az ipari üzemekben, a kol­hozokban,­s más munkahelyeken megnyilvánul. Magasfokú­­aktivitás jellemzi a taggyűléseket és­ a dolgo­zók gyűléseit amely a párt és a nén töretlen egységéről tanúskodik A cikk ezután így folytatódik: „Mind érzékelhetőbben mutatkoz­nak azoknak az intézkedéseknek az áldásos eredményei, amelyeket pár­­tunk központi bizottsága a párt­lét és pártmunka demokratikus elvei­nek helyreállítására és tovább­fejlesztésére, s egyúttal a durva ad­minisztrálás és a bürokratikus irodai vezetési módszerek, a hiá­nyosságok elkenése és a valóság lak­kozása, a hivatalnoki tespedés és ön­elégültség ellen, valamint a gyakor­lati, elvszerű bírálat és önbírálat kifejlesztéséért tett. Ez biztosítja a széles párttagság politikai aktivitá­sának fokozódását, kibontakoztatja a szovjet emberek alkotó kezdemé­nyező készségét és energiáját, előse­gíti az újító szellem általános térhó­dítását és jelentősen fokozza minden egyes kommunistának, minden egyes szovjet embernek a rábízott ügyért viselt felelősségét. A kommunisták, mint ezt a most folyó pártaktíva-gyűlések és alapszer­vezeti taggyűlések mutatják, a széles párton belüli demokrácia alapján bát­ran és elvszerűen bírálják azokat akik nem hagytak fel a bürokratikus módszerekkel, felfedik a még meglevő fogyatékosságokat, s megjelölik ezek­ mielőbbi kiküszöbölésének konkrét módjait és eszközeit, azzal a céllal hogy minden tekintetben megjavítsák tevékenységünket a gazdasági és kul­turális építőmunka valamennyi térü­ letén, s emeljék a pártszervezeteknek a kommunizmus felépítéséért folyó harcban betöltött vezető szerepét. Ezt az elvi és bátor bírálatot, amelyet a bolsevik pártszerűség szelleme és a­ pártunk nagv­elmé­ről való gondoskodás hat át, min­den módon támogatni és fejlesz­teni kell. Nem térhetünk napirendre azon­ban afelett hogy egyes rothadt ele­mek a bírálatot és az önbírálatot mindenféle rágalmazó koholmányok­ra és pártellenes állításokra próbál­ják felhasználni Az egyik tudomá­nyos kaboratórium pártszervezetének taggyűlésén például Avalov, Orlov, Nyesztyerov és Szsedrin munkatár­sak a párton belüli demokráciát a­­ párt palitikája és lenini alapelvei ellen irányuló, rágalmas felszólalá­­­­­sokra használták fel. A pártszerve­zet tagjai e pártellenes kirohanások­kal szemben nem tanúsítottak kellő harcos, bolsevik engesztelhetetlensé­get. A Moszkva területi Statisztikai Hivatal taggyűlésén L. Jarosenko provokációs pártellenes kijelentése­ket tett. Az efféle fellépésekből lé­nyegében az ellenség hangja szól; ez nem más, mint a külföldi reakciós propaganda elcsépelt rágalmazó ko­holmányainak megismétlése. Egyes rothadt elemek a személyi kultusz elítélésének örve alatt meg­próbálják kétségbevonni a párt poli­tikájának helyességét. A szovjetor­szág történelmi fejlődésének egész menete megcáfolja az efféle kohol­mányokat, követ kövön nem hagy az efféle, alkalmatlan eszközökkel tör­tént kísérletekből. A párt politikája történetének valamennyi szakaszában lenini politika volt és az is marad. Ezt a politikát a párt és a párt köz­ponti bizottsága dolgozta ki a szocializmus győzelméért vívott harc során. Ez a politika a párt kollektív böl­csességét testesíti meg. Hatalmas életerejét népünk nagy alkotómunká­i­nak évtizedes tapasztalatai igazol­ták. A szovjet nép világtörténelmi je­lentőségű sikerei fényesen és meg­győzően bizonyítják a kommunista párt politikájának helyességét. Pár­tunk nagy erejéről, a feninizmushoz való rendíthetetlen hűségéről tett ta­núságot azzal, hogy erélyes harcot indított a párt- és állami munka, s a gazdasági építés fogyatékosságai ellen, valamint a személyi kultusz következményeinek megszünteté­séért. A kommunista párt ma olyan egységes, amilyen még sohasem volt, s szorosan tömörül központi bizott­sága köré. Egész pártunk egyöntetűen helyesli a bölcs lenini politikát. Előfordul azonban, hogy egyes pártszervezetek napirendre térnek az egyes szemé­lyek kijelentéseiben kifejezésre jutó nyárspolgári, posványos beállítottság felett, nem leplezik le ezeket a sze­mélyeket, s liberálisan bánnak azok­kal az emberekkel a­kik pártszerűt­­len kijelentéseket tesznek. Cskalov város Dzerzsinszkij kerületi pártak­­tíva-gyűlésén például helytelen, lé­nyegében demagóg felszólalást enge­dett meg magának Tvernovszkij párt­­tag. Az aktívagyűlés részvevői — köztük Zsukov elvtárs, a cskalovi te­rületi szovjet végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a területi pártbizottság vezetőségének tagja — ezt a felszó­lalást mégsem utasították vissza. A pártszervezeteknek erélyes har­cot kell folytatniok a kommunista párt politikájától, a marxista-leni­nista ideológiától való mindenfajta elhajlás ellen. Mindegyik párttagnak joga van az SZKP szervezeti szabály­zatának keretein belül megvitatni a pártpolitika valamennyi kérdését. A párt azonban nem tűrte és sohasem fogja tűrni soraiban a kispolgári fegyelmezetlenséget, s még kevésbé a pártellenes kije­lentéseket, akár ha szórványosak is. A párt nem engedheti meg, hogy a kérdések megvitatásának szabadságát a marxizmus—leni­nizmus szellemétől idegen néze­tek propagandájénak szabadsága gyanánt értelmezzék, mert ez ellentétben van a párt szer­vezeti szabályzatával, a párt elveivel. A XX. pártkongresszus határoza­taiban ez áll: „A kongresszus meg­bízza a központi bizottságot, hogy továbbra is úgy őrizze a marxi- leniai elmélet tisztaságát, mint a szeme világát, s alkotóan fejlessze azt a kommunizmusért vívott gya­korlati harc folyamatában, az új tör­ténelmi tapasztalatoknak és az élő valóság tényeinek általánosítása aránján. Egyúttal lankadatlan harcot kell folytatni a burzsoá ideológia megnyilvánulásai ellen." A kommunista párt az egy elvet valló kommunisták önkéntes harci szövetsége A párt minden egyes tagja köte­les odaadóan harcolni a párt el­veiért, eszméiért, politikájáért. A pártszervezeteknek kötelességük, hogy a kommunista párt iránti oda­adás, a marxista—leninista elmélet szellemében neveljenek minden egyes kommunistát. A marxizmus—leninizmus a szov­jet nép zászlaja és vezércsillaga. A tudományos kommunizmus eszméi hatalmas jótékony hatást gyakorol­nak a világtörténelem menetére, az­ egész emberiség sorsára. A kommunista párt és annak köz­ponti bizottsága a XX pártkongresz­­szus történelmi jelentőségű határo­zataival felvértezve, bizton vezeti a szovjet népet — az egyedüli helyes le­nini úton — a kommunizmus felé — fejeződik be a Pravda szerkesztőségi cikke. SZABAD NÉP Megindult a mezőgazdasági munka Mohács-szigeten A víz meglehetősen lassan — napi 7—8 centiméteres apadással — folyik le az elöntött területekről és így Mo­hács-sziget csaknem negyven száza­léka még víz alatt áll.­­ A száraz részeken azonban már megindult a mezőgazdasági mun­ka. Számos gazda szükség szerint hen­­gerli vagy fogasolja az őszieket, ki­sebb területen vetettek tavaszi búzát, tavaszi árpát és jelenleg vetik a za­bot, zabosbükkönyt, borsót. A duna­­falvi Ságvári Tsz Vaskútról visszate­lepült tagjai 38 holdon megmaradt búzájukat hengerezik. A dunafalvi Szabadság Tsz tagsága harminc hold búz­avetés fogásolására készült fel. Sok száz család már állataival együtt visszatelepült. Előkerülnek el­veszettnek vélt állatok is. Tizenkét agronómus járja napról napra a szigetet, mások összeírják a vetőmag-igényeket, hogy késlekedés nélkül megindulhassanak a munkák. A többi között eddig ötezer hold­ra elegendő rendes­ és rövid te­nyészidejű kukorica, negyven má­zsa napraforgó, négy és fél vagon s köles, száz vagon burgonya, tíz mázsa takarmánykáposzta — ösz­­szesen tizenkétezer holdra ele­gendő — vetőmagot biztosítottak M­ohács-szigetnek. Ezenkívül a termelőszövetkezetek ré­szére nagy mennyiségű lucerna, vörös lóhere, tavaszi bükköny és borsó ve­tőmagot juttatnak. Mivel számottevő területen megmaradt az őszi vetés, ezek felültrágyázására tizenöt vagon pétisót kaptak a termelők. Mihelyt a talajviszonyok megenge­dik, a baranyai gépállomásokról ide irányított 140 erőgép munkához kezd. Ezek egy része — közöttük öt lánctalpas traktor — és egy nyolc­van lóerős Sztálinyec már meg­érkezett. A Sztálinyecet vízelve­zető árkok készítésére használják fel. Teljes erővel folyik a gépek kitisztí­tása, megjavítása az árvízkárt szen­vedett Mohács-szigeti Gépállomáson. Eddig tizennégy G-35-ös traktort, két vontatót, egy Zetort hoztak üzem­képes állapotba. PÉNTEK, 1956. ÁPRILIS . Idejében kell segíteni A nemrég alakult törtei­ Béketá­bor Tsz tagjai jól dolgoznak, időben elvetették a tavasziakat, de hiába akarnák, nem tudják az őszi gaboná­kat fejtrágyázni, mert az ígért mű­trágya még nem érkezett meg. A kőröstetétleni Új Élet Tsz szintén új szövetkezet, a tagok Itt is szorgal­masan dolgoznak, s a zabosbük­könyt mégsem tudják elvetni, mert a magot többszöri ígéret ellenére sem kapták meg. Az Abonyi Gép­állomás is csak ígérgeti, hogy a hátralevő 10 holdjukat felszánt­­a, de gépet nem küld, s hiába várják azt is, hogy 50 holdnyi felfagyott vetésü­ket a gépállomás simítózással helyre­hozza. Üj­­sz az abonyi Ady Endre is. De tavaszi munkájukat megnehe­zíti, hogy mindössze egyetlen igás­­kocsijuk van, s a Nemzeti Bank 222-es ceglédi fiókja nem járul hozzá az előzőleg már engedélyezett máso­dik kocsi megvételéhez. Újat vehet­nek, használtat azonban nem. Az új kocsi vásárlása pedig 2500 forintos ráfizetést jelentene a tsz-nek. Mindez egyetlen járásban — a ceg­lédi járásban. Három új termelőszö­vetkezet, mindhárom jól dolgozik az első közös tavaszon, mégis valameny­­nyieket bántó nemtörődömség hátrál­tatja a munkában. Pedig a Ceglédi­­ Járási Tanácsnál, az Abonyi Gépállo­máson mindenki elismeri: az új tsz-eket különösképpen segíteni kell, hogy már az első évet jól zárhassák. Dénes Vencel elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője szerint az új tsz-ekben jól állnak a tavaszi munkákkal. S valóban, a já­rás új tsz-ei mindent megtesznek azért, hogy a tavasziak minél előbb földbe kerüljenek, minden munkával idejében végezzenek. De a járási ta­nács dolgozóinak, az Abonyi Gépál­lomás vezetőinek azt is tudniok kell, hogy minden új tsz-nek van olyan elintézendő ügye, amiben szükséges a járás vezetőinek a segítsége. S a tanácsnál, a gépállomáson tudnak is ezekről, hiszen elég gyakran megláto­gatják a tsz-eket. Meg is hallgatják a tsz-tagokat csakhogy az Intézkedések nem követik elég gyorsan ezeket a látogatásokat. Nem küldik a gépet, a vetőmagot, nem intézik el a tsz ügyes-bajos dolgait. Ily módon a tsz-ekkel való „foglalkozás“ öncélúvá válik. Pedig a termelőszövetkezetek termésátlagát, jövedelmét nem az nö­veli, hogy hányszor beszélgetnek el a járás vezetői a tsz elnökével, hány­szor jegyzik fel kérésüket, hanem az* ha idejében, hathatós segítséget nyúj­tanak!­­——— ■ - A pártbizottság kapujában A napokban ott jártam a kerületi pártbizottság épületében, a titkár­ral szerettem volna beszélni. Azt a tapasztalatomat akartam elmondani, hogy a kerület egyik üzemében el­fojtják a bírálatot, egymás után kül­dik el azokat az embereket, akik „ki merik nyitni a szájukat“. Nem jutottam a portán túl. Ott ugyanis egy olyan bűvös szót mond­tak, amelyre én csak „nemmel“ vá­laszolhattam, s ezzel a nemmel el­vágtam a továbbjutás lehetőségét. Azt kérdezték tőlem: „hivatta?“. S nekem be kellett vallanom, hogy: nem. S aztán már hiába mondták (ez a IV. kerületben történt), hogy felír­ják a nevemet, s megkérdezik (szó­­szerint így mondták), mikor hajlan­dó fogadni a titkár elvtárs, elsom­­fordáltam, mint akit nagyon meg­szégyenítettek. De nem jártam job­ban a XIII. kerületben sem, ahol pe­dig arról a vállalatról akartam be­számolni, ahol hevertetik a munká­sok újításait, s ezzel elveszik ked­vüket a további próbálkozástól. A III. kerületben arról kívántam volna beszélni a titkár elvtárssal, hogy az egyik alapszervezetben milyen nagy­szerű módszerekkel dolgoznak a pártcsoportok, s hogy nagyon jó len­ne ezeket a módszereket szélesebb körben is elterjeszteni. De itt is ne­kem szegezték kurtán, barátságtala­nul: „meg van beszélve? Vagy hi­vatták?“ Tévedések elkerülése végett le akarom szögezni: nagyon jól tudom, hogy a kerületi pártbizottságok titká­rainak és munkatársainak is, igen sok a dolguk. Azt is tudom hogy járnak az üzemekbe, vállalatokhoz, s ott felkeresik a dolgozókat. De egy­részt, mi történik akkor, ha olyan ember akar az elvtársakkal beszélni, aki például nem dolgozik üzemben? Asszony, aki gyermeket nevel, mos, főz az urára. Annak is lehet valami mondanivalója, kérdése vagy kérése. Megértem, hogy nem lehet akár­mikor zavarni az elvtársakat, hiszen ebből könnyen zűrzavar, fejetlenség származna, ez dezorganizálná a mun­kát. Azzal tehát egyet kell érteni, hogy nem beszélhetnek mindenkivel akkor, amikor éppen keresi az elv­társakat. De semmiesetre sem lehet egyetérteni azzal, hogy már a kapu­ban olyasféle módon fogadják az em­bereket, hogy a párt kerületi bizott­ságának titkárával csak az beszélhet, akit „hivat”. A kapuban levő elvtársak nem po­litikai munkatársak. S talán nem is kaptak utasítást arra, hogy így be­széljenek. Úgy vélem, ebben az eset­ben mindez mellékes körülmény. Ahhoz, hogy hosszú időn keresztül így fogadhassák a pártbizottsághoz forduló embereket, meg kellett len­nie az ezt kialakító, az ennek meg­felelő légkörnek. S ezért felelősek a titkár elvtársak. Ezzel a látszólagos aprósággal akarva nem akarva, gyen­gítik a párt kapcsolatait a tömegek­kel, szűkítik annak lehetőségét, hogy az emberek gondjaikkal vagy örö­meikkel, javaslataikkal vagy infor­mációikkal, kételyeikkel vagy taná­csaikkal a pártbizottsághoz fordul­janak. Az ember, aki a pártbizottsághoz fordul — legyen párttag vagy párton­­kívüli — bizalmának ad ezzel kife­jezést. Úgy kell tehát fogadni, hogy bizalma ne csökkenjen, hanem erő­södjék. Megmondom őszintén: igen nehéz volna tanácsot adni hogyan, miyen szavakkal, milyen hangon fo­gadják a látogatót azok az elvtársak, akik először beszélnek vele. Egy­­ fontos: ne úgy, hogy a bizalmát meg­rendítsék, hanem úgy, hogy táplálják, erősítsék, növeljék ezt a bizalmat. Remete Ibolya ....................................................... A Szovjetunió segítséget nyújt egy indiai kohászati vállalat építéséhez Delhi, április 5. (TASZSZ) Április 2-án Delhiben szerződést ír­tak alá, amelynek értelmében a Szov­jetunió felszereléseket szállít a Bhi­­laiban szovjet segítséggel épülő kohá­szati vállalat számára. A szerződés értelmében a Szovjetunió három év alatt hitelbe 553 millió rúpia értékű felszerelést szállít. A felszerelés beállítása szovjet szakemberek irányításával történik. A szerződés azt is lehetővé teszi, hogy indiai szakemberek látogassanak a Szovjetunióba és tanulmányozzák a felszerelések gyártását a szovjet üze­mekben. A szerződés kimondja, hogy azokat a felszereléseket, amelyeket Indiában lehet gyártani, indiai válla­latok készítik. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata Prága, április 5. (TASZSZ) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága március 29—30-i ülésén meghallgatta és megvitatta Antonín Novotnynak, a CSKP Köz­ponti Bizottsága első titkárának az SZKP XX. kongresszusáról tartott beszámolóját. A CSKP Központi Bizottsága az ülésen hozott határozatában leszö­gezte, hogy teljesen egyetért az SZKP XX. kongresszusának az egész emberiség létérdekeit érintő határozataival. A határozat tartal­mazza a CSKP Központi Bizottságá­nak legfőbb külpolitikai vonatkozású következtetéseit. Szilárd szövetségben és barátság­ban a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával — mondja a határozat —, következetesen olyan külpolitikát kell folytatni, amelynek fő irányvonala a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése: erősíteni kell a politikai és gazdasági együttműkö­dést a szocialista tábor országaival, mégpedig a teljes egyenjogúság és a kölcsönös segítésre irányuló törekvés alapján; fejleszteni és erősíteni kell a gazdasági és a politikai együttmű­ködést a Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársasággal, és a két nép testvéri kapcsolatainak útján kell haladni a béke és a szocializmus közös ügye érdekében: az egyenlőség alapján fej­­leszteni kell a gazdasági együttmű­ködést és a kereskedelmi cserét min­den állammal, gazdasági és műszaki segítséget kell nyújtani a nemzeti függetlenségük megszilárdítására tö­rekvő, gazdaságilag elmaradott orszá­goknak: a marxizmus—leninizmus ideológiai alapján erősíteni kell a kü­lönböző országok kommunista párt­­jaihoz fűződő baráti kapcsolatokat: az együ­ttműködés megteremtésére kell törekedni a kapitalista országok­­ban levő szocialista és haladó kö­rökkel. fejleszteni kell a nemzetközi kapcsolatokat a társadalmi szerveze­tek és a kulturális intézmények vo­nalán is; éber figyelemmel kell kö­vetni az agresszív köröknek a népek békéje és biztonsága ellen irányuló mesterkedéseit, le kell leplezni ezeket a dolgozók előtt; a köztársaság bé­kés szocialista építése érdekében fo­kozni kell biztonságát és védelmi ké­pességét. A határozat a továbbiakban fel­adatokat jelöl meg a belpolitika, a pártépítés és az ideológiai munka területén. Mindazok a következtetések, ame­lyeket az SZKP XX. kongresszusa a pártmunka lenini elemzése alapján vont le — mondja a határozat — tevékenységünk következetes kriti­kai értékelését teszik szükségessé. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága abból indul ki, hogy nemcsak a részleges fogya­tékosságok bírálatáról, nemcsak rö­vidlejáratú kampányról van szó, ha­nem a Pártmunkában végrehajtandó olyan elvi fordulatról, amelynek alap­ja a pártélet lenini szabályainak kö­vetkezetes megvalósítása felülről le­felé. A párt vezető szerepének helyes megerősítése nem lehetséges a kollek­tív vezetés felülről lefelé való végre­hajtása és megerősítése nélkül. Fő­képp fokozni kell a központi bizott­ságnak mint pártunk kollektív vezető szervének szerepét. A határozat hangsúlyozza, hogy ki kell küszöbölni a személyi kultusz minden következményét és megnyil­vánulását, fejleszteni kell a bírálatot és az­ önbírálatot. A központi bizottság határozata kiemeli továbbá, hogy állandóan erő­síteni kell a szocialista törvényessé­get. A központi bizottságnak meggyőző­dése — mutat rá végezetül a határo­zat —, hogy ha alkotó szellemben felhasználták az SZKP XX. kong­resszusának eredményeit életünk­ben, ez a pártmunka, a politikai, az ideológiai és a szervezési munka to­vábbi fellendülését fogja eredmé­nyezni hozzájárul a párt tevékeny­ségének további aktivizálásához tö­megkapcsolatainak erősítéséhez, hogy mind újabb sikerek szülessenek Csehszlovákia szocialista építésében. (MTI)

Next