Szabad Nép, 1956. május (14. évfolyam, 122-151. szám)

1956-05-01 / 122. szám

A gyerekekért, a boldog családokért. Első ötéves tervünk nagy alkotása, Sztálin Vasmű és Sztálinváros, a második ötéves tervben hatalmas ipari központtá fejlődik. mm m '“tÉIL wmm&' 3 rM g tm í , * á í & v »§,. ! . n : ; 1 Állami erőből 100 000 lakás épül második ötéves tervünk idején. Egyre több híd ível át a Keleti Főcsatornán. Az ember építette „folyónak" valamennyi tervezett hídja elkészül jövőre. mm m m hét :: rd. : Mind több korszerű gép segít terveink valóra váltásában. AZ ÚJ ÖTÉVES TERV IIj erőműveink Sztálinváros „első lépcsője. ..A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét . . . mintegy 67 százalékkal kell növelni.” Az első ötéves terv idején a villamosenergia termelése nem tartott lépést egész iparunk fejlődésének ütemével. A második ötéves terv irányelvei előírják az áramszolgáltatás fokozását, új erőművek létesítését. Csak 1956-ban egyszerre négy új erőművön dolgozik az ipar, ami még nem fordult elő hazánk történetében. Ebben az évben befejeződik a Borsodi Hőerőmű utolsó két gépegységének szerelése, s 1957-ben — az utolsó Simítások elvégzése után — már teljes erővel dolgozik a Borsodi Vegyikombinátnak ez az energiaforrása. A másik hatalmas, új borsodi ipartelep, a Tiszavidéki Vegyikombinát mellé telepített „áramgyár“, a Tiszapalkonyai Erőmű építkezései is folynak már. Ugyancsak megkezdődött a munka a pécsújhegyi és az ajkai erőműnél, ahol összesen 200 megawatt teljesítőképességű áramfejlesztő gépeket helyeznek üzembe a második ötéves terv során. A két borsodi erőmű gépeinek jelentős részét Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság szállította. Az ajkai és a pécsújhegyi erőművek berendezéseit — felhasználva a szomszédos népi demokratikus országokkal folytatott együttműködés ilyen irányú tapasztalatait — már a magyar ipar készíti. Ugyancsak magyar gyártmányú, nagy teljesítményű gépekkel működik majd az új oroszlányi erőmű, amelynek építése a második ötéves terv időszakában kezdődik meg és a következő ötéves tervben ér véget. Ez az erőmű az oroszlányi pala felhasználására épül. Ezenkívül még két erőmű építése indul meg az új tervidőszak második felében, közülük egyik a főváros közvetlen és jobb áramellátását szolgálja majd. Az új erőművek nagy teljesítőképességű üzemek lesznek, csaknem mindegyik felülmúlja majd az első ötéves tervben épült inotai November 7 Erőmű kapacitását. „A kohászat fejlesztése és különösen a teroergyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának a Sztálin Vasműnek továbbépítését... A vasmű első lépcsőjének kiépítésével üzembe kell helyezni a kokszolómű első két egységét és a vele kapcsolatos vegyiműveket, új szalmacellulóz-gyárat kell létesíteni.” Félreértés ne essék: az utóbbi esztendőkben tízezerszámra épült már lépcső a magyar nehézipar új fellegvárában, Sztálinvárosban. Az a lépcső, az első lépcső, amelynek befejezését mostanában sokfelé emlegetik — egészen mást jelent a szakemberek nyelvén. Jelenti a Sztálin Vasmű új, hatalmas üzemekkel való gyarapodását a második ötéves tervben, amelynek révén a hatalmas tervalkotás „komplett“ nehézipari — főként lemezgyártásra berendezett — kombináttá válik. Sztálinváros építése nem fejeződött be az első ötéves tervben. A 700 köbméteres nagykohó, a 2 nagy teljesítményű martinkemence, a kokszolómű, az öntöde, a vasszerkezeti gyár, a tűzállótéglagyár, az erőmű, és a javítóüzemek üzembe helyezésével hatalmas ipartelep lett ugyan a vasmű, de még nem igazi kombinát. Ez csak a második ötéves terv során valósul meg, amikor a régebbi és az új üzemek összehangolt teljesítőképességű és egymással együttműködő jól kiépített rendszere jön létre. Már az idei év sok újat hoz. A III. számú martint máris üzembe helyezték. Rövidesen megkezdi a termelést a Sztálinvárosi Kokszolómű első egysége, úgynevezett blokkja, amely nagyrészt hazai szénből kohókokszot készít az első nagykohó számára. 1958-ra a 11. számú blokkegység is felépül, mert addigra működik már az újabb kokszmennyiségre igényt tartó második 700 köbméteres nagykohó is. Javában tart és még az idén befejeződik az ércelőkészítő és tömörítőmű építése. Ez a nagyüzem külföldről érkezett ércet és hazai pátvasércet egyaránt fel tud majd dolgozni a két kohó számára. A poros pátvasércet jelenleg még nem tudja használni Sztálinváros, ezért Rudabányán, ahol a barna vasérccel együtt ezt is kénytelenek kitermelni — a meddőhányóra ürítik ki. Ez az érc — dúsítás és tömörítés után — még kitűnőbb lesz, mint a barnaérc, mivel vastartalma lényegesen nagyobb. A negyedik martinkemencén kívül ugyancsak még a második ötéves tervben helyezik üzembe a vasmű hengerművét, amely nagy menynyiségű és jó minőségű lemezzel és más kohászati termékkel látja majd el népgazdaságunkat. A fontosabb ipari termékek egy főre jutó termelésének növekedése 33 S20 ROSARA 2 8 SZERESÉRE 3 S20 ROSARA -411/AN/N\'JW' LEMEZ 5 SZŐRÖSÉRE —'S SZÉN ACÉL ALUMINIUM CEMENT A második ötéves terv irányelv-tervezete az egy főre jutó ipari termelés jelentős növelését írja elő. Öt év alatt az egy főre jutó termelést az állami iparban összesen mintegy 36 százalékkal kell emelni. Az ország legnagyobb hőerőműve épül Tiszapalkonyán „Tiszapalkonyán a vegyipar hatalmas újközpontját és az ország legnagyobb hőerőművét kell létesíteni . . .” A borsodi Tisza-mentén már javában épül az ország legnagyobb hőerőműve és megkezdték az új vegyikombinát építését is. A Tiszapalkonyai Hőerőmű — felépítése után — 200 megawatt áramot termel majd az országos hálózatba. Az itt működő négy darab 50 megawattos turbina és generátor teljesítménye felülmúlja majd — eddigi legnagyobb erőművünk — a Kazincbarcikai Hőerőmű kapacitását is. Egy gépegység annyi energiát termel majd, amenynyi egy ipari város (például Debrecen) teljes áramszükségletét fedezni tudja. A mintegy 8 emelet magas erőmű falait és tetőlemezeit jelenleg tizenkét 32—60 tonna súlyú elemekből álló keretállás tartja. A helyszínen gyártják a többi vasbeton-elemeket, amelyeket óriási szétnyitott létrához hasonló „bikák“, emelőszerkezetek segítségével emelnek a helyükre. A 31/2-es sz. Építőipari Vállalat dolgozói a 120 kilovoltos alállomás és a transzformátor-rendszer alapozásán dolgoznak. E héten kezdik meg a földelési hálózat szerelését a sok kilométer hosszú földalatti labirintusokban a Budapesti Villamosvasút Vállalat szerelői. A csehszlovák szerelők és az Április 4 Gépgyár dolgozói az elsőnek beindítandó 2-es gépegység kazánjainak szerelésén dolgoznak. Egy-egy kazán belsejében mintegy 40 kilométer hosszú csőből készült hálózatban fejlesztik és hevítik majd a gőzt. A generátorokat meghajtó turbinákat ugyanis 510 fok meleg, 90 atmoszféra nyomású gőz hajtja majd percenként háromezres fordulattal. Az új hőerőmű kazánjainak fűtéséhez naponta 380 vagon lisztfinomságú porrá őrölt szenet használnak majd el. Ezt az óriási borsodi szénmennyiséget — és a szükséges tartalékot — automatikus vagonbuktatók ürítik a már elkészült földalatti bunkerekbe, ahonnan futószalagok továbbítják az őrlőmalomba és a kazánokba. Az Erőműberuházási Vállalat szakemberei most — a kazincbarcikai tapasztalatok hasznosításával — alapos, részletes tervek segítségével irányítják az óriási területen folyó munkálatokat, hogy — ígéretükhöz híven — december 1-re felzúghasson a 2-es gépegység turbinája, generátora. A nagy épület szürke és vörös előregyártott díszítőelemekkel ékes homlokzata és oldala bizonyítja: itt már a szépségre is figyelmet fordítottak. Az erőmű tetejéről jól látni a megélénkült tiszapalkonyai vidéken az épülő vegyikombinát felvonulási épületeit — egész kis város — és a régi község mellett épülő, munkás-lakótelep emelkedő falait. Mindenütt új élet ébred a borsodi Tisza-mentén. „A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt mintegy 700 000 tonnával kell növelni...” Ahhoz, hogy építőiparunk teljesíthesse a második ötéves tervben reá váró nagy feladatokat, korszerűbb módon egyre több gyárat, lakást tudjon építeni, az építőanyag-iparnak — és főként a cementgyártásnak — vele párhuzamosan kell nőnie. Meglevő cementgyáraink is egyre fejlődnek, növelik termelésüket, a várható nagy szükséglet kielégítéséhez azonban ez nem elég: minden eddiginél nagyobb, korszerűbb cementgyárat kell alkotnunk a második ötéves tervben. A tervezés alatt levő új váci cementmű megfelel majd ezeknek a követelményeknek. Kapacitása 50 százalékkal felülmúlja a most folyó rekonstrukció révén hatalmasra növekvő Lábatlani Cementgyárét is. Évente annyi cementet termel majd, amennyi 1900 kilométer hosszúságú betonút (körülbelül Budapest— Moszkva távolsági) burkolásához lenne elegendő. Kőbányájában — amely egyszersmind a sztálinvárosi kohászatot is ellátja mészkövel — emberi kéz alig nyúl majd a kőhöz, a termelés minden folyamatát gépesítik, forgókemencéi — amelyeket a magyar ipar gyárt — a legkorszerűbb technika alapján készülnek. A termelés technikájának fejlettségére jellemző adat, hogy a váci üzem kétszer annyit termel majd, mint a nála hatszázzal több ,munkást foglalkoztató Tatabányai Cementgyár. A száz méter hosszú forgókemencék elhelyezéséhez, ilyen nagymértékű termeléshez persze óriási épületek szükségesek. A gyár főcsarnokának akkora lesz a befogadóképessége, hogy körülbelül 4 ezer kétszobás , összkomfortos lakás mindenestől beleférne. A cementgyár és a korszerű mészmű felépítéséhez összesen több mint félmilliárd forintot kell biztosítani. A befektetés azonban itt is megtérül hisz az egész jelenlegi cementtermelésünk 60 százalékának megfelelő kapacitású gyáróriás megszünteti majd építőiparunk cementgondjait, lehetővé teszi valamennyi építési tervünk zavartalan végrehajtását. Fél milliárdos beruházással cementművet létesítünk Vácott 400, A ruházati cikkek fogyasztása 50 % konfekcionalt áru PAMUTSZÖVE! GYAPJUSZO yet KOror TAR u ZAB BE Bt „1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet... kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret, és modellválasztékot.’* « A tokaji rekonstrukció „A legjózanabb emberek vidéke.“ Így is lehetne nevezni hazánk egyik legszebb táját, a tokaji hegyláncolat, a felső Tisza és a Bodrog találkozásánál elterülő Tokaj-hegyalját, ahol sok a szőlő, de ittas embert „nagyítóvá sem lehetne találni“. Ezen a vidéken ugyanis nagy becsülete van a bornak és ha a tokaji szőlőtermelő kezébe veszi az aranyló nedűvel telt talpas kóstolópolharát a zöld mohával ,,behintett” pincéje mélyén m oly áhítattal tartja azt a világosság felé, mintha valamiféle áldozatra készülne. S ezután még nagyobb becsülete lesz világhírű borának. Ezt biztosítja második ötéves tervünk egyik fontos célja: a tokaji rekonstrukció. Vajon mit jelent ez a két szó? — Kevés illetékesebb ember akad ennek a megmagyarázására, mint Tóth Ferenc, a tokaji tanács agronómusa, a világhírű szőlők és borok mestere — mondja Sántha elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára ... Hol lehetne megtalálni Tóth Ferencet másutt, mint a katonás sorrendbe telepített zöldellő szőlőtőkék között a hegyoldal felé húzódó „Tehénlánc-dülön", ahol — csakúgy, mint másutt — folyik az új szőlőtőkék telepítése. — Fontos munka ez, mert egy-egy tőke új szőlő 3 deci jó tokaji bort jelent évente — magyarázza Tóth elvtárs. — Jelenleg 596 holdon folyik szőlőtermelés Tokaj-hegyalján. A rekonstrukció — azaz a felújítás — keretében a kiöregedett és parlagon heverő szőlők pótlása mellett 78 hold új telepítést helyez kilátásba az állami rekonstrukciós terv. Ezt a tervet azonban máris „túljegyezték” a Tokaji Állami Gazdaság dolgozói, a tsz szőlőművelői és az egyéni gazdák. A tervezett 674 hold helyett 800 holdon terem rövidesen a tokaji szőlő, mert a Minisztertanács tavaly őszi szőlőtermelési határozata biztosítja a tokaji gazdáknak, hogy a terméshozamot követő két esztendőben teljesen saját hasznukra dolgozzanak, s mentesek legyenek minden beszolgáltatási kötelezettségtől. Ezért írja a tanácsnak Hagy Lajos egyéni gazda: „Vállalom, hogy a Csorgó-dűlőben levő vízmosáson elterülő parlagföldemet betelepítem saját érdekemben ..Ilyen levelekben vállalták 168 hold parlagföld betelepítését a tokaji egyéni gazdák. Egy hold tokaji szőlőn átlagosan 4800 tőke él. Nyolcszáz holdon ez 384 000 tőkét jelent, s ha ezt az egy tőkére jutó 0,3 literrel megszorozzuk, 115 000 hektoliter tokaji bor terem évente a Hegyalján a rekonstrukció nyomán. Száztizenötezer hektoliter tokaji szamorodni, kettő, négy és hat puttonyos világhírű tokaji aszúbor, amely egészségére válik magyarnak, külföldinek egyaránt. Ezért fejezték be április 27-én már az első kapálás 15%-át a tokaji „józan emberek”, akik előtt sohasem volt még ilyen nagyszerű perspektíva, mint most. A Micsurin Agrártudományi Egyesület nagykállói csoportjának tagjai — mezőgazdasági kutatók és szakemberek — nagy gonddal, figyelemmel tanulmányozzák második ötéves tervünk irányelveit. Úgy gondolom, a második ötéves terv során helyes lenne célul kitűzni a burgonyatermesztés teljes gépesítését. Az ültetés, a kapálás, a töltögetés munkálataihoz máris kitűnő gépekkel rendelkezünk. A betakarítás maradéktalan gépesítését kellene géptervezőinknek, majd gyárainknak megoldaniok. Jelentős előrehaladást jelentene a nálunk jól bevált angol burgonyaszedő, PD—5 jelű, forgóvillás gép alkalmazása. Mi átlagosan napi három és fél hold, összesen 140 kh. termését szedtük ki üzemzavar nélkül ezzel a géppel, száz méter mázsás átlagtermést adó tábláinkról. A gép alkalmazásával 70 000 forint munkabért takarítottunk meg. Pongrácz Kálmán a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, tudományos munkatársa Aligha akad olyan ember, akit ne érdekelne az ország sertéshús- és zsírellátásának helyzete. Természetes tehát, hogy sokan keresték a második ötéves terv tervezetében, vajonhogyan is alakul az elkövetkezendő években a sertéstenyésztés. Bizonyára jó néhányan meglepődtek, amikor azt olvasták: „...a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni“. De megnyugtató volt tudomásul venni, hogy a tervezet szerint a hízott sertés mennyiségét 25—30 százalékkal gyarapítjuk. Vajon nincs itt valami tévedés? Lehetséges-e a sertéshús és a zsír mennyiségét gyarapítani, ha nem nő a sertésállomány. A Statisztikai Hivatal április 20-i jelentése mutatja: a március 31 -i állatszámlálás adatai szerint több mint 6 millió sertés van hazánkban. Ha egy gazdaság évente ezer sertést tud a rendelkezésére álló takarmányból 150 kilogrammosra hizlalni, akkor minden esztendőben 1500 mázsa sertést ad az országnak. De hiába növeli ez a gazdaság a sertések számát, mondjuk 3000-re — ha nincs több takarmánya, nem tud több sertéshúst „termelni“. Ellenkezőleg, kevesebb húst ad a gazdaság. Hogy miért? Ennek sok oka van, de legfőbb az, hogy kevesebb takarmány jut a hús- és zsírtermelésre, mert a gazdaságban több anyakocát kell tartania. Másrészt, a háromszorosra nőtt sertésállomány háromszor anynyi, úgynevezett életfenntartó takarmányt kíván. Hyen módon sokkalta kevesebb takarmány jut az árutermelésre, a húsos zsír gyarapítására. Jelenleg a sertésállományt nem tudjuk bőségesen ellátni takarmánynyal. Emiatt aztán az állatállományon belül viszonylag alacsony a gyorsan fejlődő hússertések száma, s egy-egy sertés hosszú tartási, hizlalási idő után kerül ki a gazdaságból. Nálunk átlagosan 17—18 hónap is eltelik addig, míg a malacból vágóállat lesz. Ha a többi ország adataival hasonlítjuk össze Magyarország adatait, a következő képet kapjuk: Ez azt jelenti, hogy azonos sertésállományból Ausztria 20, Franciaország 30, Dánia 80 százalékkal több húst termel, mint Magyarország. A második ötéves tervben el akarjuk erni hogy 17—18 hónap helyett mintegy 17 százalékkal rövidebb idő alatt, már 14—15 hónap után „kész” hízó legyen a malacból. Mi a sertéstartási és hizlalási idő erővidítésének, tehát a nagyobb mérhűes zsirtesedésnek a biztosioka. Először: a kocák fialási átlagának 7,8-ről 8,2-re való növelése, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb anyakocát és több húst termelő sertést tartsunk. Másodszor: a sertésállományon belül növeljük a mangalicánál sokkal gyorsabban fejlődő hússertések arányát. A második ötéves terv végére az állomány jelenlegi 30 százaléka helyett 50 százalékát adják a hússertések. Harmadszor: legfontosabb a jó takarmányellátás. A jobban takarmányozott sertés fiatal korában gyorsabban fejlődik, s hízó korában gyorsabban hízik. Ezért kukoricából az 1955. évi 29 millió mázsa helyett 1960-ra 4,1 millió mázsa jut az állattenyésztésnek. Megvan tehát minden mód arra hogy a második ötéves terv éveiben lényegesen javuljon sertéshús-ellátásunk. A gépesített hurgonyatenyesztésért így lesz több hízottsertés 1955 1960 A második ötéves tervben 19 ezer új traktorral (15 lóerős egységben számolva) gyarapodnak a mezőgazdasági üzemek, így az egy traktoregységre jutó szántóterület a jelenlegi 404 katasztrális holdról 230 katasztrális holdra csökken. 95, 1955-től 60-ig újabb 3800 kombájn segít majd az aratásnál. Ez többek közt azt eredményezi, hogy az állami gazdaságokban a jelenlegi 68,3 százalékról 95 százalékra emelkedik a betakarítás gépesítése. Ország A hústermelés arányszáma Magyarország k0 Ausztria ,20 Franciaország35 Nyugat-Németország 113 Dánia 180 Papíriparunk hazai nyersanyagbázisa , a szalmacellulóz-gyár A második ötéves tervben épül meg a Sztálinvárosi Szalmacellulózgyár, az új város első könnyűipari üzeme. A gyárnak és kiserőművének megépítésére mintegy 400 millió forintot irányoz elő a terv. A gyár értékes termékké: szulfitcellulózzá, a papírgyártás egyik nélkülözhetetlen alapanyagává változtatja a rizsszalmát, amit eddig többnyire eltüzeltek. A szulfitcellulózt — fa vagy kész cellulóz formájában — ma nagyrészt külföldről szerezzük be. A sztálinvárosi gyár üzembehelyezése után, 1960-tól kezdve évente több mint kétmillió dollárnyi valutát takarít meg az országnak. A második ötéves terv végén a termelését 53 százalékkal növelő papíripar szálfítcellulóz-szükségletének 44 százalékát már az új létesítmény termelése fedezi. A sztálinvárosi „Szalmacél" — ahogy az üzemet emlegetik — hétszer többet termel majd mint az első ötéves tervben létesített, hasonló rendeltetésű szolnoki üzem. Technológiája, berendezései a legkorszerűbbek lesznek. Az üzemben készülő fehér szulfitcellulóz használatára papírgyáraink rövid idő alatt és lényegesebb előkészületek nélkül át tudnak majd térni.