Szabad Nép, 1956. július (14. évfolyam, 182-212. szám)
1956-07-16 / 197. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA _________ • . ' ' _______________________________■_______________________• • XIV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM ARA 60 FILLÉR HÉTFŐ, 1956. JÚLIUS 16 Az ország kenyeréért írta: SZOBEK ANDRÁS begyűjtési miniszter Országszerte megkezdődött a gabona betakarítása. Termelőszövetkezeteink tagjai, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, az egyénileg termelő parasztok serényen hozzákezdtek a jó közepesnek ígérkező termés biztonságba helyezéséhez. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak és a begyűjtés dolgozóinak egyaránt feladatuk, hogy helyes irányítással, jó szervezéssel segítsenek a föld művelőinek. Az ő munkájuk is gyorsabbá, könnyebbé teheti az aratást, cséplést, s hathatósan hozzájárulhat a szemveszteség elleni harc sikeréhez. A begyűjtést és cséplést pedig minden faluban a beadás kell hogy kövesse. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy az ország kenyere van a kezében, s állam iránti kötelezettsége: a beadási kötelezettségek pontos teljesítése. Tavaly hazánk dolgozó parasztsága teljes egészében teljesítette a kenyérgabona-beadás tervét, s a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtőhelyre vitte az államnak járó terményt. Jól mutatja az állampolgári fegyelem megszilárdulását, hogy a gabonaátvételnél mutatkozó nehézségek ellenére (több dolgozó parasztnak vissza kellett vinnie a begyűjtőhelyről a beadásra szánt nedves gabonáját) dolgozó parasztságunk 98 százaléka önkéntesen teljesítette kötelezettségét. Értékesítési szerződések alapján a tervezettnél 50 százalékkal több kenyérgabonát adott el az államnak a falu népe. Az idén — az eddigi tapasztalatok legalábbis arra vallanak — kedvezőbb körülmények között haladhat a betakarítás és a gabonabeadás. A javuló politikai munka nyomán a tavaly megszilárdult állami és beadási fegyelem az idén tovább erősödött. Az állampolgári fegyelem megszilárdulását nagyon jól mutatja, hogy ez évben a községek több mint egynegyedében egyetlen esetben sem került sor helyszíni elszámoltatásra. Ez tette lehetővé, hogy a Begyűjtési Minisztérium enyhítsen a tavalyi forgalmi korlátozásokon. A forgalmi korlátozások enyhítése azonban — s erre jó előre fel kell hívni a figyelmet — nem járhat a spekuláció elburjánzásával. Mindazokkal szemben, akik önhibájukból nem teljesítik az állam iránti kötelességüket — ha nem elégséges a felvilágosító szó, s nem használ a figyelmeztetés , alkalmazni kell a törvények szigorát. Az utóbbi hetekben falvainkban egyes helyeken hibásan félreértik a demokratizmust, s a hátralékosokkal szemben liberalizmus kezd eluralkodni. A demokratizmus szélesedése nem járhat fegyelmezetlenséggel, a fegyelem lazulásával. Mindenkinek teljesítenie kell az állam iránti kötelezettségét. Nagyon helyes, ha a begyűjtési apparátus a tanácsszervek segítségével, a párt irányításával mindjárt a kezdetben fellép azokkal szemben, akik kötelezettségeik teljesítését elmulasztják. A takarmány- és kenyérgabona-begyűjtés zömének megkezdése előtt minden faluban fel kell számolni az állat- és állati termékekben fennálló hátralékokat. Azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak, akik saját hibájukon kívül nem tudták még rendezni elmaradásukat, a velük való megbeszélés alapján adjunk némi halasztást. Hazánk egész esztendei kenyerének biztosítása, dolgozó népünk jó ellátása megköveteli, hogy pártunk és kormányunk az idén is fenntartsa a dolgozó parasztsása által tavaly már elfogadott értékesítési szerződéses felvásárlási rendszert. Tavaly dolgozó parasztságunk túlteljesítette az értékesítési szerződés tervét. Az idén is tömegesen jelentkeztek már dolgozó parasztok, s felajánlották kenyérgabona-feleslegüket. Különösen azok jelentkeztek nagy számban, akiknek korábban szükségük volt a termelés folyamatosságának biztosításához némi előlegre. Hiba, hogy nem hamarabb folyósítottunk előleget. Pártunk és kormányunk nemrégiben éppen ezért úgy döntött, hogy már most, a cséplés előtt megkezdjük az értékesítési szerződések kötését. Az értékesítési szerződési rendszerben dolgozó parasztságunk kenyérgabona-feleslegének 80 százalékát kívánja az állam felvásárolni olyan módon, hogy minden termelő árufeleslegéből egy mázsa kenyérgabonát figyelmen kívül kell hagyni. Az értékesítési szerződésnél számításba jöhető kenyérgabona-mennyiség mintegy felére a Terményforgalmi Vállalat előleget ad. A dolgozó parasztok sok helyen kérdezték az elmúlt hetekben: Vajon fenntartja-e az állam a szerződésre átadott gabona tavalyi kedvező árát. A választ fenntartja. Igaz, ma még drágán termelünk, de még a nagy termelési költségek is jóval alacsonyabbak az állam által fizetett szerződéses felvásárlási árnál. Az állam továbbra is 240 forintot és különböző kedvezményeket ad egy-egy mázsa szerződésre eladott búzáért. Aki a kedvezményeket nem veszi igénybe, annak 280 forintot fizetnek ki minden mázsa búza után. A jó kenyérgabona-ár mellett jelentős kedvezménynek számít a mélyszántás, a műtrágyajuttatás, de legfőképpen az állattenyésztéshez elengedhetetlenül szükséges korpa. Dolgozó parasztságunk többsége tavaly igénybe vette ezeket a kedvezményeket. Hiba az, hogy a műtrágyát nem mindig juttattuk el idejekorán a dolgozó parasztokhoz. A jövőben jobban kell ügyelnünk arra, hogy az értékesítési szerződésnél adott kedvezményeket minden körülmények között biztosítsuk a termelők számára. Az értékesítési szerződéses rendszer a dolgozó parasztok érdekeit szolgálja, s ártalmára van a spekulatív elemeknek. A spekulánsok szeretnék, ha az állam nem vásárolná fel a kenyérgabonát, mert akkor ők a dolgozó parasztoktól közvetlenül a cséplés után olcsóbb áron hozzájuthatnának a terményhez, melyet tavasszal nagy haszonnal adnának tovább. Az 1954 —55-ös gazdasági évben nemegyszer ez történt meg, s annyira elburjánzott a spekuláció, hogy pártunk és kormányunk csak szigorú rendszabályokkal tudta gazdasági életünkből kiszorítani. A tavalyi esztendő esős időjárása a gabonaátvételnél és a raktározásnál nagy nehézségeket okozott a begyűjtésnek. Az idén a begyűjtési szerveknek sokkal körültekintőbben, gondosabban, előrelátóbban kell felkészülniük a begyűjtésre. S akkor járnak el helyesen, ha az átvételre előírt minőségi feltételeket (nedvességtartalom, szemetesség) betartják, s csak tiszta, megfelelő szárazságú gabonát vesznek át a termelőktől. Tavaly nagy veszteséget, sok költséget okozott a nedves gabona átvétele. Az idén a múlt esztendő hibáit el kell kerülni. A begyűjtési apparátus és a terményforgalmi vállalatok dolgozóinak további feladata: megkönnyíteni, meggyorsítani az átvételeket, hogy a dolgozó parasztok minél kevesebb időt veszítsenek el a terménybeadással. Hozzák minden községben, városban a dolgozó parasztság tudomására, hogy mikor, milyen időközönként, hol adhatja át leggyorsabban az államnak gabonáját. Az elmúlt esztendőkben a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok begyűjtési versenye jelentős segítséget adott a begyűjtési terv teljesítéséhez. Tegyük tömegmozgalommá az idén is a begyűjtési versenyt. A tanácstagok, a begyűjtési állandó bizottságok, a különböző tömegszervezetek, köztük a Hazafias Népfront, segítse a verseny kibontakozását, kiszélesítését. Érjék el minden faluban, hogy minden dolgozó paraszt önként, a cséplőgéptől teljesítse kötelezettségét. Az idén Kunszentmárton község felhívásához egyre több község csatlakozik, a községek között folyó verseny feltétele, a meglevő hátralékok felszámolása, a gabonabegyűjtési és értékesítési szerződéses terv gyors teljesítése. Jó néhány községben a tanácstagok választókörzeteik szerint szervezik — a termelőkkel való rendszeres beszélgetés alapján — a versenyt. A Hajdú megyei Báránd község az utcák között kialakult verseny segítségével érte el, hogy a püspökladányi járás legjobban teljesítő községe lett. Veszprém megyében eddig több mint nyolcezer dolgozó paraszt csatlakozott az alkotmány tiszteletére meghirdetett beadási versenyhez. Borsod megyében húszezer dolgozó paraszt rendezte eddig hátralékát és vállalta, hogy a gabonabeadást tiszta lappal kezdi meg. Heves és Borsod jó eredménye annak köszönhető, hogy a két megye között széleskörű, élénk verseny folyt már eddig is. Dolgozó parasztságunk a begyűjtési versenyben elért szép eredményeivel tavaly és az idén is bebizonyította: becsülettel eleget tesz az állam iránti kötelezettségének. Bízunk benne, hogy dolgozó parasztságunk a gabonabeadás napjaiban is becsülettel teljesíti kötelezettségét, s nem lesz egyetlen olyan termelő sem, aki adósa marad az országnak. Új gyártmányok a Kőbányai Porcelángyárban Arra a kérdésre, hány különböző ústa gyártmány készül a Kőbányai Porcelángyárban, nehéz feleletet adn. Ha csak az elektromos és híradástechnikai ipar számára készülő gyártmányokat számlálnék, akkor is öbb ezer lenne ezeknek a száma. Készülnek itt alkatrészek az erőmitelepek, a nagyfrekvenciás gépek, az erősáramú ipar szigetelő- és kapsolóberendezéseihez. De több millió forint értékben gyártanak rádió, és egyéb híradástechnikai eszközökhöz kerámiákat is. A korongozó műhelyben Rákos Sándor az El Tabbin erőmű új típusú átvezető szigetelőin dolgozik. Ötszáz darab készül ebből a típusból. Az Egyiptomban épülő erőműhöz azonban még három más típusú szigetelőt is készítenek. Sok új gyártmánnyal találkozhatunk a korongozó műhelyben. Nemrég készültek el egy öntött, nagyméretű átvezető szigetelő típussal. Azelőtt ezeket a nagyméretű átvezető szigetelőket több darabból készítették, s az egyes darabokat összeragasztották. Ma már az átvezető szigetelők, szigetelő tekercsházak különböző típusainak nagy többségét úgynevezett „slikker“ masszából öntik. Ez a massza kaolin, földpát és kvarc keveréke, melyet nátriumkarbonáttal (szódával) oldanak. Az öntött termékek könnyebben száradnak, minőségileg jobbak, mint a korongon készülteké, s pontosabb méretek érhetők el az öntéssel. Az égetésnél ugyanis 17—20 százalékot zsugorodnak a kiégetett áruk. Ha kevésbé tömör az égetésre kerülő anyag, akkor az égetés során könnyen deformálódik. Általában az öntött anyagok sokkal tömörebbek, mint a korongon készültek, így tehát pontosabban tartják a méreteket is. A még pontosabb méretű, jobb minőségű áruk előállítására további kísérleteket folytatnak. Egy év alatt, körülbelül 18—20 olyan gyártmánnyal növelte termelését a Kőbányai Porcelángyár, amelyet azelőtt külföldről hoztunk be. Ezek közé tartozik a nemrég még Svájcból importált fűtőszáltartó, menetes henger. A nagyfrekvenciás üzemiben pedig találkozhatunk a rádió kondenzátoraihoz szükséges, különböző méretű, apró kerámiacsövekkel. Csak az idén, ezeknek a kondenzátorokhoz készülő „alkatrészeknek" gyártásával több mint 3 millió forint értékű importot takarítottak meg a porcelángyáriak. Ifjú Korent Adolf korongozó az ifj, lagyméretű átvezető szigetelőn dolgozik. Szám Gyula a fűtőszáltartó, menetes hengereket készíti. Már összesen 2500 tonna kokszot termelt a sztálinvárosi kokszolómű Egy hét telt el a sztálinvárosi kokszolómű ünnepélyes felavatása óta. Szombaton első ízben érték el, hogy huszonnégy óra alatt az 55 kokszolókamra mindegyikét üríteni tudták. Ezzel a teljesítménnyel — a szükséges kokszosítási idő pontos megtartásával — sikerült megvalósítani a rendszeres, üzemszerű termelést és lehetőség nyílt a koksz minőségének további javítására. Az új üzem rövid működése alatt már eddig 2500 tonna háztartási, dió- és darakokszot termelt. (MTI) Nagy bányászfürdő építését kezdték meg Tatabányán Tatabánya egyik új aknájában, a XV/a aknában még csak az új szénmezők feltárásán dolgoznak, de máris gondoskodnak a jövendő bánya dolgozóiról. Ezer személyes, egyemeletes fürdő építését kezdték meg. A korszerű épületben a munkaruhák tisztítására mosodát és fertőtlenítőt is berendeznek. Az új bányászfürdő építésére két és félmillió forintot költenek. Vízhatlan tégla gyártását kezdik meg Albert János, az Építésügyi Minisztérium laboratóriumának dolgozója mész, cement és más agyagok hozzáadásával olyan téglát állított elő, amely nyolc napi áztatás után is teljesen ép maradt. A vízhatlan tégla gyártását a helyi ipar kezdi meg. Az üzem szervezésével és a pontos gyártási eljárás kidolgozásával már foglalkoznak. A szakemberek véleménye szerint Nagybaracskán megtalálható a vízhatlan téglához szükséges agyag s előreláthatólag itt kezdik meg gyártását még ebben az évben. (MTI) Új talpanyagot kísérleteztek ki a Tisza Cipőgyárban A Tisza Cipőgyár gumiipari szakemberei új talpanyagot kísérleteztek ki, amelyet elsősorban az úgynevezett krepptalpak helyett fognak használni. Az új talpfajta erősebb, kevésbé deformálódik és olcsóbb. Az áttetsző gumitalpat az üzemben „transzparens” talpként tartják számon, s már kiadták próbahordásra az első száz pár transzparens talpú lábbelit. (MTI) ■■■«■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■Ma ☆ (Komlós Tibor felvétele, MTI Foto) Világrekordot futott Iharos Iharos Sándor, a Bp. Honvéd kiváló versenyzője a vasárnapi versenyen két új kiemelkedő világrekordot ért el. (Részletes tudósítás a 4. oldalon.) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I■■■■■•■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■ Vasárnap is eredményesen dolgoztak az aratók , Heves megyében cser, Somogyban hétezer bolton aratták le a termést Szabolcsban ötvenezer kereszt gabonát vágtak le !Bács megye állami gazdaságai beadták a századik vagon terményt Az ország csaknem valamennyi gabonatermő vidékén vasárnap is folyt a munka. Bár szombaton és vasárnap többfelé viharos esők vonultak el a földek felett, a munka csak rövid ideig szünetelt. Az aratók mindenütt hamarosan munkához láttak, s teljes erővel folytatták munkájukat az ország kenyerének biztonságba helyezéséért. Somogy megyében a Balaton déli partjától egészen a Dráváig csaknem száz kombájn és kévekötő-aratógép, s több mint ezer kézi kaszás dolgozott. A Balatonkiliti Gépállomás körzetében öt kombájn és hat aratógép vágta a gabonát. A gépek több mint 120 hold területet arattak le. A kedvezőtlen idő ellenére Somogyban a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok a gépállomások segítségével több mint kétezer holdról takarították le a termést. Szabolcs megyében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein mintegy 200 aratógép és 80 kombájn dolgozott. A gépek vezetői csaknem valamennyien túlszárnyalták ezen a napon tervüket. Délig több mint ötvenezer kereszt gabonát arattak le és csaknem 5200 mázsa búzát csépeltek el. Különösen szép eredményről adtak hírt a Tiszavasvári Gépállomás kombajnosai, akik a Keleti Főcsatorna mentén gazdálkodó termelőszövetkezetek gabonáját aratták. Délig mintegy félezer mázsa gabonát szállítottak raktárba a tiszalöki járás termelőszövetkezetei a kombájnosok szorgalmas munkája nyomán. Eredményesen dolgoztak ezen a napon a Szabolcs megyei DISZ- fiatalokból álló aratóbrigádok is. Vasmegyeren a tíz kaszásból álló brigád, három özvegyasszony és egy idős ember gabonáját vágta le. Heves megyében a szombat éjjeli zivatar után még kissé nedves volt a föld, de a kora délelőtti órákban már 19 kombájn és 70 aratógép dolgozott az érett búzatáblákban. A Tarnaszentmiklósi Gépállomás dolgozói a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezetben az esti órákig több mint 300hold búzát arattak, amely a tavalyi 9 mázsával szemben, az idén 13 mázsát ad holdanként. Az egyéni gazdálkodók közül mintegy 1500 pár szorgoskodott vasárnap a földeken. Az együttes jó munka eredményeként Heves megyében az esti órákig több mint ezer holdról vágták le a kenyér- és a takarmánygabonát. Bács megyében a déli részeken vasárnap virradóra 27,8 milliméteres esőt mértek. A Garai Állami Gazdaság területén nem dolgozhattak az aratásban, s a traktorosok ezt az időt a gépek rendbehozására használták fel. A Solti Állami Gazdaságban azonban — ahol nem esett annyi eső — a déli órákban már megkezdték a munkát. Estig öt kombájn 50 hold búzát aratott és csépelt el. Az egyénileg gazdálkodók sem tétlenkedtek vasárnap. Kiskunmajsán a termelési bizottság irányításával ezen a napon közös hordást szerveztek. Estig mintegy 200 lovasfogat hordta a kévéket a szélükre. Egy nap alatt több mint 300 holdról hordták össze a kereszteket. Az aratáson és a behordáson kívül a kenyérgabona beadása sem szünetel. Bács megye állami gazdaságai a 100. vagon gabonát adták át a mai*moknak. Garáról már a 20. vagon gabonát szállítottak be. ■ 1 A Velencei Gépállomás villanymotorral hajtott cséplőgépe a környék egyéni gazdáinak idei első terményét csépeli. (Néber Imre felvételi) //Ruhaipari fesztivál" Zalaegerszegen (Tudósítónktól.) Csupa virág volt a Zalaegerszegi Ruhagyár szombaton, vasárnap. A DISZ-szervezet két napon át tartó „ruhaipari fesztivált‘’ rendezett. Ez a fesztivál tette fel a koronát arra a háromhónapos versenyre, amelyet az egerszegi fiatalok kezdeményeztek s amelyben Sopron, Szeged, Budapest, Békéscsaba ruhagyári ifjúmunkásaival együtt kimagasló eredményeket értek el a termelés növelése, a minőség javítása és a szakmai önképzés terén. Szombaton délelőtt nyitotta meg Nagy Józsefné könnyűipari miniszter az újítókiállítást, ezen mutatták be a magyar ruhagyárak az utolsó hónapokban, a fesztiválverseny során született újításokat. Nadrágkoptatófelvarrógép, szellemes gombválogató készülék, vállvatta-bevarrógép és még sok más érdekes újítás sorakozott egymás mellett nagy tetszést aratva. A déli órákban országos szakmai tanácskozáson vett részt az 500 főnyi vendégsereg és a helyi ifjúság. A tanácskozáson szó esett arról, hogy változatosabbá kell tenni a konfekcióipar gyártmányait, hogy javítani kell a textilgyárak és a feldolgozó ruhagyárak együttműködését, éshogy folytatni kell a sikeres versengést a testvéri ruhagyárak ifjúmunkásai között. A szakmai tanácskozás keretében osztotta ki Nagy Józsefné könynyűipari miniszter a minisztérium és Turgonyi Júlia, a DISZ Központi Vezetőségének titkára a DISZ kitüntetéseit, elismerő okleveleit. Ságvári Endre-érdeméremmel tüntettékki a Zalaegerszegi Ruhagyár és a Szegedi Ruhagyár DISZ-szervezetét, többen kapták a könnyűipar kiváló dolgozója és a szakma kiváló dolgozója jelvényt. A fesztivál első napját a Textiles Szakszervezet együttesének műsora és a csillagokig érő tábortűz, vidám hangulat, tánc zárta be. A második nap délelőttjén nagyszabású divatbemutatókon gyönyörködhetett Zalaegerszeg közönsége. Szebbnél szebb női, férfi- és gyermekruhák vonultak fel egymás után. Ezeket a ruhákat a varsói versenyen is bemutatták és ott is nagy sikert értek el. Nagy tetszéssel nyilatkoztak a magyar ruhatervezésről a vendégként jelenlevő csehszlovák ruhaipari ifjúmunkások is, akik a híres prostejovi ruhagyár ifjúsági szervezetének képviseletében vettek részt a fesztiválon. Délután az ünnepségen részvevő gyárak saját készítményeinek bemutatójára került sor, majd színes, zenés göcseji táncos műsor zárta be a kétnapos fesztivált. * Újabb százhat lakást építenek Salgótarjánban A Nógrád megyei Építőipari Vállalat az idén 214 új lakást ad át a salgótarjáni dolgozóknak. A legutóbb kijelölt területen további 106 lakás építését kezdik meg, ezek a jövő év második felében készülnek el. (MTI) Magyar—német bált rendeznek Bonyhádon * TM"a megyei Bonyhád lakosságának(~ mm* fele német anyanyelvű. A művelődési ház kezdeményezésére július „ig en magyar-német Anna-bált rendez"*k a ›k őzsegben A bál műsorában fel*prEf›Abonyhídi német népművészek is, köztük Kretzler József, aki régi német népdalokat ad elő saját citerakíséretéiv«l A tánczenét német fúvósegyüttt» adja majd. Újabb 2986 építő- és építőanyagipari dolgozó kapta meg a szakma kiváló dolgozója kitüntetést Az építő- és építőanyagiparban az év elejétől újabb 2986 dolgozó nyerte el a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. 1770 dolgozó első ízben, 1216 pedig már másodszor kapta meg a kitüntetést és az ezzel járó fél-, illetve egyhavi fizetésének megfelelő pénzjutalmat. Eddig összesen 13 165 dolgozó lett a szakma kiváló dolgozója a két iparágban. (MTI) Árvíz a Weser vidékén Kelet-Vesztfáliára a vasárnapra virradó éjszaka háromnapos szünet után újabb súlyos felhőszakadás zúdult, amely elsősorban a Weser vidékén nagy árvizet okozott — jelenti a DPA. Az árvíz miatt a Weser felső és középső folyásán be kellett szüntetni a hajózást. Ilyen hatalmas árvíz nyáron még nem fordult elő. A folyó sok helyen kilépett a Medréből, s elárasztotta a szántóföldeket, valamint utakat. Mindennél vasárnap délelőtt a vízállás 4,84 méter volt, holott a rendes júliusi vízállás 1,68 méter. A folyó szintje állandóan emelkedik. Hétfőre Mindennél 5,30—5,50 méteres vízállásra számítanak. Minden és Lübbecke között a 65-ös számú utat az áradás miatt el kellett zárni. Az első hatórás műszak az Inotai Aluminiumkohóban Az Inotai Alumíniumkohó vezetői július 15-ével valóra váltották a pártnak és a kormánynak a rövidített munkaidőre vonatkozó rendelkezését. Ekkor állt munkába 140 új dolgozó, akik a kohó régi szkmunkásaival együtt az eddigi hároíz 8 órás műszak helyett négy 6 órás műszakon olvasztják a „magyar ezüstöt”. A műszakiak a csapolás és az öntöde munkájának összehangolásával, az igazgatóság az új dolgozók munkahelyre szállításának és elhelyezésének jó hratmegoldásával készültek fel órás munkaidőre. A vasárnap reggel 6 órától 12 óráig tartó, első hatórás műszak dolgozói becsülettel helytálltak: 103 százalékos teljesítménnyel zárták a műszakot. Ezután röpgyűlésen szavakkal is kifejezték hálájukat és köszönetüket a kohászmunka megbecsüléséért. Közben — pontosan 12 órakor — munkához láttak a második műszak dolgozói is, hogy este hatig hasonló munkasikerrel zárják rövidített munkanapjukat. (MTI) A győri szeszgyár dolgozói Csehszlovákiában Szombaton reggel a győri szeszgyár dolgozóinak ötvennagú csoportja autóbusszal tapasztalatcserére indult Csehszlovákiába. A négynapos látogatásra a trencséni élesztőgyár hívta meg a rokonszakmájú győri üzem dolgozóit, akik a gazdaságos üzemszervezést és a legkorszerűbb gyártási eljárást tanulmányozzák. A tapasztalatokat a második ötéves terv során Győrben létesítendő élesztőgyárban hasznosítják majd. (MTI) 10 perc alatt 40 centiméter vágathajtás Tarapcsák István, az oroszlányi XVI-os akna gépészmérnöke elkészítette az ország első körszelvény vágathajtó gépének mintapéldányát. A gép jelentősen növeli az elővájás sebességét. Százhetvenkét centiméter átmérőjű körszelvényt vág, s az eddigi műszakonkénti 40—50 centiméter helyett 7—8 méter vágatot váj ki. Ez 16 bányász munkájával egyenlő. Az új gép a kísérleti munka során megfelelt a várakozásnak: 10 perc alatt 40 centimétert haladt előre. Eltűnik a vörös bauxit szállópor a timföldgyárak környékéről A timföldgyárakban a vöröses bauxitércből lisztfehérségű és finomságú timföld készül. Ez az alumínium-kohók alapanyaga. A timföldgyártás egyik munkaszakasza a bauxit őrlése. Ennek során nagy mennyiségű bauxitpor keletkezik. Ez a bauxitpor azonban kárbavész, a vörös szállópor valósággal megfesti a környéket s csökkenti a gépek élettartamát. Már eddig is igyekeztek olyan megoldást találni, hogy a bauxitot ne szárazon, hanem nedvesen őröljék, s ezzel lekössék az eddig elszálló bauxitport. Szovjettapasztalata alapján, csehszlovák berendezés sgítségével Ajkán már át is tértek nedves őrlésre, be is vált ez a módszer. Mielőtt azonban Almásfüzitő és Mosonmagyaróvárott is alkalmazak, módosításokat hajtanak végr A módosítással kapcsolatos kíséreteket már megkezdték, az év végén be is fejeződik. Ezek után Almafüzitőn és Mosonmagyaróvárott nedvesen őrlik a bauxitot, s ezzel e tűnik a hatalmas mennyiségű vöri bauxit szállópor a timföldgyára környékéről. (MTI) ÚJ ÜDÜLŐ SZANATÓRIUM Az Országos Korányi Tuberkulózis Intézetben hatalmas fenyvespark közepén, festői erdei környezetben, öt különálló pavilonban új gyógytelep kezdte meg működését. A pavilonokban főleg olyan betegeket kezelnek, akik tüdőműtéten estek keresztül és most a teljes gyógyulás útján vannak. Államunk kétmillió 700 ezer forintot fordított az üdülő szanatórium építésére és berendezésére. Képünkön az egyik pavilon előtt pihennek a lábadozók. (Kéri Dániel felvétele)