Szabad Nép, 1956. augusztus (14. évfolyam, 213-242. szám)
1956-08-25 / 236. szám
Jegyzetek filmekről ^־ wv^vv«^xx\_rt׳ wvw^\^vwvv\wvwwv״.wwwwvw^ Ők ketten Jugoszláv film Jogászon ég ismeretségünk filmművészettel, friss mé: a jugoszláv szinte egy kéz ujjain megszámlálhatjuk a hazánkban bemutatott jugoszláv filmeket. Éppen ezért eddig csak külön-külön foglalkoztunk velük, esetenként állapítottuk meg újra és újra meglepő erényeiket és nem próbáltuk elemezni, melyek a közös, az egész jugoszláv filmgyártásra jellemző vonásaik. Pedig ezek a vonások markánsan kirajzolódnak és filmről filmre bizonyítják, hogy ennek a filmművészetnek eredeti, sajátos stílusa van. Köznapi egyszerűség a téma feldolgozásában, természetesség, mélységes realizmus a rendezői és a színészi munkában — ez ennek a stílusnak egyik jellegzetes vonása. Ez az egyszerűség nem zárja ki, sőt, még megrázóbbá élezi a merészen végigvezetett összeütközéseket. Igen, a konfliktusok bátor kiélezését, az erős drámaiságot mondhatnánk a másik ilyen stílusvonásnak. Kiváltképp a partizánfilmekből — s eddig főleg ilyeneket láttunk — vonhatjuk le ezeket az általánosításokat. Az Ok ketten című legújabb filmnek is az az erénye, hogy minden mesterkéltség nélkül és mégis nagyon megrázóan, újszerűen dolgozza fel a már jól ismert témát: a közömbös, csak magának élő ember miként válik elszánt harcossá a fasiszták elleni háborúban. A film írója, Stole Jatikovic és a rendező, Velibor Andrejevic nagyon sok színárnyalattal, aprólékos, finom jellemzéssel állítja elénk ezt az embert, olyannyira, hogy elfogadjuk őt akkor is, amikor gyáva árulónak hisszük, akkor is, mikor hőssé nemesedik. Mert vele együtt éljük át a lelki krízis fullasztó óráit, ezért értjük meg azt is, ami visszahúzza és azt is, ami válságán átsegíti. A másik főszereplőnek, a sokkal szilárdabb lelkű Stojannak hasonlóan mély és gazdag a jelleme. Visszatérő, tehát — bátran mondhatjuk — jellemző stílussajátossága a jugoszláv filmeknek ez a rendkívül elmélyült, sokrétű lélek, rajzot adó emberábrázolás. Az olaszok a társadalom problémáit főként az emberi kapcsolatok feltárásával, a jellegzetes, egy-egy emberi tulajdon Ságot tipizáló epizódfigurák egész tömegével világítják meg, a jugoszláv filmművészetnek egy vagy két egyszerű — és mégis milyen gazdag — emberi lélek is elegendő erre. Az otaszok vizsgálati, bizonyító eszköznek többnyire (de nem kizárólag!) az ember körüli világot használják, a jugoszlávok az ember belső világát. Pásztázó reflektorral dolgoznak azok. górcsővel emezek Melyik a jobb módszer? A gyakorlat bizonyítja, hogy mindkét módszerrel—és még hányféleképp — el lehet mondani a nagy emberi és társadalmi igazságokat, ha igazi művészek vállalkoznak rá. Van valami jellegzetes a film felépítésében is — s ez is mintha viszszatérő vonás lenne —: ritmusellentét, az, hogy lassú, szinte állóképszerű jelenetek után egy-egy vágtató irama következik, amelynek a hatása alól épp az előzőek előkészítő hangulata után lehetetlen kivonnunk magunkat. De ennek a módszernek veszélye is van: a helyenkénti vontatottság, s ezt ebben a filmben nem sikerült teljesen leküzdeni. Érdemes megjegyezni a két főszereplő: Milivoje Zivanovics és Dragulin Tadic nevét. Kitűnő színészek, a realista játékstílus tökéletes megvalósítói. Az ő érdemük is, hogy ez a film méltó az alkalomhoz, amelyre készült, a jugoszláv filmgyártás tavalyi, tizedik évfordulójához. Magyar delegáció utazik a Nemzetközi Jogi Társaság dubrovniki konferenciájára A Nemzetközi Jogi Társaság Dubrovnikban augusztus 26 szeptember 2 között tartandó 47. nemzetközi konferenciáján a Magyar Jogász Szövetség képviseletében Halász József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, a jogtudományok kandidátusa és Réczei László tanszékvezető egyetemi tanár vesz részt. (MTI) Hat kis könyvecske, szerény külsőben, szürkés papíron, néhány egyszerű rajzzal díszítve. A szerény külső azonban gazdag tartalmat rejt: a magyarországi partizánmozgalom történetének egy-egy hősi szakaszát tárja az olvasó elé. A sorozat keretében megjelent már az ukrajnai, a budapesti, a miskolci, a kispesti, az újpesti csoportok, valamint a Kárpát- Ukrajnában működő Uszta-csoport harcairól szóló könyv, és a napokban jelenik meg a Dunántúlon harcoló Zgyerka-féle bányászcsoport története is. (Barát Endre: Becsület.) E könyvek tartalmi ismertetésére nemcsak e cikk korlátozott terje־ delme miatt nincs mód. Nehéz lenne erre vállalkozni azért is, mert az egyes csoportok más és más körül־ mények között harcoltak, ezért történetük is szerteágazó, más és más problémákat felvető. A kárpát-ukrajnai Buzsorán harcoló Uszta־ Priscsepa csoport tagjainak zöme például kijárta már a német fasiszták elleni harc iskoláját. E csoport miután megfelelő bázist teremtett magának a kárpát-ukrán lakosság körében, igen számottevő eredményeket ért el a német—magyar fasiszta hadsereg mögöttes területein. Más eszközökkel, más körülmények között harcolt például a budapesti, a miskolci, az újpesti vagy a kispesti partizáncsoport. Ezekben a fasiszta katonasággal telezsúfolt városokban vagy városrészekben, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőket, a partizánok a váratlan, rajtaütésszerű akciókban látták feladatukat. Partizánharcosaink — és ez is kiderül a közreadott hat könyvecskéből — kezdettől fogva világosan látták, hogy a fasiszta betolakodók és nyilas csatlósaik ellen folytatott hat. Műfaji szempontból az első pillantásra igen különbözők a megjelent ,,partizánregények“. Van köztük a riportok közvetlenségével, az újságíró gyors helyzet- és tényfelnérésével megírt írás, szerepel közöttük a partizánmozgalomban részt vett harcos személyes visszaemlékezése, némelyik könyvecske írójában az adatokat és dokumentumokat hűségesen szem előtt tartó történetíró kerekedik fel Lajos: Harcunk Budapestért. Fekete Mihlás, végül néhány író kifejezetten a háig: Partizánok az Avas alján. Földes Mihály: Az újpesti partizánok. Molnár Zoltán: Fegyver ropog a Buzsorán. (Szikra Könyvkiadó.) szépirodalom, a regényszerűség eszközeivel közelíti meg témáját és mutatja be a partizánharcok egy-egy » Baktai Ferenc: A kőbányai előőrs. Dékán István: Partizánutakon. Fehér cuk egyszersmind a magyar nép társadalmi felszabadításáért, a népi, független és demokratikus Magyarország megteremtéséért is folyik. A távoli Ukrajna mezőin harcoló zalai parasztfiú, Ihász Sándor, a német fasiszták vereségétől nemcsak hazakerülését várta, hanem a földet, meg a nagyobb darab kenyeret is, éppen úgy, mint ahogy az újpesti vagy miskolci munkásharcosok is a fasizmus fölött aratott győzelemtől várták politikai, társadalmi és gazdasági felszabadulásukat. A német fasiszták elleni mélységes gyűlölet, s a felszabadulás biztos tudata élezte a gyakran szegényes fegyverzetet, pótolta a hiányos felszerelést és tette elviselhetővé a nehézségeket. Nem lehet meghatódás, és a hősöknek kijáró tisztelet nélkül olvasni azokat a sorokat, amelyek az egyes csoportok emberáldozatairól számolnak be. Mert e harc életeket is követelt: Bán Tibor, Povázsai György, Hullai Jenő és sok más hős partizánharcos adta életét hazánk szabadságáért, s emléküket kegyelettel őrzi a hálás magyar nép részletét. — A megjelenés sorrendjében tekintve végig a könyveket, úgy látjuk, hogy a kiadó és a szerzők is munka közben alakították ki e füzetek műfaját, s jutottak el a kezdetben még bizonytalan, visszaemlékezésszerű dokumentumkötetek formájától a regényszerű feldolgozásig. Ez a folyamat szinte szükségszerű volt: a történész-módszerekkel való feldolgozás csak megnehezítette volna, hogy azok a rétegek — elsősorban a fiatalok — olvassák, amelyeknek a kiadó szánta. Az egyes csoportok harcainak regényszerű bemutatása viszont nagy tömegek számára tette élvezhetővé e könyveket. De amilyen nagy népszerűségnek örvendenek e kötetek olvasóközönségük körében (a 15 000-es példányszám kevésnek bizonyul), olyan hűvös fogadtatásra találtak eddig a kritikusok és az írók táborában. Egy nagyobb igényű kritikától eltekintve (Réti László ismertette a Társadalmi Szemlében Fehér Lajos Harcunk Budapestért című könyvét meglehe■ tősen egyoldalúan, a műnek csak a negatívumait boncolgatva), sem a napilapok, sem a folyóiratok nem tartották szükségesnek e könyvek ismertetését. Erre nem azért lett volna elsősorban szükség, hogy felhívják olvasóközönségünk figyelmét ezekre az alapjában véve kitűnő kiadványokra. A jó könyvek — szerencsére — minden különösebb ismertetés nélkül megtalálták az utat az olvasóközönséghez. A kiadónak és a művek szerzőinek azonban feltétlenül hasznos tanácsokat adhattak volna. E füzetek műfajának problémáiról szólva, nem lehet szó nélkül hagyni a szerzők bizonyos fajta megkötöttségét, ami még a szabadabb, regényszerű feldolgozásoknál is érezhető. A szerzők ugyanis tiszteletre méltó mértéktartással ragaszkodtak a meg-történt események leírásához ami egyébként teljesen helyes módszer, mert csak ez erősíti meg az olvasóban a hitelesség érzetét. Azzal azonban, hogy a szerzők a történetírók pontosságával ragaszkodtak a valóban lezajlott eseményekhez, s ezeket ahol erre lehetőség nyílt — még hiteles dokumentumokkal is alátáasztották, még nem tettek meg mindent. Az olvasó arra is kíváncsi — és joggal —, hogyan, milyen úton jutottak el a partizánharcokban részvevők a német fasizmus elleni küzdelem szükségességének felismeréséhez s hol, hogyan váltak e nagyszerű szabadságharc hőseivé. Elejtett utalásokból kiolvasható hogy a partizánharcosok a legkülönbözőbb utakon jutottak el az igazság felismeréséhez. Ha e könyvecskék szerzői megkísérelték volna ábrázolni az egyes partizánharcosok küzdelmes ״ előéletének” legalább a fő mozzanatait, akkor nemcsak szélesebb síkú képet rajzol׳ hattak volna, hanem — feltárva a szubjektív mozgatókat — e könyvek hitelét is növelték volna. — Mindez persze túlmutat már e füzetek pillanatnyi célján, s nem riporteri, hanem nagyon komoly írói feladat. Nagy kár, hogy egy-két kivételtől eltekintve, íróink nem vállalkoznak ilyen izgalmas,a kifejlett írásművészetet, jellemábrázolást megkívánó feladatra. Mindent egybevetve: a jó kezdeményezést — íróknak és a kiadónak összefogva — tovább kell folytatni Több magyarországi partizáncsoport története vár még megírásra. Hiányzik a Franciaországban vagy a Jugoszláviában küzdő magyar partizáncsoportok története. Úgy gondoljuk, ifjúságunk nevelésében nem nélkülözhetjük e hősi küzdelmek tanulságait. E könyvek közkinccsé tételével tartozunk ifjúságunknak is partizánharcosainknak is. Ivány Béla A magyar partizánmozgalmakról szóló >♦*־ Egy szép lány férjet keres Olasz film T könnyű nyári vígjátékot sejtet a “■ cím, s amikor már percek óta nézzük a filmet, akkor sincs okunk mást várni. Egy rendkívüli szépségű római lény öltözik, reggelizik, piacra jár, meztelenül úszkál a tengerben, s egész nap azt találgatja a sok rászegeződő férfipillantás kereszttüzében, hogy vajon ki lesz a férje. Igazi vígjátéki kezdet. Aztán a lány megismerkedik egy matrózzal, és egyetlen napi együttlét alatt beleszeret. A fiú tengerre száll, de a lány visszavárja. Közben, hogy valami hozománya is legyen majd, munkát keres. S az ekkor már romantikus színezetű film, súlyosabb hangra vált át: a lánytól mindenütt szerelmet zsarolnának a munkát adó férfiak. Az egyiknek ez sikerül is, s a leány most már szégyell hazamenni, nyomorog, s alig választja el valami attól, hogy végleg eladja magát, egyszerre, egy érdekházassággal, vagy apránként, egyegy éjszakára. Egyiket sem teszi. El kell viselnie azonban még egy keserű csalódást, rájön, hogy szerelmese nem méltó hozzá. Hazamegy az őt szeretettel fogadó családi körbe, és könynyezve ugyan, de mégis reménnyel tekint újra a világba. Azért kellett ismertetni a film tartalmát, hogy hitelt érdemlően lehessen elmondani néhány megállapítást. Az egyik, hogy a film kétségtelenül érdekes mozgalmas, sőt kissé talán túlzsúfolt is a cselekménye. A film írójának és rendezőjének, a világhírű Giuseppe de Santisnak félreérthetetlenül az a szándéka, hogy — akárcsak eddigi filmjei zömében — apróbb emberi sorsok megelevenítésével ostorozza a mai olasz társadalom hibáit. Annyi olasz film központi kérdése, a pénz, illetve annak hiánya: a szegénység rombolja szétvágsó soron itt is a fiatalok boldogságát. Ez a leleplező szándék azonban nem jut elég tisztán kifejezésre, sok álproblémával is teletűzdelték a filmet. Azért például, hogy a leány útját minél érdekesebben ábrázolják, egyetlen olyan férfit sem mutatnak, aki tisztességes szándékkal közelednék ehhez a lányhoz. A túlzást elnéznénk — ehhez a művésznek joga van —, de ha ez nem művészi eszközökkel, hanem plakátszerűen jut kifejezésre, az már hibás, s itt helyenként erről van szó. Ez a film fukarabbul bánik a mellékszerepekkel, mint ahogy az olasz filmektől megszoktuk, a lány családja például valósággal sematikus figurákból áll. Bizonyos mértékig zavar a burleszkszerű és a tragikus, a romantikus és a reális elemek sokszor indokolatlan keveredése is. A rendezés azonban így is sok kitűnő részlettel kárpótol. A főszerepeket nálunk is jól ismert kiváló színészek játsszák: Massimo Girotti, Amedeo Nazzari, Umberto Spadaro és Silvana Pampanini. Kürti László Nagy sikerrel mutatkozott be a plovdivi népi együttes A vendégszereplésre hazánkba érkezett plovdivi népi együttes csütörtökön este szakmai bemutatót tartott a MOM Művelődési Házban. Az együttes műsorában népdalokat, népi táncokat mutatott be. Művészi előadásukat a közönség nagy tetszéssel és meg-megújuló tapssal köszöntötte. SZABAD NÉP incs gyermekbénulási járvány Hogyan védekezzünk a megbetegedések ellen? Mikorra várható a hazai oltóanyagok termelése? Beszélgetés az Egészségügyi Minisztérium vezetőivel (Tudósítónktól.) A Szabad Nép munkatársa az Egészségügyi Minisztérium vezetőihez fordult, és tájékoztatást kért a gyermekbénulás (gyermekparalízis) megbetegedésről, és a betegség elleni védekezésről. A minisztérium vezetői a feltett kérdésekre a következőket válaszolták: 1. KÉRDÉS: Mi a betegség lényege? Hogyan alakult a megbetegedések száma külföldön és hazánkban? A gyermekbénulás az egész világon előfordul. Nyugaton sokkal gyakoribb, mint nálunk. Magyarországon évenként általában 300—500 a megbetegedések száma. A felszabadulás óta a legtöbben 1954-ben betegedtek meg. Nálunk a gyermekbénulás-meg- betegedés általában enyhe lefolyású. A betegség felismerését és az ellene való védekezést megnehezíti, hogy gyakoriak a rejtett fertőzések. A betegség okozója vírus, amelynek hordozója, fenntartója és terjesztője az ember. A gyermekbénulás vírusa sok ezer embernél okoz fertőzést anélkül, hogy észrevehetően beteggé tenné. Viszonylag ritka, hogy — tömeges fertőzés, vagy csökkent ellenállóképesség következtében — a fertőzés olyan tüneteket okoz, amelyek alapján a betegség felismerhető. A megbetegedések egy részénél a beteg izomzatában bénulások keletkeznek, amelyek nagyrészt a heveny tünetek megszűnésével együtt, vagy utókezelés révén jelentős mértékben oldódnak. 2. KÉRDÉS: Hogyan kezelik a betegeket? A gyermekbénulásban szenvedő betegeket kivétel nélkül kórházban helyezik el. Akinél csak gyanú is van arra, hogy gyermekbénulásban szenved — az orvosi kezelés mellett — rendkívül fontos a teljes testi és szellemi nyugalom biztosítása. Azokat a súlyos betegeket, akiknél légzészavarok lépnek fel, különleges készülékekkel (vastüdő, túlnyomásos lélegeztető készülék, hintaágy) kezelik. Azokat, akiknél bénulások maradnak vissza , szakszerű utókezelésben részesítik. A fővárosban utókezelést nyújtanak az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetben, a Bókay János Gyermekkórházban és a Mozgásterápiás Intézetben. 3. KÉRDÉS: Ismeretes, hogy néhány külföldi államban oltásokkal védekeznek a betegség ellen. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Az utóbbi években a betegség elleni védekezés új eszköze: a védőoltás. A beoltott személy szervezetében képződő ellenanyagok megakadályozzák valamely későbbi fertőzés során, a gyermekbénulás vírusának a bélcsatornából a vérpályába, illetőleg a központi idegrendszerbe való behatolását. Az aktív védőoltásra vonatkozó kísérletek kétfélék: az egyik módszernél gyengített vírustörzseket tenyésztenek ki és a szájon át, a természetes fertőzéshez hasonló módon iparkodnak veszélytelen — de védettséget előidéző — fertőzést létesíteni. A másik módszer: formáiknál elölt vírustörzsekből készített oltóanyag befecskendezése révén idéznek elő az oltott személy szervezetében ellenanyag-termelést. Ez a módszer a biztonságosabb, már több millió 0rtást végeztek vele. Az oltóanyagot eddig csak néhány nyugati országban, először Amerikában állították elő. A gyermekbénulás elleni oltóanyag előállítása körülményes és hosszadalmas. Az oltóanyagot szövettenyészetben — majomvese-szövetben — tenyésztik és az ilyen szövettenyészetek készítése és fenntartása rendkívül nehéz feladat. Az oltóanyag ártalmatlanságát és hatékonyságát hosszas vizsgálatokkal kell ellenőrizni. Alkalmazása viszonylag lassan terjed, mert az egyes országokban hosszabb kísérletek és különleges berendezések szükségesek a gyártás megindításához. A védőoltások, a közlések szerint, csökkentik a megbetegedések számát. A nyugati tudományos közlemények szerint a védőoltásban részesítetteknél a bénulásos megbetegedések száma 55—60, esetleg több százalékkal is csökken a védőoltásban nem részesítetteknél előfordult megbetegedések számához képest. A kielégítő védettség eléréséhez három oltás szükséges. 4. KÉRDÉS: Kétségtelen: az oltóanyagoknak főként a behozataluk, de előállításuk is rendkívül körülményes és igen költséges. De a gyermekbénulás, ha a legtöbb nyugati országhoz képest lényegesen kisebb mértékben is, nálunk is minden évben fellép. Történtek-e már intézkedések azzal kapcsolatban, hogy magyar kutatók külföldön behatóan tanulmányozzák az ottani tapasztalatokat, a gyártást, s hogy ennek nyomán a fejlett magyar gyógyszeripar megkezdhesse az oltóanyagok hazai termelését? Az Egészségügyi Minisztérium kutatóintézeteiben már kitenyésztették a nálunk előforduló vírustörzseket. Kutatóink tudományos közlésekből, valamint tudományos kongresszusokon tájékozódtak a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyag termelésének és alkalmazásának kérdéseiről. A minisztérium a közeljövőben kutató csoportot küld ki a Koppenhágai Állami Szérumtermelő Intézetbe az oltóanyag előállításának és ellenőrzésének közvetlen tanulmányozására. A minisztériumnak az a terve, hogy a következő évben biztosítja az oltóanyag kísérleti mértékben történő előállítását. 5. KÉRDÉS: Van-e jelenleg hazánkban gyermekparalízis-járvány? Hangsúlyozzuk: az országban jelenleg nincs járvány. Az év első öt hónapjában a gyermekbénulásos megbetegedések száma alacsonyabb volt, mint az előző években. Júniusban a fővárosban szaporodtak az esetek, főleg a VIII. és a XXI. kerületben történt több megbetegedés. Vannak kerületek, amelyekben egyáltalán nem fordult elő gyermekbénulásos megbetegedés. Augusztus 20-ig hazánkban lényegesen kevesebb volt a betegek száma, mint az 1954-es év hasonló időszakában, bár júliusban és augusztusban Szabolcs-Szatmár megye keleti részén több megbetegedés történt. Hazánkban 1954. augusztus 20-ig 629-en betegedtek meg, míg ebben az évben ugyanezen időpontig 480-an. A Balaton környékén mindössze négy eset volt a legutóbbi hónapokban. A járványügyi vizsgálatok adatai szerint a betegek már az odaérkezésük előtt fertőzöttek voltak. A Balaton környékén jelenleg egy megbetegedés sincs. 6. KÉRDÉS: Hogyan védekezzünk a betegségek ellen a jelenlegi adott- Ságok mellett? A legjobb védekezés, ha több fi־ gyelmet fordítunk a tisztaságra. (Kézmosás evés előtt és ételek kezelése előtt, a gyümölcsök, zöldségfélék gondos lemosása, a legyek távoltartása az ételtől.) Ilyen módon megakadá■lgozhatjuk, hogy a kórokozók nagyobb tömegben jussanak a szervezetbe, a tisztaság biztosításával lehetőség nyílik a betegség elkerülésére, vagy arra, hogy az enyhébb lefolyású lesz. A gyermekbénulás vírusa az idegrendszer mozgató központjaiban telepszik meg. Járványveszély idején tehát óvni kell a gyermekeket az idegizgalmaktól, a testi megerőltetéstől, a túlzott napozástól, felesleges, vagy elhalasztható műtéti beavatkozástól. Hőemelkedés, hurutos vagy egyéb betegségi tünetek esetén a beteg maradjon ágyban, s ilyen esetben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A beteg környezetének a megvédésére gamma-globulint használnak. A gamma-globulint emberi vérből készítik, azokat az ellenanyagokat tartalmazza, amelyek fertőző betegségek alkalmával a szervezetben keletkeznek. A gamma-globulin azonban csak néhány hétig tartó relatív védelmet ad, s ezért csak olyan gyermelleknél használják, akiknek a közvetlen környezetében fordult elő gyermekbénulásos megbetegedés. Ilyen esetben az illetékes járási, városi, kerületi főorvos útján lehet gamma-globulint igényelni. Hangsúlyozzuk — bár a gyermekbénulásos megbetegedések jelentőségét nem becsüljük le — nyugtalanságra nincs ok. Az Egészségügyi Minisztérium mindent elkövet, hogy a betegség elleni korszerű védekezést — az oltóanyag termelésének előkészítését is — biztosítsa. A budapesti tornáról és az olimpiai esélyekről A szovjet vízilabda-válogatott szakvezetőjének nyilatkozata A budapesti nemzetközi vízilabdatornán, mint megfigyelő jelen volt V. Usakov, a szovjet vízilabda-válogatott szakvezetője is. A látottakról és tapasztaltakról V. Usakov a következőket mondotta a Szabad Nép tudósítójának: — A mérkőzések érdekes játékot és nagy küzdelmet hoztak. Feltűnt, hogy valamennyi részvevő sokkal „harcosabb“ volt, mint például a legutóbbi nápolyi tornán. Azóta különösen erőnlétben javultak a csapatok. Most a magyar válogatott megérdemelten lett első, mert nemcsak eredményességben, de játékban is felülmúlta valamennyi ellenfelét. Igaz, hogy a döntőn nem nyújtott olyan teljesítményt, mint például a románok vagy a nyugatnémetek ellen, de így is feltétlenül rászolgált a győzelemre. A magyar csapat után kétségtelenül a kiváló jugoszláv válogatott volt a legjobb. Jó erőben, lendületesen játszottak a jugoszlávok, bátran lőttek kapura. A románok és nyugatnémetek sokat javultak, az olaszoktól viszont többet vártam. Egyénileg nekem Gyarmati Dezső tetszett a legjobban. Egyenletes játékot mutatott, és voltak olyan megmozdulásai, amelyeket csak világklasszistól láthat az ember. Utána Kovacsicsot, a jugoszláv kapust tartottam a legjobbnak. V. Usakovtól ezután a szovjet válogatott felől érdeklődtünk. — Csapatunk nem tudott eljönni a budapesti tornára, mert minden játékosunk részt vesz a Szovjetunió népeinek spartakiádján. Most azonban aár nálunk is folynak a közös edzések, s erősen megfiatalított csapattal készülünk az olimpiára. Válogatottunk utolsó erőpróbája, amelyet olimpiai főpróbának számítunk, az októberi moszkvai nemzetközi torna lesz. Erre több európai országot meghívtunk, a magyar vízilabdázókat is. Befejezésül megkérdeztük a kiváló szovjet szakembert, hogy milyennek látja az olimpiai esélyeket. — Szerintem az olimpiai elsőség a magyar, jugoszláv és szovjet válogatott között dől majd el. Ezek a csapatok évek óta a világ legjobbjai, s mindhárman méltó esélyesei az olimpiai aranyéremnek. Feltétlenül számítanunk kell azonban a románokra, olaszokra és nyugatnémetekre is, akik könnyen okozhatnak meglepetést. Nem ismerjük viszont a nagy hagyományokkal rendelkező holland és amerikai válogatott jelenlegi játékerejét. Egy azonban biztos: nagyon jól kell majd játszani annak a csapatnak, amely olimpiai bajnokságot nyer! Moszkvában szeptember 1-én kezdődik a sakkcsapat-világbajnokság Moszkva, augusztus 24. (TASZSZ) Szeptember 1—25 között rendezik meg Moszkvában a XII. sakkcsapat-világbajnokságot. A versenyen részt vesz 32 ország: Ausztria, Anglia, Belgium, Bulgária, Magyarország, NDK Hollandia, Görögország, Dánia, Egyiptom, Izrael India, Irán, Írország, Izland, Luxemburg, Mongol Népköztársaság, Norvégia, Lengyelország, Portoricó, Románia, Saar־ vidék, Szovjetunió, Finnország, Franciaország, Német Szövetségi Köztár־aság, Csehszlovákia, Chile, Svájc, Svédország, Skócia, Jugoszlávia. A világbajnokságot védő szovjet együttes az alábbi összeállításban indul: Botvinnik, Szmiszlov, Bronstein és Kérész, tartalékok: Geller Tajmanov. — Magyarország együttese: Szabó László és Barcza Gedeon nemzetközi nagymesternek, Benkő Pál nemzetközi mester. Szíügyi György, tartalék: dr. Bély Miklós és Portisch Lajos mesterek. A magyar sakkozók szakvezetője, csapatkapitánya Bán Jenő mesteroktató, szaktanácsadója pedig Flórián Tibor nemzetközi mester. ★ A moszkvai sakk-csapatvilágbajnokság befejezése után — október 6־ tól — rendezik meg a Szovjetunió fővárosában az ,,Aljechin-emlékversenyt׳’, amelynek egyéni küzdelmeiben Magyarországot Szabó László nemzetközi nagymester képviseli. Nagy versenyek előtt a magyar repülőmodellezők (Tudósítónktól.) A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség repülőmodellezői szorgalmasan készülnek legközelebbi nagy versenyeikre. A magyarok az idén részt vesznek az Európa-bajnokságon és a világbajnokságon. A jugoszláviai Suboticán augusztus 29 és szeptember 3 között rendezik meg a mechanikus ■motorok Európabajnoki versenyét. Ezen négy magyar versenyző (Kún József, Egervári Géza, Gaskó Mátyás és Ördögh László) indul. A repülőmodellező világbajnokság küzdelmei már folynak, mindegyik kategória más-más országban versenyez. A magyarok csak két osztályban, az úgynevezett A/2 szabadonrepülő vitorlázó és a 2,5 kcm-es sebességi körrepülő (U-control) kategóriában indulnak. Ezek a versenyek az olaszországi Firenzében kerülnek sorra szeptember 29 és 30-án, illetve október 1-én. Firenzébe is négytagú magyar csapat utazik. Az együttest a válogatóversenyek után jelölik ki. ☆ ☆ HÍREK * * Tudósok, művészek, írók és katonák barátsága Szegedin (Tudósítónktól.) Nem mindennapi szocialista szerződést kötöttek nemrég Szegeden. A város kulturális intézményei és néphadseregünk helyőrsége megállapodtak abban,hogy a város művészei, írói tudományos munkásai a jövőben patronálják a helyőrség alakulatait. Támogatják az alakulatok szakköreit és művészeti csoportjait, színvonalas műsorokat adnak a katonáknak és tudományos előadásokat tartanak. A szegedi Nemzeti Színház tagjai örömmel vállalták, hogy évente kétszer műsoros előadást, kétszer pedig hangversenyt rendeznek az alakulatoknak, ezenkívül segítik a színjátszó csoportok, tánccsoportok, szólisták és szavalók munkáját. Rendezőik és a dramaturgok pedig az előadások előtt ismertetik a színdarabot, amelyet a helyőrség alakulatainak bemutatnak. Klubesteket is rendeznek majd, ahol a katonák és tisztek elmondhatják a művészeknek, mi volt a véleményük egy-egy színházi előadásról, a színészi játékról, így remélhetőleg tartalmas viták alakulnak ki, s nem utolsósorban baráti kapcsolatok szövődnek. — A katonáskodás ne csak katonai ismereteket adjon — mondják a patronézs-mozgalom szervezői — hanem segítsen abban is, hogy ha a falvak és távoli tanyák fiai visszatérnek otthonukba, ott is igényeljék a kultúrát, szószólói legyenek a fejlődésnek, a helyi adottságok fejlesztésének — új életünknek! • . . . , A Magyar Írók Szövetségének szegedi csoportja és a Pedagógiai Főiskola magyar irodalom tanszéke azt vállalta, hogy patronálja az alakulatok irodalmi köreit, évente két irodalmi estet, hat irodalmi előadást, 11-életve könyvankétot rendez. A szegedi képzőművészek is terveket dolgoznak ki az alakulatok képzőművészeti köreinek patronálására. Évente négy, vetítettképes művészettörténeti előadást, hat tárlatvezetést tartanak. A Szegedi Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Pedagógiai Főiskola természettudományi tanszékei hat ismeretterjesztő előadást vállaltak. Az Orvostudományi Egyetem segíti a helyőrség egészségügyi intézményét is. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének szegedi csoportja támogatja az alakulatok technikai szakköreit, s több előadást tart, továbbá a DISZ városi bizottsága negyedévenként hat természettudományi és irodalmi előadást biztosít — akkor látszik igazán ennek a kezdeményezésnek a jelentősége. Irodalmi ankét a Kultúrkapcsolatok Intézetében A Magyar Írók Szövetsége, a Kultúrkapcsolatok Intézete és az Állami Könyvterjesztő Vállalat pénteken este ankétot rendezett a Kultúrkapcsolatok Intézete tanácstermében. Az ankéton megjelent Asztalos István állami-díjas romániai magyar író és Iosifescu Silvian egyetemi tanár, állami-díjas irodalomkritikus. Rózsa Irén, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára üdvözölte a román íróvendégeket, majd Tamási Áron Kossuth-díjas író mondottmegnyitó beszédet. Ezután Asztalos István és Iosifescu Silvian tájékoztatta a megjelenteket a román irodalom helyzetéről és beszámoltak egyhónapos magyarországi tapasztalataikról, majd válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre. (MTI) — Tizenöt évvel ezelőtt halt meg Szalmás Piroska, a munkás kulturális mozgalom lelkes harcosa. Tanítványai és ismerősei vasárnap reggel 9 órakor találkoznak a rákoskeresztúri izraelita temető bejáratánál. — Hat nappal határidő előtt bocsátották vízre, pénteken délután a Gheorghiu-Dej Hajógyárban a .76-os számú új, 1100 tonnás export tengerjáró hajót. — A Szovjetunióban bemutatták Katajev Fiúk a gáton című filmjének folytatását, amelynek címe: A szovjetek hatalmáért. — Sok újfajta bőrdíszműáru kerül forgalomba a közeli hetekben: női velúrtáskák, az NDK-ból importált „légi bőröndök”, új fazonú női válltáskák stb. — Szabó Ferenc két zenekari művét, a Ludas Matyi-szvitet és az Emlékeztetőt a Columbia londoni hanglemezgyár a közeli hetekben mikrobarázdás hanglemezre veszi fel. A Columbia szimfonikus zenekarát a felvételeknél Herbert Karajan vezényli. — Színpompás ünnepséggel zárul vasárnap Kaposvárott a somogyi nemzeti kisebbségi hét. A megyeszékhelyre különvonatokon érkezik majd a népviseletbe öltözött közönség. — A Magyar Kémikusok Egyesületének analitikai szakosztálya augusztus 25—28 között országos konferenciát rendez Pécsett. A konferencián 53 tudományos előadás hangzik majd el. — Egy húzásra 7 mázsa halat fogtak a Duna egyik holtágában tegnap a paksi halászok, akik az idén eddig 700 mázsa zsákmányra tettek szert. — Hatvan éves a Szombathelyi Járműjavító Vállalat énekkara, amely vasárnap este a városi szabadtéri színpadon — fővárosi művészek vendégszereplésével — jubileumi hangversenyt rendez. — Helyreállították a kölni dómot, Németország egyik legrégibb és legszebb gótikus templomát, amely a második világháború idején súlyosan megrongálódott. A BM Budapesti Főosztály Rendőrkapitányságának Közlekedésrendészeti Osztálya értesíti Budapest dolgozóit, hogy augusztus 27-től (hétfőtől) a kerékpárbejelentéseket a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnál kell elintézni. Tájmúzeumot létesítenek a Hejőkeresztúri (Borsod megye) Általános Iskola pedagógusai és tanulói. Huszonhétmillió kilométer — tizenhárom nap alatt Még 27 millió kilométeres utat tesz meg a Mars bolygó szeptember 7-ig ahhoz, hogy 56,5 millió kilométeres „közelségbe” kerüljön Földünkhöz. Az égitest másodpercenként 24 kilométeres — vagyis óránként 86 400 kilométeres — sebességgel halad a pályáján, melynek teljes hossza mintegy 1432 millió kilométer. Naponta több, mint százan keresik fel esténként az Uránia Csillagvizsgálót, hogy megnézzék a Földünkhöz közeledő Mars bolygót. A mai sportműsor Atlétika: A Bp. Törekvés országos I. osztályú versenye. Sport utca, 16. — Céllövés: A Bp. Dózsa céllövőversenye (céllövő sportpuska és önműködő sportpisztoly). Mexikói úti lőtér, 13. — Kajak: Budapest 1956. évi kajak- és kenu túrabajnoksága. Rajt: serdülő fiúk, női felnőttek és ifjúságiak számára Lupa-sziget: 17, ifjúsági fiúk számára szentendrei hajóállomás 17.30. — Kerékpár: Budapest kerékpáros pályabajnokságai. Millenáris. 19. — Kézilabda: Bp. Vasas —Bp. Vörös Lobogó OB, nagypályás férfimérkőzés. Népliget. 18. — Labdarúgás: V. Elektromos—Selmecbányai Bányász (csehszlovák) nemzetközi mérkőzés, Latorca utca, 21. — Tenisz: Nemzetközi teniszverseny, margitszigeti tenisz-stadion. 9, illetve 14.30. —Torna: Az OTSB válogató férfi és női tornaversenye (kötelező gyakorlatok), Sportcsarnok. 16. — Úszás: Balatoni távúszóbajnokság. Tihany, 15. A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK vezetősége a diósgyőr-vasgyári stadion bővítésére ebben az évben mintegy félmillió forintot fordít. A JUGOSZLÁVIAI ELEDBEN megkezdődtek a női evezős Európa-bajnokság küzdelmei. Az első napon az egyes első előfutamában Pappné győzött. Ugyancsak magyar győzelmet hozott a kormányos négyes második előfutama. A nemzetközi teniszverseny (Tudósítónktól.) A margitszigeti Dózsa-stadionban pénteken délután folytatták a nemzetközi teniszversenyt. A férfiak és a nők már az elődöntőket játszották le. A férfi egyesben Katona 3:1 szélaránnyal győzött Sikorszki ellen, Jancsó pedig 3:0-ra győzte le a lengyel Licist, így tehát a döntőt magyarok vívják majd egymással. A női egyesben Peterdi — 2:1-re legyőzve Bardóczit — jutott a döntőbe, ahol ellenfele a csehszlovák Puzerova lesz, aki Erdődiné ellen győzött két szetben. A párosmérkőzések közül főleg a Fehér—Sikorszki kettős és a csehszlovák Krajcik—Nokas találkozója volt érdekes, ezt a magyarok nyerték 2:0-ra. A nemzetközi teniszversenyt ma folytatják. A BP. HONVÉD által vasárnap a Népstadionban, 19 órakor megrendezésre kerülő egymérföldes világcsúcsjavító kísérletet — a sportlétesítmény igazgatóságának közlése szerint — ingyen tekinthetik meg az érdeklődök. (MTI) A JÖVŐ ÉVBEN Jugoszlávia—Szovjetunió nemzetek közötti labdarúgó-mérkőzésre kerül sor. Ez alkalommal az A csapatok Belgrádban, a B-csapatok pedig Moszkvában találkoznának. pg ------------------ SZOMBAT, 1956. AUGUSZTUS 25 Lapnyomda, A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.35—8.00: Zenés műsor. — Közben: 5.00: Falurádió. — 6.00: Hírek — 6.05: Falusi híradó. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.10: Reggeli hangverseny. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.30: Magyar gyermekdalok. — 9.40: Bródy: Könnyű Múzsa — egyveleg. — 10.00: Hírek — 10.10: Román zenei hét. Részletek Enescu Oedipus című operájából — 10.35: Népi zene. — 10.55: Don Quijote. VI. Részletek Cervantes regényéből. — 11.35: Bartók: VI. vonósnégyes. — 12.00: Hírek. — 12.10: Operettrészletek. — 13.00: Falusi híradó. — 13.15: Művészlemezek. — 14.15: Könnyűzene. __ 14.53: A Szabad Ifjúság és a Rádió nyári rejtvény versenye IX — 1500׳: Hírek — 15.10: Schubert: B-dúr trió. — 15.45: Válaszok a hallgatóknak. — 16.00: Kórusaink életéből. — 16.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív küldi — 18.00: Az országgyűlés után. Vitaműsor. — 18.20: Román népi muzsika. — 19.00: Zenés Lajos-napi köszöntő — 30.00: Esti Híradó. — 20.30: Jóestét, gyerekek! — 20.27: Részletek a Rádió nyári műsoraiból — 21.45: Sporthíradó. — 22.00: Hírek. — 22.15: Tánc éjfélig. — 24.00: Hírek. — 6.10: Népdalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 14.00: A Román és a Magyar Rádió első közös esztrád-hangversenye. — 15.40: Akvaristák öt perce — 15-45: Somogyi juhásznóták. — 16.10: A sarki fénytől a mesterséges holdakig. Beszélgetés tudósokkal — 16.30: Puccini: Turandot. Opera három felvonásban. — 18.33: Ellesett beszélgetés. Alekszander Kulesov elbeszélése. — 18.55: Tánczene. — 19-20: Külpolitikai kalauz — 19.30: Dvorzsák. Humoreszk. — 19.35: Brahms• F-dúr szonáta. — 20.00: Népdalok. — 20-45: Irodalmi levél — 21.00: Képeslapokról — képek nélkül. — 21.10: Verdi operáiból — 00*32 ן: Zenekari hangverseny. IDŐJÁRÁS Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások több helyE A Duna vízállása pénteken reggel b־ 1״׳ pestnél 320 centiméter, reggel Buda- A budapesti színházak mai műsora A Bob herceg előadása 29-re elhalasztva5 ’ "״״ ״> _aTpU Rózsa Ferenc Kultúrhiza Park ״ a Vidám Színpad vendégjátéka (C-bérlet - Fővárosi Nagycirkusz: A humor jegyébe’n *ZABAD NÉp A Magyar Dolgozók Pártjának k״־ p״״ ti Iapji Kind?»erkcSIAQa sz®rkesztö bizottság | a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Budapest, V . József *?*pontl, Hírlapirodája, kezelik. *I központi^eiahzet^solgálati^BiHi^ _________Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda