Szabad Nép, 1956. augusztus (14. évfolyam, 213-242. szám)
1956-08-26 / 237. szám
CICIN AKADÉMIKUS MŰHELYÉBEN Delegációnk az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás tanulmányozására utazott Moszkvába. Most mégis a szovjet főváros egy nálunk kevésbé ismert nevezetességéről — a botanikuskertről számolok be. A ״ kert" területe — négyszáz hektár, tehát csaknem 700 kataszteri hold. Több százezer növényfajta otthonában Abban a kitüntetésben részesültünk, hogy ezt a páratlan látványosságot maga Cicin akadémikus, a világszerte ismert szovjet növénynemesítő tudós mutatta meg nekünk. Tájékoztatásul talán annyit, hogy ha a néző a botanikus kertben öszszegyűjtött minden növényfajtánál egy percet időzne, 10 esztendőbe telne, amíg mindent végignéz. Pedig az építés és telepítés 10 éve tartó munkája még be sem fejeződött. Csak 1958-ban nyitják meg a kertet. De itt van már például 3000 rozsfajta — azon a földön, amelyről nemrég még azt állították, hogy nem alkalmas rozstermesztésre. Áll Európa legnagyobb — 6000 négyzetméteres — üvegháza és magunk is láttuk az üvegházban a 200 fajtából álló orchideagyűjteményt. Nagyobbrészt szakemberekből álló delegációnk legnagyobb élménye az volt, amikor Cicin akadémikus megmutatta a botanikus kerthez tartozó kísérleti telepét. Az évelő búza, száznál több szem egy kalászban Cicin professzor a növények nemesítésének egy új útját választotta: a fajok közötti keresztezést. Vadnövényekkel házasítja össze a kultúrnövényeket — főleg a gabonaféléket. Munkájának jelentősége és lehetősége szinte beláthatatlan. Láttunk egy famandra nevű fás növényre oltott paradicsomot. Eredmény: magasabb szárazanyag-tartalom és a paradicsom mellé nem kell karó. Láttunk több tarackfűvel keresztezett búzafajtát. Az eredmény: nem kell évenként vetni a búzát, mert ez a fontos kultúrnövény évelővé alakul. Láttunk olyan búzafajtákat, amelyekből a keresztezéssel kiküszöbölték az úgynevezett jarovizációs időszakot, tehát a búza ősszel is és tavasszal is egyaránt vethető. A kísérletek, keresztezések fő iránya azonban az, hogy az eddiginél sokkal bővebben termő, értékesebb gabonafajtákat állítsanak elő. A búza kalászában legjobb esetben 20—30 mag van. Viszont mutatott nekünk Chin akadémikus egy fűféléihez tartozó növényt, amely 800 magot is hoz egy kalászban. Ha ezt a tulajdonságot sikerül a kultúrnövényre átvinni, 200—300 szem lehet egyetlen búzakalászban. És valóban, láttunk olyan búzakalászt, ahol egy úgynevezett kalászka nem 3—1 szemet hozott, mint a mai fajtáknál tapasztalható, hanem 10—12-t. Valóságos külön kalászok állottak a száron, száznál jóval több szem volt egyetlen kalászban. Mire jó az Agropyrum glaucum ? Házigazdánk, főleg Agropyrum glaucum nevű tarackfajt használ a fajtakeresztezésekhez. Ez a munka nem csupán az említett eredménnyel jár, vagyis nemcsak a kalászban levő magok száma szaporodik. Növekszik például a növény takarmányértéke is. Láttunk egy Agropyrumkeresztezést, amely kitűnő takarmánynövény. Chcin akadémikus elmesélte, hogy a Szovjetunióban, a füveshere-felepítésnél szokásos a vöröshere és Thimótfa keverék. Hozamahárom év alatt 80 mázsa széna hektáronként. Ezzel szemben a búza és az Agropyrum keresztezése 150— 200 mázsa jó minőségű szénát ad három év alatt. Az Agropyrum fehérjetartalma igen nagy. Ez még egy harmadik nemesítési irányra is lehetőséget ad. A sikértartalom az, ami lehetővé teszi,hogy szép, magas búzakenyereket süthessünk. A rozs kedvezőtlen éghajlat alatt, gyenge földön is termelhető , de szép, igazán jó kenyeret nem lehet belőle sütni. • Chin akadémikus ’keresztezte a tarockot a rozzsal. A nemesítő munkától azt várja, hogy változatlanul igénytelen maradjon a rozs, de az egész világon legerősebb vetélytársa legyen a búzának. Vagyis a kedvezőtlen éghajlatú, gyenge földekről lekerült rozsból is lehessen szép, magas kenyeret sütni.¥_ ־»Uj, töretlen úton Az akadémikus és munkatársai töretlen, új úton haladnak. Céljaikat, eszközeiket könnyű elmondani, de nehéz ezen a területen eredményt elérni. Hallottunk egyetlen ilyen példát. A rozsot és az Agropyrumot viszonylag könnyen sikerült keresztezni. Az eredmény — a hibrid — azonban steril volt, vagyis teméketlen, nem hozott magot, öthat évi kudarcsorozat után egy genetikus professzor felajánlotta, hogy a hibrid magokon kipróbálja a colhicines eljárást. Chin akadémikus nem hitt a kísérletben, de adott magot a professzornak. A colhicin egy őszi kikericsből kivont alkaloida. A professzor ezzel kezelte a magvakat, de csak terméketlenek maradtak. A kudarc után a cserepekbe vetett növényt kidobta. Újabb évek ,teltek el — eredménytelenül. Később egy fiatal genetikus került Chin akadémikus intézetébe, ő is kísérletet tett a colhicinnel, de ekkor is terméketlen magokat hozott a növény. Ő azonban nem cserépbe, hanem szántóföldbe vetett és a kísérleti növények véletlenül a helyükön maradtak. A második évben újra kihajtottak és termékeny magvakat hoztak. Vagyis a colhicinnel kezelt hibrid magvak a második évben hoznak termékeny magvakat. Egyetlen mondat ez, de 11 eszten-deig tartott, amíg az eljárást kitapogatták! A növénynemesítő munkája hoszszú ideig tart, az eredményre sokat kell várni. Chin akadémikus sem fejezte még be a kísérleteit. De például az Agropyrum keresztezéset takarmánynövényt kísérletképpen már számos kolhozban vetik és termelik a búzával visszakeresztezett három új őszi búza fajtáját is. Ezekből a búzákból nekünk is adott három kis zsákocskával — magyarországi kipróbálásra. És kaptunk — igaz, hogy csak néhány szemet — egy olyan ágasrozs vetőmagjából, amelyen 200 szemet hoz egy kalász, az ágasság 98 százalékos és ugyanannyi az örökítőképesség is. Két esztendő múlva nem csupán kisebb csoportok sétálgatnak a moszkvai botanikus kertben. És reméljük, nem kell sok idő ahhoz sem, hogy tízmillió hektárokon termelje a hálás emberiség Cicin akadémikus új, nagyobb értékű és magasabb hozamú gabonafajtáit. Földeáki Béla Két döntő a nemzetközi teniszversenyen Szombaton egész nap folytatódtak a nemzetközi teniszverseny küzdelmei a margitszigeti stadionban. A női páros döntőjét a Bardóczi —Kovács pár nyerte, s a közönség nagy örömmel fogadta az első magyar győzelmet. A vegyespárosban a csehszlovák Javorski — Puzejova kettős szerezte meg az első helyet. A szombati fontosabb eredmények: Vegyespáros elődöntő: Sikorszki, Peterdi—Piatek, Jendrzejowska (lengyel) 6:4, 1:6, 6:3. Javorski, Puzejova (csehszlovák)—Licis, Rickova (lengyel) 6:4, 6:2. — Döntő: Javorski, Puzejova—Sikorszki, Peterdi 7:5, 6:1. Női páros elődöntő: Bardóczi, Kovács—Puzejova, Stetinova (csehszlovák) 4:6, 6:1, 6:3. Namia (román), Seghers (francia) — Erdődiné, Peterdi 2:6, 6:4, 6:2. — Döntő: Bardóczi, Kovács—Namia, Seghers 6:3, 6:3. Férfipáros elődöntő: Asbóth, Jancsó— Francisci, Szikszai 6:1, 6:3, 6:0. Javorski, Parma (csehszlovák)—Ádám, Katona 7:5, 6:1, 4:6, 6:3. Ma befejezik a versenyt. Délután fél 3 órától bonyolítják le a hátralevő három döntőt (női egyes, férfiegyes, férfipáros). (MTI) Szeptember 7 és 9 között rendezik meg a belügyi sportbajnokságok országos döntőjét A belügyi dolgozók sportbajnokságai 17 sportágban ez év elején megkezdődtek, s a járási, majd megyei döntőkön keresztül jutottak a legjobbak az országos döntőbe. Ezen mintegy 1200-an szerepelnek Az országos döntőt szeptember 7 és 9 között tíz sportágban bonyolítják le: atlétika, labdarúgás, röplabda, ökölvívás, birkózás úszás, kerékpár, céllövészet, járőrverseny és torna. A versenyeket a Dózsa-stadionban, a Tímár utcai sporttelepeken a Szamuelli-laktanyában (Hős utca), a Szőnyi úti uszodában, a Szabadság-hegyen, a mexikói úti lőtéren és a váci országúton rendezik meg. Szeptember 9-én 18 órai kezdettel a margitszigeti Dózsa sporttelepen nagyszabású kultúr- és sportbemutatót rendeznek. (MTI) BÉCSTŐL MOSZKVÁIG (Tudósítónktól.) Tegnap valószínűleg sokan látták a Wiener Express feliratú autóbuszkaravánt a főváros utcáin és terein. Szombaton délelőtt háromszáz osztrák turista érkezett Budapestre a kilenc autóbuszon, hogy este már folytassa is az útját Moszkva felé. Az utazást az osztrák békemozgalom szervezte. A program rendkívül gazdag és változatos: egy nap Budapesten, öt nap Moszkvában, kettő Kijevben és visszafelé Cseh- Szlovákián keresztül másfél nap Bratislavában. A turisták közt van több pedagógus, művész, kereskedő, egyetemi hallgató, vasutas, agronómus, szakmunkás — a legtöbben Bécsből, de Ausztriának szinte minden része is képviselve van. Irma Maria Mascher asszony, bécsi kereskedő elmondta, hogy eddig gyakran töltötte külföldön szabadságát — járt Olaszországban, Dániában, tavaly Jugoszláviában, Nyugat-Németországban, s most nagyon örül, hogy ״ keletebbre“ is eljuthat. Egy bécsi festőnő kijelentette, hogy az osztrák békemozgalom más hasonló jellegű utazásokat is akar a jövőben szervezni: Spanyolországba, Törökországba stb. Hiszen az a célünk — mondja —, hogy az emberek a különböző országokban közelebbről megismerjék egymás életét, problémáit, örömeit. Az osztrák turisták még a viszonylag rövid időre is rendkívül gazdag programot állítottak össze maguknak. A mezőgazdászok Kijev környéki kolhozokba akarnak ellátogatni, a mérnökök szakemberekkel akarnak találkozni, nagyon sokan érdeklődnek a városfejlesztési tervek iránt (nemcsak Moszkvában, hanem nálunk is). Szép számmal vannak a csoportban vasutasok. Néhányan közülük a szakszervezeti küldöttséggel jártak már tavaly Magyarországon. Nagyon szívesen gondolnak vissza az itt eltöltött szép napokra, s Josef Uebler, Rudolf Haunschmid és a többiek megkérték a Szabad Nép munkatársát: ha az idő rövidsége miatt nem is tudnak találkozni magyar kollégáikkal és elvtársaikkal, legalább az újságon keresztül üdvözölhessék őket és jó munkát kívánjanak nekik. Az osztrák vasutasokmég elmondták,hogy ennek az utazásnak azért örülnek különösen, mert a békemozgalom igen olcsón (2300 schillingért) tette lehetővé, hogy ellátogathassanak a Szovjetunióba. Az utazási irodáknál ez ,három-négyszer annyiba kerül — tették hozzá. — Természetesen ilyen nagy kiadást egy munkás nem engedhetne meg magának. Átutazó osztrák vendégeink csupán egyet sajnáltak: olyan kevés idejük volt Budapesten, hogy nagyon keveset láttak a városból. Hiába kérték a gépkocsivezetőt, álljon meg a Margitszigeten. Óbudán, vagy a Parlament előtt — tovább kellett robogni,hiszen este indult velük a vonat a szovjet határ felé... Sztálinvárosban a Szalki-szigeten megnyílt a gyönyörű halászcsárda. (Fényes Tamás felvétele, MTI Foto) Vannak-e szűzföldek Magyarországon? írta: Veres Péter ]Vostanában fel-felmerül a gondolat: vannak-e még Magyarországon valahol szűzföldek. Nos, kazahsztáni értelemben nemigen van egy talpalatnyi sem, mert a XIX. század végén amikor az iparosodó és militarizálódó Habsburg monarchiában jó ára lett a búzának és kialakult a védvámrendszer is, mind feltörték, ami feltörhető volt, ami csak egy kicsit is hasznosnak ígérkezett, mert néhány mázsa széna vagy legelőfű helyett ugyanannyi, vagy néha kétszer annyi, s hozzá többszörös értékű szemes gabonát termett. Ekkor szántották fel azokat a homokos, szikes és vízjárta kaszálókat és legelőket, amelyeken azelőtt évszázadokig csak a gulyák, ménesek és juhnyájak, sőt azokat is, amelyeken csak a vadvizek és a vízimadarak jártak. (A folyószabályozás és a vadvízlevezetés után.) Ezeket a félszázad előtt feltört szűzföldeket már ki is élte a trágyátlan és egyoldalú gazdálkodás. Jó részén nem is igen lehet kapásokat biztos eredménnyel termelni, mert kevés benne a humusz vagy rossz a talaj vízgazdálkodása, nem tartja a nedvességet. Megárt neki a sok eső is, a kevés is. Az ilyen földeken csak régifajta ugargazdálkodással, vagy nagyon jó forgórendszerrel és hozzávaló talajművelési módszerekkel lehetne fenntartani a talajerőt. Én szerintem annak az oka, hogy a magyar termésátlagok egy félszázad óta nemigen mozdulnak, sőt, ta- lán valamicskével még vissza is estek, s hogy erről aholtpontról elmozdulni nagyon nehéz lesz, az, hogy az ilyenfajta földjeink már régen kimerültek s hiába fejlődik a jó földeken a talajművelés, a trágyázás, műtrágyázás és forgórendszer, ezek a gyenge földek mindig lehúzzák az átlagtermést. Ahogy én becsülöm, ezek a homokos, szikes és vízjárta földek, amelyekhez hozzá lehet számítani a kisoványodó és folytonerodáló,kipusztuló domboldalakat is, kitesznek vagy három-négymillió holdat. A magyar termőföld jó egyharmadát és a kalászos vetésterületnek inkább a nagyobbik, mint a kisebbik felét jelentik az ilyen gyenge földek. Hiába teremnek hát az igazán jó földek, jó időjárás esetén és jó munka után 15—20 mázsa, sőt, még ennél is több gabonát (1955-ben előfordult 27 mázsás búzatermés és 30, sőt, egy kivételes esetben 40 mázsás ősziárpa-termés is) a gyenge földek bizonytalan termése lehúzza az országos átlagunkat mélyen a tíz mázsa alá. A legtöbbször jó, ha elérjük a 7,8 mázsát. Magyarországon tíz esztendőben jó, ha egyszer vagy kétszer van olyan rekordtermés, hogy mindenből sok terem, de még ilyenkor is csak a jó földek és a szerencsés fekvésű földek „csuda“ termése javítja meg az átlagunkat, de a tíz mázsát még nem bírtuk elérni — úgy tudom — soha. Nekünk hát nincsenek igazi szűzföldjeink, de vannak kiélt, kizsarolt szántóföldjeink. Ezek már, ahogy régebben írtam, csak úgy adnak két krajcárt, ha előbb beleadunk hármat. Utána persze majd adnak négyet-ötöt is, de rá kell várni és rá kell dolgozni. A rétjeink és a legelőink viszont -^4־ —eltekintve némely falu alatti jószágszálláshelytől és a gelice tövises mezőktől, amelyek rendszerint igen jó, mélyrétegű földek — nem alkalmasak szántóföldi termelésre. A rétjeinkre és a legelőinkre egyébként is nagy szükségünk van, mert végre felismerték az állattenyésztés tudósai is, meg a tehéntartó földművelők is, hogy a fejőstehénnek — de minden más jószágnak is —, a zöld fű, a szabad levegő és a mindennapi mozgás éppúgy kell, mint a jó takarmány és a sok abrak. A fejőstehén nem hízódisznó, hogy egész életén át az istállóban feküdjön, nem is tejtermelő gép, hanem tenyészállat. Éppen ezért, ha feltörjük is itt-ott az eltövisesedett és ezért már hasznavehetetlen réteket és legelőket, helyette legalább ugyanannyi, de jobb legelőnek valót kell hagyni. Ez így van és mégis azt mondom, nézzük meg csak közelebbről ezt a kérdést. Szűzföldünk nincs, de kihasználatlan félparlagunk igen is van, sőt nagyon sok van. Mert vegye csak akárki a fáradságot, akit érdekel, vagy aki nem hiszi és induljon el Csillaghegynél, de jobb ha azt mondom Visegrádnál és jöjjön le a budai oldalon Csepelig: az egész Duna mente, a gazdag völgyek, a jó kis lapályok, a meleg dombok, a drága keleti és déli lejtők azt mutatják, hogy az egyik darabka föld — mert vagy szántó — valóságos kánaáni paradicsomkert — sajnos ez a ritkább —, a másik pedig gazos, elvadult, parlag, vagy félparlag, hernyórágta, korhadó öreg gyümölcsfákkal, félvad tövésekkel, és egészen vad bokrokkal. Férgek búvóhelye és tenyésztelepe. Kikéi ezek a földek, kertek és telkek? Akárkié, de mindenképpen a magyar nemzetéi is és meg kell találni a módját, hogy igazi művelés alá vegyék. Meg kell találni a módját, hogy hozzásegítse az állam azokat, akiknek nincs pénzük földforgatásra, csemetékre és egyéb kiadásokra. Akik nem akarják vagy nem tudják megmunkálni a tulajdonukban levő értékes földeket, mellesleg a mezei és kerti tolvajságnak is ki kellene már végre tekerni a nyakát, hogy érdemes legyen dolgozni, adják bérbe olyan embereknek, akik képesek erre, csak biztosítani kell a hosszú használatot, mert a kertészember nem kezdhet semmit egyesztendős bérletekkel, gyümölcsnél, szőlőnél még öt-tíz évesekkel sem. Lehetetlen dolog, hogy Budapest környékén ezer és ezer hold parlagföld csúfítsa a főváros környékét és ugyanakkor Kecskemét, Gyöngyös és Kiskunhalas, Szeged és Csongrád vidékéről kelljen hozni azt a gyümölcsöt, cser megeszőlőt és főzeléket, amelynek itt a hegyek lábánál és a meleg déli lej tőkön ideális termőhelye van. Ide menjünk tovább, ezen a kicsi *׳ Magyarországon. Körüljárhatnánk némely vidéki városainkat is, elég soknak a közvetlen környékén (lásd akár Fehérvárt, akár Miskolcot!) ha kisebb mértékben is, ugyanígy sok elvadult parlagföldet és körtét találunk, mint Buda körül. Viszont, hogy ez nem törvényszerű, meg kell csak nézni Kecskemét, Szeged vagy akár Pécs és Sopron környékét. A jól munkált és gondozott kertek egy-egy holdja négy-öt hold gyenge szántó termésének megfelelő értékű élelmiszert ad, éspedig nemcsak pénzben számítva, hanem tápkalóriákban is. (Beleértve persze a vitaminokat is.) A városok közül kövér a föld, évszázadokon át gyűlt itt fel a szerves anyag. Azért nő olyan óriási nagyra a tövis és minden dudva a gondozatlan kertekben és telkeken. De járjuk körül csak a Balatont is, amelynek a rohamosan fejlődő népüdültetés évről évre növeli a nyári lakosságát. Ehhez arányítva kellene növelni a termelést is. Mennyiségben, minőségben is, de a változatok sokféleségében is. A balatonszabadi, aligai, akarattyai, kenesei, almádi partok mind-mind az ország legjobb gyümölcstermő földjei. Még a gyümölcsfák is óriásokká nőnek itt. Most fele-harmada parlag, elvadult, gondozatlan kert, féregette, pusztuló fákkal, cserjékkel, bokrokkal. De a balatonfüredi és Badacsony környéki szőlők kivételével így van mindenütt, körül az egész Balatonon. A Szigliget és Badacsony melletti, aztán a Keszthely és Fonyód környéki tőzeges mocsarakban még nagy mennyiségű fekete tőzeghumusz alszik, és mi van ebből kihasználva? Kevés, nagyon kevés. De így van ez a Kisalföld nyugati vidékétől és néhány tájszigettől eltekintve az egész Dunántúlon, s így van különösen a Fejér megyei löszsíkon. A teteje, a legteteje 15—20 centiméterig sovány, kiélt szántóföld, de alatta tápanyaggal dús löszföld vagy folyami hordványföld alszik. A jó föld felett pedig a drága pannon éghajlat, amelyben szinte minden termény és minden gyümölcs termelhető. Ebben a földben a gyümölcsfák ontanák a termést, csaknem 60—80 centiméterre,hanem méternyi mélységben kellene alájuk megforgatni a földet, mert a legtöbb helyen alul is termőföld van. Víz kell neki meg levegő, s azt meg munkával, mélyszántással, forgatással adhatjuk meg neki. A gyümölcsfának, mint a szőlőnek nem elég az a kis lyuk, amibe ültetéskor a gyökerei beleférnek, hanem mindegyiknek tápgödör vagy teljes szélességben művelt táptalaj kell. A homokvidéken s mindegyiken, Dunántúl, Szabolcsban és a Tisza— Duna közt helyenként ugyanilyen csudaföldek vannak. Csak a kilúgozott szik a legnehezebb talaj ebben a sokféleségben. Éppen ezért, mint már évekkel ezelőtt is írtam, először a jó földeket hozzuk rendbe, azokra áldozzunk, azokat hozzuk teljes termőerőre, mert ezek azonnal törlesztik és rövid időn belül kamatostul viszszafizetik az egész beruházást és még annyi fölösleget is adnak, termésben és az abból csinálható trágyában, hogy fokozatosan a gyengébb földeket is megjavíthatjuk belőle. Vannak erre nekünk követhető hazai példáink is. Az Alföld sok parasztvárosában, elsősorban Kecskeméten, Nagykőrösön és Cegléden így hódították meg az okos földművelők a sívó homokot. A jó fekete földeken — mindegyik városnak van fekete földje és gazdag barna homokja is — megtermelték a kenyerüket és a sok jószáguk takarmányát s ebből aztán juttattak mindig valamit a gyengébbhomoknak is, amíg az is tudott termelni magának. Ahomok jó föld, sokat tud teremni, a munkája is könynyű, de humusz kell bele, úgy indul meg benne a talajélet s azután már, ha megvan a körforgás, a mélyből — s az égből — felihozott és lehozott anyagok átalakulnak szerves anyagokká. A körforgás megindításához azonban, ha helyben nincs — és sajnos most nincs — máshonnan kell humuszt, szerves életet képző trágyát hozni. Van-e ilyen humusztartalékunk? Nem túl sok van, de van. A tőzeges lápok humusztartalékát kell mozgósítani, az ábrákolt tehenészetek, hizlaldák, baromfitelepek, árnyékszékek túl erős trágyájával kell keverni és lassú, de már menet közben is eredményt hozó munkával néhány százezer hold gyenge homokföldből olyan teljes termőerejű homokot kapunk, mint amilyeneket itt-ott Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen körül már most is találunk. Sok ilyen bevált részletmunka és sok eredményt ígérő lehetőség van még az egész országban a sovány dombokon is (gyümölcserdők!), a vízjárta földeken is (konyhakertek, takarmánytermelés), de még a legnehezebben szelídíthető szikeseken is. (Rizstermelés, halastavak.) A ״ minden talpalatnyi földet meg kell művelni, jelszó bizony csak az ország egyes vidékeire, leginkább a Kisalföldre és a Tiszántúlra és még abban is főként csak a Viharsarokra volt érvényes eddig. Különösen, ha a művelés minőségét nézzük. A tervszerű mezőgazdaság-fejlesztés alapja Magyarországon — ahol csak lehet — a mélyszántás és álta-lában a mélyművelés. ״ így tudunk jól gazdálkodni az eléggé rendszertelen csapadékkal is (a mélyen munkált föld elnyeli és megőrzi még a sok esőt is). Aztán a föld felszín alatti rétegeiben alvó talajerőt is így mozgósíthatjuk. A sorrendben pedig, mint már említettem — mert a beruházásokhoz szükséges pénz — sajnos, nem hull az égből — azt tudnám mondani, hogy a legjobb, de elhanyagolt földeken kezdjük, mert a jó, de sovány földnek az a természete, hogy ha az idén ősszel megtrágyáztam, jövőre már fizet is érte. Olyan a sovány, kizsarolt föld, mint az egészséges, de agyonstrapált aszszony: már egy jó evés és egy jó alvás is meglátszik rajta: megszépül tőle. Felmerül azonban itt a szükséges beruházásokon túl (gépek, tőzegkitermelés, műtrágyagyártás, szervestrágya-készítés, szállítás stb.), amelyekre bizony állami pénz is kell (az a bizonyos három krajcár, amelyből első időkben esetleg csak kettő térül vissza), hogy vannak-e nekünk embereink, szakembereink és értelmes jó munkásaink erre a munkára? Vannak, s ha szükség lesz rájuk, mind-mind többen lesznek. A kertészeink között már most is vannak kitűnő gyakorlati tudósok, tudásszámba menő dolgozó kertész׳ mesterek, és egy-egy kertészágazatban mesterré váló kerti munkások is. Vannak persze sikeres autodidakta csodakertészeink — kis Micsurinjaink is —, és akadnak bizony bogaras, mindennel kísérletező, de egyes dolgokban azért igazi eredményeket felmutató kertész-megszállottjaink is. A magyar nép — eltekintve a régi szőlész- és gyümölcsészszigetektől — csak az első világháború után kezdett beleszeledni a kertészkultúrába. De a természeténél fogva, mert szereti a csendes, gondos, türelmet, figyelmességet kívánó foglalkozásokat — igen jó kertészek lesznek belőle. Amilyen alapos pásztor, majd jószágtartó és jószágnevelő gazda, aztán földművelő lett, úgy jó kertész is lehet. Ez már az utóbbi negyedszázadban országos arányban be is bizonyult. A szegedi, Kalocsa vidéki paprikások, a makói hagymások, a gyöngyösi, Kecskemét vidéki modern szőlészek mellett, gyorsan szaporodtak a szabolcsi almások, az orosházi, Kőrös menti, Tisza menti főzelékkertészek is, sőt, az álmosnak látszó Dunántúlon is megindult már itt-ott a kertészkultúra kialakulása. Együttvéve, a magyar kertészkultúra, amely a múltban csak szórványos és különleges, olyasféle „speciáltermelés” volt, s az is csak itt-ott az országban, ahol éppen valami szerencsés körülmény — a jó piac vagy egy-egy mesterkertész munkája felsegítette — azon az úton van, minden pillanatnyi bajuk — szőlőpusztulás, gyümölcsösparlagosodás — ellenére is, hogy országos tömegtermeléssé váljon. Egyrészt a kása—krumpli—tészta étrendről változatosabb élelmezésre térő egész magyar nép számára, másrészt külkereskedelmi célokra, a hűvösebb és kevésbé napfényes európai országok számára is. Éspedig akármilyen tömegarányokra is berendezkedhetik (lásd télialma, paradicsom stb.), ha megkapja az államtól a szükséges segítséget. Elsősorban biztatást, biztonságot, hitelt és szervezést, másodsorban az értékesítési lehetőségeket is. (Hűtőházak, hűtővonatok, feldolgozó ipar stb., stb.) A legegyszerűbb útja a jó kertészkultúrának a gépesített állami és szövetkezeti nagyüzem, ha egyszer már végre a nyári és őszi munkaerőhiánnyal meg tudnak bírkózni, de a milliónyi házikertet és parcellagyümölcsöst, konyhakertet sem lehet elhanyagolni.Végül még azt is jó egyszer megint elmondani, hogy Magyarországon az igen változatos tengerfenéki üledéktalajok és folyóhordványtalajok fölött, ami az igazi alapja az előbb ismertetett változatos termelésnek, ugyanilyen változatos közép-európai éghajlat ״ lebeg“. A nyugat felől rendszeresen keletre törő hűvös, párás, esős ún. ״ óceáni légáramlatok“ találkoznak itt, a fejünk felett a keletről jövő ״ kontinentális“ — szárazföldi — légáramlatokkal és ebbe még délről, a szubtropikus meleghullámok is sokszor behatolnak. Amelyek mellesleg leginkább csak az Alpesekig és a Kárpátokig hatolnak fel és itt nagy esőket okoznak. Ez azt jelenti, hogy nálunk — mint már említettem — sokszor van egyes dolgokból rekordtermés, de ritkán van az összes termelési ágakban egyszerre mindenütt és mindenből jó termés. Mert ha esős a nyár az használ a kapásoknak és a főzelékféléknek, de árt a gabonának — esetleg csak a betakarításának s még inkább árt a szőlőnek. Sőt még a gyümölcsök közt is: a téli almára a hűvös-esős nyár — férgek veszedelme — a jó időjárás, a cseresznyére, barackfélékre meg a dinnyére és még sok másra is meg az a rossz. Azoknak több napfény, és több meleg kell. De mindebből az is következik, hogy Magyarországon nem lehet, nem is tanácsos, de nem is szabad mindent egy-egy lapra feltenni, hogy itt az ún. „monokultúrás“ termelésnek, amelyet szovjet és amerikai példára némelyek itt is bevezethetőnek vélnek, nem sok értelme van, s a haszna is erősen kétséges, jövőre is csak egyes speciál ágazatokban lehet. Viszont a tájtermelést, a ,,rajonírozást“, vagyis azt,hogy mindenütt azt termeljünk, ami az adott helyen legeredményesebben termelhető és ehhez formáljuk ki az új forgórendszert is, nem lehet tovább halasztani, meup djdnianek, legeszg noi túlságosan szerénykedni, a győződésem, hogy a gond nemcsak dolgozni, hanem te tudó parasztemberek száz magyar valóságban igazán vő mezőgazdász szakembere részek is egyetértenek vele mz is minden részletkérdésben, alább a fő vonalakban, és a felett a szándékban, a célbőségben is meg kell hódítani földet. A mi szűzföldjeink vannak! A tornászok olimpiai válogatóversenye Szombaton délután a Sportcsarnokban megkezdődött az olimpiára készülő férfi és női tornászválogatottak kétnapos próbaversenye. Először a kötelező gyakorlatokat mutatták be a versenyzők. A nők mezőnyében kilencen indultak , a sérült Köröndi és Dévai nem szerepelhetett. A részvevők általában jó teljesítményt nyújtottak. A női verseny állása a kötelező gyakorlatok után: 1. Tass 38,05 pont, 2. Keleti 37,95, 3. Bodó 37,50, 4. Kertész 37,45, 5. Nagy 37,25, 6. Gulyásné 36,35. A férfiak összetett versenyének állása: 1. Takács 56,90, 2. Csányi 54,70, 3. Mogyorósi —Kienes 54,10, 4. Héder 53,75, 5—6. Békési és Kocsis 53,30 pont. A versenyt ma fejezik be a szabadonválasztott gyakorlatokkal. Sporthírek A SZOMBAT délutánra kiírt Balatontávúszóbajnokságot a viharos időjárás miatt nem lehetett megrendezni. A versenyt ma délelőtt bonyolítják le. Ugyanakkor kerül sor a Balaton-átúszóbajnokságra. A JUGOSZLÁVIAI BLEDBEN szombaton délután folytatódtak az evezős Európa-bajnokság küzdelmei. A második versenynapon női reményfutamokat bonyolítottak le. Magyarok itt nem indultak. Ma lesznek a döntők. SZÓFIÁBAN lengyel, bolgár és magyar részvevőkkel szombaton megkezdődött a nemzetközi koronglövőverseny. Első napon 100 korongra lőttek. 1. Peterczyc (lengyel) 94 pont, 2. Szmelczyszki (lengyel) 94, 3. Kiszkuno (lengyel) 93, 4. Kulin-Nagy (magyar) 92 pont. Csapatban: 1. Lengyelország, 2. Bulgária, 3. Magyarország. A mai sportműsor Atlétika: A Bp. Honvéd meghívásos világcsúcs-kísérleti versenye, egy mérföldön. Népstadion 19. — Céllövés: A Bp. Dózsa versenye (kisöbű sportpuska, önműködő sportpisztoly) Mexikói úti lőtér, 8. — Kerékpár: Budapest kerékpáros pályabajnokságai. Millenáris, 19. — Labdarúgás: NB I. osztályú mérkőzések: Pécsi Dózsa—Bp. Dózsa, Pécs, 17.30. Cs. Vasas—Dorogi Bányász, Csepel. 17.30. Bp. Vasas—Tatabányai Bányász, Népliget. 17.30. Szombathelyi Törekvés—Bp. Kinizsi, Szombathely. 16.30. Salgótarjáni Bányász—Bp. Vörös Lobogó, Salgótarján. 17. Szegedi Haladás—Bp. Honvéd, Szeged 17.30. — Tenisz: Nemzetközi teniszverseny, margitszigeti teniszstadion. 14.30. Vigaszdíjas mérkőzések. 9. — Torna: Az OTSB válogató férfi és női tornaversenye (szabadon választott gyakorlatok). Sportcsarnok. 15. — Úszás: Balatonátúszó-bajnokság, Balatonfüred. — Vitorla: Vitorlázók váltott hajós versenye, Balatonföldvár. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30—6.00: Népek zenéje. — 6 00—7.59: Reggeli zene. — Közben: 7.00: A Szabad Nép vezércikke. — 8.00: Hírek. — 8.10: Édes anyanyelvűnk. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Könyvespolc. — 9.00: Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi versek. — 10.10: Kiváncsiak klubja. — 11.00: Operettdalok. — 11.20: Vasárnapi album. — 12.00: Hírek. Lapszemle. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Hangverseny. — 13.30: Rádiólexikon. — 14.15: Román zenei hét. — 15.30: Egy hét a külpolítikában. — 15.45: Szív küldi ... — 16.32: Zenés irodalmi törvényszék. — 17-15: Hírek. Sport. — 17.25: Kincses Kalendárium. — — 18.25: II. félidő Helyszíni közvetítés bajnoki labdarúgómérkőzésekről. — 19.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: Jóestét, gyerekek! — 20-25: Könnyűzenei hangverseny a stúdióból. — 21.29: Badacsonyi napsütésben. — 22.00: Hírek — 22.10: A vasárnap sportja. Totó. — 22.30: Legújabb angol és amerikai lemezeink. — 23.00: Zenekari hangverseny. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar nóták. PETŐFI-RÁDIÓ: S.C.: Dalok. — 9.00: Klasszikus operettek. — 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Szív küldi ... — 11.00: Bécsi ünnepi hetek, 1956. — Hangverseny közvetítés. — 12.30: A világirodalom humora. ,,Terítve az asztal. — 13.00: Művészlemezek. — 14.00: A Rádió Gyermekszínházának műsora. — 14.40: Magyar szerzők kórusművei. — 15.00: A házasság lírája. Zenés irodalmi műsor. — 16.00: Válasz a hallgatók zenei kérdéseire. — 1700־• Szórakoztató zene. — 17.40: Yehudi Menuhin hegedül. — 18.15: Zenekar. — 18.40: Legkedvesebb verseim. Elmondja Szörényi Éva. — 19.00: Szórakoztató muzsika. — 20.20: A keszthelyi Helikon Könyvtárban. — 20.35: Operarészletek. — 21.30: Operettegyvelegek. — 22.00: Vidám magyar népi muzsika. . Engem is mozgósított a MÉH felhívása, egy bőröndöt telegyömöszöltem régi újsággal és levittem a MÉH-fiókba. Hat kiló volt, 12 forint. Aláírtam a nyugtát, zsebrevágtam a pénzt, és már indultam volna haza. De hohó, nem ilyen egyszerű ez. Viszszahívtak az ajtóból: — Tessék az ellen a nyugta. — Az mi? — Igazolás arról, hogy ön kapott 12 forintot. — Persze, hogy kaptam. De minek ehhez ellennyugta? Egyedül élek, senkinek sem kell igazolnom. — Kell, kérem. Tessék elvinni. Nem használt semmi sem, kezembe nyomták a cédulát, egy számomra teljesen felesleges papírdarabot, mondhatnám hulladékot. Gondoltam, mindjárt felajánlom a MÉH-nek, de aztán eszembe jutott, hogy akkor erről is kapnék ellennyugtát. Ezt megint eladnám a MÉH-nek, újra kiállítanának egy ellennyugtát, és így tovább. Lehet, hogy egész életemet a MÉH-üzletben tölteném? Akkor már inkább pazarló testek, és eldobom az utcán a papírt .. 2. Csodálatosan szép este a Margitszigeten, közel a romokhoz. Lágy szellő rezegteti a fák leveleit, a lombokon átátvillan a hold fénye. A kis sétányon fiú és lány jön összehajolva. Ó, mily szép! Az embert elfogja a sárga irigység. Vajon miről beszélgethetnek? Talán a szív titkait cserélik ki, talán a jövőről álmodoznak? ... Akarva, akaratlanul megtudom, amint elsétálunk egymás mellett. A fiú mély érzéssel suttogja: " — Én mondom, nyugodtan vehetjük X־ re a Honvédot. 3. A teli villamosra tántorgó bácsi kapaszkodik fel, befurakodik az egyik ülőhelyre. Körülnéz, hátratolja kalapjai a fejebubjára, aztán rá-׳ kezdi: — Ennyit kérni! Hogy szabad ennyit kérni?! Már mindenkit iz-gat a rejtélyes panasz, s amikor már huszodszor mondja, végül elárulja az okát is. — Hogy lehet ennyit kérni! Öt féldeci rumért ennyit kérni! Mert öt féldeci volt mindössze. Egy vagyon, úgy felemelték az árát! Hogy lehet ennyit kérni? A kocsi derül. Hát még, amikor a bácsit megszánja és jó tanáccsal látja el a szom- szádja: — Miért nem iszik inkább zsírt, az olcsóbb lett! Vető József (])esti történetek 10 Szakasits Árpádné hamvait szeptember elsején du. negyed 5-kor helyezik el a Kerepesi úti temető hamvőrzőjében. Bejárat a Salgótarjáni úti IV. sz. kapun. — Román népművészeti kiállítás nyílt meg Bécsben. Az Osztrák—Román Társaság védnöksége alatt álló kiállításon erdélyi magyar népművészeti készítmények is láthatók. — Nagy sikerrel szerepelt Debrecenben az angliai és olaszországi szerepléséről hazatért Magyar Állami Népi Együttes. Az előadást szombaton este 3000 néző előtt, a debreceni nagyerdei szabadtéri színpadon tartották meg. — 600 kiló műjeget exportál naponta Csehszlovákiába a Répcelaki Szénsavgyár. Az év folyamán még több országba is szállít majd nagyobb mennyiségű műjeget a gyár. — 200—200 vagon befogadóképességű gabonatárház épült Sárospatakon és Hajdúböszörményben. Orosházán most kezdik meg hasonló raktár építését. — Szeptember 1-re befejezi a győri új, 16 tantermes iskola építését a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat. — 75 éves az Írószergyár. Ebből az alkalomból a gyár több száz régi dolgozójának oklevelet és pénzjutalmat adtak át. — 65 százalékos fuvardíj-kedvezményt biztosít az Autóközlekedési Főigazgatóság a termelőszövetkezeti csoportok számára az idei nyári és őszi forgalom idején. A budapesti színházai mai műsora Az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpada: Pillangókisasszony (8). — Állatkerti Szabadtéri Színpad: Bob herceg (8). — Majakovszkij Színpad (Margitsziget) : Tollhegyre tűzve. — Pengős regények (8). — Egressy Színpad előadása a Benczur-kertben (VI., Benczik u. 27 ) : ,,Televízió“ vidám, zenés játék (8). — Budapest Varieté (Kálvária tér): Nem lehessen tudni. A Magyar Játékszín vendégjátéka (48). — Építők Rózsa Ferenc Kultúrháza: A Vidám Színpad vendégjátéka (délután: színházterem, G-bérlet, fél 5; este: parkszínpad, L-bérlet, 8). — Fővárosi Nagycirkusz: A humor jegyében (48). SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100 *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda. * * * * * — Magyar—lengyel barátsági hét kezdődött szombaton a hatvani járásban. Az ünnepi héten a járás több községében rendeznek irodalmi esteket, filmbemutatókat és — lengyel művészek felléptével — műsoros előadásokat. Kétnapos országos meteorológiai vándorgyűlést tartottak pénteken és szombaton Győrött. — Országos ifjúsági műszaki konferenciát tartottak szombaton a Salgótarjáni Acélárugyárban. — Megnyílt a Fővárosi Villamosvasút újítókiállítása. A kiállítás szeptember 15-ig lesz nyitva. XXIV., Thököly út 154.) Bereczky Albert megbetegedett Bereczky Albert református püspök, aki a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása során enyhe természetű agyvérzést kapott, jelenleg egy brémai egyházi kórházban részesül orvosi kezelésben. Valószínű, hogy néhány napig még nem térhet haza. A bekövetkezett agyvérzés nem érinti a szellemi funkciókat, sem a beszédet. Orvosi jelentések szerint máris bizonyos javulás állott be. (MTI) IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, több helyen eső, záporeső, esetleg zivatar. Élénk délnyugati-nyugati, később északnyugati szél. A nappali hőmérséklet kissé csökken keleten alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 20—23, keleten 22—25 fok között. A Duna vízállása szombaton reggel Budapestnél 391 centiméter. ------------