Szabad Nép, 1956. szeptember (14. évfolyam, 243-272. szám)

1956-09-25 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM ARA 4iO FILLER KEDD, 1956. SZEPTEMBER 25 Újabb szovjet segítség a magyar iparnak Az év végéig százezer tonna olajat és hetvenezer tonna kohókokszot kapunk terven felül iVe csak a máról Aligha akad hazánknak olyan faluja, ahol valamilyen formában ne kerülne szóba: mi jobb. az egyéni gazdaság, avagy a ter­melőszövetkezet. Az egyénileg dol­gozó parasztok véleménye meg­oszlik. Ki ezt. ki azt tartja jobb­nak. Többségük ma még minden­esetre saját kis gazdaságára eskü­szik. Az okok részletes vizsgálata túl sok helyet követelne. Tény azonban, hogy ezt látva, a falusi kommunisták, a szövetkezeti tagok nem egy helyen azt mondják: mit beszéljünk mi az egyéniekkel, úgy­sem hallgatnak ránk — kár a fá­radságért. Való igaz, az olyan agi- tációnak. amely csak szűkszavúan azt ismételgeti: lépj be a tsz-be. ott többre mész — vajmi kevés a foganata. Csak az az ember kelt­heti fel szavaival az egyéni rasztban a szövetkezet iránti ér­deklődést, aki tüzetesen, részlete­sen ismeri, ha nem több, legalább egy termelőszövetkezet fejlődését is. Ha szó esik a közös gazdaságról, általában csak a máról, a tsz-ek mai eredményeiről, gyengeségei­ről beszélnek. Ez részben érthető, hisz a dolgozó parasztot mindenek­előtt az érdekli, ma milyen az élet ott, ahová őt hívják. De csak a mánál maradni, s a tegnapról (amely nem olyan szép) nem be­szélni, hiba. Püspökladányban, a Petőfi Ter­melőszövetkezetben három eszten­dő alatt több mint ötszörösére nőtt a szövetkezet oszthatatlan vagyo­na. A tsz 1952-ben alakult. 1953 végén, a zárszámadás is tanúsítja, 131 716 forintnyi oszthatatlan ala­pot mondhatott magáénak a tag­ság. 1954-ben 261 126, 1955-ben pe­dig már 694 321 forintra rúgott a közös vagyon oszthatatlan része. Arra, hogy három év alatt megöt­szöröződjenek a gazdálkodás anya­gi alapjai — s ez minden, a mező- gazdaságot valamennyire is isme­rő ember előtt világos —, csak mezőgazdasági nagyüzemben van lehetőség. A múlt és a ma összehasonlítá­sa jobban megsejteti a szövetkezés jövőjét, holnapját a dolgozó pa­rasztokkal. Mindenekelőtt ezért .érdemes, .és szükséges-többet, bát­rabban beszélni arról, ami volt, s arról, hogyan, miként is jutottak el a termelőszövetkezetek a máig. Azoknak, akik azt mondják: miért teregessük ki a szövetkeze­tek régebbi hibáit, gyengeségeit a falu népe előtt, hisz ez csak riasz­tóan hathat — nincs igazuk. Szö­vetkezeteinknek — kevés kivétel­től eltekintve — nincs szégyenkez­ni valójuk. Hogy szegényen kezd­ték és gyakori volt a vita? Hogy több helyen nem értettek úgy a gazdálkodáshoz, mint a középpa­rasztok? Hogy sok helyütt gazos maradt az első esztendőkben a cu­korrépa, a kukorica, s gyenge lá­bon állt a munkafegyelem és sok volt az elemi hiba a vezetésben? Mindez igaz. De majd mindenütt túljutottak a kezdeti bajokon. S vajon mi mást bizonyít ez, ha nem éppen azt, hogy a bajok, a hibák nem törvényes velejárói a szövet­kezésnek — mint a szövetkezés- ellenes elemek állítják. Ellenkező­leg — a még meglevő hibák elle­nére is nyugodtan el lehet monda­ni — a gazdálkodás hibáit a szö­vetkezetben gyorsabban ki lehet javítani, a gazdálkodás maradi ter­melési módszereit (melyhez nem egy egyéni gazda csökönyösen ra­gaszkodik kis gazdaságában) erő­teljesebben, tökéletesebben lehet új hasznos termelési fogásokkal helyettesíteni. A szövetkezés tehát éppen azt biztosítja, hogy a dolgo­zó parasztok könnyebben, éssze­rűbben. eredményesebben gazdál­kodhatnak, jobban élhetnek. S ez jó az országnak, jó a dolgozó pa­rasztoknak! Különben mi másért ajánlaná pártunk és kormányunk a falu népének a szövetkezeti gazdálkodást? Egyébként — s ezt is a szám­adatok mutatják a legjobban — a szövetkezetek beváltják a hozzá­juk fűzött reményeket. S fölényü­ket nemcsak szavakkal, tettekkel is bebizonyítják. 1952-ben a ter­melőszövetkezetek még csak 7 má­zsát termeltek búzából kataszteri holdanként, az egyéniek pedig 7,2 mázsát. Tavaly az egyéniek csak 8.4, a termelőszövetkezetek pedig 10 mázsás termést takarítottak be egy-egy hold földről. Kukoricá­ból még 1954-ben is nagyobb volt az egyéni parasztok átlagtermése. Tavaly azonban már a tsz-ek csak­nem 1 mázsával (májusi morzsolt- ban számolva) több kukoricát ter­meltek holdanként, mint az egyé­niek. Búzából az idén is megma­radt a különbség a tsz-ek javára, s valószínű, hogy kukoricából és egyéb növényekből is gazdagabb pa- j termést ad a nagy tábla, mint a kisparcella. A tsz-tagok és az egyéni parasz­tok jövedelmét nehezebb össze­vetni: bizonyos azonban, hogy a szövetkezeti tagok átlagkeresete sokkalta gyorsabban nőtt, mint az egyénieké. Hisz tavaly egy-egy tsz-tag közösből származó átlag- jövedelme csaknem 3 és félszere­se volt az 1952. évinek, s egyhar- madával meghaladta az 1954. évi jövedelmet is. Világos tehát, hogy a szövetkezeti gazdálkodás színvo­nala, s a tagoknak jutó részesedés mértéke rohamosan növekszik. A szövetkezeti gazdálkodás — a fo­gyatékosságok ellenére is — gyors ütemben fejlődik, s a legbiztosabb záloga a mezőgazdaság felvirágoz­tatásának. Ha pedig a fejlődés számbavéte­le során azt vizsgáljuk: vajon ked­vezőbbek-e a holnap lehetőségei, mint a tegnapé, mindenképpen azt lehet válaszolni, hogy igen. Itt ismét a tények beszélnek. Ha csak egyetlen határozatot — a Minisz­tertanács szeptember 9-i határoza­tát olvassa el valaki, akkor is egy­értelműen igenlő a válasz. Gyor­sabban fejlődhetnek-e a termelő- szövetkezetek, ha hiteleik hosz- szabb lejáratúak s a kamatok ki­sebbek, mint eddig? Erőteljeseb­ben fejlődik-e az állattenyésztés, ha több jószágot visznek be az új belépők? (Márpedig többet fognak bevinni,-mert. minden eddiginél érdekeltebbek lettek a jószág be­vitelében.) Gazdaságosabb lesz-e a szállítás, ha traktorokat vásárol­hatnak s több teherautót kap­nak? Többet építhetnek-e, ha jobb lesz az épúletanyag-ellátás s ha több erdővel rendelkeznek? Nő-e a jövedelmük, ha jobban kihasz­nálhatják a piaci lehetőségeket? Nyilvánvaló, hogy igen. S hossza­san lehetne még sorolni azokat a nagy jelentőségű intézkedéseket, melyek napjainkban születtek, s minden eddiginél tágabb kaput nyitnak a szövetkezetek önállósá­ga. gyors gazdasági fejlődése előtt. Tagadhatatlan: mindenekelőtt a tettek, a gazdálkodás eredményei győzhetik meg leginkább a dolgo­zó narasztokat a szövetkezés elő­nyeiről. Az értelmes, jó szó azon­ban nélkülözhetetlen. Az elmúlt években tízezrével döntöttek az egyéni gazdák a szövetkezés mel­lett. mert hittek a szónak, mely azt hirdette, magyarázta, hogy a közös gazdaságban többre lehet menni. Akik hittek a szónak — kevés kivétellel nem csalódtak. Ma ők is bizonyíthatják: erdemes volt. annak a népnevelőnek a ta­nácsát megfogadni, aki a párt. a kormány szavát közvetítette. Áll-► janak hát most ők is azok közé.g akik ma a szövetkezésről, annak £ előnyeiről beszélnek a magyar fa-t Inban. Szavuknak minden bizony-► nyal meglesz a foganatja. £ Beszéljenek ők is a szövetkeze-► tek múltjáról, hasonlítsák össze a £ mát a tegnappal, hogy minden ed- ► diginél világosabban, határozót- ► tabban álljon dolgozó parasztság gunk előtt: szövetkezeti mozgal-i műnk eddig is gyorsan fejlődött, ► s a továbbfejlődés lehetőségeit szinte belátliatatlanok. ► ► Jugoszláv parlamenti küldöttség érkezik Magyarországra Belgrad, szeptember 24. (Tanjug) Mosa Pijade, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke hétfőn fogadta Dragon Ferencet, az ideiglenes belgrádi magyar ügyvivőt és közölte vele, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elfogadta a magyar országgyűlés meghívását, hogy jugoszláv parlamenti küldöttség láto­gasson el a Magyar Népköztársaságba. A látogatás időpontját később állapítják meg. Ma este az Operaház díszelőadásával nyílik meg a Bartók-fesztivál Még be sem fejeződnek a nemzet­közi Liszt Ferene-zongoraverseny ün_ népi hangversenyei, a győztesek szó­lóestjei — máris újabb nemzetközi jelentőségű zenei ünnepségek soro­zata kezdődik Budapesten. Ma este az Állami Operaház díszelőadásával, majd szerdán délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémián sorra kerülő díszüléssel megnyílik a Bartók-fesz­tivál. Az Állami Operaházban Bartók há­rom örökbecsű színpadi műve: A kékszakállú herceg vára, a Fából fa­ragott királyfi és a Csodálatos man­darin kerül előadásra. Az Akadémia dísztermében a magyar Bartók Béla Emlékbizottság díszülésén Kodály Zoltán mond elnöki megnyitót, Dar­vas József népművelési miniszter pe­dig emlékbeszédet. Az emlékbizott­ság főtitkári beszámolóját Szabó Fe­renc tartja. A díszelőadáson és a díszülésen ott lesznek a Bartók Béla Emlékbizottság neves magyar tagjai, s számos külföldi vendég. A két nagyszabású ünnepség — amely egybeesik Bartók Béla halá­lának 11. évfordulójával — hangver­senyek sorozatát nyitja meg. Ezeken a halhatatlan magyar zeneköltő ki­tűnő hazai és külföldi tolmácsolói szólaltatják meg Bartók és más klasszikus és modern mesterek mu­zsikáját. (MTI) 000000000» Így aztán halad a munka! Az Ör­ménykúti Állami Gazdaságban ezer holdra repülőgép­ről szórják a mű­trágyát. Ezzel sok munkaerő szaba­dul fel, kisebbek a költségek. gyor­sabban végeznek a sürgős őszi tenni­valókkal. (Fehérvári Ferenc felvétele, MTI Foto» Sását uh n ri r«o t Lem’ii-reniWi*/ tiintvtti'U ki Moszkva, szeptember 24. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége D. D. Sosztakovics zeneszerzőt a Szovjetunió népművé­szét 50. születésnapja alkalmából a szovjet zeneművészet fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért Lenin-rend- del tüntette ki. A héten 4/6 lakást adnak át a fővárosban A harmadik negyedév utolsó hetében •a budapesti építőipari vállalatok dolgozói 416 lakást adnak át a fővárosban. Csepelen, a Csillag-telepeu átadásra készen áll a telep IV. jelzésű épülete, amely a Hatodik Békekölcsön túljegyzé­séből épült. Itt 34 lakáshoz jutnak a cse­peli dolgozók. A Kerepesi úton 90, a Fiastyúk utcában három épület, össze­sen 209 lakás. Rákospalotán 54, a Bocs­kai út 15. szám alatt pedig 29 össz­komfortos lakás épült. (MTI) Megkezdődött az őszi kiárusítás Az állami és szövetkezeti kereskedelem raktáraiban számos olyan árucikk talál­ható, amelyet színe, mintája vagy más ok miatt az ipar ma már nem gyárt vagy az eddiginél tetszetősebb kivitelben ké­szít el. Miután ezeknek az áruknak az utánpótlására, további megrendelésére nincs kilátás, eredeti áron történő érté­kesítésük pedig sértené a fogyasztók ér­dekeit. a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ kezdeményezésére a keres­kedelem szeptember 23-tól országszerte őszi kiárusítást rendez. A kiárusításra kerülő árucikkeket az eddiginél lényegesen olcsóbban hozzák forgalomba. is feldolgozza. A szovjet olajszállítmány enyhít majd az ország nyersolaj-gondjain. Kohászatunkban az utóbbi időben kokszhiány keletkezett, mert sok, szerződésben lekötött külföldi kokszszállítmány nem érkezett meg. A Szovjetunió e probléma megoldásában is segítségünkre sietett. 70 000 tonna kokszot szállít az évi kereten felül. A szovjet kokszszállítmány lehetővé teszi, hogy lét- fontosságú kohászati üzemeink, nagyolvasztóink tervszerűen dolgozzanak. A terven felül szállított olajért és kokszért ipar­cikkekkel fizetünk. Elsősorban gépi felszere­léseket és szerszámgépeket, valamint egyes textil­ipari termékeket és palackozott bort szállítunk a Szovjetuniónak az évi kereten felüL Épül az ország legnagyobb aluljárója a Béke áton (Tudósítónktól.) Két esztendeje kezdték meg a Béke úti aluljáró építését. Az új aluljáró a vasúti és a fővárosi közúti közlekedés szempontjából jelentős. Lehetővé te­szi, hogy az újpesti dunahíd megnyi­tásával iít bonyolítsák le á dorogi szénmedence felöli teherforgalmat, s Újpest felé javítja a közúti közleke­dést. Az új aluljáró megépítésével a villamosvasúton kívül kétirányú ko­csiút és gyalogosát is lesz. így a túl­terhelt Váci úton kívül a Lehel úton, illetve a Béke úton is közvetlenül el lehet jutni gépkocsival Újpestre. Ez megjavítja az iparoskerület teher­gépkocsi-forgalmát . Milyen lesz az aluljáró? Mint a ké­pen is látható, a vasbetonhíd hármas nyílásbeosztással készül, a két szél­sőben lesz a közút és a gyalogjáró, a középső nyílásban jár a villamos. A hídon 12 vasúti vágány fut, ott he­lyezkedik el a MÁV rakodóterület, s vezet át a Balzsam utca. Az aluljáró építői, a Hídépítő Vál­lalat, a MÁV Hídépítési Főnökség és az ÉM 29/2. Útépítő Vállalat dolgozói nehéz körülmények közt jó munkát végeznek. A magas talajvíz miatt a munkateret talajvízszint-süllyesztő kutakkal kellett körülvenni, s ezek állandó szivattyúzásával vízteleníte­ni. Gondot okozott az is, hogy egy percre se szüneteljen sem a vasúti, sem a villamosforgalom. Ezt a fel­adatot is megoldották. A kocsiutat az ország legjobb kövezőbrigádja, a Leib-brigád burkolja. (Papp Jenő felvétele) Néhány jellemző adat az építkezés méreteire. Földmunka: 70 000 köbmé­ter. Régi betontömb elbontása: 3000 köbméter. Az építéshez 20 000 köbmé­ter betont használtak fel, ebből 22 ki­lométer hosszú, 6 méter széles korsze­rű betonutat lehetne építeni. Az alul­járó és az Újpest felé vezető utak korszerű kiépítése 60 millió forintba, kerül. A korszerű építési módszerek, s az építők jó munkája révén az építke­zés egyik szakasza befejezéshez kö­zeledik. Az aluljáró egyik nyílásában október végén megindul a gyalogos- és a közúti forgalom. Törik a kukoricát Országszerte megkezdték a kuko­rica betakarítását. A nagy kukorica­termő járásokban. így a mezőköves­di és mezőcsáti járásban már a be­adás is megkezdődött. A mezőköves­di járásban eddig több mint 1100 mázsa tengerit szállítottak a terme­lők a begy új tőhelyekre. Teljesítette harmadik negyedévi árutermelési tervét az ózdi durvahengermű Az Ercsi Cukorgyár is megkezdte a cukorgyártást Hétfőn az Ercsi Cukorgyár — a szo­kottnál valamivel korábban — szintén megkezdte a cukorgyártást. A gyár dolgozói gondosan felkészültek a kam­pányra, amelynek során csak kristály- cukrott gyártanak. Berendezéseiket to­vább korszerűsítették, maguk készítet­tek új szűrőberendezést. (MTI) Marcinelle-ben még égnek a tárnák Brüsszel, szeptember 24. (MTI) A marcinelle-i súlyos bányaszeren­csétlenség 27 halálos áldflKatát még mindig nem sikerült felszínre hozni. Mint a DFA közli, szombaton a befa­lazott ,715-ös folyosón dühöngő tűz ismét áttörte a falakat. A bánya­mentők emiatt kénytelenek voltak tá­vozni a tárnából. Szerelik a pernyeleválasztó berendezést Tiszapalkonyán A Tiszapalkonyai Hőerőműben je­lenleg négy — egyenként több mint 30 méter magas — óriáskazán épül. Ezeket a kazánokat porszénnel mű­ködtetik majd. A szénégetésnél ke­letkező füstgáz azonban nagy meny- nyiségű pernyét és kormot tartal- maz< ami szennyezné a környék le­vegőjét. Ezért a füstgázból, mielőtt a kéménybe kerül, centrifugális beren­dezéssel leválasztják a pernyét. A hármas és a négyes számú kazán in­dításához szükséges Van Tengeren rendszerű pernyeleválasztó berendezés szerelését a napokban kezdték meg a dolgozók. (MTI) — AZ EGRI SZŐLŐTERMÉST már a most épülő eqri borkombinátban dolgozzák fel s meqkezdik a palac­kozó üzem építését is. Előrelátha­tóan áprilisban kerül forqalomba az itt palackozott eqri Leányka, Bikavér és Medoc Noir. Az ózdi durvahengermű hengeré­szei, forrasztárai, a kikészítő dolgo­zói és a műszakiak azzal az elhatá­rozással kezdték a harmadik negyed­évet, hogy minden hónapban egy-egynapos előnyt szereznek tervük teljesí­tésében. Az eredményes munka érdekében az üzem műszaki és fizikai dolgozói részletes tervet dolgoztak ki az új technológia széleskörű alkalmazására és a technológiai fegyelem további megszilárdítására. Az eredmény nem maradt el. Júliusban 2, augusztus végére már 4 napos előnyük volt esedékes harmadik negyedévi tervük teljesítésében. Szeptemberben sem ál­lott be törés munkájukban. Ennek lett eredménye, hogy a júliusban és augusztusban szer­zett négynapos előnyüket szep­temberben hét napra növelték és ezzel a durvahengermű szeptem­ber 24-én, hétfőn reggel 6 órár;a be­fejezte harmadik negyedévi áruter­melési tervét. (MTI) fztliaa iiavmsacrü termelést a huriíyáni külsaíni bányaüzemben Az év tavaszán a kurit.yáni föld- | alatti bányaüzem mellett új, külszíni I fejtésű bánya feltárását kezdték meg. A 4—6 méteres földtakaró alatt mintegy 3 méteres, 3200 kalóriájú széntelep húzódik, többezer vagon művelésre alkalmas szénmennyiség­gel. A földmunkákat a Keleti Főcsator­na építéséről érkezett Május 1 lépe­gető ekszkavátorral végezték. Az óriá­si gép a nyitóárok ásása és az egyéb földmunkák során eddig már több mint 60 000 köbméter földet mozgatott meg. A kibányászott szén szállítására szolgáló nyitóárok után kezdték meg az egyes frontfejtés kialakítását, ahonnan hétfőn megkezdték a szén üzemszerű termelését. A nyitóárokból már eddig is ter­meltek szenet, de most, a frontfejtés üzembeállításával a bányaüzem ter­melése eléri, sőt meg is haladja majd naponta a 35 vagont. A frontfejtést gépesítették. A lerobbantott szenet Sz—135-ös rakodógép rakja a gumi szállítószalagra, amely egyenesen a vagonokba hordja azt. s így szállít­ják a béréntei szénosztályozóra. Még e héten elkészül a 12 vagonos tároló bunker is, a közeljövőben pe­dig az újabb, II. számú frontfejtésen is megkezdik a termelést. Ezzel a ku- rityáni külszíni bányaüzem terme­lését csaknem megkétszerezik. (MTI) Kiosztották a nemietköii Liszt Ferene-zongora A győztesek ünnepi hangversenye Bartók Béla-emlékbizottság meghív-: ta vendégül a most kezdődő Bartók-: fesztiválra. A 4., 5., 6., 7. helyezést el­ért versenyzők részére a zsűri egyenként 6000 forintos díjat szava­zott meg. Ezek sorrendben a követ­kezők: Júri) Szuronovics Ajrapetjan, France Clidat, Anton Venceszlavov Dikov, Valerij Boriszovics Vasziljev. Kimagasló teljesítményeikért a zsűri a következő versenyzőknek egyenként 5000 forintos jutalmat ítélt oda: Bánhalmi György részére a MÜDOSZ. Losonczy Andor részére a Magyar Rádió. Annié Petit részére al Hanglemezgyártó Vállalat. Valerie Try on részére pedig az Országos f ilharmónia ötezer forintos díját. A Budapest Főváros Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjai és a Zeneműkiadó Vállalat által fel­ajánlott díjakat a zsűri a következe versenyzők között osztotta fel: Claudi Kahn a Campanella előadásáért, L Jui-king a Szerelmi álmok előadó sáért. Vlastimil Leisek a Legendi előadásáért. Rados Ferenc a Manói tánca előadásáért. A DISZ Központi Vezetőségénei 5000 forintos díját a zsűri a verse nyen elért szép teljesítményük jutái mazására egyenlő arányban a követ kező versenyzők között osztotta fel Bodonyi Anikó, André Krust, Papi Zoltán, Szendrei Imre és Teleki Lm jós. A versenyen részt vett művészei valamennyien emlékdiplomát kap tak. A díjkiosztás után megkezdődött £ győztesek hangversenye. A hangver­seny után a népművelési minisztei fogadást rendezett a verseny győzte­Igpinol­A Csepeli Papírgyár hőerőművének építésénél a héttonnás, helyszínen előregyártott vasbeton rácsos tartókat emelik be a 25. sz. Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói. Tervezik a jövő évben gyártandó méteráruk mintáit a Goldberger Textilművekben A Goldberger Textilművek rajz­termében 28 iparművész keze nyo­mán formálódnak a következő évek méteráruinak változatos mintái. Sok­színű, változatos motívum, selyem- és kartonminta alakul ki a rajzlapo­kon. Ezek jellemzője, hogy változa­tos alapokon pozitív minták rajzo­lódnak, míg eddig az elmosódó szí­nek voltak divatosak. Az új méter­áruk festöibb hatásúak, élénkebbek. Érdekes a plasztikus olajszerű nyo­oooooooooac más és a márványhoz hasonló szí­nezés. Emellett újból megjelentek a határozott vonalú törökös minták is. Újszerű kendők is készülnek, ezeken kertek,• házak láthatók. A választék olyan nagy, hogy minden ízlésű vá­sárló talál kedvére valót. Európa, Ázsia, Afrika piacain bőségesen vá­logathatnak majd a kereskedők és a vásárlók a Goldberger Textilművek új anyagaiból. >cooo^occ«oooocxdcc>30ooooooco(X)ocoooooocooooocoogooooooooooooooooooooooo ■ . ☆ A Kőbányai Gyógy­szergyár drazsirozó üzemrészében a gyár saját erőből új porelszívó be­rendezést létesített. ☆ (Fényes Tamás felvétele, MTI Foto» VASUTASREKORD: Egy nap alatt : 16 319 kocsit raktak meg i Az idei őszi forgalomnak jóformán ; még csak az elején vagyunk, a vasút • dolgozói máris kiváló eredményekkel • szárnyalják túl tavalyi teljesítmé- Snyeiket. Az augusztus 22-i 16 053 ko­• csiberakás után újabb kiemelkedő •siker született. Szeptember 18-án • 16 319-re javították a vasutas dolgo- 5 zók a napi kocsiberakásj rekordot. (Tudósítónktól.) A nagylengyeli olaj mezők vizesedése miatt az idén olajbányászatunk a tervezettnél is kevesebb olajat ad. A nagy mennyiségű olaj kiesése már most érezteti hatását. Különösen dieselolajban van hiány a gépállomásokon, az autóbuszközlekedésben és a motorvonatoknál. A szovjet kormány — mint annyiszor — e ne­héz helyzetben ismét országunk segítségére sietett: az 1956. évű árucsereforgalmi kereten felül még az idén 100 000 tonna kőolaj szállítását vállalta. Szep­tember végéig több mint 30 000 tonnát szállítanak. Az első szállítmányok már meg is érkeztek. Kőolaj- feldolpnzó inarunk a Szovjetunióból érkezett olajat Hétfő este az Állami Operahá2 Erkel Színházában ünnepélyesen ki­osztották a nemzetközi Liszt Ferene- zongoraverseny díjait. Megjelentek az ünnepségen a párt és az állam ve­zetői közül Dobi István. Kovács Ist­ván, Marosán György, továbbá Hor­váth Imre külügyminiszter. Darvas József népművelési miniszter, Nóg­rádi Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agit.- prop.-osztályának vezetője. A zsúfolt nézőtéren a társadalmi és a művésze, ti élet számos kiválósága foglalt he­lyet. Ott volt a budapesti diplomá­sai képviseletek több vezetője és tagja. A közönség üdvözlő tapsának kísé­rtében vonultak a színpadon elhe­lyezett díszemelvényre a nemzetközi verseny részvevői. Az első sorban az ílnöki asztalnál Liszt Eduard pro­fesszor és a zsűri tagjai foglaltak he­vet. Dobi István, az Elnöki Tanács tlnöke mondott ünnepi beszédet. Be­szédében a többi között a következő­vet mondotta: Amikor a nemzetközi Liszt Ferenc- 'Ongoraverseny rendezését elhatároz- uk. nemcsak az volt a célunk, hogy ;gy újabbal szaporítsuk a fiatal ze- tészek nagy nemzetközi versengései­tek számát — a mi célunk inkább az ’olt. hogy emléket állítsunk hazánk ragy fiának Liszt Ferencnek és ezen íz úton a magyar géniusznak. Nem egyszerűen versenynek szántuk tehát, íanem felemelő ünnepélynek, ante- yen a hetven éve halott nagv ma­gyar zeneszerző művészete új életre tel. a mai kor fiatal zeneművészei­tek játékában. Örömmel mondhatjuk most, hogy íz eredmény felülmúlta várakozá­sunkat. Húsz ország ötvennégy fia­tal művésze adózott a versenyek so­rán Liszt Ferenc emlékének. A ver­seny színvonala, a szereplők magas művészi tudása, felkészültsége, oda­adása. mind igen mély benyomást keltett. örömmel tapasztalhattuk a ver­senyen azt is, hogy a zene — a min­den nép számára érthető művészet — nyelvén a különböző népek fiai egyazon érzéseket, egyazon gondola­tokat mondanak el; igazi, emberi ér­zéseket és gondolatokat, Ezeknek az eszméknek szolgálatában vált a ma­gyar zeneművészet, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán művésze­te. oly megbecsültté az egész világon. Az ifjú művészek a mostani nagy se­regszemlén ezeknek az eszméknek adtak hangot, így lett az a népek ba­rátságának grandiózus kifejezőjévé. Népköztársaságunk Elnöki Taná­csa nevében kívánok mindannyluk­nak még sok-sok sikert, eredmények­ben gazdag, művészi életpályát. Dobi István beszéde után került sor a verseny díjainak kiosztására. A nemzetközi Liszt Ferenc-Zon- goraverseny zsűrijének döntése alap. ján a 30 000 forintos I díjat Lev Nyi- kolajevics Vlaszenko, a 20 000 forin­tos II. díjat Bücher Mihály kapta. A 10 000 forintos III. díjat a zsűri egyenlő arányban megosztotta Laza- rij Berman és Liu Shi-kun között. Ezenkívül a zsűri a IX. Rapszódia előadásáért Lazarij Berman részére a Népművelési Minisztérium 5000 fo­rintos külön díját. Liu Shi-kun részé­re pedig a VI. Rapszódia előadásáért a Külügyminisztérium 5000 forintos külön díját ítélte oda. Az első négy díjnyertest ezenkívül a magyarországi

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék