Szabad Nép, 1956. szeptember (14. évfolyam, 243-272. szám)
1956-09-25 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM ARA 410 FILLER KEDD, 1956. SZEPTEMBER 25 ide csak a máról Aligha akad hazánknak olyan faluja, ahol valamilyen formában ne kerülne szóba: mi jobb: az egyéni gazdaság, avagy a termelőszövetkezet. Az egyénileg dolgozó parasztok véleménye megoszlik. Ki ezt, ki azt tartja jobbnak. Többségük ma még mindenesetre saját kis gazdaságára esküszik. Az okok részletes vizsgálata túl sok helyet követelne. Tény azonban, hogy ezt látva, a falusi kommunisták, a szövetkezeti tagok nem egy helyen azt mondják: mit beszéljünk mi az egyéniekkel, úgysem hallgatnak ránk akár a fáradságért. Való igaz, az olyan agitációnak, amely csak szűkszavúan azt ismételgeti: lépj be a tsz-be, ott többre mész — vajmi kevés a foganata. Csak az az ember keltheti fel szavaival az egyéni rasztban a szövetkezet iránti érdeklődést, aki tüzetesen, részletesen ismeri, ha nem több, legalább egy termelőszövetkezet fejlődését is. Ha szó esik a közös gazdaságról, általában csak a máról, a tsz-ek mai eredményeiről, gyengeségeiről beszélnek. Ez részben érthető, hisz a dolgozó parasztot mindenekelőtt az érdekli, ma milyen az élet ott, ahová őt hívják. De csak a mánál maradni, s a tegnapról (amely nem olyan szép) nem beszélni, hiba. Püspökladányban, a Petőfi Termelőszövetkezetben három esztendő alatt több mint ötszörösére nőtt a szövetkezet oszthatatlan vagyona. A tsz 1952-ben alakult. 1953 végén, a zárszámadás is tanúsítja, 131 716 forintnyi oszthatatlan alapot mondhatott magáénak a tagság. 1954-ben 261 126, 1955-ben pedig már 694 321 forintra rúgott a közös vagyon oszthatatlan része. Arra, hogy három év alatt megötszöröződjenek a gazdálkodás anyagi alapjai — s ez minden, a mezőgazdaságot valamennyire is ismerő ember előtt világos —, csak mezőgazdasági nagyüzemben van lehetőség. A múlt és a ma összehasonlítása jobban megsejteti a szövetkezés jövőjét, holnapját a dolgozó parasztokkal. Mindenekelőtt ezértérdemes,és szükséges többet, bátrabban beszélni arról, ami volt, s arról, hogyan, miként is jutottak el a termelőszövetkezetek a máig. Azoknak, akik azt mondják: miért teregessük ki a szövetkezetek régebbi hibáit, gyengeségeit a falu népe előtt, hisz ez csak riasztóan hathat — nincs igazuk. Szövetkezeteinknek — kevés kivételtől eltekintve — nincs szégyenkezni valójuk. Hogy szegényen kezdték és gyakori volt a vita? Hogy több helyen nem értettek úgy a gazdálkodáshoz, mint a középparasztok? Hogy sok helyütt gazos maradt az első esztendőkben a cukorrépa, a kukorica, s gyenge lábon állt a munkafegyelem és sok volt az elemi hiba a vezetésben? Mindez igaz. De majd mindenütt túljutottak a kezdeti bajokon. S vajon mi mást bizonyít ez, ha nem éppen azt, hogy a bajok, a hibák nem törvényes velejárói a szövetkezésnek — mint a szövetkezésellenes elemek állítják. Ellenkezőleg — a még meglevő hibák ellenére is nyugodtan el lehet mondani — a gazdálkodás hibáit a szövetkezetben gyorsabban ki lehet javítani, a gazdálkodás maradi termelési módszereit (melyhez nem egy egyéni gazda csökönyösen ragaszkodik kis gazdaságában) erőteljesebben, tökéletesebben lehet új hasznos termelési fogásokkal helyettesíteni. A szövetkezés tehát éppen azt biztosítja, hogy a dolgozó parasztok könnyebben, ésszerűbben, eredményesebben gazdálkodhatnak, jobban élhetnek. S ez jó az országnak, jó a dolgozó parasztoknak! Különben mi másért ajánlaná pártunk és kormányunk a falu népének a szövetkezeti gazdálkodást? Egyébként — s ezt is a számadatok mutatják a legjobban — a szövetkezetek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. S fölényüket nemcsak szavakkal, tettekkel is bebizonyítják. 1952-ben a termelőszövetkezetek még csak 7 mázsát termeltek búzából kataszteri holdanként, az egyéniek pedig 7,2 mázsát. Tavaly az egyéniek csak 8,4, a termelőszövetkezetek pedig 10 mázsás termést takarítottak be egy-egy hold földről. Kukoricából még 1954-ben is nagyobb volt az egyéni parasztok átlagtermése. Tavaly azonban már a tsz-ek csaknem 1 mázsával (májusi morzsokban számolva) több kukoricát termeltek holdanként, mint az egyéniek. Búzából az idén is megmaradt a különbség a tsz-ek javára, s valószínű, hogy kukoricából és egyéb növényekből is gazdagabb paj termést ad a nagy tábla, mint a kisparcella. A tsz-tagok és az egyéni parasztok jövedelmét nehezebb összevetni, bizonyos azonban, hogy a szövetkezeti tagok átlagkeresete sokkalta gyorsabban nőtt, mint az egyénieké. Hisz tavaly egy-egy tsz-tag közösből származó átlagjövedelme csaknem 3 és félszerese volt az 1952. évinek, s egyharmadával meghaladta az 1954. évi jövedelmet is. Világos tehát, hogy a szövetkezeti gazdálkodás színvonala, s a tagoknak jutó részesedés mértéke rohamosan növekszik. A szövetkezeti gazdálkodás — a fogyatékosságok ellenére is — gyors ütemben fejlődik, s a legbiztosabb záloga a mezőgazdaság felvirágoztatásának. Ha pedig a fejlődés számbavétele során azt vizsgáljuk: vajon kedvezőbbek-e a holnap lehetőségei, mint a tegnapé, mindenképpen azt lehet válaszolni, hogy igen. Itt ismét a tények beszélnek. Ha csak egyetlen határozatot — a Minisztertanács szeptember 9-i határozatát olvassa el valaki, akkor is egyértelműen igenlő a válasz. Gyorsabban fejlődhetnek-e a termelőszövetkezetek, ha hiteleik hoszszabb lejáratúak s a kamatok kisebbek, mint eddig? Erőteljesebben fejlődik-e az állattenyésztés, ha több jószágot visznek be az új belépők? (Márpedig többet fognak bevinni,mert minden eddiginél érdekeltebbek lettek a jószág bevitelében.) Gazdaságosabb lesz-e a szállítás, ha traktorokat vásárolhatnak s több teherautót kapnak? Többet építhetnek-e, ha jobb lesz az épületanyag-ellátás s ha több erdővel rendelkeznek? Nő-e a jövedelmük, ha jobban kihasználhatják a piaci lehetőségeket? Nyilvánvaló, hogy igen. S hosszasan lehetne még sorolni azokat a nagy jelentőségű intézkedéseket, melyek napjainkban születtek, s minden eddiginél tágabb kaput nyitnak a szövetkezetek önállósága, gyors gazdasági fejlődése előtt. Tagadhatatlan: mindenekelőtt a tettek, a gazdálkodás eredményei győzhetik meg leginkább a dolgozó parasztokat a szövetkezés előnyeiről. Az értelmes, jó szó azonban nélkülözhetetlen. Az elmúlt években tízezrével döntöttek az egyéni gazdák a szövetkezés mellett, mert hittek a szónak, mely azt hirdette, magyarázta, hogy a közös gazdaságban többre lehet menni. Akik hittek a szónak — kevés kivétellel nem csalódtak. Ma ők is bizonyíthatják: érdemes volt annak a népnevelőnek a tanácsát megfogadni, aki a párt, a kormány szavát közvetítette. Áll-► janak hát most ők is azok közé, akik ma a szövetkezésről, annak £ előnyeiről beszélnek a magyar fatanban. Szavuknak minden bizony-► nyal meglesz a foganatja. £ Beszéljenek ők is a szövetkeze-► tek múltjáról, hasonlítsák össze az mát a tegnappal, hogy minden ed- ► diginél világosabban, határozat- ► tabban álljon dolgozó parasztságunk előtt: szövetkezeti mozgali munk eddig is gyorsan fejlődött, ► s a továbbfejlődés lehetőségeit szinte beláthatatlanok. ► A Csepeli Papírgyár hőerőművének építésénél a héttonnás, helyszínen előregyártott vasbeton rácsos tartókat emelik be a 25. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói. ► Kiosztották a nemzetközi Liszt Ferenc-zongora A győztesek ünnepi hangversenye Hétfő este az Állami Operaház Erkel Színházában ünnepélyesen kiosztották a nemzetközi Liszt Ferenczongoraverseny díjait. Megjelentek az ünnepségen a párt és az állam vezetői közül Dobi István, Kovács István, Marosán György, továbbá Horváth Imre külügyminiszter, Darvas József népművelési miniszter, Nógrádi Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agit.prop.osztályának vezetője. A zsúfolt nézőtéren a társadalmi és a művészeti élet számos kiválósága foglalt helyet. Ott volt a budapesti diplomásai képviseletek több vezetője és tagja. A közönség üdvözlő tapsának kísértében vonultak a színpadon elhelyezett díszemelvényre a nemzetközi verseny részvevői. Az első sorban az elnöki asztalnál Liszt Eduard professzor és a zsűri tagjai foglaltak hevet. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszédében a többi között a következőket mondotta: Amikor a nemzetközi Liszt Ferenczongoraverseny rendezését elhatározuk, nemcsak az volt a célunk, hogy egy újabbal szaporítsuk a fiatal zenészek nagy nemzetközi versengéseinek számát — a mi célunk inkább az volt, hogy emléket állítsunk hazánk vagy fiának Liszt Ferencnek és ezen az úton a magyar géniusznak. Nem egyszerűen versenynek szántuk tehát, hanem felemelő ünnepélynek, a Steyen a hetven éve halott nagy magyar zeneszerző művészete új életre tel, a mai kor fiatal zeneművészeitek játékában. Örömmel mondhatjuk most, hogy az eredmény felülmúlta várakozásunkat. Húsz ország ötvennégy fiatal művésze adózott a versenyek során Liszt Ferenc emlékének. A verseny színvonala, a szereplők magas művészi tudása, felkészültsége, odaadása, mind igen mély benyomást keltett. örömmel tapasztalhattuk a versenyen azt is, hogy a zene — a minden nép számára érthető művészet — nyelvén a különböző népek fiai egyazon érzéseket, egyazon gondolatokat mondanak el; igazi, emberi érzéseket és gondolatokat. Ezeknek az eszméknek szolgálatában vált a magyar zeneművészet, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán művészete, oly megbecsültté az egész világon. Az ifjú művészek a mostani nagy seregszemlén ezeknek az eszméknek adtak hangot, így lett az a népek barátságának grandiózus kifejezőjévé. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa nevében kívánok mindannyiuknak még sok-sok sikert, eredményekben gazdag, művészi életpályát. Dobi István beszéde után került sor a verseny díjainak kiosztására. A nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny zsűrijének döntése alapján a 30 000 forintos I díjat Lev Nyikolajevics Vlaszenko, a 20 000 forintos II. díjat Bücher Mihály kapta. A 10 000 forintos III. díjat a zsűri egyenlő arányban megosztotta Lazarij Berman és Liu Shi-kun között. Ezenkívül a zsűri a IX. Rapszódia előadásáért Lazarij Berman részére a Népművelési Minisztérium 5000 forintos külön díját, Liu Shi-kun részére pedig a VI. Rapszódia előadásáért a Külügyminisztérium 5000 forintos külön díját ítélte oda. Az első négy díjnyertest ezenkívül a magyarországi Bartók Béla-emlékbizottság meghívta vendégül a most kezdődő Bartók- fesztiválra. A 4., 5., 6., 7. helyezést elért versenyzők részére a zsűri egyenként 6000 forintos díjat szavazott meg. Ezek sorrendben a következők: Jurij Szuronovics Ajrapetjan, France Clidat, Anton Venceszlavov Dikov, Valerij Boriszovics Vasziljev. Kimagasló teljesítményeikért a zsűri a következő versenyzőknek egyenként 5000 forintos jutalmat ítélt oda: Bánhalmi György részére a MÜDOSZ, Losonczy Andor részére a Magyar Rádió, Annie Petit részére a Hanglemezgyártó Vállalat, Valerie Tryon részére pedig az Országos filharmónia ötezer forintos díját. A Budapest Főváros Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjai és a Zeneműkiadó Vállalat által felajánlott díjakat a zsűri a következő versenyzők között osztotta fel: Claudi Kahn a Campanella előadásáért, L Jui-king a Szerelmi álmok előadásáért, Vlastimil Leisek a Legendi előadásáért, Rados Ferenc a Manói tánca előadásáért. A DISZ Központi Vezetőségének 5000 forintos díját a zsűri a versenyen elért szép teljesítményük jutalmazására egyenlő arányban a következő versenyzők között osztotta fel Bodonyi Anikó, André Krust, Papi Zoltán, Szendrei Imre és Teleki Laós. A versenyen részt vett művészei valamennyien emlékdiplomát kaptak. A díjkiosztás után megkezdődött a győztesek hangversenye. A hangverseny után a népművelési miniszter fogadást rendezett a verseny győztes Igpinél- VASUTASREKORD: Egy nap alatt : 16 319 kocsit raktak meg Az idei őszi forgalomnak jóformán még csak az elején vagyunk, a vasút • dolgozói máris kiváló eredményekkel • szárnyalják túl tavalyi teljesítmé-nyeiket. Az augusztus 22-i 16 053 kocsiberakás után újabb kiemelkedő •siker született. Szeptember 18-án 16 319-re javították a vasutas dolgozók a napi kocsiberakási rekordot. Jugoszláv parlamenti küldöttség érkezik Magyarországra Belgrád, szeptember 24. (Tanjug) Mosa Pijade, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke hétfőn fogadta Dragon Ferencet, az ideiglenes belgrádi magyar ügyvivőt és közölte vele, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elfogadta a magyar országgyűlés meghívását, hogy jugoszláv parlamenti küldöttség látogasson el a Magyar Népköztársaságba. A látogatás időpontját később állapítják meg. Ma este az Operaház díszelőadásával nyílik meg a Bartók-fesztivál Még be sem fejeződnek a nemzetközi Liszt Ferenc-zongoraverseny ünnepi hangversenyei, a győztesek szólóestjein máris újabb nemzetközi jelentőségű zenei ünnepségek sorozata kezdődik Budapesten. Ma este az Állami Operaház díszelőadásával, majd szerdán délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián sorra kerülő díszüléssel megnyílik a Bartók-fesztivál. Az Állami Operaházban Bartók három örökbecsű színpadi műve: A kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin kerül előadásra. Az Akadémia dísztermében a magyar Bartók Béla Emlékbizottság díszülésén Kodály Zoltán mond elnöki megnyitót, Darvas József népművelési miniszter pedig emlékbeszédet. Az emlékbizottság főtitkári beszámolóját Szabó Ferenc tartja. A díszelőadáson és a díszülésen ott lesznek a Bartók Béla Emlékbizottság neves magyar tagjai, s számos külföldi vendég. A két nagyszabású ünnepség — amely egybeesik Bartók Béla halálának 11. évfordulójával — hangversenyek sorozatát nyitja meg. Ezeken a halhatatlan magyar zeneköltő kitűnő hazai és külföldi tolmácsolói szólaltatják meg Bartók és más klasszikus és modern mesterek muzsikáját. (MTI) 000000000» Így aztán halad a munka! Az Örménykúti Állami Gazdaságban ezer holdra repülőgépről szórják a műtrágyát. Ezzel sok munkaerő szabadul fel, kisebbek a költségek, gyorsabban végeznek a sürgős őszi tennivalókkal. (Fehérvári Ferenc felvétele, MTI Fotó: Sását uh n ri rio t Lem’n-reniWi*/ tivitvtti'U ki Moszkva, szeptember 24. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége D. D. Sosztakovics zeneszerzőt a Szovjetunió népművészet 50. születésnapja alkalmából a szovjet zeneművészet fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért Lenin-renddel tüntette ki. A héten 46 lakást adnak át a fővárosban A harmadik negyedév utolsó hetébena budapesti építőipari vállalatok dolgozói 416 lakást adnak át a fővárosban. Csepelen, a Csillag-telepen átadásra készen áll a telep IV. jelzésű épülete, amely a Hatodik Békekölcsön túljegyzéséből épült. Itt 34 lakáshoz jutnak a csepeli dolgozók. A Kerepesi úton 90, a Fiastyúk utcában három épület, összesen 209 lakás. Rákospalotán 54, a Bocskai út 15. szám alatt pedig 29 összkomfortos lakás épült. (MTI) Megkezdődött az őszi kiárusítás Az állami és szövetkezeti kereskedelem raktáraiban számos olyan árucikk található, amelyet színe, mintája vagy más ok miatt az ipar ma már nem gyárt vagy az eddiginél tetszetősebb kivitelben készít el. Miután ezeknek az áruknak az utánpótlására, további megrendelésére nincs kilátás, eredeti áron történő értékesítésük pedig sértené a fogyasztók érdekeit. a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ kezdeményezésére a kereskedelem szeptember 23-tól országszerte őszi kiárusítást rendez. A kiárusításra kerülő árucikkeket az eddiginél lényegesen olcsóbban hozzák forgalomba. Újabb szovjet segítség a magyar iparnak Az év végéig százezer tonna olajat és hetvenezer tonna kohókokszot kapunk terven felül (Tudósítónktól.) A nagylengyeli olajmezők vizesedése miatt az idén olajbányászatunk a tervezettnél is kevesebb olajat ad. A nagy mennyiségű olaj kiesése már most érezteti hatását. Különösen dieselolajban van hiány a gépállomásokon, az autóbuszközlekedésben és a motorvonatoknál. A szovjet kormány — mint annyiszor — e nehéz helyzetben ismét országunk segítségére sietett: az 1956. évi árucsereforgalmi kereten felül még az idén 100 000 tonna kőolaj szállítását vállalta. Szeptember végéig több mint 30 000 tonnát szállítanak. Az első szállítmányok már meg is érkeztek. Kőolajfeldolgozó iarunk a Szovjetunióból érkezett olajat is feldolgozza. A szovjet olajszállítmány enyhít majd az ország nyersolaj-gondjain. Kohászatunkban az utóbbi időben kokszhiány keletkezett, mert sok, szerződésben lekötött külföldi kokszszállítmány nem érkezett meg. A Szovjetunió e probléma megoldásában is segítségünkre sietett. 70 000 tonna kokszot szállít az évi kereten felül. A szovjet kokszszállítmány lehetővé teszi, hogy létfontosságú kohászati üzemeink, nagyolvasztóink tervszerűen dolgozzanak. A terven felül szállított olajért és kokszért iparcikkekkel fizetünk. Elsősorban gépi felszereléseket és szerszámgépeket, valamint egyes textilipari termékeket és palackozott bort szállítunk a Szovjetuniónak az évi kereten felül Épül az ország legnagyobb aluljárója a Béke úton (Tudósítónktól.) Két esztendeje kezdték meg a Béke úti aluljáró építését. Az új aluljáró a vasúti és a fővárosi közúti közlekedés szempontjából jelentős. Lehetővé teszi, hogy az újpesti dunahíd megnyitásával itt bonyolítsák le a dorogi szénmedence felöli teherforgalmat, s Újpest felé javítja a közúti közlekedést. Az új aluljáró megépítésével a villamosvasúton kívül kétirányú kocsiút és gyalogosút is lesz, így a túlterhelt Váci úton kívül a Lehel úton, illetve a Béke úton is közvetlenül el lehet jutni gépkocsival Újpestre. Ez megjavítja az iparoskerület tehergépkocsi-forgalmát . Milyen lesz az aluljáró? Mint a képen is látható, a vasbetonhíd hármas nyílásbeosztással készül, a két szélsőben lesz a közút és a gyalogjáró, a középső nyílásban jár a villamos. A hídon 12 vasúti vágány fut, ott helyezkedik el a MÁV rakodóterület, s vezet át a Balzsam utca. Az aluljáró építői, a Hídépítő Vállalat, a MÁV Hídépítési Főnökség és az ÉM 29/2. Útépítő Vállalat dolgozói nehéz körülmények közt jó munkát végeznek. A magas talajvíz miatt a munkateret talajvízszint-süllyesztő kutakkal kellett körülvenni, s ezek állandó szivattyúzásával vízteleníteni. Gondot okozott az is, hogy egy percre se szüneteljen sem a vasúti, sem a villamosforgalom. Ezt a feladatot is megoldották. Néhány jellemző adat az építkezés méreteire. Földmunka: 70 000 köbméter. Régi betontömb elbontása: 3000 köbméter. Az építéshez 20 000 köbméter betont használtak fel, ebből 22 kilométer hosszú, 6 méter széles korszerű betonutat lehetne építeni. Az aluljáró és az Újpest felé vezető utak korszerű kiépítése 60 millió forintba, kerül. A korszerű építési módszerek, s az építők jó munkája révén az építkezés egyik szakasza befejezéshez közeledik. Az aluljáró egyik nyílásában október végén megindul a gyalogos- és a közúti forgalom. A kocsiutat az ország legjobb követőbrigádja, a Leib-brigád burkolja. (Papp Jenő felvétele) Törik a kukoricát Országszerte megkezdték a kukorica betakarítását. A nagy kukoricatermő járásokban, így a mezőkövesdi és mezőcsáti járásban már a beadás is megkezdődött. A mezőkövesdi járásban eddig több mint 1100 mázsa tengerit szállítottak a termelők a hegyújtőhelyekre. Az Ercsi Cukorgyár is megkezdte a cukorgyártást Hétfőn az Ercsi Cukorgyár — a szokottnál valamivel korábban — szintén megkezdte a cukorgyártást. A gyár dolgozói gondosan felkészültek a kampányra, amelynek során csak kristálycukrott gyártanak. Berendezéseiket tovább korszerűsítették, maguk készítettek új szűrőberendezést. (MTI) Marcinelle-ben még égnek a tárnák Brüsszel, szeptember 24. (MTI) A marcinelle-i súlyos bányaszerencsétlenség 27 halálos áldalatát még mindig nem sikerült felszínre hozni. Mint a DFA közli, szombaton a befalazott ,715-ös folyosón dühöngő tűz ismét áttörte a falakat. A bányamentők emiatt kénytelenek voltak távozni a tárnából. Szerelik a pernyeleválasztó berendezést Tiszapalkonyán A Tiszapalkonyai Hőerőműben jelenleg négy — egyenként több mint 30 méter magas — óriáskazán épül. Ezeket a kazánokat porszénnel működtetik majd. A szénégetésnél keletkező füstgáz azonban nagy menynyiségű pernyét és kormot tartalmaz, ami szennyezné a környék levegőjét. Ezért a füstgázból, mielőtt a kéménybe kerül, centrifugális berendezéssel leválasztják a pernyét. A hármas és a négyes számú kazán indításához szükséges Van Tengeren rendszerű pernyeleválasztó berendezés szerelését a napokban kezdték meg a dolgozók. (MTI) AZ EGRI SZŐLŐTERMÉST már a most épülő egri borkombinátban dolgozzák fel s megkezdik a palackozó üzem építését is. Előreláthatóan áprilisban kerül forgalomba az itt palackozott egri Leányka, Bikavér és Medoc Noir. Teljesítette harmadik negyedévi árutermelési tervét az ózdi durvahengermű Az ózdi durvahengermű hengerészei, forrasztárai, a kikészítő dolgozói és a műszakiak azzal az elhatározással kezdték a harmadik negyedévet, hogy minden hónapban egy-egynapos előnyt szereznek tervük teljesítésében. Az eredményes munka érdekében az üzem műszaki és fizikai dolgozói részletes tervet dolgoztak ki az új technológia széleskörű alkalmazására és a technológiai fegyelem további megszilárdítására. Az eredmény nem maradt el. Júliusban 2, augusztus végére már 4 napos előnyük volt esedékes harmadik negyedévi tervük teljesítésében. Szeptemberben sem állott be törés munkájukban. Ennek lett eredménye, hogy a júliusban és augusztusban szerzett négynapos előnyüket szeptemberben hét napra növelték és ezzel a durvahengermű szeptember 24-én, hétfőn reggel 6 órára befejezte harmadik negyedévi árutermelési tervét. (MTI) Iztlia a navmsacra termelést a kurityáni külszíni bányaüzemben Az év tavaszán a kurityáni föld- alatti bányaüzem mellett új, külszíni I fejtésű bánya feltárását kezdték meg. A 4,6 méteres földtakaró alatt mintegy 3 méteres, 3200 kalóriájú széntelep húzódik, többezer vagon művelésre alkalmas szénmennyiséggel. A földmunkákat a Keleti Főcsatorna építéséről érkezett Május 1 lépegető ekszkavátorral végezték. Az óriási gép a nyitóárok ásása és az egyéb földmunkák során eddig már több mint 60 000 köbméter földet mozgatott meg. A kibányászott szén szállítására szolgáló nyitóárok után kezdték meg az egyes frontfejtés kialakítását, ahonnan hétfőn megkezdték a szén üzemszerű termelését. A nyitóárokból már eddig is termeltek szenet, de most, a frontfejtés üzembeállításával a bányaüzem termelése eléri, sőt meg is haladja majd naponta a 35 vagont. A frontfejtést gépesítették. A lerobbantott szenet Sz-135-ös rakodógép rakja a gumi szállítószalagra, amely egyenesen a vagonokba hordja azt, s így szállítják a beröntei szénosztályozóra. Még e héten elkészül a 12 vagonos tároló bunker is, a közeljövőben pedig az újabb, II. számú frontfejtésen is megkezdik a termelést. Ezzel a kurityáni külszíni bányaüzem termelését csaknem megkétszerezik. (MTI) Tervezik a jövő évben gyártandó méteráruk mintáit a Goldberger Textilművekben A Goldberger Textilművek rajztermében 28 iparművész keze nyomán formálódnak a következő évek méteráruinak változatos mintái. Sokszínű, változatos motívum, selyem- és kartonminta alakul ki a rajzlapokon. Ezek jellemzője, hogy változatos alapokon pozitív minták rajzolódnak, míg eddig az elmosódó színek voltak divatosak. Az új méteráruk festőibb hatásúak, élénkebbek. Érdekes a plasztikus olajszerű nyomás és a márványhoz hasonló színezés. Emellett újból megjelentek a határozott vonalú törökös minták is. Újszerű kendők is készülnek, ezeken kertek, házak láthatók. A választék olyan nagy, hogy minden ízlésű vásárló talál kedvére valót. Európa, Ázsia, Afrika piacain bőségesen válogathatnak majd a kereskedők és a vásárlók a Goldberger Textilművek új anyagaiból. oooooooooac ☆ >cooo^occ«oooocxdcc>30ooooooco(X)ocoooooocooooocoogooooooooooooooooooooooo A Kőbányai Gyógyszergyár drazsirozó üzemrészében a gyár saját erőből új porelszívó be rendezést létesített. ☆ (Fényes Tamás felvétele, MTI Foto» ■ .