Szabad Nép, 1956. szeptember (14. évfolyam, 243-272. szám)
1956-09-08 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1956. SZEPTEMBER 8 Jó szomszédokhoz méltón A magyar közvélemény megelégedéssel fogadta dr. Julius Raab osztrák szövetségi kancellár nyilatkozatát, amelyet a Szabad Nép és a Magyar Rádió kiküldött tudósítóinak adott. Hosszú idő óta most nyilatkozott először osztrák kormányfő a magyar sajtónak. Már önmagában is örvendetes esemény ez. S még örvendetesebb, hogy ezúttal legilletékesebb osztrák helyről állapították meg a magyar—osztrák kapcsolatok észrevehető javulását, utaltak a kapcsolatok további javulásának lehetőségére. Raab kancellár nyilatkozatában ismételten szólott arról, hogy a két szomszédos ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait tovább lehet szélesíteni. Ezeket a kijelentéseket örömmel nyugtázzuk, mert tudjuk, hogy a kancellár barátságos szavai az osztrák kormány szándékaira világítanak rá. Mi már több ízben hangoztattuk, s most is megismételjük, hogy szívesen megteszünk mindent az osztrák—magyar viszony további normalizálásáért, s üdvözöljük azt a tényt, hogy Ausztria kormányát hasonló szándék tölti el. Különös megelégedésünkre szolgál, hogy Raab kancellár kiemelte, mennyire hozzájárult az osztrák —magyar kapcsolatok megjavulásához a magyar kormány határozata a műszaki zár eltávolításáról. Az osztrák—magyar határ több egyszerű államhatárnál; olyan vonal, amelynek mentén az úgynevezett „nyugati“ és „keleti” világ találkozik. Amikor bizonyos nyugati lapok „vasfüggönyről’ írtak, leggyakrabban az osztrák—magyar határ hosszában telepített műszaki zárra hivatkoztak. Kormányunk — a magyar közvélemény osztatlan helyeslése közepette — elhatározta a határzár eltávolítását. S ekkor a „vasfüggöny“ ellen legtöbbször kirohanó nyugati lapok hirtelen elkezdték lebecsülni a magyar kormány intézkedéseinek jelentőségét; azt írták, hogy a szögesdrót eltávolítása „semmit sem változtat” a helyzeten. A békés együttélés térhódításának ezek az ellenségei most a legilletékesebb helyről kaptak csatlanós választ rosszindulatú ferdítéseikre. Ausztria kancellárja félreérthetetlenül kijelentette, hogy az osztrák—magyar kapcsolatok javulásához „lényegesen hozzájárult“ a magyar kormány májusban hozott döntése. Ezek után még kevesebb hitele lesz az olyanfajta sugallt riportocskáknak, amelyek arról szeretnék meggyőzni az olvasót, hogy a határzár eltávolítása csupán „szemfényvesztés’. Mi magunk azon leszünk, hogy az úgynevezett „vasfüggöny“ helyét mindinkább a magyar és az osztrák nép barátságának és békéjének nyitott kapuja foglalja el. Rendkívül jólesik közvéleményünknek, hogy Raab kancellár nyilatkozatában kétszer is utalt országaink közös történelmére. Népeink lelkében valóban mélyen élnek a közös múlt emlékei. A budapestiek például szinte testvérvárosnak tekintik Bécset, annak tekintették még azokban az években is, amikor a két közelfekvő főváros gyakorlatilag nagyon távol került egymástól. Ma már sok ezer bécsi tanú rá, hogy a budapestiek igaz barátsággal, testvéri vendégszeretettel fogadják a szomszéd fővárosból idelátogató turistákat. S egyre több budapesti számolhat már be hasonló bécsi fogadtatásról. Reméljük, hogy kapcsolataink további javulása, amelyről Raab kancellár beszélt, lehetővé teszi, hogy kölcsönös látogatásaink még gyakoribbakká és még szélesebb körűekké váljanak. Vannak persze itt-ott még zavaró felhők a magyar—osztrák kapcsolatok mindjobban derülő egén. Néhány osztrák lap időnként még folytatja támadó hadjáratát Magyarország ellen. Jól tudjuk azonban, hogy e támadó hadjáratok kezdeményezői leggyakrabban olyan, Magyarországról megszökött elemek, akik mérhetetlenül gyűlölik a népi demokráciát. S éppen ezért hangsúlyozni kívánjuk, mennyire nagyra értékeljük az osztrák kormány egyik legutóbbi gesztusát. A Varga Béla vezetése alatt álló, úgynevezett Magyar Nemzeti Bizottmány, amely jelenleg az Egyesült Államokból irányítja a népi demokratikus Magyarország elleni uszító kampányát, át akarta helyezni székhelyét Bécsbe. Ehhez azonban az osztrák kormány nem járult hozzá, amivel megakadályozta, hogy kapcsolataink további javulása törést szenvedjen. Ausztria kancellárja azt a reményét fejezte ki, hogy a most folyó vagyonjogi tárgyalások sikeresen fejeződnek be, s hogy országaink között a gazdasági forgalom még sokkal intenzívebben alakulhat. Utalt élénkebb kulturális csere lehetőségére is. Mindezekben a kérdésekben teljesen egyetértünk a kancellárral. S hozzáfűzzük: nagy örömünkre szolgálna, ha a közeljövőben sor kerülne a két ország parlamenti küldöttségének kölcsönös látogatására s egy kulturális egyezmény megkötésére is. Véleményünk szerint mind a parlamenti küldöttségek látogatása, mind a kulturális egyezmény megkötése rendkívül előnyösen hatna kapcsolataink további alakulására. Magyarország is, Ausztria is a kis ország. S igaza van Raab kancellárnak: kis államok természetesen nehezen juthatnak különleges nemzetközi befolyáshoz. Azt hisszük azonban, országaink kapcsolatainak megjavulása beszédesen példázza, hogy kis országok is sokat tehetnek a békés együttélés eszméjének gyakorlati érvényesítéséért. Népünk osztatlan egységben támogatja kormányunknak azt a törekvését, hogy békés, jó kapcsolatokat teremtsen minden országgal, tekintet nélkül annak társadalmi rendszerére. S lelkesen üdvözli azt a tényt, hogy külpolitikánk e vonalvezetése osztrák vonatkozásban — hála az osztrák kormány hasonló felfogásának — máris jó eredményekre vezetett. Közlemény a magyar—tuniszi diplomáciai kapcsolatok felvételéről 1956. augusztus 2-án a magyar kormány jegyzéket juttatott el a tuniszi kormányhoz, amelyben közölte, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, tekintettel Tunisz függetlenségének 1956. március 20-án történt hivatalos bejelentésére, Tuniszt független és szuverén államnak ismerte el. Az Elnöki Tanács e jegyzékben egyúttal kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen és diplomáciai képviselőt cseréljen Tunisszal. Fentiekkel kapcsolatban 1956. augusztus 31-én a két ország kormánya között megállapodás jött létre a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Magyarország és Tunisz diplomáciai kapcsolataikat egyelőre párizsi külképviseleteik útján fogják fenntartani. (MTI) Országos építőipari gépészeti konferencia Építők Szakszervezetének köz-Az Építők Szakszervezete, az Építésügyi Minisztérium, valamint a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium rendezésében pénteken országos gépészeti konferenciát tartottak ponti székházában. A konferencián három előadás és mintegy 40 felszólalás hangzott el. SZEPTEMBERI MELEG AZ ÁLLATKERTBEN : Még a sivatag királya is árnyékot keres. (Kéri Dániel felvétele) . A magyar haltenyészt és fejlődéséről tanúskodik a kiállítás (Tudósítónktól.) Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás halászati pavilonjában szinte mozdulni se lehet, annyi a látogató. Az emberek nagy érdeklődéssel olvassák a táblákról, hogy halászaink évről évre több halat fognak. S ez nemcsak a halászszerencsének köszönhető. A szép képek azt mutatják, hogy a vizekre is eljutott a technika, s a gépek segítségével dolgozik a tiszai, dunai, balatoni halász. A halászatnál fontos dolog a gyorsaság. A motoros hajók, a csörlős hálók segítségével pedig gyorsabban dolgozhat az ember. Ezt bizonyítják az eredmények is. 1945-ben például a természetes folyókon és természetes tavakon mindössze 1000 mázsa halat fogtak halászaink. 1950-ben 8200 mázsát, 1955-ben 13 177 mázsát.A halászat ilyen gyorsütemű fejlődését segítette az is, hogy halászaink a szövetkezetekbe tömörültek és közöösen végzik a munkát. Hazánk folyói mentén jelenleg 23 halászati ter- rmelőszövetkezet működik, amelyek közül különösen szép eredményeketért el a paksi Vörös Csillag. „ Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink jövedelmét, a tagok részesedését sok-sok ezer forinttal növelik a halastavak. A bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben egy munkaegység értékét 10 százalékkal növelte a halért kapott pénz. Termelőszövetkezeteink egyre több halastavat létesítenek. 1953-ban például még csak 300 hold termelőszövetkezeti halastó volt az országban.Két év alatt, 1955-ig ez a szám megkétszereződött, vagyis 2122 holdra nőtt a termelőszövetkezeti halastavak területe. A feladat most igen nagy.A második ötéves terv irányelvei kimondják, hogy 1960-ig az álló tógazdaságok területét 22 000 kataszteri holdról 36 000 kataszteri holdra, a tógazdasági haltermelést a jelenlegi állomány kétszeresére kell növelni. A 14 000 hold új halastóból 5000 hold létesítése termelőszövetkezeteinkre vár. A hal-„termelés’ növelése azért is igen fontos feladat, mert a hal igen jó valuta. Egy mázsa élőponty annyi valutát jelent, mint egy mázsa hízottsertés. Ma Kelet-Németországba, Nyugat-Németországba, Csehszlovákiába és Ausztriába exportálunk halat. De a kereslet sokkal nagyobb, mint a jelenlegi termelés. Emellett — természetesen — jobban kell ellátni hallal az ország lakóit is. A kiállítás azt bizonyítja, hogy a magyar halászat jó irányban fejlődik és végrehajtja azokat a feladatokat, amelyek a második ötéves tervben reá várnak. A látogatók a halászati gépek, szerszámok mellett hatalmas harcsákban, a kövér anyapontyokban gyönyörködhetnek. Sok első-, másod- és harmadik nyaras ivadék: ponty, harcsa, márna, csuka, kecsege került a kiállításra És akinek a lomha harcsák, a harcsú csukák vagy a kövér pontyok láttán halevésre támad kedve, a halászati pavilonból egyenesen a halászcsárda kertjébe léphet, s élvezheti a ropogós sült halat, az ízletes rántott pontyot, vagy az ízletes halászléti Rampf György minden merítés után gazdag zsákmánnyal tér vissza a konyhára. (Kovács Ibolya felvétele) Vasárnap osztják ki az Országos Mezőgazdasági Kiállítás díjait Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon vasárnap délelőtt Matolcsi János földművelésügyi miniszter az ország legjobb állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek és egyéni termelőinek ünnepélyesen kiosztja a kiállításon nyert állattenyésztési és növénytermesztési díjakat. (MTI) Csehszlovákiában: 46 órás munkahét Prága szeptember 7. (CTK) A csehszlovák kormány szeptember 6-án megtartott teljes ülésén jóváhagyta a munkahét megrövidítésére vonatkozó törvényjavaslatot, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja országos értekezletének döntése értelmében 1956. október 1-én lép életbe. Az új rendelkezés értelmében a munkahét 46 órás lesz. A munkahét megrövidítése a meglevő bérek csökkentése nélkül történik. A heti- és havi fizetéses dolgozók bére változatlan marad. Azok a dolgozók, akik órabért kapnak, a munkahét kétórás csökkentéséért megfelelő munkabér-kártérítésben részesülnek. A fiatalok egészséges fejlődésének biztosítására a 16 éven aluli dolgozók munkahetét 36 órában állapították meg. Dobi István Baranyában Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, a hét közepén Baranyába látogatott, hogy a helyszínen tanulmányozza a megye termelőszövetkezeti mozgalmának helyzetét. Szerdán és csütörtökön több régi és újonnan alakult szövetkezetet keresett fel, így többek között a bissei Tavasz Kezdete, a siklósi Táncsics, a palkonyai Mao Ce-tung és a jjzsafai Közös Út termelőszövetkezetet. Az Elnöki Tanács elnöke pénteken az árvíz sújtotta Mohácsszigetre utazott, ahol az árvíz idején nagy kárt szenvedett Vörös Fény és Új Tavasz tsz építkezéseit tekintette meg. (MTI) Ai olasz követ bemutatkozó látogatása a külügyminiszternél Fabrizio Franco, az Olasz Köztársaság magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere megbízólevelének a közeljövőben történő átadásával kapcsolatban, pénteken látogatást tett Horváth Imre külügyminiszternél. (MTI) Közép-európai rekord! Lovásziban 4016,5 méternél tartanak u Újabb győzelem született Lovásziban: pénteken jelentették az olajbányászok, hogy a 363-as számú kút fúrásával elérték a 4016,5 méteres mélységet. Ezzel megdöntötték a 4015,5 méteres közép-európai mélységrekordot, amelyet Romániában állítottak fel. (MTI) • Új motorvonatokat kap a MÁV Az idén több vonalon korszerű, új motorvonatokat állít forgalomba MÁV. Az első magyar gyártmányú hidraulikus sebességváltóval felszerelt diesel-motorkocsi most fejezi be próbaútját, s néhány nap múlva a Budapest—Pécs vonalon állítják forgalomba. A 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladó, kényelmes ülsekkel ellátott szép motorkocsikból még az idén tizet állítanak be gyorsvonatként a Budapest—Szeged, Budapest—Salgótarján, Budapest—Pécs —Sopron és a Budapest—Békéscsaba vonalakon. Erdei Ferenc látogatása Kecskeméten Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője pénteken Kecskemétre érkezett. Erdei Ferenc két napot tölt a városban, megbeszéléseket folytat a város vezetőivel, részletesen tájékozódik a városfejlesztési, városgazdálkodási tervekről, az egészségügyi intézmények helyzetéről, megvizsgálja a lakáshelyzet és különböző kommunális jellegű problémák megoldásának lehetőségeit. Meglátogatja a Kinizsi Konzervgyárat és a Mathiász Jánosról elnevezett szőlőnemesítő telepet is. (MTI) Elindult Kínába a Néphadsereg Művészegyüttese A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese pénteken reggel különvonaton elindult a Kínai Népköztársaságba. A katonaművészek több hónapot töltenek Kínában; vendégszereplésük során több nagyvárosban lépnek fel. A művészegyüttes búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Hazai Jenő vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter helyettese és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Jan Ja-csun ezredes, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének katonai attaséja, Lin Je nagykövetségi tanácsos és Ho Min, a nagykövetség másodtitkára. Több mint száz külföldi csoport látogatta az idén Egert Az idén már 102 külföldi kirándulócsoport látogatott el Egerbe. A napokban tekintette meg a város történelmi nevezetességeit a holland vendégekből álló századik csoport, majd megérkezett a százegyedik és százkettedik francia. illetve svéd csoport. (MTI) Bolgár zenei hét a rádióban Szeptember 9-ére ünnepli a bolgár nép hazája felszabadulásának tizenkettedik évfordulóját. A Magyar Rádió ez alkalomból az idén is megrendezi a bolgár zenei hetet. A hét műsoraiban elhangzanak majd a mikrofon előtt a bolgár zeneművészet legkimagaslóbb alkotásai, a klasszikus zeneirodalom számos remekművét pedig kiváló bolgár előadóművészek tolmácsolják. A jövő héten tartják meg az első kiadói konferenciát Szeptember 13—16 közt rendezik meg a parlament kongresszusi termében az első országos kiadói konferenciát, amelyen a könyvkiadás és terjesztés vezetői, e vállalatok dolgozóinak küldöttei, s a könyvkiadással kapcsolatban levő valamennyi szerv és intézmény képviselői vesznek részt. A tanácskozáson A magyar könyvkiadás helyzete és feladatai címmel Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője tart beszámolót, amelyet széleskörű vita követ. Ezután szakbizottságok tárgyalják meg a könyvkiadás és terjesztés állami irányításának egyszerűsítésére készült tervezetet; a könyvkiadás és könyvterjesztés együttműködésének kérdéseit, s a szépirodalmi és szakmai könyvkiadás irányelveit. Megkezdte termelését a Sztálin Vasmű ércelőkészítő és tömörítő műve (Tudósítónktól.) Pénteken délután fél háromkor hazai kohászatunk új gyáregységében zúgtak fel a gépek: több heti próbaüzemeltetés után megkezdte termelését a Sztálin Vasmű ércelőkészítő és érctömörítő műve. A külön gyárnak is beillő, nagyteljesítményű, korszerű ércelőkészítő mű magyar tervezők munkája alapján épült fel. Különleges automatizált berendezései — körbuktatók aprítógépek, rázórosta, görgőrosták mellett — mindössze néhány ember irányítja a vasérc osztályozását, aprítását, előkészítését. Ez az automatizált gyáregység szokatlanul nagy mennyiségű anyag mozgatására képes:három kilométer hosszúságú szállítószalagjai naponta annyi anyagot képesek szállítani, amely öt — egyenként 60 darab vasúti kocsiból álló — tehervonatot töltene meg. Az ércelőkészítő mű próbaüzemben készített alapanyagát már kipróbálták a Sztálin Vasmű nagyolvasztójában. A pormentes, nagyjából azonos nagyságú érc adagolása kevesebb kokszfogyasztást, gazdaságosabb üzemet jelent — országunknak jelentős deviza-megtakarítást. Az üzembehelyezés legizgalmasabb percei, órái a gyár másik fontos részlegében, az érctömörítőműben foglalták le a mérnököket, gépkezelőket. Délután fél háromkor a tizenhat emeletnyi magas tömörítő csarnokban felzúgtak az új berendezések. Megnyitották a gázcsapokat, begyújtották a kemencét. Az előkészített elegy — a kohóba nem adagolható, eddig fel nem használt poros érc, koksz, egyéb anyagokkal keverve — az ingás, dobos keverőből lassan az „örökmozgó szalagra’ térítődött. Röviddel ezután a gyújtókemence alól vörösen izzó, 1250 fokra hevített tömörítvény került ki. A kékesszürke csillagtörőben aprított tömörítvény a szalagról a mangánacéllal bélelt vagonokba hullott, útrakészen a kohó számára. A zúgó termelőüzem, lábánál gyűltek össze ezen a délutánon az építők, szerelők, akik néhány év munkája után, ma büszkén avatják fel a kohászat országos jelentőségű művét. — A kohászat évtizedes vágya teljesült a modern üzem felépülésével — mondotta ünnepi beszédében Borovszky Ambrus elvtárs, a Sztálin Vasmű igazgatója. Az ércelőkészítő és tömörítőmű munkájával zavartalan, egyenletes kohójáratot biztosíthatunk, könnyebb munkával, nyugodtabb üzemeltetéssel és több még jobb minőségű nyersvasat adhatunk a hazának. Előzetes becslés szerint évente tízezer tonna kokszot takaríthatunk meg az új mű munkájával, s a tömörített, érc adagolásával évente több tízezer tonnával több nyersvasat adhatnak a kohászok. Borovszky elvtárs külön kiemelte az új gyár korszerű, az országban egyedülálló munkavédelmi és egészségügyi berendezéseit, amelyek a termelés automatizálása mellett biztonságossá, balesetmentessé teszik a munkát. Beszédében köszönetet mondott a szovjet tervezőknek, akik a legkorszerűbb elvek alapján készítették el a tömörítőmű generálterveit. Számos gépi berendezés a Szovjetunióból érkezett. A magyar tervezők, a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodái, az IPARTERV, a MÉLYÉPTERV és mások, munkájukkal méltán sorakoztak fel a szovjet szakemberek mögé. Államunk megbecsüléseként ezen a délutánon sokan vették át munkájuk jutalmául a kormány kitüntetést, a szakma kitüntetését, amelyeket Szíjártó Lajos építésügyi miniszter és Herczeg Ferenc kohó- és gépipari miniszterhelyettes adott át. A kitüntetettek sorában ott volt Filter Pál főmérnök, Jákó János és Vasvári Pál tervezőmérnökök, Csendes Mihály szerelésvezető, Raábe Imre üzemvezető, Orbán József lakatos és sokan mások. Az építésben, a gépi berendezések készítésében, szerelésében részt vett 26 vállalat legjobb dolgozóinak összesen negyedmillió forint jutalmat osztottak szét. Az új sztálinvárosi üzem. (Fényes Tamás felvétele, MTI Foto) Ismét termel a Lőrinci Hengermír! (Tudósítónktól.) Csaknem háromheti szünet után tegnap a harmadik (éjjeli) műszakkal ismét megindult Lőrincen a durvalemez-hengerlés. Mint már korábban közöltük, a tengelytörés okozta kényszerű leállást összekötötték a nagyjavítással, amelyet eredetileg októberre terveztek, így végeredményben a tényleges termeléskiesés csak nyolc nap lett, s októberben már nem kell leállni. A DIMÁVAG becsülettel állta szavát, s a megígért napon — T-én — már kora reggel ott volt a gyárban az új tengely. Közben a lőrinciek már mindent előkészítettek, hogy a tengelyt a kerékagyba fűzzék. Ez ismét rendkívül izgalmas feladat volt. A hatalmas meghajtó kereket forró olajfürdőben melegítették, de a kerékagy nem tágult ki megfelelően. A helyzetet a műszaki osztály ötlete mentette meg. Jó, jó, de honnan vegyék ehhez a „szárazjeget” ilyenkor vasárnap délután? Dehát, próbaszerencse. Gyors telefon a répcelaki szénsavgyárnak, hátha van bent valaki és segít... Bent volt az üzemvezető! Még vasárnap este elküldhették a gyár teherautóját Répcelakra, s hétfőn reggel már rendelkezésre állt a szárazjég (szénsavhó). Gyorsan egy hengeralakú tartályt készítettek, mintegy kétharmad részig beleállították a tengelyt, majd körülöntötték spiritusszal. A spirituszba betették a szárazjeget, hogy feloldódjék. A spiritusz fokozatosan lehűlt mínusz 50 —55 fokra, s lassan a tengelyt is áthűtötte mínusz 48 fokra. Délután negyed háromra a tengely átmérője félmillimétert zsugorodott össze, a kerék pedig a hosszú olajfürdőben végre mégiscsak engedett, s két tizedet tágult. Ennyi már elegendő volt a nagy művelet végrehajtásához, s délután négy órára már „egymásratalált” a kerék meg a tengely. Megkönnyebbülten lélegzett fel mindenki, mert mondani sem kell, hogy ott volt majdnem az egész üzem. Nem mindennapos munkában volt részük ... Kedden megkezdték a csapágyillesztést. Ezt a munkát a tervezett négy nap helyett két nap alatt befejezték. Ezután elvégezték a szerelést. S tegnap hajnalban végre megkezdődhetett a próbajáratás. Mindezzel párhuzamosan befejeződött az egyéb nagyjavítás is. Szeptember 10-e helyett tehát 7-én , három nappal a határidő előtt indulhatott meg ismét a munka, s hála a hengermű TMK-dolgozóinak, lakatosainak, hegesztőinek és természetesen műszaki kollektívájának; s hála a munkából jelentős részt vállaló társvállalatoknak: a MÁVAG-nak, az Április 4 Gépgyárnak, a Sztálin Vasműnek, a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalatnak meg a többinek. Gyors segítségükkel, jó munkájukkal jelentősen enyhítették a népgazdaságot váratlanul érő kárt. Budapestre érkeztek az egyiptomi postavezérigazgatóság képviselői A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium meghívására Budapestre érkezett Moustafa Ibrahim Bagdadi egyiptomi postavezérigazgató és dr. Anouar Bakir főosztályvezető, a magyar—egyiptomi postai megállapodás megkötésére. A Sztálin-békedíj nevét Lenin-békedíjra változtatták Moszkva, szeptember 7. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége törvényerejű rendeletet adott ki arról, hogy „A népek közötti békéért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-díj nevét „A népek közötti békéért“ elnevezésű nemzetközi Lenin-díjra kell változtatni. A rendelet így hangzik: 1. Figyelembe véve a nemzetközi Sztálin-díj bizottság óhaját, „A népek közötti békéért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-díj nevét „A népek közötti békéért“ elnevezésű nemzetközi Lenin-díjra kell változtatni. 2. A Nemzetközi Lenin Békedíjjal kitüntetett személyek megkapják: a) A Nemzetközi Lenin Békedíjjal történt kitüntetésről szóló oklevelet; b) aranyérmet Lenin képmásával; c) százezer rubel pénzjutalmat. 3. A jelen törvényerejű rendelet 2. pontjának a) és b) alpontjait ki kelterjeszteni azokra a személyekre is akik az 1950—1955. évek közötti időszakban kapták meg „A népek közötti békéért” elnevezésű nemzetköz díjat. 4. A Nemzetközi Lenin Békedíjt a Nemzetközi Lenin Békedíj-Bizottság ítéli oda, legfeljebb 10 díjat. 5. A Nemzetközi Lenin Békedíjja való kitüntetésre jelölés módozat, és a díjak odaítélésének feltételeit Nemzetközi Lenin Békedíj-Bizottsá dolgozza ki és teszi közzé. Tudományos, technikai, irodalmi és művészeti Lenin-díjat alapítottak Moszkva, szeptember 7. (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgálta azt a kérdést, hogy visszaállítja a legkiválóbb tudományos és technikai művek jutalmazására alapított, V. I. Leninről, a szovjet állam és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagy alapítójáról elnevezett díjakat, továbbá Lenin-díjakat létesít a legkiválóbb, széleskörű társadalmi elismerésben részesült irodalmi és művészeti alkotások jutalmazására. A Lenin-díjakat a szovjet kormány még 1925-ben alapította. Az ezt követő években egész sor tudós kapott Lenin-díjat. 1935 óta azonban nem ítélték oda a Lenin-díjakat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa most határozatot hozott, amelynek értelmében viszszaállítja a Lenin-díjakat. Ötven Lenin-díjat létesítettek, egyenként 75 000 rubel értékben. Ebből: 12 díjat a fizikai, mechanikai, matematikai, műszaki tudományok, kémiai tudomány, geológiai és földrajz-tudományok, biológiai, mezőgazdasági tudományok, orvostudományok, hadtudomány, társadalomtudományok terén kiemelkedő tudományos munkákra, 30 díjat létesítményekre, a népgazdaságban meghonosított találmányokra, a gépkonstrukciókra, új anyagokra, a termelési módszerek tökéletesítésére a gépgyártás, műszergyártás, kohászat, ásványi kincsek feltárása és kiaknázása, vegyészét és vegyészeti technológia, enegetika, elektronika és automatiá építkezés, közlekedés és hírközi mezőgazdaság, könnyű- és élelmszeripar, orvostudomány terén; 8 díjat kiváló művészeti tulajdonságokkal rendelkező irodalmi művekre, képzőművészeti, zenei alkotásokra, a szín- és filmművészet legkiválóbb alkotásaira, amelyek széleskörű társadalmi elismerésben részesültek. A díjakat évenként, Lenin születésnapján ítélik oda. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett létrehozták a tudományos és technikai Lenin-díjak bizottságát, továbbá az irodalmi és művészeti Lenin-díjak bizottságát. E bizottságok vizsgálják meg a díjakra pályázó munkákat és ítélik oda a díjakat a legkiválóbb alkotásoknak. A pályamunkákat a tudományos akadémiák elnökségei, a tudományos, mérnöki és technikai társaságok, a tudományos kutatóintézetek, a főiskolák, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok minisztériumainak kollégiumai, vállalatok, az írószövetségek, a művészszövetségek, a zeneszerző szövetségek, az építészszövetségek vezetőségei, folyóiratok szerkesztőségi kollégiumai, könyvkiadó vállalatok, társadalmi szervezetek, tudósok, technikusok, írók és művészek terjesztik a Lenin-díj bizottságok elé.