Szabad Nép, 1956. október (14. évfolyam, 273-297. szám)

1956-10-27 / szám nélkül

2 Budapest népe az ötnapos harcok, szenvedések, aggodalmak és riadal­mak után most már kimondhatatla­nul óhajtja a nyugalmat, a rendet. Munkába akar menni. Újra azt sze­retné, hogy fegyverzaj helyett — a békés munka zaja töltse be az utcá­kat. El akar menni az üzletekbe — élelmet vásárolni! Hírt akar halla­ni a testvérekről, szülőkről, gyerme­kekről, barátokról. Dolgozni akar az új Magyarországért. Katonák, tőle­tek várja a főváros népe a rend, a nyugalom teljes helyreállítását. A nép bízik bennetek. Tapasztal­hattátok: ha egy-egy alakulat valahol megjelenik, a házak ablakaiból lel­kesen, meghatódottan üdvözli kato­nafiait a nép. Az erőt üdvözli így, a fegyelmet, a határozottságot — mindazt, ami a katona legjobb vo­násaihoz tartozik, s amire most iga­zán nagy szüksége van a hazának. Határozott fellépést vár tőletek azok ellen, a néhány elvakult orv­lövész ellen, akik még e pillanatban is értelmetlenül lövöldöznek. Ti is hallhatjátok az utcán, a kapuk alatt meghúzódó lakosoktól, a megriadt já­rókelőktől: rendet óhajt a nép. Tisz­títsátok meg a házakat, az utcákat a lövöldözőktől, harcoljatok a nyuga­lomért. Teremtsetek rendet és nyu­galmat, ezt kéri, ezt várja tőletek a magyar nép! KATONÁK! A honvédelmi miniszter parancsa Budapest, 1956. október 27. Az Elnöki Tanács megbízásából a mai napon átvettem a honvédelmi miniszteri teendőket. Elvárom, hogy hadseregünk egész személyi állománya támogat felelős­ségteljes, nehéz munkámban és pa­rancsaimat maradéktalanul végre­hajtja. Megparancsolom: 1. A fegyveres csoportok ellen beve­tett katonai egységek szünet nélkül folytassák azok megsemmisítését és a rend helyreállítását. 2. A riadókészültségben levő csapa­tok fokozzák éberségüket, készülje­nek fel harci feladat végrehajtására. 3. Az eddig kiadott parancsok ér­­vényben vannak. Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter Csepel és Angyalföld mun­kászá­szlóa­ljat a­lakít­ott­a­k A csepeli munkások fegyveres munkászászlóaljat alakítottak, hogy a magyar honvédség oldalán kive­gyék részüket a fegyveres támadók lefegyverzésében, a munkáshatalom, a népi demokratikus rend megvédé­sében. Munkászászlóalj alakult a XIII. kerületben is. A munkászászlóalj v­e­­zetői közt vannak a kerületi párt­­bizottság tagjai. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának tájékoztatója Elsőrendű közélelmezési cikkek­ből: zsír, hús, liszt, hüvelyesek és rizsből elegendő mennyiség áll a központi raktárakban rendelkezés­re. Burgonyából több mint 1600 vagont tárolnak Budapesten. Zöldáru és gyümölcs: nagy kész­letek várnak kiszállításra a Nagy­­vásártelepről. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága utasította a KÖZÉRT kereskedelmi vállalato­kat, hogy egyetlen, üzlet sem lehet bezárva, mind tartoznak kinyitni, amint arra egyéb szervek utasítást adnak. Utasította tovább a KÖ­ZÉRT kereskedelmi vállalatok igazgatóit, hogy gondoskodjanak azoknak a dolgozóknak a bolthoz közel történő elszállásolásáról, akik távolabb laknak. Kéri ehhez a lakosság segítségét is. A központi raktárakból történő kiszállítás meggyorsítása érdeké­ben a kerületek nagyobb raktárain kívül kerületenként 3—4 üzletet jelöljenek ki, ahonnan a környé­ken levő kisebb üzleteket ellátják. A Belkereskedelmi Minisztérium közleménye A Belkereskedelmi és az Élelmi­­szeripari Minisztérium operatív bi­zottságot alakított az élelmiszerellá­tás biztosítására. A raktárakban kellő mennyiségű élelmiszer van, s vidék­ről is útban vannak az élelmiszer­szállítmányok. Ha a katonai parancs­nokság feloldja a kijárási tilalmat, a főváros valamennyi üzletét azon­nal ki kell nyitni. A belkereskedelmi szervek a kijárási tilalom feloldása után néhány órával már az üzletekbe szállítják a készleteket. Lisztből JOO, rizsből JOO, cukorból 50, sóból JOO, burgonyából IOO vagonnal szállítanak az üzletekbe. A napi kenyérszükség­letet mintegy 50 vagont, valamint a napi hús- és zsírszükségletet is ki­szállítják. Addig is az üzeletek, bol­tok, áruházak készleteit kell árusí­tani. Kenyérgyáraink teljes üzemmel dolgoznak, s a helyszínen is árusítják a kenyeret. Vas Zoltán a közellátási kormánybizottság elnöke A Minisztertanács elnöke elrendeli a lakosság élelmezésének és ellátásá­nak biztosítására átmeneti időre Köz­ellátási Kormánybizottság felállítá­sát. A Közellátási Kormánybizottság el­nöki teendőinek ellátásával Vas Zol­tánt bízta meg. Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke -1 zöldséges kocsi Nézünk kifelé az ablakon. Alig járnak az utcán. Azt keresik, hol ad­nak kenyeret, zöldséget, élelmiszert, innen-onnan lövések hangzanak. Vannak, akik fel sem veszik már. Megszokták. Vannak, akik a kapu alá ugranak riadtan, onnan néznek erre, arra, vajon hogy lehetne élet­veszedelem nélkül elmenni a saro­kig. Az utca képe — mint az ostrom idején. Vakolatok, téglatörmelékek, feldúlt villamosok, kiégett gépkocsik, földrecsüngő villanyvezeték, feltépett utcakövek, s a lábak alatt recseg az üvegtörmelék. S most, valahonnan motorzúgás. Mi ez? Mentő? Vagy ta­lán ... tank közeledik? Újra lövöldö­zés kezdődik? Nem. A tehergépko­csin fehér zászló, benne zöld kereszt. Békés jármű. S ahogy megy az ut­cán, a járókelők látják, az ablakok­ból leselkedők látják: zöldséggel van telerakva. Káposzta van benne. Sár­garépa. Megy a kocsi... s mintha egy győzelmesen bevonuló, felszaba­dító egység közelednék, a nép inte­getni kezd. Üdvözli a teherautót, amely nem fegyveresekkel, hanem­­ zöldséggel van telerakva. NINCS IDŐ MOST — s talán szük­ség sincs — arra, hogy érdemekről beszéljünk, dicsérjük s mérlegeljük, ki hogyan teljesíti e napokban a kö­telességét. De ha szűkszavúan, ha csak pár szóval is, mondjunk köszö­netet azoknak, akik mindent félre­téve — a társadalom, a lakosság szolgálatában a maguk apró teendőit ellátták. Ismerjük, láttuk az orvosok, a mentők, a tűzoltók hősiességét. Em­berségben, áldozatkészségben — éle­tük kockáztatásában is — magasra emelik őket tetteik. Róluk mindenki tud. De ne feledkezzünk meg azok­ról, akik e napokban, a teljesen bi­zonytalan és rövidre engedett szüne­tekben s akkor is, amikor a fegyve­rek szóltak — a pult mögött állottak. Ha valaki megírja majd e napok tör­ténetét, ne feledje ki őket! Kenyeret mértek. Élelmet szereztek. Az anyák, a gyerekek köszöntsék majd őket — megérdemlik. A népet szolgálták. A KERTÉSZETI ÉS SZŐLÉSZETI FŐISKOLA igazgatója, Csillag Ist­ván elvtárs kért meg bennünket, hogy miután náluk, két kollégiumuk­ban nagyobbrészt vidéki leányok és fiúk vannak , adjunk értesítést, hogy 280 kollégista növendékük kö­zül 279-en otthon vannak. Egy fiú, Hegyi Lajos még nem került elő. Milyen határozatok készülnek a lengyel minisztertanácsban Varsó, október 27. (MTI) A lengyel ipari és építőipari üze­mek vezetésének gyökeres átalakítá­sa új szakaszba lép. A tervezett vál­toztatások nagyobb önállóságot biz­tosítanak majd az üzemeknek és egyszersmind növelik a gyárak jö­vedelmezőségét. Ezzel lehetővé válik a munkabérek emelése, elsősorban úgy, hogy a munkások részesülnek az üze­mek jövedelméből. Az üzemek vezetésében eszközlen­­dő változtatások kidolgozására külön bizottság alakult minisztériumi ve­zetők, gyárigazgatók, közgazdászok és szakszervezeti képviselők részvé­telével. A LEMP plénumának — a mun­kások kezdeményezését támogató határozata alapján — a bizottság november 2-án összeül és megvitat két fontos minisztertanácsi határo­zattervezetet. Az egyik az állami ipari üzemek jogkörének kibővíté­sével, a másik pedig a munkáskor­mányzat életre hívásával foglalko­zik. Néhány napon belül mindkét tervezetet közzéteszik. Lengyelországban rehabilitálták Kaminski tábornokot A varsói rádió jelenti, hogy a len­gyel legfelsőbb katonai törvényszék teljes mértékben rehabilitálta Sz. Kaminski tábornokot, a lengyel el­lenállás harcosát, aki a német meg­szállás alatt a parasztzászlóaljak fő­­parancsnoka volt. Ugyanakkor visz­­szavették a Lengyel Egyesült Pa­rasztpártba ahonnan annak idején kizárták. SZABAD NÉP Hogyan dolgozzék a munkástanács? A SZOT elnökségének javaslata A SZOT elnöksége javasolja a munkásoknak és alkalmazottaknak, hogy a gyárakban, üzemekben, bányákban, minden helyen kezdjék meg a munkásigazgatás megalakítását, válasszák meg a munkástanácsokat. 1. A munkástanács működésére javasoljuk: a munkástanácsok tag­jait az üzem, a gyár, a bánya ösz­­szes dolgozói válasszák meg. A vá­lasztás módjáról a választásra összehívott gyűlés dönt. A mun­kástanácsok tagjaira általában az üzemi bizottság, vagy valamelyik tekintélyes dolgozó terjesszen elő javaslatot. A munkástanácsoknak a munkahely nagyságától függően általában 21-től 71 tagja legyen és benne a dolgozók minden csoport­ja — arányának megfelelően — kapjon képviseletet. Száznál keve­sebb dolgozót foglalkoztatott üzemben az összes dolgozók is al­kothatják a munkástanácsot. II. A munkástanács feladatai: a munkástanács dönt minden, a munkahely termelésével, igazga­tásával, gazdálkodásával kapcsola­tos kérdésről. 1. A gyár termelésének, gazdál­kodásának irányítására saját so­raiból válasszon a gyár állandó igazgatója mellé. 5—15 tagú igaz­gatótanácsot, amely a munkás­­tanács közvetlen utasításainak megfelelően dönt a gyárak vezeté­sével kapcsolatos kérdésekben. Felveszi, illetve elbocsátja a gyár dolgozóit, gazdasági és műszaki vezetőit. 3. Kidolgozza a gyár termelési tervét, megszabja a műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos feladatokat. 3. A munkástanács dönt az üzem sajátosságának legjobban megfelelő bérrendszer kialakításá­ban, bevezetésében, valamint az üzem szociális, kulturális ellátásá­nak fejlesztéséről. 4. Dönt a beruházás és nyere­ségrészesedés felhasználásáról. 5. Megszabja a gyár, a bánya, a munkahely munkarendjét. 6. Felelős az összes dolgozók előtt a helyes gazdálkodásért, s az állam iránti kötelesség teljesíté­séért. A munkástanácsok jelenlegi fő feladata, hogy a munkahelyeken biztosítsa a rendet, fegyelmet, megindítsa a termelést. Az összes dolgozók segítségével védjék meg kenyerüket, a gyárat. A SZOT elnöksége az elmondot­tak alapján javasolja megszer­vezni a munkástanácsokat. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége Mi a helyzet vidéken SOPRON: a városban rend és nyugalom honol. A rendőrség, ka­tonaság és az egyetemisták közösen látják el a közbiztonsági szolgálatot. BÉKÉSCSABA: a szombat dél­előtti órákban alakultak meg a bé­késcsabai üzemekben a munkástaná­csok Első ülésüket délelőtt 11 órakor tartották. A városban rend van. A középületek és az üzemek védelmére polgárőrségeket szerveznek. NYÍREGYHÁZA: ideiglenes váro­si munkástanács vette kezébe az ügyek irányítását. Péntek este töb­ben be akartak hatolni a laktanyák­ba, de a honvédség ezt meghiúsította. Az ideiglenes városi munkástanács rendre és nyugalomra szólította fel a lakosságot. SZOMBATHELY: szombat reggel megkezdődött az üzemekben a mun­kástanácsok megalakítása. Az üze­mek dolgoznak, a helyi vonatok és a városban a villamos közlekedik. A munkások kijelentették, amennyiben a lakosság ellátása ezt megköveteli, vasárnap is dolgoznak. Vasszentmi­­hályon a dolgozó parasztok kijelen­tették: „Nagy Imre a mi emberünk, neki adunk, ha kell gabonát, vagy amit kér.“ A szombathelyi járás dol­gozó parasztjai pénteken minden ké­rés nélkül kétszer annyi sertést ad­tak az állami szerveknek, mint az előző napokban. SZEGED: Szombaton reggel a munkások megválasztották a munkástanácsokat, s a délelőtti je­lentés szerint délben a munkástaná­csok megbízottai összeülnek a kar­hatalmi szervek vezetőivel. VESZPRÉM: a városban rend van. Az üzemekben megválasztották a munkástanácsokat. Ezek küldöttei az egyetemen gyűlést tartottak, s huszonnégytagú megyei nemzeti mun­kástanácsot választottak, melynek tagjai munkások, a megyei párt, ál­lami és karhatalmi szervek megbí­zottai. EGER: a honvédség, a rendőrség és a Pedagógiai Főiskola fiataljai együttesen tartják fenn a rendet. Délben összeültek az üzemi munkás­­tanácsok küldöttei és megalakítják a városi munkástanácsot. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: a város­ban rend és nyugalom van, összetű­zés egyáltalán nem volt. A mérleg­gyárban és a kötszövő gyárban megalakult a munkástanács. NAGYKANIZSA: kora délutáni je­lentés szerint a városban nyugalom van. A rendet a magyar hadsereg tartja fenn. A MAHART közli, hogy a Deák Ferenc-gőzös megérkezett Bécsből. Utasai Pünkösdfürdőn szálltak ki. A Táncsis gőzös és utasai még Bécs­­ben tartózkodnak. HÍREK A BUDAPESTI ÜZEMEKBŐL öt nagyüzemtől (Gheorghiu-Dej Hajógyár, Ganz Vagon- és Gépgyár, Duc­as Bányagépgyár, Láng Gép­gyár, Telefongyár) szerzett informá­ciók szerint mindegyikben megala­kult vagy éppen ezekben az órák­ban alakul meg az ideiglenes mun­kástanács. Rend és fegyelem — ez a jelszó most mindenütt és mindenek­előtt. Ennek megteremtését tartják minde­nütt első és legfontosabb feladatuk­nak a munkástanácsok. A Gheorghiu- Dej-hajógyári tanács felhívással for­dult a hajógyáriakhoz, amelyben a belső rend biztosításán kívül arra hívja fel őket: vegyék ki részüket a XIII. kerület, elsősorban a kórháza­kat, energiatelepeket, élelmiszeripari vállalatokat mért károk helyreállítá­sából. A felhívás kifejezi a gyár dol­gozóinak teljes egyetértését a kor­mány eddig bejelentett intézkedései­vel és felhívja a kormány tagjait, hogy küzdjenek a munkásosztály jo­gos követeléseinek haladéktalan megvalósításáért. A munkástanács legelső ténykedése, a dolgozóknak ma kifizetett fizetési előlegosztása volt. Egyben közölték, a munkásta­nács el van szánva rá, bármilyen nehézségek árán is, hogy anyagi se­gítséget nyújtson azoknak a dolgo­zóknak, akiket e tragikus napokban bármilyen természetű veszteség ért. Az üzemben minden erővel a termelés újbóli megindítására készülnek. Hétfőre már főzni is akarnak az üzemi konyhán. A Telefongyárban is megkapták a dolgozók a fizetési előleget. Az üzem­ben teljes a rend és a nyugalom. A munkásmilícia több betörési kísérle­tet gátolt meg, legutóbb ma reggel. A közeli kenyérgyárból éppen kenye­ret akartak kiszállítani a dolgozók­nak, amikor egy teherkocsin mintegy tízfőnyi, részben fegyveres csoport meg akarta ezt akadályozni. A munkásőrség azonban gyorsan rendet teremtett, a támadókat lefegyverezték. A telefongyáriak is készen állnak a termelés megkezdésére; tegnapelőtt, amikor a rádió munkába hívta a dol­gozókat, többen 10—15 kilométer tá­volságról gyalog is bejöttek. A Ganz-vagongyáriak a belső vé­delem megszervezésén kívül most szerveznek csoportokat, akik segítsé­get fognak nyújtani a kormánynak a rend megteremtésében, a még min­dig ellenállók lefegyverzésében. Azoknak a dolgozóknak, akik még nem tudtak bejönni fizetésükért, biz­tosítják, hogy bármikor megkaphas­sák pénzüket. Megfelelő igazolás elle­nében bármely megbízottuknak is kiadják a fizetési előleget. Hasonló eseményekről számoltak be a Láng Gépgyárból és a Duclos Bá­nyagépgyárból is. Mindenütt megaka­dályozták a rongálást, gondoskodtak a munkásmilícia élelmezéséről. VARSÓI KÜLÖNTUDÓSÍTÓNK JELENTI: Lengyelországban nyugodt légkörben halad előre a demokratizálódás Varsóban és egész Lengyelországban teljes a rend és a nyugalom. Gomulkának az a kijelentése, hogy új időszak kezdődik el a lengyel nép történetében, máris kezd a gyakorlatban beigazolódni. A helyzetet a következők jellemzik: 1. Az üzemekben alulról jövő moz­galom alapján sorra megalakulnak a munkástanácsok. Ezek a munkás­­tanácsok azonnal megszervezik a munkásmilíciát, amely esetleges ki­lengések esetén megvédi a gyárat. A munkástanácsok azonnal összehív­ják a gyár tömeggyűlését, amely dönt, hogy szükség van-e új párt­­bizottság megválasztására. 2. Szovjetellenes tüntetések már sehol sincsenek, de el lehet mondani, hogy az országban bizonyos nyugodt várakozás észlelhető. Arról van szó, hogy a dolgozók várják milyen kö­vetkezetesen hajtja végre az új poli­tikai bizottság a demokratizmus ki­­szélesítését. 3. A főiskolák rektorai felszólítot­ták az ifjúságot, teljes erővel foly­tassa a tanulást. Ehhez a felszólítás­hoz csatlakoztak az egyetemi párt­­bizottságok is. ★ A szejm befejezte a választójogi­­ törvényjavaslat vitáját és elhatá­rozta, hogy a választásokat január 20-án tartják meg. A lapok közzétették a VIII. plé­­num határozatát. A Szabad Nép ok­tóber 26-i számában közölte a hatá­rozatot. A határozat hangsúlyozza, hogy a párton belül le kell győzni a régi doktrínákhoz való ragaszko­dást és az újtól való félelmet. Csak úgy adhatunk választ az em­berek egyik alapvető kérdésére, hogy azok a pártmunkások és állam­igazgatási dolgozók, akik alkal­matlannak bizonyultak, vagy komoly hibákat követtek el és nem képesek azokat kijavítani, nem maradhatnak felelős helye­ken. A határozat támogatja az üze­meknek munkások által való irányí­tását, illetve annak minden formá­­­­ját. A nemzetgyűlésnek, mint az ál­­l­­am legmagasabb hatalmi szervének teljes mértékben be kell töltenie hiv­i­vatását. A párt helyesli, hogy a jövő nemzetgyűlésben a képviselők egy része teljesen függetlenített legyen és egész erejét a törvényhozó munkára fordíthassa. Konkréten meg kell vizsgálni a jövő évi beruházások tervét és ahol lehet, csökkenteni kell a beruházásokat. A szocializmus építésénél a párt felhasználja a Szovjetunió és más szocialista országok tapasz­talatait, de helytelennek tartja a mechanikus másolást. Megszűntették az Ellenőrzési Mi­nisztériumot és helyette a nemzet­gyűlés alá tartozó hivatalt állítottak fel A miniszterelnökhelyettesek szá­mát hétről háromra csökkentették, hogy ezáltal megnövekedjék a mi­niszterek hatásköre. Ami a budapesti események len­gyelországi visszhangját illeti, minden dolgozó nagy rokon­­szenvvel fogadta a demokratikus követeléseket, de rendkívül saj­nálja, hogy ilyen tragikus fejle­ményekre került sor. Polgár Dénes „A magyarországi események megmutatják, mennyire szükséges és helyénvaló a XX. kongresszus irányvonala" A Jugopress kommentárja a magyarországi és lengyelországi eseményekről A Jugopress pénteken este kom­mentárt fűzött a lengyelországi és magyarországi eseményekhez, ame­lyek szerinte „jelentőségüknél fogva túllépik a két ország határait.“­ „Az e két országban lejátszódó ese­mények megmutatják, mennyire szükséges és helyén­való volt az SZKP XX. kongresszusának irányvonala. Nyilvánvalóvá teszi e kongresszus út­mutatásainak óriási kihatását a szo­cialista fejlődés folyamatára, mint­hogy e határozatok célja az volt, hogy eltávolítson mindent, ami fékezi a szocializmus fejlődését és mindazt, ami megfenekléshez vezet."“ „Minden ellenállás a demokra­tikus és szocialista gyakorlat út­ján való előrehaladással szem­­ben nélkülöz minden perspektí­vát.” A jugoszláv közvélemény különös rokonszenvvel fogadja a LEMP Köz­ponti Bizottságának VIII. plénumán kidolgozott irányvonalat, majd meg­jegyzi: „azokat a megoldásokat, amelyek Varsóban előtérbe kerültek, semmiesetre sem lehet valami idegen minta mechanikus átvételének minő­síteni." A lengyelországi pozitív fejlődés, valamint a Magyarországról vár­ható pozitív fejlődés csakis ked­vezően befolyásolhatja a szocia­lista országok együttműködésé­nek és kapcsolatai elmélyülésé­nek konszolidálását. A német szociáldemokrata párt a Szovjetunióval való közvetlen eszmecsere mellett szállt síkra A nyugatnémet szociáldemokrata sajtószolgálat közvetlen eszmecserét követelt a Német Szövetségi Köztár­saság és a Szovjetunió között. Meg kell akadályozni — hangsúlyozta —, hogy a német kérdés körül egy újabb eredménytelen jegyzékháború alakul­jon ki, mint amilyen az 1953-54-es esztendőkben folyt. Rövidesen meg­érkezik Bonnba az új szovjet nagy­követ. Akkor a legnagyobb erőfeszí­téssel újabb kísérletet kellene tenni a két kormány megkezdett tanácsko­zásainak folytatására, mert ez a ta­nácskozás az alfája és ómegája a Né­metország újraegyesítésére vonatko­zó összes törekvéseknek. (MTI) SZOMBAT, 1956. OKTÓBER 7. Kommunisták! Ma a kommunistáknak az a leg- s főbb feladatuk, hogy igyekezzenek­­ minden erejükkel véget vetni a vérontásnak és pusztításnak, meg­­védeni a nép biztonságát. A párt tagságának régi kívánság­­­­a, hogy a párt politikája bátrabb,­­ határozottabb legyen, szolgálja­­ mindig a leghűségesebben a mun­kásság, a dolgozó parasztság, az ér­telmiség, az egész magyar nép ér­dekeit, legyen talpköve a legszéle­sebb magyar nemzeti összefogás­nak. Mindazok, akik ma nem a rend helyreállításáért, hanem az ellen küzdenek, akadályozzák, hogy megvalósuljanak a Központi Veze­tőség és az új nemzeti kormány nyilatkozatának elvei. Az égetően szükséges lépések, a szocialista de­mokratizmus gyorsütemű fejlesz­tése, a béremelések, az ország függetlenségi politikájának teljes érvényesítése nem történhetnek meg addig, amíg utcai harcok foly­nak vagy fenyegetnek. Ehhez rend és nyugalom kell. Kommunisták! Kövessétek a XIII. kerületi munkások példáját, akik a katonasággal és a rendőr­séggel karöltve, felfegyverezve járják végig a házakat, s leszerelik az ellenállókat! Alakítsátok meg a gyárőrségeket, alakítsátok meg az üzemek és a hivatalok védelmét biztosító őrségeket! Szervezzétek meg a polgári rendfenntartást, menjetek az ellenállók közé, s ma­gyarázzátok meg, hogy a párt és a kormány teljesítette és teljesíti népünk követeléseit, s a fegyveres harc csak felesleges vérontást okoz. Kommunisták! Magyarázzátok meg a munkásoknak a munkásta­nácsok jelentőségét, értessétek meg a lakossággal, hogy a munkás­­tanács azt jelenti, hogy a gyárak véglegesen a nép hatalmába kerül­tek. Kommunisták! Az elmúlt napok­ban és órákban sokan nem hallgat­hatták meg a rádió adásait. Sok ember él tájékozatlanul. Világosít­sátok fel őket a párt és a kormány határozatairól! Vegyetek részt a közellátás megszervezésében! Kommunisták! Az ellenállás ma már csökkent, de higgadt, józan kommunista munkára van szükség ahhoz, hogy az ellenállás teljes le­szerelése minél kevesebb véráldo­zatba kerüljön. A kommunisták aktivitásától, harcos kiállásától sok függ most. Függ ettől, hogy milyen gyorsan lesz elegendő kenyér, teljes rend a fővárosban és az egész ország­ban. A kommunisták aktivitása és harcos kiállása segítheti pártszer­vezeteinket s az egész pártot ahhoz, hogy ismét igazán népszerűvé vál­janak, igazi forradalmi jelleget kapjanak, ahogy azt a párt tagjai mindig is kívánták. Függ a kom­munisták mai aktivitásától, hogy holnap, a rend teljes helyreállítása után gyors ütemben valósuljanak­­ meg a nép jogos követelései, s Ma­­­­gyarország gyorsan kiheverje a ne­héz napok okozta károkat, gyorsan menjünk előre a jólét, a szabadság, s a függetlenség, a szocializmus út­­­ján. Minden kommunistához szólunk: talpra! A nép között a rendért fo­­l­­yó harcban van ma minden kom­munista helye. Helyzetjelentés Budapesten szombaton délután fél kettőkor A fővárosban két kerület kivé­telével a helyzet nyugodt. A la­kosság betartja a kormány ren­delkezéseit, s igyekszik támogatást nyújtani a honvédségi szervek­nek. Mindössze két helyen, a VIII. és a IX. kerület néhány utcájában van még fegyveres harc. A had­sereg támadja a két fegyveres gó­cot. A fővárosban másutt nincs szervezett fegyveres ellenállás. A hadsereg alakulatai már a délelőtti órákban megkezdték a tisztogató akciót, s ennek során házanként felkutatják az esetleg még bújkáló fegyveres személye­ket. A FALU NÉPÉHEZ: A fölsső szabadsághoz több kenyeret akarunk! Vessetek! Lázas napokat él az ország. Nehe­zen jutnak el a hírek a falvakból a fővárosba. A falu népe is nagyrészt arra a szűkszavú tájékoztatásra van utalva, amit a rádió ad az ország és a világ számára. De ez a tájékozta­tás nagy eseményekről ad hírt. Nagy jelentőségű változások következtek és következnek be az ország életé­ben. Olyan új ország, valóban szabad, valóban független, demokratikus, szocialista Magyarország képe bonta­kozik ki most, amelyért nagyon sokat kell még dolgozni, küzdeni, mert na­gyon súlyos károk érték az országot, Budapestet. De ez a Magyarország igenis, felépül. Ezt akarja a párt, ezt akarja az új, most alakult nemzeti kormány. Ezt akarják a munkások, az értelmiségiek. Ezt akarják, hiszen ezért harcolt az ifjúság. Ezt akarta — hiszen ezért várta vissza a kor­mány élére Nagy Imrét — a magyar parasztság is. A pártot és a kormányt olyan em­berek vezetik, akikben hazánk min­den rétegének bizalma és reménytel­jes várakozása találkozik, örömmel hallottuk azt a Vas megyei vissz­hangot, amely ennek a változásnak a hírére hozzánk érkezett. Vasszent­­mihályról, több járásból jelentik: a parasztság nagy megnyugvással vet­te tudomásul, hogy a kormány veze­tését Nagy Imre vette a kezébe. Nagy Imre elvtárs személyében biz­tosítékot lát arra, hogy leszámolunk a múlt hibáival. További biztosítékot láthat azokban a személyi változá­sokban is, amelyek az új nemzeti kormányban bekövetkeztek. Az a Kovács Béla lett a földművelésügyi miniszter, aki a Rákosi-féle önkény idején éveken át börtönben szenve­dett, s aki annak idején a Kisgazda­párt főtitkára volt. Az a Kádár­­Já­nos lett a párt első titkára, akit ugyancsak a börtönbe vetett a sze­mélyi önkény Az ő személyük is biztosíték arra, hogy nemcsak sza­vakban ítélik el a törvénytipráso­­kat, a parasztság nagy-nagy sérel­mét, hanem­­­ minden tekintetben érvényesül a jog, a szabadság, a biz­tonságos termelés elve a falun is. De nemcsak a személyi változások nyúj­tanak erre biztosítékot. Törvényeket hozunk, a nép, a munkásság, a pa­rasztság érdekében való törvényeket, hogy megszűnjék a falusi lét­bizonytalanság, hogy jövőjével nyu­godtan tervezhető parasztság éljen és termeljen az országban. A párt és a nép legjobb erői megkezdték már korábban is ezért a harcot, azonban a fejlődésnek makacsul útját állták a néptől, a munkásosztály, a dolgozó parasztságtól elszakadt, a múlt bű­neiben leginkább részes egyes vezetők. Félreállították őket. A Vas megyei parasztok a változás hírére sok he­lyütt azzal válaszoltak, hogy ezekben a nehéz és sorsdöntő napokban, a nélkülözés óráiban élelmiszert, gabo­nát, sertést küldenek a fővárosnak, testvéreiknek, a munkásságnak. Tudjuk, hogy a­ parasztság körében a termelőszövetkezetekben is, az egyéni gazdák körében is sokan most várakozón töprengenek: vajon mi lesz a jövőben? Hogyan alakul a helyzet? Miyen változások lesznek a falusi politikában? Érthető ez a várakozás. Az ország és egész társadalma sorsdöntő kérdései vannak most napirenden. Sok mindent meg aka­runk változtatni, sok mindenben — természetesen a mezőgazdaságban is — új módon akarunk dolgozni. Új módon akarjuk — az egész dolgozó parasztság jóváhagyása mellett —, erősíteni a termelőszövetkezeteket. A parasztság, a falu problémáit is meg kell oldanunk, nem nélkülük, hanem velük, a parasztok millióival együtt. Nagy munka vár ránk. De ki tud­hatná jobban, mint a falu népe, hogy kenyér nélkül nem lehet dol­gozni. S most már az újjászülető or­szágért akarunk dolgozni. A függet­len Magyarország népének a szo­cialista demokrácia útján haladó ha­zánknak az ország népének a több szabadság mellé — több kenyeret kell adnunk. Gondoljatok ti is az or­szág jövőjére! Vessetek gyorsan, mi­nél többet! Hosszú heteken át a szárazság akadályozta a vetést. De akadályoz­ta az is, hogy sok helyütt bizonyta­lanság volt a falvakban. Várták, hogy változás legyen. A változás be­következett. A parasztság, a falu problémáit meg fogjuk oldani, de mindenki tudhatja, hogy bármily gyorsan és határozottan is akarja a kormány, nem lehet egyik napról a másikra mindent megtenni. De igenis, egyik napról a másikra — vetni kell! Be kell vetni minden előkészített földdarabot s elő kell készíteni, szántani, tárcsázni kell, ami még hátra van. Vetni kell, vet­­niök kell az egyénileg dolgozóknak és a termelőszövetkezeteknek, hogy a több szabadság mellé — több ke­nyerünk legyen! Kádár és Nagy beszédei összhangban vannak a magyar dolgozó tömegek követeléseivel A Borba a magyarországi eseményekről A Borba pénteki számában han­got ad a jugoszláv felelős körök el­ső reagálásának a magyarországi eseményekre. Bevezetőben meg­jegyzi, egyelőre még nehéz lenne teljes képet alkotni azokról az ese­ményekről, amelyek Budapesten lezajlottak, majd így folytatja: „A legkényesebb okok között szerepel minden bizonnyal az a tény, hogy a párt és a kormány vezetői nem tudtak a kellő időben pozitív választ adni a dolgozó tö­megek mindenekelőtte változáso­kat sürgető követeléseire és nem tudtak garanciákat adni az élet leggyorsabb demokratizálására. Az új magyar tendenciák — folytatta a lap —, amelyek Kádár és Nagy beszédeiben jutottak kifejezésre, összhangban állanak a magyar tö­megek követeléseivel, amelyek kü­lönösen az utóbbi napokban kap­tak erőteljes hangot A két magyar vezető nyilatkozatai — amelyek­ben bejelentették azt a szándéku­kat, hogy felszámolják a múlt té­ves politikájának maradványait — továbbá azok a kijelentések hogy az új vezetés mindent megtesz az égető problémák gyors megoldásá­ra, szilárd alanyt adnak arra hogy a helyzetet a nagy tragédia ellené­re is stabilizálják"’ — fejezi be a Borba.

Next