Népszabadság, 1956. november (1. évfolyam, 1-21. szám)
1956-11-04 / 3. szám
Munkához látnak a budapesti üzemek Hétfőre már valamennyi dolgozó munkájára számítanak a Ganz Vagonban A Ganz Vagon- és Gépgyárban a reggeli órákban az üzem dolgozóinak csaknem fele jelentkezett munkahelyén. A munka felvételét elősegítette, hogy fővárosunkban szombaton reggel részlegesen megindult az autóbuszközlekedés is. A mai napon a kohászat kivételével már valamennyi gyáregységben megindultak a gépek, s megkezdődött a békés építő munka. Hétfőn reggelre már valamennyi dolgozó munkájára számít a gyár forradalmi bizottsága s ekkor a kohászat is megkezdi működését Az Óbudai Hajógyár dolgozói megóvták az exportra készülő hajókat Az Óbudai Hajógyárban szombaton reggel a karbantartó részlegek megkezdték munkájukat, hogy megteremtsék a teljes üzem hétfőn reggel 7 órára tervezett megindításához az előfeltételeket. A gyár ideiglenes forradalmi munkástanácsának tagjaiból és a munkásokból, műszakiakból szervezett rendfenntartó erőkkel megóvták a gyár kikötőjében levő exportra készülő hajókat. Az ideiglenes forradalmi munkástanács úgy döntött, hogy a Szovjetunió részére gyártott négyszáz személyes személyszállító hajót és a hatszáz lóerős tehervontató hajót — amely már útra készen állt — mindaddig visszatartja, amíg ezeknek a hajóknak további sorsáról külkereskedelmi szerveink nem döntenek. A gyár munkásai a Szíria részére készülő különleges tengeri vontatóhajón a munkálatokat hétfőn folytatják. Ötezer munkás logozik már a MÁVAGban A röpcédulák ellenére is tovább folytatják munkájukat A MÁVAG forradalmi bizottmányának szombat reggeli jelentése szerint a szivattyúgyárban és a kovácsolóüzemben pénteken reggel A jövő héten megkezdik a lakóházak helyreállítását Az Építésügyi Minisztérium forradalmi bizottmánya intézőbizottsága tárgyalást folytat a tervező és a kivitelező vállalatok forradalmi bizottmányaival, hogy a jövő héten megkezdődhessen a fővárosban a károk felmérése, a lakóházaik helyreállítása. Sorra nyitnak a budapesti vendéglátóipari üzemek Egymás után nyitnak az éttermek, eszpresszók, kivéve az italboltokat, amelyeket változatlanul zárva tartanak. Súlyos károk érték a IX. kerületben, valamint a VIII. kerület egyes részein működő vendéglátóipari üzemegységeket, a IX. kertimegkezdődött a rendes munka. A nagyüzemben pénteken reggel ötezer dolgozó foglalta el munkahelyét. Ez a létszám 85 százaléka a gyár budapesti alkalmazottainak. a MÁVAG dolgozói szombaton reggel egyöntetűen elutasították az újpesti forradalmi bizottmány további sztrájkra hívó röpcéduláit. Egységesen kitartanak a nagyüzemi forradalmi munkástanácsok csütörtökön este hozott határozatával: valamenynyi üzemrészben megkezdik a termelést. A legújabb jelentés szerint hétfőtől már három műszakban dolgoznak. Életben jelenleg csak három van nyitva. Zárva tartanak a külső kerületekben a vendéglők, eszpresszóik is, mert a távolság miatt dolgozóik még nem tudják megközelíteni munkahelyüket. Ugyanakkor a XIII. kerületben például minden üzem működik — kivéve az italboltokat. Az áruellátás teljesen zavartalan. Rövidesen megnyílnak a mozik is A harcok napjaiban a budapesti filmszínházakat is érték károsodások, 5—6 mozi nagyobb helyreállításra szorul. Most állapítják meg a károkat. Felülvizsgálják a raktáron levő filmeket, hogy megállapítsák, melyek alkalmasak vetítésre. Előkeresnek a befejezésükhöz közelálló lakóházakat minél hamarabb átadják új lakóiknak. Az újpesti üzemekben hétfőn megindul a munka Ismeretes, hogy az újpesti és a csepeli üzemek között vita folyt a munka felvételéről. Az újpestiek több órás vita után is ragaszkodtak a sztrájk folytatásához. Szombaton este azonban az újpesti munkástanácsok küldöttei megbeszélést tartottak az újpesti forradalmi tanács termében s úgy döntöttek: hétfőn egységesen megindítják a munkát. Az újpesti Duna Cipőgyár munkástanácsa felkérte szerkesztőségünket a következők közlésére: A Duna Cipőgyár ideiglenes munkástanácsa értesíti a gyár dolgozóit, hogy 5-én, hétfőn reggel 7 órakor a termelést beindítja. Hétfőn reggel 7 órakor jelentkezzenek munkára a B-gyár saroküzem, üzemfenntartás, műszaki osztály, anyag- és áruforgalmi osztály dolgozói, az összes adminisztratív dolgozók és műszaki vezetők, a gyermekotthon, bölcsőde és orvosi rendelő dolgozói. Keddtől, 6-ától kezdve az A-gyár is megindítja a termelést. A Duna Cipőgyár tehát a szokásos kezdési időpontban, két műszakban teljes üzemmel dolgozik. A szocialista Internacionálé bécsi üléséről szombaton az esti órákban megérkezett a Magyar Szociáldemokrata Párt küldöttségének egyik tagja, dr. Révész András Kéthly Anna megérkezését a legközelebbi órákban várják. (MTI) A becsületes munkások megértik új pártunk zászlóbontásának célját Pénteken alakítottuk meg az MSZMP X. kerületi szervezetét, amelynek tagja Horváth Vincze régi munkásmozgalmi harcos is. Beszélgettem vele az új pártról, a régiről, s a tanulságokról, amelyeket jól agyunkba kell vésni. Horváth Vince a saját életén érezte a múlt bűneit, hibáit. Már 1919-ben részt vett a munkások harcában. 1945 után is azonnal bekapcsolódott a munkásmozgalomba, s tagja lett a Kommunista Pártnak. De ő mindig olyan ember volt, aki véleményét bármiről és bárkiről is mindig megmondta. A Rákosi-önkénynek ez nem volt ínyére, s mint politikailag megbízhatatlant, izgatással vádolva, börtönbe vetették. A forradalom nyitotta meg előtte is a börtönkaput. Mikor hallotta, hogy újjáalakul a párt, első útja a párthoz vezetett és részt kért annak harcából. Abban a reményben tette ezt, hogy ez a párt megtisztul a múlt bűneitől, s nem fogadja be a soraiba azokat a sztálinista,rákosista elemeket, akik részesei voltak a terrornak, a jog és a szabadság eltiprásának. Nekünk, akik ezt az új pártot létrehozzuk, gondoskodnunk kell arról, hogy megvédjük pártunk tisztaságát az ilyen elemektől, hogy zászlónkat soha többé ne szennyezhesse be semmiféle klikk önző érdeke. Számítunk arra, hogy a becsületes munkásság megérti új pártunk zászlóbontásának célját és mellettünk áll a munkásosztályért, a szocializmusért vívott harcunkban. E cél érdekében hajlandók vagyunk minden demokratikus szervezettel együttműködni, amely segíti a független Magyarország, a szocializmus megteremtését hazánkban. Varga Imre az MSZMP X. kerületi szervezetének tagja Mindszenty József rádiónyilatkozata Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek rádiószózatot intézett a magyar néphez és a világhoz. A szózatban köszönetet mondott mindazoknak, akik részvéttel és segítő szándékkal viseltettek. Mi kis nemzet vagyunk — mondotta —, kis ország a földgömbön. Ám valamiben mégis elsők vagyunk: egy nemzet sincs, amely ezeréves történelme során nálunk többet szenvedett volna. Első királyunk, Szent István uralkodása után nagy nemzetté fejlődtünk. A nándorfehérvári győzelem után, amelynek 500. évfordulóját üljük, nemzeti létszámunk egyezett az akkori Angliáéval. Ám folyton szabadságharcokat kellett vívnunk, legtöbbször a nyugati országok védelmében. Ez megakasztotta a nemzetet és mindig újra saját erőnkből kellett a felemelkedést keresnünk. Mi rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincs ellenségünk. Azért, mert mi se vagyunk ellenségei senkinek sem. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem éppen az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti érzés virágozzék az egész világon, a népek közös kincseit képező kultúrértékek területén, így az egyik ország haladása a másikat is előre viszi. Más természetű okoknál fogva, fizikai életfeltételeik szerint is mind jobban egymásra utaltak a népek. Mi, magyarok az európai népek családi, bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni. Nem mesterségesen hirdetett, de valódi barátságban mindegyikkel, sőt még további tájakra is emelve szemünket mi, akik nemzeti barátságban, zavartalan, békés, kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas orosz birodalommal egyaránt, jószomszédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Belgráddal. Ausztriát pedig ebben a tekintetben úgy kell megemlítenem, hogy mostani vajúdásunk kapcsán tanúsított testvéri magatartását máris minden magyar a szívébe zárta. Majd a szovjet csapatok kivonásáról beszélt, őszintén reméljük, jelentette ki, hogy az orosz fegyveres erők mielőbbi kivonása országunkból megtörténik. Belső helyzetünket azonban az is válságossá teszi, hogy az előbb elmondottak miatt a munka, a termelés országosan megállt. Közvetlen éhínség fenyeget. A szabadságharcot egy csontig soványított nemzet vívta. Ezért a munkát, a termelést, a helyreállítási feladatok elvégzését mindenütt azonnal fel kell venni, saját összességünk, nemzetünk érdekében. Ez a nemzet életének folytatásához szükséges haladéktalanul. Új, visszaélésmentes választás szükséges, amelynél minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett. Én pártokon kívül az állásom szerint felül is vagyok és maradok. Figyelmeztetek ebből a tisztemből minden magyart, hogy a gyönyörű egység októberi napjai után ne adjon helyt pártviszályoknak és széthúzásnak. A törvényes felelősségrevonásoknak minden vonalon, éspedig független és pártatlan bíróság útján kell bekövetkezniök. Magánbosszúkat el kell kerülnünk, ki kell küszöbölnünk. A keresztény hitoktatás szabadságának azonnali rendezését, a katolikus egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának vissza-adását joggal elvárjuk. 2 NÉPSZABADSÁG Tűnjenek el a felelőtlen rágalmazók! A Frankel Leó utcában rosszul lett egy kilencedik hónapban levő terhesasszony. Rosszul lett és nekiesett egy fának t estében leszakított egy kitűzött röplapot. Szomorú és emberhez méltatlan, de akadt több felelőtlen járókelő, aki éles hangon támadt rá az aszszonyra. Árulót kiáltottak rá, s hallhatta a rögtönzött vádat is: persze, hogy letépi, mert „áiós a férje.. Talán még baja is eshetett volna a szerencsétlen nőnek, ha nem lépnek közbe a nemzetőrség arra járó tagjai. Az ő szavukra volt szükség, hogy észhez térjenek. Az ő szavukra és több józan ítéletű ember szavára a felelőtlen rágalmazók végül is eltűntek. Tűnjenek is el, mert emberségre, forradalmunk vívmányait megvédő, okos megfontoltságra soha nem volt olyan szükségünk, mint ezekben a napokban. Hogi art csaláfi el a külföldi sefféltft'? A Magyar Vöröskereszt értesíti a segélyre szoruló lakosságot, hogy az országunkba érkezett külföldi segély elosztása folyamatban van. Értesítjük a lakosságot, hogy a segély elosztását a kerületi nemzeti forradalmi bizottságok a Vöröskereszttel együttesen bonyolítják le. A segélyt — az indokoltság megállapítása után és a sürgősség sorrendjében — 1956. november 8-tól az egyes kerületi nemzeti forradalmi bizottságok adják ki. Kérelmével mindenki a kerületi nemzeti forradalmi bizottsághoz forduljon. A Vöröskereszt közvetlen segélyt egyelőre csak a forradalom harcaiban sebesülteknek (vagy azok közvetlen hozzátartozóinak), vagy a most szabadult politikai foglyoknak tud adni. (MTI) i XrmHh íraszlott*VB*tok t'S nemzet ilyen óriási meg-A mozdulása után természetes, hogy őt magát kell megkérdeni, hogy képzeli el a jövőjét. Ennek a megfelbomlott pártok feltámasztása leh Én azt hiszem, kül- és belpolitikai okból is jobb lett volna, ha néhány hetet még várhattunk volna de ha a nemzet élni akar visszaszerzett sorsával és kikényszerítette, vigyázzunk, hogy minél több jó, és minél kevesebb rossz származzék belő1®Végzetes tévedés lenne, ha »kitámasztott pártokkal, nem kívánt kisértetjárásként az akkori pártélő szelleme is visszatérne. Nem vádolni akarok. Senki sem látja tisztábban a mentségeket. Olyan módszerekkel álltunk szemben, amelyekre a magyarság tapasztalatainál fogva nem volt felkészülve. Akiket ez a módszer jellemükben felőrölt, vagy hibás lépésekre kényszerített, inkább szánnivalók, s amennyiben értékeik vannak, azt szeretnénk a nemzeti munkának megmenteni. Amit mondani akarok hogy ezek a feltámadt pártok voltaképpen csak új pártok szervező helyei lehetnek, amelyekben mi régiek már akik politizáltak közöttünk, fokról fokra a forradalomcsináló s abban megtisztult fiataloknak adjuk át a helyet. Van azonban ennek a sokpártrendszernek nagyobb veszélye is, mint a hajdani pártok tülekedésének, kicsinyességeinek feltámadása, a meggyűlölt rendszerrel együtt széttépheti azt a szocializmust is, amelyről fiatalon álmodtunk, s amelyhez a letűnt rendszer bűnei között is ragaszkodtunk. Három dolgot kell itt mindenkinek meggondolnia: 1. Hogy Magyarország az elmúlt évtizedben elég messze haladt a szocializmus útján, voltaképp szocialista állammá lett. Ezt a helyzetet a régi rend lerombolásának a vágyéban számba nem venni, olyan óriási hatás lenne, amilyen a kommunistáké volt, akik a magyar gazdasági élet, főként a mezőgazdaság valóságos állapotát, magasabb fejlettségét számos nem véve, oda rombolták, ahol az orosz állt az októberi forradalom előtt, csakhogy a lenini menetrend szerint láthassanak a felépítéséhez. Intézkedéseinkben a mostani állapotokból kell kiindulni, eltökélve, hogy ami vívmány vagy kis változtatással vívmánnyá alakítható, azt megtartsuk, s megfelelő irányban továbbfejlesztjük. 2. De ha a helyzet nem is parancsolná, a magyar nép klasszikus művekben testet öltött vágya is azt diktálja, hogy a szocializmus elvéhez ragaszkodjunk. Nem ismerek olyan magyar írót, gondolkozót, aki a szocializmusnak ellensége lett volna. A vita inkább akörül volt, hogy szocializmusunk a külföldi patronok hű másolása legyen-e, vagy az általános elveknek, a magyar természethez, gazdasági helyzethez idomuló alkalmazása. A vita most eldőlt, eldöntötte a meg nem kérdezett nemzet. De a döntés nem a szocializmus, csak annak tőlünk idegen formája ellen történt. 3. Végül az sem közömbös, hogy a Fent! cikket az „Új Magyarország”ból vettük át. Németh László okfejtésével és javaslataival egyetértünk, szocializmus vállalásával vagy elvetésével mit nyerünk s vesztünk a világban. Ebben a pillanatban hallgattam végig a magyar semlegesség! nyilatkozatot. Ki nem helyesli, hogy a magyarság semmiféle hatalmi csoportosulásban részt ne vegyen? Azonban épp ezzel önkéntelen kapcsolatba kerültünk az államoknak azzal az egyre növő, semlegességre törekvő tömbjével, amelyek között véleményem szerint a helyünk is van. Lengyelországra, a szabadság felé haladó Duna-népekre, a színes nemzetek világára gondolok. Ezek a népek pedig vagy szocialisták, mint Lengyelország és Jugoszlávia, vagy ősi eszméik alapján, de a szocializmussal rokon rendszerek felé haladnak, mint India. Ezek a népei kétségkívül sorra elidegenednének tőlünk, ha mi csak látszatra is, abba esnénk vissza, amit ők polgári demokráciának neveznek. De ugyanezt kívánja az a tisztelet is, amelyet a Szovjetunió népeiben viselkedésünkkel, remélünk, kivívtunk, sőt úgy hiszem, a Nyugat jobbjainak a figyelme is, akik e meghökkentő forradalom után mintaadó politikai berendezkedést várnak tőlünk. Éppen ezért nagyon fontosnak tartanám, hogy a kormánykoalíció pártjai, de lehetőleg minden párt, közös nyilatkozatot adjon ki, amelyben a szocializmus néhány nagy elve mellett, mint a gyárak állami kézbentartása, bizonyos alacsony (25—40?) holdszám fölötti birtokok vissza nem adása, hitet tennének. Nagyon szép lenne, ha néhány olyan elvben is megegyezhetnének, amely a szocializmus sajátos helyi jellegét is hangsúlyozhatná, mint pl. a munkásság részesedésének kimondása az ipar és kereskedelmi vállalatok vezetésében és jövedelmében, vagy a laza, önkéntes, hegyközségszerű szövetkezetek támogatása. A pártok külön célja, feladata ezen a közösen elismert, nem nagyszámú elven túl kezdődne, s az általuk képviselt társadalmi csoportok külön érdekeiben gyökerezne. Én azt hiszem, ezt a „szocialista" deklarációt minden működő párt elfogadhatná. Az írók pártja, a volt Parasztpárt éppen úgy, mint a marxizmus tanait a század és ország megváltozott viszonyaival összehangoló szociáldemokrácia, sőt talán a kommunista párt örököse, a Szocialista Munkáspárt is. Nem lehetne kifogása ellene a Kisgazda Pártnak sem, hiszen nekik nem a „tulajdon szentségének“ liberális védelme a feladata, hanem bizonyos holdszám alatti birtokok védelme, amelyeknek a fejlődése ezután nem mennyiségi, hanem minőségi irányban haladna. Kis Sándor személye, de Kovács Béla nyilatkozata is biztosítéknak látszik, hogy a Kisgazda Párt nem lesz a kapitalizmust feltámasztani akaró emberek menhelye. A Katolikus Néppárt első nyilatkozatából is azt hallom, hogy az utóbbi idők vívmányait nemcsak felmondani nem akarja, de továbbfejleszteni. Egy ilyen nyilatkozattal, amely úgy érzem, a pártok és az ország akaratát fejezné ki, pillanatnyi hasznán túl históriai jelentőségű politikai forma is jönne létre; a néhány nagy, közös alapelven álló többpártrendszer, amely az egységes eszmei alapon álló társadalmi rendszerek határozottságát, a parlamentáris rendszer rugalmasságával egyesítené. TV ÚJPESTEN TÖRTÉNT (Tanulságos történet munkásoknak) A nemzeti felkelés első forró napjaiban , mint annyi más üzemben az Egyesült Izzóban is megválasztották az ideiglenes munkástanácsot. A tanács megszervezte a gyár védelmét, a bérelőlegek kifizetését és így tovább. Szóval tette amit kell. A napokban megjelent a gyárban néhány fegyveres. Vezetőjük az Újpesti Forradalmi Bizottság képviselőjének mondotta magát, s kifogásolta az üzemi munkástanács összetételét. Azok voltak , vagy sem; nem tudjuk. Azt sem igen lehet érteni, hogy miből gondolják egyesek, az üzemtől távol, hogy jobban tudják kit akarnak a munkások , mint ők maguk. Az is feltűnő, hogy fegyveresek mentek „meggyőzni“ a munkásokat. De talán még ezeknél a kérdéseknél is feltűnőbb, hogy mi lett fellépésük eredménye. A munkástanács átalakult, s az új tanács legfeltűnőbb vonása, hogy 14-ről 7-re, felére csökkent benne a munkások száma. Hogyan? Munkástanács, amelyből kiszorítják a munkásokat? Mi ez? Kinek az érdeke? Az újpesti eset nem kivétel. Vannak gyárak, ahol már harmadszor választanak ideiglenes munkástanácsot. Mi szükség van erre? Milyen szándékok húzódnak meg e mozgolódások mögött? Munkások! Számotokra a felkelés egyik legfontosabb vívmánya az üzemi munkástanács! A felkelés kezetekbe adta a gyárakat. Nem szép szavakkal, mint Rákosiék tették, hanem valóságosan. A munkástanácsok a ti hatalmi szerveitek. Kommunisták, szociáldemokraták, pártonkívüliek fogjatok össze: védjétek meg. Az ideiglenes tanácsokat mihamarább váltsátok fel a gyár összes dolgozói által demokratikusan megválasztott tanácsokkal. Egy fontos okkal több, hogy hétfőn minden munkás munkahelyén legyen. Az Egyesült Izzó munkásai megkezdik a munkát. Helyes döntés. S nemcsak az ország nehéz helyzete, hanem ez is indokolja, hogy a munkások végre együtt légy®lnek, hallassák hangjukat, kinyilvánítsák akaratukat. Egy munkás sem akarhatja, hogy a munkástanács, a gyári hatalom, amit a sztálinistáktól harccal kivívott a munkásság m°st ellenforradalmi erők martaléka legyen. Őrizzük meg a forradalom dokumentumait, emlékeit Az Országos Széchényi Könyvtár ké mindenkit, aki részt vett a forradalom bármely eseményében, vagy szemtanúi volt bármely megmozdulásnak, hogy röviden írja le, foglalja össze azeket, a hallottakat. Minden esemény élményleírás lehetőleg rögzítse a pontos időpontot és helyet. A könyvtár Ka mindenkit, aki fényképfelvételeket k®szített a forradalom napjaiban, mondson el felvételeiből egy-egy másolatot a könyvtárhoz. Címe: Országos Széchényi Könyvtár Budapest, VIII Múzeum korai 14—16. (MTI)