Népszabadság, 1957. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1957-06-21 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Ára 60 fű­*#* népszabadság 1957. június 21, péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA II. évfolyam, 145. szám Mao Ce-tung beszéde: „A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról " AZ ELSŐ VIZSGA A Rökk Szilárd utcai Általános Leányiskola elsőosztályosai a tanítónéni kérdéseire sűrűn jelentkeztek okos kis válaszaikkal. Már Csongrádban és a Kisalföldön is aratnak Csongrád megyében az Ásott­halmi Állami Gazdaság homok­földjén érett elsőnek kasza alá az őszi árpa. Csütörtökön húsz ka­szás látott munkához, hogy levág­ja ötven hold gazdag termését. A rendkívüli körülmények miatt ké­zi kaszával aratják az árpát, ugyanis a laza homoktalajon az aratógépek nem tudnak megbir­kózni a csaknem két méter ma­gasra nőtt — a sok csapadék miatt kissé megdőlt — gabonával. A gazdaságban a becslések sze­rint őszi árpából holdankint­ 13— 14 mázsás az átlagtermés. Homo­kon ez csúcseredménynek számít. Csütörtökön az ország észak­­nyugati részén, a Kis-Alföldön is megkezdődött az aratás. (MTI) Holnap nyílik „A magyarországi ellenforradalom 1956. október 23—november 4“ című kiállítás Június 22-én, szombaton nyílik meg a Legújabbkori Történeti Múzeum a József nádor tér 7. szám alatt. Az új múzeum első kiállítása a magyarországi ellen­­forradalom dokumentumait tárja a magyar dolgozók elé. A kiállítás címe: A magyarországi ellenfor­radalom 1956. október 23—novem­ber 4. Számos fényképpel, eredeti írásokkal, és más tárgyi bizonyí­tékokkal szemlélteti az ellenforra­dalom eseményeit, összefüggéseit, az ellenforradalmárok aljas cél­jait. A nagyszabású, kiállítást szombaton 13 órakor Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke nyitja meg. A bemutatott dokumentációs anyagot hangfelvételekkel illuszt­rálják. A kiállítás megtekinthető július végéig, utána Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, Győrött és más vidéki városokban is bemutatják. Nap: nyitvatartási idő hétköznap — hétfő kivételével — 11—19, vasárnap 10—16 óráig. Mártírjaikra emlékeztek a MÁVAG dolgozói 1918 júniusában az éhbérek el­len tüntető MÁV­AG-dolgozókat csendőrsortűz fogadta a Mozdony­gyár bejáratánál: hat munkás életét vesztette, többen súlyosan megsebesültek. A felszabadulás után a gyár dolgozói márvány­táblát állítottak halottaik emléké­re, s évről évre kegyeletes ünnep­ségen adóznak a munkásmozga­lom mártírjainak. Az idei megemlékezés napján, csütörtökön délben csaknem két­ezer MÁVAG-dolgozó gyűlt egy­be az emléktáblánál, ahol az MSZMP üzemi intéző bizottsága nevében Márkus István, a gyár dolgozói nevében Bajtár István mondott rövid beszédet. A KGST varsói ülése : Varsó, június 19. (TASZSZ) Június 18-án, kedden este Var­sóban megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának rendes ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát alkotó összes országok küldöttségei. Az ülésszak munkájában megfi­gyelőként részt vesznek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság képviselői. Az ülésszak több fontos kérdést vizsgál meg a tanácsban részve­vő országok közötti gazdasági együttműködés további kiszélesí­tésével, valamint a tanács mun­kájának megjavításával kapcso­latban. A KGST ülésszaka több napig tart. !#/#*/››« tess­us áruellátás a harmadik négy éttérben? (Tudósítónktól.) Örvendetes, hogy május 30-án már 12 és fél milliárd forint érté­kű volt a kereskedelem árukész­lete, a január 1-i 8 és félmilliárd­nyi, illetve a március 31-i 11 mil­liárdnyi értékű készlettel szem­ben. De nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a jelenlegi készlet még mindig kisebb, s főleg gyen­gébb választékú és összetételű, mint az októberi ellenforradalom előtt vagy akár tavaly ilyenkor volt. A tavalyi harmadik negyedév­hez képest — változatlan árakat alapul véve — az idén hét százalékkal több áru kerül forgalomba a harmadik negyedévben. Ez összmennyiségében elegendő, de bizonyos árucikkekből még kevés lesz. ÉLELMICIKKEKBŐL nagyjá­­ban-egészében jó ellátásra szá­míthatunk. Vonatkozik ez a többi között a hús-, a felvágott-, a zsír-, a lisztforgalomra. A tavalyinál több baromfi, vaj, rizs, cukorka­féle kerül az üzletekbe. A jó zöldség- és gyümölcstermés kö­vetkeztében remélhető, hogy mind több áru kerül majd a városokba és megindul az árak csökkenése. RUHÁZATI CIKK 14,8 száza­lékkal több kapható majd a bol­tokban, mint tavaly a harmadik negyedévben. A választék azonban nem mindenből lesz kielégítő, hi­szen a ruházati nagykereskedelem harmadik negyedévi nyitó kész­lete 28,6 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Ezt nem ellensú­lyozza eléggé az, hogy például fehérneműből 20 százalékkal gyárt többet az ipar, mint tavaly, s hogy a kereskedelem 50 százalékkal több pamutárut, 10 százalékkal több kötöttárut szerez be, mint a tavalyi év azonos időszakában. A VAS- ÉS MŰSZAKI CIKKEK közül jelentékenyen javul a me­zőgazdasági kisgép- és a szerszám­ellátás. Valamivel több motorke­rékpár kerül forgalomba. 12 va­­gonnyi anód és elem már megér­kezett Lengyelországból a telepes rádiósok számára. Előreláthatóan kétszer annyi mosógép kerül for­galomba, mint a második negyed­évben, s javul a hűtőszekrény­ellátás, a Szovjetunióból érkezett áru révén. Több és szebb zomán­cozott asztali tűzhely és kályha kapható majd az üzletekben. Némi javulásra számíthatunk a kerék­pár- és a motorkerékpár-alkatré­szek forgalomba hozásánál. A Lampart-gyár megkezdi az ipari vásáron nagy sikert aratott pasz­tellszínű edények szállítását. Por­szívó- és padlókefélőgép, villany­­szerelési anyag nem lesz elegendő a kereslethez képest. ÉPÍTŐANYAG iránt igen nagy a kereslet. Cementből 82,2 száza­lékkal, mészből 7,2 százalékkal, fenyőfűrészáruból 135,8 százalék­kal kerül több forgalomba, mint tavaly, de cserépből és téglából korántsem tudják az igényeket ki­elégíteni. A KULTURCIKKEK közül a bútor forgalma 1951 óta a nyolc­szorosára szökött fel, de a ter­melt áru még mindig kevés. A fotócikkek közül újdonság lesz a Forte-gyár erős fényérzékenységű filmje. A Szovjetunióból és az NDK-ból valamennyi kiváló fény­képezőgépből és órából érkeznek szállítmányok, de a nagy keres­lethez képest mindez kevés. VEGYIANYAG 10—12 száza­lékkal kerül több forgalomba, mint tavaly. Lesz elegendő szap­pan, mosószer. Minden fajta be­főzési üveg kapható az üzletek­ben, de megfelelő mennyiségű le­kötő anyag, főleg a celofán előte­remtéséhez a külkereskedelem gyors segítsége szükséges. A harmadik negyedévben nagyon fontos feladatok várnak a kereskedelemre és az iparra. Ezekben a hónapokban különösen nagy gondot kell fordí­­taniok a falu ellátására. Az a fő feladat, hogy a válasz­ték is gazdagodjék, s az áru minő­sége is javuljon! Mindez nem utolsó sorban az ipar és a keres­kedelem szoros kapcsolata révén érhető el. Ha összhangban mű­ködnek, még sok hibát orvosolhat­nak vagy legalább is enyhíthet­nek, mint ahogyan ez például a gyermekcipővel kapcsolatban tör­tént. Néhány hónappal ezelőtt az ipar és a kereskedelem „alsóbb szervei" — nem tekintve a vásár­lók kívánságát, csak a „gazdasá­gosságot" figyelembe véve —, túl­ságosan kevés gyermekcipő ter­melésében állapodtak meg. Most a kereskedelem és az ipar felsőbb szervei miután rájöttek e felüle­tességre, 200 000 párral több gyer­mekcipőt termeltetnek, hogy eny­hítsék a mulasztás következ­ményeit. De sok példa van arra, hogy ez a kapcsolat még nem kifogástalan. Még mindig nincs összhang a bel­kereskedelem, a Tervhivatal és a Kohó- és Gépipari Minisztérium között, mennyi lesz pontosan a mosógép tervszáma. Még nincs biztosítva, hogy egy sor apró, de fontos cikk hiánya ne bosszantsa többé a vevőket. A kereskedelem még nem tudta rászorítani vagy rábeszélni az ipart: gyártson több dugóhúzót, palacsintasütőt, cipő­­pasztát, gyúrótáblát, ceruzahegye­­zőt, habverőt, csavarhúzót, fran­ciakulcsot stb. Még elintézetlen az ipar és a kereskedelem között a kenyérsütés idejének kérdése, jól­­lehet, a vásárlók állandóan pa­naszkodnak, hogy csak szikkadt kenyérhez jutnak hozzá. Az áru minőségét is sokkal eré­­­yesebben kell védeni a kereske­delemnek! Ne történhessék meg, hogy egyes üzemek (például a Pesterzsébeti Kötöttárugyár, a Hódmezővásárhelyi Kötöttáru­­gyár), a szabványban előírtnál kevesebb anyagot tartalmazó árut termeljenek. Minimálisra kell csökkenteni a gyárakban a tény­legesnél jobbnak, tehát drágáb­ban árusíthatónak minősített áruk számát. Meg kell oldani a következő ne­gyedévben a boltok nyitvatartásá­­nak kérdését is, hiszen változat­lanul sok a panasz arra, hogy a rövidre szabott nyitvatartási idő miatt sokan nem tudnak vásárol­ni. A pult alól való árusítás meg­szüntetése is nagyon fontos fel­adat. Igaz, a nagyobb árukészlet, a kereskedelmi alkalmazottak ösztönzőbb bérezésének beveze­tése is hozzájárul majd, hogy csökkenjen az ilyen visszaélések száma. Igen sokan és sokat tehetnek azért, hogy a lakosság ellátása, amely egyébként a terv szerint nagyjában-egészében kedvezőnek ígérkezik, a tervezettnél is jobb legyen! jOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC»OOOCX»<XXXXXXXXXDCOOOOOOCXXX^ m í 1 Az Agrártudományi Egyetem agronómiai karának hajdúszoboszlói gazdaságában.

Next