Népszabadság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # 16 oldal — Ára 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1957. szeptember 1. vasárnap A MATTl'AH SZOCIALISTA ,­ CIVIÍ .A SM­­ HT KÖZPONTI LAPJA II. évfolyam, 206. szám A BÁNYÁSZNAP ELŐTTI PÉNTEKEN: 82 901 tonna szén A Nehézipari Minisztérium tá­jékoztatási osztálya jelenti: Augusztus 30-án a szénbányá­szat napi termelése 82 901 tonna szén volt. Ezzel napi tervét 119,1 százalékra teljesítette. Kiváló tel­jesítményt ért el a Borsodi Szén­­bányászati Tröszt, amely 116,2 százalékra teljesítette napi tervét. Jó eredménnyel dolgozott vala­mennyi széntrösztünk. Bányászokat tüntettek ki a parlamentben Szombaton délelőtt a parlament Vadász-termében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke a VII. bányásznap al­kalmából több bányásznak adott át kitüntetést. Dobi István ismer­tette a bányászok nehéz munká­ját, különösen az októberi ellen­­forradalomban és utána tanúsított hősi helytállásukat. A kitünteté­sek átadásakor jelen volt Czott­ner Sándor nehézipari miniszter, s részt vettek az ünnepségen a Magyarországon tartózkodó szov­jet, kínai, német, csehszlovák és francia bányászkü­ldöttség tagjai is. A VII. bányásznap alkalmával a bányaipar 100 kiváló fizikai, és értelmiségi dolgozóját a Szocialis­ta Munkáért Érdemérem, a ter­melésben kiváló 53 bányászt pe­dig a Munka Érdemérem kitünte­tésben részesítettek. Ott láthattuk a kitüntetettek között az olyan régen is ismert kiváló vájárokat, mint Bertalan Józsefet, a tatabá­nyai VIII-as akna vájárát, Tanyai Ferenc elvtársat, a Nógrádi Szén­­bányászati Tröszt kiváló dolgozó­ját, és másokat. Az ünnepség be­fejezése után a kitüntetett dolgo­zók körülvették Dobi István, Czottner Sándor elvtársakat és a külföldi bányászküldötteket, s hosszasan elbeszélgettek velük. Szailer Ferenc pusztavámi aknász, Kálomista Imre, a puszta­­vám­i külfejtési szénbánya főgépésze és Tóth István, a Közép­dunántúli Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának el­nöke Czottner Sándor nehézipari miniszterrel beszélgetnek a parlamentben, a kitüntetések átadása után. Kádár János beszél ma Tatabányán Negyven bányászközpontban lesz ünnepi nagygyűlés Nagyszabású ünnepségsorozat­tal köszöntik ma országszerte a bányásznapot. A szén- és olajvi­dékek népe, az érc- és ásványbá­nyák környékének lakossága találkozik nagygyűléseken, s tölti együtt a napot vidám szórakozás­ban.­­ Csaknem negyven bányaköz-­­ pontban rendeznek ünnepi nagy-­­ gyűlést. Ezt megelőzően azonban­­ minden bányaüzemnél megemlé-­­ keznek a bányásznapról. A párt­­ és a kormány vezetői is talál-­ koznak a bányászokkal. Ta­­­tabányán Kádár János, a kor-­­ mány elnöke, az MSZMP Köz- S ponti Bizottságának első titkára , köszönti a bányászokat. Salgótar- S­­ánba Biszku Béla belügymi-­ niszter, az MSZMP Politikai Bi-­­ zottságának tagja látogat el. Kiss­­ Károly, az MSZMP Politikai Bi-­­ zottságának tagja, a Központi Bi-­­ zottság titkára Lovásziban keresi­­ fel az olajbányászokat. Apró An-­­­rál, a Minisztertanács elnökhe-­­­lyettese, az MSZMP Politikai Bi-­i­zottságának tagja mond beszédet­­ Alberttelepen. Petőfibányán Fe-­­hér Lajos, az MSZMP Politikai­­ Bizottságának tagja vesz rész­t a­ nagygyűlésen. A dorogi bányás­ szakház Földes László, az MSZMP­­ Központi Bizottságának tagja. Pécsett Gáspár Sándor, a Szakta­nács főtitkára­­"beszél, Czottner Sándor nehézipari miniszter a komlói bányásznapi ünnepségen vesz részt. ▼TWTTTTTWTVVVTVVTVV’fVTTVTTTVTTVVVT'TVVVVVTTTTTTVVTVVVVVVTTVVTTVTVTWTTVVTVTVTVVTVTTVTTTTTTTTTVVVVTVTVV ötvenkét holdon megkezdték az őszi árpa vetését a Nagykőrösi Állami Gazdaságban. A magyar közvélemény elítéli a beavatkozási kísérletet A Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, bírák és ügyészek tiltakozása az ENSZ „ötös bizottságának" jelentése ellen A magyar társadalom széles rétegei újabb és újabb gyűléseken tiltakoznak az ENSZ ötös bizottságának a tényeket elferdítő, hamis jelentése ellen és az úgynevezett „magyar kérdés" ENSZ-beli tárgya­lása ellen. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége is szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozatában „tiltakozását fejezze ki az Egye­sült Nemzetek Szervezeténél az­zal a koncentrált támadással szemben, amelyet egyes imperia­lista körök hazánk, népi demok­ratikus rendünk ellen intéznek”. A nyilatkozat a többi között a kö­vetkezőket mondja: „A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége kötelességének érzi, hogy a leghatározottabban tiltakozzék az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett alapelvek ilyen meg­sértése ellen, s elítélje azt a tö­rekvést, amely az ENSZ-t kívánja felhasználni egyes hatalmaknak országunk belügyeibe való be­avatkozására. De tiltakoznunk kell az ellen a tarthatatlan mód­szer ellen is, amely a Magyaror­szágon a múlt év őszén lezajlott ellenforradalmi eseményeket, az azokban való részvételért felelős személyek elfogult vallomásai alapján igyekszik értékelni, s a nemzetközi közvéleményt ilyen módon megtéveszteni törekszik. A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége annak a vélemény­nek ad kifejezést, hogy a múlt év őszén országunkban lezajlott események ellenforradalmi jelle­gét illetően a magyar dolgozó nép — s benne a magyar tudomány képviselői is — arra egyedül ille­tékesként, megadta a helyes érté­kelést többek között éppen azzal, hogy kiáll népi demokratikus rendszerünk vívmányai mellett, s támogatja a Magyar Népköztár­saság kormányát az ellenforrada­lom ütötte sebek begyógyításá­­ban, a szocializmus további épí­tésében. A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége, amikor a tiltako­zást eljuttatja az ENSZ szerveze­téhez, egyben reméli, hogy a vi­lág haladó közvéleménye és hala­dó tudományos dolgozói a magyar dolgozó néppel és a magyar tudo­mány képviselőivel együtt elíté­lik, a Magyar Népköztársaság belügyeibe való illetéktelen és az ENSZ alapokmányával ellentét­ben álló beavatkozási kísérletet.Ez azelőtt sosem fordult elő törté­nelmünk folyamán. Az elmúlt évtizedben a Nemzeti Színház előadásai példaadásukkal, de közvetlenül is hozzájárultak ahhoz, hogy az egyszerű dolgozók millióival ismertessük meg a vi­­lágirodalom és a magyar dráma­irodalom remekműveit. A mi ál­­dozatoktól se visszariadó mun­kánk is részes abban, hogy kis országunkban az igazi népi kul­túra olyan virágzását értük meg, amelyet megirigyelhetnek tőlünk azok a nyugati nagyhatalmak, amelyek kultúrájukat féltik a né­pi demokráciák lététől. 1956 októ­berében ennek a munkánknak az eredményeit láttuk veszélyben. Két szemünkkel láttuk, fülünkkel hallottuk színházainkban milyen alacsony színvonalú­ műsorterve­zésbe kezdtek az ő párthíveik, hogy kiváló művészeket küldtek el vagy állítottak félre már az el­ső napokban s nem rajtuk múlott, hogy mindezt nem folytathatták. Az elmúlt év őszén azt hittük, eredményekben gazdag színházi évadot kezdünk el. De voltak, akik inkább csak októberben hit­tek. Akadtak köztük, akik a nyu­gat bíztatására hallgattak. A ki­ömlött magyar vér elég drága ta­nulság affelől, hogy a beugrótok­nak csak propagandaanyag kel­lett. Ami nálunk tűz volt és rom­bolás, az nekik néhány napos reklámhadjárat. Mi csak a ma­gunk munkájában hiszünk. Azok­ban az eredményekben, amelye­ket Egressy, Jászai, Bajor hagy­tak ránk s amit mi a 12 év alatt olyan magas szintre emeltünk, hogy büszkén állhatunk vele a vi­lág népei elé. Mondjon le rólunk az ENSZ ötös bizottsága! Nem akarunk több nemzetközi vitát belügyeink­­ről. Békét ak­arunk országunkban, békét a világ népei közt, hogy to­vább építhessük népünk kultúrá­ját, szolgálhassuk nemzeti szín­játszásunk nagy és szent ügyét.*­ „Nem akarunk több nemzetközi vitát belügyeinkről!" A Nemzeti Színház társulatának tiltakozása „A Nemzeti Színház művészei békés, alk­otó munkájuk közben értesültek arról, hogy bizonyos körök az elmúlt év tragikus ok­tóberi eseményeinek nemzetközi fórumon való megvitatásával akarnak újra népünk életébe avatkozni. Mi, színészek, rende­zők, műszakiak és a színház töb­bi dolgozója nemcsak az októberi eseményeknek voltunk szemtanúi, de részesei a magyar színházi kultúra 12 év óta tartó új szaka­szának is. S most nem tudunk úgy gondolni októberre, hogy előbb ne ez a 12 év jutna az eszünkbe. Nemzeti színjátszásunk soha nem látott emelkedését jel­zik ezek az évek. A klasszikus művek páratlan népszerűségét, az új magyar drámák és a színészi alkotó munka oly mértékű erköl­csi és anyagi támogatását, amely A bírák és ügyészek tiltakozó nagygyűlése Szombaton délelőtt a Markó ut­cai törvényházban tiltakozó nagy­gyűlésre jöttek össze a budapesti bíróságok és ügyészségek dolgo­zói. Dr. Katona Zoltánná Soltész Márta, az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának ve­zetője előadásában rámutatott, hogy a nemzetközi jogba és az ENSZ alapokmányába ütközik a bizottság kiküldése, hiszen az alapokmány második cikkének hetedik bekezdése kimondja, hogy az ENSZ nem foglalkozhat olyan kérdésekkel, amely valamely or­szág belső joghatósága alá tar­tozik. A hozzászólók sorában dr. Ró­na Zoltán közjegyző hangsúlyoz­ta, hogy a forradalom vagy el­lenforradalom kérdését az ország túlnyomó többségét kitevő dol­gozók szemszögéből kell megítél­ni. Márpedig az októberi esemé­nyek 5 millió felnőtt dolgozó sze­mében ellenforradalmat jelentet­tek, s csak a régi kiváltságos ré­teg, legfeljebb, néhány százezer ember számára forradalmat. A nagygyűlés dr. Béres Sándor, a Közalkalmazottak Szakszerve­zete bírósági szakbizottsága elnö­kének javaslatára egyhangúlag el­határozta, hogy tiltakozó távira­tot küld az ENSZ-hez: az úgyne­vezett „magyar kérdés” tárgyalá­sát vegyék le az ENSZ rendkí­vüli közgyűlésének napirendjéről. Ugyancsak tiltakoztak a jelene­tés és a rendkívüli ENSZ-közgyű­­lés ellen a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai, a szombathelyi takarógyár dolgozói, a szombathelyi pamutipar alkal­mazottai és a Bács megyei nőta­nácsok aktivistái. A Fejér megyei országgyűlési képviselők szombaton értekezle­tet tartottak. A képviselők éles szavakkal elítélték az ENSZ ötös­­bizottságának beavatkozását a­­magyar belügyekbe, majd tiltako­zó levelet intéztek Dag Ham­­­marskjöldhöz, az ENSZ főtitkárá­éhoz.

Next