Népszabadság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # 16 oldal — Ára 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1957. szeptember 1. vasárnap A MATTl'AH SZOCIALISTA , CIVIÍ .A SM HT KÖZPONTI LAPJA II. évfolyam, 206. szám A BÁNYÁSZNAP ELŐTTI PÉNTEKEN: 82 901 tonna szén A Nehézipari Minisztérium tájékoztatási osztálya jelenti: Augusztus 30-án a szénbányászat napi termelése 82 901 tonna szén volt. Ezzel napi tervét 119,1 százalékra teljesítette. Kiváló teljesítményt ért el a Borsodi Szénbányászati Tröszt, amely 116,2 százalékra teljesítette napi tervét. Jó eredménnyel dolgozott valamennyi széntrösztünk. Bányászokat tüntettek ki a parlamentben Szombaton délelőtt a parlament Vadász-termében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a VII. bányásznap alkalmából több bányásznak adott át kitüntetést. Dobi István ismertette a bányászok nehéz munkáját, különösen az októberi ellenforradalomban és utána tanúsított hősi helytállásukat. A kitüntetések átadásakor jelen volt Czottner Sándor nehézipari miniszter, s részt vettek az ünnepségen a Magyarországon tartózkodó szovjet, kínai, német, csehszlovák és francia bányászküldöttség tagjai is. A VII. bányásznap alkalmával a bányaipar 100 kiváló fizikai, és értelmiségi dolgozóját a Szocialista Munkáért Érdemérem, a termelésben kiváló 53 bányászt pedig a Munka Érdemérem kitüntetésben részesítettek. Ott láthattuk a kitüntetettek között az olyan régen is ismert kiváló vájárokat, mint Bertalan Józsefet, a tatabányai VIII-as akna vájárát, Tanyai Ferenc elvtársat, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt kiváló dolgozóját, és másokat. Az ünnepség befejezése után a kitüntetett dolgozók körülvették Dobi István, Czottner Sándor elvtársakat és a külföldi bányászküldötteket, s hosszasan elbeszélgettek velük. Szailer Ferenc pusztavámi aknász, Kálomista Imre, a pusztavámi külfejtési szénbánya főgépésze és Tóth István, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke Czottner Sándor nehézipari miniszterrel beszélgetnek a parlamentben, a kitüntetések átadása után. Kádár János beszél ma Tatabányán Negyven bányászközpontban lesz ünnepi nagygyűlés Nagyszabású ünnepségsorozattal köszöntik ma országszerte a bányásznapot. A szén- és olajvidékek népe, az érc- és ásványbányák környékének lakossága találkozik nagygyűléseken, s tölti együtt a napot vidám szórakozásban. Csaknem negyven bányaköz- pontban rendeznek ünnepi nagy- gyűlést. Ezt megelőzően azonban minden bányaüzemnél megemlé- keznek a bányásznapról. A párt és a kormány vezetői is talál- koznak a bányászokkal. Tatabányán Kádár János, a kor- mány elnöke, az MSZMP Köz- S ponti Bizottságának első titkára , köszönti a bányászokat. Salgótar- Sánba Biszku Béla belügymi- niszter, az MSZMP Politikai Bi- zottságának tagja látogat el. Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bi- zottságának tagja, a Központi Bi- zottság titkára Lovásziban keresi fel az olajbányászokat. Apró An-rál, a Minisztertanács elnökhe-lyettese, az MSZMP Politikai Bi-izottságának tagja mond beszédet Alberttelepen. Petőfibányán Fe-hér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vesz részt a nagygyűlésen. A dorogi bányás szakház Földes László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Pécsett Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára"beszél, Czottner Sándor nehézipari miniszter a komlói bányásznapi ünnepségen vesz részt. ▼TWTTTTTWTVVVTVVTVV’fVTTVTTTVTTVVVT'TVVVVVTTTTTTVVTVVVVVVTTVVTTVTVTWTTVVTVTVTVVTVTTVTTTTTTTTTVVVVTVTVV ötvenkét holdon megkezdték az őszi árpa vetését a Nagykőrösi Állami Gazdaságban. A magyar közvélemény elítéli a beavatkozási kísérletet A Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, bírák és ügyészek tiltakozása az ENSZ „ötös bizottságának" jelentése ellen A magyar társadalom széles rétegei újabb és újabb gyűléseken tiltakoznak az ENSZ ötös bizottságának a tényeket elferdítő, hamis jelentése ellen és az úgynevezett „magyar kérdés" ENSZ-beli tárgyalása ellen. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozatában „tiltakozását fejezze ki az Egyesült Nemzetek Szervezeténél azzal a koncentrált támadással szemben, amelyet egyes imperialista körök hazánk, népi demokratikus rendünk ellen intéznek”. A nyilatkozat a többi között a következőket mondja: „A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége kötelességének érzi, hogy a leghatározottabban tiltakozzék az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett alapelvek ilyen megsértése ellen, s elítélje azt a törekvést, amely az ENSZ-t kívánja felhasználni egyes hatalmaknak országunk belügyeibe való beavatkozására. De tiltakoznunk kell az ellen a tarthatatlan módszer ellen is, amely a Magyarországon a múlt év őszén lezajlott ellenforradalmi eseményeket, az azokban való részvételért felelős személyek elfogult vallomásai alapján igyekszik értékelni, s a nemzetközi közvéleményt ilyen módon megtéveszteni törekszik. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a múlt év őszén országunkban lezajlott események ellenforradalmi jellegét illetően a magyar dolgozó nép — s benne a magyar tudomány képviselői is — arra egyedül illetékesként, megadta a helyes értékelést többek között éppen azzal, hogy kiáll népi demokratikus rendszerünk vívmányai mellett, s támogatja a Magyar Népköztársaság kormányát az ellenforradalom ütötte sebek begyógyításában, a szocializmus további építésében. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, amikor a tiltakozást eljuttatja az ENSZ szervezetéhez, egyben reméli, hogy a világ haladó közvéleménye és haladó tudományos dolgozói a magyar dolgozó néppel és a magyar tudomány képviselőivel együtt elítélik, a Magyar Népköztársaság belügyeibe való illetéktelen és az ENSZ alapokmányával ellentétben álló beavatkozási kísérletet.Ez azelőtt sosem fordult elő történelmünk folyamán. Az elmúlt évtizedben a Nemzeti Színház előadásai példaadásukkal, de közvetlenül is hozzájárultak ahhoz, hogy az egyszerű dolgozók millióival ismertessük meg a világirodalom és a magyar drámairodalom remekműveit. A mi áldozatoktól se visszariadó munkánk is részes abban, hogy kis országunkban az igazi népi kultúra olyan virágzását értük meg, amelyet megirigyelhetnek tőlünk azok a nyugati nagyhatalmak, amelyek kultúrájukat féltik a népi demokráciák lététől. 1956 októberében ennek a munkánknak az eredményeit láttuk veszélyben. Két szemünkkel láttuk, fülünkkel hallottuk színházainkban milyen alacsony színvonalú műsortervezésbe kezdtek az ő párthíveik, hogy kiváló művészeket küldtek el vagy állítottak félre már az első napokban s nem rajtuk múlott, hogy mindezt nem folytathatták. Az elmúlt év őszén azt hittük, eredményekben gazdag színházi évadot kezdünk el. De voltak, akik inkább csak októberben hittek. Akadtak köztük, akik a nyugat bíztatására hallgattak. A kiömlött magyar vér elég drága tanulság affelől, hogy a beugrótoknak csak propagandaanyag kellett. Ami nálunk tűz volt és rombolás, az nekik néhány napos reklámhadjárat. Mi csak a magunk munkájában hiszünk. Azokban az eredményekben, amelyeket Egressy, Jászai, Bajor hagytak ránk s amit mi a 12 év alatt olyan magas szintre emeltünk, hogy büszkén állhatunk vele a világ népei elé. Mondjon le rólunk az ENSZ ötös bizottsága! Nem akarunk több nemzetközi vitát belügyeinkről. Békét akarunk országunkban, békét a világ népei közt, hogy tovább építhessük népünk kultúráját, szolgálhassuk nemzeti színjátszásunk nagy és szent ügyét.* „Nem akarunk több nemzetközi vitát belügyeinkről!" A Nemzeti Színház társulatának tiltakozása „A Nemzeti Színház művészei békés, alkotó munkájuk közben értesültek arról, hogy bizonyos körök az elmúlt év tragikus októberi eseményeinek nemzetközi fórumon való megvitatásával akarnak újra népünk életébe avatkozni. Mi, színészek, rendezők, műszakiak és a színház többi dolgozója nemcsak az októberi eseményeknek voltunk szemtanúi, de részesei a magyar színházi kultúra 12 év óta tartó új szakaszának is. S most nem tudunk úgy gondolni októberre, hogy előbb ne ez a 12 év jutna az eszünkbe. Nemzeti színjátszásunk soha nem látott emelkedését jelzik ezek az évek. A klasszikus művek páratlan népszerűségét, az új magyar drámák és a színészi alkotó munka oly mértékű erkölcsi és anyagi támogatását, amely A bírák és ügyészek tiltakozó nagygyűlése Szombaton délelőtt a Markó utcai törvényházban tiltakozó nagygyűlésre jöttek össze a budapesti bíróságok és ügyészségek dolgozói. Dr. Katona Zoltánná Soltész Márta, az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetője előadásában rámutatott, hogy a nemzetközi jogba és az ENSZ alapokmányába ütközik a bizottság kiküldése, hiszen az alapokmány második cikkének hetedik bekezdése kimondja, hogy az ENSZ nem foglalkozhat olyan kérdésekkel, amely valamely ország belső joghatósága alá tartozik. A hozzászólók sorában dr. Róna Zoltán közjegyző hangsúlyozta, hogy a forradalom vagy ellenforradalom kérdését az ország túlnyomó többségét kitevő dolgozók szemszögéből kell megítélni. Márpedig az októberi események 5 millió felnőtt dolgozó szemében ellenforradalmat jelentettek, s csak a régi kiváltságos réteg, legfeljebb, néhány százezer ember számára forradalmat. A nagygyűlés dr. Béres Sándor, a Közalkalmazottak Szakszervezete bírósági szakbizottsága elnökének javaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy tiltakozó táviratot küld az ENSZ-hez: az úgynevezett „magyar kérdés” tárgyalását vegyék le az ENSZ rendkívüli közgyűlésének napirendjéről. Ugyancsak tiltakoztak a jelenetés és a rendkívüli ENSZ-közgyűlés ellen a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai, a szombathelyi takarógyár dolgozói, a szombathelyi pamutipar alkalmazottai és a Bács megyei nőtanácsok aktivistái. A Fejér megyei országgyűlési képviselők szombaton értekezletet tartottak. A képviselők éles szavakkal elítélték az ENSZ ötösbizottságának beavatkozását amagyar belügyekbe, majd tiltakozó levelet intéztek Dag Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkáráéhoz.